Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-25 / 72. szám

*** NAPLÓ 1961. MÁRCIUS 25. Újítás a Pécsi Bőrgyárban Dr. Tóth Géza, e Pécii Bőr­gyár főtechnológusa, Heim Já­nos főművezető és Brüll Jenő • nagymeszes üzem főműveze­tője nemrég nagyszerű újítás­sal segítette elő a meszes üzem termelési eredményeit. Az üzemben a legutóbbi idő­kig igen körülményes és amel­lett nehéz fizikai munkát igénylő folyamattal biztosítot­ták a bőrök áztatását, illetve meszezését. A régi munkafo­lyamattal. amely abból állt, hogy a szállításoktól a meg­munkálásig úgyszólván min­den mozdulat fizikai erőt igé­nyel. jórészt gépesítéssel lett megoldva. A gépesítés lénye­ge, az úgynevezett futómacska megoldás, amely a kádakhoz szállított bőrökön automatiku­san végzi el a legkülönbözőbb műveleteket. Az újítás eredményeként az eddigi napi 17 000 kilogram­mos eredményt 24 000 kilo­grammra emelték, amely azon felül, hogy évente több mint 200 000 forintos munkabér­megtakarítást eredményez, lé­nyeges anyagmegtakarítást je­lent a bőr kikészítésére szük­séges anyagok felhasználásá­ban is. Két ilyen automata pálya működik már és a jövő hét fo­lyamán hozzáfognak a harma­dik üzemeltetéséhez. I Mese, meskete, — pletyka — Bizony a pletyka. Sokféle előfordulása van. Általában semmiségeken kez­dődik és sok ember perceinek, óráinak megkeserítése után el- pukkan, akárcsak a léggömb, de ezután nem gumi. hanem tüske marad. Két eset csak ér­zékeltetésnek. A. I. csinos lány. Uj ruhát csináltatott és abban ment hivatalba. Valaki megjegyezte, csak úgy szoká­sosan, hogy „biztos tetszeni akar valakinek.” Ezt meghal­lotta más is, azután megint más, mindegyik hozzátette a maga elképzelését és kisült a végén, hogy A. I. a főnökének tetszeleg. A sustorgás kitudó­dott, — mert minden pletyka előbb-utóbb kitudódik és blin­den hol akadnak, akik nem tű­rik a pletykát — és ahogy mon­dani szokták, kitört a botrány. Következett a feleség, a főnök, a gyanúsított. A. I. és plusz a mamája, papája, vőlegénye. Vizsgálat. A következő volt igaz. A I. valóban új ruhát húzott, mert este színházba ment vőlegényével és egy régi munkatársa „heklizte” a lép­csőházban. aki nagyon régi is­merőse. Ezt hallotta meg ugyancsak a lépcsőházban X., aki már úgy adta tovább, hogy Y. is rászólt erre az l.-re, hogy tetszelegni akar- valakinek. A harmadik vagy ötödik ember már találgatta, hogy ki lehet az a valaki és kikerekedett be­lőle a pletyka. A másik eset­ben annyi hangzott el egy ér­tekezlet után a lépcsőházban, hogy „nem intéz már semmit, mert elmegy az osztályvezető.” Ezt Is meghallotta más. Tovább adta, az még tovább, es ki kerekedet t belőle, hogy az osztály vezetőt leváltják. Ö ma­ga azon vette észre magát, hogy akik feltűnően kedvesen köszöntek neki, azok éppen csak motyognak valamit, má­sok pedig olyan várakozóan néztek rá. hogy ..elmegy és nem mond semmit, egy szava sincs?” Végül az igazgató hi­vatta, aki szemére vetette, hogy „ha már el akar menni, akkor azért annyit megérde­melne, hogy legalább hivatalo­san bejelentse, ha — bár ő sem tudja, hogy miért. . Az egészből annyi igazság van. hogy az osztályvezető az érte­kezlet után elment. Nem bizony, az égvilágon semmi! Valóban, az ilyesmit talán nem is lehet semmiféle törvény vagy rendelet erejével Vízágyúkkal a zöldövezetért... A baranyai öntözés problémáiról — Mit tud az SZ 5-ös nagyáuyú A megyei termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok ma gasabb szintű termelésének egyik záloga, hogy ott, ahol erre lehetőség nyílik megszer­vezik a belterjesebb növény- termesztést, nevezetesen a kert gazdálkodást is A baranyai ipartelepek Pécs, Komló — piaci ellátottsága érdekében döntően fontos, hogy az ún. zöldövezet — e városokat öve­ző kertgazdaságait hálózata — egész éven át zavartalanul biz­tosítsa a városiak százezreinek zöldáruellátását. Ilyen korsze­rű kertgazdaságok öntözés nél­kül elképzelhetetlenek. Ezért a Baranyai Vízügyi Igazgató­ság közbejöttével — a terme­lőszövetkezetek és állami gaz­daságok megkezdték az öntöző telepek kiépítését. Erről beszél­gettünk Gombás Lukács víz­ügyi igazgatóval. Körülbelül 4000 hold öntözhető terület áll Baranyában rendelkezésre a földtani és mezőgazdasági vi­szonyok figyelembevételével — mondta Gombás elvtárs — s ez a terület mintegy féle-fele arányban az állami gazdaeá- : gok és tsz-ek között oszlik meg. A lehetőségek koránt sin­csenek kihasználva. — Eddig j mintegy 1000 hold öntözése ol- | dodott meg, tehát mindössze egynegyede az alkalmas terű- : leteknek, örvendetes, hogy a ■ termelőszövetkezetek közül j Mágocsnak, Ivánbattyánnak, í Villánykövesdnék, Beremend- I nek, Szederkénynek már van , öntözőhálózata. Újabban Mo­hács is érdeklődik. — Meg kell jegyezni, hogy az idén — de az előző évek­ben is, zömmel — úgynevezett hordozható nyomócsövet be­rendezéseket építenek be. ezek nek beruházása — szemben a beépített nyomócsöves rend­szerekkel — lónyegésen ol­csóbb. Az öntözőtelepék elké­szítésének tervét mi bocsátjuk a termelőszövetkezetek rendel­kezésére. — Mi itt a fő probléma? — Elsősorban — az öntözen­dő terület viszonyai szerint ki kell választani a legmegfele­lőbb géptípusokat. Nálunk az Sz—o-ástól az Sz—ö-ös model­lek! g használatos típusok tel- jesítménve merőben más és más. Az Sz—5-ös „nagyágyú“ például 55 méter sugarú kört locsol be egy óra alatt tehát 8500 négyzetmétert, másfél hol­dat. Érdekesek a szovjet típu­sú locsolók: ezeket traktorra lehet szerelni s ha közelükben csatorna ván a szivattyú szívó­kosarát a csatornába vontatva mintegy 90 méteres sávban biztosítja a locsoló az igények­nek megfelelő öntözést. Kitű­nő ötletet valósítottak meg csehszlovák barátaink is, a Balaton közelében lévő Nagy- veleg öntözésénél két haj ócs­kára szerelt gépekkel, a Bala­ton „holtágáról“ öntözik a Csehszlovákiából vásárolt be­rendezéssel ugyancsak mintegy lOff méteres sávban a kerté­szet ■ területét.. Kiadós eső — Az öntözők java óránként 13—14 milliméter csapadékot produkál, tehát egy kiadós esőzésnek felel meg teljesítmé­nyük. Az, öntözéssel kapcsola­tos találékonyság kifogyhatat­lan. A Duna—Tisza közének homokos — tehát a talajvizet nehezen tartó — gazdaságai­ban rájöttek arra, hogy kitű­nően beválik az úgynevezett ,,C6Őkutas“ rendszer. Mintegy 1500 forintos költséggel (s ez a csatornaépítéshez mérten ele­nyészően olcsó) a kavicsrétegig mélyülő kutakat fúrnak, on­nan nyerik ki a vizet s a moz­gó berendezésekkel nyolcvan száz holdat megöntöznek vele. Ezt a módszert mi is követjük most Baranyának azokon a te­rületein. . ahol nincsenek , csa­tolnák „vagy messze a Duna. — Végeredményben az öntö­zés problémájához tartózik a halastavak létesítésének ügye is. Ezen a vonalon is történik előrehaladás ebben az évben: Bikaion újabb két tó létesül 35 holdnyi területen, az újpet- reit pedig .8 holddal bővítjük — fejezte be nyilatkozatát Gombás Lukács vízügyi igaz­gató Pagony Lajos ^ HORVA'TH öÖÜSBF .* • _ A PÉCS-BA BANYAI Népmii vetési Tanácsadó Dom­bóváron. tartja vasárnap a táncolitatok továbbképzését. (17.) — Malej ka örökölt is, és úgy kuporgatott egész életében, mint egy güzü. A falatot is spórolta a számból! Rongyok­ban jártunk, odúban éltünk, mert mindenáron pénzt akart gyűj/teni. És folyton sorsjegye­ket vett. Tizet, húszat is egy­szerre. Néhány évvel ezelőtt pedig megütötte a főnyere­ményt. Bosiczky könnyű szédülést érzett. Lázasan csillogott a szeme, úgy csüngött az asszony minden szaván. ­— De azt. a pénzt is eltitkol­ta. Félt, hogy ha a világ tudo­mására jut a szerencséje, egy részét elkunyerálják. Engem is ütött, vert, hogy hallgassak a vagyonról, és mondjak le mindenről. Csak nemrég tud­tam meg, hogy hol tartja a pénzét, képzeld, színaranyat vásárolt a pénzen, s az aranyat elrejtette. Amikor lázadoztam, mindig odavágta: „Nemcsak az enyém, a tied is. Fele-fele’’. De az aljas gazember most nem akarja kiadni a részemet. Pe­dig ma is kiköveteltem tőle. Szóba sem állt velem. De az az enyém! Én is koplaltam érte. Csak a jó isten a megmondha- tója, mennyit szenvedtem én. Az asszonyt sírás fojtogatta. Teljesen őszintén csengett a szava, amint ezt elbeszélte. Mintha szóról szóra hinné is az egészét. Hinné? Igenis hiszi! Ez így van, ennek így kell len­nie! -— győzködte magát. Borsiczky szerelmesen ma­gához skonta a zokogó Maiejká- nét. Óriási diadalérzet vett erpt rajta, Hiszen ez fejedelmi bér kitartásáért és fáradozásáért! Hej, papa, ha tudnád... Ége­tő szomjúságot érzett. Kisie­tett, hogy igyék. Meg aztán időt is akart nyerni. Csak oko­san! Amikor visszatért, eről­tetett nyugalommal fordult Máriához: — Nézd, kedvesem, nem ta­gadom, nagyon meglepett, amit elmondtál. De nekem te vagy a fontos, semmi más! Él volt ragadtatva tulajdon színészi képességétől, miköz­ben felfogta az asszony végte­lenül hálás pillantását. — Ne, most ne szólj. Mától kezdve együtt fogtunk élni, drágám. Ez most már a te ott­honod, ne is gondolj többé ar­ra az emberre. Matejkáné megindulian kpze lédéit az őt szelíden, jóságosán fürkésző.férfihez. Zokogva nya kába borult. Kimondhatatlanul büntetni, de mégis, hány ilyes­mi van, hány embernek okoz­tak és okoznak az ilyen „jól­értesültek” és bolhából elefán­tot csinálok, kellemetlen napo­kat. Egyideág az illető nem tud ja, hogy mi folyik körülötte és amikor látja, hogy valami nincs rendben, akkor gondol­kodni kezd a legbecsületesebb is, — mert csak a becsületesek gondolkodnak ilyen esetben így. — hogy: „Mit csinálhat­tam? Te atyaisten, hol csinál­hattam én valami rosszat?” (Akiknek okuk van gondolkod­ni. azok úgy törik fejüket: ha kitudódik, akkor hogyan ma­gyarázzam meg vagy tüntes­sem el?) Rontják a munkaszel­lemet a pletykacsinálók, olyan légkört teremtenek, hogy vi­gyázni kell minden kimondott szóra, olyan szempontból, hogy netán mit tud kiagyalni belőle az illető. Lehetne konkrét példákat felsorolni gyárból, hivatalból, lakótelepről, lakóházból, kór­házból, de még napköziotthon­ból is, ahol ezernyi változat­ban, szinte divatosakká lettek. Az emberek többsége megveti, elitéli a pletykál Tudunk olyan esetről, hogy a férj ki penderítette lakásá­ból a jóléríeslilt szomszédasz- saonyt, hogy „tartsa meg magá nak hazugságait.” Utóbbi idő­ben egyre többen alkalmazzák azt a helyes módszert. hogy ilyesmit hallva, megkérik az illetőt, hogy jöjjön oda. mert róla van szó és X. ezt mondja, igaz-e és kitől hallotta. Az ilyen pletykaesiruilóknak és terjesztőknek előbb-utóbb mindenütt kitelik a becsüle­tük és szívesen túladnak raj­tuk a munkahelyeken, jóllehet a felmondás, az elbocsátás, az elhelyezés okának nem azt ír­ják a munkakönyvbe, hogy ..pletyka miatt elbocsátva”. Ezzel azonban még nem oldó­dott meg a probléma, mert má sutt még folytathatja foglalko­zását az illető. Társadalmi ösz- széfogás kell ennek felszámo­lásához. Ha nem lesznek, akik meghallgatják a pletykát, ak­kor nem pletykálhat senki, legfeljebb magának a tükör előtt, dehát ebből kára még senkinek sem származott. Ne hagyjuk a pletykát polgárjogot nyerni, mert nem tartozik a békés építőmunkához. boldog volt, úgy érezte, hogy Borsiczky önzetlensége határ­talan, Majd rapszodikusan ki­szabadította magát a tiszt öle­léséből és mint egy megvadult fúria, felszisszent! — Nem, édes, a jussomat nem hagyjuk. Annyi jár ne­kem. hogy egész életünkben gondtalanul élhetünk belőle. Meg kell szereznünk a pénze­met, mindenáron! Én gazdag akarok lenni! És azt atcarom, hogy te is gazdag légy! Ugye, megígéred, hogy megszerzéd a részemet? Borsiczky úgy tett, mint aki még csak nem is szívesen be­szél erről. Gondterhelt arcot vágott, aztán, mintegy az asz- szony megnyugtatására, kije­lentette: — Hát.. nem bánom, de csak a te kedvedért, szépsé­gem! * Pedig elképzelhető, micsoda láz égett Borsiczky pénzsó vár lelkében. Alig várta a reggelt, A szokottnál is korábban ment be a parancsnokságra. Egy ka­tonát hivatott az őrségből és egy pársoros levelet küldött Matejka Andrásnak. Töpren­gett, hogy nem volna-e jobb, ha személyesen keresi fel a pallért, de aztán mégis a le­vél mellett döntött. Elvégre nem mehet le abba a koszfé­szekbe, kültelekre. Egy m. kir. főhadnagy. Röviden azt írta Matejkának, hogy fontos ügy­ben, saját érdekében, még a mai napon keresse fel a kato­nai parancsnokságon, Matejkát a küldönc nem ta­lálta otthon. A szomszédság biz tatására elvitte Borsiczky le­velét a pallér munkahelyére. A pallérnak arcizma sem rin­dult, amikor a hevenyészett sorokat elolvasta. Kemény volt már a szive, mint a kő­szikla. Neki ez a tiszt nem ­Nyolcvan éve szü etett Bartók Béla j Yehíidi Menuhin irta egy ízben ; a világhírű hegedűművész, Bartók | műveinek tolmácsoló ja: ,,Bartók ! művei hosszabb ideig jognak élni ! a jóidon, mint a rómaiak, fürdői, I vagy a Nagy Kínai Fal.’ í Bartók az egész emberiség inon- ] danivalóját igyekszik kifejezni, s hogy ezt megtehesse, a nép hang­jának kifejező erejét hívja segít- j ségiil. Alkotókészsége sok és §ok- . félp kísérlet után nyerte el igazi j erejét. Fiatalon, a Zeneakadémia j elvégzése előtt még Brahms stílű- j sát próbálta követni. Később 22 éves korától 33 éves koráig a zene történészei sorrendben előbb a magyaros műdalok, verbunkosok, csárdások, Riatiard Strauss, majd gyűjtései folyományaképpen az ősi magyar parasztdal, még ké­sőbb Debussy, Beethoven. Bach hatását mutafják ki fejlődésében. Serge Moreux-vel 1639-ben foly­tatott beszélgetésében mondta egy ízben: ..örökké a következő kér­dést teszem fel magamnak: lehet- séges-e ezt a három klasszikus zeneszerzőt egy szintézisben egye­síteni és a modern ember számára élővé tenni? . . . Talán lehet, ?nin- dennapos munkával, ahogy Schu­mann ajánlotta . . . igen, nagyon sok munkával. . Ez azonban korántsem jelentette azt, hogy Bartók bármelyik nagy művész másolójává lett volna. Nem. Volt elég ereje mindenkitől, még az egyszerű erdélyi lányká­tól Dósa Liditől is tanulni, hogy aztán elinduljon a maga útján. Ezt az utat a népi táncoktól és parasztdaloktól — amelyeket gyűj­tőútjain szerzett népi motívumokra épített. a „Fából faragott királyfi** című táncjáték, vonósnégyesek, a Cantata profana, a Csodálatos mandarin jelzik mérföldkövekként egészen az utolsó nagy müvekig. Valamennyi művében az adott mondanivalóhoz legjobban illő kifejezésmódot kereste, s ez aÜjQ műveinek nagy változatosságát, formagazdagságát. a hallgatóra gyakorolt utolérhetetlen hatását. — A BARANYA MEGYEI tanács felügyelete alatt álló üzemek közül 3 könnyűipari vállalat kap elismerő okleve- le^az 1960. évben végzett jó munkájuk eredményeképpen. — 220 MÁZSA füstölthúst, sorúkat, csülköt, angolszalonnát biztosit az ünnepekre Pécs, Komló és Mohács lakossága részére a Pécsi Húsipari Vál­lalat. — MINISZTÉRIUMI ván­dorzászlóval kitüntetett él­üzem lett a Mohácsi Sütőipa­ri Vállalat. A kitüntetést már­cius 25-én veszik át az üzem dolgozói. — A SALGÓTARJÁNBAN április 2-án lebonyolításra ke­rülő Salgótarján-~-Pécsi Dózsa \ labdarúgó-mérkőzésre kétna- ; pos autóbusztúrát indít az IBUSZ. A lottó nyerőszámai: A. 12. játékhéten 4 745 671 szelvény érkezett a Sportfoga­dási és Lottóigazgatóságra. Ennek megfelelően egy-egy nyerőosztályra 1 779 626 forint jut. Tolnában a textiles kul- túrotthonban megtartott sor­soláson az alábbi nyerőszámo­kat húzták ki: 35, 39, 45, 47, 87 hét -már se jót, se rosszat. Csak egy félmondaton akadt fenn a. gondolata. Azt írja a főhad­nagy úr, hogy „saját érdeké­ben”. Keserű gúny villant a szemében. Ez már itt nálunk szokás — gondolta. — Miná- lunk „saját érdekében” dob­ják Utcára a munkást, és talán még a halálos ítéletek indoklá­sában is ott szerepel a kitétel: „saját érdekében.. A déli, félórás ebédidőben felment a parancsnokságra, Borsiczky szíve nagyot dob­bont, amikor az ajtónálló be­jelentette a pallért. Legszíve­sebben eléje rohant volna, mégis megvárakoztatta. Ez min dig jó hatást tesz. Megpróbált felkészülni mondókájára, Csi- szolgatta a mondatokat. Mégis, amikor ott állt előtte a pallér és nyíltan, fürkészően a szeme közé bámult, elvesztette önbi­zalmát, torkában dobogott a szíve, izgult, mint egy kisdiák és kiszáradt a szájpadlása. — Nézze, Matejka úr — kezdte, ■— én nem kertelek. Én szeretem a feleségét, ő is szeret engem. Ez már fait a complí. Tudniillik kész helyzet, ezen változtatni nem lehet. Kérem, ne gördítsen akadályt a válás, illetve házasságköté­sünk elé. Matejka annyira egykedvűen fogadta ezt a bejelentést, hogy a tiszt valósággal megrettent. Matejka még várt, hátha mást is akar mondani a tiszt, de Borsiczky hallgatott és tekin­tetét a szoba sarkára szegezte. Akkor a pallér szenvtelen han­gon megszólalt: — Elmehetek, kéremT Borsiczky dühbe gurult: — ön nem felelt a kérdé­semre! (Tolytatjxik.) — A DUNÁNTÚLI NAPLÓ szerkesztősége március 28-án Ankétot tart a Nevelők Házá­ban Pécsett napköziotthon ve­zetők, pedagógusok és szülők részvételével. — LESZ ÜDÍTŐITAL bő­ségesen az ünnepekre, mivel a Baranya megyei Szesz- és Szikvízüzemi Vállalat nagy­mennyiségben gyártott erdő­vére, málna, narancs és meggy szörpöket. — NEGYVENKÉT ÉVES kiváló munkájáért 306 forint­tal jutalmazta a Herbária Gyógynövény Vállalat Gáspár Vince, 77 éves csonkamind­szenti lakost. A jutalmat Det- re Pál selyemtenyésztési fel­ügyelő adta át a szerződéskö­tési munkáról lemondó idős embernek. — A SZÜLÖK Akadémiá­ja keretében dr. Kelemen László kandidátus, főiskolai tanár tart előadást a gyer- meklélektdni kérdésékről a Doktor Sándor Művelődési Házban, március 30-án, dél­után három órakor. — A SZABVÁNYÜGYI megbízottak munkájának megkönnyítése érdekében a Széchenyi téri könyvesből * végzi a Magyar Népköztársa­sági Országos Szabványok c. kiadványok megrendeléseinek összegyűjtését. A pécsi válla­latok már az elmúlt néhány nap alatt is nagy mennyisé­gű megrendelést adtak át a könyvesboltnak. — A PÉCSI IBUSZ IRODA a húsvéti ünnepek előtti nagy forgalomra való tekintettel hosszabbított nyitvatartással áll az utazóközönség rendel­kezésére. Március 26-án, va­sárnap reggel fél 9 órától dél­után fél 5-ig árusítanak vas­úti menetjegyeket, a húsvét előtti héten pedig naponta reg gél fél 9 órától 18 óráig tar­tanak nyitva. Az IBUSZ iro­da felhívja az utazóközönség figyelmét arra, hogy a torló­dás elkerülése érdékében me­netjegyét elővételben, odd— vissza váltsa meg. Az IBUSZ iroda a mentesítő vonatok menetrendjéről is felvilágosí­tást ad. — A PÉCS VÁROSI nő­tanács aktívái 27-én, délután három órakor beszélik meg a Nem magánügy mozgalom üzemekben való megszervező- f sének tennivalóit. A pécsi KokszmíWeknél tegnap délután 2 órakor ünnepélyes keretek között be­számolót tartott a vállalat ve­zetősége az 1960-ban elért eredményekről. Bereczki elvtárs, a vállalat igazgatója beszédében hang­súlyozta, hogy jó munkával tudták csak elérni azt az ered­ményt, mely után nyereség- részesedést adhatott a vállalat, valamint továbbra is jó mun­kát és sok sikert kívánt a dolgozóknak. Ezután kiosztották a 10.2 napi nyereségrészesedést a dol­gozóknak. Jó zene és bor mel­lett szórakoztak tovább a vál­lalat dolgozói a halászlés va­csoráig. melyei kitűnő „szaká­csok” készítettek. Nagy Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents