Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-08 / 57. szám
4 IMI, MÁRCIUS 8. NAPLÓ 5 Magasabb igénnyel Kedden délelőtt tartatta a megyei művelődési bizottság rendes ülését, amelyen a pedagógusok önképzésének problémái kerültek napirendre. Szokványos tudósítás, az idevágó adatok, hozzászólások ismertetése helyett ezúttal érdemesebb kissé közelebbről megvizsgálni a tárgyalt probléma jelentőségét, időszerűségét, hatását. A beszámolót követő vitából minduntalan kicsendült a bizottság tagjainak és a meghívottaknak a felelősségérzete, amiatt, hogy társadalmunk gyors fejlődésével nem tart eléggé lépést a pedagógusok egy részének szakmai és világnézeti fejlődése, A társadalmi fejlődésnek megfelelő, tehát meglehetősen gyors ütemben kellene behozni ezt az elmaradást: Ez a sürgető hang, az elmaradás miatti feszültségérzet nyilván- valóaa? Indokolt is. Idén befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, tehát elmondhatjuk, hogy társadalmunk ma már városon és falun egyaránt gazdaságilag szocialista alapokon áll. Az emberek tudatában azonban nem ilyen gyors a változás. Ez az elmaradás jórészt természetes, egyszerűen abból adódik, hogy a változott körülmények az emberek belső világában, gondolkozásában, érzéseiben mindig Ss csak bizonyos idő elteltével éreztetik hatásukat. Van azonban az elmaradásnak olyan oka is, amelyet nem tarthatunk természetesnek, s ez a közöfn- bösség. a kényelmesség, amely a fejlődésit a lehetségesnél lassúbbá teszi. A hozzászólások sürgető hangja minden kétsé get kizáróan ez utóbbinak szólt. Nem kell történelmi időszakok távlataiban gondolkoznunk. ha arról beszélünk, hogy társadalmunk egyik minőségi állapotból a másikba megy át. A fejlődési folyamata meggyorsult. Ügy is mondhatnánk, hogy tegnap még az átmenet korát éltük, ma a szocializmus közvetlen megvalósulása előtt állunk, holnap már a megvalósult szocializmusban fogunk élni és holnapután, de mindenesetre az eléggé közeli jövőben már a kommunizmus vár ránk. Ez a gyors fejlődés, amelynek kedvező hatását egyébként egész népünk egyre inkább érzi, problémákat is vet fel.. Mégpedig azt, hogy az általános iskola első osztályába idén beiratkozó gyermek egészein más körülmények között találja magát, mire az iskolából kikerül, mint amilyenekre az iskola ma felkészítheti. Az iskolai nevelőmunkában, ha ezt a nevélőmunkát jól akarjuk végezni, mindezzel számolni kell, hiszen nem puszta jelszó az, hogy az iskolának az éleire kell nevelnie. Az életre kell nevelnie, s ez nem egyszerű feladat. Nemcsak nem egyszerű, hanem rendkívül bonyolult, ha meggondoljuk, hogy az élet már ma sem ugyanaz, mint tegnap volt és holnap megint más lesz, mint ma volt; Ezek a meggondolások fokozott igényeket támasztanak gyermekeink nevelőivel, a pedagógusokkal szemben. Pontosan szólva azt jeleníti ez az Igény, hogy pedagógusainknak nemcsak elmaradndok nem szabad a társadalom fejlődésétől, hanem bizonyos tekintetben előrébb kell jámiok. Más- kéop nem is képzelhető el, hegy a rájuk bízott gyermekeket már most arra az életre kezdjék nevelni, amely nyolc- t/z év múlva vár rójuk. Magasabb ez az igény, mint amilyent valaha is támasztottak pedagógusainkkal szemben. De nem elérhetetlen és nem is túlzott. Ez az igény ugyanis sem többet, sem kevesebbet nem ielent. mint azt. hogy az isVortham folyó nevelést marxista al apokra helyezzük. Nem megoldhatatlan, mert a marxista világnézet alapiadnak megszerzéséhez, a politikai tájékozottsághoz. a korszerű szakmai ismeretekhez a legkisebb faluban élő pedagógus is hozzájuthat, ha kihasználja az ehhez adott lehetőségeket: ha rendszeresen olvassa a napi sajtót, a szakmai folyóiratokat, az oktatásügyi szervek tájékoztató kiadványait, az azokban olvasottakon gondolkozikA pedagógusnak állandó belső kényszert kell éreznie a szüntelen tanulásra. Ha a tizenöt vagy akár tíz évvel ezelőtt végzett pedagógus csak azokra az ismeretekre kíván támaszkodni munkájában, amelyeket annakidején az iskolában szerzett, ma már elkerülhetetlenül csődbe jutna, képtelen lenne feladatait megoldaná. Hasonlóképpen járnak azok is, akik idén vagy néhány éve kezdték a tanítást és tíz év múlva az eddig szerzett alapokkal próbálnának boldogulni. Ez nemcsak, sőt nem is annyira az oktatási munkára vonatkozik, mint inkább a nevelésre. Az iskolai nevelésben kell a legnagyobb változást elérni, a legnagyobb elmaradást behozni. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, pedagógusainknak az eddiginél sokkal intenzivebben beli képezniük önmagukat, fel kell használódok minden lehetőséget önmaguk szakmai, politikai, világnézeti fejlesztésére, s határozottan fel kell számolndok oktató és főként nevelő munkájukban mindazokat a hátráltató tényezőket, amelyek a fejlődést lassítják, el kell vetniök az elavult nézetek és módszerek ballasztját. Lényegében erről volt szó a művelődésügyi bizottság keddi ülésén, s csupán a kérdés komolyságának illusztrálására hadd tegyük hozzá, hogy mielőtt a pedagógusok önképzésének ügye napirendre került volna, 364 nevelőtől kértek tájékoztató adatokat kérdőíven, százhuszonháromtól szóban, s ezek az adatok jórészt a napilapok, folyóiratok, szaklapok, könyvek felhasználására, s az önképzés egyéb eszközeire vonatkoztak. Ennek a megyei szinten eléggé széleskörű tájékozódásnak az eredménye is azt bizonyítja, hogy most, az oktatásügy reformja, a korszerű, szocialista pedagógia megalapozása idején nagyon időszerű a pedagógusok önképzésével és annak sokfelé ágazó problémáival foglalkozni. Természetesen szóbakerülték az önképzést gátló és nem a nevelők számlájára írandó tényezők is, például a túlterhelés a napi munkában és munkaidő után, s a bizottság ezekre is keresi a megoldást. A legfontosabb azonban az igényék gyors növekedése a nevelőkkel szemben, amelynek a nevelők csak úgy tehetnek eleget, ha önmaguk is nagyobb igénnyel, elmélyülten és fáradhatatlanul fejlesztik tudásukat, igyekszenek elsajátítani a korszerű nevelés új módszereit André Vandernoot hangversenye Haíal, tehetségesnek és rokonszenvesnek megismert külföldi vendégkarmester, a belgiumi André Vandernoot vezényelte hétfőn este a Pécsi Szimfonikus Zenekar bérleti hangversenyét. Az est szólistája Komlós Péter hegedűművész volt. A műsoron Mozart Figaró házassága — nyitánya, Brahms Hegedűversenye és C. Frank D-moll szimfóniája szerepelt. A műsor összeállítását ezúttal harmonikusan összehangoltnak találtuk. Talán nem tűnik kritikusi okvetetlenke- désnek, ha mégis megjegyezzük. hogy a zongorára és hegedűre komponált versenyműveken kívül a zeneirodalom rendkívül gazdag egyéb szóló- hangszerekre írt koncertekben. Ezekből is szívesen hallgatnánk alkalomadtán. Az első számmal kapcsolatos többszörös műsorvóltoztatást is inÁtclolgozzák az érettségi vizsgaszabályzatot Már az idén bizonyos változások lesznek a gimnáziumi érettségi vizsgarendszerben A Művelődésügyi Minisztérium középfokú oktatási főosztálya rendelkezést adott ki a gimnáziumi érettségi vizsgák 1961. évi előkészítésére és lebonyolítására. A most kiadott rendelkezés hangsúlyozza: az érettségin elsősorban a tanulók gondolkodási készségét, a gyakorlatban szerzett ismereteit, az ismeretek gyakorlati alkalmazásának készségét, a tanulók marxista —leninista műveltségének szint jét vizsgálják. A lexikális ismeretek számonkérését a minimumra kell csökkenteni. Az a cél, hogv enyhüljön a tanulók túlterhelése, megszűnjék a magolásszerű tanulás, a sokszorosított tételek alapján történő felkészülés. A rendelkezés értelmében az írásbeli vizsgatételek, csak olyan kórdéskomplexumot tartalmazhatnak, amelyeknek feldolgozásához a tanulmányi évek során elegendő idő állt rendelkezésre. A szóbeli érettségi vizsga tételeinek száma egy-egy tantárgyban nem lehet több 32-nél. s a vizsgán a tételeket a jelöltek húzzák. A minisztérium rendelkezése szerint az írásbeli érettségi vizsgák időpontja a gimnáziumokban az idei tanévben a következő: magyar irodalomból május 15. matematikából május 16, orosz nyelvből május 17. egyéb idegen nyelvből az iskola által választott időpont, legkésőbb május 19-ig bezáróan: dokóUnak tartottuk: Mozart Figaró-nyitánya derűs frisseségével és rövidségével kitűnő indító volt az amúgyis hosszú Brahms és C. FranU-mű előtt A kissé terjengős Brahms Hegedűversenyt Komlós Péter szólaltatta meg. Brahmsnak ez a műve különös feladat elé állítja a szólistát, zenekart egyaránt. Kissé szokatlan, sajátos egyensúlyt állapít meg a zeneszerző a koncertáló hangszer és a gyakran jelentős feladatokat, nem csupán kíséretet ellátó, témákat hordozó zenekar között. Ezért Komlós Péternek viszonylag hálátlan feladat jutott, amikor ezt a — korabeli megjegyzés szerint nem hegedűre, hanem „hegedű ellen” komponált művet tűzte műsorára, melyben elsősorban technikai tudásának, salaktalanul tiszta hegedűhangjának bemutatására volt lehetősége. Különösen szépen sikerült az első tétel végén a megragadó erejű kadenciát követő kóda. úgy hogy ezután már elnéztük a művésznek a második tételbeli pillanatnyi indiszpozícióját. A szenvedélyes, a dacos jókedvtől a derűs öröm hangjáig fokozódó. ] magyaros hangvételű harmadik tétel elhangzása után a közönség hosszasan ünnepelte a fiatal hegedűművészt és a jelentős zenekari anyagot irányító vendégkarmestert. André Vándernootnak a szünet után előadásra került C. Frank D-moll szimfóniában volt alkalma teljes egészében megcsillogtatni kiváló karmesteri képességeit, különös egyénisége oroszlánkörmeit, — egyben a legnagyobb sikert aratnia. A francia zene egyik legjelentősebb, csaknem 40 perces alkotását partitúra nélA társadalmi bíróságok működésének tapasztalatairól kül dirigálta, ami imponáló emlékezőtehetségről tett tanúságot. Nagyvonalú dirigálásával nem annyira a részi-'- szépségek aprólékos tolmácsolására törekedett, mint inkább arra, hogy megsejtesse a szimfónia bensőséges líráját és nagy-lélegzetét. Vandernoot nem tartozik a kimondott:"! látványosan vezénylő dirigensek közé. Mozdulatai sv basem váltak teátrálisakká vagy öncélúakká: mindig akaratának. zenei elképzelése tolmácsolására szolgáltak. Néha szinte a mozdulatlanságig leegyszerűsödött dirigálása, anélkül, hogy művészi felfogása szárazzá vagy hűvösen tárgyilagossá vált volna. Hiszen később, mint a szimfónia harmadik tételének drámai erejű főtémájában, szinte kitárulkozott a zene szépsége előtt. Ekkor mutatkozott meg érzelmi gazdagsága, az, hogy „mély átélés”-ről írni ez esetben nem csupán üres knli kusi szólam volt. Sokáig őr-d majd magában az est élményét, aki látta André Van- dernoot-ot behunyt szemmel, kezének minden rezdülésével szinte együtt muzsikálni a zenekarral, mely ezúttal is pompásan oldotta meg rendkívül nehéz feladatát. Hiszen mind a Hegedűverseny, mind a C. Frank-szimfónia szólisztikus igénnyel lép fel elsősorban a fúvósokkal (oboa, angolkürt) szemben, akiknek teljesítményéről ezúttal a legnagyobb elismeréssel írhatunk. A pécsi közönség szívébe zárta ezt a rokonszenves fiatal, nagy tehetségű karmestert és meleg tapsviharral köszönte meg élménytadó diri- gálását. — wt — A Pécsi Kertészeti Vállalat készül az ehríürti virágkiállításra Ankét az SZMT-szék házban A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa és a Baranya megyei Főügyészség rendezésében dr. Lévai Tibor elvtárs, megyei főügyész, március 7-én, kedden 9 órai kezdettel az SZMT székházában ankétot tartott a társadalmi bíróságok működésének tapasztalatairól és feladatairól a szakszervezetek megyebizottsági titkárai, a vállalatok igazgatói és a társadalmi bíróságok elnökei részére. Az ankéton részt vett Nyéki Károly elvtárs, az IjfSZMP Baranya megyei Bizottsága adminisztratív osztályának vezetője, Wieder Béla elvtárs, az MSZMP pécsi városi Bizottsága párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője, Gregor Sándor elvtárs, országgyűlési képviselő, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának titkára és Pataki Mihály elvtárs országgyűlési képviselő, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója. Az értekezlet megrendezésének célja az volt, hogy az előadás, majd az utána következő vita során a jogi képzettséggel nem rendelkező, de a társadalmi bíróságok tevékenységében közreműködő vezetők és szakszervezeti aktívák előtt ismertessék a társadalmi bíróságok feladatait, munkájuknak az eddigi tapasztalatok szerinti és a későbbiekben várható gyakorlati és erkölcsi hatását. Dr. Lévai Tibor megyei főügyész elvtárs bevezetőül Hruscsov elvtárs az SZKP XXI. kongresszusán elmondott beszédének azzal a részével foglalkozott, melyben méltatja a bírósági népi ülnök rendszer, a népi milícia, a társadalmi vádló és a társadalmi bírósági szervek tevékenységét a Szovjetunióban. Majd a hazánkban működő társadalmi bíróságok munkájának a dolgozókra gyakorolt nevelőhatásával foglalkozott Lévai elvtárs. A következőkben pedig Baranya megye egyes üzemeiben működő társadalmi bíróságok muitkáját értékelte. — Megyénk területén körülbelül 75 vállalatnál, üzemnél alakították meg a társadalmi bíróságokat — mondotta. — De a megválasztott bíróság ténylegesen csak 35 üzemnél tölti be hivatását. Ez a szám az egy évvel ezelőtti helyzethez viszonyítva csekély növekedést mutat. Komoly javulás elsősorban a pécsi üzemeknél tapasztalható. Emellett valamennyire javult a komlói és a mohácsi járásban lévő üzemek társadalmi bíróságainak munkája is. Említésre méltó módon dolgoznak a Pécsi Sörgyár. a Komlói Szénbányászati Tröszt Kossuth bányaüzemének, a szászvári bányaüzemnek és a mohácsi járásban a Bólyi Állami Gazdaság társadalmi bíróságai. Sajnos, helyenként a társadalmi bíróságok csupán papíron léteznek, ügyeket nem tárgyalnak. Az üzemek igazgatói és üzemi bizottságok ritkán visznek ügyet tárgyalásra. A Pécsi Porcelángyár társadalmi bírósága az elmúlt időben munka, hiányában semmilyen tevékenységet nem fejtett ki. Azokban az üzemekben, ahol a gazdasági és társadalmi vezetők törődnek a munkafegyelemmel és a szocialista együttélés szabályainak üzemen belüli érvényesülésével. I jelentős eredményeket érnek el a társadalmi bíróságok segítségével. Például a Szigetvári Konzervgyárban egy rakodómunkást és egy gépkocsivezetőt — akik havonta 3500 forintot kerestek — üzemi lopás miatt elbocsátottak a vállalattól. A hidasi hányavállalatnál tápfténzcsalás miatt bocsátottak el egy bányászt, ugyancsak a Hidasi bányánál komoly nevelőhatást ért el a társadalmi bíróság, amikor egy vájárt írásbeli megrovásban részesített felettesével szemben tanúsított fegyelmezetlen magatartása miatt. — Az eddigi gyakorlat azt bizonyítja, hogy a jól kiválasztott ügyekben gondos előkészítés után a dolgozók nagy többségének bevonásával megtartott társadalmi bírósági tárgyalásokat a dolgozók általában figyelemmel kisérik és foglalkoznak a továbbiakban is az ott elhangzottakkal. Dr. Lévai Tibor megyei főügyész elvtárs a továbbiakban a társadalmi bíróságok részére szükséges támogatásról és azok jogköréről beszélt. Az előadást vita követte. Ez évben rendezik meg az NDK-beli Ehrfurtban mintegy ötven hektárnyi területen a szocialista országok nemzetközi virág- és kertészeti kiállítását, melynek megnyitójára áp rilis 28-án kerül sor és tart október közepéig. Hazánk virágkultúrái át és kertészeti terményeit mintegy 600 négyzet- méter alapterületű pavilonon kívül, külön szabadföldi bemutatókon ismertetik meg az érdeklődő szakemberekkel és a kiállítást látogató turistákkal. A Pécsi Kertészeti Vállalat már most készül a kiállításra, hiszen a külön erre a célra épített kilenchajós hajtatóban már bújnak a nyolcféle szín- árnyalatban pompázó szekfük, rózsatövek és tulipánok, de a legszívélyesebb névnapi megemlékezés virágai — dáliák, aszterek és gladioluszok is kibújtak már és egyelőre az üveg házban dacolnak az időjárás viszontagságaival, a kora reggeli faggyal, köddel és szívják magukba a kora tavaszi nap sugarait. Várják az indulást, hogy idejében odaérkezzenek a megnyitóra, a történelmi nevezetességű ősi város virágos- kertjébe. A magyar pavilon érdekessége lesz egy forgó naptár is, amely a leghíresebb kertészeti terményeink. — mint a makói hagyma, szegedi paprika, szabolcsi alma. mecsekaljai őszibarack, kecskeméti kajszi, tokaji, badacsonyi szőlő érési idejét is szemléltetően mutatja be. A több mint félévig tartó kertészeti kiállításra Pécsről az első turistacsoporttal áprilisban utazik el a Pécsi Kertészeti Vállalat küldöttsége is. PERFEKT GYORS- ÉS GÉPIRÖNÖT azonnal felvesz a Baranya megyei Terményfargalimi Vállalat. Pécs, Kulich Gyula a. 22. 14534 Nevelők nevelője — a könyv — Milyen vonatkozású íkönyvék vannak a könyvtárban és melyek a legkeresettebbék? — A több, mint ezerhatszáz kötet között nagyobb többségben ideológiai vonatkozású könyvek vannak. Sorrendben a szakmai könyvek következnek, majd a szépirodalmi művek. Bizonyos mennyiségű dokumentációs anyag gal is rendelkezünk. Ezekből képet alkothatunk a régi idők pedagógusainak életéről. Vannak régi iskolai fényképes bizonyítványok, melyekben lengeteg pécsi ismerőst fedezhetünk fel. Az ideológiai vonatkozású könyvek a legkereseUel-""’' de a szakm könyveket is majdnem ilyen számban keresik és viszik. — Sajnos, ezekből n<#.n tudjuk megkapni az összes általunk kért könyvet. A pedagógus szabad Idejében szívesen olvas. Szünetben vagy ünnepnapok előtt szép számmal viszik a szépirodalmi könyveket is. Az új könyveik iránt különösen nagy az érdeklődés, mert bevezettük azt a vásárlási rendszert, hogy csak a kartársak által kért könyveket vesszük meg. A régeb hi gyakorlat azt mutatta, hogy az iskolai könyvtárakban rendszerint olyan könyvek kerültek, melyek a könyvesboltokban az év végén megma- : adtak. így előfordult hogy ugyanazon könyvből néha nyolc példány is volt a könyvtárban. Most a csekket negyedévenként a könyvtáros kapja kézhez és mindig csak az általunk kiválasztott könyv ke rül a könyvtárunkba; Ha a kért könyv pillanatnyilag nincs a boltokban — igényűn két nyilvántartják s előbb-utóbb mégis csak megkapjuk.- Az a kár, hogy az iskolának nincs egy külön kis könyvtár- szobája, ahol a pedagógusok szabadidejük ben — az úgynevezett lyukas órákban — behúzódhatnának és ol« vashatnának; ü. U A Petőfi utcai általános iskola könyvtárában szinte percenként nyílik az ajtó és kémek egy-ogv könyvet Búsbama lÁszióné könyvtárostól. Sok esetben csak „egy pedagógiai vonatkozású könyvet“ kér az illető és a könyvtáros ha tározott mozdulattal veszi ki és nyújtja át a szükséges kötetet. — llonnét tudja, hoffy milyen könyvre van szüksége a kolléganőnek? — tesszük fel a kérdést. — Itt mindenkit jól ismerek. Tudom, hogy hányadik osztályban tanít és félig-meddig tudom, hogy hol tartanak az anyaggal. —- ^ lay aztán nem nehéz** kitalálnom azt. hogy milyen könyvre van az illetőnek szüksége,
