Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-14 / 38. szám

o NAPLÓ 1961. FEBRUAR 14. Moszkvai jelentés a szovjet tudomány új sikeréről Hétfőn inggel egész Moszk­va, az egész Szovjetunió a szovjet tudomány új, kima­gasló sikerének, a Vénusz felé elindított űrállomás sikeres fel­bocsátásának hatása alatt ál­lott. A moszkvai rádió már a kora reggeli óráktól kezdve állandóan közvetítette a szov­jet társadalom legkülönbözőbb létegei képviselőinek nyilatko­zatait. Az űrrakéta felbocsátása volt a téma hétfőn reggel min­denütt: a moszkvai Metro lép­csőin és a trolibuszokon, az üzemekben, a hivatalokban, a gyárak öltözőiben. A Pravda ünnepi köntösbe öltözve jelentette be a világ­raszóló eseményt: a lap első oldalán hatalmas rajz vonul végig — munkás­alak emeli magasra a szovjet állam szimbólumát, a sarlót és kalapácsot, amelynek fénye be­sugározza az egész földet. A lap címe mellett hatalmas ra­kéta rajza látható. Egészolda­las szalagcímben jelenti a Pravdá: Uj szakasz nyílt meg a világűr meghódításában, feb­ruár 12-en útnak indult a szov­jet űrrakéta a Vénusz felé. A lapban a szovjet tudomány számos vezető személyisége nyilatkozik az űrrakéta felbo­csátásáról. Topcsijev, a Szov­jetunió Tudományos .Akadé­miájának alelnöke hangsúlyoz­za: A szovjet tudomány egész sor területen vezető helyet fog­lal el a világban. Mindenki is­meri, milyen kimagasló sikere­ket érnek el a szovjet tudósok a nukleáris fizikában, a mate­matikában, a mechanikában, a kémiában, valamint a tudo­mány és technika sok más ágá­ban. Különösen nagy szerepei töltenek be a Szovjetunió sike­rei a rakétáépítés, a világűr meghódítása történetében. A szovjet szputnyikok, lunyikok. űrrakéták, űrhajók hírét az egész világ ismeri. Nyilatkozott a lapban a Nemzetközi Űrhajózási Társu­lat elnöke.. Szedöv akadémikus is. Szedov rövid nyilatkozatá­ban elsősorban azzal a kérdés­sel foglalkozik, milyen felada­tot kell betöltenie a Vénusz felé induló első űrállomásnak. A világhírű szovjet tudós meg­állapít jaj különösen nagyjelen­tőségű annak a problémának megoldása, hogy nagy pontos­sággal vezéreljék az űrállo­mást a távoli bolygókhoz. Ez az alapvető kérdés, egyúttal szorosan összekapcsolódik a világűrben történő nagytávol­ságú rádiókapcsolat problémá­jával is — hangsúlyozza Sze­dov. A szovjet tudósok aláhúzzál' a kísérlet nagy fontosságát, megállapítják, hogy az űr­állomás útjától rendkívüli érdekességű tudományos adatokat lehet várni. Eriről nyilatkozott a szovjet rádiónak Mihajlov professzor, a pülkovói obszervatórium igazgatója is. Ugyanakkor a tudományos kommentárok alá­húzzák: korántsem lehet várni mindjárt az első ilyen kísérlet­től teljes sikert, fűszert az űr­állomás sokmillió kilométeres útján olyan hatások alá kerül­nek amelyeket egyelőre fei seih tudunk mérni. Szevernij. a krími asztrofizikai obszerva­tórium -igazgatója például nyi­latkozatában megállapítja: az űrállomást többnóhapos útja során veszélyeztetik a meteo­ritek. a nagyenergiájú sugár­zás részecskéi, épben ezért rendkívüli érdekességű az egész tudomány számára az a probléma, vajon milyen körül­mények közé kerül, hogyan vi­selkedik a rehdkívüli helyzet­ben az automatikus űrállomás többhóhápos Útja során. A Pravda egyébként közli az első külföldi visszhangokat,, A magyar tudomány képvise­lőinek Üdvözletét a szovjet tu­dósok. a világűr meghódítása üj sikerének megteremtőihez Hevesi Gyula akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia . tudományos .titkára- tol­mácsolja a lap hasábjain ke­resztül. II szovlet űrrakéta célpontja: a Vénusz A sxovjel tudomány új sikerét csodálja u világ Cupidó és a Vénusz májusi randevúja Párizs. Az MTI párizsi tudó­sítója jelenti vasárnap éjfél­kor: A francia rádió késő esti híradásában vezető helyen szá­molt be a szovjet tudomány újabb világraszóló sikeréről. A rádió hírmagyarázója aláhúzta, hogy most nemcsak új óriás- szputnyikot bocsátottak fel a szovjet tudósok, hanem első- izben visz magával az űrhajó önműködő bolygóközi állomást és első esetben vették célba a szovjet űrkutatók a Vénuszt. Annak szemléltetésére, mek­kora pontossággal kellett elin­ti Itaniok útjára az űrhajót és "tíz önműködő bolygóközi állo­mást. a rádió ezt a hasonlatot választotta: mintha egy algíri legyet kellene eltalálni ptulká­val — Párizsból. .. 1000 kilo­méteres távolságból egy légy, erre az arányra „egyszerűsít­hető“ le az a feladat, amelyet a szovjet tudósoknak meg kel­lett oldaniuk. A francia rádióhallgatók körében népszerű magánrádió, az. Europe í. tudományos mun­katársa rögtönzött előadásban ismertette a szovjet tudomány új diadalénak jelentőségét és rámutatott, hogy igen nagy eredmények várhatók az ön­működő bolygóközi állomást ól, a Vénuszt ugyanis a csillagá­szok sem ismerik, rendkívül ■ sűrű atmoszféra veszi körül a bolygót. Franciás szellemesség­gel az Europe 1. sietett nevet adni a szovjet űrhajónak és önműködő bolygóközi állomása nak: „Cupidónak" nevezte el és megjegyezte: Cupido és Vé­nusz randevúját májusra tűz­ték ki. Az Europe 1. beszámolt arról is, hogy az egész tudományos világ óriási lelkesedéssel fo­gadta a szovjet tudósok újabb kimagasló teljesítményét, — Hozzáfűzte, szinte már meg­szokták a szovjet tudósoktól, hogy mindig újabb és nehe­zebb feladatokat tűznek mi guk elé. A Párizsba érkező jelentések arra vallanak, hogy politikai síkon is igen nagy hatása mu­tatkozik a szovjet tudósok si­kerének. Kennedy amerikai el­nököt például haladéktalanul értesítették az új szputnyik és az önműködő bolygóközi állo­más felbocsátásáról. Valamennyi párizBi lap ké­szülő hétfői száma plakátbe­tűs címekkel közli a szenzá­ciós hírt. Az Humanlté élén is ez olvasható: „A szovjet önműködő bolygóközi állomás a Vénusz felé halad k 0 Szovjetunió évekkel megelőzte az Egyesült Államukat Amerikai vélemények MTI washingtoni tudósítója jelenti: A szovjet Vilégűrkutatás újabb kimagasló eredményé­nek híre villámgyorsan bejár­ta az Egyesült Államokat. A hírügynökségek nyomban át­vették a moszkvai jelentést. Ezzel a jelentéssel kezdődik a rádió- és televízió-állomások mindegyik híradása,. Az UPI hírügynökség a szov­jet tudósok, mérnökök és mun­kások hőstettét „fantasztikus rakétaslkeimék“ nevezi. A hír- ügynökségek washingtoni tu­dósítója rámutat, hogy amerikai űrhajózási szakem­berek véleménye szerint „a Vénusz-rakéta fellövésével a Szovjetunió mintegy három évvel megelőzte az Egyesült Államokban tervbe vett hasonló kísérleteket”. Clifford Case köztársaság­párti szenátor, az amerikai t,m nátus űrhajózási és űrkutatási bizottságának tagja „rendkívül érdekes eredménynek” nevezte a kozmikus műveleteknek azt a bonyolult együttesét, ame­lyet a Szovjetunió végrehaj­tott. Mint az AP közli, az angliai Ht'ustmanceüX obszervatóriu­mának szóvivője kijelentette, a leglényegesebbnek azt tart­ja, hogy az automatikus boly­góközi állomást egv mestersé­ges holdról bocsátották fel, Washingtonban az Amerikai Országos Űrhajózási Hivatal tisztviselői hangoztatták, hbgy véleményük szerint a Szovjet­unió által az automatikus boly­góközi állomás felbocsátásánál alkalmazott technika ..újabb haladást jelent” a világtér ku­tatásában. A Vénusz az ég legfénye­sebb „csillaga'’ — bál', mint a Nap többi bolygójának, saját fénye a Vénusznak nincs, csu­pán a Map világítja meg, tehát tudómányos értelemben nem számit csillagnak. A magyal* nép esthajnal- dSÜiagrták hevézi. mivel á nyugati égen alkonyaikor, a keleti égen pedig hajnalban látható. A Naptól való távol­ság szerint a Merkur után a Vénusz a második bolygói Távcsövön keresztül általá­ban világos, sík, fehér színű égitestnek látják. Ami azon­ban a távcsőben látható, az Csak a bolygófelszín felett' le­begő ■ összefüggő felhőzet. Ma­gát a bolygó felszínét eddig rftég senki sem látta. A Vénusz főbb adatai a kö­vetkezők: Közepes távolsága a Naptól 108 millió kilométer; a Föld­től való legkisebb távolsága 40 millió, legnagyobb távol­sága 259 millió kilométer, ke­ringésének időtartama 224.7 nap, egyenlítői átmérője 12 610 kilométer. Ha a Eöld térfogatát 1-nek Vesszük, akkor a Vénusz tér­fogata 0.97. A Vénusz átlagos sebessége pályáján 35 kilométer másod­percenként. A Vénusz megvilágított fél­tekéjén a hőmérséklet plusz 50, sőt plusz 100 fokot is elér, a másik félteke hőmérséklete mínusz 20—-mínusz 25 fok,kö­rül mozog. Bizonyos, hogy a bolygó Vé­gez tengelyforgást, hiszen az éjszakai félgömb hőmérséklete az említettnél jóval alacso­nyabb lenne abban az eset­ben, ha a bolygó tengelyfor­gása kötött lenne, vagyis mih- dig Ugyanazt a félgömbjét for­dítaná a Nap felé. A Vénusz légkörének felfe­dezése orosz csillagász —* Lo­monoszov — nevéhez fűződik, aki 1761. június 6-án észlelte elsőnek a Vénusz atmoszférá­ját. A Vénusz világos korong­ján semmiféle állandó részlet nem vehető ki éppen az emlí­tett felhőtakaró miatt, amely­nek vegyi összetétele ponto­san még nem Ismehetes. Szín- képelemzések tanúsága szerint a Vénusz légkörében sokkal nagyobb százalék arányban fordul elő széndioxid, mint a Föld légkörében. Ezzel szem­ben oxigént csak nyomokban Vagy egyáltalán nem találták. A legutóbbi években kimu­tatták a, sarki fényt is a boly­gó légkörében. Számos kutató foglalkozott már azzal a kérdéssel, hogy van-e élet a Vénuszon. Hoszú ideig uralkodott az a nézet, hogy a Vénuszon buja nö­vényzet Van, amely a Föld kal'bonkotezakbeli növényvilá­gához hasonlítható. Az újabb kutatások ábrán nyert hőmér­sékleti adatok alapján azonban ma már sok kutató úgy véli, hogy a Vénuszon nincs élet. Az eddig szerzett ismereteink­ből arra lehet következtetni, hogy az ember nem létezhetne a Vénuszon és kizárt dolog az állati élet bármilyen formája is. Egyesek véleménye szerint a Vénusznak lehetségesek óceánjai, s ezekben esetleg ta­lálhatók olyan kezdetleges lé­nyek, amilyenek több mint 500 millió évvel ezelőtt élteit a Föld tengereiben. • A Vénuszon esetleg meg­levő élet érdekes és fontos kérdésére a választ a jövő­beli kutatásoktól várják. Figyelemre méltó egyébként az a rövid idő. amely alatt a szovjet automatikus űrállomás a Vénuszhbz vezető utat meg­teszi. Korábban a tudósok ál­talában a Föld—Vénusz uta­zásra 146 napot számoltak ab­ban az esetben, ha az űrhajó, illetve az automatikus űrállo­más a Föld felszínéről 27.3 kilométer'másodperc sebes­séggel ibdül. Természetesen az a tény. hogy az automatikus űrállomást nem a Eöld • fel­színéről, hanem a Eöld körül keringő mesterséges holdról indították útjának, Csökken­tette a szükséges kezdő sebes­séget. A szovjet bolygóközi állomás felbocsátásának további visszhangja Hogyan indították «I a nyolcadik szputnyikrál a Vénusz-rakétát Rakétatechnikai és híradástechnikai világrekord JSagy Ernő nyilaikozatu TOKIÓ A hat vezető japán reggeli lap közül öt újság első oldalát ét tördelték, hogy helyet kap­hasson az ottani idő szerint hajnalban érkezett szenzációs hír. A lapok nagy szalagcímek­kel közük a szovjet tudomány sikeréről szóló jelentést. NEW YORK John Barbour, az AP tudo­mányos szakírója tudósoktól szokatlan költői nyelven Így ír: „Az esti égbolt fényes ék­köve. a Vénusz,mint valami ti­tokzatos, lefátyolozott hölgy halad randevújára az orosz Urzá-f ával Alton Blakeslee, az AP hír- magyarazcfia szerint „a Vénusz rakéta elég nagynak látszik ahhoz, hogy távvezérlő-beren­dezéssel. valamint a sugárzás, a mágneses mező, a meteor- veszély és a többi naprendsze­ri jelenség mérésére alkalmas tökéletes műszerekkel legyen felszerelve.” A kommentátor szerint a vasárnapi fellövés magyarázatot ad a tíz nyppal ezelőtt felbocsátott hat és fél tonna súlyú szovjet driás- -Lputnyik »rejtélyére” te Dr. Hugh Dryden. az Ame­rikai Űrhajózási Hivatal ali­gazgatója szerint az Egyesült Államok másfél-két évvel jár a Szovjetunió mögött a „két­fokozatú ugrás” elérésében. A Vénusz-rakétát ugyanis nem a földről, hanem egy nagysülyú szputnyikról bocsátották fel. Bizonyos Idő óta tudtuk, hogy a Szovjetunió e feladat teljesí­téséhez elegendő hajtóerővel rendelkezik — mondotta. OSLO AP-jelentés szerint Erik Tandberg, a norvég királyi hadügyi kutatóintézet egyik ve zetője így nyilatkozott: „A szovjet Vénusz-kísérlet egyike a legnagyobb vívmányoknak, amit az ember valaha is elért a Világűr meghódításéban''» Az oslói reggeli lapok egyéb­ként plakátbetűs szalngcímek- kel közölték a felbocsátás hí­rét. Nagy Ernő, a MTESZ köz­ponti! asztronautikai szakosz­tályának titkára a Vénusz- rakéta felbocsátásával kap­csolatosan a következőket mondoitta el a Magyar Távirati Iroda munkatársának! A Vénusz-rakéta indítása technikai szempontból az űr­kutatásban eddig megvalósí­tott legnehezebb feladat, Előbb a nyolcadik szputnyikot juttatták egy mesterséges holdpélyána. majd — földi parancsra — erről a pályáról indították tovább magát a Vénusz-rakétát. A nyolcadik szputnyik pá-, lyájának részletei egyelőre még nem ismeretesek, feltéte­lezhető azonban, hogy a ko­rábbi szovjet sZputnyikokhoz hasonló jellegű, tehát főleg hasonló hajlásszögű pályán haladhatott. Erről a pályáról kellett azután a Vénusz-raké­tát oly módon elindítani, hogy felgyorsulásának végére egy­részt A Föld—Vénusz közös pályasíkba kerüljön, másrészt sebessége el is érje a kívánt értéket. Ez a kettős feladat csak úgy valósítható meg, ha á Vénusz-rakéta repülés köz­ben való indításának időpont­ját nemcsak a lehető legna­gyobb pontossággal előre meg­választják, hanem ha a ra­kéta a számitásaknak megfe­lelően, késedelem nélkül, rög­tön be Is gyújt, és végrehajtja az előírt programot. A kísér­let sikere azt bizonyítja, hogy ezt a rendkívül nehéz feladatot a szovjet rakéta-technikusok­nak sikerült megoldartiok. — Az ilyen kétlépcsős Indi­tes esetén, amelynél mind­egyik lépcsőben egy-egy több- fokozatú rakéta van, minden következő fokozatnak örököl­nie kell az előző fokozatok összesített sebességét, hogy az utolsó fokozat a meghatározott pályán a kívánt sebességet elérje. Ezúttal is így kellett tenni. Nem lehetett szó afról, hogy a föld körül keringő mesterséges holdról a Vénusz- rakéta például oldalirányban induljon el: a nyolcadik szput­nyik pályáját érintő görbe mentén, a nyolcadik szputnyik pályamentd sebességét teljés mértékben megörökölve kel­lett útját megkezdenie. Ha arra gondolunk, hogy a szput­nyik keringése során pályájá­nak ellentétes oldalán ugyan­ilyen nagyságú, de éppen el­lentétes irányú sebességgel ha­lad, beláthatjuk, mennyire fontos volt az indítás pontos helyének, a pálya megfelelő pontjának kiválasztása éS megtartása. Csakis így vált le­hetségessé. hogy a Vénusz- rakéta végül is a tervezésnél kiválasztott, aránylag nagy sebességet érte el. — A kísrélet. célja valószí­nűleg az, hogy a rakétát a Vénusz kőzvetflen közelségébe juttassák el. fiat a közvetlen közelséget a csillagászok a bolygó vonzási szférájának nevezik, ami ft Vénusz eseté­ben körülbelül 600 000 kilomé­ter sugarú gömb. Ha a rakéta ebbe a gömbbe eljut, akkor pályáját a Vénusz jelentős mértékben módosítani fogja, s közben a rakéta a Vénusszal kapcsolatos néhánv fizikai és égi-mechanikai mérést végez­het el. — A kísérlet sikere szem­pontjából rendkívül fontos a híradástechnikai berendezések kifogástalan működése. A ko­rábbi szovjet űrkutatási kísér­letektől eltérőleg most a le­helő legrövidebb hullámhosz- szot választották, a 922 mega­hertzet, vagyis a 32.5 centimé­teres huüámhosszot. Ez már erősen a mikrohullámú tarto­mányba esik, míg az összes előző szovjet és amerikai űr­kísérletekben ultrarövid hul­lámú berendezésekkel dolgoz­tak. A mikrohullámok terje­dési tulajdonságai sok szem­pontból lehetővé teszik a ra­kéta helyzetének pontosabb megállapítását is, márpedig éppen ez a kísérlet egyik Cél­ja. Ugyanakkor ilyen kis hul­lámhosszon, rendkívül szűk frekvenciasávban, kisebb ener­giával is őrifel távolságokat lehet áthidalni. A rákéig in­dításának körülményeit éleve úgy választották fheg, hogy a föld, a rakéta és a Vénusz- boiygó a továbbiak során egé­szen addig, amíg a rakéta el­jut a Vénuszig, egymáshoz egyré közelebb kerülnék, te­hát a rakéta rádiójeleinek Vé­tett körülményei nem rosszab­bodnak majd lényegesen. Így remélhető, hogy több tízmillió kilométeren keresztül sikerül fenntartani az összeköttetésit, afnl feltétlenül világrekordot jeieht a rádiózás eddigi törté­netében — fejezte be nyilat­kozatát Nagy Ernő. a MTESZ központi asztronautikai szak­osztályának titkára. / J V \

Next

/
Thumbnails
Contents