Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-03 / 53. szám

N AP Lö s 1961. MÁRCIUS 3­Külföldi hírek ISZTAMBUL Mint nyugati hírügynöksé­gek Roziik, ismét átalakították a török kormányt. Kiziloglu miniszterei nők hely ette« le­mondott tisztségéről és helyé­re Fahri Ozdileket, a nemzeti egységbizottság tagját nevez­ték ki. Sitki Ulay tábornok, aki szintén tagja a bizottság­nak, államminiszter lett. DÜSSELDORF Aligha jó reklám a cégnek az a tűz, amely kedden mint­egy 100 000 márka értékű kárt okozott egy düsseldorfi gyár­ban. Az üzem ugyanis tűzálló cikkeket gyárt. ACCRA A négynapos hivatalos láto­gatáson Ghánában tartózkodó Tito jugoszláv elnök és Nkrn- mah ghanai elnök között szer­dán folyt le az első hivatalos megbeszélés. A találkozón mind ghanai, mind jugoszláv részről több hivatalos szemé­lyiség volt jelen. NEW YORK Mint Robert Kennedy, az Egyesült Államok igazságügyi minisztere bejelentette, a bű­nözés egyre növekszik Ameri­kában. Az Egyesült Államok­ban 1960. folyamán 12 száza­lékkal több bűncselekményt követtek el, mint 1959-ben; a bűnözés így rekordmagasságot ért el. Kennedy szavai szerint az elkövetett rablások száma 18 százalékkal, a gyilkosságok száma pedig négy százalékkal emelkedett. PÁRIZS Avereil Harriman, Kennedy elnök utazó nagykövete Ra- batból szerdán Párizsba érke­zett. A nagykövet a repülő­téren az újságírók előtt kije­lentette, hogy De Gaulle el­nökkel kölcsönös érdekű kér­déseket vitat meg, de nem azért jött, hogy bármiféle sa­játos problémáról tárgyaljon. PEKING Bangkoki jelentések alapján közli az Űj Kína, hogy kéthe­tes hadgyakorlatok kezdődtek Thaiföldén. A légi hadgyakor­latokon amerikai, thaiföldi, francia és ausztráliai egysé­gek vesznek részit. Japán és a Csang Kaj-sek klikk megfi­gyelőket küldött. Nyomban e hadgyakorlatok után tíznapos újabb „katonai gyakorlatok” kezdődnek Thaiföld Laosszal határos északkeleti vidékein. E „gyakorlatokban” angol, Fü- löp-szigeti és újzélandi egysé­gek Is részt vesznek. ÜJ DELHI Erzsébet angol királynő és férje az Edinburghi herceg hefejezték héthetes indiai, pakisztáni és nepáli kőrútju­kat, A Királynő és férje csü­törtökön Űj Delhiből Teherán­ba repült. Mobutu martaiócai folytat ják garázdálkodásukat Leopoldville (MTI). Kongó­ban a helyzet lényegében vál- ; tozatlan és a hírügynökségek i nem jelentenek nagyobb csa- I patmozdulatokat. A hatalom- bitorló Mobutu parancsnoksá­ga elhatározta, hogy a törvé­nyes kongói kormány egysé­geinek az Egyenlítői tarto­mány keleti vidékein történt előrenyomulása miatt csapat­erősítéseket vezényel Ingende városába. Az első Mobutu- féle század elindítása Coquil- hatville városában Mobutu- ellenes tüntetést váltott ki. Mobutu martaiócai egyéb­ként folytatták garázdálkodá­saikat és fékezhetetlen hordák módjára mindenütt rabolnak, fosztogatnak, erőszakoskod­nak. Szerdán Mobutu ejtőernyő­sei feltartóztattak egy ENSZ- tehergépkocsit, leráncigálták róla az ENSZ kötelékéhez tar­tozó hét tunéziai katonát, majd lefegyverezték és össze­verték őket. Az Egyenlítői tartományban három maláj­földi ENSZ-katonát fegyve­reztek le és összevertek. A puccsista Mobutu mai'ta- lócairól az Űj Kína és a PAP hírügynökség érdekes részle­teket közöl. Kiderült, hogy ezek a hordák a világ leg­jobban fizetett zsoldosai. Egy káplárnak Mobutuék 100 ame­rikai dollárt fizetnek havonta. Még e példátlanul magas zsold ellenére sem tudják azonban növelni e martalóc- egységek harci szellemét. Az Oj Kína hírügynökség jelentése szerint egyre több hír érkezik arról, hogy Mo­butu csapatai nem hajlandók harcbaszállni a törvényes kon­gói kormány egységeivel. Erre vall a Kaszavubu—Mobutu- klikk egyre gyakoribb rádió­felhívása is, amelyben katonai szolgálatra próbálják rábírni Minisztertanács Párizsban A francia kormány kész tárgyalásokra a FL!S vezetőivel Párizs, (MTI) A francia kormány szerdán miniszterta­nácsot tartott. De Gaulle beszámolt Bur- giba tunéziai elnökkel hétfőn folytatott tanácskozásáról és Ismertette álláspontját az al­gériai kérdésben. Terrenolre tájékoztatásügyi miniszter a kormány ülése után újságíróknak kijelentette, hogy Franciaország hajlandó í .gninden előzetes feltétet jvél- ' kül tárgyalni a főbb algériai ; szervezetekkel az önrendelke- | zés megvalósítására megtartan" dó népszavazásról” és e poli­tikai szervezetek között a mi­niszter első helyen említette az FLN-t. A miniszter szerint De Gaulle tábornok közölte-, Burgiba elnökkel, hogy „Fran­ciaország kész a különböző al­gériai politikai irányzatokkal, nevezetesen az FLN-nel meg­vitatni az algériai önrendelke­zés feltételeit.” A Rambauüjet- bem hétfőn tartott tanácskozá­son De Gaulle hangoztatta, hogy „Algéria jövőjét egyete­mes választójog alapján, csak­is maguknak az algériaiaknak kell eldönteniök.’! Mint az AP tudósítója rá­mutat, a francia kormány ed­dig ahhoz a feltételhez kötöt­te az FLN vezetőivel való tár­gyalások megkezdését, hogy előzőleg állapodjanak meg az algériai tűzszünetben; A francia minisztertanács szerdán töhb határozatot ho­zott Algériáról. így elrendelte, hogy rendőrprefektűrát kell létesíteni Algírban. Eddig Pá­rizs volt az egyetlen francia város, amely saját rendőrpre- fektúrával rendelkezett. A kormány etthait'áraata, hogy ..Algériában a jövőben a Pol­gári hatóságok jóváhagyása nélkül nem lehet olyan intéz­kedéseket hozni, amelyek ma­gánszemélyek szabadságát érin tik.” A minisztertanács végül jó­váhagyta a fegyveres erők mi­nisztériumának átszervezésé­ről szóló terveket. a kongóiakat- Mint az AFP- jelentés közli, Kazadizsnu, a leopoldville-i „hadügyminisz­térium” főbiztosa szerdán rá­dión szólította fel a tartalé­kosokat, hogy haladéktalanul jelentkezzenek szolgálatra. Az ENSZ kongói „békéltető bizottsága” — amely, mint is­meretes, Genfben készíti el kongói munkájáról beszámoló jelentését — szerdán közle­ményt adott ki. A nyilatkozat cáfolja a bizottság álláspont­ját elferdítő sajtó jelentéseket, és megállapítja, hogy Kongó alkotmánya értelmében a kon­gói kormánynak megbízást kell kapnia mind a parla­menttől, mind a szenátustól, tehát az Ileo-kormány is csak a parlament két háza meg­bízatásának birtokában te­kinthetné magát az ország törvényes kormányának. — Ismeretes, hogy Kaszavubu elnök a parlament megkerülé­sével alakított álkomuinyt Ilee vezetésével. Jól tájékozott ENSZ-Körök szerint az ENSZ főtitkára érintkezésbe lépett Malgas Köztársaság kormányával és felkérte küldjön csapatokat az ENSZ kongói rendfenntartó erőd létszámának növelés黫. Jeden lések szerin t a jugo­szláv ENSZ-küldöttaég utasí­tást kapott, hogy a baráti ÉNSZ-küldöttsógekkel együtt állapítsa meg, milyen formá­ban tegyenek újabb lépést, amely biztosítaná, hogy Bel­gium végrehajtja a Biztonsági Tanács kongói határozatát. Antoine Gizenga táviratot intézett A. Zawadzfcihosz, « Lengyel Népköztársaság állam­tanácsának elnökéhez, s közöl« te, hogy a Kongói Köztársaság kormánya Antoine Avasait ne­vezte ki a Kongói Köztársaság Varsái nagykövetévé. !Az uráli kiváló mezőgazdasági dol­gozók értekezlete befejezte mookáját Hrmcsuv elvtárs beszéde az értekezlet csütörtöki ülésén Agy-televizió Moszkva (TASZSZ). Livanov és Ananyev szovjet tudósok az agyműködés kuta­tására különleges televíziós készüléket szerkesztettek. A készülék működési elve egy­szerű; a megvizsgált ember ko­ponyájának különböző pont­jaihoz könnyű elektródákat erősítenek, s az agyműködés során keletkező élettani áram- impulzusok a televízió képer­nyőjén fénypontok formájában megjelennek. Az egyik beteget a ..kopo­nya- felszerelés” után íelké»?­ték. végezzen el egy egyszerű számtani feladatot. Amiint a beteg a szorzást művelethez hozzáfogott, különböző erőssé­gű villanások tűntek fel a képernyő más-más pontjain, majd — miután a feladat meg­oldódott — a fénypontok ki­aludtak. A tudósok a látszó­lag rendszertelen villanásokból fontos következtetéseket tud­nak levonni az agyműködés törvényedre és a befegségigó- cok pontos helyére vonatkozó­an. Szverdlovszk, (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke csütörtö­kön nagy beszédet mondott az uráli terület élenjáró mező­gazdasági dolgozóinak értekez­letén. Az értekezlet, amelyen kö­rülbelül ezren vettek részt, két napig tartott és csütörtö­kön befejezte munkáját. A részvevők megvitatták azokat az intézkedéseket, amelyek e hatalmas ipari övezet mező- gazdaságának fejlesztését szol­gálják. Az Ural számára kü­lönösen nagy jelentőségű ez a kérdés, minthogy a kerület 18 milliónyi lakosa kpzül közel 11 millió ember a városokban él. Az utóbbi években a föld­művelés és az állattenyésztés észrevehetően fejlődött az urá­li területen. Az elmúlt hét 'év folymán például két—három­szorosára emelkedett a hús és kétszeresére a tejtermelés. Az elmúlt évben a területeken 396 millió púd szemester- mónyt adtak el az államnak az 1953. évi 287 millió púddal szemben. Megnövekedőit a Kle­ines termény termelés, elsősor­ban annak eredményeként, hogy körülbelül négymillió hektár szűzföldet megművel- hetővé tettek. 1981—1983-ban az Orenburg! cseljabinszki és kurgani terü­leteken valamint Baskírjában további 540 000 hektár szűzföl- det fognak feltörni. Mindezek ellenére azonban mint ez az értekezlet résztve­vőinek felszólalásaiból kitűnt, az uráli lakosság igényei túl­haladták a mezőgazdasági ter­melés növekedését. A felszó­lalók általános véleménye sze­rint már ebben az évben je­lentősen kiszélesíthető a sze­mestermén vek és különösen a • gabona vetésterülete, ami­nek következtében 20—30 szá­zalékkal nagyobb termést ta­karíthatnak be. mint a múlt éyben. Gondoskodnak az állatte­nyésztés fejlesztéséről is. Na­gyobb területeken vetnek ku* koricát. cukorrépát, hogy biz­tosítsák a takarmányalapot, s ezzel növeljék a húsellátást és a tej hozamot. Közös közlemény a rabati tanácskozásról II, Hasszán marokkói király, ! Burgiba tunéziai elnök és Fér- I hat Abbasz, az algériai ideig- j lenes kormány miniszterelnöke j rabati tanácskozásairól csütör- I tökön reggel közös közleményt I adtak ki, amely követeli, hogy Franciaország mielőbb kezd- jen közvetlen, tárgyalásokat az j algériai ideiglenes kormány­éval az algériai szabadságharc i befejezéséről. Bukarestben ülést tartottak a szocialista országok közle­kedésügyi szakemberei Bukarest (MTI). Bukarest­ben február 21. és március 1. között megtartották a szocia­lista országők közlekedés­ügyi együttműködési szerve­zete 'keretében működő autó- szállítási és útépítési bizottság 11. ülésszakát. A megbeszélésen a szocia­lista országok közlekedés­ügyi minisztériumainak kép­viselői vettek részt. A közeiménv a többi között megállapítja: a három észak- afrikai kormányfő az algériai probléma legutóbbi fejlemé­nyeit figyelembe véve úgy véli; hogy semminek sem szabad aka dályoznia a francia kormány és az algériai ideiglenes kor­mány közvetlen tárgyalásait. Ezeknek a tárgyalásoknak a gyarmati uralom teljes meg­szüntetése alapján kell megte- remteniök Algéria független­ségét, A közlemény szerint a va- bati tanácskozáson átfogó esz­mecserét folytattak az algériai problémáról, miután meghall­gatták Burgiba beszámolóját De Gaulle francia elnökkel folytatott tárgyalásairól. A közös nyilatkozat végül hangsúlyozza, e magasszintű megbeszélés alkalmából a mo­hamedán vezetők megerősítet­ték azt az elhatározásukat, hogy megteremtik a nagy Maghrebet (Észak-Afrika poli­tikai és gazdasági szövetséget — a szerk.) és örömmel álla­pítják meg. hogy már eddig is tapasztalható haladás ebben az hányban i\ ’.venkért éves elnyűtt Dirrtátrü Kodlfán, ' ' amikor Lavrinbál, a tízezer lakosú ro­man nagyközségből átmenekült Magyarország­ra. Nem illegális menekülés volt es, nagyon is szabályszerű. Hivatalos útlevéllel történt, az összes román és az összes magyar kormány- szervek jóváhagyásával. Lo vrinban tízezer ember élt. Hatalmas kastélyban élt a földesúr, akinek a többi román feudális kiskirályhoz képest nem volt ugyan nagy vagyona, mind­össze tizenkétezer hold földje, de annál na­gyobb tekintélye volt a király előtt, a minisz­terelnök előtt, meg az igazságügyminisztéri- Uinban. A földesúrnak két gyönyörű lánya volt, Valéria és Mária. A kisasszonyok nagyon szereitek labdázni, az úrnő pedig lovagolni szeretett, Pimitru Kodránt az ő kiszolgálásukra al­kalmazta a földesúr. Kodrán nagyon sokféle labdajátékot tudott. Erekre mindre megtanította a kisasszonyaiét, s megesett, hogy őt is bevonták a játékba. Az első megaláztatás így érte. A háreligetben játszottak a kisasszonyok. Valéria húsz éves volt Mária tizennyolc, Pi­mitru Kodrán ötvenkettő elmúlt. Hat gyereke sivalkodott otthon a falu végén egy földbe vájt kunyhóban, felesége mosni járt Rosy Traján- hoz, a százhúszpoldas nagygazdához, akitől minden nap meleg ebédet és hideg vacsorát kapott. Ha ügyes volt és nem vették észre, lophatott az ebédhez annyit, hogy este haza- vD •*'*« a gyerekeknek. Azok olyankor mindig Kiírták vele a következő naoo' is r ' v-rv ette'? volna valamit Iskolába e ’ 'ári de nem is firtatták a hatóságok. A itó örült, ha nem mentek a gyerekek iskolába, mert ha csak a tankötelesek fele eljárt, akkor is a földön ült az osztály fele. olyan kicsi volt a tanterem. Mondottam az előbb, hogy a kisasszonyok a harsUgrtben labdáztak, amikor Kodránt az iiső vmqpjpxMp# érte. (Híqfi tikténet ú j tavasz TÍM áriának as as ötlete támadt, hogy IM­lrj- mitru Kobrán dűljön előre, ők ketten vékony fűzfabottal verjék « fenekét, Kodrán pedig találja ki, hogy ki ütött nagyobbat. Ha kitalálja, minden találatért öt leit kap, ha nem találja ki nem kap semmit és tovább ütik. Valéria kitűnőnek találta az ötletet, s máris messzire elrúgta a tegnap kapott ezüst­színű gumilabdát. Előszedték apró gyöngyház- nyelű bicskáikat és nekiestek a fűzfabokrok­nak, aztán Kodrán elé álltak a vesszőkkel és követelték, hogy kösse be a szemét és dűljön előre. Dimitru Kodrán kérlelte őket, hogy játsza­nak mást. Felajánlotta, hogy megtanítja őket egy új labdajátékra, olyanra, hogy az valami csodálatos lesz, ilyent senki nem tud egész Romániában. A kisasszonyok azonban nem tá­gítottak. — Mivelünk nem feleselhetsz! El fogunk küldeni a szolgálatból te ... te ... te ...! Azon­nal hajolj le, mert végigverünk rajtad! — si­koltozták. Kodrán földbegyökerezett lábakkal állt és nézte őket, aztán lehajolt. — Kezdhetik, kisasszonykáim! — mondotta megadóan. Mária kezdte, mivel az 6 ötlete volt az egész. Jó nagyot odasuhintott. Kodrán fel­szisszent és tűrte. — Na, ki volt? — kérdezte könnyes arccal, de harsogó kacagással. Kodrán azonnal kitalálta­Mária kisasszony Kodrán kezébe nyomott öt leit és parancsolta, hogy hajoljon, le újra, Zuhogtak, záporoztak- ez ütések Kodránon, A kisasszarnnk ~ bskée-haékexek # meg» játékba, hogy mostmár nem is kérdezték, ki ütött, csak ütötték, verték Kodrán Dimitrut. ö meg csak tűrte, nem szólt egy árva szót se. A szörnyű fájdalomtól eltorzult az arca, s mindig lejjebb ereszkedett, míg végül teljesen hasra feküdt a fűbe, mert nem bírta tovább. Könnyei csillogó harmatcseppek formájában akadtak meg a kövér fűszálakon. Kodrán Dimitru a szégyentől és a nehezen gyógyuló fájdalmas sebektől lázas betegen látta el szolgálatát az úrnő és a kisasszonyok körül. Három napig töprengett, s aztán szólt az ispánnak, hogy elmegy az uradalomból, át- mecni Magyarországra a rokonaihoz, f'lursan elintéződött minden, három há- nap mává utazhatott. Az útiköltséget a magyarországi rokonok fizették. Munkát is szereztek neki Purgli-pusztán, egy nyugalma­zott magyar földművelésügyi miniszter birto­kán. Tejeskocsis lett Kodrán bácsi. Minden reggel odaállt a tejház elé, felrakta a kanná­kat a kocsira és kivitte a vasúthoz. Az első évben a féléin „szántáskor” meg­pofozta az intéző a nagyirodán, mert négy fillér napibérjavítást kért. Két év múlva a jószágigazgató fiától kapott egy nagy pofont a templom előtt, mert nem köszönt a fiatal­úrnak. Három év múlva meghalt az asszonya, s ő ottmaradt a hat gyerekkel. A szomszéd faluban a református pap örökbefogadta a legk'sebbet, Petrát, aki hatéves volt éppen, s már hasznát lehetett venni a kertben. Az idő­sebbik lánya, aki huszonegy éves lett abban az évben cselédnek állott Budapesten egy nyugalmazott miniszteri tanácsosnál. A főintézóvel volt szegény Kodrannak éle­iében az utolsó összeütközése A nemz útm felborult a tejes-kocsi. A nagy zuhanástól néhány kanna kinyílt, elfolyt Izet- száz liter friss tej. A főintéző adalovagolt. Villámloítuk a szemei. Kodrán kezében egy tejeskannát fogott, rossz cipője pedig bele­ragadt az út sarába. Nem tudott félreugrani. A főintéző bőrszíj-végű lovaglóostorával vé­gigvágott Kodrán Dimitru fején, aztán nagyo­kat káromkodva elvágtatott. Kodrán leejtette a tejeskannát. Lyukas ka­lapja szomjasan itta lábai előtt az út sarát, deres fejét pedig pirosra festette a vér. Két szomorú szemét bánatosan ráemelte a lovakra, nézte őket egy percig, megveregette a homlokukat, s otthagyta a felborult szekeret a lehullott kannákkal és a sárbaragadt lovak­kal együtt. A zöldkeresztes védőnő háza előtt illatos diófa állott. Másnap hajnalban annak legtete­jén lóháttá Kodrán Pimitru holttestét a szél. A véresfejű akasztott ember kidülledt szemei­vel a határon át Lovrin felé nézett, csudálkoz- va, mint aki nem érti, hogyan lehet, hogy itt is olyanok az urak, mint odaát. 1934-et írtak akkor... Március volt, jött a tapasz, és jó lett volna emberi módon élni. Azóta már más a világ. És érdemes élni. Kodrán Dimitru gyermekei választás­ra készülnek. Március ötödikén lejár a ta­nácstagok és a nemzetgyűlési képviselők man­dátuma. Az elnyomás alól felszabadult román munkások és parasztok március ötödikén 324 munkás és dolgozó paraszt és 113 értelmiség? dolgozót választanak a Nagy Nemzetgyűlésbe. Mint a magyar dolgozó nép a maga kép­viselőinek és vezetőinek választásakor szokta. Az úri elnyomók már soha többé nem él­hetik ki kedvteléseiket, nem alázhatják meg a munkából élő embereket se Romániában, se Magyarországon. Dunának, Oltnak egy a hangja. GYEVI KÁROLt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents