Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-26 / 49. szám
NAPLÓ 5 Hasznos pécsi újítások Működésben a bőrgyár! mész esmfihelyben dr. Tóth Géza, Hein János és Brüll Jenő elg ondolása alapján felszerelt daru. Bemutatunk olvasóinknak néhány hasznos újítást, amely pécsi munkásoktól, technikusoktól ered. A Pécsi Bőrgyárban az utóbbi esztendő legjelentősebb újítása dr. Tóth Géza főtechnológus. Hedm János főmechanikus és Brüll Jenő főművezető nevéhez fűződik. Még 1959 nyarán nyújtottak be egy újítást, a sertésbőrmeszező kapacitás növelésére. A javaslat lényege az volt, hogy egy kádsoron futómacska felszerelésével biztosítsák a sertésbőrök utánmeszezését és ezzel lerövidítsék a hordómesze- zés idejét Az újítást benyújtották, de a gondolat tovább formálódott mindhármukban: mi lenne, ha a „darusítást” az egész meszesműhelyre kiterjesztenék, s a futómacskákból szükség szerint többet szerelnének fel? így ugyanis lényegesen növelhetnék a kapacitást. jelentősen növekednek a termelékenység, és anyagimeg- takarítást is elérhetnének. Módosították tehát az újítási javaslatot, s egy évvel később már arra kérték a vállalatot, hogy az előkalkuláció számainak figyelembevételével így fogadják el beadványukat. Azóta csak néhány hónap telt él, de már három futómacska működik a meszesben, a további három —, amelyet felszerelésre javasolt a vállalatvezetőség — talán már úton van a gyártóműtől, hogy rövidesen elfoglalhassa helyét a termelésben. Az újítás bevezetésével tulajdonképpen új technológiát vezetnek be a meszes műhelyben, amelynek eredményeként a régi 26—28 tonna helyett naponta miútegv 3fr—40 torma bőrt dolgoznak fel. A daru használatával szinte egy csapásra megszűnt a bőrök kiemelésének „nehéz munka”-jellege, míg korábban ez jelentette itt a legnagyobb fizikai megerőltetést. Az új technológia bevezetésével több ember munkáját takarítják meg, hiszen a bőrök kiemeléséhez elegendő egy- egy darukezelő is. Az újítás bevezetése során végzett kísérletek azt is bebizonyították, hogy az új eljárással lehetővé válik a meszes kádakban lévő „levek” többszöri felhasználása. Ezzel a korábban meszezésre szánt anyagoknak (kénnátrium, stb.) felét megtakaríthatják. Végeredményben az évente elérhető megtakarítás 279 218 forintot tesz ki. Amikor az újítást elbírálták, az illetékesek javasolták, hogy az újítóknak a kalkufócióval kimutatható népgazdasági eredmény tíz százalékát s ezen felül még 15 ezer forint eszmei újítási díjat fizessenek ki. Egy percig sem lehet vitás, hogy a jutalmat megérdemlik az újítók. Mert dr. Tóth Géza főtechnológus, Hein János főmechanikus és Brüll Jenő főművezető nemcsak egyszerű kapacitásnövelésre nyújtottak lehetőséget újításukkal, hanem feleslegessé tették egy újabb meszesműhely megépítését, amely egyébként elkerülhetetlen lett volna. Már hírt adtunk arról, hogy ebben az évben az eddigiek többszörösét gyártja a rádióba való ellenállástestecskók- ből a Pécsi Porcelángyár. A termelés növelése a gyártási módszerek korszerűsítését sürgeti. Erinek a sürgetésnek tebt eleget Ötott Kovács Antal, az ellenállásgyártó üzemrész technológusa, amikor megszerkesztette a válogató automatát. Előbb sablonok segítségévéi kézzel válogatták az apró, másfél-két centiméternyi hosz- szú porcelánhengereket Egy- egy ember sok ezer darab ellenállástestet osztályozott naponta. a megadott ménetek szerint Ótott Kovács Antal automatája — három ember munkáját helyettesíti. A gépet egyetlen ember kezeli. Egy ilyen géppel elérhető évi gazdasági eredmény meghaladja a 35 ezer forintot. A gyár azonban nem egy, hanem öt gépet állít üzembe, hogy kellőképpen meggyorsítsa a válogatást, s ütem szerint végezhesse a szállítást a megrendelőknek. Az öt gép elkészült, s a gyár egyik műhelyében felsorakoztatva arra vár, hogy beállítsák a termelésbe. H. M. Ezek a porcelángyár új, ellenálláscső-válogató automatái. A Pécsi Rádió tánczenekarának hétfői hangversenye Még nincs egy esztendeje, — hogy a rövid szereplés után elhalt Mecsek tánczenekar haló poraiból — újjáéledt a Pécsi Rádió tánczenekara. A 12 tagú együttest a Pagony és Vér zenekarokból állították össze a kél együttes vezetői néhány küitag bevonásával; Az elmúlt nyáron egyszer kétszer szabadtéri hangversenyeken hallatott magáról a zenekar. Előadásai siliert arattak bár működésükön még érződött az összeszokottság hiánya. Időközben az Országos Rendező Iroda is felfigyelt az együttesre, egyízben -— nagyobb bizottság közbenjöttével — meg is hallgatta próbáikat s e bemutatkozás eredményeképpen a zenekart koncertál- lományába sorolta. Ez a lépés újabb ösztönző erőt jelentett. Néhány héttel ezelőtt az ŐRT azután közölte, hogy több hang versenyből álló programmal kívánja megbízni a zenekart s ennek első láncszeme a hétfői. február 27-i est. A fél 6-kor és háromnegyed 9-kor sorrakerülő „Téli randevún“ aminek stílszerűbb címe inkább „Randevú a tavaszival“ lehetett volna, ami az (kkgárást iltetS, áss technikás nagyzenekari produkciókon kívül parádés kísérő műsorról is gondoskodott az ŐRI. Olyan nevek szerepelnek a színpadon mint Hollós Hova, Bús Gyula, Vadas Zsuzsa, Ko- ós János, hofey a hazai humor egyik fejedelmének Darvas Szilárdnak kcxnferálásáról ne is beszéljünk. A zenekari műsoron többek között Deák Dobfantáziájával, Kész József Tél című modern szeptettre írt kamaraművével és egy nagy táncdalegyveleggel találkozik a közönség sok vidám dixi- szám és délamerikai ritmus mellett. Hétfőn lesz tehát a Pécsi Rádió tánczenekarának első nagy koncertje a Nemzeti Színházban és nem lehetetlen, hogy az utolsó is. Még néhány hét és a bulgáriai turnéra utazó Pagony és Vér zenekarok távolléte négy hónapra megszakítja az együttesmunkát. — Szinte ominózus, hogy Pécsett nem lehet intenzívebb tánczenei életet kiépíteni. A mostani zenekar elődje — a Mecsek tánczenekar — hamarosan feloszlott azért, mert a különböző helyeken dolgozó muzsikusok próba és szereplési idejét asm lehetett koordinálni; A mostam együttesnél nincs ilyen probléma. Most másutt ütött be a baj: a külföldre távozó zenekarok helyét betöltő vendéglátó vállalatok olyan megállapodást kötöttek a turnézó együttesek helyét betöltő zenekarokkal, ami az egyik Bulgáriában szereplő zenekar visszatérését lehetetlenné teszi Pécsre. Ez a jelenlegi helyzet és néhány vendéglátóipari vezető elejtett megjegyzése „ha ti így, irri meg amúgy“ elv alapján arra enged következtetni, hogy egyik másik vállalatnál rossz szemmel (vagy pusztán irigységgel?) nézik, hogy a nemzetközi kpn- certazervek választása éppen az ő zenekarukra esett. Ha ez a jelenség általánosuina, egyetlen hazai művész vagy kollektíva sem merne külföldre szerződni éppen existenciális okok miatt; Ha e téren nem történik változás a kitűnő 12 tagú együttes is megszűnik még mielőtt túlnőné saját bölcsőjét. Ilyen gondolatokkal és kicsit rezignáltan nézünk hát a bemutatkozó — és talán máris búcsúzó? — hétfői hangverseny Havonként 1100 barna és vajszínű cserépkályha készül az ország második legnagyobb kályhagyárában, a Pécsi Porcelángyár kályhaüzemében. Az itt gyártott kályhákat az ország minden részébe szállítják. Képünkön: Tiborcz György égető és Schneider Eta osztályozok leszedik a kocsikról a kész kályhacsempéket. Többé-kevésbé közismert már, hogy a pecsúj hegyi salakhegy északi oldalánál házgyár-komplexum épül. Minden részegysége nagyon fontos. A keramzát-égető üzemrész a mogyorószem nagyságú duzzadó agyag kiégetésére szolgál. Ez az agyag 1100 foknál eredeti térfogatának három-ötszörösére növekszik, s könnyű építőanyag válik belőle. Ez az ország második ilyen jellegű üzeme. Az épülő nehéz vasbetonelemeket gyártó csarnokban vasbetomgerendáikat, vasbeton párkányokat, pihenőket és egyebeket készítenek majd. Egyelőre a nagypaneleket is itt készítik, a háromemeletes panélíház eiemeáit is itt gyártották. Ez csak ideiglenes megoldás, mert épül már a könnyű nagy- pame4t gyártó csarnok épülete is. Ugyancsak a házgyár-komplexumba tartozik a STASA födémgyártó üzemrész is, amely alul-feLül sík, belsejében pedig üreges födémeket gyárt majd. A födémek belső része meddősített salak, a külső része pedig nehéz vasbeton lesz. A STASA-üzemnek még csak a tervezésénél tartanak. Végül lesz még egy részleg, a salaikmeddősítő gépi berendezés. Enne azért van szükség, mert a salakhegy 20—25 százalék éghető anyagot tartalmaz. Ezit kell meddősfteni ki- égetéssel. Az égetés pillanatnyilag a szabad ég alatt folyik, kisüzemi módszerrel. Ha a STASA-üzem felépül, évi 30 ezer köbméter salaikra lesz szükség, ezért gépesíteni kell a meddősítést. A gépesítésre szolgáló szovjet dokumentációk már a vállalat birtokában vannak. Ez tartozik majd a házgyárkomplexumba. Amint látjuk, igen jelentős dolgokról van szó. Pécs építőiparának jövője ez a házgyár, s akkor sem esünk túlzásba, ha azt mondjuk, hogy Idefigyel az ország építőipara is. Nincs még egy olyan házgyár az országban, mint amilyen a pécsi lesz. A felsorolt üzemrészekből a STASA és a hozzátartozó sa- laikmeddősítő kivételével valamennyinek el kellett volna készülnie a múlt év végéig. A valóságban más a helyzet. Csak a nehéz vasbetonelemeket gyártó üzemrészt fejezték be. A keramzitgyártó üzemrészt csak 1961 júniusában, a könnyű nagypanelt gyártó csarnokot pedig 1962 második negyedévében adják ált Ez az egyiknél féléves, a másiknál mintegy másfél éves elmaradással egyenlő. Alapvetően nem a Baranya megyei Építőipari Vállaat a hibás az elmaradásért. Pontosabban: ha nagyon utána néznénk valószínű akadna egy és más kisebb-nagyobb hiba náluk is, de ez semmit sem változtatna a lényegen. Hiába akarnak ugyanis az építőipari vállalatnál — akiknek a házgyár építésének gondolatában országos úttörő szerepük van —, ha néhány budapesti vállalat késik. Erről van ugyanis sző, A hiba már ott kezdődött, hogy az ÁÉTV (Általános Épület- tervező Vállalat) öthónapos késéssel küldte a hájgyár terveit. Aztán folytatódott és ma. is folytatódik a gépekkel; Ezek is lassan jönnek; A Csepeli Transzformátorgyár, a Szálító berendezések Gyára, késve küldi a nélkülözhetetlen gépeket. Azok nélkül pedig nem lehet befejezni az építkezést. Nemeskéri László igazgató elvtárs és a vállalat több vezetője rengeteget szaladgál gépek után. a sok fáradozás azon ban csak részben hozza meg a '^'ümölcseit. A vállalat minden igyekezete ellenére van Budapesten- olyan gyár, amely csak 1964-re ígéri a gépét. Két éves késéssel! Ha elmennénk hozzájuk, valószínű papírokat tennének elénk, s bebizonyítanák, hogy a pécsi rendelésen kívül rengeteg más munkájuk van. Nem is kételkedhetünk ebben. —«. Mégis azt mondjuk: változtatni kellene ezen a szemléleten; A házgyárnak az elsők között van a helye! Nem azért, mert Pécsett épül, hanem azért, mert az ország kísérleti üzeme lesz, s mert a 15 éves lakásfejlesztési terv első évébe léptünk, s ezt a tervet a már föníciaiak által használt, elavult téglával végrehajtani nem lehet! Uj, korszerű építőanyagok és építkezési módok kellenek hozzá! ' M. fi. ........... -r P iackutatás Mi el, milyen legyen az idei Hrnlia divat — Hőkezelők, vásárlók véleménye a nyári viselőiekről A Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat megbízásából a Belkereskedelmi Minisztérium piackutató irodája több mint 300 boltvezető véleményét kérte ki arról, milyen nyári cikkeket keresnek leginkább a vásárlók. A nagyközönség ízlése dönti el azt is, hogy milyen lesz az 1961. évi fürdő(Jj kollcgíniviot kap a Pedagógiai Főiskola A Pedagógiai Főiskola új koiüégSummal gazdagszik az idén. Az építkezésre 17,5 millió forintot biztosított az 1961. és 1962. évekre. Az építkezés tavasszal kezdődik meg és előreláthatóan 1962 végére fejeződik be. A kollégium a sziklakért és a Pacsirta utcai bejárat közötti területen épül, a kőkerítés mellett, a terepviszonyokhoz alkalmazkodva 6 szintben. Észak-déli tájolással, középfolyosós rendszerben készül. A folyosókról jöbbra és balra «Staate * nappeü tartózkodásra is alkalmas helyiségek. Ezekből nyílnak a 4—4 személyes hálószobák, amelyek mosdóval és beépített szekrénnyel lesznek felszerelve. A kollégiumban ezen kívül helyet biztosítanak egy orvosi rendelőnek várószobával, betegszobának, ápolószobának, melegítő konyhának, ruhatárnak, olvasóteremnek, vendégszobának. Megfelelő termeket rendeznek be a műszaki tanszék számára, előadó és szeminárium helyiségeket, tanári és műhelyvezetői, szobákat építenek^ ruhadivat: egybeszabott, külön, részes, halcsontos vagy esetleg nagyanyáink fürdőruhavisele- te dívik-e újból; Mint az előzetes vélemények alapján kiderült; valószínűleg az egybeszabott fürdőruha lesz a legnépszerűbb az idén is. A legtöbb női fürdő- és strandruha pdkéből, szaténből, kartonból, bankóiból és lastexből készül. Üj alapanyagokból készülnek az idén a halásznadrágok is. A kék és a fekete- színűn kívül különböző csíkos, piros, égszínkék, zöld és sárga halásznadrágckat is vásárolhat a közönség. Vidéken is egyre több halásznadrág fogy, a nyaralóhelyéken pedig változatlanul a legnépszerűbb viselet. A nyári idényre a tervek szerint 60 OOO kerül a boltokba, jóval több, mint tavaly, fürdőruhából pedig 230 000-et gyárt az ipar, 15 százalékkal többet a* I960, évinél, a k k Több támogatást a pécsi házgyárnak! Ne késsen a Csepeli Transzformátorgyár és a Szállítóberendezések Gyára !
