Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-12 / 61. szám

tUH. MÁRCIUS IS. NAPLÖ Tavasai „háxtűxnézo“ a pécsi fűtőhásban Át új Pécti Hőerőmű három turbinájával egész Dél-Dunántúl áram-szükségletét tudná biztosítani. Sokan azt hiszik, hogy a vas- éti fűtőházakban a tavasz tu­lajdonképpen a holt szezont je­lenti. h iszen a nagy őszi csúcs­forgalom. a vasúti közlekedés téli nehézségei végetértek. _— Hogy a valóságban nem így van, arra az első bizonyítékot Boda Emil. a pécsi fűtőház he­lyettes vezetőjének szavai ad­ják, — A tavasz nem holt sze­zon nálunk, hiszen a munka, a tervteljesítés olyan egyenle­tes. hogy észre se vesszük: máris itt az ősz. A múlt esz­tendőben például a pécsi igaz­gatóság a menetrendszerű köz­lekedésben 98,7 százalékot ért el. ami az országos 'átlagnál jobb volt Ezt az eredményt természetesen szeretnénk tar­tam, és az a körülmény, hogy az új menetrendben a sebessé­get néhány vonatnál ismét fel- , emelték, a fűtőház számára is ' feladatot jelents*. A pécsi fűtőházban házi- útón végezték el a 614. számú 328-as mozdony javítását^ A mozdonyokat minden ötödik esztendőben a főműhelybe vi­szik. A fűtőházban vállalták, hogy a 614-es számú mozdonyt még egy évig forgalomban tart ják. és a szükséges javításo­kat a pécsi fűtőháiban végzik el. Ez a mozdony hétfőn reg­gel indul el a javítás utáni első útjára László Béla és Ba­lázs János fiatal mozdonyve­zetőkkel, akik maguk is te­vékeny részt vállaltak a moz­dony javításában. Terven felül 3 százalék szénmegtakarítás A pécsi fűtőháziban a múlt évben hat brigád nyerte, el a szocialista brigád címet, kö­zöttük a legjobb a három mo­toros brigád volt; Az idén, 18 brigád vállalta, hogy küzd a szocialista brigád cím elnye­réséért, A párt októberi határozatá­ról már két ízben tanácskoz­tak a íűtőház munkásai ter­melési értekezleten. — külö­nös tekintettel a takarékosság­ra és a munkafegyelemre. •— Azóta született is néhány in­tézkedés. A fűtőházban a legtöbb költ­ségmegtakarítást a szénfogyasz tás terén érhetik eh A fűtő­ház legtöbb költsége — mint­egy 60—70 százalék, hiszen például a Pécs—Budapest— Pécs útvonalon a gyorsvonat egyszeri alkalommal 120 má­zsa szenet használ fel. A fűtő- ház dolgozói vállalták, hogy terv«» felül három százalék megtakarítást érnek el a szén­fogyasztásban. Elhatározták, hogy a moz- danyfordulókat havonta felül­vizsgálják. és esetleg rugalma­san változtatnak Is a beosztá­sokon. A mozdonytord aló lé­nyege az, hogy elére meghatá­rozzák, hogy nyolc napon ke­resztül egy-egy mozdony mi- mdlyen útvonalon közlekedik, mikor hol van, mit csinál Ez rendkívül fontos egyrészt a munka egyenletessége, a ja­vítások megszervezése, más­részt a dolgozók szempontjá­ból is fontos, mert pontosan elére tudja, hogy makor van szabadideje én a jól szervezett munkával többet dolgozhat, kevesebb a kieső ideje többet is kereshet. A mozdonyfordulók felül­vizsgálása máris eredménnyel járt tapasztatták, hogy né­mely forduló túlságosam szo­ros. a másik pedig laza, még belefér agy vonat a nyolc na­pos turnusba! Úiltási „próba” ftcsváradii Ugyancsak a szénfogyasztás csökkentését szolgálja az is, hogy egyre több gondot fordí­tanak a túlsúlyra. Ha több a ko­csi, a teher, nem azonos arány­ban növekszik a szénfogyasz­tás. Például, ha egy mozdony Itíz kocsit viaz, nem tesz a szénfogyasztás ötször nagyobb, mintha öt kocsit húzna. Ilyen­formán a túlsúlyos vonatokat A több mint t7 000 holdas baranyai borvidéken a korai melegedés hatására gyors fej­lődésnek indultak a szőlők; A szakemberek megállapítása sze rint általában jól teleltek a szőlők és a fagykár sehol sem számottevő. A kedvező időben erősen megduzzadtak a termő­rügyek. A megye három nagy borvidékén — a villányi, a pécsi ós a mohácsi dombokon —■ jó ütemben folynak a koratavaszi munkák. A termelőszövetkeze­tek közös és háztáji szőlőinek például mintegy harmadát trágyázták meg az elmúlt idő­szakban, A napokban meg­kezdték a szőlők nyitását sőt egyes helyeken a metszéshez is hozzáfogtak, A szakemberek óvatosságra intik a szőlőterme­lőket: a mélyfekvésű, fagyzú­az optimális mértékig kihasz­nálják. Jelentős volt a múlt évben a pécsi fűtőházban az újítómoz- galom eredménye is. 1960-as évben adták be eddig a leg­több újítást a fűtőházi dolgo­zók. A sok újítás közül a leg­jelentősebb talán Berki Mik­lósé. amelyet most próbálnak ki Pécs váradon. A vonali lakatos brigád, amely karbantartást végez, ja­vaslatot nyújtott be. hogy a vízszivattyúknál előforduló za­varokat meg lehetne szüntetni. Például áramszünet után a szi­vattyú bekapcsolásához mindig külön szakember kellett. Most szerkesztettek egy berende­zést. amely nem teszi szüksé­gessé a szakember jelenlétét a bekapcsolásnál és ezzel havon­ta egy-két munkanapot meg­takaríthatnak. Ma már köztudomású, hogy a mozdonyok kihasználtsága sokkal jobb. mint a múltban volt. A tehervonati mozdonyok teljesítménye körülbelül két­szerese a korábbinak, a sze- mélyvonati mozdonyoké is 20 százalékkal nőtt Valamikor egy mozdonyt 2—3 ezer kilo­méter út után mosták, most 10—20 ezer kilométer után. A fűtőházak munkásai, szakem­berei ilyen értelemben is je­lentősen .korszerűsítették” a fűtőilázi munkát, és ebben a pécsi íűtőház dolgozói az idén is derekasan kiveszik a ré­szüket f gós helyeken várjanak még a metszéssel, mert az esetleges későbbi fagyok nagy kárt te­hetnek a tőkékben. Megtörténtek az előkészü­letek az új szőlők telepítésére is. Csupán a megye termelő­szövetkezetei mintegy másfél­száz holddal bővítik az idén a szőlőterületüket, mégpedig fele fele arányban bortermő, illetve csemege fajtákkal. A babarci Béke Termelőszövetkezet pél­dául 50 holdon telepít szőlőt. Ez lesz Baranyában az első igazán nagyüzemi szövetkezett szőlő, amelyet teljes egészé­ben géppel művelhetik majd. A villányi és a víllányköves- di tsz-tagok 15 holddal növe­lik a híres történelmi borvi­dék szőlőterületét. HOBOLBÄN a múlt évben nyolc forintot ért egy munka­egység a Zrínyi Termelőszö­vetkezetben. Belső villongások, szervezet­lenség, felelőtlenség zilálta szét a közel háromezer hol­don gazdálkodó szövetkezet erejét. Tavaly nagyon gyengén fizetett éppen ezért a hobolí határ. Egy ilyen gazdasági év után kétféleképpen lehet nekivág­ni egy új évnek. Kétségbe­esetten, elkeseredetten, vagy pedig elszántan, józan fejjel, jobbat akarva. Lehet ilyenkor hátranézni és a jövőt is sötét­nek látni, de lehet előre is nézni és a hibákat csak oku­lásul nem felejtve, új életet kezdeni. A hoboliak az utóbbit választották. A zárszámadó közgyűlésen már nagyon józan határozatok születtek. A vezetőségbe új ta­gokat választottak. Bizalmat szavaztak az új elnöknek, Mé­hész Józsefnek. Elhatározták, hogy bármilyen kevés is az egy munkaegységre jutó ösz- szeg, mégis vesznek gépet az idén. És kimondták, amit az­óta sem győznek eleget el­mondani: nem jöhet vissza mégegyszer az, ami tavaly ▼olt tTj életet akarnak kezdeni Hobbiban. Ez ma a helyzet. Méhész József elnök azt mondja: nem lesz könnyű évünk. De jobbnak kell len­nie a tavalyinál. Az őszi búza­vetési tervet csak ütvén száza­lékra tudtuk teljesíteni, rész­ben a rossz időjárás miatt. De a tavasszal már a járásban el­sőnek kezdtük meg a vetést. Elvetettünk már 140 hold ta­vaszi búzát, 57 hold borsót, 13 hold mákot, 00 hold árpát, 5 hold zabot. Tavaly nem lett kihordva a trágya, a műtrá­gya is a fészerben maradt. Ezt is most kell kihordani és ki­szórni. Húz bennünket az, hogy az idei év gazdaságilag nem lett előkészítve. Csodát éppen ezért nem várhatunk. De az év végére mindenkép­pen harminc forintot kell ér­nie egy munkaegységnek. És még márciusban ki kell fizet­nünk munkaegységenként tíz forint előleget A csatát meg kell nyernünk ebben az é' ien. Mi kell a csa- tany éréshez? — A tagok nagy része már megkezdte a munkát Február első napjaitól naponta százan, százhúszon, százötvenen dol­goznak. Több mint kétszáz­ötven tagunk van. Ha kétszáz tagunk becsületesen, lelkiis­meretesen dolgozik, akkor megnyerjük a csatát. Feltétle­nül megnyerjük.^ TAVALY kétszáz hold ku­koricájukat csak egyszer ka­pálták meg. Munkabíró fiatal­emberek fogták a sátorfáju­kat és mentek a városba. Ügy látszott, a nem akarás gúzsba- köti a szövetkezetét Guczogí Ferenc huszonöt éves fiatalember. Tavaly ő is otthagyta a falut. Pécsre ment dolgozni. Miért? Hosszú ma­gyarázkodásba kezd. Nem jól számolták el a beadott lovai­kat, problémák voltak a ház­táji kiadás körül. A lényeg: ma ismét a faluban dolgozik. Kora tavasz óta a legszorgal­masabbak közé tartozik. Vé­leménye? „Jöjjenek haza a többiek is, akik vele együtt mentek el! Ha már rendbe akarjuk tenni a szövetkezetét, mindenki Jöjjön haza és dol­gozzon ” Egyébként? — Majd meglátjuk. Mit szól a március­ra ígért előleghez? — Majd meglátjuk. Az új vezetőség? —■ Majd meglátjuk. Magda József állattenyész­tési brigádvezető mondja, ta­valy az ígérgetésekből is sok baj származott. Ebből is ma­radt egy csomó bizonytalan­ság az emberekben. Mert Ígér­tek tavaly te. élőleget is, ezt is, azt te, aztán amikor kiderült, hogy a vezetőség nem tudja beváltani az Ígéreteket, sokan leálltak, sokan elmentek. A mai vezetőség persze más, Tudják. De az emberek várják a bizonyítást. Az év végét, Mindenki látja, hogy jól megy a munka. De tudják, hogy az év nagyobbik része még visz- szavan. Ha a munka vég)g így megy majd, akkor jól sikerül­het az év. Majd meglátjuk. Űj életet kell itt kezdeni! — Ezt Kelemen József, a daráló vezetője mondta Ilyen kere­ken. — Tudja, ml volt a múlt év? Egy nagy lecke volt ké­rem. Tudja mit csináltak itt tavaly, Herdáltak. Itt van pél­dául a szalma. Széthordták. Mire körülnéztünk, nem volt mit az állatok alá tennünk. Miért? Nem ellenőrzött szigo­rúan a vezetőség. Háromszor ellenőriztük, hogyan használ­ják fel a lovak takarmányát. — Mert a lovak nem lettek mindjárt összevonva. Tudja, mit láttunk? Jobb is talán nem beszélni róla. Tudja mennyi tejet ad 24 fejőstehenünk? Talán száz li­tert sem. Miért? Mert éppen- hogy át tudtuk teleltetni őket. Ez is csak hanyagság. Takar­mányalap? Nem volt. Tudja mit lehetne ebből a határból kihozni? Sokat Na­gyon sokat. Itt már volt régen is termelőszövetkezet. 1955- ben hatvan forinton felül volt egy munkaegység értéke. Most is el lehet azt érni. A föld ugyanaz, az emberek is itt vannak. Persze, egy olyan év után, mint a tavalyi volt nem könnyű. Nagyon jó lesz, ha a tervezett harminc forintot el­érjük. De aztán már túl kell nézni majd a harminc forin­ton és többre kell törekedni. Csatát kell nyerni az idén Hobolon. Ezt mondja Méhész József, az elnök. Csatát nyer­ni nem könnyű dolog. És itt kétféle csatát is meg kell nyerni. Egy gazdaságit és egy másikat, amit az emberekben kell megnyerni. Pótolni kell a gazdasági előkészítő munka hiányát. Meg kell adni a föld­nek azt, amit a múlt évben nem kapott meg. Átfogó ter­vek nélkül tervszerűvé kell tenni a majd háromezer hol­das gazdaság munkáját. A CSATANYERÉSHEZ há­rom dolog kell elengedhetet­lenül: bizalom, bizalom és mégegyszer bizalom. A veze­tőség és a tagság között, a ta­gok egymáskőzti életében és minden egyéb emberi viszony­ban. A csata már folyik Hóból- ban. Folyik a földeken és fo­lyik az emberi gondolatokban, lehetnek még zökkenők, buk­kanhatnak fel előre nem !á- 1 ott nehézségek, de ezt a csa­tát a hoboliaknak meg ke!’ nyerniük, tavalvj önmagukkal szemben, a maguk jövője ér­dekében. Karú ez Pál Idojarátfplentés Várható időjárás vasárnap estig: telhóátvonulások, az ország éeznkf felébe« nehány helyen kisebb cső. Mérsékelt, tdónként élénkebb északnyugat), nyuSát) szél. a nap­K U felmelegedés gyengül, várható íalscsonyabb élsz«kai hómérrék. j«et plusz s—4?, legmagasabb nap­pali hflménséklet holnap éHraAKSB 12-15, délen 1G-19 fok között* ff)ált ózott cl oitág Jliqetcn MAGYARSZÉK UTÁN a jelzőtábla négy jelé mutatja az utat. Az útkeresz­teződéstől három kilométerre van Liget község, de úgy megbuvik a dombok al­ján, hogy messziről semmit se látni. A dombtetőn kénytelen egy pillanatra megállni az ember, mert olyan szép a látvány. Köröskörül dombok, ovális alakú völgy, oldalúikhoz házak ragad­nak, középütt tágas terület, amelyet egy kis patákformájú vizesárok szel ket­té. Föntről belátni az udvarokba, de még a szobákba is. Hosszú sárga ház tornácán babot tisztít egy asszony. A másik udvaron ruhát teregetnek, jobb- íz jelöl épületet bontanak. Liget nem nagy község, mindössze ••• H lélek lakja. Sokan járnak a kö- hányákba, üzemekbe, de a többsé­git >t (Kt; iláikodó ember, kevés földdel és yinit,h több álattal. A legmódosabb- ■:/j (i m volt több 17 holdnál Az épü- re heti 's meglátszik, nagyobbak az is- .<•: . mint a lakóházak- Az állatié­■.(■í.ziósCk melleit hadd szóljon egy szám ' i:i a uvalyi esztendőben az egyéni , — mir. dny óján azok voltak — ■ i , , ívarvasmarhát és 63 hízottser- fc-*i adtak szerződéses alapon az állam­' , ')>•*' Ml a helyzet Ligeten? A ta­. iránijában Kőszegi György Tian,! - uieselntKi kit asszonnyal és egy , , , ' • ; beszélget **A kint maradói terű­le' : V, r.i vitatkoznak. R ? - .árnak idegenek a faluban. A Uirdr-yh-ök is azzal fogad, hogy örül­nek a látogatásra'’", igazán szép dolog, hogy ők se mostohák, Mielőtt kérdez­ném, ő 'kezdi: — Volna nékem annyi mesélnivalóm, hoau tálán az egész újság is arra, hogy a ligeti változásokat beleír­ják. Valóban igaza van, mert amit egy- szuszra felsorolt az tényleg sok. Úgy látszik mégsem akarja elszalasztani az alkalmat, mert mondja: — A legfontosabbakat elmondom. Elő­ször is három igen sáros mellékutunk volt. Esős időben négyes fogat is alig tudott felmenni rajta. Ezt leköveztük. Nem valami elsőosztályú makadám út lett belőle, de jó lett. Majd másfél kilo­méter hosszú. Megcsináltuk a járdákat is, láthatta, hisz azon tőtt. Jó, igaz-e? — RábóHntok, mert valóban jó járdán jöttem, sok pécsi utcában is elkelne olyan. — Az összes követ társadalmi munká­ban termeltük ki és szereztük be. Vala­mikor az volt a vélemény, hogy lAgaten nem lehet társadalmi munkái szervezni. Meghívtuk az embereket az egyik ta­nácsülésre, amikor látták, hogy a köz­ségfejlesztési alap pénze mire megy, mindjárt más lett a hozzáállás. Sokan járnak városba dolgozni, de az ilyen munkában mindenki egyformán segített, — A falu közepét ténylegesen ligetié lehetne varázsolni — vetem közbe az elnöknek. — Meg lesz az is. Ott középen — mu­tat Jet az ablakon — egy salakos röp­labda-pályát csinálunk, Igazi liget lesz itten. Az úttörők már szedik az élősö­vényt az állami erdőgazdaságtól meg- rendeVünk ötszáz törpeakácot, körül pa­dokat helyezünk el. Szép lesz. Estefelé majd kiülhetnek ide az emberek, néz­hetik a fiatalők játékát, vagy akár csak egy terefere. egy vipa dohányra. Jövőre rá sem ismer a falu közepére, ha meg­látogat bennünket. M& jfo MsomtaMkodds után sordtja még, hogy áj klubtermet i* berendez­nek, bár van Ikultúrtermük, ahol heten­ként háromszor filmvetítést rendeznek, de kell a klub is. Ott majd lesz televí­zió, sülik, könyvtár, meg egyebek. Nem érdemes ilyen szép időben a ta­nács irodájában üldögélni. Elindulunk a faluba az új tsz portájához. Kovács Péter a termelőszövetkezet el­nöke tervekről beszél. — Itt kezdjük, a közöst. Ebből lesz egy harmincöt férőhelyes tehénistálló, az ott elegendő lesz egy húsz férőhelyes növendékmarha istállónak, a fenti fészer lesz a takarmány helye. Sorolja még tovább, valóban nagy ez az épület, itt lesz a szövetkezet irodája, a daráló, a gabonaraktár, alul van há­rom nagy pince, a szomszédos porták végiben nagy istállók. Sók minden szó­ba kerül még. Azt is telkemre köti Ko­vács Péter, hogy el ne felejtsem megír­ni, az öregekről sem feledkezik meg a szövetkezet. Jut nekik is munka, amit el tudnak majd végezni. Legelők tisztí­tása, útjavítás, meg ehhez hasonló. SOKAT VÁLTOZOTT A FALU. Egy idősebb bácsi mondta te. ne azt kérdez­zem, hogy hány motor volt a múltban, hanem azt, hogy hány bicikli, mert mo­tort csőik a komlói úton láttak néha el­futni. Most 47-—48 motor van a faluban, arra kell vigyázniuk, hogy el ne üsse őket. Mosógép, rádlő? Majd minden ház­nál. Még a cigánytelepen is. Könyv? Az öreg azt mondta, hogy például Csömör Ferencnek annyi van, hogy azelőtt öt iskolában se volt annyi. Tele egy olyan stelálzsi féle. Mikor elbúcsúztam tőle, utánam motyogta, ajaj nagyot változott a világ ÍAgeten iát ühÜSDAOH ISTVÁN Nyitják a szőlőket a baranyai lankákon A csatát meg kell nyerni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents