Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-12 / 61. szám

s NAPLÓ 1951. MÁRCIUS tS. Szeretni kell az életet, és szüntelenül tevékenykedni Mit vall magáról, életéről az ország legöregebb emberei, a 107. életévét töltő Zsellér János? fid« * Kistermetű, törékeny ember, arca gyermekien lágy, de min­den mozdulata, keményen csil­lanó kék szeme nagy önural­mat, aibarateröt árul el. Ami­kor szekéról felkel, készsége­sen nyúlok karjához, ajániko- zasomat azonban nagyon hatá- roaottan hárítja el. Ez már a második meglepe­tés, ami a 107. életévét töltő Zsellér Jánosnál ér; Először akkor csodálkoztam, amikor a bemutatkozásnál nem egy reszketeg, magatehetetlen, gyá­moltalan öreg bácsikat, hanem önérzetes, mondhatnám büszke öregembert ismertem meg. ' — On ae újságáé? Tessék kérdezzen! Állok rendelkeaósé- *e, — mondta Zsellér apó, majd rendszeresen, tagoltan, a lényegre tapintóan válaszolta meg kérdéseimet Csak egyszer azólt közbe: — Kérem, beszéljen hango­sabban, kissé íomlik a hallá­som! Ebből adódik azután, hogy mig korábban egyszíerü furcsa­ságnak, kuriózumnak tekintet­tem a matuzsálemi kort meg­érő emberek létezését, most hogy szemtöl-saemben állok Zsellér Jánossal, az ország tíz­millió lakosa közül a legöre­gebb emberrel, meghatottság félét érzek, lenyűgöz az em­beri éleügenlésnék ez a köz­vetlen érzékelése. Egymásután futnak át bennem a gondola­tok: 1854-ben, amikor a ma is kicsiny alföldi településnek számító Gerendáson született, az Alföld még olyan lehetett, amilyennek Petőfi megénékel- te. Élt a Bach-karszak nemzet- spryasztö évedben, 16 éves fia­talember volt az 1867-es ki­egyezés évében, végigkísérte a magyar kapitalizmus kifejlődé­sét, élt, amikor győzött és el­bukott a párizsi kommiin, a Magyar Tanácsköztársaság és tanúja volt hazánk felszabadu­lásának, mindem emberi ki­zsákmányolás megszűnésének, a tőkésrend bukásának. Átélte az emberiség legviharosabb korszakának történetét; Ennyi történés egy emtoei életében. Szinte önkéntelenül kínálkozik a kérdés; mit olvasott a legszívesebben? keiTel — a faiürészeléssel is megpróbálkozik. Életszükségletnek érzi a rendszeres munkát, ennek tulajdonítja hosszú éle­tét is, — A családjáról szeretnék kö­zelebbit hallani, — fordulok újabb kérdésemmel Zsellér apóhoz. — Három fiam volt, egyikük az I. világháborúban, a másik rákban 35 éves korában halt meg, akinél most élek, 59 éves. Feleségem tavaly halt meg 91 eves korában. Két unokám és négy dédunokám van, a legki­sebb egyéves. Kct húgom él: egyik Medgyesegyházán laikik, 96 éves, a másik Bánkuton, 94 éves. Érdekes véleménye van a szórakozásról Zsellér János bácsinak. — AM sokat jár szórakozni az önző, korhély lesz, elzülMk és így szerzi a betegségeket. Én magam sohasem jártam szóra­kozni, kerültem a nagyobb társaságot, a mozit, a színhá­zat is, bár lett volna rá alkal mám — vallja puritán elveit, amivel korunkban bizonyára kevesen értenek egyet. Egyébként ma sem szereti, ha sokat zavarják, az étőre be­jelentett látogatások elől, ha csak lehet, kitér. Ami szellemi sseségét illeti, mindmáig megőrizte, emlékezőtehetsége Mtűnő. Az újságokból a híre­ket rendszeresen elolvassa, vagy unokáival felolvas tatja magiának, a nádiót azonban nem szereti. És hogy állunk az étvággyal? kérdezem azzal a hátsó gon­dolattal, hátha valamilyen ve­getáriánus étrendnek is köze van a hosszú élethez. — Kedvelt ételem a szalon­na, sonka, kolbász és egyéb húsféleségek, a tej és a sajt. Nagyon egészséges a szalonna — teszi hozzá megerősítésként. Étvágya különben ma is Mtű­nő, nem válogat semmiben. Ha azonban a gyomra nincs egé­szen rendben, akkor addig kop­lal, amíg kifogástalanul nem érzi magát. A dohányosok és italt ked­velők közül — már akik száz éven túl Mvánnak éled — in­kább az italtkedvelőket nyug­tatja meg Zsellér János. — Soha nem dohányoztam — mondja — de a jó bort, pálin­kát és különösen a rumot sze­retem, persze csak módjával. Kár, hogy erre nem jut több az 551 forintos nyugdíjamból — világosít fel készségesen. A beszélgetésbe bekapcsolódó rokonoktól azután megtudom hogy Zsellér apó életében be teg nem volt. Az orvosokat nem kedveli, éppen ezért az őt rendszeresen látogató doktort mái- a kapuban ezekkel a sza­vakkal fogadja: „Köszönöm doktor úr, nincs semmi bajom, menjen csak to­vább a betegeihez”. Gyógyszert soha nem szedett. Élete egyik legkellemetlenebb emlékének tartja, amikor egyszer két hét­ig kórházban kellett maradnia Mvizsgáláson, az ágyban fek­vést persze ékkor sem tűrte. ÖtvenMlenc éves fiával és a többi, nála jóval fiatalabb hoz­zátartozóival naphosszat évö- dik, ha köhécselnek, fáradtság­ról panaszkodnak, mert tőle egyiket sem hallják. Ha újsá­goljak, hogy valamely idős is­merős az utcában meghalt, ennyi a válasza rá: — Odavaló volt. — Lehet, hogy az is a hosszú élet magyarázata közé tartozik, hogy valaM még nem tartja magát „odavalónak”? ö mindenesetre rendkívül erős akarattal látja ed. önmagát: tisztálkodáshoz öltözködéshez a hozzá legközelebb állóktól sem fogad el segítséget. Persze azért Zsellér János bácsi is „öregszik”. A hosszas beszélgetések az u tóbbi időben fárasztják és most is, amikor észreveszi, hogy kérdéseim té­továbbak, felhasználja az al­kalmat és nagyon udvariasan megkérdezi: — Állliatofc még valamiben rendelkezésére? — majd ami­kor tagadőlag xálaszolok elkö­szön és egy perccel később már az udvaron szorgoskodik. Hozzátartozói befejezésül még elmondják, hogy — Történés munkákat — válaszolja, de gyorsan hozzá­fűzi: — Cselédek voltunk, édesapám és én is, az évek ki­csi gyerekkorom óta dologban, egymásután mentek ed felet-/ tünk és így kevesebbet olvas- JK battam, mint amennyit szeret-JW tem volna. Nem annyira a* könyveiket, mint inkább a ka-ty pát vettük kezünkbe — mond-w ja. Zsellér Jánosnak nemcsak* a neve, hanem a társadalmi } • helyzete is zsellér volt; ]p — Es mit hoztak a későbbi iíi évek? — érdeklődöm. * — Amerikában sóbányában, }]• Ausztráliában erdöla termeié- ÄJ sen dolgoztam, bejártam Euró-'JÍ pát, nyolc nyelvet megtanul-!/; tam, majd 1906-ban tértem ha-í] za. Budapesten egészségügyig ellenőri állást kaptam, a me-.ij zőgazdasági munkához ázon-y ban mindenkor hű maradtam, kertészkedtem, állatokat nevei--)) tem. Az állatokat mindig na-'l gyón szerettem, szívesen fog­lalkoztáin velük — vallja ma­gáról. íj­— Ezt az átlátok is megér-íj. Péntek este 8 óra. Az OUm­szpl közbe az unoka. ll{pia étterem bejárata előtt fe- Ahány jószág az udvaron ta-*jlérszalagos rendezők fogadják látható, mind nagyapa nyomá-y. előzékenyen az érkező vénáé­ba szegődik, ha megjelenik kö Rgeket. Az ajtón befelé estélyi zöttük. Százkét éves korában *ruhák suhannak. Egy népes a zsámbéki termelőszövetkezet ])• joghallgató csoport érkezik, ez barjuneveldéjében versenytWaz ö báljuk. Jönnek a pro­dolgozott a többiekkel, két-'Jlfesszorok, az egyetem oktatói, három évvel ezelőtt a sertés-sfbírák, ügyészek, ügyvédek. gondozást nem engedte át sen-* Or. Bihari Ottó jogi kari dé- Mnek a családban. Jelenleg ísj-feára és a főrendezők fogadják állandóan tesz-vesz, .ellátja az íja bál díszvédnökét, ár. Szé- aprójószágot, sőt időnként —jhnási Gézát, a Népköztársaság inkább kevesebb mint több tA-v legfőbb ügyészét. tetteiben aprólékosan pontos és a neM mondottakat jól megjegyzi. A mohácsi városi tanács képviselője 106. szüle­tésnapja előtt nála járt és megígérte, hogy június 20-án — születésnapján — ismét fel-' keresik és félköszantik. Zsellér János ünneplőbe öltözve egész nap várta vendégeit, de nem jöttek, másik alkalommal fotó­riporterek bántak vele hasonló­képpen. A teljesületlenrül ha­gyott ígéret nagyon bántja és ez esetéi; óta nem szívesen fo­gad vendéget. Kifelé jövet még megkérde­zem Zsellér János bácsit: Mit szeretne még megélni? — mire így válaszol félig tréfásan, félig komolyan: — A 116. évet, mert apám is addig élt. — Kívánunk jó egészséget hozzá! Igaz Sándor Többen panaszkodtak az utóbbi időben, hogy nem lehet elég dughagymát kapni, és ha van egy kevés a piacon, azért borsos árat kémek a termelők. Ezzel kapcsolatban adjuk következő tanácsunkat. Kevesen tudják a kertészke- dők közül, hogy a hagyma magról is sikerrel termeszthe­tő, ha kertünk talaja tápanyag- gokban elég gazdag és elég csapadékra is számíthatunk. Az így termelt hagyma kedve­ző időjárás mellett tojás nagy ságúra is megnő, és ha a jú­liusi időjárás száraz, még téli eltartásra is alkalmas árut ka­punk. A vetést ilyenkor végezzük kara tavasszal aprómorzsásra elmunkált földbe. Harminc centiméter sortávolságra, más­fél, két centiméter mélyre hú­zott sorokba pergetjük a ma­got. ügyelve, hogy lehetőleg 6 —8 cm-re essenek egymástól. Ezután sekélyen takarunk. Amint a sarok látszanak, azonnal kapálnunk kell, s a ké­sőbbiekben is kapáljunk szük­ség szerint gyomirtás és talaj­por hanyí tás céljából. Ha veté­sünk sűrűre sikerült, feltétle­nül ritkítanunk kell, amikor a növények a ludtoll vastagságot elérték. Az egyelést 6—8 cm tőtávolságra végezzük, lehető­leg eső“után, mert száraz talaj­ban a növények egycléskor be­szakadnak és újra sarjadnak. A ritkításkor Mszedett hagy­mát zöldhagymaként felhasz­nálhatjuk. Hagyma magról történő ter­mesztéséhez igen kevés mag szükséges: négyzeümétei’enkint T grammot kell elvetnünk mindössze. Kiskert ész ILLftTiZEíMlT JÓKAI TÉR Munkaügyi vagy időelemzői képesítéssel rendelkező idiefemzgt, aMnek kőműves szakmun­kás vagy építőipari techni­kumi képesítése is van, ke­resünk azonnali felvételre. Jelentkezni lehet ÉM Ba-- ranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. Pécs, Rákóczi út 56. szám. 14524 Magánépíttetők figyelmébe! Családi házak valamint feszültség-áttérés­sel kapcsolatban minden­nemű villanyszerelési és ja­vítási munkáit szakszerűen, rövid határidő­vel vállaljuk, hivatalos egy­ségárban. Villamosgépjavító Tekercselő és Karbantartó KTSz. Pécs, Heim Pál u. 5. Telefon: 15-23. 561 It ö/Jckm i'nyek A SZABADEGYETEM HETI PROGRAMJA: Március 13. hétfő: Uzemgazdaság- tan. „Az önköltség”. Előadó: Ör­kényi Sándor, főkönyvelő. „Pénzgazdálkodás”. Ea.: Mercz Gyula főrevizor. Március 14. kedd: Híradástechnika. „Információelmélet és kiberne­tika”. Előadó: Szelezsán János, Bpest. ■ Március 16. csütörtök: Világtörté­nelem — művészettörténet. „A kapitalizmus kialakulása”: Elő­adó: dr. Rajczy Péter tanár. „A XIX. századi realizmus”. Ea.: Soltra Elemér tanár. Március 17. péntek: Világirodalom. „Németh László drámái”. Elő­adó: Tüskés Tibor tanár. Az előadások helye a n. sz. Belklinika előadóterme, ideje: fél 7 órától fél 9 óráig. Vendéghallga­tókat szívesen lát a titkárság. . Vendégjegy dolgozóknak 4,— Ft, diákoknak 2,— Ft. Áramszünet lesz március 13-án 7—12 óráig, továbbá 14-én 7—16 óráig primer légvezeték karban­tartása miatt az alábbi területe­ken: Üdülő-szálló és környéke, Hunyadi János út 56-tól felfelé, ^ ^ Péter utca északi részért, a Surá- ■=^nyi úton és környékén, a Früh- weisz-tető úton, a Kálvária dűlő f/Jl-es úton, valamint a Kálvária dü- ■jilő 2-es úton. Továbbá áramszünet ill lesz primér légvezeték karbantar- tása miatt 13-án 7—<16 óráig a Szé- ‘Kkely B. úton és környékén, a ki­látó és környékén, valamint a kő- bánya és környékén (Bárány úti). Jogászbál az Olimpiában A Pécsi Közlekedési Vállalat ér­tesíti az utazóközönséget, hogy a 22., 22., 23., 24., 25. és 26. sz. autó­buszvonalakon a Déryné utcai út­építés miatt útvonal változtatást hajt végre 1961. március 13-tól 23- ig. A megjelölt autóbuszjáratok Pécsbánya—Ágoston tér között az eredeti útvonalon közlekednek, majd a Sörház utca, Felsőmalom— Rákóczi—Váradi Ántal—Doktor Sán dór utca vonalán. Az útvonalválto- zás miatt a Széchenyi téri 21. és 26-os járatok megállóhelyét ideig­lenesen a Rákóczi út és Bajcsy Zs. út kereszteződéséhez helyezi át. Áramszünet lesz trafóálloipásban vég^ndő munkák miatt 14-én reg­gel 7 órától 16 óráig Meszes felső­től a Tolbuhin út mindkét oldalán Hősök téréig, továbbá Sztahanov út, Féltig Imre út, I. ötéves terv út, Zsdanov út, Kirov út, Szabó István út, László út, Pécsszabolcs falu és Pécsszabolcs felsőtelepen. Március 15-én reggel 7 órától 16 óráig Meszes-felsőtől újmeszesi is­koláig, a Tolbuhin út nyugati ol­dalán lévő bérházak; Oncsatelep és környékén. Mély fájdalonimal tu­datjuk, hogy szeretett édesanyánk iedí iné Simon Rózsa Ünnepélyes bálnyitás. A ze­nekar melletti ajtóban sora­koznak a nyitópárok. Dr. Ru­dolf hóránt tanszékvezető pro­fesszor, bálelnök meleg han­gon üdvözli a vendégeket, jó szórakozást kíván és megnyit­ja a bált. A lágy válcer dal­lamára egyszerre perdülnek a párok. A tanrónál már a ven­dégek is bekapcsolódnak a szórakozásba és szirtes forga­taggá válik a terem. A bárban. Hangulatvilágítás fogadig, az érkezőt és * szar­ző — a vendég gondolatát ki­találva — énekli: „Szeretem a™ diszkrét félhomályt...” A pá-íjá rok összesímulnak. Jí-p 11 óra. Az egyetem héttagú]í Dixi-Land tánczenekara kezd-!] játszani a nagyteremben Epy-JM órás műsorukban csaknem]) minden szám után felcsattan‘L\ a táncolok és a vendégek tap-’J- sa. Éjfél. Tombola — értékes]) nyereményekkel: likőr, pezsgő,-,, sörök. A 111. osztályú étterem-] •: ben népi zenekar játszik. Fel-]\\ csendülnek a régi, szép ma-w gyár nóták. Az asztalon sörösjt- poharak és boros üvegek, a]f) kiszáradt torkok a .,gyógyke-j, zetés után” új dalba kezdenek'} Jókedvben itt sincs hiány. • fi; Hamar elérkezik a záróra, jv Felhangzik egy asztaltársaság'} kezdeményezésére a jogászin-} dúló: „Nem ütik a jogásztJj- agyon ..De a vendégek Zos-jl fían már szállingóznak haza-f] felé, hiszen holnap szombat és]) munkanap. A reggel 4-ig tartó} bálon mindenki jól érezhette magát, és elmondhatjuk, hogy az idei hagyományos jogász-, bál is jól sikerült. Barté tánló mammmm Fájdalommal tudatjuk, hogy drága jó feleség, édesanya, nagyanya, test­vér és kedves rokon Taksonyi Ferenci Piák Irén március 8-án 57 éves ko­rában hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése 13-án, hétfőn délután 4 órakor lesz a pécsi köz­temetőben. 209 I életének 41. évében hosz- [ Sfcú szenvedés után f. hó 10-én elhunyt. Temetése 13-án, du. fél 3 órakor lesz I a pécsi köztemetőben. 149 Gyászoló család. Gyászoló család KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindazoknak, akik drága halottunk Bisztrovics Jánosné temetésén megjelentek, köszö­nik és \'irágok küldésével fáj­dalmunkat enyhítették ezúton mondunk hálás köszönetét. Rostás. Pálfalvi, ifj. Mada­rász és Rák család. 210 fi: A pécsi IBUSZ-iroda autóbuszkülönjaratot indít minden vasárnap — első ízben március 19-en HARKÁNYBA A MECSEKRE indulás 12 órakor. Részvételi díj 18,— Ft. 14—19 óráig Részvételi díj uzsonnával 21,— Ft. Jelentkezés indulás e! őtti péntek délig! 128 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents