Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-14 / 38. szám

TOíHG ■PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUWÁ1VTÚII NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1961. FEBRUÁR 14. KEDD Megkezdődött a bírásá t tárgyalás a „milliomos illetékesek“ ügyében <3. o.) Meggyilkolták Lumombáf (4. o.) ' Legújabb jelentések az űrállomásról (4. o.) Szerelem (5. a) Új szakasz kezdődött a világűr meghódításában! 643 kiló súlyú bolygóközi állomás repül a Vénusz felé A szovjet űrkutatás új világsikere Á világűrkutatási programnak megfelelően 1961. február 12-én a Szovjetunióban tökéletesített többfokozatú rakétával földkörüli pályára vittek egy nehéz mesterséges holdat. Ugyanazon a napon erről a mesterséges holdról távirányí­tású kozmikus rakéta indult el, amely automatikus bolygó­közi állomást vitt a Vénusz-bolygó felé irányuló pályára. Az automatikus bolygóközi állomás 1961. május második felében éri el a Vénusz térségét. A felbocsátás fő feladatai a következők: Kozmikus objektum bolygóközi pályára vitele módsze­reinek ellenőrzése, a nagy távolságú rádióösszeköttetés és az űrállomás irányításának ellenőrzése, a naprendszer méretei­nek pontosabb meghatározása, valamint több fizikai kutatás elvégzése a világűrben. ' A bolygóközi állomásban elhelyezett készülékek műkő* dése normális. Az automatikus bolygóközi állomás súlya 643.5 kilogramm. Az automatikus bolygóközi állomás a földről adott uta­sításra 922,8 megaherz frekvencián sugároz rádióadást. Az automatikus bolygóközi állomás a Szovjetunió állami címerét ábrázoló jelvényt visz magával. A kapott adatok szerint az automatikus bolygóközi állo­más a számítotthoz közeli pályán halad. 1961. február 12-én magyar idő szerint délelőtt 10 órakor az állomás földünk felületétől 126 300 kilométerre volt, a ke­leti hosszúság 86 fok 40 és az északi szélesség 6 fok 04 koor­dináták által meghatározott pont fölött. A Vénusz felé tartó kozmikus rakéta sikeres felbocsátása megnyitja az első bolygóközi útvonalat a naprendszer boly­gói felé. Szerte a világon óriási szenzáció! keltett a Vénusz bolygó felé irányított szovjet automatikus bolygóközi állomás felbocsátása A Vénusz bolygo felé irá­nyított szovjet automatikus bolygóközi állomás felbocsátá­sa világszerte óriási szenzációt keltett. Vasárnap este az összes nagy hírügynökségek világgá röpí­tették a hírt. A Reuter, az AP, az AFP és az UPI a TASZSZ közleményére hivatkozva, ter­jedelmes beszámolókban fog­lalkozik a szovjet tudomány­nak ezzel az újabb világraszóló sikerével. A Reuter 5,a víliágűxikuta- tás legszenzációsabb eredmé­nyének“ nevezte azt a tényt, hogy a vajsárnap felbocsátott automatikus bolygóközi állo­más május második félében el­éri a Vénusz térségét. Több európai rádióállomás meigszakítötta vasárnap esti műsorát, hogy ismertesse a TASZSZ közleményét. Sir Bemard Lövell, az ang­liai Jodrell Bank obszervató­riumának igazgatója sok sikert kívánt a szovjet tudósoknak ehhez az újabb nagyszerű vál­lalkozásukhoz, Lövell bejelen­tette, hogy az obszervatórium — amely mint ismeretes — a világ egyik legnagyobb rádió- teleszkópjával rendelkezik — nyomon kíséri majd a szovjet automatikus bolygóközi állo­mást, amikor a Vénusz körül­belül két hónap múlva föld­közelbe kerülj H. Massey professzor, az an­gol országos űrkutatási bizott­ság elnöke kijelentette: „Az oroszok rendkívül érdékes és izgalmas vállalkozásba kez­dették. Különösen figyelemre­méltó, hogy az automatikus bolygóközi állomást egy nehéz mesterséges Holdról bocsátot­ták féL Úgy vélem, hogy a kí­sérletet nagyon jól előkészítet­ték és a kitűzött célok nagy jelentőségűek, Varsó A lengyel rádió és televízió vasárnap este, adását megsza­kítva közölte, hogy a Szovjet­unióban automatikus bolygó­közi állomást indítottak útnak a Vénusz felé, A naigy esemény Ábránkon az űrállomás útja látható. Mint a vázlat is mu­tatja, az űrállomás május második felében éri el a Vénusz térségét, amikor a Vénusz földközelben lesz. híre csakhamar bejárta egész Lengyelországot és mindenfelé osztatlan örömet keltett. Var­sói csillagászok rámutatnák, hof^y- a Vénusz-fákéta fellövése a szovjet tudósok újabb kima­gasló eredménye Párizs A párizsi sajtó héttőn reggel vezető helyen és terjedelmes beszámolókban ismerteti a tu­domány újabb szenzációját, a szovjet tudósok új sikerét. Jel­lemző, hogy a szélsőjobboldali Aurore hasábjain is ilyen elis­merő megállapítások olvasha­tók: „A szovjet tudósok egy­másután érnék el szenzációs eredményeket. Teljes meglepe­tést okozott a TASZSZ közle­ménye, amikor bejelentette, hogy a kilőtt szputnyiik maga szolgált a Vénusz felé irányí­tott rakéta kilövőpályájául, ez a teljesítmény eddig a tudo­mányos fantázia birodalmába tartozott. A szovjet tudósok át­ugorva a fejlődés lépcsőfokait — megoldották a szükségsze­rűen igen nagy súlyú, hasznos terhű bolygóközi rakéták fel­bocsátásának problémáját. Az elért eredmény teljességgel fantasztikus. Óriási mennyisé­gű számításokat feltételez, egy­ben pedig a rakótalövedékek tökéletes „idamítása“ kellett hozzá. Vasárnap fény derült az elő­ző, az óriás-szputnyik „titká­ra" is. Egy ideig kétséges volt, mire szolgálhatott a hetedik szputnyiik. A szovjet tudósok­nak nem volt más céljuk vele, mint igazolni annak lehetősé-» gét, hogy teljesen pontosan meghatározott és majdnem köralakú röppályájára él lehet indítani egy lapos formájú műbolygót. A kísérlet tökélete­sen sikerült és egy hét múlva újabb óriási előreu-grás követ­kezhetett be az űr meghódí­tásáért megindult versenyfu­tásban: büszkén útjára indít­hatták a legbonyolultabb tudo­mányos műszerekkel együtt az űrbe a Vénusz félé hazájuk zászlaját is; : .“ Hasonló elismerő hangnem­ben ír szánté valamennyi pá­rizsi lap. Az Humaníté megállapítja: A szovjet, tudósok egyszerre. több fronton folytatják harcu­kat és az egyik fronton élért sikerüket felhasználják arra, hogy a másik frontén gyor­sabban induljanak támadásba. A Vénusz felfedezése egy még nagyobb terv része. A terv több fejezetét már megvalósí­tották — például a lunyikok- kal —, vagy a megvalósítás félé tartanak — mint az uta­sokkal való űrrepülés dolgá­ban; A francia hírmagyarázókat1 a szovjet tudósak „célzási pon­tossága" ragadja meg a legjob­ban. Az Europe 1. rádió így szemléltette hallgatóival a „célzás“ hihetetlen nehézsé­geit: mintha valaki Algírból puskával él akarná találni a párizsi Eiffel torony tetejébe tűzött legyet. Becs A hétfő reggeli bécsi lapok vezető helyen közölt szenzáció­ja az új szovjet bolygóközi ál­lomás kiröpítése. A lapok idé­zik a szovjet tudomány leg­újabb óriási sikerét elismerő nyugati szaktekintélyek nyilat­kozatait. Beszámolnak az új­ságok arról is, hogy amerikai csillagvizsgálók felfedezték a Vénusz felé haladó szovjet i_ bolygóközi állomást és figye­lemmel kísérik útját; liondon Az angol sajtó kimeríti a korlátlan elismerés kifejezésé­nek összes nyelvészeti lehető­ségét a legújabb szovjet szput- nyik fellövése pontosságának lelkes méltatása során. A szélsőjobboldali Daily Mail írja címlapján: — Szovjet rakéta száguld a Vénusz felé a világűr-korszak legizgalmasabb, legérdekesebb útján. Ezzel a szovjet tudósok megtették az első szédítően óriási lépést a bolygók titkai­nak kifürkészése felé. A leg­újabb szovjet világűr-diadal híre valósággal megtántorítot­ta a nyugati rakéta- és kato­nai szakértőket: a Szovjetunió ezzel az óriási lépéssel ugyan­is nemcsak a világűr — meg­hódítása verseny élén halad. Újabb diadal Vasárnap este magyarorszá­gi idő szerint 20 óra 10 perc­kor repült világgá a szovjet tudomány és technika új, ha­talmas sikerét bejelentő TASZSZ-közlemény. A közle­mény elhangzása után Európa . és a tengerentúli államok sor­ra szakították meg vasárnap esti. illetve reggeli adásaikat és nagy szenzációként közöl­ték, hogy a Szovjetunióból ne­héz mesterséges holdat lőttek földkörüli pályára, amelyről távirányítású kozmikus rakéta indult a Vénusz bolygó felé és.magával visz automatikus bolygóközi állomást. A közlemény minden or­szágban hatalmas szenzáció­ként hatott. Jellemző a gyors reagálásra, hogy az Europe I. nevű rádióállomás, amely egy francia magántársaság tulaj­dona, már tegnap este tudo­mányos értékű előadást adott és azt hangsúlyozta, hogy a tudományos világ óriási lelke­sedéssel fogadta az újabb ki­magasló teljesítményt. A Reu­ter, az AP, az AFP, az UPI és a többi hírügynökségek egymással versengve továbbí­tották a szovjet tudomány és technika újabb diadalát. A franciák a közismert könnyed szellemességükkel gyorsan ne­vet is adtak a Vénusz felé tar­tó űrhajónak: Cupido, amely i májusra randevú zik a Vénusz- ■ szál. Salinger, a Fehér Ház új sajtófőnöke vasárnap közölte, hogy „nyomban észlelték a Vénusz felé irányított szovjet automatikus bolygóközi állo­más felbocsátását”. Az ese­ményről azonnal értesítették Kennedy elnököt is. Ezek után nem csoda, ha a szovjet fővárosból is kitörő örömről és lelkesedésről szá­molnak be a rádiójelentések és hírügynökségi beszámolók. A szovjet emberek a kérdések ezreivel árasztják el a külön­féle tudományos intézménye­ket, hogy közelebbi fogalma­kat alkothassanak maguknak a világűrkutatás új szakaszá­nak jelentőségéről. A gyakor­lati érzékeltetésben minden­esetre Párizs viszi a „pálmát”, ahol a felbocsátás hallatlan pontosságát úgy próbálják közérthetővé tenni, hogy így példázódnak: „Mintha egy al­gíri légyet kellene < eltalálni puskával Párizsból”. De .meg­indult már a hétfő reggeli órákban külföldről is az ér­deklődő és gratuláló táviratok özöhé Moszkvába. És ez na­gyon természetes. Még javában tartott az alig egy hete felbocsátott nehéz- szputayik keltette szenzáció. Tudósok és egyszerű emberek kommentálták a szintén két­ségtelenül nagy eredményt. Politikai kommentátorok újra és újra hangoztatták, hogy a liehéz-szputnyik felbocsátásá­val ismét bebizonyította a szovjet tudomány és a tech­nika fölényét az Amerikai Egyesült Államok előtt. Idő­ket momditak, amely szerint, ha a Szovjetunió a nehéz- szputnyik felbocsátásánál megállna a további kísérletek­kel, akkor is 3—4 év kellene ahhoz, hogy elérje őt az USA. És alig egy hét múlva útnak indult a Vénusz felé a szovjet automatikus bolygóközi állo­más. hogy történeimd kezde­tét hirdesse a kozmosz kuta­tásának. Tudósok adnak hangot, hogy a világűrkutatásban páratlan tetten kívül külön is örülnek, hogy a Vénusz felé vette útját a „Cupido”. Hangsúlyozzák, hanem egyszersmind figyel­mezteti a Nyugatot új katonai hatalom lehetőségére, mert a Vénusz felé kilőtt rakétát ugyanilyen hajszál pontosság­gal lehet a föld felé is lőni. Ez a csodálatos kísérlet ismét mutatja a szovjet tudósok óriási fölényét és rendíthetet­len bizalmát tudományuk tö­kéletesítésében. — Leginkább meglepte a tudományos vilá­got. hogy a szovjet tudósok ilyen mikroszkopikus pontos­sággal tudták kilőni a földről felküldött paranccsal a bolygó­közi rakétát egy óriási első rakétáról, mint kilövő-terep- ről. amely maga is óránként 18 000 mérföld sebességgel re­pül és hajszál pontossággal az előre meghatározott röppályá- ra ment rá. A Daily Mail tudományos szakértője írja lelkes hangú, hogy jobb ez, mintha a Mars felé irányítják, mert arról többet tudunk mi, a Földön élők. mint a Vénuszról és min­den bizonnyal sok értékes adat jut majd az emberiség birtokába a bolygóközi állo­másról. Valóban, naprendsze­rünk egyik „legtitokzatosabb” bolygója a Vénusz. A magyar mesevilágnak, amikor „kilép a Földről” legsűrűbben elő­forduló égiteste az esthajnal csillag. Ehhez a fényesen ra­gyogó csillaghoz kötődik sok minden a mese édes-kedves szárnyalásában, ami azt mu­tatja, hogy bennünket — és természetesen a többi népeket is — régóta foglalkoztatja ez a testvérbolygó. Most pedig minden eddiginél jobban az érdeklődés középpontjába ke­rült. Élnek-e élőlények, van-e a földihez hasonló légköre, hogyan váltakoznak ott a nap­palok és éjszakák... ? — és a többi ezernyi kérdés ostromol­ja az érdeklődők részéről a tudósokat. A válasz egyelőre csak az lehet, hogy bizonyo­san nem tudjuk, illetve na­gyon keveset tudunk a Vé­nuszról. És a szovjet bolygó­közi állomásnak nem is az a feladata, hogy májusi talál­kozásakor embereket vagy akár régebbi földtörténeti kór­ban élt élőlényeket fedezzen fél, hanem az, hogy adatokat szolgáltasson arra, hogy Nap­rendszerünk bolygóit idővel hasonló biztonsággal elérhes­sük, mint jelenleg a Holdat. A szovjet tudomány és tech­nika diadalaként üdvözölte az emberiség az első szputnyik felbocsátását. Űjabb győze­lemként vonult be a Lunyik I. teljesítménye, amely első íz­ben küzdötte le a Föld vonzá­sát. A szovjet világűrkutatási program előre kidolgozott ter­ve szerint elérkezett a har­madik mérföldkő, amikor óriáserejű rakétákkal bolygó­közi útnak indult a „Cupido”. Néhány megnyilatkozás: Sír Bemard Lovell angol profesz- szor: „Olyan vállalkozás ez, amely különösen érdekel ben­nünket.” A Massey professzor, az angol országos űrkutatási bizottság elnöke: „Az oroszok rendkívül érdekes és izgalmas vállalkozásba kezdtek... a ki­tűzött célok nagy jelentősé­gűek.” „Űjabb haladást jelent a Világtér-kutatásban”. — Ez utóbbi nyilatkozatot a wa­shingtoni űrhajózási hivatal tisztviselői tették. Tehát á szovjet űrkutatás ú jabb tette már az (első órák­ban osztatlan sikert ■ aratott. Mi, akik a Szovjetuniónak na­gyon sok mindent köszönhe­tünk, szűkebb hazánkból tó örömmel és lelkesedéssel gra­tulálunk a szovjet tudomány és technika e nagy diadalá­nak. Nem kell túlságosan szár­nyaló gondolkodónak lenni ahhoz, hogy megértse bárki is: Ez a bolygóközi állomás a szo­cializmus, a kommunizmus magasabbrendűségót hirdeti és bizonyítja itt a Földön és a Hold után most a Vénuszra viszi el az első szocialista or­szág. a Szovjetunió állalmi cí­merét. A címer nem nagy, de az, amit jelképez, hallatlanul gazdag, mély gondolatokat éb­resztő. A két világrendszer közötti különbséget bizonyítja a sok más között és azt, hogy melyiké a jövő. A szovjet bolygóközi állomás a szocializ­mus, a kommunizmus hírnöke a világűrben és hatalmas meg­győző erő a végtelen világ­mindenség egyik kis bolygó­ján, a Földön. hosszú cikkében: — A féltonna súlyul szovjet űrhajó önműködő műszereivel száguld úttörő pályáján az Est­hajnal csillag felé a világegye­tem kikémlelésére. Három hó­nap múlva a műszaki tudás­nak ez a csodaműve jelentése­ket küld majd vissza a Szövő­jét rádióhálózatba. Válaszolni fog olyan kérdésekre, amelye­ken évszázadokon át töpreng­tek a csillagvizsgálók. Feltér­képezi majd a naprendszert, sőt fény derülhet arra is, ho­gyan keletkezett az élet a vi­lágegyetemben. Ezzel a csodá­latos teljesítménnyel az oro­szok elsőbbséget szereztek szá­mos fontos területen. A leg­fontosabb az. hogy ők repítet­ték fel az első rakétát egy bolygó felé. A rakéta kilövése és irányítása borotvaél pon­tosságú célzást igényei

Next

/
Thumbnails
Contents