Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-15 / 63. szám

IMI. MÁRCIUS 15.

NAPLÖ

A szabadságharc üzenete

Ha a negyvennyolcas forradalom és szabadságharc vezetőinek Írásaiban és beszédeiben lapozgatunk, érezzük, hogy sok-sok gondolatuk 113 év távlatából is időszerű. Ma i* hozzánk szólnak számlik. Kossuth, Táncsics, Petőfi, Jókai lelkesítő eszméi a szabadság- harcról, a hazaszeretetről, az jf jóságról, az ellenség elleni könyörtelen harcról, a reakció útjairól szólnak. Érdemes figyelni rájuk ma is, követni, megszívlelni szavaikat.

Marx és Engels Kossuthról és a szabadságharcról

Kossuth Lajos

...A HAZAÁRULÖKRÖL

„A táborból mindennap jönnek hírek... miszerint a dolog annyira megy, hogy a táborban magyar ezredeknek tisztjei közt is aláírási ívek keringenek, annak kinyilatkoztatására, hogy a szerbek és horvátok ellen nem fognak küzdeni. Kinyilatkoztatom, hogy azon nemzet nem fog élni, amely elvül nem választja azt, hogy aki kövei, ő azt menykővel..

Kossuth a legerélyesebben síkraszállt azért, hogy a hadsereget a hazaárulóktól és más gyanús elemektől megtisztítsák.

„ ... meghagyatik minden várparancsnoknak, hogy hűségét és a Honvédelmi Bizottmány iránti kész engedelmességét múlhatatlanul írásban bejelentse. Mindenki, ki ezen kötelességét elmulasztaná, mint hazaáruló tekinttetik, s mint ilyen, törvényen kívülinek nyilvánníttatik, és bárki által elfogattathatik és agyon- lövettethetik...” (Közlöny, 1848. 125. sz.)

...A GYÁVÁK ÉS BEHÓDOLOK ELLEN

„Ki a népnek azt hirdeti, hogy a magyarnak ügye már annyira veszve van, miképp nem maradna egyéb hátra, mint magát jószántából megadni, az hazaáruló, gálád, buj- togató, kit hitvány ellenség bérelt fel, hogy a népet, melynek hatalma legyőzhótetlen, a felkeléstől elrettentse, magá- bani hitét megingassa. Ha tehát volna a városban ilyen bujtogató, rögtönítélő bíróság elébe állíttassák, vagy küldessék a legközelebbi csapatvezérhez, hogy hadbíróság ítéljen fölötte.”

...A ZAVARGÓKKAL, BUJTOGATÓKKAL SZEMBEN

„ ... az ország ellenségeire nézve most. vannak talán a kegyelem utolsó percei, de ha ezentúl is zavarogni merészelnek, s bujtogatásokat követnek el — mert ne gondolja senki, hogy Magyarország szabadsága felett packázhat — bennünk nem ellenségre, hanem egyenesen kiirtóra fognak találni. (Októberi napok, 1848).

...A REAKCIÓ ÚTJAIRÓL

„... a reakció a maga működéseit oly mindenféle kimesterkélt utakon követi; követi nemcsak egyenes, de mellékutakon is, azon utakon, melyek oda vannak számítva, hogy az egymás iránti barátságra hivatott nemzetek között az önállás megőrzése mellett, a tökéletesen összeférő rokonszenv kötelékei szétszag- gatásának és a kölcsönös szim- pathia, a szabadság szimpa- thiája, mint a reakciónak legnagyobb gátja széttöressék”. (1848. augusztus.)

két rontja, lázit, irgalom nélkül, érdeme szerint sújtanám a salus rei publicae suprema lex (a köz java a legfőbb törvény — szerk.) elvénél fogva és így a bajt csírájában fojthatnánk el. annyira, hogy az ki sem újulna soha.”

...AZ IFJÚSÁGHOZ

„Mi lenne a hazából, hová lenne a nemzet, ha minden ifjú, miután honfitársai ingyen felnevelték, sok hasznosra és sok szükségesre ingyen megtanították s miután már képes volna az iránta mutatott és bizonyított szívességet viszonozni, oda hagyná? Mi lenne a hazából és a nemzetből, kérdem, ha mindegyik elfeledkezve kötelességéről, kivándorolna? A szegény öreg magyarok már majd tehetetlenségükben éhen halnának meg s keserveik között, midőn egy ifjú sem nyújtaná nekik gyámkezeit, rettenetesen átkoznák a kiköltözött, háládat- lan fattyukat. Én le akarom róni kötelességemet!”

Petőfi Sándor

... A SZABADSÁGESZME GYŐZELMÉRŐL

„Mert győzni fogunk honfitársaim, az olly bizonyos, minthogy kétszerkettő négy. És ezt nem az ábrándos remény mondja nekem, hanem a csalhatatlan világtörténet. A történelem azt bizonyítja,

hogy minden eszme csak akkor győz, ha világszerűvé válik, de akkor okvetlenül győz, akkor könnyebb magát a világot megsemmisíteni, mint azon eszmét kiirtani...”

...BEM TÁBORNOKRÓL

Petőfi: Hannibálról szólván tudja ön, kit tartok én Hozzá oly hasonlónak, amennyire csak hasonlíthat két ember egymáshoz?

Bem: Nos?

Petőfi: önt tábornok úr.

Bem: Tudja isten, ennyit nem igényiek. Én csak egyet tudok vagy nem tudok; azt nem tudom, -mi a félelem és csüggedés.

Petőfi: Ez a fő, Hannibál is ezt a kettőt nem tudta.

...LEVELE KOSSUTHOZ

„...önhöz fordulok; ha meghallgat ön jó, ha meg nem hallgat, úgy az isten se kívánhatja tőlem, hogy még tovább is járjak házról házra a végett könyörögni, hogy legyen szabad karom és fejem erejével a hazát szolgálni. Nem előléptetést kérek többé, nem is fogadom el mindaddig, míg haditetteim azt követelni nem fogják; csak arra kérem önt. tetessen át a 28-ik zászlóaljtól Bem tábornokhoz; ha dicsőséggel nem harcolhatok, gyalázatot sem akarok nevemre hozni s mostanában, véleményem szerint, gyalázat nélkül csak Bem oldala mellett lehet az ember.”

Á kukaedényes

JVfrrx Károly és Engels Eri gyes állhatatos hívei voltak az európai forradalmaiknak. Bátorították azokat, akik az emberi szabadság és függetlenség híveinek oldalán harcoltak;, lelkesítették a szabadságharcot s annak bukása után elemezték gyengeségeit és hibáit.

Engels írta: „A magyar forradalomban Marx azt a mozgalmat látta, amelynek segítségével az európai forradalom hanyatló irányzatát új. forradalmi fellendüléssé lehet változtatni.”

Ezért lankadatlan figyelemmel kísérték a 48-as íanradalom és szabadságharc kimenetelét. Nagyra értékelték eredményeit és azonnal bírálták hibáit. Lapjukban, a Neue Rheinische Zeitung-bam lelkesült hangom írtak a magyar szabadságharc nagyvonalú és bátor vezetőiről és intézkedéseikről.

„Első ízben az 1848-i forradalmi mozgalomban, első Ízben 1793 óta meri szembeszegezni egy nemzet, amelyet körüljárt az ellenforradalmi túlerő, a gyáva ellenforradalmi dühvei a forradalmi szenvedélyt, a fehérterrorral a vörös terrort” — írták lapjukban. Hasonlóképpen emelkedett hangon emlékeztek a szabadságharc nagy vezető alakjáról, Kossuth Lajosról:

„Hosszú idő óta első ízben akadunk valóban forradalmi jellemre, olyan férfiúra, aki népe nevében fel meri venni a kétségbeesett harc kesztyűjét, aki nemzete számára Danton és Carnot egy személyben — Kossuth Lajosra” — írja Marx a Neue Rheinische Zeitungban.

A körülzárt magyar szabadságharc rendkívül súlyos körülményeit is ismerte Marx é6 Engels. írásaikban igazat adtak ezért a rendkívüli forradalmi intézkedéseknek, az azokat kiadó kormányzatnak.

„A tömegfelkelést, a nemzeti fegyvergyártást, a papírpénzt a rövid úton való elintézését mindenkinek, aki a forradalmi mozgalmat gátolja, a forradalom folytonosságát — vagyis» a dicső 1793-i év valamennyi fővonását újra felleljük a Kossuth felfegyverezte, szervezte, lelkesítette Magyarországon” — írja Marx Károly.

Marx és Engels Írásaikban és leveleikben többször utaltak arra, hogy a magyarországi

forradalom és szabadságharc megteremtheti annak a lehetőségét, hogy „az orosz hadsereg képviselte régi Európával és a cárizmussal Keleten szembeálljon egy valamennyi nemzetiség harcosaiból álló forradalmi hadsereg" s hogy ennek következtében már Párizsiból is „fenyegessen egy vörös köztársaság”.

A magyar forradalom hibáit és gyengeségeit elemezték. /Könyörtelenül bírálták a legnagyobb hibát, azt, hogy 1848 őszén a megvert JelLasics-sereg üldözése közben a magyar honvédsereg megtorpant az osztrák határnál és nem sietett az osztrák zsarnokság ellen felkelt munkások segítségére.

Engels írta erről:

„A bécsiek, egy éppen most felszabadult nép egész nagyszivűségével olyan ügyért keltek fel, amely ha végső fokon az övék is volt, közvetlenül mégis és mindenekelőtt csakis a magyarok ügye volt. Semhogy eltűrjék, hogy az osztrák csapatok Magyarország ellen vonuljanak, inkább maguka tették ki első és legborzalmasabb rohamuknak. Magyarország kötelessége volt, hogy késedelem nélkül és minden rendelkezésére álló erővel siessen a bécsi forradalom segítségére. A honvédseregnek már csak tisztán katonai okokból sem lett volna szabad megállnia mindaddig, amíg az összeköttetést a bécsiekkel meg nem teremtette. Az a nagysúlyú érv, hogy Magyarország nem hagyhatta el a törvényesség és alkotmányosság talaját, a történelem ítélőszéke előtt megállni soha nem fog.”

Max és Engels a magyar forradalmat ..heroikus utójáték”-nak nevezték. Utóvédharc- nak, amely egyben új harcok, új forradalmak előjátéka is. Amikor a magyar honvédsereg visszavonulóban volt, Marx Károly bátorítóan így írt:

„A magyarok még nincsenek legyőzve. De ha elesnek, akkor dicsőséggel esnek el, mint a negyvennyolcas forradalom utolsó hősei, és csak rövid időre.”

A történelem mindenben igazolta Marx és Engels megállapításait és következtetéseiket. Világossá vált, hogy a magyar nemzeti fel- szabadulás összeforrott az európai munkásság sorsával.

Táncsics Mihály

...A HAZAÁRULÁSRÓL

„Némely bűnöket kizárólag csak a bíróság büntet, de vannak bűnök, melyeket büntetni minden polgárnak jogában, sőt kötelességében áll. Ilyen főképpen a nemzelárulási bűn, a haza iránti bűn, a haza iránti szent kötelesség mulasztásának bűne. E bűnöket büntető bíró kebelünkbe van elhelyezve s ha kiáltását el nem fojtjuk, de a bűnösökre mindannyiszor alkalmazzuk, mondván: „Te nem vagy méltó arra, hogy hazánk zsírját szid, téged mint ártalmas gyomot megvetünk, köreinkből kizárunk!” Eképp nyilvánítván ítéletünket, a nemzetárulási bűn mindinkább kevesbedik, > ■ égre közülünk ki vész. S vajha veszne mielőbb!”

:..A BÉKEBONTÓK ÉS LÁZtTÓK ELLEN

„Ha én kormány volnék, akkor, midőn az állam érdekei úgy követelik, egy-egy ga- libás, izgága emberrel nem •«kát eeremóniáznéki ki a béValamikor azt írták volna róla, hogy szemetes, dehát ez már sértő. Arra jár, ahol az egyetem és környéke van, helyesebben ezeknek a házaknak kapualjaiból rángatja ki semmit nem néző és tűrő energiával a kukaedényeket. Odapon- döríti az út szélére aztán hol ugyanő, hol pedig egy másik ember vissza a kapu alá. amikor a szemétjei ürí tés modem szus&zanásos,

sistergés művelete megtörtént.

Ez hagyján, mert ez lenne a munkája. de végez pótmunkát is — másoknak. A kirántásnál és a belökésnél törik a lépcső széle és akárcsak a jól metszett szőlőtőkén az évszámot, a lépcsőn is meg lehet számolni, hogy hányszor vitték el a kukaedény létezése óta a szemetet. Az üres edényt soha nem a helyére rakja, hanem éppen a folyosó közepére.

Rakja? Dobja, löld.

Minap szól neki egyik házban lakó fiatalasszony, hogy: „Bácsi! Nem lehetne kicsit finomabban és főleg a helyére rakná?” Mire a kukaedényes: „Miért? Odébb rakhatja azt más is, nem törik le a keze.”

A fiatalasszony jön felfelé a lépcsőn és hangosan gondolkodva magátől*kér- dezi: „Hát ez nem kap ezért fizetést? Én azt hittem, hogy fizetik ezért...”

Nagv szerepek, szép Tersek

A Pécsi Nemzeti Színház előadóestje

Sii/i száraiozlal ó jellegű

tarkaműsor után a legkomolyabb irodaiam tömény páriatóval jelentkezett 13-án a városi művelődési ház színpadán a Pécsi Nemzeti Színház. „Nagy szerepek, szép versek” gyűjtőcímen a színház öt tagja — Ambrus Edit, Spányik Éra.vala mdint Fülöp Zsigmond, Gyimesi Tiwtdar és Szabó Ottó — arra váltál kozott, hogy a költészet egy-egy jellegzetes alkotásával és néhány jól kiragadott da«8*»

28 év a fekete hegyek tövén

Kissé elkéstem. A kis társaság ott a pécsújhegyi KISZ- szervezet helyiségében. a hosszú asztal mellett akkor már túl volt az ünnepség hivatalos részén. Elmondta már a magáét Kovács Béla. Soly- mosi János meg Schaffer János, elfogyott a marhapörkölt a képviselőfánk. meg jónéhány liter bar. A pohárköszöntők ideje járta éppen, amikor megérkeztem.

Jani bácsi pedig ott ült felesége mellett az asztalfőn és büszkén.. vidáman nézelődött. emelgette poharát a tósztokra. Huszonnyolc évet húzott le egyfolytában a fekete hegyek között a pécsújhegyi hőerőműből. A „kicsiben”, ahogy most mondják, azaz a régiben, amely saját füstje és salakja mögé bújik, míg nagyobb öccse néhány- sz-áz méterrel odébb hivalkodik vadonatúj épületével és hatalmas kéményeivel.

Huszonnyolc éve, több. mint egy negyed százada javítgatta az öreg erőmű kopott al- kal részeit, szerkezeteit Mészáros János üzemi lakatos. Most. március 12-én érte el eieteoek Hatwaoőtedik évét. Néki szóltak a beszédek az üzemvezetőség, a párt szervezet, a munkatársak nevében őt ünnepük, búcsúztatják.

— Mit írjak magáról. Jani bácsi?

— Rólam? Erről a világról írjon, ami most van. Ezekről az emberekről. akik ilyen vidáman itt van nak. Mert ezek olyan emberek..:

No, meet oda kell figyelni az asztal túlsó végére. Mert most Vető munkatárs

mond tósztot. Ebben az a vicc. hogy telitűzdeli mindenféle idegen szóval, van benne konklúzió, disztinkció meg minden és a végén abban kulminál, hogy azt mondja: éljen soká Jani bácsi!

— Hol is hagytuk abba? Nem bánom, ha akarja, belekom- binálhatja. hogy tavaly háromezernégyszázat kaptam az újításaimért. Mert újítottam is.. <

Kérdezném. hogy mit. de most meg valaki rázendített, hopv ..Jani bácsi iszik most...”

— Tudja ki a har- monikásunk? .Zoli fiam. na úgye. hogy iccywwirte; wtetpr

neki a muzsikálás. Ahhoz is huzal keü, mint a lakatosmesterséghez. Ha nincs huzal — koppint a homlokára — akkor akár hozzá se kezdjen az ember.

— No és arra van-e már terve Jani bácsi, hogy mivel tölti ezután azt a sok szabad időt?

— Nem szeretek tétlenül üldögélni. Én már ilyen vagyok. — Mindig csak mozogni. .. valamit csinálni ... Maradt rám ott a sifferdomb mögött egy kis szőlő. Nem sokat ér. párszáz négyszögöl. Elhagyta a gazdája, aztán felesbe műveltük, de a feleslársam is megúnta. Meg aztán találok majd valami tennivalót.

Figyelem! Most bekapcsoljuk a rádiót. A „szív küldi” műsorban a család küldi üdvözletét Jani bácsinak születésnapjára. Valami érzelgős dalt énekel az énekes Jani bácsinak most elő kell vennie a zsebkendőjét, nehogy az ünnepi zakóra oottyanjanak a kövér könnycseppek. De már eg^’ perc múltán megint mosolyog, vidám és fürge, mint a

mi rilrmr

— Még azt föltétlenül vegye bele a cikkébe, hogy miket kaptam én erre a napra. A vállalattól egy borítékot. Nincs nálam szemüveg, nem tudtam elolvasni, mi van ráírva, de aztán mondták, hogy ezer forint. A munkatársak meg... Na mit gondol? Egy meztelen nőt. Persze porcelánból. És hogy ezek a munkatársaim milyen emberek, azt ne felejtse ki. Meg az egész élet. Mikor nősültem. egy szál ünnepi ős ruhám volt. az is három éves. abban mentem esküvőre. A kisebbik fiamnak meg kilenc öltönye volt. mikor nősült, de azért külön csináltatott az esküvőre. Ha akarja megírja, ha nem ^kar ja nem.:; Én csak azt mondom, most érzi az ember, hogy érdemes élni.

összekocódnak a poharai«, száll! az ének. így búcsúztatják Jani bácsit huszonnyolc esztendő után. Senki sem szomorú. de Jani bácsi a legvidámabb a társaságban. Miért ne? Nem megy a világ végére, csak éppen pihenni fog többet ezután. Megérdemli.

«-• —*

rabrészlettel megpróbálja elővarázsolni a legtisztább, leg- anyagitalanabb művészetet.

Ez teljes mértékben sikerült. Az est a művészi szép kiteljesedésében ment végbe és ünnepi hangulatot árasztott. Nem hangzott el egyetlen zenei hang sem, mégis zeneibbnek éreztük akárhány hangversenynél. A szép beszéd muzsikája tette ezt, nyelvünk ült diadalünnepet mind az eredeti, mind a fordított szövegekben. Az a nyelv, amely Balassa Bálint lírájától a mai szakkifejezésekig pontosan árnyaló kifejezője a gondolatnak.

Megmutatta ez az előadás a szó hatalmát, mely a fény- és díszleünélküliségtoen is sugalla- tos erővel érvényesül. Félig széthúzott függöny volt a költemények kerete, fekete redőzött drapéria a jelenetek háttere, bútorzat csak a legszükségesebb, a néző Miki szemeivel mégis maga elé képzelte a teljes színházi fegyverzetet.

Szereplőváltozás miatt nem hallhattuk Poe „Holló”-ját és Arany Jáncá „Walesi bárdok” balladáját. Ez utóbbi helyett a hasonlóan remekmívű „Híd- avaitás”-^ iktatták műsorba. Küllőn örültünk annak, hogy a „Cyrano de Bergerac”-|ból éppen a régóta várt és nélkülözött Qrnmonológ-ot választották, az öngúny mesterművét

Ebben a hatalmas szöveg- anyagban egyetlen magyartalanság fordult élő, ez is örvendetes jelenség: a „Tartuf- fe”-ban egy „szabadjon”.

A már sokszor méltatott, nemzetközi rangú teljesítmények, mellett Gyimesi Tivadar személyében őserejű színész- teíhetséget ismertünk meg. Előadásában a kivételes nagyok drámaisága izzik. Felejthetetlen marad az a széles érzelmi skála, amelyet Aase anyó hálái jelenetében bemutatott.

A versek és jelenetek gyors váltakozása okozhatta azt, hogy a színészek a dobogót is színpadnak tekintették, azaz a versmondást túlzásba vitt taglejtéssel kísérték. Viszont örültünk hanahordozásuknak. A pátoszos dikciózás kora elmúlott. ma már a verset n*n szavalják, hanem elmondják. Am, ha ez az elmondás nem haladja meg a saatontacsajgási: kevés. Színészeink — a ma gyakori állandó sardino-s versmondás helyett — az emeLt hangot alkalmazták, lehalkí- tásaik is ezen a síkon maradtak, ezért volt mindvégig in* tenzív az akusztikai hatás. He-- lyenként nem kielégítően képezték a mássalhangzókat vagy eiharapták a szótaigokat, az érthetőség rovására.

Egyetlen negatívumként azt kell említenünk, hogy az egyébként értékes magyarázó kanfenálásból a fordítók nevének közlése kimarad?. Pedig ez nemcsak illő, hanem olyan esetekben, amikor a művet többen Is lefordították, lényeges is. Például a „Peer Gynt”« jelenet nem Sebestyén Károly, hanem Aprily Lajos fordításában hangzott.

Minden szám külön elemző

méltatást érdemelne, de csak néhány észrevételre van helyünk. Spányik Éva egyéniségéhez Tatjána alakja nem álj abban a közelségben, ahogyan ezt a naiv szendeségű, falusi kislányt elképzeljük. A levél elmondása egy túl öntudatos, emancipált nő bátor vallomása volt; Puskin másnak gondolta el. Hamlet monológját szerettük volna teljes terjedelmében hallaná s bolcselkedőbb tónusban. Szabó Ottó remekelt Kosztolányi Dezső „Hajnali ré- ig” című, páratlanul szép vei és az Orrmanológ virtuóz előadásával s nemkevés- bé fényesen nagyogtatta tehetségét a jelenetekben és Radnóti Miklós fogolytáborban írott versében. Ambrus Edit bájos lírikus egyénisége Hugo „Tavasz” versében és az „Egy pohár víz”-ben bontakozott kü elragadóan. Fülöp Zsigmond a „Hídavatás”-t mondotta el olyan megjelenítő erővel, hogv rémes látomásként elénk vetítette a megnyitott Margit-híd jelképes ön gyilkost! adat. Spányik Éva Hugo királynő-alakjában, de legfőképpen, min Aase anyó, remekéit. Drám^ hősnőnk ebben az anyaszerep ben a színművészet csúcsára emelkedett. Nagvtehetsésr partnerével ritka hőfokú finn méltó módon fejezte be a változatos és mindvégig feszültségben tartó műsort.

VERESS ENDRE

I