Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-16 / 64. szám
\ DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANÁCS LAPJA Felszedik a villamossínekéi Felszedik a Széchenyi tértől a Színház téri elágazásig húzódó, már rég használaton kívül lévő villamossíneket. Az eltávolított sínek után azonnal megjavítják az útburkolatot is. XVIII.- ÉVFOLYAM, 64. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1961. MÁRCIUS 16. CSÜTÖRTÖK j Baranya megye összes területének 98,8 százaléka szocialista szektor Lényegében befejeztük a tss-ek számszerű fejlesztését Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága március 15-én délelőtt tíz órára összehívta azokat a megyében dolgozó ipari munkásokat, értelmiségieket és dolgozó parasztokat, akik a mezőgazdaság szocialista átszervezésében részt vettek. Az aktívagyülés elnökségében helyet foglaltak kiváló termelőszövetkezeti tagok és vezetők, ipari dolgozók, értelmiségiek és pártmunkások. Megjelent Egri Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Novics János elvtárs, a megyei ■pártbizottság titkára, Földes Andrásné elvtársnő, a megyei pártbizottság PTO vezetője és Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke, Sztergár János elvtárs, a Hazafias Népfront megyei titkára, Rameischl Ferenené elvtársnő, a megyei nőtanács titkára. Kárpáti Ferenc elvtárs, a városi párt- bizottság titkára, Kiss Dezső elvtárs, a KISZ megyei Bizottságának titkára. Az aktívdgyülésen Egri Gyula elvtárs, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára mondott beszédet. Egri Gyula elvtárs beszéde Egri Gyula alvtárs beszámolt arról, hogy a anegyed pártbizottság március elsején ülést tartott, amelyen megtárgyalta a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét és tervet fogadott el a termelőszövetkezetek megszilárdítására, valamint a mezőgazdasági termelés további fellendítésére. Elmondta, hogy a megyei pártbizottság határozatát, melyet a Központi Bizottság 1961. február 17-i határozata alapján hozott, az alapszervezeteikben megtárgyalták és intézkedési tervet dolgoztak ki annak végrehajtására. A megyei pártbi zottság mégis szükségesnek tartja, hogy ezen az ak- tívagyülésen a határozatokat ismertesse. 250 tsz van a megyében — Ezen az aktíván részt vesznek a pártbizottságok vezetői, a tanácsban és más tömegszervezetekben dolgozó elvtársak, vállalatok igazgatói, a termelőszövetkezetek szervezésében részt vestt munkások. a dolgozó parasztság képviselői, termelőszövetkezeti elnökök és tagok, a szövetkezetek szervezésében részt vett értelmiségi elvtársak. — Az értekezlet összetétele is kifejezd azokat az eredményeket. amelyeket a mezőgazdaság szocialista átszervezése során elértünk. A társadalom különböző rétegeinek pártvezette együttműködésével, társadalmi összefogással lehet csak elérni és viszonylag gyorsan erős, jövedelmező és mind több árut termelő termelőszövetkezeteket teremtem — mondottá Egri elvtárs, majd a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű eredményeire mutatott rá. — Múlt év október 29-én a Központi Bizottság határozatában kifejezte, hogy megvan minden lehetőségünk a mező- gazdaság szocialista átszervezésének befejezésére. E határozatot megvalósítva elértük, hogy a szocialista szektorhoz tartozik az ország szántóterületének kilencven százaléka és egymillió 226 ezer dolgozó paraszt 9 millió kataszrtráiis holdon közösen gazdálkodik. Ennek a fejlődésnek a mutatói a Baranya megyei eredmények is — mondotta Egm Gyula elvtárs, majd bejelentette, hogy Baranyában .jelenleg 250 termelőszövetkezetben 37 998 pa rasztcsalád dolgozik, amelyet 51221 tsz-tag képvisel. Ä szövetkezetek területe 392 695 kataszíralis hold, amelyből 301145 katasztralis hold szántó. Eszerint a szocialista szektor alkotja a megye összes területének 98.8 százalékát, a szántóterületnek pedig a 90.1 százalékát. Egri elvtárs megjegyezte, hogy e területek pontos mérése még nem fejeződött be, egy alaposabb számvetés meg, hogy a szövetkezetekbe került földterületek nagyobbak a fent említetteknél. — Nagyon fontos mérföldkőhöz értünk azzal, hogy lényegében befejeztük a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztését — mondottá Egri elvtárs. — Pártunk hetedik kongresszusának határozatait megvalósítva megteremtettük annak lehetőségét, hogy dolgozó parasztságunk életében kedvező, forradalmi változásokat hozzunk létre. Az idei tervek reálisabbak a tavalyiaknál «- Az a tápasztalátunk — mondotta Egri elvtárs —. hogy a később alakult termelőszövetkezetek gyorsabban erősödtek. Ez érthető, mert az idén alakult szövetkezeteknek már nem kellett végigjárniok mindazokat a buktatókat, amelyeket .elődeik végigjártak, nem kellett megküzdeniök annyi tapasztalatlansággal, az útkeresés nehézségeivel. Az állami hitelekből történő beruházásokról és a saját erőből megvalósítható építkezésekről beszélt ezután, majd rámutatott, hogy ezután is elsősorban az észszerű építkezéseket, a helyi anyagból megvalósítható egyszerű épületek létrehozását kell szorgalmazni. A tartősabb épületeket ott kell ezután Is építeni, ahogyan eddig is tettük, ahol a végleges majorközpontok kialakítását tervezzük. —Az idén kevesebb volt a mérleghiányos termelőszövetkezetek száma, mint tavaly, annak ellenére, hogy most több szövetkezet készített zárszámadást. A mérleghiány összege is lényegesen kevesebb volt a tavalyinál. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a hiteleket is vissza kellett fizetniük, akkor a fejlődés kétségtelenül jelentős. — A járási pártbizottságok és tanácsok elhatározták, hogy mindent megtesznek azért, hogy az idén megjavuljon a gyenge szövetkezetek munkája is és ebben az évben egyetlen mérleghiányos tsz se legyen. Most készítik a terveket és azt tapasztaljuk, hogy az idei tervek sokkal reálisabbak a tavalyiaknál — mutatott rá Egri elvtárs. Az árutermelést kell fokozni — ezt hangsúlyozta a továbbiakban, maid rámutatott néhány negatív jelenségre, amely a múlt évben károsan befolyásolta a termelést. — Szükség van arra még, hogy átmenetileg a háztáji gazdaságok is bekapcsolódjanak az árutermelésbe — mondotta Egri elvtárs és kiemelte, hogy ennek lényegét már jó] megértették a falvakban. Jó, ha biztosítják a rendszeres előleget Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetek tagsága számára nem közömbös, hogy hogyan gazdálkodnak. A zárszámadásoké tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a tagság mindenképpen biztosítani akarja a maga számára a jó jövedelmet. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha mindenki becsülettel dolgozik. — Helyes tehát, ha érdekeltté teszi a vezetőség a tagságot a többtermelésben — mondotta Egri elvtárs — és (Folytatás a 2- olda Ion) Fehér Laios látogatása a Mohácsi Farostlemezgyárban Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Központi Bizottság titkára szerdán dr. Balassa Gyula miniszterhelyettes, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével megtekintette a Mohácsi Farostlemez- gyárat és a gyár most épülő üzemrészét. A gyár vezetőivel és dolgozóival megbeszélte az üzem termelésével kapcsolatos időszerű feladatokat. • • Otszázhisz hektár területen rendezik meg a moszkvai világkiállítást Nyolcmillió külföldi látogatóra számítanak Moszkva (MTI). 1967 májusa még messze van ugyan, de a moszkvai világkiállítás .előkészületei márts megkezdődtek a Szovjetunióban. Miint 'ismeretes, a Szovjetunió kormánya határozatot hozott árról, hogy a — szovjet hatalom fennállásának 50. évfordulója kapcsán — Moszkvában rendezi meg azt a világki- álflá.táiSt, amellyel 'a nemzetközi kiállítási iroda bízta meg a Szovjetuniót. A moszkvai világkiállítás éüőkészttésene kormánybizottság alakult, élén A. Roszigin- nal, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyetite- sével. A kiállítás külön kormánybiztosa N. Dudorov. A beszéd elhangzása után a •megyei és a városi KISZ-bi- zottság, valamint a Hazafias Népfront városi elnöksége elhelyezték ko&zórútkat a Petőfi- hmisamaU N. Dudorov szerdán tájékoztatta a szovjet és a külföldi sajtó képviselőit, a világkiállítás előkészületeiről. Mint elmondotta. a kormány határozata alapján Moszkva délnyugati ■ réázóbeüi ötszázhúsz hektáros területet jelölte.fc. Ui a kiállítás céljaira. Ez az úgynevezett tyaplosztsani maigasüíal; két nagyobb: fő útvonalasa Moszkva —Kiev és a Moszkva—Kaluga országút között terül el. A kiáJÍMtási terület nagy részét — mintegy kétszáz hektárt — hatalmas erdőségek borítják. Ezeket hasznalják majd fel a kiállítás parkövezetének kialakításához. Az övezetein keresztül, folyó Ocsakovka patak felduzzasztásával mintegy negyven hektár kiterjedésű tó- uendszert alakíthatnák ki. Valamennyi résztvevő országnak ingyen bocsátják rendelkezésére a pavilonjának felépítéséhez s kiállításának megrendezéséhez szükséges megfelelő földterületet. A pavilonok építésének költségeit a résztvevő országoknak kell vi- séliniok. A Szovjetunió azonban minden segítséget megad ae . építkezés lebonyolításához. Már a közeljövőben létrehozzák azt az j országos vállalatot, amelly ’az egyes pavilonok megtervezésével, berendezésével, a kiállítási tárgyak szállításával, valamint a kiállítással kapcsolatos miás feladatok megoldásával foglalkozik majd. A vállalat' kívánatra elvégzi a különleges pavilonok tervezését és építését is. Az előzetes számitijisok szerint a moszkvai világkiállítás* — amely 1967. május 20-tól november 20-ig lesz nyitva — mintegy hét-nyolcmillió külföldi és ugyanannyi szovjet látogató keresi fel. Természetes, hogy a vendégek elhelyezéséről, a közfekedós lebonyolításáról a lehető legmesszebbmenőm kíván gondoskodni a vi- iiágkiiállitáis szervező bizottsága. Moszkvában számos új szállodát építenek fel, közöttük Európa legnagyobb szállodáját is, amely a Moszkva folyó partján létesül. Ezenkívül közvetlenül a kiállítás teriitete mdfett turistaszállókat, crmv■SÉBSQjtó » -lótesftoiftcfe. * Koszorúzási ünnepség a Petőfi-szobornál Március 15-én délelőtt 10 órára több száz középiskolás gyülekezett Pécsett a 48-as téren lévő Petőfi-szobor előtt, hogy emlékezzenek az 1848-as szabadságharc hős 'tkjaira. Az ünnepi beszédet Kupka Sándor elvtárs, a KISZ városi bizottságának titkára tartotta. — Száztizenhárom éve — mondotta többek között —, hogy 1848-ban a márciusi ifjak kezdeményezésére a magyar nép megindította szabadságharcát. A forradalmi ifjúság a párizsi és bécsi példám lelkesedve forradalmi, tettekre hívta a pesti népet a szabadságért, egyenlőségért és testvériségért. Március 15-ének. napja örökké ott ragyog majd népünk. történelem könyvének legfényesebb lapjain, Száz- tizenharmadszor idézzük, tinne- pi emlékezéssel 1848 hőseit, akiknek emlékművéhez eljöttünk ma te, hogy hetegyük az emlékezés koszorúit népünk ifjúsága -nevében. Jőleső érzés arra gondolni, hogy a kommunista if júság' mozgalom létrejötte óta a. mi sorainkban voltak azok a fiatalok, akik a legtöbbet tették a márciusi eszmék győzelméért. Ilyen volt 1919 munkásifjúsága, ilyenek voltak a KIMSZ tagjai. Népünk történeimének világháború között is a kommunista ifjúsági mozgalom Kilián, Kulich, Ságvári és Schőnherz ifjúsága hú maradt; ha kett.ett, étepe árán. is a márnemzeti függetlenség ügyéhez. S -ma is a szocialista jövő építésében válunk a 48-as ifjúság méltó utódaivá, — fejesle be beszédét .* Kwrrkte - &fmdor tmsv
