Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-24 / 47. szám
*961. FEBRL’ÄR 24. N A P L Ö Film Film Film Film TISZTES ilMIHÄZ A klasszikus regényből készült film általában egyenlő egy bizonyosfajta előzetes fenntartással. Régi panasz, hogy a nagy klasszikus regények filmváltozata rendszerint adós marad — vagy a lényeggel, vagy a regény epikai szépségeivel. Ha a film a regény iránti hűséggel készül — nyilvánvalóan nem követheti a regény lazább, szétfolyóbb 'szerkezetét, ha esszenciát akar nyújtani: könnyen kimaradhat a regény színe, sava- borsa, szépsége. Annál nagyobb örömet okozott a most bemutatott francia film, a Tisztes úriház, amelyet az ismert francia rendező — Julien Duvivier rendezett Zola regényéből. Azt hiszem, hogy az ilyen filmeknél elsősorban ott kezdődik az elismerés, ha az ember az önmagában elfogadott recenzióban elismeri: ez a film tömörítve mindaz, amit a regény olvasás közben adhatott. A Tisztes úriház rnegörizte Zola regényének, cselekményét — nagyon helyesen csak a cselekmény leglényegesebb mozzanatait építette be — a képi kifejezéssel átmentette a regény összes irodalmi szépségét, azzal együtt, hogy a regény alaphangját egy kicsit a vígjáték felé irányította. Természetes, hogy így a film is elsősorban vígjátéki jellegű, elsősorban a fonák és mocskos szituációk irónikus — néhol csak vígjátéki — ábrázolása. Az a rendezői koncepció, hogy Zola regényéből elsősorban vígjátéki elemekkel készítsenek filmet — mint a példa mutatja — végeredményben hálás gondolat, hiszen a film igazán jó, friss, eleven, a komor, fülledt zolai színeket megfrissíti. Nyilvánvalóan ez az oka annak, hogy ebben a vígjátéki miliőben nem találjuk meg — csak de- koratívan — a regényben oly nagyszerűen ábrázolt cseléd! világot, a hátsó udvar életét, amely vaskossága ellenére is Zola kíméletlen társadalombírálatát adja. Természetesen olyanféle rangsorolást nem lehet megállapítani, hogy melyik írónak a regényéből nehezebb vagy könnyebb jó filmet készíteni, de az kétségtelen, hogy a már említett zolai fülledtség, a komor színek, egy egész megállt polgári világ, alakjaival együtt nem a legalkalmasabb filmalany, másrészt a zolai naturalizmus a filmben könnyen elcsúszhat, ízléstelenné válhat. A film erényei közé tartozik, hogy a francia polgárság tipikus alakjaiba sikerült ugyanazt a vénát ültetni, mint az író tette regényeiben, és sikerült elkerülni a vaskosság veszélyét. A film sehol sem ízléstelen, minden jelenetben megtartja a mértéket. A rendezői eszközök alkalmasint ragaszkodtak Zola irodalmi eszközeihez. Duvivier nem akart se modern, se nagyvonalú lenni, nem alkalmazott bravúrt, és éppen ezért sikerült a polgári belső világ lényegét ábrázolnia. Octave Mouret, a csinos és megnyerő fiatalember szemével lehet belátni a tisztes úriházba, az ő karrierje — amelyet elsősorban a női kegyeknek köszönhet — az, amely a film gerincét adja. Ami ehhez járul, az a nagyszerűen ábrázolt ocsmány, erkölcsi gátlásoktól mentes, csak a külszínre óvatos polgári világ, amelyben minden különösebb gátlás nélkül mindenki mindenkinek a szeretője, és a pénz, a vagyon, az érvényesülés végeredményben elmos minden morális ellenkezést. Ezt tapasztalni Josserandné szorgos ügyeskedésében, amellyel lányait jól akarja férjhez adni, ezt Auguste Vabre, a megcsalt férj filozófiájában — aki a feltámadt férji ösztön első sugallatára j ----------—.■ \ Hétmi llió forinttal nőtt a tsz-ek betétállománya Az ország más megyéihez hasonlóan Baranyában is folynak a termelőszövetkezetek zárszámadó közgyűlései és ezzel cgyidőben a munkaegység után járó összegek kifizetése is. Már az elmúlt esztendőben tapasztalható volt. hogy parasztságunk előrelátó volt, meg változtatta „őseinek" szokását és pénzét nem valahol az ágy környékén, vagy sok esetben a szalmazsákban helyezte el, hanem bízott a mai termelőszövetkezeti gazda a dolgozó nép államában és pénzét takarékban helyezte el. ahol a betétállomány évenként 5 százalékot „fiadzott” is. Ez évben megyénk lakossága több mint 20 millió forintot helyezett el takarékkönyvbe; melyből közel 7 millió forint a laz-tagok betétjéből adódik. A most folyó zárszámadások idején többek' között az alábbi termelőszövetkezetek helyezték el pénzüket takarékbetétkönyvbe. A beremendi tsz 1 millió forinton felül, a belvárdgyulai tsz tagsága pedig közel félmillió forint értékű takarék- könyvet nyitott, Olasz község lakossága kerek félmilliót, míg a h áss ágy i tsz 270 ezer forintot, Rózsafa 200 ezret helyezett el takarékba, a kétújfalusiak pedig 750 ezer forinttal gyarapították amúgyis gazdag betétállományukat. A betétkönyvek — mint illetékesek elmondották — 98 százaléka tartós. azaz 90 napig nem veszik ki, tehát a tulajdonosok csak hosszabb idő múlva szándékoznak felhasználni azt. még meg akar verekedni Oc- tave-val, a csábítóval, de néhány józanabb perc után rádöbben: ha Octave elmegy a boltból, végeszakad a soha nem tapasztalt forgalomnak — és ezt látni a film minden alakjában, minden jelenetében. Mocskos világ, a legkisebb j belső, harmonikus szépség nél- ; kül, ahol annak is el kell búk- ’ ni, aki ki akarja dugni a fa- | jét ebből a morál nélküli környezetből. Minden hálószoba fülledt titkot takar, kezdve a 1 hisztériás Valerie-től a cselé- \ dek hálókamrájáig. Ez a világ, amelyet Zola oly nagyszerűen, oly kíméletlen bírálattal ábrázolt, teljes valóságában életre kel a filmben, de .— mint már említettem — vígjátéki felfogásban. A színészi alakítások kivétel nélkül élményt jelentenek. Gerard Philipe egyszerre gáláns és visszataszító, Danielle Darrieux amennyire hideg és kimért tud lenni, éppen olyan ; mértékben tudja ábrázolni a \ gátlásaival küszködő szerelmes asszonyt. Különösen tetszett Dany Carrel a bájos j Berthe szerepében. A film összértékéhez még hozzászámítandó erény, hogy a szinkron ezúttal a szokottnál jobban sikerült. Thiery Árpád Plakátok, röplapok rendelése és kivitelezése Qíigé és utgaíhuL adás-vétel-csere hirdetése Állás, munkaerő- felvétel, liázasságí tiírslelések Gyorsan! Olcsón! Pontosan ! Magyar Hirdető Pécs, Boltív köz 4, Szerkesztőségünkhöz egyik olvasónk azzal a kérdéssel fordult, hogy adjunk felvilágosítást munkaviszonya megszűnése ügyében. A levélben röviden leírja, hogy 1931. augusztusában kezdett dolgozni. munkaviszonya azúta folyamatos és most 1881. januárjában felmondtak azon a címen, hogy a vállalat átszervezése folytán nem tudják alkalmazni. Kérdése: jogos volt-e a felmondás? A 14/1058. (V. 30.) M. T. számú rendelet 3. paragrafusa kimondja, hogy a vállalat, vagy a termelés átszervezése következtében csak különösen indokolt esetben lehet megszüntetni az olyan dolgozó munkaviszonyát. aki csökkent munkaképességű vagy pedig az öregségi nyugdíjra való Jogosultság megszerzéséhez legfeljebb öt éve hiányzik és legalább öt éves folyamatos munkaviszonya van. Ezek szerint és a levélben foglaltai: alapján nem látjuk indokoltnak a felmondást. Káért azt javn- eolldk. hogy n vállalat intézkedése ellen az egyeztető bizottsághoz fellebbezzen. * Termelőszövetkezeti olvasónk az iránt érdeklődik, hogy melyik termelőszövetkezeti tagnak van er- •*Uiítéke és ki kaphat tót? A válasz megadására felkértük az Állami Erdőgazdaság Igazgatóságát. Az alábbiak szerint tájékoztattak bennünket a kérdéssel kapcsolatban; „A termelőszövetkezeti tag erdőjog részét belépéskor beviszi a termelőszövetkezetbe, de az erdőjoggal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a termelőszövetkezet a belépést követő gazdasági év elejétől (október 1.) gyakorolja. Tehát az, aki például I960, szeptember 30-án belépett a termelőszövetkezetbe. 1968/61. évi fatermelésből egyénileg nem részesülhet, a kitermelt faanyagot már a termelőszövetkezet kapja és természetesen a termelőszövetkezet viseli a termelési költségeket is. Az 1060. október 1. után belépett termelőszövetkezeti, tag erdőjoga után 1961. évi szeptember 30-ig viseli a terheket és élvezi a jogokat is. A bevitt erdőjogrészek után járó faanyagot a termelőszövetkezet tagjai között a közgyűlés határozata értelmében szétoszthatja részesítve azokat a tagokat is, akiknek nem volt erdő jogrészük, annál is Inkább, mert 1961. január 1-től termelőszövetkezetbe bevitt erdöjogrész után földiára- »éMkot kell fizetni a 30/1960, (xn. 10.) F. M. számú rendelet érteimében.** * Kérdésként merült fel olvasóink részéről az, hogy mely termelő- j szövetkezeti tagokat illeti meg szőlőhasználat. A vonatkozó törvényes rendelkezések értelmében termelőszövetkezeti tagok szőlőhasználatra csak abban az esetben jogosultak, ha a termelőszövetkezetbe belépéskor szőlőt Is vittek. Termelőszövetkezeti tagok az állami tartalék- területből szőlőt nem bérelhetnek. Ellenben a termelőszövetkezet a szabadon lévő állami tartalékterületi szőlőket ideiglenes, vagy végleges használatra átveheti, közös használatra, de ebből csak olyan termelőszövetkezeti tagnak adhatnak háztáji területként szőlőt, aldk a termelőszövetkezetbe belépéskor szőlőt vittek. A termelőszövetkezeti tagok 400 —600 négyszögöl háztáji szőlőt tarthatnak meg a közgyűlés ha- ' tározata szerint. * Egyik olvasónk munkaügyben kér segítséget szerkesztőségünktől. .Levelében S. K. Anna aláírást I használt és így csak akkor tudunk I srgftent hn szerkesztősédünMrel i közli pontos lakcímét, • Négy termelftszüvetkezst zárszámadása A sellyei Ormánság Termelőszövetkezetben jól zárták az elmúlt évet. Több. mint kétezer holdon gazdálkodott a termelőszövetkezet és mint Nyíri Sándor, a termelőszövetkezet elnöke beszámolójában elmondotta nem is rosszul. Szinte mindenből többet adjak a tervezettnél. Anyakocából huszonöttel, süldőből ötven. hízóból pedig nyolcvan darabbal állítottak be többet, mint amennyit a tervük előírt. Jó jövedelmet biztosított a baromfitenyésztésük is. Jelenleg is 150 szárnyasuk van. A termelőszövetkezet közös vagyona majdnem eléri a hét millió forintot. És ebből a tiszta vagyon nem kevesebb, mint kétmillió 600 ezer forint. A múlt évben saját erőből több, mint h áromő síéi s zá zezer forintot ruháztak be. A múlt évi jó eredmény annak is köszönhető, hogy a termelőszövetkezetben minden hónapban rendszeresen biztosítani tudták a havi 15, forintos munkaegységelőleget. Ennek titka az volt, hogy yalameny- nyi terményféleségükre, hízósertéseikre, hízómarháikra szer ződést kötöttek. A termelőszövetkezetben természetesen 9,14 forintot osztottak munkaegységenként, készpénzben pedig 29,06 forintot. Ez pedig összesen 38,20 forintot tesz ki. amihez hozzájön még a prémium és a háztáji jövedelem. Az egy tagra eső átlagjövedelem 10 900 forint. Persze voltak olyanok, akik még ennél is többet kaptak pénzből is, dicséretből is. Sipos József I 16 936 forintot. Juhász' István 16 900, Duka László 18 800 Gábor György bácsi pedig, aki közeljár a hetvenhez 13 217 forintot vitt haza. Martin István és felesége 34 645 forintot keresett a múlt évben. A legszebb eredményt Szőnyi István állat- gondozó érte el. aki családjával együtt több mint 46 ezer forintot kapott a termelőszövetkezetből. Nyíri elvtárs beszámolójában elmondotta azt is, hogy csatlakozott hozzájuk Drávaiványi és Sósvertike termelőszövetkezeti parasztsága is és ezzel a termelőszövetkezet területe meghaladja a négyezer holdat. Jelentős nap volt az egy tanácshoz tartozó Ujegerszegen Monyoródon és Hegyszentmár- tonban is. Itt a három termelőszövetkezet külön-külön tartotta zárszámadását, de a munkákat már együtt végzik. Egy termelőszövetkezetbe tömörültek Uj Kalász néven. Az újegerszegiek 33,34 forintot osztottak munkaegységenként a tavalyi 28 forinttal szemben. A jó eredmény elérésében nagy szerepe volt Jauk Józsefnek és fiának, akik ketten több mint harmincezer forintot vittek haza. Reisz Máriának. aki kilencezer forintot keresett, Nemes Józsi bácsinak. aki 75 éves létére hatezer forintot kapott a közösből. — Szép eredményt ért el Fazekas József elvtárs. a termelő- szövetkezet párttitkára is. aki 540 munkaegységet teljesített és ezért több, mint 18 ezer forintot kapott. Délfelé a hegyszentmártoniak gyülekeztek zárszámadó közgyűlésre. Itt is nőtt a mun- naegysée értéke. Előző évben 27 forintot, most meg 30 forintot osztottak munkaegységenként. Nemes Gyula párttitkár azt mondta, hogv szinte csodát művelt a tagság. Itt :s voltak olyanok, mint Újnál József és felesége, akik 778 munkaegységet szereztek, vagy idős Eizler István, aki 64 éves korára tíz és félezer forintot kapott, özvegy Fehér László- né pedig annyi munkaegységet gyűjtött össze, hogv a termelőszövetkezetből 15 570 forint volt a jövedelme. Estefelé a monyoródiak kezdték el a közgyűlésüket. Itt 30,58 forintot osztottak munkaegységenként. ami járásunkban a közepes /szintnek felel meg. Jóleső érzés volt hallani hogy ebben a termelőszövetkezetben is sok olyan ember volt. mint Keszthelyi István ötvennyolc éves. aki annyit dolgozott a közösben, hogv több, mint tizenháromezer forintot kapott a • munkájáért, vagy mint Ózdi Nándomé, aki tizenötezer forinton felül vitt haza. Gyenis Jenő és felesége 22 000 forintot kapott a közösből, de örömmel mondta el, hogv a zárszámadás napján 9000 forintért adott el egy hízott bikát. Ezt megelőzően pedig öt hízott sertést adott el az államnak. Ezt a példát többen s követték a községbem Érdemes másutt is követni. Jól zárt mind a négy termelőszövetkezet. Hunyadi István Sellye Milliók kamatát keresem Intézkedési, választ váriam A Dunántúli Napló január 27-í számában megjelent egy cikk az autóbusz szakaszhatárokról. A Cím alatt felsoroltakat nem akarom még egyszer részletezni, mert tartalmáról, mely a PKV-nak szólt, — ha nem Is hivatalosan —• tudomást szerzett róla. Furcsának találom azonban a PKV mély hallgatását. Az is Igaz, hogy a felsorolt konrétumok nehéz helyzetbe hozták a Közlekedési Vállalatot a válaszadás terén. Emlékezzünk: Hal tér—Nyugati városrész 1 forint, Hal tér —Budái vám. vagy Fehérhegy 1.50 forint. Hol itt az ésszerű viteldíj megállapítás, még akkor is, ha ..akármilyen" bizottság is állapította meg. — Szerintem, ha egy vállalatot bírálat ér, a legelemibb, hogy védi magát, vagy valamilyen formában a ki vezető utat keresi. A felsoroltak után szerintem a helyzet a következő. Észrevételeimet mély hallgatásba burkolózva igyekeznek látszólag semmibe venni gondolván, egy fecske nem csinál tavaszt. Itt szeretném megemlíteni —• ismételten —1 nemcsak a magam, hanem sok gyárvárosi dolgozó jogos panasza indított a cikk megírására. Várkonyi Tibor Diós u. 75. Csodálom fejlődésünk hihetetlen iramát. Az ipar, a technika nagy fellendülése után most a mezőgazdaság is gyors fejlődésnek indult, ma már elmondhatjuk, hogy az egész országban a szőclaUsta nagyüzemeké a döntő szó. De éppen ezért ezeknek a nagy gazdaságoknak az ügye már nem magánügy, mint a múltban. Egész népünk érdeke, hogy a nagy erőfeszítéssel létesített beruházásokat ki is használjuk. Mivel magam egész életemben kertész voltam s nemcsak itthon, hanem külföldön is, négy országban szereztem tapasztalatokat, néhány szakmámba vágó észrevételt szeretnék tenni. 1961 januárjában Harkányban üdültem. Itt a természetes melegvíz kihasználására melegágy! kertészetet létesítettek. Ügy tudom, több mint négymillió forint ennek a kertészetnek a terhe. Természetesen ellátogattam oda. Megdöbbenve hallottam, hogy ennek a nagyon kedvező adottságú kertészetnek a működése deficites. A haszon elmarad. Az évi bevétel éppen egy tizenhatoda a befektetésnek, amely tehát csak tizenhat év múltán térül meg. De hol vannak a kamatok? A növényházak és melegágyak amortizációja 8—10 éves. Eszerint, mire az első befektetés megtérülne, a kertészetet legalább egyszer újra kell építeni. Mindennek elsősorban az az oka, hogy a harkányi melegágy i kertészet berendezése már elkészítésekor elavult, ! korszerűtlen volt. De nagyjából azonos a helyzet az álta- ■ lám jól ismert mohácsi haj- ; tatótelepen is. Ezen szerintem csak egyféleképpen lehet segíteni. Némi újabb befektetéssel használhatóvá, korszerűvé kell tenni ezeket a kertészeteket. Azután pedig gondoskodni kell arról, hogy az üvegházak, melegágyak minden négyzet- centiméternyl helyét alaposan kihasználják. A melegágy! kertészetnek, hogy kifizetődő legyen, egész télen át valósággal ontania kellene a zöldféléket. Hogy csak egy példát mondjak, a harkányi és mohácsi kertészetnek már idén kajl rácsonykor legalább százezer fej salátát kellett volna piacra dobnia, ami mintegy félmillió forintos bevételt jelentene. De a harkányi kertészet termelése mélyen a lehetőségek alatt marad, a mohácsi pedig éppen most a téli idényben úgyszólván kihalt, talán csak májusban kezd üzemelni. A lehetőségek ki nem használása valóságos pazarlás. Ha csak má jus elsejére érne be két vagon paradicsom, (a valóságban, különösen az ideihez hasonló kedvező körülmények közt jóval korábban is beérik) s ezt a két vagon paradicsomot az észa ki országokba, Svédországba, Finnországba adnánk el, nemcsak a deficitet lehetne megszüntetni, hanem jelentős nyereségre tehetnénk szert, nem is szólva a jó valutáról, amit kaphatnánk érte. A harkányi és a mohácsi kertészetekbe együttesen több, mint ötmillió forintot építettünk be. Bűnös könnyelműség, ha ezeket az összegeket nem kamatoztatjuk. Szakács János kertész, Mohács, Vörösmarty u. 32. Békák a belvárosban Sziiksé« lesne Korszerű men'öäl omásra Olvastam, hogy Pécsett szántó« új létesítményt terveznek, sok millió forintos költséggel. Ed mind szép, mert hasznos létesítmények születnek. A számos létesítmény mellett azonban egy korszerű mentőállomásra nagy szükség volna, megfelelő nagyságú gépkocsi- szinnel, hOígy ne kelljen a mentőautókat. az utcán tartani, elfoglalva velük a járdát. Vincze Lajos. MÁV műszaki íőintéző. A pécsi halceamokba hetenként egyszer vagy kétszer halszállítmány érkezik teherautókon. A szállítmányt kosarakba rakják és a járókelőket leszorítva a járdáról a halcsarnok pincéjébe a helyiség alatti nyíláson át egy csúszdába öntik. Úszik az egész járda a víztől, a látvány nem a belvárosba való. A halszállítmányba minden alkalommal belekeveredik néhány jól megtermett béka IS. Ezeket az állatokat kidobálják és otthagyják az épület melletti beépítetlen terv az újság- és a könyvbódé m gött, a suhancok nagy szórakozására, akik zavarják, agyonverik a békákat. Nem évpen gyönyörködtető látvány. Valami más megoldást kellene ta- lálni. A békák nem a belváJ rosba valók. A. / . J o g' i tanácsa (I ó