Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-03 / 29. szám

2 N Ä P L 0 1961. FEBRUAR Z. Használjak fel helyesen a külföldi tanulmányutak tapasztalatait H kővetkező tanévtől újabb ötszáz ál alános iskolában vezetik be a politechnika! oktatás Az elmúlt évek során egyre több üzem. vállalat ée intéz­mény küldi el tanulmányútra szakembereit a Szovjetunióba, NDK-ba, Csehszlovákiába és még számos más országba azért, hogy a külföldön szer­zett tapasztalataikat itthon hasznosítsák, » termelékeny­ség növelése és általában a termelés korszerűsítése érde­kében. A helyes eljárás az. és ezt el is várjuk külföldön járt szakembereinktől, hogy ^ a szerzett ismereteiket mielőbb a gyakorlatban fordítsák nép­gazdaságunk hasznára. A külföldön szérzett Ismere­tek helyes felhasználásával kapcsolatban sok értékes es követendő példát találunk me­gyénkben is. Hazárik bányái­ban a szénpor- és a sujtólég- robbanás, a székiféldolgozó üzemeknél a szénporrobbanás megakadályozása és a robba­nással kapcsolatos munkavé­delmi intézkedések megtétele nagy problémát okoz kutató­inknak és a termelés közvet­len Irányításában résztvevő műszaki dolgozóinknak. Ma­gyarországon a szenek minő­ségéből kifolyólag ritkán for­dul elő szén por robbanás. A robbanás veszélye viszont ál­landóan fennáll és ezért ellen­tétben a régebbi gyakorlattól, kutatni kell a veszély elhárí­tásának lehetőségeit. 1901-ben tervezik meg a pécsi György- aknán épülő első magyar ku­tatótárót, azzal a céllal, hogy ott sujtólég- és szénporrob­banásokkal kapcsolatos kísér­leteket végezzenek. Tekintet­tél arra. hogy a kutatótóró építésével, berendezésével és bi ott végzendő kutatásokkal kapcsolatban csupán — iroda­lomból — elméleti ismeretek­kel rendelkeznek szakembe­reink, a péci szón tröszt kuta­tási osztályán dolgozó Bán­hegyi Mihály fiatal vegyész kütatómérflököt küldték ki fevakaríati tapasztala t^zetzés végett a 'Német Demokratikus Köztársaságba. Bánhegyi Mihály a kutató­táró tanulmányozása mellett a robbanások megelőzésének laboratóriumi vizsgálati lehe­tőségeivel is foglalkozott. Az N DK-ban tanultak alapján itthon készített egy ..szénpor- gyullddáSpörit”-meghatározó szerkezetet, amelynek segítsé­gével a lebegóállapotú szén­porok gyulladási hőfokát lehet megállapítani, ilyen szerkeze­tet ezelőtt csak az irodalomból ismerték, de ma már ennek és más készülékek segítségé­vel a szén húsz fizikai ób ké­miái tulajdonságát vizsgálva meghatározzák például, hogy a kemence külső felülete a le­begő szénpor robbanásának veszélye nélkül milyen hőfo­kot érhet el: A tanulmányút sikerét bi­zonyítja ß másik konstrukció is, amelynek segítségével azt állapítják meg, hogy a leüle­pedett szénpor milyen vastag­ságban és mennyi idő alatt gyullad meg. A robbanással kapcsolaton újfajta korszerű vizsgálatoknak amellett, hogy a dolgozók életét és testi ép­ségét megóvja, komoly gazda­sági eredménye is van, mert kiküszöböli a fölösleges mun­kavédelmi beruházásokat és a szükséges intézkedéseket Vi­szont meghatározza. A Pécsi Porcelángyárból 1960 szeptemberében, húsz na­pot töltöttek a Szovjetunióban tanulmányúton Beke László főmérnök, ótott Kovács Antal technikus. Misángyi László fejlesztési csoportvezető és Bauer Mátyás lakatoscsoport- vezető. E tanulmányutat is si­ker koronázta, mert miután hazatértek. megkezdték a Szovjetunió porcelángyárai­ban látottak egy részének al­kalmazását munkájukban. A kisfeszültségű szigetelő- formákat importgipszből ké­szítik. ami költséges, mert Kill—200 formázás utón hasz­nálhatatlanná válnak. A ta­nultak alapján agyag helyett fémből készítettek kisfeszült­ségű formát. A kísérlet sike­rült és az eddig 200 helyett 2ÜÖ ezerszer lehet formálni az új anyagú fortnázóval. mely­nek alkalmazását rövidesei! A vákuumpréeből kijövő maeszarudat ezelőtt kézzel alakították csőszerűvé. A lá­tottak alapján a vákuumprést módosították, ennek eredmé­nyéképpen a masszát nemcsak préseli, de egyidejűleg a kí­vánt csőszerű formára is ala* kítja a gép. A módosítás kö­vetkeztében nő a termelékeny­ség és kevesebb' dolgozó szük­séges a géphez. A munkafolyamatok során keletkezett hulladékot kézi­erővel szállítják a masszama- lomba. A tervezés alatt lévő új porcelángyári üzem számá­ra javasolták, hogy a gépek­től a masszamalornba szállító­szalagokat tervezzenek a hul­ladék elszállítására. Ugyan­csak az. új üzem Számára jaJ vasaltak olyan esztergagép megvásárlását, ami az eddigi­től eltérően egy darabból ké­szíti a 200 ezer voltnál erő­sebb feszültségű szigetelőket. Az új gép beállításával meg­nő a termelékenység és na­gyobb lesz a szigetelők me­chanikus és elektromos szi­lárdsága. A Szovjetunióban látottak Ás tapasztaltak alapján jóné- hány olyan terv te megszüle­tett a tanulmányúton járt por­céi ángy ár j szakemberekben, melyék csak későbbi időben valósíthatók meg, de azért el­képzeléseik alapján tovább foglalkoznak a kivitelezéssel, Többek között szeretnék még megoldani a massza vízkisző- rési idejének megrövidítését ée a szigetelők kézi mázolásá­nak gépesítését. A leírt néhány példa is bi­zonyítja a külföldi tanul­mányutak eredményességét, amely viszont csak akkor je­lentkezik. ha a tapasztalato­kat fel Is használják a fflün- ka megjavítása érdekében. A politechnikai oktatásba eddig bekapcsolt általános is­kolák számát az idén Újabb öt- szó7,zal növelik. így a követ­kező tanévtől kezdődően már kétezer általános iskolában ré­szesítik műszaki gyakorlati képzésben a tanulókat. A Mű­velődésügyi Minisztérium gon­doskodik róla. hogy tökélete­sítsék, kiegészítsék a politech­nikai műhelyek felszerelését, s nagy gondot fordítanak jó egészségügyi körülmények­re is. Az 1961—62-es tanév j kezdetére a már meglévő öt- j vénén kívül újabb tíz központi politechnikai műhelyt rendez- i nek be az, ország különböző j Vidékein, Ezekben is oivan kor j szerűen felszerelt fa- és fém- megmunkáló gépeket Helyez­nek el, amelyek minden tekin­tetben megfelelnek a baleset- megelőzés követelményeinek. Film Film Film Film i szevillai ícjríily Színes olasz operaíilm SAJÄTOS MŰFAJ az opera- film. Sokáig vitatták, hogy helyes-e egyáltalán operát filmre vinni, s ha igen. ho­gyan. Egyik felfogás szerint akkor jó az operafilm, ha pon­tosan követi az opera színpadi előadását, másik szerint vi­szont a filmen fel kell oldani a operát a színpadi kötöttsé­gek alól. De ez Utóbbi köny- nyen összeütközésbe kerülhet a zenével, s az operának azzal a sajátosságával, hogy előadás­mód j-a eleve irreális, szereplői y énekben adják elő ínondani- valójukát. Az olaszok számos kísérletet végezitek ekörül*; s ez érthető, hiszen az olasz operajátszás világhíre szinte kötelezővé teszi, hogy mind­azt a művészi értéket, amely az olasz operában, nagyszerű énekeseik művészetében rej­lik. határaikon túl is élvezhe­tővé tegyék. Ennek pedig ki­váló eszköze a film. A ezevil- lai borbély bemutatása után különös erővel érezhetjük, hogy a film valóban eszköz —* az opera népszerűsítésének, közkinccsé tételének nagyszerű eszköze. Ennek az operaiilró­nék az alkotói nem törekedtek arra. hogy valami újat, az1 eredeti operától Idegent adja­nak. viszont kiaknáztak min­den olyan lehetőséget, amely a filmen tálán még a színpadi előadásnál is élvezhetőbbé teszi az operát. Ilyen lehető­ség például, hogy a legjobb hanghoz a legelőnyösebb külsejű színészt szerepeltessék. Ez az egyszerű, de eredmé­nyes ..fogás” tökéletesebbé te­szi az illúziót. Meglehetősen kevés ugyanis az olyan kiváló operaénekes, mfr.t *fíto Gobbi," akt Figaróként nemcsak a kzím ■ pádon, hpnem a filmen is meg-, állja a helyét. BEAUMARCHAIS VIO JÁ­TÉKÁT, Rossini zenéjét, Tito Gobbi remek énekét élvezzük a filmen, s közben gyönyör­ködünk a kitűnően színezett, vidám jelenetekben, jól kom­ponált képekben, amelyek nem egyszerű illusztrációi a zenének és éneknek. Csak he­lyeselhetjük. hogy a magyar szövegű felirat csupán a cse­lekményekhez mintegy magya­rázatul szolgáló - prózai ré­szeknél jelennek meg. A zene ée ének valóban önmagáért beszél, nem szorul fordításra a teljes szöveg feliratozása in­kább csak zavart okozott Vol­na. A színmű és a belőle írt opera egyaránt elég népszerű és közismert, de aki egyiket sem ismémé, az is Világosan értheti, miféle szerelmi bo­nyodalmakról Vah itt szó. ho­gyan igyekszik AlmaViva gróf­ja álnéven, Figaro segítségé­vel megszerezni a gyönyörű Rosinn kezét. A Figarót ala-’ kító Tito Gobbi ragyogó hang- , -h%‘térmésretesen végig uralja a ; filmet., de kitűnő Giulio Neri is Don Bgsilio basszus szere­pében. Gróf Almaviva hangja1 Nicola Monti, megjelenítője Armando Francioli. Rosinát Irene Genna játssza, Giulietta Simionato énekli. A kettősség ellenére a játék és ének össz­hangja Szinte tökéletes, leg feljebb néha tűnik fel. hogy a hangerő jóval nagyobb, mint amekkorát a félig zárt szájjal éneklő művész kicsalhatna a torkából. Ez azonban cseppet sem rontja, a- műélvezetet. Jól sikerült operafilm ez. valóban alkalmas arra. hogy az opera kedvelőinek táborát növelje. (—s —c) 1 'MÉSZÁROS*PERfN< (46.) , Természetes, hogy ez a ve­zércikk nem érhette el a kí­vánt hatást. A város lakossá­ga tovább nyugtalankodott. Végre 1945. máricus 15-én, csütörtökön . napvilágot látott a bolgár hadsereg vezérkará­nak hadi jelentése: „A bolgár vezérkar főnöke jelenti, hogy a bolgár csapa­tok visszaverték a németek arcvonalszakaszunk ellen pán­célos és tüzérségi erőkkel in­dított támadását súlyos vesz­teségeket okozva az ellenfél­nek. A Dráva balpartján léte­sített német hídfő keskenvé­dik és koncentrált támadásunk következtében mind kisebb tér re szűkül. A harc néhány nap­ja folyik.” A jugoszláv főparancsnok­ság ugyanekkor ártól számolt be. hogy jugoszláv egységek Podravszka Szlatina és Viro- vitiCa között, sikeres támadási intéztek a német állások ellen. Ez, utóbbi jelentésből az is ! kiderül, hogy ezek szerint a I Drávasz.a bölcs—Harkány tét- ■ágfSben támadó német ók mö­gött mintegy 80 kilométer széles és a Száván túllg nyúló területen sorakoztak fe] a „Balkáni hadsereg” egységei. A iköVelkező. március 22-én kelt hadljelentés a következők rfli számol be: ,.A Dráva balpartján létesí­tett német hídfő felszámolása befejezéshez közeledik. A har­cokban 1463 német elesett, 36 fogságba esett.” Az elesett és fogságba esett, németek aránya igen jellemző a Dráva menti harcok vadsá­gára. Amellett ezt a számot semmiképpen sem lehet túl­zottnak nevezni. Valószínű, hogy ennél sokkal több német esett áldozatul, hiszen a né­met parancsnokság két héten át szinte óránként erőszakolta a bolgár állások elleni roha­mokat. Ugyanezen a napon egy Szó­fiába érkezett jelentést közöl az Uj Dunántúl: „A bolgár vezérkar hivata­los jelentése szerint a bolgár és szovjet csapatok teljesen felszámolták á németek Dráva menti 'hídfőállását.” A szer­kesztő zárójeles megjegyzést fűzött hozzá: „(Ez a hídfő­állás Drávaszubolcsnál volt.)” Ez a szerkesztői megjegyzés indokolt is volt, mert március 23-án a következő hadijelentés elmondja: „Légierők és a Vö­rös Hadsereg egységeinek be­avatkozásával tovább folytat­ták sikeres támadásaikat a Dráva balpartján létesített hídfőállás ellen a bolgár csa­patok.” A jelentés szerint ek­kor szabadították fel Valkov, Torjánc, Zsidópuszta, Ujbezdán, Györgyuctoar helységeket és ezzel a Bolmánv területén lé­tesített hídfőállás jelentősen összesz.űktllt. Csak március 29-én, vasár­nap jelent meg végre a Dráva menti harcok végleges befeje­zését tudósító hadljelentés. Eszerint a Valkovótól északra löolmánynál) létesített Dráva menti német hídfő felszámolá­sa alkalmával a németek a már két nappal korábban kö­zölt veszteségen kívül a kö­vetkező veszteségeket szenved­ték: 1020 halott, 60 fogoly, 20 gépfegyver, 4 gránátvető. A Dráva balpartján rekedt tiémert katonák ekkor már lát­hatták. hogy nincs több re­mény. Mint a hivatalos jelen­tés is hírüladta, sokan úgy igyekeztek menteni a bőrüket, hogy a környező falvakban polgárt ruhát szereztek és fegyverüket, felszeretésüket el- hajlgálva próbáltak megszökni a szovjet és bolgár egységek elől. Ezek a hadi jelentések már' pantos képet adtak a történ­tekről legalábbis nagy vona­lakban. De a pécsi' polgárok számára ezek sem voltak ép­A Pécsi Nemzeti Színház m« este mutatja be Puccini „Bo­hémélet” című operáját. Jelenet az operából. — A MŰVÉSZETI stílusok fejlődése címíl sorozat negye­dik részét február 10-éb térti la íi Városi Művelődési Ház Ez alkalommal Deblczky Ist­ván és Fábián István A ba­rokk és rokokó művészet cím-, mel tart előadást. — A SIKLÓSI Faipari Vál­lalat átvette a Baranya me­gyei Epitőanyagipari Egyesü­léstől a sellyei telepet, ahol 120 ezer ládát gyártanak az iáén exportra. — A KÖZÉPISKOLAI test- nevelési munkaközösség feb­ruár 0-án tartja ülését, ahol a testnevelő tanárok megvitat­ják, hogyan állnak a mun­kára nevelés szolgálatában a testnevelési órák. — EDDIG több száz vagon szemetet dobtak el Pécsett. Most tanulmány készül arról,: hogy az összegyűjtött szer-' vestartalmú szegletet hogyan' hasznosíthatják. A tervek sze­rint ■ érleléssel szervesalakú1 talajjavítót készítenek az ed­dig hasznavehetetlen szeméi­ből, —' A SZEGEDI városi ta-: nács megrendelésére 3 millió forint értékben úszóházat gyárt a Mohácsi Gépgyár. — VJ FOLYAM KOTRÓ gé­pet készítenek Dundszekcsőn az Epitőanyagipari Egyesülés telepén. Az új gépet a jég elvonulása Után helyezik üzem be és kavicsot termelnék ki vele. pen megnyugtatóak, hiszen nem lehetett tagadni azt a lényt, hogy Pécstől alig har­minc kilométernyire rendkí­vül heves harcok dúltak. Az „tlj Dunántúl” március 24-én ismét „pánikellenes” cikket közölt. Todor Popov bolgár haditudósító „A pánikból elég volt!” címmel rövid cikkecs­kében igyekezett megnyugtatni Pécs lakóit. „Pécs Polgárai' Dolgozzatok nyugodtan. — ír­ja a cikk befejező részében — a bolgár, orosz és jugoszláv katonák ismérik a módját, ho­gyan kell megfélemlíteni a né­met megszállókat és tudják miért harcolnak. Tehát a pá­nikból elég volt! Halál a fa­sizmusra. szabadság a nép­nek!” A jelentések számadatai alap ján tehát 2485 német katona életébe került a német had- vezetőség drávai áttörési, el­lentámadási kísérlete. Nem valószínű, hogy ez a két pon­tos számadatot tartalmazó je­lentés figyelembe vette a Drá~ vába szorított német egység vízbefult halottait, valamint a hátraszorított és sebeibe bele­halt súlyos sebesülteket, mint ahogy az sem valószínű, hogy a heves harcok közben pontos statisztikát készíthettek az el­esett németekről. Az azonban tény. hogy a három gyalogos hadosztályból, páncélos és lo­vas dandárból álló 91. hadtest, amely a drávai hídfőt elfog­lalta, e harcokban úgvszólván teljes egészében megsemmisült. (Folytatjuk.) — FEBRUAR 8-án. tartják a gyógypedagógiai gyermek- felügyelők ! továbbképző elő­adását, amelyen Herényi Sán­dor az iskola igazgatója á nevelőotthoni nevelés feltéte­leiről beszél. — HÉTEZER méhkaptátt ad át az idén a méhészeti szakszövetkezetnek a Siklósi Faipari Vállalat. . . — 19R1-BEN 31 millió pék­süteményt termel a megye sütőipara. 4 millióval többet, mint tavaly. — A SZERÉNY) termelő- szövetkezetben mintegy 200 ezer forintos költséggel egy 250 férőhelyes süldőszállás, valamint egy 100 férőhelyes hizlalda épül az idén állatni hitelből. — EZÚTON mondok kö­szönetét az egyetem igazga­tóságának," '' szákszérVezeté- ,nek, szeretett fönöknömnek és' kedves mupkáfcíálfnnak nyugdíjba vonulásom " alkal­mával az ünnepélyes búcsúz­tatásért. Nagy 1st vénné • Sebestyén Juno« orgonamíívész sikere Moszkvában Moszkva, (TASZSZ) Leo* nyid Rojzman professzor szov­jet orgonista, a Szovjetszkuja Kultúra csütörtöki számában méltatja Sebestyén János ma­gyar orgonaművész moszkvai vendégszereplését. Rojzman hangsúlyozza, hogy a fiatal előadóművész játéka kitűnik finom hangvételével, formaérzékével és technikai könnyedségével. Sebestyén kü­lönösen a kamara-művek tol­mácsolásában mutatott igen nagy felkészültséget. — A MEGYE állami gazda­ságaiban mintegy 30 száza­lékban elvégezték az őszi ga­bonavetések téli fejtrágyázá­sát. A talaj erejétől függően holdanként fél—három mázsa nitrogén műtrágyát szórnak, ki a növényekre. — ELVESZTETTEM drapp disznóbőr táskában lévő kulcs csomómat február 2-án 17,30 és 17,45 óra között a Perczel u. eleje és a Széchenyi tér 8. sz. alatt lévő háztartási bolt közt elterülő úton. leérem a becsületes megtalálót, hogy adja le a Szikra Nyomda portáján. — HÁROM ES FÉL HETES üzemegységvezetői tanfolyam indult a napokban Zengőal­ján. Az állami gazdaságok üzemegységvezetői a. tanfo­lyam idején üzemszervezési- számviteli és gépesítési elő­adásokat hallgatnak. Az elő­adásokat központi és megyei szakelőadók tartják. Pécs város Földrendező Bizottsá­ga felhívja Pécs város déli részén, Mecsekalja. Rácváros, Patacs, Pécs Szabolcs. Vasas I. és Ií. területe­ken földdel rendelkező tulajdono­sokat. hogy okik még raid'd!? számbavétele végett nem lelehtrk meg, saját érdekükben, februrr 4-ig. Pécs déli részén lévő földtu­lajdonosok a városi tanács 111. ebi. 1ll. sz.. a peremterületen ,-földdel rendelkezők az Illetékes kirendelt­ségen jelentkezzenek. Ma este láthatjuk

Next

/
Thumbnails
Contents