Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-16 / 64. szám

Í961. MÁRCIUS 16*. NAPLÓ n Készül a kereskedelem a tavaszi forgalomra A nyári szezon kezdetéig 14 kerthelyiséget felújítanak — Gondoskodnak a mecseki kirándulók jobb ellátásáról A Pécs város területén mű­ködő kereskedelmi szerveze­tek terve ez évben a múlt évi­hez képest mintegy 4 száza­lékkal nagyobb áruforgalmat irányoz elő. A városi tanács kereskedel­mi osztálya alaposan felmérte a területet s megállapította: az alapvető élelmiszerek több­ségéből (kenyér, liszt, cukor, zsír) megfelelő készletek állnak rendelkezésre, a lakosság igényeit ki tudják elégíteni. Nehézség mutatko­zik azonban a lakosságnak hús- és húskészítményekkel való ellátásában. Tejből és tejtermékből — a vaj és egyes sajtféleségek kivételével — az ellátás biztosítottnak mond­ható. A kereskedelmi osztály in­tézkedéseket foganatosít a kis­kereskedelem nem eléggé rendszeres rizsellátásának megjavításáért. Édesipari árukból a húsvétra jelentkező fokozottabb igényeket is fi­gyelembe véve, elegendő áll a vásárlók rendelkezésére. A házhoz szállítás rendsze­rét fokozni kívánják. A zöldség- és gyümölcsáruk­ból az új termésig a rendel­kezésre álló készletek előre­láthatóan elegendőnek bizo­nyulnak. A ruházati szakmán belül a nehéz férfiszövetek hiányát importáruval pótolják. Karton­ból és nyomott pamutáruból az ellátás kielégítő, a válasz­tékosságon azonban akad ja­vítani való. Selyemből, nylon méteráruból elegendő áll ren­delkezésre. Konfekció árukból különöse.n a férfi és női át­meneti kabátokból mind mennyiségileg, mind választék szempontjából jónak mondha­tó az ellátás. Nyári női ruhá­zati cikkekből nagy készletek­kel rendelkezik a nagykeres­kedelem, bár számos régebbi modell is akad közöttük. Na­gyobb fiúgyermekek számára szövetöltönyökből a kereslet kielégíthető, míg a bébi és serdülő lányka kartonruhák­ból a készlet eléggé „szoros”. Cipőből csaknem 70 ezer pár­ral több áll rendelkezésre, mint az elmúlt esztendőben. Tornacipőkből az igényeket teljes mértékben ki tudják elégíteni. Mosógépből — bár az el­múlt évhez képest több áll rendelkezésre — mégsem lesz folyamatos az ellátás. Kevés a villanybojler, viszont hűtő- szekrényekből megfelelő mennyiség áll a fogyasztók rendelkezésére. A 125 köbcen­tis motorkerékpárokból sem lesz hiány, kerékpárokból is lesz választék. A vegyi szakmában a múlt évinél lényegesen jobb áru­ellátás várható minden téren, festékek például korlátlan mennyiségben kaphatók. Nem lesz hiány kozmetikai cikkek­ből sem. Üvegárukból a nagykereske­delem és a kiskereskedelem raktárkészlete elegendőnek mondható. A porcelán cikk­sorozatban azonban a tányér- féleségek hiányoznak és ki­sebb mértékű hiány észlelhető gránitárukból. Javul a bútorellátás. Az el­múlt évihez képest bútorból mintegy 10 százalékkal több áll majd a vásárlók rendelke­zésére, de azzal is számolni kell, hogy egyre többen vásá­rolnak bútort. Akadozik a sör- és a bor­ellátás, viszont egyre több alkoholmentes ital áll a fo­gyasztók rendelkezésére. a nyári szezon beindulásáig a Pécsi Vendég­látó Vállalat 14 kerthelyiség felújítását végzi el. Ezenkívül a mecseki kirándulók jobb áruellátását ideiglenes pavilo­nok felállítása szolgálja majd. A cukrásztermékek forgalma állandóan és örvendetesen emelkedik és igen helyes kez­deményezés a vendéglátó vál­lalattól, hogy a félkész cuk­rásztermékek árusítását beve­zette. A városi tanács végrehajtó bizottsága március 17-i ülésén részletesen megvitatja a ke­reskedelem helyzetét és a la­kosság érdekében teendő in­tézkedésekkel igyekszik az egyes területeken mutatkozó hiányosságok lehetőség szerinti kiküszöbölésére. A SifOK ALATT Földbeágy azott 35 éves telefonkábelt cserélnek ki a Pécs I■ Postaműszaki és Fenntartási Üzem szerelői. Radó István és Richter Tibor kábelszerelők a Zsolnay-szobornál lévő ká­belaknában 104x4-es vezeték érpárjait beszélik át végtől végig és két 52x4-es beton­csőben futó kábelelágazásra kötik át. Kínai küldöttség utazik Hazánkba Peking (MTI). Március 16- án Pekingből tudósokból álló küldöttség indul Magyaror­szágra. A delegáció vezetője Vu Liu-si fizikus, a Kínai Tudományos Akadémia alel- nöke, aki ez alkalommal har­madszor utazik hazánkba. láncsics-emlékeket gyűjtőnek a siklási gimnazisták Táncsics Mihályt, Siklós forradalmi érzületű parasztsá­ga többször is megválasztotta oíszággyűlési képviselőjének. A'nagy plebejus forradalmár­nak állítottak emléket az utó­dok azzal, hogy a siklósi gim­náziumot róla nevezték el, a diákok pedig Táncsics Mihály életét kutató szakkört alakí­tották. Felkeresitek Ácstesaért, Táncsics születésének: és gyer­mekévednek helyét, Szekszár- dot, ahol a „szent öreg” roko­nával találkoztak, útjukon megszerezték iskolájuk név­adójának, Táncsicsnak fényké­pét, felvételt készítettek ács­teszéri szobráról is és ezekről olajban megfestették portréját, amelyet iskolájuk legszebb ré­szén helyeztek el. Felkutatták a Táncsics életére vonatkozó írott forrásokat, a siklós—ba­ranyai tartózkodásáról fellel­hető levéltári adatokat és ezek­ről iskolai dolgozatokban szá­moltak be. Táncsics születésnapját, áp­rilis 21-ét, minden évben meg- ünneplik: ilyenkor ünnepi be­szédben és az 1848/49-es for­radalom naigy alakja köré fo­nódó műsorban méltatják te­vékenységét Elutazásuk előtt Vu Liu-si nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda pekingi tudósítójának. Elmondotta, hogy a delegáció tagjai nagy örömmel, benső­séges baráti érzésekkel s kül­detésük sikerének biztos tu­datában indulnak Magyar- országra. A kínai és a magyar tudó­sok gyümölcsöző kapcsolata — mondotta a továbbiakban Vu Liu-si — különösen a tu­dományos együttműködési egyezmény aláírása óta, nap­ról napra fejlődik és szélese­dik. Küldöttségünk fő feladata, hogy előkészítse és aláírja a tudományos együttműködés 1961—62. évi munkatervét, amely előirányozza a tudomá­nyos és kutatói kapcsolatok további bővítését. Azzal a meg győződéssel utazunk Buda­pestre — mondotta befejezé­sül Vu Liu-si elvtárs — hogy munkánk sikeres lesz, s még- inkább elmélyíti a kínai és a magyar nép megbonthatatlan barátságát. Szentlőrincen a kuitúrház kis­termében szerdán délelőtt tar­tották meg az ezüstkalászos gazdatanfolyam első évének összefoglalóját. Tizennégy asz- szony öltözött ünneplőbe erre az alkalomra. Mindnyájan a szentlőrinci Úttörő Tsz tagjai. Hardicsay Lóránd elv társ, a tanfolyam vezetője sorra vette az évi tananyag legfontosabb kérdéseit, a hallgatók meg vá­laszaikban bizonyították be, hogy a négyhónapos tanfolya­mon sokat tanultak és jól meg­értették az anyagot. Hallgattam a válaszokat, fi­gyeltem az asszonyokat. Egy kicsit izgatottak voltak. Éppen olyanok, mint régen, amikor még két ujjúkkal kellett je­lentkezni a tanító néninek vagy bácsinak. A vizsgák egy­formán dobogtatják meg a szí­veket, olyan az ötvenéves kor­ban is, mint tíz éves korban. Nemesné arról ebszélt, hegy az állattenyésztésnek milyen sze­repe van a népgazdaságban, Nagyné az állatok egészségügyi kérdéseit mondta el igazán precízen és szakszerűen. Kis­falumé' és Daniné a takarmá­nyozásról beszélt, Mártonná, Bélaváriné, Nagy Ferencné, MAthéné, Bailoghné ás Dezse Gzerelmespár lépked felfelé a Tety- & tyénél, a Miléva út hosszú lép­csősorán. A tetőn -megállnak és lenéz­nek a bányába. Érdekes felülről az U-alakú kő teknő. Jó belátni a hegy gyomrába. Az embe­rek kicsiknek tűnnek innen, a szikla­fal meg nagyon magas. Az ember nem is hinné, hogy az apró legények váj­ták ki ennyire a hegyet. Ilyen a tettyei kőbánya felülről. Most belülről nézem. Gelencsér Já­nos üzemvezető oldalán lépkedek a csi­korgó törmeléken. Furcsa a kő. Vasszí- nü. mint a gránit. Gelencsér elvtárs szerint mégis mészkő, méghozzá nem is akármilyen. Zsiros, a legjobbak egyike ax' országban. Sajnos, a bánya korszerűtlen. Csá­kányt, nyolc-tíz kilós kőtörő kalapácsot, földszűrő erős vasvillát, kézierővel tolt billenőcsilléket látok. A zúzalékot villá­val hányják bele, a nagyobb köveket pedig — harminc—negyven kilósak is akadnak — kézzel. Csak a fejtőkalapács, meg a sűrített levegővel működő fúró­gép új a bányászásban — a többi régi itt a Tettyén. Elmaradt jónéhány kő­bányától. Az emberek is másók. közelről. Akik apró hangyáiknak tűnnek odafent, itt olyan magasak lesznek, mint bárki más. TruvSkó Mihály teltarcú. pirospozsgás. Nérni pocakja is van, pedig már huszon­két éve kőbányász. A brigádvezető. Il­lés András már sovány. A Szegedről ideszármazott Barna András is, a má­sik. a harmadik is — mind. Akj 14 tonna követ váj elő és rak naponta a csillébe — inkább többet, mert rendre túlteljesítik a normát — az nem marad­hat kövér. Az ember megbirkózik a heggyet, de » kő is meffköveteli a magáét. Leszedi JCőhú ii tfá szók a bányászról a „felesleges“ húst. Nem marad rajta más, mind in és izom. A kőbányász kiszikkadt 'karja erő­sebb a somfabotnál. Egész nap hányhat­ja a követ, és nem fárad bele különö­sebben, nem jobban, mintha más mun­kán dolgozna. De ha tíznapos szabad­ságra megy, aikkor neki is nehéz. Két nap is beletelik, mire munkához szoktat­ja a tíz nap alatt elernyedt izmokat. A nehéz !kő sok embert visszariaszt. Jönnek az új munkások, s a legtöbb már az első napok, vagy hét után el­megy, — meg sem várja a kéthét pró­baidőt. Érdekes emberek. A pirospozsgás Trunkó gyalogosan jár be Daindolból, hat kilométeres távolságból, mert nem szereti a tolongást a busznál. Szakava­tott gombázó, a nyári esők után egész szatyorra valót hoz a brigádnak.. A Szegedről ideszármazott Barna András megkedvelte a munkáját,- de nem sze­reli a hegyet. Különös és ellentmondá­sos, mégis így van: szívesen fejti a Ikövet, és kerüli a várost, mert mere­dekek az utcái. .. Csupa olyan dolgok, amelyek sajátos színt adnak az embernek, de nem ezek a fontosak. Sokkal érdekesebbek az ál­talános tulajdonságok. A kőbányász nem szereti a sok beszé­dű, locsogó embert. Ha ilyen kerül a brigádba, akkor leszoktatják a fecse­gésről, vagy nem maradhat tovább Ebben nagyon szigorú a ltőbányász. ügy véli, a sokbeszédű keveset dolgozik, s elvonja a figyelmet a szikláról, már­pedig. .. Azt mondták, a madár is veszélyes lavinát indíthat ef Be is bizonyították. Az egyik apró kövecskét ragadott, meg­dobta — inkább meglegyintette — vele a repedt sziklafalat, s valóban olyan lavina, robaj, következett utána, hogy tanácsosnak láttuk félreugrani. Vagy egy vagonra való kő omlott le. Ezért óvatos a bányász, s fél szemé­vel munka közben is a sziklafalat fi­gyeli. A kőbányász nem hívja asszonyát me­cseki sétára Még az asszonya is nehe­zen csalhatja fel őt, ami érthető is, hi­szen ott a munkahelye. De azért szereti a természetet, nem is tudna meglenni a maga világa nélkül. Elmondták: nem egy régi kőbányászt az hívott vissza. Hiába, dolgozott üzemben és könnyebb helyen, mennyezet volt a feje fölött. s a tágas égbolthoz szokott ember úgy érezte, mintha börtönbe lenne zárva. A kőbányász nem szereti a zajos vá­rosi életet. Nagyobb részük a környező falvakban, vagy a város peremén vá­lasztott lakóhelyet. A kőbányásznak már márciusban napbarnított az arca, s job­ban bírja az időjárási szélsőségeket, mint bárki más. A kőbányák sajátos mikroklímája ma­gyarázza ezt. Nyáron szinte tüzel a napégette kő, vagy tiz fokkal melegebb van a szomszédságában, mint máshol. A kőbányász ilyenkor szellőt kíván. Té­len meg napmeleget, mert akkor zord sarkvidékké válik az U-alaikú teknő. Különösen azon a részen, ahová három hónapon át nem süt be a nap. Ott. még akkor is kabátban dolgoznak, amikor szemben, a napos helyen már feltürték rm jókat. A sziklák munkása mégis ragasz- kodik a bányájához, örül, ha sok teherautót lát a kőtörő körül, mert fogy a kő, s ha fogy, értelmét látja muri* ká járnak, s több a fizetése. MAGYAR LÁSZLÓ Gyuláné következtek ezután sorra, hogy számot adjanak az első év tanulmányi anyagából. Amikor vége volt a vizsga­szerű összefoglalónak, minden­ki megkapta a bizonyítványt. Jeles és jó osztályzatok voltak beírva a kicsike „értesítőbe”. Úgy nézegette minden asszony, mintha légi fiatalkori fényké­pe lett volna a kezében. Rö­vid „útravaló” üdvözlőszavak hangzottak, el. A járási nőta­nács, a járási tanács képvi­selői arra kérték az asszonyo­kat, hogy a tanultakat a gya­korlati munkájukban hasznosít­sák majd és a következő tan­évre újból jöjjenek el mind­nyájan. A szentlőrinci Úttörő Tsz elnöke is eljött az tanfo­lyam összefoglalójára és ő mondta el az asszonyok he­lyett, hogy bizony nem volt gy eredi játék egyikük számára sem az ezüstkalászos tanfolya­mon való részvétel. Nem egy­szer előfordult, hogy sötét estiig kint a mezőn dolgoztak, elfá­radtak, megáztak, de a tanfo­lyamról ennek ellenére sem maradtak ki. Azt is elmondta az elnök, hogy az elmúlt esz­tendő nem minden ben sikerült úgy, ahogy szerették volna, s hogy a jövőben milyenek lesz­nek az eredmények, abban már a tanult és nagyobb hoz­záértéssel rendelkező asszo­nyoknak is nagy szerepük lesz. A járási nőtanács három hall­gatónak szorgalmas munkájá­ért egy-egy könyvet adott ju­talomképpen. Majd igen ked­ves színfoltja volt az ünnep­ségnek, amikor az egyik asz- szony felolvasta Marosi József- nénak, a budapesti Goldberger Textilgyár dolgozójának a le­velét, melyet a tanuló asszo­nyoknak küldött. Erre a le­vélre Dezse Gyuláné válaszolt, az ő levelét is' felolvasták és mindenki a legnagyobb egyet­értéssel fogadta a választ. Nem egészen. pontos az a meghatározás, hogy ezen a tanfolyamon csak asszonyok vettek részt. Ugyanis Dezse Gyulánénak a fia is rendes hallgatója a tanfolyamnak. Meghatóan szép volt, ahogyan egymás mellett ültek és felel­tek; az édesanya és a fia. De­zse Pali tizenöt-tizenhat éves fiatalember, tagja a szövetkéz zetnek, nemiégi ben végezte el a nyolc általánost és most új­ból tanul, sőt ha elvégezte az ezüstkalászos gazdatanfolya- mot, akkor a szakmunkás bi­zonyítványt is meg akarja sze­rezni. De a részvevő asszonyok is hasonlóképp tervezgetnek. Egyszerű dolgos szövetkezeti asszonyok az ezüstkalászos -gazdatanfolyam részvevői. Amikor hallgattam a feleletei­ket, izgalommal teli, de igen pontos és kitűnő válaszaikat, eszembe jutottak azok a régi ezüst- és aranykalászé« gazda­tanfolyamok. Mert voltak ilye­nek a múltban is, hasonló név alatt szerepeltek. A különb­ség az, hogy azokon a tanfo­lyamokon általában a módo­sabb gazdák vagy fiaik vettek részt, többek között azért, mert erre idejük is, meg pénzük is jobban volt, mint a szegényebb embereknek. De asszonyok, azok nem igen fordultak meg gazdatanfolyamokon! Annak is. meg van a magyarázata! . A szenllörinci szövetkezet asz- szony-tagjai nagyon okosan és helyesen cselekedtek, amikor igényelték a tanulást. A me­gye szövetkezeti tagságának több mint a fele lány és asz- szony. Nem maradhatnak el egy lépést sem a férfiak mö­gött. semmiben sem. S e tö­rekvésükben a tanulás a leg­jobb segítő erő. De használják fel munkájukban a tanulta­kat, mert a szép bizonyítvány önmagában semmit sem ér, ha annak nincs eredménye az életben, a munkában. Akkor úgy lesz, ahogyan a tsz-elnök mondta útravaióul: „Maguk, asszonyok ezentúl jobban hoz­zá tudnak járulni ahhoz, hogy a mezőgazdaságban többet, jobbat és olcsóbban termel­jünk.” (gi—) Transzvill KAPOSVÁRI GYÁRA elektróműszerészeket keres felvételre. — Je­lentkezni lehet: KAPOSVÁR, VASVÁRI PÁL UTCA 1. SZÁMÜ TE­LEPÉN. 139 Keresünk alkalmazásra olyan KÁRPITOS MESTERT, aki a kárpitos munka min­den területén jártas, s aki képes lenne a művezetői teendők ellátására. Fizeté megegyezés szerint. Mun kásszállás van. Alkalmaz tatás esetén útiköltsége' ■térítünk. MOHÁCSI BÚTORGYÁR. Mohács, Kossuth L. u. 72. 120 Asszonyok az ezüstkalászos gazdatanfolyamon

Next

/
Thumbnails
Contents