Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-24 / 47. szám

*961. FEBRL’ÄR 24. N A P L Ö Film Film Film Film TISZTES ilMIHÄZ A klasszikus regényből ké­szült film általában egyenlő egy bizonyosfajta előzetes fenntartással. Régi panasz, hogy a nagy klasszikus regé­nyek filmváltozata rendsze­rint adós marad — vagy a lé­nyeggel, vagy a regény epikai szépségeivel. Ha a film a re­gény iránti hűséggel készül — nyilvánvalóan nem követheti a regény lazább, szétfolyóbb 'szerkezetét, ha esszenciát akar nyújtani: könnyen kimarad­hat a regény színe, sava- borsa, szépsége. Annál nagyobb örömet oko­zott a most bemutatott fran­cia film, a Tisztes úriház, amelyet az ismert francia ren­dező — Julien Duvivier ren­dezett Zola regényéből. Azt hiszem, hogy az ilyen filmeknél elsősorban ott kez­dődik az elismerés, ha az em­ber az önmagában elfogadott recenzióban elismeri: ez a film tömörítve mindaz, amit a re­gény olvasás közben adhatott. A Tisztes úriház rnegörizte Zola regényének, cselekményét — nagyon helyesen csak a cselekmény leglényegesebb mozzanatait építette be — a képi kifejezéssel átmentette a regény összes irodalmi szép­ségét, azzal együtt, hogy a re­gény alaphangját egy kicsit a vígjáték felé irányította. Ter­mészetes, hogy így a film is elsősorban vígjátéki jellegű, elsősorban a fonák és mocs­kos szituációk irónikus — né­hol csak vígjátéki — ábrázo­lása. Az a rendezői koncepció, hogy Zola regényéből elsősor­ban vígjátéki elemekkel ké­szítsenek filmet — mint a példa mutatja — végered­ményben hálás gondolat, hi­szen a film igazán jó, friss, eleven, a komor, fülledt zolai színeket megfrissíti. Nyilván­valóan ez az oka annak, hogy ebben a vígjátéki miliőben nem találjuk meg — csak de- koratívan — a regényben oly nagyszerűen ábrázolt cseléd! világot, a hátsó udvar életét, amely vaskossága ellenére is Zola kíméletlen társadalom­bírálatát adja. Természetesen olyanféle rangsorolást nem lehet meg­állapítani, hogy melyik író­nak a regényéből nehezebb vagy könnyebb jó filmet ké­szíteni, de az kétségtelen, hogy a már említett zolai fülledt­ség, a komor színek, egy egész megállt polgári világ, alakjai­val együtt nem a legalkalma­sabb filmalany, másrészt a zolai naturalizmus a filmben könnyen elcsúszhat, ízléstelen­né válhat. A film erényei közé tarto­zik, hogy a francia polgárság tipikus alakjaiba sikerült ugyanazt a vénát ültetni, mint az író tette regényeiben, és sikerült elkerülni a vaskosság veszélyét. A film sehol sem ízléstelen, minden jelenetben megtartja a mértéket. A rendezői eszközök alkal­masint ragaszkodtak Zola iro­dalmi eszközeihez. Duvivier nem akart se modern, se nagyvonalú lenni, nem alkal­mazott bravúrt, és éppen ezért sikerült a polgári belső világ lényegét ábrázolnia. Octave Mouret, a csinos és megnyerő fiatalember szemé­vel lehet belátni a tisztes úri­házba, az ő karrierje — ame­lyet elsősorban a női kegyek­nek köszönhet — az, amely a film gerincét adja. Ami eh­hez járul, az a nagyszerűen ábrázolt ocsmány, erkölcsi gátlásoktól mentes, csak a külszínre óvatos polgári világ, amelyben minden különösebb gátlás nélkül mindenki min­denkinek a szeretője, és a pénz, a vagyon, az érvényesü­lés végeredményben elmos minden morális ellenkezést. Ezt tapasztalni Josserandné szorgos ügyeskedésében, amellyel lányait jól akarja férjhez adni, ezt Auguste Vabre, a megcsalt férj filozó­fiájában — aki a feltámadt férji ösztön első sugallatára j ----------—.■ \ Hétmi llió forinttal nőtt a tsz-ek betétállománya Az ország más megyéihez hasonlóan Baranyában is foly­nak a termelőszövetkezetek zárszámadó közgyűlései és ez­zel cgyidőben a munkaegység után járó összegek kifizetése is. Már az elmúlt esztendőben tapasztalható volt. hogy pa­rasztságunk előrelátó volt, meg változtatta „őseinek" szokását és pénzét nem valahol az ágy környékén, vagy sok esetben a szalmazsákban helyezte el, hanem bízott a mai termelő­szövetkezeti gazda a dolgozó nép államában és pénzét taka­rékban helyezte el. ahol a be­tétállomány évenként 5 száza­lékot „fiadzott” is. Ez évben megyénk lakossága több mint 20 millió forintot helyezett el takarékkönyvbe; melyből közel 7 millió forint a laz-tagok betétjéből adódik. A most folyó zárszámadások ide­jén többek' között az alábbi termelőszövetkezetek helyezték el pénzüket takarékbetét­könyvbe. A beremendi tsz 1 millió fo­rinton felül, a belvárdgyulai tsz tagsága pedig közel fél­millió forint értékű takarék- könyvet nyitott, Olasz község lakossága kerek félmilliót, míg a h áss ágy i tsz 270 ezer forin­tot, Rózsafa 200 ezret helyezett el takarékba, a kétújfalusiak pedig 750 ezer forinttal gyara­pították amúgyis gazdag betét­állományukat. A betétköny­vek — mint illetékesek el­mondották — 98 százaléka tar­tós. azaz 90 napig nem veszik ki, tehát a tulajdonosok csak hosszabb idő múlva szándé­koznak felhasználni azt. még meg akar verekedni Oc- tave-val, a csábítóval, de né­hány józanabb perc után rá­döbben: ha Octave elmegy a boltból, végeszakad a soha nem tapasztalt forgalomnak — és ezt látni a film minden alakjában, minden jeleneté­ben. Mocskos világ, a legkisebb j belső, harmonikus szépség nél- ; kül, ahol annak is el kell búk- ’ ni, aki ki akarja dugni a fa- | jét ebből a morál nélküli kör­nyezetből. Minden hálószoba fülledt titkot takar, kezdve a 1 hisztériás Valerie-től a cselé- \ dek hálókamrájáig. Ez a világ, amelyet Zola oly nagyszerűen, oly kíméletlen bírálattal áb­rázolt, teljes valóságában élet­re kel a filmben, de .— mint már említettem — vígjátéki felfogásban. A színészi alakítások kivé­tel nélkül élményt jelentenek. Gerard Philipe egyszerre gá­láns és visszataszító, Danielle Darrieux amennyire hideg és kimért tud lenni, éppen olyan ; mértékben tudja ábrázolni a \ gátlásaival küszködő szerel­mes asszonyt. Különösen tet­szett Dany Carrel a bájos j Berthe szerepében. A film összértékéhez még hozzászámítandó erény, hogy a szinkron ezúttal a szokott­nál jobban sikerült. Thiery Árpád Plakátok, röplapok rendelése és kivitelezése Qíigé és utgaíhuL adás-vétel-csere hirdetése Állás, munkaerő- felvétel, liázasságí tiírslelések Gyorsan! Olcsón! Pontosan ! Magyar Hirdető Pécs, Boltív köz 4, Szerkesztőségünkhöz egyik olva­sónk azzal a kérdéssel fordult, hogy adjunk felvilágosítást mun­kaviszonya megszűnése ügyében. A levélben röviden leírja, hogy 1931. augusztusában kezdett dol­gozni. munkaviszonya azúta fo­lyamatos és most 1881. januárjá­ban felmondtak azon a címen, hogy a vállalat átszervezése foly­tán nem tudják alkalmazni. Kér­dése: jogos volt-e a felmondás? A 14/1058. (V. 30.) M. T. számú rendelet 3. paragrafusa kimondja, hogy a vállalat, vagy a termelés átszervezése következtében csak különösen indokolt esetben lehet megszüntetni az olyan dolgozó munkaviszonyát. aki csökkent munkaképességű vagy pedig az öregségi nyugdíjra való Jogosult­ság megszerzéséhez legfeljebb öt éve hiányzik és legalább öt éves folyamatos munkaviszonya van. Ezek szerint és a levélben foglal­tai: alapján nem látjuk indokolt­nak a felmondást. Káért azt javn- eolldk. hogy n vállalat intézkedése ellen az egyeztető bizottsághoz fellebbezzen. * Termelőszövetkezeti olvasónk az iránt érdeklődik, hogy melyik ter­melőszövetkezeti tagnak van er- •*Uiítéke és ki kaphat tót? A válasz megadására felkértük az Állami Erdőgazdaság Igazga­tóságát. Az alábbiak szerint tájé­koztattak bennünket a kérdéssel kapcsolatban; „A termelőszövetkezeti tag erdő­jog részét belépéskor beviszi a termelőszövetkezetbe, de az erdő­joggal kapcsolatos jogokat és kö­telezettségeket a termelőszövetke­zet a belépést követő gazdasági év elejétől (október 1.) gyakorol­ja. Tehát az, aki például I960, szeptember 30-án belépett a ter­melőszövetkezetbe. 1968/61. évi fa­termelésből egyénileg nem része­sülhet, a kitermelt faanyagot már a termelőszövetkezet kapja és ter­mészetesen a termelőszövetkezet viseli a termelési költségeket is. Az 1060. október 1. után belépett termelőszövetkezeti, tag erdőjoga után 1961. évi szeptember 30-ig vi­seli a terheket és élvezi a jogo­kat is. A bevitt erdőjogrészek után járó faanyagot a termelőszövetkezet tagjai között a közgyűlés határo­zata értelmében szétoszthatja ré­szesítve azokat a tagokat is, akiknek nem volt erdő jogrészük, annál is Inkább, mert 1961. ja­nuár 1-től termelőszövetkezetbe bevitt erdöjogrész után földiára- »éMkot kell fizetni a 30/1960, (xn. 10.) F. M. számú rendelet értei­mében.** * Kérdésként merült fel olvasóink részéről az, hogy mely termelő- j szövetkezeti tagokat illeti meg szőlőhasználat. A vonatkozó törvényes rendel­kezések értelmében termelőszövet­kezeti tagok szőlőhasználatra csak abban az esetben jogosultak, ha a termelőszövetkezetbe belépés­kor szőlőt Is vittek. Termelőszö­vetkezeti tagok az állami tartalék- területből szőlőt nem bérelhetnek. Ellenben a termelőszövetkezet a szabadon lévő állami tartalék­területi szőlőket ideiglenes, vagy végleges használatra átveheti, kö­zös használatra, de ebből csak olyan termelőszövetkezeti tagnak adhatnak háztáji területként sző­lőt, aldk a termelőszövetkezetbe belépéskor szőlőt vittek. A termelőszövetkezeti tagok 400 —600 négyszögöl háztáji szőlőt tarthatnak meg a közgyűlés ha- ' tározata szerint. * Egyik olvasónk munkaügyben kér segítséget szerkesztőségünk­től. .Levelében S. K. Anna aláírást I használt és így csak akkor tudunk I srgftent hn szerkesztősédünMrel i közli pontos lakcímét, • Négy termelftszüvetkezst zárszámadása A sellyei Ormánság Terme­lőszövetkezetben jól zárták az elmúlt évet. Több. mint két­ezer holdon gazdálkodott a termelőszövetkezet és mint Nyíri Sándor, a termelőszövet­kezet elnöke beszámolójában elmondotta nem is rosszul. Szinte mindenből többet adjak a tervezettnél. Anyakocából huszonöttel, süldőből ötven. hí­zóból pedig nyolcvan darabbal állítottak be többet, mint amennyit a tervük előírt. Jó jövedelmet biztosított a barom­fitenyésztésük is. Jelenleg is 150 szárnyasuk van. A termelőszövetkezet közös vagyona majdnem eléri a hét millió forintot. És ebből a tisz­ta vagyon nem kevesebb, mint kétmillió 600 ezer forint. A múlt évben saját erőből több, mint h áromő síéi s zá zezer fo­rintot ruháztak be. A múlt évi jó eredmény annak is köszönhető, hogy a termelőszövetkezetben minden hónapban rendszeresen biztosí­tani tudták a havi 15, forintos munkaegységelőleget. Ennek titka az volt, hogy yalameny- nyi terményféleségükre, hízó­sertéseikre, hízómarháikra szer ződést kötöttek. A termelőszö­vetkezetben természetesen 9,14 forintot osztottak munkaegy­ségenként, készpénzben pedig 29,06 forintot. Ez pedig össze­sen 38,20 forintot tesz ki. ami­hez hozzájön még a prémium és a háztáji jövedelem. Az egy tagra eső átlagjöve­delem 10 900 forint. Persze vol­tak olyanok, akik még ennél is többet kaptak pénzből is, di­cséretből is. Sipos József I 16 936 forintot. Juhász' István 16 900, Duka László 18 800 Gábor György bácsi pedig, aki közeljár a hetvenhez 13 217 fo­rintot vitt haza. Martin István és felesége 34 645 forintot kere­sett a múlt évben. A legszebb eredményt Szőnyi István állat- gondozó érte el. aki családjá­val együtt több mint 46 ezer forintot kapott a termelőszö­vetkezetből. Nyíri elvtárs beszámolójában elmondotta azt is, hogy csat­lakozott hozzájuk Drávaiványi és Sósvertike termelőszövetke­zeti parasztsága is és ezzel a termelőszövetkezet területe meghaladja a négyezer holdat. Jelentős nap volt az egy tanácshoz tartozó Ujegerszegen Monyoródon és Hegyszentmár- tonban is. Itt a három terme­lőszövetkezet külön-külön tar­totta zárszámadását, de a mun­kákat már együtt végzik. Egy termelőszövetkezetbe tömörül­tek Uj Kalász néven. Az újegerszegiek 33,34 forin­tot osztottak munkaegységen­ként a tavalyi 28 forinttal szemben. A jó eredmény el­érésében nagy szerepe volt Jauk Józsefnek és fiának, akik ketten több mint harmincezer forintot vittek haza. Reisz Má­riának. aki kilencezer forintot keresett, Nemes Józsi bácsi­nak. aki 75 éves létére hatezer forintot kapott a közösből. — Szép eredményt ért el Faze­kas József elvtárs. a termelő- szövetkezet párttitkára is. aki 540 munkaegységet teljesített és ezért több, mint 18 ezer fo­rintot kapott. Délfelé a hegyszentmárto­niak gyülekeztek zárszámadó közgyűlésre. Itt is nőtt a mun- naegysée értéke. Előző évben 27 forintot, most meg 30 fo­rintot osztottak munkaegysé­genként. Nemes Gyula párt­titkár azt mondta, hogv szin­te csodát művelt a tagság. Itt :s voltak olyanok, mint Újnál József és felesége, akik 778 munkaegységet szereztek, vagy idős Eizler István, aki 64 éves korára tíz és félezer forintot kapott, özvegy Fehér László- né pedig annyi munkaegységet gyűjtött össze, hogv a termelő­szövetkezetből 15 570 forint volt a jövedelme. Estefelé a monyoródiak kezdték el a közgyűlésüket. Itt 30,58 forintot osztottak munka­egységenként. ami járásunkban a közepes /szintnek felel meg. Jóleső érzés volt hallani hogy ebben a termelőszövetkezet­ben is sok olyan ember volt. mint Keszthelyi István ötven­nyolc éves. aki annyit dolgo­zott a közösben, hogv több, mint tizenháromezer forintot kapott a • munkájáért, vagy mint Ózdi Nándomé, aki ti­zenötezer forinton felül vitt haza. Gyenis Jenő és felesége 22 000 forintot kapott a közös­ből, de örömmel mondta el, hogv a zárszámadás napján 9000 forintért adott el egy hí­zott bikát. Ezt megelőzően pedig öt hí­zott sertést adott el az állam­nak. Ezt a példát többen s követték a községbem Érde­mes másutt is követni. Jól zárt mind a négy ter­melőszövetkezet. Hunyadi István Sellye Milliók kamatát keresem Intézkedési, választ váriam A Dunántúli Napló január 27-í számában megjelent egy cikk az autóbusz szakaszha­tárokról. A Cím alatt felsorol­takat nem akarom még egyszer részletezni, mert tartalmáról, mely a PKV-nak szólt, — ha nem Is hivatalosan —• tudo­mást szerzett róla. Furcsának találom azonban a PKV mély hallgatását. Az is Igaz, hogy a felsorolt konrétumok nehéz helyzetbe hozták a Közlekedé­si Vállalatot a válaszadás te­rén. Emlékezzünk: Hal tér—Nyu­gati városrész 1 forint, Hal tér —Budái vám. vagy Fehérhegy 1.50 forint. Hol itt az ésszerű viteldíj megállapítás, még ak­kor is, ha ..akármilyen" bi­zottság is állapította meg. — Szerintem, ha egy vállalatot bírálat ér, a legelemibb, hogy védi magát, vagy valamilyen formában a ki vezető utat ke­resi. A felsoroltak után szerintem a helyzet a következő. Észre­vételeimet mély hallgatásba burkolózva igyekeznek látszó­lag semmibe venni gondolván, egy fecske nem csinál tavaszt. Itt szeretném megemlíteni —• ismételten —1 nemcsak a ma­gam, hanem sok gyárvárosi dolgozó jogos panasza indított a cikk megírására. Várkonyi Tibor Diós u. 75. Csodálom fejlődésünk hihe­tetlen iramát. Az ipar, a tech­nika nagy fellendülése után most a mezőgazdaság is gyors fejlődésnek indult, ma már elmondhatjuk, hogy az egész országban a szőclaUsta nagy­üzemeké a döntő szó. De ép­pen ezért ezeknek a nagy gaz­daságoknak az ügye már nem magánügy, mint a múltban. Egész népünk érdeke, hogy a nagy erőfeszítéssel létesített beruházásokat ki is használ­juk. Mivel magam egész éle­temben kertész voltam s nem­csak itthon, hanem külföldön is, négy országban szereztem tapasztalatokat, néhány szak­mámba vágó észrevételt sze­retnék tenni. 1961 januárjában Harkány­ban üdültem. Itt a természe­tes melegvíz kihasználására melegágy! kertészetet létesítet­tek. Ügy tudom, több mint négymillió forint ennek a ker­tészetnek a terhe. Természete­sen ellátogattam oda. Megdöb­benve hallottam, hogy ennek a nagyon kedvező adottságú ker­tészetnek a működése deficites. A haszon elmarad. Az évi be­vétel éppen egy tizenhatoda a befektetésnek, amely tehát csak tizenhat év múltán térül meg. De hol vannak a kama­tok? A növényházak és meleg­ágyak amortizációja 8—10 éves. Eszerint, mire az első befek­tetés megtérülne, a kertészetet legalább egyszer újra kell épí­teni. Mindennek elsősorban az az oka, hogy a harkányi me­legágy i kertészet berendezése már elkészítésekor elavult, ! korszerűtlen volt. De nagyjá­ból azonos a helyzet az álta- ■ lám jól ismert mohácsi haj- ; tatótelepen is. Ezen szerintem csak egyféleképpen lehet se­gíteni. Némi újabb befektetés­sel használhatóvá, korszerűvé kell tenni ezeket a kertészete­ket. Azután pedig gondoskodni kell arról, hogy az üvegházak, melegágyak minden négyzet- centiméternyl helyét alaposan kihasználják. A melegágy! ker­tészetnek, hogy kifizetődő le­gyen, egész télen át valóság­gal ontania kellene a zöldfé­léket. Hogy csak egy példát mondjak, a harkányi és mohá­csi kertészetnek már idén kajl rácsonykor legalább százezer fej salátát kellett volna piacra dobnia, ami mintegy félmillió forintos bevételt jelentene. De a harkányi kertészet termelése mélyen a lehetőségek alatt ma­rad, a mohácsi pedig éppen most a téli idényben úgyszól­ván kihalt, talán csak május­ban kezd üzemelni. A lehető­ségek ki nem használása való­ságos pazarlás. Ha csak má jus elsejére érne be két vagon pa­radicsom, (a valóságban, kü­lönösen az ideihez hasonló kedvező körülmények közt jó­val korábban is beérik) s ezt a két vagon paradicsomot az észa ki országokba, Svédországba, Finnországba adnánk el, nem­csak a deficitet lehetne meg­szüntetni, hanem jelentős nye­reségre tehetnénk szert, nem is szólva a jó valutáról, amit kaphatnánk érte. A harkányi és a mohácsi kertészetekbe együttesen több, mint ötmillió forintot építet­tünk be. Bűnös könnyelműség, ha ezeket az összegeket nem kamatoztatjuk. Szakács János kertész, Mohács, Vörösmarty u. 32. Békák a belvárosban Sziiksé« lesne Korszerű men'öäl omásra Olvastam, hogy Pécsett szá­ntó« új létesítményt terveznek, sok millió forintos költséggel. Ed mind szép, mert hasznos lé­tesítmények születnek. A szá­mos létesítmény mellett azon­ban egy korszerű mentőállo­másra nagy szükség volna, megfelelő nagyságú gépkocsi- szinnel, hOígy ne kelljen a men­tőautókat. az utcán tartani, el­foglalva velük a járdát. Vincze Lajos. MÁV műszaki íőintéző. A pécsi halceamokba he­tenként egyszer vagy kétszer halszállítmány érkezik teher­autókon. A szállítmányt kosa­rakba rakják és a járókelőket leszorítva a járdáról a halcsar­nok pincéjébe a helyiség alatti nyíláson át egy csúszdába öntik. Úszik az egész járda a víztől, a látvány nem a belvárosba való. A halszállítmányba min­den alkalommal belekeveredik néhány jól megtermett béka IS. Ezeket az állatokat kido­bálják és otthagyják az épület melletti beépítetlen terv az újság- és a könyvbódé m gött, a suhancok nagy szórako­zására, akik zavarják, agyon­verik a békákat. Nem évpen gyönyörködtető látvány. Vala­mi más megoldást kellene ta- lálni. A békák nem a belváJ rosba valók. A. / . J o g' i tanácsa (I ó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents