Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-14 / 38. szám
1961. FEBRUAR 14. N APLÖ MŰHELY A FÖLD ALATT Több mint száz méterre a föld alatt serényen dolgozik Bálint István és Takács István, a komlói széntröszt integraműhe lyében. Az ő érdemük, hogy a szállítási diszpécser drága és fontos készüléke kifogástalanul működik, s egyetlen kicsiny föld alatti irodájából lehet irányítani a tárószinten a szállítást. (Foto: Erb János) Genetikus talajtérképet kapnak az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek Hétfőn tanfolyam kezdődött a talajtérképészek részére Az Agrokémiád és Talajtani Kutató Intézetben nemrégen készült ed az ország élsó genetikus talajtérképe. Ez a szovjet tapasztalatok alapján nálunk most bevezetett talajtér- képezésd módszer az eddigieknél pontosabb képet ad a mezőgazdasági területek talajairól, mert azokat változásukban, fejlődésükben, s a változásokat előidéző legfontosabb tényezőkkel együtt vizsgálja. • A korszerű mezőgazdasági nagyüzemek kialakítása, a nagyarányú meliorációs munkák megkövetelik, hogy a kisebb egységek talajait is hasonló módszerrel térképezzék fel. Erre a feladatra vállalkozott az Országos Mezőgazdasági. 'Minőségvizsgáló Intézet, amikor elhatározta, hogy elkészíti a mezőgazdasági üzemek, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek — genetikus talaj térképét. Pontos képet adnak •a talaj-összetételről, meghatározzák, hogy milyen és mennyi műtrágyára és ‘ talajjavítóanyagra van szükség, s feltüntetik a vízgazdálkodás szempontjából fontos talaj-tulajdonságokat. Mindez tudományosan megalapozott gyakorlati útmutatást ad a mezőgazdászoknak az egyes üzemágak és növényi kultúrák elhelyezéséhez, s az agrotechnikai eljárások alkalmazásához. Az OMMI kísérletképpen eddig három üzeni genetikus térképet állított össze, s most félkészül, hogy kielégíthesse majd az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek ilyen irányú igényeit. Ennek jegyében hétfőn kéthetes tanfolyam nyílt meg az OMMI központi székházában a vidéki talajtani osztályok munkatársai részére. A tanfolyamon kiváló talajtani szakembereik, egyetemi tanárok és kutatóintézeti vezetők ismertetik a genetikus talajtérképezés módszereit; Hírek — A VÁROSI nőtanács az egyetemi nőhizottsággal közösen f. hó 14-én, kedden délután 5 órakor a központi egyetem aulájában (Rákóczi út) nagygyűlést tart. melyen részt vesz és beszélni fog az Országos Nőtanács főtitkára, dr. Ortutay Gyuláné. A gyűlés résztvevőihez egy kongói elvtáns is fog beszélni. * Áramszünet lesz 14-én; kedden 7—16 óráig Rácváros 25. és 28. számú házaktól kifelé a Szigeti út mindkét oldalán hálózatépítés ilaitt. Megkezdődön a bírósági tárgyalás a „milliomos illetékesek" ügyében A Baranya megyei Rendőr- főkapitányság kiváló nyomozással derítette fel azt a nagyszabású bűntényt, amelyet az Illetékkiszabási Hivatal több alkalmazottja követett el. A nyomozás befejeztével a Megyei Bíróság a vádlottak bün- perének tárgyalását tegnap kezdte meg. Délelőtt 9 órára a tárgyalás kezdetére az érdeklődőktől szín te zsúfolásig megtelt a tárgyalóterem. Érthető ez, hiszen nem kevesebb mint 1 millió 167 ezer forint elsikkasztásá körülményeinek a tisztázása nem mindennapi ügy; A fegyőrök bevezetik a vádlottakat: dr. Szabó Ferencet, a Pécs városi Illetékkiszabási Hí vatal főelőadóját, dr. Schmidt Lászlót a járási Illetékkiszabási Hivatal főelőadóját, Horváth Jánost, a járási illetékcsoport főelőadóját, Bertha Józsefet, az Ingatlankezelő Vállalat részlegvezetőjét, Pajor Gyulát, az Illetékhivatal vezetőjét valamint Simsa Katalint a Földmérési Hivatal műszaki előadóját. A bíró röviden ismerteti a vádpontokat. (Lapunk január 21-i számában részletesen beszámoltunk az ügyről) majd az elsőrendű vádlott kihallgatásával kezdődik a tárgyalás. Dr. Szabó Ferenc és 5 társa a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben csalás, sikkasztás bűntettével különösen nagy kárt okoztak. Ezenkívül meghatározatlan rendű közokirathamisítást is elkövettek; — Bűnösnek érzi magát? — kérdi a bíró. — Igen — válaszolja Szabó, majd a bíró megkezdi a több mint 300 pontból álló vád részletes ismertetését. A vád lényegében minden pontban ugyanaz: az adás-vételi szerződéseknél a meghatározott illetéket, amelyet a szerződő 'felek befizettek, a vádlottak nem könyvelték le. nem fizették be, hanem megosztották egymás között. A szerződésre ráütötték a pecsétet, ráírták a számot (hamis számot) amely alatt „bevételezték’’ s ezzel elinté- zettnek vették az aktát. Ezzel és az ehhez hasonló módszerek kel a vádlottak 1956 elejétől — mint a vádirat is tartalmazÁ tizenkettedik zárszámadás tanulsága Meowamoifya, emberben, földben, vagyonban, sok év tapasztalatával a tarsolyban, immár a tizenkettedik zárszámadási közgyűlésre gyűltek össze a babard Béke Tsz tagjai. Ami a belügyeket illeti, a babarciak nem szégyenkezhetnek. de nem is túlságosan dicsekedhetnek. Volt már szőkébb, de volt bőségesebb évük is. Ez a hatvanas amolyan jó közepesnek mondható, bár lehetett volna sokkal jobb is. /Régi, jó nevű szilárd gazdasági alapokon nyugvó termelő- szövetkezetről van szó és ennek a tizenkettedik évnek pontosan az a legnagyobb tanulsága, hogy még egy ilyen erős, országosan is ismert tsz-ben is törést okozhat, ha a vezetők és a tagok valahol csak egy kicsit is lazábban fogják a gyeplőt, egy-egy. jelentéktelennek látszó apróság menynyire kihat az egész közös gazdálkodásra. Zárszámadás napján az a legfontosabb kérdés, ki menynyit visz haza a borítékban. Persze, az egyik tag erszénye tömöttebb, a másiké laposabb, attól 'függ. hogy vette ki részét a munkából. A tervezettnél fél millióval többet, kétmillió 354 ezer forintot osztottak ki a tagok között, s az egy munkaegység értéke 34 forint. A termények szabadpiaci árán számolva, ez 37,60 forintot tesz ki. Ehhez jön még, a prémium és a földjáradék, ami kb. 40,30 forintra kerekíti ki a munkaegység értékét. Érdekes menemlíféni például, hogy a 34 forintos részesedés mellett a miunkában résztvevő tagok havi keresete 1000 és 2000 forint között ingadozik. Szili Lajos tsz-tag például 360 napot dolgozott az állattenyésztésben és 697 munkaegységet teljesített, évi jövedelme 23 700 fonnt volt, havi átlagfizetése pedig 1970 forint. Sipos István 189 napot dolgozott a növénytermelésben, az elért 366 munkaegység után 12 445 forintot kapott, ami 1777 forintos havi fizetésnek felel meg. Tuitti Józsefné szintén a növénytermesztésben dolgozott, 210 nap alatt 260 munkaegységet szerzett s ezért 8 867 forintot kapott, ami havi 1108 forintnak felel meg. És lehetne sorolni tovább, Brachmann Józsefné havi keresete 1102, Gerfach Józsefné keresete 1130 forint. Hárich József családja . például 1351 munkaegységet szerzett az év folyamán, a család havi össz- keresete 4748 forint, egy családtagra esik 1582 forint. És ez csak a munkaegység után járó kereset. Erre jön még a prémium, a földjáradék és a háztáji. A babarci családok háztáji jövedelme évente 4— 6000 forint között ingadozik. A tagság nagy része, szorgalmasabb része, elégedett a részesedéssel, de nem elégedett egyébbel, a termeléssel, közelebbről az állaitenyésztésseL A Béke Tsz-től megszoktuk a színvonalas, csaknem mintaszerű állattenyésztést. Országos tejtermelésá versenyt nyertek tehenészetükkel, törzskönyvezett sertésállományukat pedig mintatörzsként emlegették. Az elmúlt év során azonban az állattenyésztés kissé hullámvölgybe került. A szarv asmarha-hiziaLási tervet ugyan túlteljesítette a tsz, de a tejtermelésben lemaradásuk volt. Tehenenként 170 kilogrammal kevesebb tejet termeltek a tervezettnél. Ez még nem azt jelenti, hogy a babarci tsz-ben gyenge a tejtermelés hiszen sok közös gazdaság elégedett lenne az évi 3,630 kilogrammos tehenenkéntd átlag- gaL De Babarcon ez már kevés. Ezzel maguk a gondozók sem elégedettek, akik kétszer nyertek országos tejtermelés! versenyt, de az elmúlt évben talán egy kicsit elbdzakodtak. Többek közt nem tartották be a tehenek előkészítési időszakában a kötelező előírásokat, ezért igen sok esetben ellési bénulás állt be, ami károsan hatott a termelésre és növelte az egy borjúra eső felneveted költséget. A sertéstenyésztésben hanyatlott a malacok felnevelési átlaga. Ennék oka, hogy a gondozók nem sok ügyet 1» I tettek a szakmai irányításra. Elhanyagolták .a legeltetést, a vemhes kocák, tenyészsüldők jártatását a leszerződött tenyészkanok szakszerű nevelését és az ellesek levezetését. Ezzel magyarázható, hogy a tsz sertéstenyésztési és hizlalás! tervét csak 50 százalékra tudta teljesíteni. A Béke Tsz az idén újra „kiugrott1’ és pedig a kukoricával. Kétszáz holdon a tervezett 18 mázsás átlaggal szemben 25 mázsa — májusi morzsolt — szemes termést értek el, ami igen szép eredmény, silókukoricából pedig 50 holdon 368 mázsa rekord átlagterméssel büszkélkedhetnek. A fizenkel edik ÉV nagy tanulsága tehát az volt, hogy egyforma gondot kell fordítani minden üzemágra. Különösen olyan tsz-ben, mint a babarci, ahol kemény munkával, szakértelemmel virágzó állat- tenyésztést teremtettek meg, ott nem lehet másodrangú az állattenyésztés. S mivel a tsz vezetői és tagjai ezt saját maguk ismerték fél, és még idejében, megvan a remény rá, hogy ebben a gazdasági évben ebből a kis hullámvölgyből kikerüljenek. És, ha megtették, jövő zárszámadáskor pár százezer forinttal több kerül majd a borítékba; ^ Iteé -* za — több mint 1 millió forintot sikkasztottak. A bíró előtt szinte mázsányi sok könyv, mind mind bizonyt ték a vádlottak ellen. Az első vádpont 1956. I. 2-án (ezzel kezdődött a csalási sorozat) felvett 560 forint sorsáról szól. Ezt az illetéket Szabó felvette, az illeték lerovását igazolta, majd az összeget Pajorral megfelezte. — Előre megbeszélték Pajorral, hogy ezzel a módszerrel fognak csalni, vagy csak úgy spontán cselekedett így? — kérdi a bíró. — Nem beszéltük meg. de amikor az összeget Pajornak, aki főnököm volt átadtam, nem tiltakozott — vallja Szabó. Az elsőt követte a második, a harmadik, a százforintokat az ezerforintok s a pénz az államkassza helyett a vádlottak zsebébe vándorolt. Amikor már a bíró az ötvenedik vádpontot olvassa Szabó fejére, megfigyelhető, hogy a nagyobb összegek sorsára Szabó nem emlékezik. Egyszerűen1 nem tudja, vagy nem akarja megmondani, hogy az öt. vagy 10 ezer forint illetéket befizették- e, vagy sem. Azt azonban nem tagadja, hogy a befizetéseket a szerződéseken igazolta. — Hogy lehet az. hogy meg sem győződött az összegek befizetéséről s így igazolta azokat?. — Nem tudom — válaszol Szabó. — Hogy. hogy nem tudja? Hát maga csak minden ellenőrzés nélkül igazolt befizetéseket? — Nagy volt a tumultus és ilyenkor úgylátszik annak is igazoltuk az illeték lerovását, aki nem is fizette be. Szép egy hivatal lehetett. Valaki például vett egy ingatlant. elment az Illetékkiszabási Hivatalba Szabóhoz azzal, hogy az illetéket befizette, Szabó azonnal igazolta. — A „gyors munkának” oka: „nagy volt a tumultus”. Legalábbis Szabó ezt állítja. Nagy lehetett itt a pénzügyi, hivatali fegyelem:.. Aztán olyan körülmények is kibukkannak, amelyek hallatára az embernek szinte leesik az álla. Szabó az ismerőseinek „olcsón megszámította” az illetéket Azt vallja ugyanis, hogy számos ismerőse egy fillért sem fizetett be illeték címén, a befizetést mégis igazolta. — Miért? — kérdi a bíró. Szívességből — ez a válasz. Ilyen „szives” ember volt ez a Szabó. Áh, kérem nem csapott ő be ebben az esetben senkit. Csak az államot. Az állam pedig ugye semmi, doktor úr? Amint a vádpontokból és a vallomásokból kiderül, persze nem ezek a „szívességek” jellemezték Szabót. Simsa Katalin például sok esetben vitt Szabóhoz szerződést igazolni. A szerződés után járó illetéket Simsa elkérte a féltői, elvitte Szabóhoz s vele megfelezte. Nem egy esetbén 8—10 ezer forintokról volt szó. Szabó többször azzal védekezik. hogy nem vette át az összeget, amit a szerződő felek nek be kellett volna fizetni. A szerződésen azonban mégis igazolta a befizetést. — Miért? Miért igazolta, amikor a fél nem fizetett egy fillért sem? — kérdi a bíró, — Nem tudom. — Nem tudja? — Liehet, hogy azért, mert azt mondta, hogy majd részletekbe befizeti. — S maga meggyőződött egy szer is arról, hogy a részleteket fizetik? — Nem. Előfordult az is, hogy az illetőnek például 4000 forint illetéket kellett volna lerónia, de csak 2000 forintot fizetett. — Szabó mégis 4000 forintot igazolt. A 2000-et pedig Schmid- tel megfelezte. — Miért igazolt 4000 forint befizetést? — Gondoltam, később úgy is befizeti. Derül erre a válaszra a hallgatóság. Persze az igazi ok nem ez. Szabó úgy gondolta, hogy hadd fizesse be az illető azt a kétezer forintot, az már biztos pénz. azt már el lehet tenni. Mert ha mind a négyezret követeli, uramisten nincs nála annyi s akkor még azt a kétezret sem fizeti be. Amikor delet harangoznak, már a 121. vádpontnál tart a bíró. Sok vita nincsen. Szabó a befizetések igazolását mindenhol elismeri. Nem is tagadja, mert elébe tárják a szerződéseket, amelyeken a saját írása szerepel. Csak néha az összegekre nem emlékszik, hogy mennyit vágott zsebre; Viszont nem tagad. — Ha a fél azt mondja, hogy annyit befizetett, akkor úgy is lehet — mondja. — Igen, a pénz felét pedig eltettem. Á tárgyalás első napjának délelőttjén az is kiderült, hogy „jó kapcsolata” volt Simsával, Schmidttel, Berthával. akikkel egymás kezére játszottak, Csaknem 5 évig csaltak, lopták, sikkasztottak. Több mint egymillióval károsították meg a társadalmi tulajdont. Nem tudni minek tekintették ezek az emberek az állami pénzt? Kényük kedvük szerint turkáltak benne, ott lopták, ahol érték. Mindaddig, míg bilincs nem csattant a kezükön. A tárgyalás előreláthatóan több hétig tart s az ítélet hirdetésére valószínű csak március végén kerül sor. Garay Ferenc A Pécsi Szénbányászati Tröszt koz», hogy az András-akna, György-aknái 35 kV-os távvezetékét feszültség alá helyezte és a továbbiakban feszültség alatt tartja. Ezért felhívja az illetékesek; valamint a környék lakosainak figyelmét, hogy a vezeték megközelítése és érintése életveszélyes és tilos. Minden alkalomra legelegánsabb a selyem! A PÉCSI RUHÁZATI BOLT Különleges Méteráruk Szakboltjában KOSSUTH LAJOS U. 15. SZ. vásároljon estélyi ruhaanyagot Kínai brokátok Mintás és sírna nylonok Ripsz-selymek Taftok 75, — Ft-tól 78,— Ft-tól 76, — Ft-tól 44,— Ft-tól. 2350
