Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-03 / 29. szám

r 1961. FEBRUAR 3. NAPLÓ 3 A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Megvitatta és elfogadta a Magyar Szab­ványügyi Hivatalnak a szabvá­nyosítás és tipizálás helyzeté­ről szóló jelentését és a szab­ványosítás fejlesztésére meg­felelő határozatokat hozott* A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága tájékoztatót adott a kormánynak az ifjúsági építő­táborok tavalyi munkájáról. A kormány elismeréssel állapí­totta meg, hogy a táborok részvevői népgazdaságilag is jelentős munkát végeztéik. A Minisztertanács elfogadta az idén létesítendő táborok szer­vezésére vonatkozó tervezetet, s határozatában biztosította a működésükhöz szükséges fel­tételeket. A kormány meghallgatta a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének tájékoztató jelentését a műszaki fejleszté­si alap félhasználásával kap­csolatban folytatott vizsgálat­ról . A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt: Ztfft| Társadalmi probléma? i: iz MSZBT aranvkoszorús jelvényével tüntették ki az Igor herceg rendezőiét A Magyar—Szovjet Baráti Tár- Easág Elnöksége a Társaság arany­koszorús jelvényét adományozta Pavel Zlatogorvnak, a moszkvai SztanyfezűawsZldi — Nyemirovies- Dancsenko zenés színház rende­zőjének, as OSZSZSZK és a Be­lorusz SZSZK érdemes művészé­nek azért a segítségért;, amelyet az Igor herceg rendezésével és ta­pasztalatainak átadásával az Ope­raháznak és a magyar művészeti életnek nyújtott. A kitüntető jelvényt csütörtökön a Barátság Házában Kardos Lász­ló, Kossuth-díjas akadémiai leve­lező tag az MSZBT alelnöke adta. át. Jelen volt az átadáson Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az MSZBT el­nöke, Szakasits Árpád, az MSZ­MP Központi Bizottságának tagja, valamint az MSZBT és az Opera- ház több vezető munkatársa. Régi termelőszövetkezet a beremen­di Dózsa. Érték megpróbáltatások, de voltak sikerei is. Voltak kudarcai, amelyek soha töb­bé nem ismétlődhettek meg, mert a saját bőrükön tanulták meg, mit lehet és mit nem lehet. És jól megtanulták. Ezt mutatja az is, hogy az 1960-as évet 47.85 forintos munka­egység-értékkel zárták, pedig a tervezett négyszázezer forint helyett nyolcszázezer fo­rintot ruháztak be saját erőből. 333,1 munka­egység az átlagteljesítmény ebben a termelő- szövetkezetben. Könnyű tehát kiszámolni az átlagjövedelmet. Van olyan tag, mint Banyó Ferenc állattenyésztő, áld egymaga 40 820 fo­rintot keresett a termelőszövetkezetben. Banyó Ferencné pedig 25 700 forintot könyvelhetett él magának az év végén. Volt olyan család, mint a Juhász József családja, aki fiával és menyével dolgozik a termelőszövetkezetben és nem kevesebb, mint 80 000 forint volt az évi jövedelmük a közösből. És mindezeken túl ebben a termelőszövet­kezetben minden hónapban rendszeresen húsz forintot fizettek munkaegység-előlegként. Le­het és érdemes is tőlük tanulni. Mit mond ed­digi tapasztalatairól Kocsis István bácsi, a beremendiek népszerű Kocsis bácsija, aki az első lépésektől irányítja ezt a termelőszövet­kezetet. — Mindenekelőtt azt tudom első tanácsként adni — kezdd Kocsis bácsi, — hogy nagy gon­dot fordítsanak az új termelőszövetkezetekben a munkaszervezetek kialakítására: a brigá­dok, a munkacsapatok kialakítására, mert anélkül nincs jó termelőszövetkezet. Ebben kérjék ki a régebbi termelőszövetkezetek vé­leményét is, csakúgy, mint más kérdésben. Én például helyesnek találnám, ha több ter­melőszövetkezet is azt csinálná, amit mi. Mi vállaltuk, hogy elmegyünk Palkónyára és ott elmondjuk tapasztalatainkat. Ezt megtehetnék a többi régebbi termelőszövetkezetek is, <— Igen fontos a közösségi élet kialakítása is. Arra kell nevelni az embereket: beléptek a közösbe, itt is kell megéümiök. Ha ez beléjük ivódik, akkor lesz jövedelem, akkor lesz jobb lét Különben nem. — Ha lehet, minél előbb igyekezzenek ki­alakítani a közös állatállományt mert az ál­latállomány nagy jövedelmet biztosíthat Nagy és állandó jövedelmet. Tavaly a- mi ál­lattenyésztésünk az összjövedelem felét adta. És ez tette lehetővé többek között a rendsze­res havi húsz forintos előlegosztást is. Azért mondom, hogy többek között, mert az előleg­osztáshoz nagyban hozzájárult a szerződés termelés is. A mi termelőszövetkezetünkben megszüntettük a természetbeni részesedést: Mindenki csak annyi kenyérgabonát vehetett meg a termelőszövetkezettől, amennyire szük­sége volt Egyedül szemes takarmányt adtunk munkaegységre. Ezt is azért, hogy a háztáji­ban is termelhessenek húst, zsírt a tagok. Megállapítottuk, hogy két és fél kiló szemes takarmányt kaphat mindenki minden telje­sített munkaegységre. Ez volt a felső határ. Ennél keveseboet kérhetett, de többet nem ( kaphatott. A szerződéses termeltetésnek más» előnye is volt. Teljesítettük, sőt túlteljesítet­tük áruértékesítés! tervünket. Százöt százalék- < ra teljesítettük az áruértékesítés! tervet és 2401 ezer lordnt visszatérítést kaptunk ezért az ál-i lamól. Ezért a 240 ezer forintért nem csinál-1 tunk semmi mást, mint túlteljesítettük az áru- < értékesítés! tervet Valósággal munka nélkül ( jutottunk hozzá. ( — Az építkezésekről is tudok néhány szót1 mondani. Ezt is saját tapasztalat alapján' mondom. Az egyik tapasztalatom az: amit csak lehet, építsen meg a termélőszövetkeziet saját ( erőből, saját építőbrigádjaival. Nekünk van( egy építőbrigádunk. Ebben négy kőműves és, két ács dolgozik, persze a megfelelő mennyi-, ségű segédmunkással. A múlt évben ez az, építőbrigád épített többek között 25 vagon, kukorica befogadására alkalmas górét, egy, hetvenöt férőhelyes borjúnevélőt, egy száz, férőhelyes növendékmarha-istállót, egy 3# íé-< rőhélyes sertésfiaztatót, egy 250 férőhelyes i hizlaldát, egy négy- és egy hatszáz férőhelyes» juhhodályt, hogy csak a nagyobbakat mond- i jam. Az épületek egyszerűek, olcsók és prak-i tikusak. Hogy mást ne mondjak, a száz férő- > helyes növendékmarha-istállóban egy emberi gondozza a száz növendékmarhát Nagy meg-!1 takarítás ez. Nálunk jól beváltak ezek az egy-'1 szerű épületek. Bátran merem ajánlani min-'1 den termelőszövetkezetnek. A magük embe-f reivel építtessék fél. Megéri. Ha nincs egy'' termelőszövetkezetben annyi szakember, hogy' kiteljen belőlük egy építőbrigád, akkor két-' három termelőszövetkezet alakítson közösein' egy építőbrigádot mert így is megéri. Mondok ' egy példát is erre. A múlt évben harmincöt' vagon kukorica befogadáséra alkalmas górét* építettünk. Ebből egy tízvagomos górét a kisr-' ipari szövetkezet épített Az a góré, amit a' kisipari szövetkezet épített. 230 000 forintba' került Mi is építettünk egy tízvagomos górét1 a magunk építőbrigádjával. Ez is olyan, csak', az a különbség a kettő között, hogy amit mi j, építettünk az lényegesen olcsóbb, mindössze » 105 000 forintunkba került Még máig is sokat', gondolkodom rajta: hogyan lehet ekkora kü- \ lönbség a két építkezés között. Egyet tudok:,» van ilyen különbség és ezért ajánlatos, minél » többet a saját építőbrigáddal építtetoáj (> Ennyit mondott Kocsis István, a be-]i remendiek népszerű Kocsis bácsija. Bízunk, i benne, hogy ez is nagy segítséget jelent a,i most kezdő, vagy még kezdőknek számító tér- < i melőszovetkezeteknek. Kocsis István volt az 11 első, aki nyilatkozott. Követik őt majd töb-'[ ben is, olyanok, akik a maguk kárán tanul-,» ták meg, hogy juthatnak előre és akik most i1 azt akarják: az ő tapasztalataik is hozzásegít-'' séfc az új termelőszövetkezeteket ahhoz, hogy J» nekik ne kelljen már ezeken a buktatókon,» átjutniokj {i Szabi János'1 A Sopiana Gépgyáriján Pittinó Tibor KISZ ve­zetőségi tagtól a „szakma ifjú mesterei” felől érdeklődöm. — Nem állunk rosszul... huszonhárom fiatal KISZ-tag tette le sikeresen a vizsgát és nyerte el a „Szakma ifjú mes­tere” cím valamelyik fokoza­tát — mondja. De nem is kell messzire menni, hogy erről meggyőződ­jön az ember, mert a porta előtt a KISZ versenytábláján nyolc kiválóan dolgozó fiatal fényképe van kifüggesztve, s ezek a fiatalok nemcsak az­zal dicsekedhetnek, hogy meg­szerezték a .»Szakma ifjú mes­tere” címet, hanem többen közülük kiváló dolgozók és a szakma kiváló dolgozója cím tulajdonosad is. Takács László formázó. Mókus Béla eszter­gályos, Illés József horizon- tálos. Müller Ferenc csiszoló, Garai Lajos, Nagy Sándor, Szedeli István, Szalánki Sán­dor és így lehetne tovább so­rolni a fiatal szakmunkások neveit, akik a szakma ifjú mestereinek számítanak a gyárban. Hogyan érte eä a KlSZ-szer- vezet a fiatal szakmunkások között ezt az eredményt? Erre a kérdésre szinte egy kis elő­adás formájában válaszod Pit­tinó Tibor. — Mi azon vagyunk, hogy a fiatal szakmunkások minél jobban ismerjék meg a szak­májukat. Ennek érdekében beszélgettünk el a KISZ-ta- gokkal egyénenként is és a taggyűlésen is. 43-an jelent­keztek, hogy részt vesznek és levizsgáznak. Megkértük a műszakiakat, hogy segítsenek, tartsanak konzultációs előadá­sokat. Szívesen fogadták a ké­résünket és Frei János, Arpá- di József mérnökök és Málnai László technikus tartott is S&uuultácios előadást A tü~ INESTEREIK lönböző szakkérdésekről. Ta­valy augusztusban tartottuk a vizsgákat Űgylátszik, ez már valamivel nehezebbnek bizo­nyult a fiatalok előtt, mint a jelentkezés, mert a vizsgára „csak” 23-an jöttek eL Pedig nem kellett volna megijed- niök, mert nem olyan ördön- gős dolog az. A vizsgázó fiatalok közül kilencen-kilen- cen aranyat, illetve ezüstöt, míg öten bronz jelvényt sze­reztek. , Mindezeket egy szuszra mondta el. A kis szünetet fel­használva megkérdeztem, hogy újabb lehetőségeket kap­nak-e a KISZ-tagok, hogy me­gint vizsgázhassanak és meg­szerezhessék a „Szakma ifjú mestere” címet? — Igen. Újból megszervez­zük a mozgalmat. Szükséges is ez, mert ez évben növelni szeretnénk az ifjúsági brigá­dok számát, s ezzel párhuza­mosan a szakma ifjú mestere tanfolyamat is megszervezzük. Nagyon nagy szükségünk van mindnyájunknak arra, hogy valamilyen módon növeljük szakmai ismereteinket. Nagy a fejlődés, meg a követelmé­nyek is állandóan emelked­nek, főleg a minőségi terüle­ten. A fiatalok nem marad­hatnak le. — Nézze — szinte tanáro- san magyarázza felém for­dulva — a Sopiana élüzem lett... ebben nekünk is van egy kis szerepünk. S a KISZ a jövőben is tevékeny részt­vevője, sőt aktív vezetője akar lenni a gyár életének. A szakma ifjú mestere mozga­lom egyébként is sokat jelent, mert az a fiatal, aki jelentke­zett az „Ifjúság a szocializ­musért” mozgalomba és sike­res vizsgát tesz a szakma ifjú mestere tanfolyamon, az lé­nyegében a másik mozgalom két követelményét máris tel­jesítette, a munka és a tanu­lás területén eleget tett. 1 Arról is érdeklődöm, hogy a termelésben, a szakmai isme­retek javulásában van-e vala­milyen kézzelfogható eredmé­nye a szakma ifjú mestere mozgalomnak és valóban a szakma ifjú mesterei-e azok, akik megszerezték a jel­vényt? — Ne is engem kérdezzen, hanem menjünk be a ba és ott kérdezze meg a tatokat. A műhely bejárata mellett ” a bal oldalon egy hatal­mas lengyel gyártmányú ho- rizontálgép dolgozik, Illés Jóska vezetésével, mellette Faubl Laci elsőéves ipari ta­nuló segítkezák. Illés Jóska a szakma ifjú mestere, az ezüst jelvény birtokában, de emel­lett a szakma kiváló dolgozó­ja jelvény tulajdonosa és többszörös újító is egysze­mélyiben. Büszkén mutatja az újítási felelős el ismervén yét arról, hogy átvették a legutol­só újítását, amely a szegnye­reg módosítását tartalmazza az esztergagépeknél. Hogy összesen hány darab újítást adott be, azt hirtelen nem is tudja megmondani. — Mit csinálnak most? — Éz egy igen kényes mun­ka. a vákuumos húskeverőgép baloldali fogaskerékszekré­nyét csináljuk. Nagyon pon­tosnak és precíznek kell len­nie, ez a lelke a gépnek. A szemben lévő gépnél egy svájcisapkás fiatalember be­állította a gépét, egy kerek tárcsa forgácsolja a vasrudat, hullik a reszelék, 6 pedig ké­nyelmesen leül egy székre és nagy nyugalommal figyeli a gép munkáját Mindenütt ser- cegnek, duruzsolnak a gépek, mint valami idomított szelíd állatok. Az emberek csak in­tenek és a gépek modern csápjaikat, éles körmüket és fogaikat beleeresztik a ke­mény acélba Alakul, formá­lódik az anyag. alarmkor a mesterlegé- ^ nyék egy-egy remekmű­vet készítettek két kezükkel, hogy bebizonyítsák szakmai hozzáértésüket, a híresebb mintadarabok készítőit, mint a szakma mesterét ismerték él a szaktársai. Napjainkban is hallani az egyes szakmákban dolgozó emberek között, hogy ez, vagy az milyen kitűnő szakmunkás, érti a mestersé­gét, mestere a szakmájának és ehhez hasonlókat. Valóban nagyon sok kitűnő, szakmáját mesterien ismerő dolgozó van a mi gyárainkban, akik nem­csak üzemüknek, vagy az or­szágnak, de még a világnak is megmutatták rendkívüli te­hetségüket, nagy tudásukat. Amikor a szakma mestereiről hallunk, » a legtöbb eset­ben egy őszes bajuszú, kék munkaruhás, reszelgető, vagy a gépe fölé hajló munkás képe merül fel előttünk. A tapasztalat, a szakmában megjárt sok-sok év és évtized nem vitás, olyan ismereteket nyújt, amelyeket máshol ta­lán nem is lehet megszerezni. t)e a szakmáknak nemcsak öreg mesterei vannak ám, ha­nem akadnak a fiatalok kö­zött is szép számmal olyanok, akik kiérdemelték a szakma ifjú mestere rangot. Címnek mondják ugyan, de rang ez. és legalább olyan büszkék rá a fiatal szakmunkások, mint a grófok voltak a kutyabőrre. fci-> Társaságban nemrég a kö­vetkező kis történetet me­sélte el ismerősöm: — Karonfogva megyek fe­leségemmel a Kossuth mozi előtt: Két fiatalember jön velünk szembe s az egyik készakarva, szemtől-szembe nekimegy a feleségemnek s aztán barátjával együtt jót röhögnek. Persze nem hagy­tam szó nélkül, mire az egyik elém lépett s nyeglén megkérdezte tőlem: — Van valami hézag apus- kám? Azt hiszem mondani sem kell, hogy elfutott a szent Antal tüze s kegyetlenül be­mázoltam neki. A történetet hallva a tár­saság először vitatkozni kez­dett egyes fiatalok viselke­déséről s a beszélgetés során olyan megállapítás is elhang­zott, hogy nálunk társadal­mi probléma a fiatalok ilyen viselkedése, volt alki azt állította, hogy nálunk társa­dalmi probléma a huliga­nizmus. , Tagadhatatlan, hogy van­nak fiatalok, akik nem bír­nak magukkal, egoista vi­lágszemlélet alapján állnak és szinte betegek, ha valahol valamivel nem tudnak feltűnni. A hülye gye­rek frizurától a női bundacipőig mindent meg­próbálnak, amivel a figyel­met magukra felhívhatják. Tény tíz, hogy sikerül is, mert viselkedésük, öltözkö­désük mellett sokszor nem mehet el szó nélkül az em­ber. Lám, még az újságok­ba is bekerülnek! Huligánok! Jellemzőjük a feltűnési viszketegség, a „galeriromlott közösségé­be járás, sökszor a brutalitás is, a túlzott, semmi korlátot nem ismerő szexualitás. így élnek s nem csoda, ha fel­figyelnék rájuk, hiszen 1 hu­ligán sOkkal feltűnőbb mint 1000 rendes fiatalember. Né­ha aztán arról az egyről kö­vetkeztetnek hibásan a töb­bire és általában ilyennek tartják a fiatalokat. Kell erről beszélni 8 az egész problémakört a neki megfelelő helyre tenni. A huliganizmus a kapita­lista társadalom terméke, az üsd-vágd életmód talajá­ból táplálkozik. A „farkas­társadalom törvényei kész­tetik az embereket az önrek- lámozásra, az individualiz­musra. Pusztítsd el a mási­kat, mert ha nem, a másik pusztít el téged — ez a bur- zsoá kereskedőszellem élteti a huliganizmust. Ehhez ter­mészetesen még hozzájön az a sokféle „lehetőség”, amit a kapitalista társadalom a fia­taloknak nyújt: vetkőző bá­róik, pornográf képek, szenny irodalom, amik csak tovább görbítik a nyugati fiatalok amúgy sem valami helyesen alakuló életfelfogását. Szin­te elképesztő néhány statisz­tikai adat, amelyek nyuga­ton ezt a nagyon is élő tár­sadalmi problémát bizonyít­ják. Az Amerikai Egyesült Államokban míg 1937-ben csak 60 ezer fiatal ellen folytattak bűnvádi eljárást, addig 1957-ben ez a szám csaknem 478 ezerre emelke­dett. New Yorkban 50—60000 bandába tömörült fiatal van s az összes bűncselekmények mintegy 60 százalékát ezek követik el. Argentínában a fiatalkorúak bűnözése az 1946—1955-ös időszakban há­romszorosa az 1936—1945 kö- zöttinék. Egy pillanatra sem kétséges tehát, hogy nyuga­ton válóban társadalmi prob­lémát jelent a huliganizmus. Azt nem mondhatni, hogy nem harcolnak ellene, bár maguk is jól tudják — hiá­ba. Egy társadalom termékét csak a társadalmi rend meg­változtatásával lehet meg­szüntetni. A kapitalista társadalom­ban a huliganizmus valóban társadalmi probléma, benne gyökerezik az életmódban. A szocialista társadalomban alapjában változik meg az életmód, az életszemlélet — teíiáí nem lehet és nincs is talaja nálunk a huliganiz­musnak. Ha a fiatalok bű­nözési statisztikáját összeha­sonlítjuk a nyugati országo­kéval, számunkra igen örven­detes. Lényegében ez termé­szetes is. Az új, a szocialis­ta erkölcs immár 15 eszten­deje megnövekedett hatással van az emberekre, a fiata­lok egy magasabb rendű tár­sadalom neveltjei és nyugod­tan elmondhatjuk, ennek az országnak soha nem volt olyan nagyszerű fiatalsága mint napjainkban. „1959-ben az ifjúsági takarékossági mozgalomban 240 ezer fia­tal több mint 640 millió fo­rintot takarított meg. Az ön­kéntes társadalmi munkaak- ciók során 310 ezer fiatal mintegy 5,5 millió munka­órát dolgozott. A „Szocialista Munka Ifjú Brigádja.• meg­tisztelő címért 1550 brigád­ban 11 ezer munkásfiatal versenyez(A KISZ irány- elvei-ből.) Cáfolhatatlan tények ezek, a mi fiatalságunk kiválósá­gának bizonyítékai. S mégis: a huliganizmus nálunk is je­lentkezik. Igaz, hogy a hu­ligánok száma elenyészően kevés a becsületes fiatalság számához képest, de a je­lenség mégis él, kézzel fog­ható. Vj társadalmunk még min­dig harcban van a régi ha­gyatékaival, c kapitalizmus elvágott csápjai néha-néha még megrándulnak. Tizenöt esztendő — ha jelentős idő is — de sók ember számára mégis kevés ahhoz, hogy tu­datát, gondolkodásmódját végképpen és alapjaiban megváltoztassa. A kapitaliz­mus volt „irányító emberei“ közül számosán ma sem tö­rődték bele az új társadal­mi rendbe, annak gondolko­dásmódjába, fiaiknak, leá­nyaiknak a „régi szép idők­ről* beszélnek. A kettős ne­velésben részesülő fiatalok közül akadnak akik magu­kat valami felsőbbrendű lé­nyeknek tekintik, akikre néz­ve nem kötelezőek a társa­dalom törvényei. Hozzájuk csapódik ezekhez más lum­pen elem is és ideig-óráig ennek a ,&aleriszellemnek“ hatása alá kerülve „rúgnák ki a hámból“. Körűk munka­kerülőkből, titkos prostituál­takból, jellemgyenge fiata­lokból verbuválódik. Nem sokan vannak és számuk — nyugattal ellentétben — ná­lunk állandóan csökken. De nem magától, hanem a társa­dalom hatására. Számuk ke­vés, de társadalmi veszélyes­ségük mégis jelentős. Társadalmunk eme jelen­ségével — amely nem a mi társadalmi rendszerünkben gyökerezik, sőt éppen ez a társadalmi rendszer válik terjedésének gátjává, illetve csökkenti a minimumra — foglalkozni kell s a nevelés minden módszerével hatni, hogy ifjúságunk köréből még az eddiginél is keveseb­ben kerüljenek a huliganiz­mus fertőjébe. Nagyon ter­mészetes, hogy bűnüldöző szerveinkre is feladat hárul a jelenség csökkentésében. Nem társadalmi probléma, csupán társadalmi jelenség a huliganizmus nálunk s fel­adatunk, hogy ezt a dudvát kigyomlálják veteményes­kertünkből. GARAY FERENC Megkezdődött a KGST mező- és erdő­gazdálkodási állandó bizottságának ö'ése Szófia (TASZSZ). Szerdán Szófiában megnyílt a KGST mező- és erdőgazdálkodási ál­landó bizottságának 8. ülése. Az ülésen valamennyi tagor­szág képviselteti magát. Meg­figyelőket küldött a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztárs-aság. A bizottság megtárgyal egy sor fontos kérdést a KGST tag országok mezőgazdasági együtt működésének továbbfejleszté­sére;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents