Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-05 / 55. szám

NAPLÓ 3 Nagy az érdeklődés a mezőgazdasági munkaverseny iránt Falust KISZ-f tataiak értekezlete a megyei KíSZ-hizottságon Polics Jánosiéi a Zengőaljai AOs ml Gazdaság leánycsapatának ne­vetői e Moeeel a második helyezettnek járó SOM forintos pénz­országos vászon ySatlbam is a legjobb tett. Ismertette az idei munkaversenyek feltételeit, azt, hogy milyen területen, kik vehetnek részt, milyen célki­tűzésekkel és így tovább. Vé­gül átadta a KISZ Központi Bizottsága nevében az országo­san helyezést élért brigádoknak a pénzjutalmakat. Ragyogott az arcuk az ifjú brigádveaetőknek, amikor ne­vüket és eredményüket emlí­tették. Elsőnek Kubik Zoltán, a bákaiS állami gazdaság KISZ- brigádjánaik vezetője vette át az 5 000 Ft-os jutalmait. Az ő csapata 8 kataszfcrális holdon 51 mázsás kukaricaétlagter- mést ért el májusi jmorzsoillt- ban. Társa Klobucsnik Imre csapatta harmadik helyen vég­zett országos viszonylatban, ő 4 000 forintot kapott. Eszterhai Gyula, a siklósi állami gazda­ság Hálózó Ibriigádjának a veze­tője 5 000 Ft-ot vett át. A zen- gőaüjad állalmi gazdaság fiaital lányokból álló brigádja 30 hol­don átlagban 36 mázsás kuko­ricatermést ért el májusi mor- zsolltban és Polics Jánosné 5 000 foniintat kapott brigádja szá- í máma. Wirten száz falni fiatal gyűlt össze szombaton délelőtt a megyei KISZ-bizottsóg nagy­termében, hogy megbeszélje az 1961-ben újból beinduló mező- gazdasági munkaverseny fel­adatait De volt egy kelleme­sebb része is ennék az értekez­letnek, méghozzá az, hogy a tavalyi legjobbak átvették az őket megillető pénzjutalma­kat A falusi fiatalok értekez­letén résztvett Földes András- né élvtársnő, a megyed párt­bizottság osztályveze^Sje is. A fiatalok előtt Kiss Dezső elv társ, a megyei KlSZ-bizoüt- ság tátikám ismertette az el­múlt esztendő eredményeit s vázolta a feladatokat. Hang­súlyozta, hogy a következő fel­adataink iközött legfontosabb termivaüó a termelőszövetkeze­tek megszilárdítása, a mező- gazdasági termelés színvonalá­nak emelése, ezzel együtt a pa­rasztság és az egész nép jóllé­tének emelése. A .. tavalyi mumkaiverseny eredményeiről szólva elmond­ta, hogy az országos verseny­ben 1900 fcoüiékitiva és 31 ezer fiatal vett részt. A megye fia­taljai szép eredményeket értek él. A lippoäafc munkacsapata A. jutalom kiosztása közben elmondta Kiss élvtáns, hogy többen is jól dolgoztaik és ki­váló eredményt értek el. Fel­hívta a figyelmet, hogy ebben az esztendőben is törekedje­nek jó eredmények elérésére. A beszámoló után termékeny vita alakult ki. Ifjú Darázsi István, a bólyi KISZ-titikár el­mondta, hogy ebben az évben ők is részt akarnak venni az országos versenyben. Meg sze­retnék mutaibni hogy a bólyi fiatalok is tudnak. Kubik Zol­tán és Klobucsnik Imre el­mondta, hogy milyen módsze­rekkel érték él tavaly kiváló eredményeiket. Megígérték, hogy a környező termelőszö­vetkezeteit fiataljainak segíteni fognak, átadják íapasztaliaitaá- kait. A többi felszólaló hasonló­képpen arról beszélt, hogy eb­ben atz évben részt alkarnak venni a munkaversenyben. A kozármislényi gépállomás ifjú traktorosai 14 fős brigáddal indulnak a vensenyben. Tóth József, a siklós—villányi álla­mi gazdaság KISZ-titkára is felsorolta, hogy tőlük 5 ifjú­sági munkacsapat a ikukorica- terméléslben, 3 Kilozó-brigád és nyolc ifjú traktoros vesz részt az országos versenyben. A szentlőrinci Úttörő Tsz KISZ- titkára bejelentette, hogy egy 27 fős ifjúsági munkacsapat 97 holdon termel silókukori­cát, de mindjárt kérte a gép­állomás KISZ-fi altaljait, hogy segítsenek majd a gépi mun­kában. Walter Gyula, Szilágy község KISZ-titkára elmondta, hogy náluk nagy probléma a takarmány, s ezért a KISZ- fiatalok bekapcsolódnak a si- lózó-versenybe. Többen szólal­tak fel még hasonlóan s vége­zetül Kiss Dezső elvtárs össze­foglalta az értekezleten el­hangzottakat, Vállalatunk azonna® hatállyal felvesz 2 FÖ KARBANTARTÓ LAKATOST, 1 fő villanyszerelőt, 2 fő vizsgázott gépkezelőt. 26-os Építőipari Vállalat. Pécs, Hőerőmű építkezés. 26 Nyolcszáz traktor és 8000 fogat dolgozik a baranyai határban Több termelőszövetkezetben befejezték a kora tavaszi növények vetését Az idén szokatlanul korán beköszöntött a tavasz a Me­csek vidékére. A meteorológiai jelentések szerint az elmúlt hetekben körülbelül feleannyi csapadék hullott a megye te­rületére, mint tavaly ilyenkor és ugyanakkor az átlagos hő­mérséklet csaknem kétszerese volt a múlt év hasonló idő­szakának. A baranyai termelő­szövetkezetek régi és új tag­jait dicséri, hogy alaposan kihasználták és ki­használják ezt az „ajándék­ba kapott” jó időt. Úgyszólván nincs is a megyé­ben most olyan hely“, ahol ki­rívó lemaradás, késlekedés volna tapasztalható. A megyei főagronómus véleménye sze­rint legalább két héttel előbbre vannak a termelőszövetkeze­tek a szántóföldi munkák­kal, mint például az elmúlt év tavaszán. A verőfényes márciusi napo­kon mintegy 800 gépáMomási traktor és 8000 termelőszövet­kezeti fogat szánt-vet a közös táblákon. Különösen sürgető az idei, tavaszon a szántás. A rendkí­vül esős ősz miatt körülbelül 100 000 hold föld maradt szán- tatlanul a megye termelőszö­vetkezeteiben. A gépállomások dolgozói nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy minél rövidebb idő alatt pótol­ják az elmaradt szántást. Ezért mintegy 300 -erőgép eleve kettős műszakban kezdte meg a tavaszi munkát. A lendületes munkakezdésre jellemző, hogy a legutóbbi de­kádban csaknem tízezer hol­dat szántottak meg a trakto­rosok. Az elvégzett tavaszi szántás területe jelenleg már meghaladja a 20 000 holdat a megyében. Valamennyi gép­állomás körzetében megkezdő­dött a tavaszi búza, a tavaszi árpa, a zab és a borsó gépi vetése is. Érdekes, hogy a leg­több vetést — közel három­száz holdat — a mágocsi gép­állomás végezte, amély a me­gye leghűvösebb és legdombo­sabb vidékén fekszik. A jó eredmény a gondosan előké­szített és körültekintően meg­szervezett munkakezdésnek köszönhető. > Eredményesen végzik a ko­ra tavaszi növények vetését a Július 1-én megnyílik a vidámpark 1961-ben Pécs város fejlesz­tésére 15 és fél millió forintot fordítanak. Ebből az összegből befejezik a Mártírok útja épí­tését. ahol esővízcsatomát és gázvezetéket fektetnek le. s az utat nemes burkolattal vonják be. Ezzel megoldódik a törté­nelmi városrész és az újonnan épült nyugati városrész közöt­ti korszerű összekötő út problé mája. Felújítják az elhanyagolt állapotban lévő séta téri lép­csőket és a Szilágyi Dezső ut­cában 32 lakásos lakóházat építenek. Nagyárpád és Málom ter­melőszövetkezeti városrészek fejlesztésére 220 ezer forintot fordítanák. Még ebben az esz­tendőben sor kerül a 48-as tér átrendezésére és a Zsolnay szo­bor helyreállítására. Befejezik a Mátyás király utcai iskola tatarozását. Felnőttek és gyerekek közös örömére továbbfejlesztik az állatkertet; Előreláthatólag március közepén elkészül az oroszlánketrec, melynek lakó­ját, egy hatéves hím oroszlánt a Fővárosi Nagycirkusz Vál­lalattól vásárolják. Körülbelül 100—120 négyzetméter terűié-, ten egy szép kivitelű mester­séges tó is készük Továbbá mejgfelelő csatornahálózattal látják el az állatkertet és meg­építik a szükséges gazdasági épületeket; A Flóra pihenő és az Irma út közötti részen rövidesen megkezdik a már. régen óhaj­tott vidámpark építését. A fő­városi mintára berendezett parkban 29 különböző játék lesz. mint például az óriás­kerék, szputnyik, céllövölde stb. A vidámpark megnyitá­sát 1961. július 1-re tervezik. A városi KISZ-bizottság 200 ezer munkaórára szocialista szerződést kötött a városi ta­náccsal. A munkát az állatkert bővítése és a vidámpark meg­építése érdekében ajánlották fel. Amennyiben városunk fia­taljai teljesítik vállalásaikat, a bét létesítmény építési ha­tárideje minden bizonnyal be­tartható lesz. Mecseken a Francia szobor mellett 1960-ban megkezdett 80 ágyas turistaszálló építését folytatják; <— Előreláthatólag 1962-be® adják át a forgalom­nak. termelőszövetkezetek tagjai is. Nem túlzás, hogy évek óta nem volt tapasz­talható olyan kedv és lendü­let a vetés kezdésében, mint amilyen a mostani munkát jellemzi. Tavaly ilyenkor mindössze né­hány hold borsó és mák volt a földben, most pedig a beve­tett terület kis híján eléri a tízezer holdat. Szombatig elvetettek a kö­zös gazdaságok — egyebek között — 1617 hold tavaszi búzát, 3953 hold tavaszi ár­pát, 2163 hold zabot, 1623 hold borsót és 522 hold má­kot. A mák vetése lényegében be­fejeződött. A pécsi járásban, amely a közelmúltban lett ter­melőszövetkezeti járás; a tava­szi búza vetését is befejezték, sőt 26 holddal még túl is tel­jesítették az . előirányzatot. Teljesítették tavaszi búza ve­tési tervüket a siklósi járás közös gazdaságai is. A két já­rás nagyszerű eredményének köszönhető, hogy az előiránv- zott területnek több mint 80 százalékán földbe került már a Szovjetunióból kapott tava­sa búza vetőmagja. Több termelőszövetkezetben — így például Bicsérden, Mecseknádasdon és Vajsz- Ión — az összes kora tavaszi növényt elvetették már. Különösen dicséretre • méltó munkát végzett a vajszLói Zöld Mező Tsz, amely a vetés mellett a fejtrágyázást is be­fejezte. Jól halad itt az istálló­trágya kihordása. A termelő­szövetkezet valamennyi foga­ta átlagosain húsz hold föld trágyázását végezte el január eleje óta. Jelenleg már a ku­koricatáblák előkészítésén munkálkodnak a Zöld Mező Tsz tagjai. Egyedülálló — talán az or­szágban is egyedülálló —' vetési hír érkezett a megye déli részén fekvő Kishar- sánybóL Az itt gazdálkodó n. Rákóczi Ferenc Terme­lőszövetkezet megkezdte a cukorrépa vetését és már tíz holdon főidben is van a ré­pamag. Megyeszerte gyors ütemben halad az őszi vetések fejtrá- gy ázása, A termelőszövetkeze­tek tagjai eddig 33 ésjfél ezer holdon szórták él a műtrágyát. Igen jó eredmény ez, ha figye­lembe vesszük, hogy tavaly ilyenkorig még csak 8000 hol­dat fejtrágyáztak meg a ta­gok. Oslói) ¥ smered. . Mostanában « kora reggelű, utcán 6 is lelassítja lépteit, ő is lehajtja kabátgallérját és jobban szétnéz, ö is belecsodálkozik regge­lenként a korai tavaszba, és valami utánoz- hatatlaml a szívébe lapozik. Nem tudja mi ez, nem is keresi az okát. Talán a tavasz? Talán az, hogy a gyerekek otthon még aludhatnak egy órácskát? Vagy az. hogy az élet szép, és élni jó? Látod reggelenként, amint eltűnik a gyár kapuja mögött. Néha, ha az újságot átnézed, a számok mellett az ő nevét is olvasod. Ismered, de ha a kémény égreszálló füstjét nézed, vajon gondolsz-e arra, hogy egy nya­láb füstben az ő munkája is ott lebeg? Tu­dod-e, hogy mennyi a tevékeny része abból, amit mi összefoglalva életszínvonalnak neve­zünk? Es hogy ő nemcsak a számok embere? Amikor az erőmű TMK műhelyének fris­sen festett szérszámraktárábam összecsuktam a jegyzetfüzetet, az első pillanatban némi rosszhiszeműséggel arra gondoltam, hogy mégiscsak igaza volt a költő Zrínyi Miklós­nak, aki ezt választotta jelmondatul: „sors bottá, nihil aliud” — vagyis jószerencse kell, semmi más — és ezt úgyahogy az újságírásra is alkalmazni lehet. Mit tudok írni két olyan emberről, akik munkaközben szinte érzéketlenné válnak a külső világ iránt, akik körül az óriásgépek monoton zúgása szakadatlanul nyugtalanságot szül, és csupán a jóindulat segíti őket, hogy valamit önmagukról mondjanak. Es a nyug­talan, félkézből kapott beszélgetés, amely álig több annál, mint amikor a filmfelvevőgép kamerája a világra pillant. Verese János? Szikár, fekete ember, tekintete beszéd köz­ben is fi. Munkásarcok közelhajol, a szerszámraktár satuján támasz- kodik. — A vágyam? ... — és álig észrevehetően vállat von. — Egészséges legyek. Tavaly so­káig gyötört a trombózis... — elgondolkodik és sajnálkozva hozzáteszi. — Nincsen más vágyam. Pongrácz Lajos? Okos, melegtekintetű ember, mintha csak felkészült volna a gyors beszélgetésre. Néhány mondat után megtudom, hogy két lánya érett­ségizett, a fia géplakatos, és szívélyesen meg­mutatja a szerszávws Qékrényt, amelyben pedánsan, rendezett sorokban áll a szerszá­mok, fúrók, kalapácsok, vésők légiója. —• Csak benyúlok és tudom, hogy mi hol van... Vágyai? Előbb vár, kinéz a TMK-műhelyre, mintha röstellné, amit mondani akar. — Tudja, az én feleségem olyan, hogy fél fillérből is kettőt. csinál... Nem is tudtuk, volna a három gyereket olyan rendesen fel­nevelni', ha nem ilyen az asszony. — Szóval a vágyam? Na a fiam leszerel... lehet, hogy marhaság az egész... de úgy gondolom, hogy veszünk -majd egy használt autót, aztán meg­nézzük az országot. — Szóval, csak tervezzük... — mondja, és szemmellátható, hogy egy ki­csit röstelli az autóvásárlást. Ha így leírom, álig több ez a sematizmus­nál. Pongrácz Lajos minden harmadik mondatá­ban hallottam a lelkes elismerést, amiért a kőz&iwmi&am modem, szép és iáaas lekárt kapott. Mondta, hogy a jövő hónap közepén mosógépet vesznek, aztán televíziós készülé­ket. Verese János? A lánya két éve végezte el a közgazdasági technikumot, a fia most jár a technikum esti tagozatára, és élete tálán legnagyobb élménye volt, amikor a háború után az újságot és a párt plakátjait olvasta — jó lesz most már a dolgozó embernek. Mindezek már nem szenzációk. A modem lakás, a televízió, a munkásgyerekek tovább­tanulása, okulása, az élet szépsége már sok­szor szerepelt újságcikkek, riportok témája- ként, és a két munkásember élete dióhéjban elfér: nagyjából hasonló tízezer más munkás életéhez. Munkanélküliség, nyomor, elszánt, nehéz, fekete küzdelem a múltban, emberség, jóval kevesebb gond, megbecsülés — ma. Verese János szeme fürgén rámvillan, ami­kor megkérdezem, hogy a múltban hányszor és meddig volt munkanélkül. — Látja, ezt sokszor el kellene mondani a fiataloknak, mert azt hiszik, hogy mese. — Az én apám még tizennégyben meghalt, sze­gény anyám mosott meg kapált, napszámos- miunkát vállalt, hogy ennivalót tudjon adni a számba. Tizenkét éves voltam és -már dolgoz­tam. Tudja mennyi segélyt adott az állam az anyámnak, mert az apám hősi halált halt? Ö kapott öt pengőt, rám adtak hetven fillért havonta... Négy évig voltam inas Pécsett, és amikor segéd lettem, több mint két évig munka nélkül csavarogtam a környéken. Szomorú munkássors az ő negyverM előtti története, és amikor; segédként először kapott munkát, azt te orrnak a protekciónak köszön» hette, hogy az anyja unokatestvérének a férje körletaknász volt. — Ve« pekem egy huszonkét éves fiam-* mondja elgondolkozva — de az nem is tudja, hogy milyen világ volt az... Pongrácz Lajos fürkészve néz a esenikerc- tes szemüveg mögül. — Maga se igen tudhatja, hogy milyen volt azelőtt az élet... És higyje el nekem, az a legnagyobb élmény az életemben, hogy a gye­rekeimet iskolába járathattam. Én tudom, hogy ez mit jelent, mert mi prolik akkor ‘voltunk jók, minél butábbak maradtunk. Nem mindegy az egy munkáságának, hogy két érettségizett lánya van, és egy géplakatos fia, akiből jó szakember lesz. Ezt is megírták már sokszor, hogy milyen volt azelőtt a munkásember élete. * fi ehát mit tudok megírni Verese Jánosról és Pongrácz Lajosról? Azt, hogy jól élnek? Hogy milyen a napi étrendjük? Azelőtt a jómódú polgárcsalád is elfogadta volna menünek. Azt írjam meg, hogy regényeket olvasnák és színházba, moziba járnak? Hogy a korábbi évek szenzációi — a középiskolában, egyetemen bámuló munkás, a magas termelési eredményeket elérő munkás, a felszabadult ember, az autótulajdonos esz­tergályos és bányász — mindezek már nem szenzációk? írjam meg, hogy az ember mégiscsak el­ismeréssel lapozgat a jegyzetfüzetben, hiszen nagyszerű dolog az, hogy mindezek ‘nem szen­zációk, de általános látnivalók a munkásem­berek életében. írjam meg, hogy élni szép és élni jó? Azt hiszem ez az igazi, még akkor is, ha egy kicsit sematikusnak tűnik. fgjffRY ÁRPÁD

Next

/
Thumbnails
Contents