Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-16 / 64. szám

NAPLŐ

1961. MÁRCIUS Ut.

Lényegében befejeztük a termelő- szövetkezetek számszerű fejlesztését

ézaei növelik a lermésered- menyeket, ennek arányában pedig a jövedelmet.

Rámutatott, milyen jó dolog az, ha biztosFtják a rendszeres havi előleget pénzben minden termelőszövetkezetben. Akkor a fiatalság is szívesebben marad a termelőszövetkezetekben és nem vándorol a gyárakba.

Gazdasági kérdések a partmunka középpontjában

— A termelőszövetkezetekben a párttagok és pártonki- vüliek egy célért dolgoznak — mondotta Egri elvtárs — nincsenek közöttük érdekellentétek. A tegnap még egyénileg dolgozó parasztok ma már a főbb kérdésekben egyetértenek a párttal, a kollektív gazdálkodással, ezért fejlődésük is meggyorsult. Ha a legfejlettebb parasztok közül a legjobbakat. ha kérik felvételüket, felvesszük a pártba, még gyorsabban erősödnek majd a termelőszövetkezeti pártszervezetek. jobb lesz a párt ellenőrző. vezető szerepe, megjavul a gazdálkodás, jobban élnek majd az emberek — mondotta Egri elv-társ. majd a pártszervezetek további erősítésének módjairól beszélt.

A pártpolitikai munka főbb módszereinek helyes alkalmazását. a patronázs mozgalom eredményeit és további tennivalóit vázolta ezután és hangoztatta, hogy

a vártmunkában most a gazdasági kérdések legjobb megoldására való mozgósítás a legfőbb feladat.

A helyet üzemszervezés. « .szakosítás, a gazdasági fejlesz tés. és a mezőgazdasági termékek felvásárlásának kérdéseiről szólott a továbbiakban, majd a beruházásoknak a termelékenység emelését szolgáló oldalairól szólott. Az új szövetkezetek tervezésének és a tavaszi munkák sikeresen való elvégzésének feladatairól beszélt ezután.

— Falun éppúgy, mint városon. ezután is lelkes agitátorai legyünk a szocialista mezőgazdaságnak. Az üzemekben. ahol a mezőgazdasági gépeket gyártják, a közhivatalokban. ahol a termelőszövetkezetek ügyeit intézik, a sajtóban, az irodalomban, mindenütt jusson érvényre a párt útmutatása és ennek nyomán váljék valósággá a szövetkezeteknek a társadalom összefogásából kialakult támogatása — fejezte be beszédét Egri Gyula elvtárs.

A vita

A vitában Nagy Sándor, a MÉSZÖV igazgatója elmondta. hogy a termelőszövetkezetek szervezése során az a brigád, amelyikben ő is dolgozott, ezer parasztcsaládot vezetett a kollektív gazdálkodás útjára. Azt tapasztalták, hogy a parasztság megértette a párt agitátorainak szavait, jól meggondolt saját érdekeit figyelembe véve választotta a szövetkezés útját. Hangsúlyozta, hogy milyen nagy fontosságú most a politikai nevelőmunka a termelőszövetkezeti községekben. Parasztságunk szorgalmas, a földünk jó, lehet nálunk jövedelmezően gazdáiÁprilistól ismét kapható az új magyar lexikon

Olvasóközönségünk megnövekedett könyvigényét mutatja. hogy bár az új magyair

lexikont a régebbieknél jóval nagyobb példányszám- ban nyomták, az 50 000 példány már előjegyzésben elfogyott, s így a könyvesboltok az új megrendelőket mái nem tudták kiszolgálni. E/ a váltakozást messze felülmúló keveslei a mü utánnyomására késztette az Akadémiai Kiadót. Az utánnyomás első kötete áprilisban már kaphaitó lesz és a teljes müvet minden könyvesboltban meg lehet rendelni.

Hangversenyt rendezett a Magyar népköztársaság londoni követsége

London (MTI). A Magyar Népköztársaság londoni követsége kedden hangversenyt rendezett, amelyen fellépett Kovács Dénes, a kiváló magyar hegedűművész és Weingarten József, a Londonban élő híres magyarszármazású zongoraművész.

A nagysikerű hangverseny befejeztével a közönség lelkes ünneplésben részesítette a két művészt.

Magyar szövetkezeti delegáció utazott Ausztriába

Osztrák szövetkezeti vezetők meghívására dr. Tatár Kiss Lajosnak, a SZŐ VOSZ elnökének vezetésével, szerdán négytagú szövetkezeti delegáció uta zott Ausztriába.

A delegáció folytatja a két ország szövetkezeteinek társadalmi és gazdasági együttműködéséről a korábbi években megkezdett tárgyalásokat.

Pécsi lakos

esztergályos és marós

szakmunkásokat felvesz az ÉM. Pécsi Épitőgépkarban- tartó Vállalat, Pécs, Vasút utca 2. sz. 14686

Pécsi Cementáruipari Váll. egy fő férfi villamostargonca vezetői vizsgával rendelkező

gépkezelőt

alkalmaz. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Pécs, Siklósi út 16. szám.

14674

Több mint 12 kilométer hosszú dűlöutat- javít meg tárcsával és boronával Sandó Jenő traktoros a drávafoki Üj Esztendő Tsz-ben.

< HORVÁTH CJÖZSEF .*

(9.J

Malejka töprengett. Könnyű ezt mondani, de hogyan? Hiszen rajtaveszithet. Sejtelme sjmcs, hogyan értékesíthetné az aranynak akárcsak töredékét is anélkül, hogy feltűnne valakinek. De Matejkáné most már felizzott szenvedéllyel nógatta:

— Ne itt, Csókaváron. Menj fel Pestre, ott. Vigyél egy darabot magaddal, add el. Legalább pár ezer pengőt szerezz.

— Hajaj, nehéz ez, Mária, nagyon nehéz.

— Úgy? És nekem nem nehéz? A zabáim valót előteremteni nem nehéz? A rongyaidat foltozgatni könnyű? Persze, hiszen azt én csinálom, nem te. Ameddig muszáj volt, tűrtem szótlanul, de most? Miért rothadjak én meg a nyomorúságban, amikor...

A pallér ajka elé emelt ujjúval csitította a már-már hangosan kiabáló asszonyt. Matej- káné visszafogta hangját:-4- Igen. azt mondd meg, miért vagyok én köteles még most is úgy élni. mintha koldusok lennénk? Mi gazdagok vagyunk, nekünk vagyonunk van, Matejka András! És aki

már nincs mit tenni. Úgy érezte magát, mint a rugóra járó játék-katona: felhúzták, neki mennie kell, egy-kettő, egy- kettő, lépteit senki és semmisem tartóztathatja fel, nem látja, mert nem láthatja, hogy az asztallap széléhez közeleg, csak tovább,egy-kettő, egy-kettő ...

Szótlanul bement a szobába, magára zárta az ajtót. Elfüg- gőnyzött, és elővette a ládikó mélyéről az egyik aranyrudat. Hosszan tartotta a tenyerén, megbüvölten bámulta hideg fényét, s olyan mozdulatot tett, ■mintha le akarna törni belőle egy darabkát. De az arany nem hajlott a szorítása alatt. Vékony fémfiirészlapot szedett elő szerszámos ládájából. Néhány perc múlva tenyerén tartott egy darabka aranyat.

Nézte, nezte szótlanul. Mintha a /»reszeléstől felforróso-* dott volna a nemes fém. At- melegítette a tenyerét. Meg az ereit is.

Feltúrta az ajtót. Matejkáné olt állt a küszöbön. A pallér pillantása az asztalra esett. Úti holmija már elő volt készít ve.

Borsiczky Dénes zúgiigyvéd a háborús főváros éjszakai életének hírhedt alakja volt. Kétes üzleteibe senki sem látott bele. A zúgügyvédnek sok pénze volt, s a pénz hatalom. Nagyobb út a hatóságoknál is. Nem is volt tanácsos Borsiczky magánügyeit firtatni. Közismerten kitűnő összeköttetései voltak. Igen magas "körökben {génybe vették szolgálatait, s alkalmasint viszonozták is. Nagyvonalúan dolgozott. A világ szá iával pedig nem törődött. Tudta, lwgy a szakmában háborús hiénának tartják, de fütyült irigyeire.

Elvégre az ö gondjai' senki sem osztja meg vele. Itt w»n «

nem tud mit kezdeni szerencséjével, legjobb, ha felköti magát.

Az asszony bevágta maga mögött az ajtót, s egyedül hagyta a pallért kínjaival. Matejka meg volt döbbenve. Hogyan is ■mondta az asszony: „Mi gazdagok vagyunk, nekünk vagyonunk van ...“ Mennyi gőg, mennyi pest:es fennhéjázás vegyült a hangjába.' Mintha nem is az ő felesége szólott volna., Hát így kiforgatja az embert a vagyon tudata?

A felesége után ment. Az asz- szony hamuszürkére vált képpel üldögélt a konyhában, a hokedlin. Matejka megsajnálta.

— No jó, felmegyek Pestre. Megpróbálom ...

Az asszony felkapta a fejét. Matejka azt várta, hogy majd hálásan pillant rá, talán valami hamvas, üde reménység csillan meg a szemében. De megdöbbent, amint az asszony arcát fürkészte. Egy büszke arcot látott, szemében önbízűr lom villant, nem puszta reménykedés. hanem már valóra váltott remények jóllakott öröme.

Matejkát bizonytalanság kerítette hatalmába. De hát most

— MECSEKI séta címmel március 22-ón Gyprgy-aknán a Szénbányászati FöMikotró Vállalat dolgozói számára dr. Szabó Pál Zoltán, a TIT földrajzi szakosztályának elnöke täCt ismeretterjesztő előadás^

'• — MÉG ebben az évben korszerűsítik és központi fűtéssel szerelik fél a Nyár utcában lévő Baranya megyei gyermek kórházat.

— A TERMÉNYFORGALMI Vállalat Felszabadulás úton lévő raktárait, iroda, ebédlő és fürdőhelyiségeit 75 ezer forintos beruházással újítja fel a Pécssi Általános Építő KTSZ.

két fia, Dénes és Albert, Mindkét fiú katonatiszt. Csak Isten és o kormányzói kabinetiroda egyik magasrangú tisztje a megmondhatója, mennyibe került Borsiczkynak az, hogy a két délceg fiú most nem valahol Ukrajnában hasal egy sáros lövészároikban, hanem itthon élvezheti az aranyifjúság örömeit. Dénes a minisztériumban piszkálja a körmét, Albert fia pedig a csókavári helyőrség parancsnokának. Baltazár ezredesnek segédtisztje. És mi tagadás, sokba kerülnék a fiúk a papának, mert háború ide, háború oda, ezek, mind-mind a tiszt urak, úgy /láncolnák, ahogyan még soha. Folyton fejik a papát. Albertet kiváltképp az Isten sem győzi pénzzel. Egyre-másra küldi könyörgő leveleit, most ezért, most amazért életbevágó az az ötszáz pengő, ezer pengő, kétezer pengő ... No, de csak legyen egyszer béke. majd mérésre tanítja á ezeket a köly- [ köket. Egy fityinget sem kap- nak! Keressék meg maguknak. ] ami kell.

Borsiczky minden nap a ■ Nyalka Huszárban fogyasztotta j e! vacsoráját, a Körúton. Fe- ; lesépe halála óta nincs háztar- 1 tása. A Nyalka Huszárban csak étkezett, innét indult éjszakai kör vadászatra, s egy-egy éjjel megfordult Budapest minden jelesebb mulatójában. Ezen az estén is gondtalanul falatozott, amikor egyszercsak feltűnt neki egy vidékies külsejű, nyúlt képű, középkorú férfi. Olcsó.

fehér ing, nyaikkendő nélkül Fél liter bor volt előtte, azt kortyolgatta. Borsiczky vidéken kezdte pályáját, s azóta is felelevenedtek régi emlékei, vonzódott a vidéki élethez.

(Folytatjuk)

Ognyenovics Milán, ország- gyűlési képviselő március 17- én Pogányban, 18-án Pécs- udvardon. 19-én A tán délután 16 órakor fogadóórát és beszámolót tart.

— IDEGENFORGALMI kirendeltség, nyöik április 15-én Mohácson.

— A VÁROSI tanács ipari állandó bizottsága és a kerületi állandó bizottsági elnökök részvételével március 22- én ülést tart, a városi tanács ipari osztályának helyiségében. Az értekezleten a helyi ipar 1961. évi feladatait tárgyalják meg, valamint értékelik az 1960-ban teljesített tervet.

Időjárásjelentés

Várható időjárás csütörtök estig:' íelhöátvonulások. néhány Ueiyen kisebb csövei. Élénk, helyenként erős északnyugati, északi szél. Varható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 8—plusz 8, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön, keleten 8—18, nyugaton 11—15 között.

— KORSZERŰ deszkarakodó gép készül a budapesti nyári ipari vásárra a Fémipari Vállalatnál.

— TÜZÉP eladási iroda létesül Pécsett a Kossuth Lajos út 74. sz. és a Jókai Mór u.

3. szám alatt.

— A REMÉNYPUSZTAI Uj

Elet Tsz részéré 310 000 Ft-os beruházással 50 férőhelyes növendékma rha-istállót és 100 férőhelyes hizlaldát épít a Pécsi Általános Építő KTSZ.

— Lapunk március H-i számának elsó oldalán a statisztikai hivatal jelentését ismertettük. Cikkünkben azt irtuk, hogy a megye áltatni ipara két és fél millió forinttal termelt többet februárban, mint a múlt év hasonló időszakában. Helyesen, nem két cs fél millióról, hanem huszonkét és fél millióról van szó.

Felvételre keresünk építőanyag ismerettel rendelkező

wraktjíro?

nég' sómpra ??■• lege:. nlknlmazá • fekt anyagkönyvelőt, j lent közöseket önéletrajzvn ..Szövetkezet’' jeligére Boltívközi hirdetőbe kérjük leadni. 1467a

kodni és jól élni — mondotta Nagy Sándor elvtárs.

Hazafi Jakab elvtárs a mohácsi fiatalokról heszélt és a termelőszövetkezeti parasztság gyermekei felsőfokú iskoláztatásának kérdéseiről szólott. Papp Zoltán Szentdénes- ről a kis termelőszövetkezetek egyesítése körül kialakult vitákat mondta el, majd a progresszív bérezés előnyeit ismertette. A „családi tervezés' előnyeit is vázolta és hangoztatta, hogy a termelőszövetkezetek közötti tapasztalatcsere nagyon hasznos dolog.

Kiss Dezső, a KISZ megyei Bizottságának titkára a termelőszövetkezeti fiatalok havi előlegfizetéséről szólott és rá- I mutatott arra, hogy ez is nagy ! mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a fiatalok szívesen dolgoznak ma már a szövetkezetben. Kérte az aktívagyúlés résztvevőit, hogy a termelőszövetkezeti KISZ-szervezetek létrehozásához adjanak segítséget. Lőrincz János, a bel- várdgyulai családi tervezés előnyeit dicsérte és szigetvári tapasztalatokat mondott el. Rameischl Ferencné, a nőtanács megyei titkára pedig az asszonyok megbecsülésére hívta fel a figyelmet. Elmondotta, hogy még ma is vannak olyan férfiak, akik akadályokat gördítenek a termelőszövetkezeti vezetőségben, vagy a nőmozgalomban dolgozó feleségek útjába, nehezítik, ahelyett, hogy támogatnák munkájukat. Ezeket az asszonyokat támogatni kell — mondotta — és küzdeni kell az értetlenség ellen, hogy gyorsabban haladhassunk előre.

A vitát Egri Gyula elvtárs foglalta össze, majd kiosztotta az emléklapokat a termelőszövetkezeti szervezésben jó munkát végzett elvtársaknak, ötven emléklapot adott át és közölte, hogy mivel sokan vannak, akik kiérdemelték az elismerést, a többiek a járási pártbizottságokon, illetve az alapszervezeteknél kapják meg az elismerő okleveleket.

Az aktfvaértekezlet Novics j Jánosnak, az MSZMP megyei Bizottsága titkárának zársza- j vával ért véget.

Tapasztalatcsere Beremenden

] zet sertéstelepét, állatait és

I

szabadtartásos istállóit. Délután Bagó Bálint, a Dózsa Tsz főagronómusa tartott elő- I adást a szarvasmarha szabad- tartásos elhelyezéséről neveléséről és a szabadtartásos istálló előnyéről. Földvári János elvtárs arról beszélt, hogy a megyében létesített és létesítendő takarmánykeverő üzemek milyen nagy előnyt jelentenék majd a termelőszövetkezeteknek az állattenyésztés fellendítésében.

Kedden egésznapos tapasz- ] talatcserét rendeztek a bere- j mendi Dózsa Termelőszövetkezetben. A megyei tanács mező- gazdasági osztálya a Magyar ] Agrártudományi Egyesület Baranya megyei szervezete és a TIT agrárszakosztálya által rendezett tapasztalatcserén részt vett Földvári János elvtárs, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese is.

A tapasztalatcserén mintegy ötvenen (főleg a seliyes és sik- Jósi járás tsz-eiből) vettek részt A délelőtt folyamán a részvevők meghallgatták dr. Fekete Lajos, az Agrártudományi Egye tem álla ttenvesztési tanszéke docensének a beremendj Dó- j zsa Tsz íőállattenyésztőjének ! a sertéstenyésztésről tartott elő j adását. Dr. Fekete Lajos a ser- j tésfajtákat ismertetve megálla- j pitotta, hogy a jövőben s jelen ieg is a legnagyobb jelentősége a fehérhússertéseknek van.

É sertésfajták adják a legtöbb j húst, ez a legszaporább és en- j riek a legnagyobb növekedési erélye. E fajtán belül is a ké- . són zsírosodé típust kell te- . nveszteni. a fehér hússertés fo j kozott igényt támaszt a takar- j mányozás. az elhelyezés és a gondozással szemben. Különösen az állati fehérje igénye nagy, ami a fehérje-szükségletének mintegy 30 százalékát teszi ki. Ezt fölözött tejjel lehet kielégíteni. A hizlalás új módszereit is alkalmazniuk kell a tenmelőszövetkezeteknek, hogy nagyobb hústermést érhessenek el. Ilyen módszer a zárt hizlaldában való hizlalás az eddigi hagyományos nyitott hizlaldái hizlalással szemben. Dr. Fekete elmondotta az ő ki- | sérleteinek eredményeit a fe- j hér hússertéssel kapcsolatban 600 000 ilyen sertésnél végeztek zárt hizlaldában hizlalást kísérletet és az eredmény azt mutatja, hogy ígv a hagyományos hizLalási móddal szemben 7—10 százalékkal jobban hasznosítja a sertés a takarmányt. Végül felhívta a termelőszövetkezetek figyelmét arra, hogy annyi fehér hússertést BOT"1’fní‘k, amennyinek ki „i*~oorv az igényét — Ta-’,v - -ak a terme1 őszövetke- e<-*- --o-' túl Igénytelenebb

fajtákat, sőt igénytelenebb fajtákkal keresztezhetik a fehér i hússertéseket is.

Az előadás után .a vesztve- j vők megtekintették a bere- i mendi Dózsa Termeioszóvetke-