Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-26 / 49. szám

NAPLÓ 5 Hasznos pécsi újítások Működésben a bőrgyár! mész esmfihelyben dr. Tóth Géza, Hein János és Brüll Jenő elg ondolása alapján felszerelt daru. Bemutatunk olvasóinknak néhány hasznos újítást, amely pécsi munkásoktól, techniku­soktól ered. A Pécsi Bőrgyárban az utóbbi esztendő legjelentősebb újítása dr. Tóth Géza főtech­nológus. Hedm János főmecha­nikus és Brüll Jenő főműve­zető nevéhez fűződik. Még 1959 nyarán nyújtottak be egy újítást, a sertésbőrmeszező kapacitás növelésére. A javas­lat lényege az volt, hogy egy kádsoron futómacska felszere­lésével biztosítsák a sertés­bőrök utánmeszezését és ez­zel lerövidítsék a hordómesze- zés idejét Az újítást benyúj­tották, de a gondolat tovább formálódott mindhármukban: mi lenne, ha a „darusítást” az egész meszesműhelyre kiter­jesztenék, s a futómacskákból szükség szerint többet szerel­nének fel? így ugyanis lénye­gesen növelhetnék a kapaci­tást. jelentősen növekednek a termelékenység, és anyagimeg- takarítást is elérhetnének. Módosították tehát az újítási javaslatot, s egy évvel később már arra kérték a vállalatot, hogy az előkalkuláció számai­nak figyelembevételével így fogadják el beadványukat. Azóta csak néhány hónap telt él, de már három futó­macska működik a meszes­ben, a további három —, ame­lyet felszerelésre javasolt a vállalatvezetőség — talán már úton van a gyártóműtől, hogy rövidesen elfoglalhassa helyét a termelésben. Az újítás be­vezetésével tulajdonképpen új technológiát vezetnek be a meszes műhelyben, amelynek eredményeként a régi 26—28 tonna helyett naponta miútegv 3fr—40 torma bőrt dolgoznak fel. A daru használatával szin­te egy csapásra megszűnt a bőrök kiemelésének „nehéz munka”-jellege, míg koráb­ban ez jelentette itt a legna­gyobb fizikai megerőltetést. Az új technológia bevezetésé­vel több ember munkáját ta­karítják meg, hiszen a bőrök kiemeléséhez elegendő egy- egy darukezelő is. Az újítás bevezetése során végzett kísérletek azt is bebi­zonyították, hogy az új eljá­rással lehetővé válik a meszes kádakban lévő „levek” több­szöri felhasználása. Ezzel a korábban meszezésre szánt anyagoknak (kénnátrium, stb.) felét megtakaríthatják. Vég­eredményben az évente elér­hető megtakarítás 279 218 fo­rintot tesz ki. Amikor az újítást elbírál­ták, az illetékesek javasolták, hogy az újítóknak a kalkufó­cióval kimutatható népgazda­sági eredmény tíz százalékát s ezen felül még 15 ezer fo­rint eszmei újítási díjat fizes­senek ki. Egy percig sem le­het vitás, hogy a jutalmat megérdemlik az újítók. Mert dr. Tóth Géza főtechnológus, Hein János főmechanikus és Brüll Jenő főművezető nem­csak egyszerű kapacitásnöve­lésre nyújtottak lehetőséget újításukkal, hanem felesleges­sé tették egy újabb meszes­műhely megépítését, amely egyébként elkerülhetetlen lett volna. Már hírt adtunk arról, hogy ebben az évben az eddigiek többszörösét gyártja a rádió­ba való ellenállástestecskók- ből a Pécsi Porcelángyár. A termelés növelése a gyártási módszerek korszerűsítését sür­geti. Erinek a sürgetésnek tebt eleget Ötott Kovács Antal, az ellenállásgyártó üzemrész technológusa, amikor megszer­kesztette a válogató automa­tát. Előbb sablonok segítségévéi kézzel válogatták az apró, másfél-két centiméternyi hosz- szú porcelánhengereket Egy- egy ember sok ezer darab el­lenállástestet osztályozott na­ponta. a megadott ménetek szerint Ótott Kovács Antal automatája — három ember munkáját helyettesíti. A gépet egyetlen ember kezeli. Egy ilyen géppel elérhető évi gazdasági eredmény meg­haladja a 35 ezer forintot. A gyár azonban nem egy, hanem öt gépet állít üzembe, hogy kellőképpen meggyorsítsa a válogatást, s ütem szerint vé­gezhesse a szállítást a meg­rendelőknek. Az öt gép elkészült, s a gyár egyik műhelyében felsorakoz­tatva arra vár, hogy beállít­sák a termelésbe. H. M. Ezek a porcelángyár új, ellenálláscső-válogató automatái. A Pécsi Rádió tánczenekarának hétfői hangversenye Még nincs egy esztendeje, — hogy a rövid szereplés után elhalt Mecsek tánczenekar ha­ló poraiból — újjáéledt a Pé­csi Rádió tánczenekara. A 12 tagú együttest a Pagony és Vér zenekarokból állították össze a kél együttes vezetői néhány küitag bevonásával; Az elmúlt nyáron egyszer kétszer szabadtéri hangverse­nyeken hallatott magáról a ze­nekar. Előadásai siliert arattak bár működésükön még érző­dött az összeszokottság hiánya. Időközben az Országos Ren­dező Iroda is felfigyelt az együttesre, egyízben -— na­gyobb bizottság közbenjöttével — meg is hallgatta próbáikat s e bemutatkozás eredménye­képpen a zenekart koncertál- lományába sorolta. Ez a lépés újabb ösztönző erőt jelentett. Néhány héttel ezelőtt az ŐRT azután közölte, hogy több hang versenyből álló programmal kívánja megbízni a zenekart s ennek első láncszeme a hét­fői. február 27-i est. A fél 6-kor és háromnegyed 9-kor sorrakerülő „Téli ran­devún“ aminek stílszerűbb cí­me inkább „Randevú a tavasz­ival“ lehetett volna, ami az (kkgárást iltetS, áss technikás nagyzenekari pro­dukciókon kívül parádés kísé­rő műsorról is gondoskodott az ŐRI. Olyan nevek szerepelnek a színpadon mint Hollós Hova, Bús Gyula, Vadas Zsuzsa, Ko- ós János, hofey a hazai humor egyik fejedelmének Darvas Szilárdnak kcxnferálásáról ne is beszéljünk. A zenekari mű­soron többek között Deák Dobfantáziájával, Kész József Tél című modern szeptettre írt kamaraművével és egy nagy táncdalegyveleggel találkozik a közönség sok vidám dixi- szám és délamerikai ritmus mellett. Hétfőn lesz tehát a Pécsi Rá­dió tánczenekarának első nagy koncertje a Nemzeti Színház­ban és nem lehetetlen, hogy az utolsó is. Még néhány hét és a bulgáriai turnéra utazó Pagony és Vér zenekarok tá­volléte négy hónapra megsza­kítja az együttesmunkát. — Szinte ominózus, hogy Pécsett nem lehet intenzívebb tánc­zenei életet kiépíteni. A mos­tani zenekar elődje — a Me­csek tánczenekar — hamaro­san feloszlott azért, mert a kü­lönböző helyeken dolgozó mu­zsikusok próba és szereplési idejét asm lehetett koordinál­ni; A mostam együttesnél nincs ilyen probléma. Most másutt ütött be a baj: a kül­földre távozó zenekarok helyét betöltő vendéglátó vállalatok olyan megállapodást kötöttek a turnézó együttesek helyét be­töltő zenekarokkal, ami az egyik Bulgáriában szereplő zenekar visszatérését lehetet­lenné teszi Pécsre. Ez a jelen­legi helyzet és néhány vendég­látóipari vezető elejtett meg­jegyzése „ha ti így, irri meg amúgy“ elv alapján arra enged következtetni, hogy egyik má­sik vállalatnál rossz szemmel (vagy pusztán irigységgel?) né­zik, hogy a nemzetközi kpn- certazervek választása éppen az ő zenekarukra esett. Ha ez a jelenség általánosuina, egyet­len hazai művész vagy kollek­tíva sem merne külföldre szer­ződni éppen existenciális okok miatt; Ha e téren nem történik változás a kitűnő 12 tagú együttes is megszűnik még mi­előtt túlnőné saját bölcsőjét. Ilyen gondolatokkal és kicsit rezignáltan nézünk hát a be­mutatkozó — és talán máris búcsúzó? — hétfői hangverseny Havonként 1100 barna és vajszínű cserépkályha készül az ország második legnagyobb kályhagyárában, a Pécsi Porcelángyár kályhaüzemében. Az itt gyártott kályhákat az or­szág minden részébe szállítják. Képünkön: Tiborcz György égető és Schneider Eta osztá­lyozok leszedik a kocsikról a kész kályhacsempéket. Többé-kevésbé közismert már, hogy a pecsúj hegyi sa­lakhegy északi oldalánál ház­gyár-komplexum épül. Minden részegysége nagyon fontos. A keramzát-égető üzemrész a mogyorószem nagyságú duz­zadó agyag kiégetésére szolgál. Ez az agyag 1100 foknál ere­deti térfogatának három-ötszö­rösére növekszik, s könnyű építőanyag válik belőle. Ez az ország második ilyen jellegű üzeme. Az épülő nehéz vasbeton­elemeket gyártó csarnokban vasbetomgerendáikat, vasbeton párkányokat, pihenőket és egyebeket készítenek majd. Egyelőre a nagypaneleket is itt készítik, a háromemeletes panélíház eiemeáit is itt gyár­tották. Ez csak ideiglenes megoldás, mert épül már a könnyű nagy- pame4t gyártó csarnok épülete is. Ugyancsak a házgyár-komp­lexumba tartozik a STASA fö­démgyártó üzemrész is, amely alul-feLül sík, belsejében pe­dig üreges födémeket gyárt majd. A födémek belső része meddősített salak, a külső ré­sze pedig nehéz vasbeton lesz. A STASA-üzemnek még csak a tervezésénél tartanak. Végül lesz még egy részleg, a salaikmeddősítő gépi beren­dezés. Enne azért van szükség, mert a salakhegy 20—25 szá­zalék éghető anyagot tartal­maz. Ezit kell meddősfteni ki- égetéssel. Az égetés pillanat­nyilag a szabad ég alatt fo­lyik, kisüzemi módszerrel. Ha a STASA-üzem felépül, évi 30 ezer köbméter salaikra lesz szükség, ezért gépesíteni kell a meddősítést. A gépesítésre szolgáló szovjet dokumentációk már a vállalat birtokában vannak. Ez tartozik majd a házgyár­komplexumba. Amint látjuk, igen jelentős dolgokról van szó. Pécs építőiparának jövője ez a házgyár, s akkor sem esünk túlzásba, ha azt mond­juk, hogy Idefigyel az ország építőipara is. Nincs még egy olyan házgyár az országban, mint amilyen a pécsi lesz. A felsorolt üzemrészekből a STASA és a hozzátartozó sa- laikmeddősítő kivételével va­lamennyinek el kellett volna készülnie a múlt év végéig. A valóságban más a helyzet. Csak a nehéz vasbetoneleme­ket gyártó üzemrészt fejezték be. A keramzitgyártó üzem­részt csak 1961 júniusában, a könnyű nagypanelt gyártó csarnokot pedig 1962 második negyedévében adják ált Ez az egyiknél féléves, a másiknál mintegy másfél éves elmara­dással egyenlő. Alapvetően nem a Baranya megyei Építőipari Vállaat a hi­bás az elmaradásért. Pontosab­ban: ha nagyon utána néznénk valószínű akadna egy és más kisebb-nagyobb hiba náluk is, de ez semmit sem változtatna a lényegen. Hiába akarnak ugyanis az építőipari vállalat­nál — akiknek a házgyár építé­sének gondolatában országos úttörő szerepük van —, ha néhány budapesti vállalat ké­sik. Erről van ugyanis sző, A hiba már ott kezdődött, hogy az ÁÉTV (Általános Épület- tervező Vállalat) öthónapos ké­séssel küldte a hájgyár terveit. Aztán folytatódott és ma. is folytatódik a gépekkel; Ezek is lassan jönnek; A Csepeli Transzformátorgyár, a Szálító berendezések Gyára, késve küldi a nélkülözhetetlen gépeket. Azok nélkül pedig nem lehet befejezni az épít­kezést. Nemeskéri László igazgató elvtárs és a vállalat több ve­zetője rengeteget szaladgál gé­pek után. a sok fáradozás azon ban csak részben hozza meg a '^'ümölcseit. A vállalat min­den igyekezete ellenére van Budapesten- olyan gyár, amely csak 1964-re ígéri a gépét. Két éves késéssel! Ha elmennénk hozzájuk, va­lószínű papírokat tennének elénk, s bebizonyítanák, hogy a pécsi rendelésen kívül ren­geteg más munkájuk van. Nem is kételkedhetünk ebben. —«. Mégis azt mondjuk: változtat­ni kellene ezen a szemléleten; A házgyárnak az elsők között van a helye! Nem azért, mert Pécsett épül, hanem azért, mert az ország kísérleti üze­me lesz, s mert a 15 éves la­kásfejlesztési terv első évébe léptünk, s ezt a tervet a már föníciaiak által használt, el­avult téglával végrehajtani nem lehet! Uj, korszerű építő­anyagok és építkezési módok kellenek hozzá! ' M. fi. ........... -r P iackutatás Mi el, milyen legyen az idei Hrnlia divat — Hőkezelők, vásárlók véleménye a nyári viselőiekről A Divatáru Nagykereskedel­mi Vállalat megbízásából a Belkereskedelmi Minisztérium piackutató irodája több mint 300 boltvezető véleményét kér­te ki arról, milyen nyári cik­keket keresnek leginkább a vásárlók. A nagyközönség íz­lése dönti el azt is, hogy mi­lyen lesz az 1961. évi fürdő­(Jj kollcgíniviot kap a Pedagógiai Főiskola A Pedagógiai Főiskola új koiüégSummal gazdagszik az idén. Az építkezésre 17,5 mil­lió forintot biztosított az 1961. és 1962. évekre. Az építkezés tavasszal kez­dődik meg és előreláthatóan 1962 végére fejeződik be. A kollégium a sziklakért és a Pacsirta utcai bejárat kö­zötti területen épül, a kőkerí­tés mellett, a terepviszonyok­hoz alkalmazkodva 6 szintben. Észak-déli tájolással, középfo­lyosós rendszerben készül. A folyosókról jöbbra és balra «Staate * nappeü tar­tózkodásra is alkalmas helyi­ségek. Ezekből nyílnak a 4—4 személyes hálószobák, amelyek mosdóval és beépített szek­rénnyel lesznek felszerelve. A kollégiumban ezen kívül helyet biztosítanak egy orvosi rendelőnek várószobával, be­tegszobának, ápolószobának, melegítő konyhának, ruhatár­nak, olvasóteremnek, vendég­szobának. Megfelelő termeket rendeznek be a műszaki tan­szék számára, előadó és szemi­nárium helyiségeket, tanári és műhelyvezetői, szobákat építe­nek^ ruhadivat: egybeszabott, külön, részes, halcsontos vagy esetleg nagyanyáink fürdőruhavisele- te dívik-e újból; Mint az előzetes vélemények alapján kiderült; valószínűleg az egybeszabott fürdőruha lesz a legnépsze­rűbb az idén is. A legtöbb női fürdő- és strand­ruha pdkéből, szaténből, kar­tonból, bankóiból és lastexből készül. Üj alapanyagokból ké­szülnek az idén a halásznad­rágok is. A kék és a fekete- színűn kívül különböző csíkos, piros, égszínkék, zöld és sárga halásznadrágckat is vásárolhat a közönség. Vidéken is egyre több halásznadrág fogy, a nya­ralóhelyéken pedig változatla­nul a legnépszerűbb viselet. A nyári idényre a tervek szerint 60 OOO kerül a boltokba, jóval több, mint tavaly, fürdőruhá­ból pedig 230 000-et gyárt az ipar, 15 százalékkal többet a* I960, évinél, a k k Több támogatást a pécsi házgyárnak! Ne késsen a Csepeli Transzformátorgyár és a Szállítóberendezések Gyára !

Next

/
Thumbnails
Contents