Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-19 / 43. szám
NAPLÓ 1961. FEBRU&R 19. ' Pécsbánya és Máza az élen A KERTÉSZ- ÉS HANK1SZcsApat közel jar a 12« SZÁZALÉKHOZ. pötolja elmaradás At kossuth-banya Pécsbánya tartja sok-sok hónapos előnyét Ezúttal is ők vezetnek, 104,4 százalékos teljesítménnyel. Jónak mondható Pécs legnagyobb bányakerülete, a szabolcsiak termelése is, á 102,7 százalék. Vasas sajnos csak 94.4 százaléknál tart, s az egész trösztöt visszafogja. A pécsi szén tröszt 102,4 százaléknál jár a havi tervvel,- ami 1480 tonna szén többlet tel egyenértékű. A komlói tröszt 101,2 százalékot ért el. Ko&- suth-bánya kivételével minden komlói bánya teljesíti illetve túlteljesíti a tervét. Részleteiben Máza 104,6. Nagymányok 103.9, Ill-as és Anna-alcna 103.2—103,2, Szászvár pedig 100.6 százalékot ért el. Noha Kóssuth-bányának még lemaradása van, mégsem lenne igazságos az elmarasztalás, mert az utóbbi napokban igein szívósan dolgoznak a hiány pótlásáért. Jellemző erre, hogy február 15-én még csak 96.4 százaléknál tartottak a havi tervvel. Pécsett a fejtési csapatok versenyében kiemelkedő eredmények születnek. Két csapat í—a Béke-aknai Kertész György szocialista ifjúsági brigád és a vasasi Hankisz József kollektíva '— közel jár a 120 százalékhoz. A tröszt harmadik legjobb fejtési csapata Deák József Széchenyi-aknai brigádja 107.6 százalékkal. Igaz barátság Tizenhárom évvel ezelőtt kötöttük meg a szovjet—magyo-' barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. Ebben kölcsönösen vállaltuk, hogy mindenben segítjük egymást, együttműködünk a béke fenntartása, a háború elhárítása, a gazdagság és jólét megteremtése érdekében. Ez a szerződés csak megpecsételte történelmeink közös példájából, a két pusztító világháborúi közös— szovjet—magyar partizánakcióinak küzdelmeiből — és az azóta eltelt békeidőszak együttes erőfeszítéseiből sarjadt testvériséget. Hivatalosan, okmányszerűen is deklarálta: népeink sorsa közös, érdekeink elválaszthatatlanok, tennivalóink is közösek. A kommunista építés sikerei a Szovjetunióban rohamosan nőnek és azokat senki a világon nem képes többé megállítani- Jelentések, termelési eredmények statisztikán bizonyítják. A magyar nép szocialista építőmunkájáról is vannak ilyen adatok és tények mindennap. Nézzük meg népeink barátságának néhány egyszerű epizódját. Nézzük meg a szovjet embereket, akiket szeretünk s akik annyira szeretnek minket, hogy vérüket is készek voltak áldozni érettünk. Rz emléktábla Steinmetz kapitányt megölték a németek. Vecsés határában érte az orvlövészek gyilkos golyójaPehér zászlót tartott a kezében, úgy halt meg. Kiömlő vérétől piroß lett a fehér zászló. Bűnös gaztett volt ez. példátlan eset a hadtörténetemben. Steinmetz kapitány Pécs város szülötte. A magyar nép fia, a felszabadító seregekkel jött szülőföldje felszabadításáért harcolni. A magyar föld fogadta magába holttestét, a pécsiek i pedig emléktáblával jglölték j meg szülőházát. Amikor 1960. december 29- én lelepleznék szülőházának falán-az emléktáblát, a megható emlékbeszéd hallgatása közben nem sokan figyelték fel an-a a fekete fejkendős, idős asszonyra^ aki a Zsolnay- szobor talpazatának aljáról figyelte az avatóünnepséget. A külügyminiszter ebédet adott a magyar-szovjet barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének 13. évfordulója alkalmából Dr. Sík Endre külügyminiszter szombaton ebédet adott a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének 13: évfordulója alkalmából. Az ebéden résztvett: V. T. Vsztyinov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Sz. V. Pankratov, a Szovjetunió kereskedelmi képviselője, M. A. Popov, A. A. Sztarcev nagykövetségi tanácsosok, P. M. Capenko ezredes, katonai attasé, továbbá Péter János, a külügyminiszter első helyettese, Púja Frigyes küi- ü gymin isaterheäy et tes és* a külügyminisztérium több vezető munkatársa. A meleg, baráti légköriben lefolyt ebéden dr. Sík Endre külügyminiszter és V. I. Usz- tyinov nagykövet pohárköszön - tőt mondott. Könnyezett, de nem törölte le a könnyeit. Úgyis hiába törölte volna. Patakzott az bőven, újra és újra. i;. Ismerte valamikor a Steinmetz-családot. S nagyon sajnálta annak hős fiát. Neki is van két fia. Az egyik éppen katona, a másik is az lesz az idén. És jó lenne, ha már így maradna az élet mindig. Jó lenne, ha soha többé nem lenne háború. Nsm slkerüü eljárni a hopákot Az Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának ünnepségei sok szép epizóddal vonultak be 1960-ban is ennek az ünnepnek a történetébe. Baráti találkozó van az ünnep alkalmából a Pécsi Háziipari Szövetkezetben. Szovjet emberek ülnék az asztaloknál, magyar dalokat énekelnek a Vendéglátóikkal együtt. Elhalkul a dal. s valami érdekes. friss erőtől duzzadó és mégis dallamos ritmust produkál a zenekar. Kipenderül a középre egy szovjet házaspár és táncolni kezd a zenére. — Hopák! Hopák! — hangzik a nézők közül a meglepett kiáltás. Elragadtatással nézik, már dúdolják is, fütyülik is a dallamot, billegetik is magukat a nézők. — Na, gyere, próbáljuk meg —■ fogja kezén asszonyát egy bátor magyar s máris a táncoló szovjet pár mellé pende- rülnek. — Hopák! — mondja az asz- szonyka és nagyon nagy igye- ekzettel próbálja járni. úgy. ahogyan kell. Illetve úgy. ahogyan kellene. Nagy a derültség, hatalmas taps, nevetés. Fokozódik a jókedv. van már űi beszédtéma is: zene és tánc. Nem baj. hogy nem sikerűit eljárni a hopákot. Csárdást jártak utána, aztán meg ke- ringőt, tangót, foxot. 8 napfényes éjszakák városa Moszkváról meg Leningrád- ról beszélni, mesélni nappalairól és éjszakáiról, mindig izgalmas téma volt. Ha valaki a Szovjetunióban járt. kifogyhatatlan lett az élményekben s amig él, mindig tud mesélni róluk. A szovjet emberek ezért szeretik nagyon hazájukat, mert városaikat, falváikat is szeretik. Dolgoznak építenek, mindent elkövetnek azért, hogy mindig magasabb színvonalra emeljék annak a helységnek kultúráját, gazdaságát, ahol éppen élnek. Erre hozott példát képekben Somfai József a pécsi első kerület vezető iskolaigazgatója szovjetunióbeli útjáról. Diafilmekkel színesített beszámolóját nagy érdeklődéssel hallgatták a vasas I. kultúr- otthonában az érdeklődők, ami kor hazajött a Szovjetunióból. Aztán bemutatta a Napfényes éjszakák városa című dokumentfilmet a szovjet fővárosról. Harcban, a békéért való küzdelemben, a mindennapok kedves epizódjaiban, ünnepeink vidámságában, közös mártírjaink és hőseink nevére való emlékezésben is egyek vagyunk. Egy a jelszónk:, a BÉKE! — Harcba boldog jövőért megyünk. Nem csak népeink ifjú seregei, hanem az idősebbek is, mind, mind. Gyevi Károly Amit nem lehet megoldani... E zzel a bizonytalan és szenzációt egyáltalán nem keltő címmel merészkedtem nemrég egy cikkecskét írni a kötelességüket el nem látó házfelügyelőkről. Igazán meghatódtam utólag a magam jóslatán, — amely Igazán nem vett figyelembe nagy eseményeket —, hogy mennyire bevált. Ugyanis írtak választ lakók és újfent példákat tálaltak, hogy „ajjaj, de még mennyire így van, még jobban így van, ezt Is írják meg” — csak éppen az Illetékesek nem válaszoltak még. Leheti hogy nem fizetik elő a Dunántúli Naplót. Mondták is, akiit nem tájékozatlanok az élet némely csermelyét illetően, hogy „marad úgyis minden a régiben”. És most — ne csodálkozzon ezen senki — a jóslat beválása fölött érzett büszkeség dagasztja a keblem. Elvégre nem kutya, ha az ember ráhibáz egy-egy dologra ... Ilyen előzmények után, nem kímélve a tollat, kézberagadtam és j ugyanazzal a bizonytalan és szenzációt nem keltő címmel bátorkodók | másról készíteni Irományt. Talán Itt is lesz olyan siker, mint előbb, j Nem tudhatja az ember... Vagy fél évre visszamenőleg átlapoztam a Dunántúli Naplót és egyeüen olyan levelet sem találtam, sőt még cikket, gloeszát sem, amely egyes kalauzok önkényeskedéséről, basáskodásáról szólt volna. Ilyen kifejezés, hogy MAVAUT vagy 26-oS AKÖV pedig csak felírásról és cégtábláról jutott látóidegeimhez. Olyan eset, hogy a Kossuth téren nem veszik fel az utasokat például Komló felé; azzal az Indoklással, hogy az útközben felszállóknak Is kell hely és útközben sem vesznek fel senkit, de még gyermekes anyát sem, holott helyet fenntartottak — nem fordult elő. Másmilyen eset sem fordult elő. Mondom, hogy vagy fél éve már semmi Ilyesmi nem fordult elő. Hát ez felettébb nagyszerű. Végre van az életnek egy olyan területe, méghozzá nem is akármilyen területe, ahol semmi, de semmi szabállyal ellentétes nem fordul elő és Innen már nagyon könnyű a perspektívát Is látni. Itt kopog az ajtón a következő örömteli tény, hogy nem lesz többé udvariatlan pincér és eladó. Kezembe adják majd a cipőüzletben mindkét cipőt és nem félnek attól, hogy egyikét ellopom. Nem lesz többé lakást összekormozó kéményseprő és a .vendégen szemtől szembe kereső geblnes. Ez utóbbi felettébb érdekes epizód. Mert a geblnes is, a vendég Is olyan mereven bámulja a pohárkán lévő vonalkát, hogy lehetetlen nem látni — kevesebb fan benne. Szóval Ilyesmik nem lesznek. Ekkor lesz csak Igazán szép az élet. Az utasok tenyerükön teszik fel a buszra a kalauzt a Kossuth téren, a vevők pedig így fordulnak az eladóhoz: „Oh drágám( he kérdezzen, ne fárassza magát, felvágom én magamnak a tíz delta parízert és nem is lesz másfél dekával több”. Hurrá! Éppen meg akartam emelni kalapom a 26-os AKÖV, köznyelven MA VAUT, kivétel nélkül minden kalauza előtt és arról a meggyőződésemről elmartam biztosítani, hogy nagyjelentőségű fokra jutottak el; Meggyőződtek arról, hogy ők vannak az utasokért — — amikor elvették előlem az újságokat azzal, hogy ez olyan régi, de annyira, hogy még MA VAUT Is alig volt, utas pedig még kevesebb. Ezután elém raktak egy másik köteg újságot. Ezt is átlapoztam. Amikor megtettem a történelmi kijelentést, hogy ^diktálni szeretnék, legyen szives kedves kolléganő” — akkor leintettek. így: „Ez olyan dolog, amit nem lehet megoldani...” ^ Amíg magamba roekadva töprengtem e rendkívül mély érSlroű, de bizonytalan és szenzációt egyáltalán nem keltő kifejezés mélyebb tartalmán, megszólalt a másik kollégina, akinek társaságon kívül egészen tűrhető hangja van és rázendített a régi szemrehányó dalra, hogy: „vagy alusznak, vagy nem hallják...” A mai napig nem tudom, hogy kinek és miért énekelte e dalt.., K. J. Koszorúzások A mongol kormányküldöttség, amely Demcsigin Molom- zsamenak, a Mongol Népiköztársaság Minisztertanácsa első elnökhelyettesének, a Mongoí Népi Forradalmi Fárt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével tartózkodik hazánkban, szombaton délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősi emlékművet. A küldöttség ezt követően koszorút helyezett el a Köztársaság téren a mártír emlékműnél. R övidem is effimtéahetmém azzal, hogy alakult egy új kihelyezett technikumi osztály Sellyém. Ez már hatvanadik vagy hetvenedik, az ország-' ban, s már a megyében is hetedik. Azzal az ötven hallgatóval együtt, akik Sellyén jelentkeztek a technikum elvégzésére. ma már nyolcszázan veszik igénybe országszerte ezt a fajta tanulási lehetőséget. Nem új dolog tehát az, ami. Sellyén történt szerdái) délelőtt tizenegy órától délután Ötig. hiszen ahol ilyen kihelyezett osztály nyílt, ott' nagyjából hasonlóképpen is nyitották meg. Nem új és nem rendkívüli, de éppen ezért elgondolkozta- tőv A járási pártbizottság épületében volt, a megnyitó, Abban az épületben, amelynek a homlokzatára tavaly került égy nagyméretű művészi mozaik. amely a munkás-paraszt- értelmiségi összefogást ábrázolja. Nem azért, mintha mindenáron szimbólumokat akarnék elővenni, de szép dolog, hogy ez az összefogás nemcsak a homlokzaton jelenik meg, hanem mindennapjaink állandó és már megszokott velejárója. ;,Ma értünk ragyog már a napfény ..— zengték az alkalmi úttörőkónis gyermek- hangjai a bizakodó dalt, kislányok hangján nagy költők súlyos mondanivalója kelt .életre. A' múltra emlékeztető, a jelent dicsérő szavakat ötven ember, fiatal és idősebb, hallgatta a. nagyteremben ko- foíör elmedül tsesSél, »aat. rí(j úiztáLyi akik saját sorsukról hallanak. És csakugyan arról volt szó. Nemcsak a dalokban, versekben, hanem akkor is, amikor Czégény József elvtárs, a járási pártbizottság titkára állt fel és rövid beszédében többek között arra hívta fel a megjelentek figyelmét; „nekünk be kell bizonyítanunk, hogy a szocialista társadalom maga- sabbrendű a kapitalista társadalomnál*’. Nekünk, mármint valamennyiünknek, akik ott voltunk. Munkásemberekből lett pártmunkásoknak, párton- kívüli parasztembereknek,' komolyan is mosolygós szemű fiatal lányoknak' és deresedő férfiaknak, mindazoknak, akik ebbe a társadalomba, a mi társadalmunkba tartoznak. Azzal kell bebizonyítanunk, hogy nálunk eredményesebb a munka, többet tudunk termelni, többet tudunk adni népünknek. De. hagy erre képesek legyünk, rengeteget kell tanulná. E rre vállalkozott a kihelyezett technikumi osztály ötven új hallgatója. Baratt József, a Hazafias Népfront országos tanácsának küldötte felelősségtől mélyen áthatott Szavakkal figyelmeztette őket, hogy nem, ids dologra vállalkoztak. Valamennyien dolgoznak. A tanulás többletíeladat, .amely nem is mehet a munka rovására." De legtöbben családosak A eaa&ád set» vedhet, a szülők, gyermekek ki^ közössége sem károsodhat azért, mert a családfő tanul. Kemény négy év vár azokra, akik a technikumot el akarják végezni. A nehézségeimé, az előrelátható akadályokra figyelmeztette a hallgatókat Lipcsik István elvtárs is, Pe- rics István sellyei igazgató- tanító is. Molnár Attila, az oez- .tály vezető, tanára viszont bizakodó. Ahogy elmondta, a jelentkezettek többségével találkozni szeretne négy év múlva, az érettségi alkalmával. Varga Lajosnak, a járási népfront- titkárnak nem is maradt más mondanivalója a sok felelősségteljes beszéd után, mint az, hogy ebédre hívja meg a megjelenteket. A hallgatók, lányok, asszonyok, fiatal és meglett férfiak még táncra is kerekedtek az ebéd után. Vidáman beszélgettek, táncoltak, iddogáltak, mint akik tehetik, mert jól végezték dolgukat. Annyira természetes, annyira maigátólértetődő volt mindez, hogy talán nem is lenne érdekes. De eszembe jutott egy villanásnyi jelenet, valamikor régebbről. Tíz, tizenkét éve is van már. Akkoriban ugyanaz a Varga Lajos, aki ezen az ünnepségen olyan m agáiéiért e- tődő vidámsággal invitálta ebédre e megjelenteket, arról számolt be, hogy akkor egyik legelső termelőszövetkezetünk, amelyben nincstelen cselédemberek tömörültek, végre lábbelit tudott adni dolgozó tagjainak. Sárga, durván cserzett, zsírosbörű bakancsot. Ezzel végre elérték, hegy legalább a mezőn dolgozóknak nem kell mezítláb vagy rongyböcskorban kimenniők. Akkoriban egyáltalán nem magátólértetődő természetességgel mesélte ezt, hanem könnyeiéig meghatottan. A zóta azotoan elmúlt tízegynéhány év. Az első, úttörő termelőszövetkezeteket követte , a többi, s ma már az egész megye teimelőszövetke-. zeti megye. Megváltozott a világ és megváltoztak az emberek. Uj osztály növekedett fel a munkásosztály mellé: á termelőszövet kezetekbe tömörült dolgozó parasztság. Üj osztály ez, hiszen alapvetően új a viszonya ■ a termelőeszközökhöz, a kisparaszti magántulajdonról áttért a termelőeszközök tái'- sas, szövetkezett tulajdonára. Ha még nem is volt eddig elegendő idő arra, hogy a korábbi rétegződésből maradt egyenlőtlenségek megszűnjenek, a fejlődés abba az irányba mutat, hogy ez az új osztály egységessé szerveződjék. Ez sem várat sokáig magára, hiszen dolgozó parasztjaink az első és legnehezebb lépést már megtették. Azok pedig, akik szerdán ott voltak a sellyei járási pártbizottság épületének nagytermében, további lépésre vállalkoztak, sokszáz más járásbeli, más megyebeli társukkal együtt. Arra. hogy megindítsák ennek az új osztálynak a felemelkedéséi műveltségben is. Mészáros Ferenc — J. F. KENNEDY, az Amerikai Egyesült Államok elnöke Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének a budapesti amerikai követség útján átadott üzenetében mondott köszönetét beiktatása alkalmából küldött üdvözletért. — DR. SÍK ENDRE külügyminiszter szombaton bemutatkozó látogatáson fogadta Theodore Grívát, a Görög Királyság új magyarországi rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét. — MOSZKVÁBAN megkezdték az' idegennyelvű irodalom könyvtára új épületének elkészítését. Az új épület raktáraiban négymillió kötet kaphat helyet. A raktár-polcok együttes hossza csaknem száz kilométer. A könyvek továbbítását csaknem teljes mértékben gépesítik. így egy- egy kötet öt—hét perc alatt juthat el az olvasóhoz. — A Komárom megyei Cse- \ csemő és Gyermekápolónő- képző iskola, Tatabánya Megyei Kórház, 1961. április 10- én új évfolyamot indít. Az iskola két éves, bentlakásos. Jelentkezési korhatár 17—32 év. A kérvényhez mellékelni kell: szül. anyakönyvi kivonat, 8 ált. iskolai, vagy érettségi bizonyítványt, orvosi igazolást, szülők, vagy eltartók kereseti lkimutatását. A kérvények beküldési határideje: 1961. március 15. Hailé Szelasszié tógád!? Katona János nagykövetet Hailé Szelasszié Etiópia császára fogadta Katona János nagykövetet, aki az ENSZ afrikai gazdasági bizottságának Addis Abbébában megrendezett harmadik ülésszakán rés» vevő magyar delegáció vezetője. — KÁLLAI GYULA, a Minisztertanács első elnökhelyet tese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szombaton délelőtt viszontlátogatást tett Demcsigin Molomzsamc- nál, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa első elnökhelyettesénél, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottsága tagjánál, a hazunkban tartózkodó mongol kormányküldöttség vezetőjénél. — ÚJABB golyósiron szállítmányok érkeztek a boltokba. Ma már a golyosiron a munkahelyen és a magánéletben egyeránt közkedvelt, nélkülözhetetlen kelléke az életnek. Átíráshoz is használható 6—8 példányon át is éles, jói olvasható másolatot biztosit Kezelése egyszerű és tiszta. A tartály kiürülése után a boltokba?) készed! kapható póttartály. házilag behelyezhető és további hetekre biztosítja a folyamatos írást. Á munkásakadémia előadásai: A viárosii pártbizottság ágit. prop. osztálya értesíti a munkásakadémia hallgatóit, hogy az előadásokat a következő időpontokban tartják: Athcista-kurzus: Február 22- én (szerdán) délután 5 órakor. Az előadás címe: ..Materializmus, az idealizmus és a vallás a létekről. “ Előadó: Pétőcz Ottó (Egyetem^ Általános politikai és ideológiai kérdések: Február 23-án délután 5 órakor. Az előadás címe: „A proletárdiktatúra, a burzsoá diktatúra szerepe. Feladataink népi hatalmunk erősítése érdekében." Előadó: Baranyai Ferenc (Pedagógiai Fő- iskoiajt. \
