Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-17 / 14. szám

I tí A PT 0 1961. JANUÄR 17. Miért voit hx Uhué if a Magyar Nemzeti Bank átszervezésére? dalu mennyiségi szemlélet he­lyett a gazdasági élet vala­mennyi területén a minőségi szempontok (termelékenység, önköltség, anyagtakarékosság), általában a termelés gazdasá­gosságát kell előtérbe helyez­ni. A cél érdekében indokolj hogy a termelési tevékenység a vállalati gazdálkodás egészét átfogó, ún. közgázdasági elem­ző munka színvonalát is emel- iíik és a gazdasági élet ked­vező vagy kedvezőtlen jelensé­geire — amelynek tapasztala­tait a hitelezés során a bank összegyűjtheti — a figyelmet felhívjuk. Centralizált megyei bankgfcervezet Az eddigiekben felsorolt igen sokrétű féladatok folvtáh a bankkal szemben támasztott követelmények megnöveked­tek s módosultak. Hogy ezek­nek a bankszervezét elégét tudjon tenni, a pénzügyi kor­mányzat úgy határozott, hogy 6z eddiginél rugalmasabb, az operativ munkával szorosab­ban összefüggő. Cehtralizfiltabb megyei bankszervet kell létre­hozni. amely képes lesz arra. how mind a maga területén, mind a mégyéliéz taftoző fió­kok munkájában a szükséges új szemléletet érvényesítse és a munkának az eddiginél na­gyobb lendületet adjöh. Az ilj (szervezeti formának két fontos vonása van: a mi­nisztériumi vállalatok megyei igazgatóságához történő köz­pontosítása és ezéft belül a szakosított ügyintézés. Korábban — amint ismere­tes — a Vállalatok számláit a telephelyükhöz legközelebb eső járási székhelyen lévő bank- fiók vezette és végezte a szük­séges pénzügyi hitelezési fel­adatokat; Jelenleg csak a já­rás területén lévő tanácsi vál­lalatok; kisipari szövetkezetek, termelőszövetkezetek, gépállo­mások tartozrlak ide, míg á megye valamennyi fontosabb gazdasági egysége (minisztéri­umi vállalatok, állami gazda­ságok) ügyeivel a Pécsett lé- ■ vő megyei igazgatóság foglal- 1 * * * * * 7 * kozik. Ennek a központosításnak Slőnye. hogy a megye gazda­sági életéről a pénzügyi esz- íözok mozgásán keresztül át­fogóbb, összetettebb képet nyerhetünk. A bank kozgaz­A Magyar Nemzeti Bank vi­déki hálózata 1961. január 1- töl kezdődően átszervezésre került. A Gazdasági Bizottság hoz­zájárulása alapján a két me­gyére terjedő hatáskörrel mű­ködő területi irodák helyet* ’— amelyek a bank középirá­nyító szervei voltak — megyén ként a közigazgatási határ­ral azonos területen megyei igazgatóságokat hoztak létre. Felmerülhet a kérdés, hogy mi indokolja ezt a szervezeti változást? Esetleg lehetnek olyáfi vélemények, hogy a Ma­gyar Nemzeti Bank az eddigi szervezeti formában is ellátta a feladatát, miért változtatunk ezen? Amint ismeretes, a szocia­lista gazdaság vezetési, szer­vezeti formái a szocializmus építése közben fejlődnék ki. A fejlődés különböző szakaszai­ban a szocialista állam az előt­te álló konkrét gazdasági és politikai feladatoktól függően alakítja ki a vezetés szerveze­ti formáit és módszereit. A szocialista gazdaság irá­nyításának nincsenek, de nem is lehetnek változtathatatlan formái, módszerei. Az építő munka folyamán új szervezeti formák válhatnak szükségessé. A munkaszervezés új módsze­reit nem a véletlen, hanem a gazdasági élet szükségletei hív ják életié. Ezek aZ elvek a szocialista bankrendszerré is vonatkoznak. (j| muuka^tílu* 1961-töl kezdődően új sza­kaszba. a második ötéves terv időszakába léptünk, amelynek során hazánkban a szocializ­mus gazdasági, alapjait lerak­juk, llletvé megerősítjük. Ez a változás jelentős előrelépést igényel az étet minden terü­letén. Ebből kiindulva a pénz­ügyi munka, a finanszírozás területén is új munkastílusra és bizonyos mértékig új Szer­vezeti formára van szükség. A munka további megszervezésé­nek alapjául mint az! élet va­lamennyi területén, a pénzin­tézeteknél le a VII. pártkong­resszuson kitűzött fő feladato­kat kell tekintenünk. Népgaz­daságunk fejlődésénél alapkér­dés az ötéves terv célkitűzé­seinek megvaiósításá. amely­hez a pénzügyi szerveknek, ezen belül a Nemzeti Bánknak is a lehetőségekhez képest min den segítséget még köti ádfiiS. Amint ismeretes, népgazda­ságunk egyes területein aa ál­talában mütátkoző fejlődés el­lenére is feszültségek Keletkez­tek. Itt elsősorban a munka termelékenységének nem ki­elégítő emelkedésére, az ön­költség alakulására és a beruházások nein kellő koncentrálására. valamint a termelőszövetkezetek terme­lési problémáira gondolunk. A gazdasági előrehaladás érdekéd ben fel kell Számolni a ked­vezőtlen jelenségeket, el kell hárítani az akadályozó ténye­zőket. Ebben a bankszetvezet fon­ton feladata, hogy a hitelek elbírálása, folyósítása útján *-J felhasználva a pénzügyi esz­közök aktív szerepét — előse- gítse fe termelést tervek a ter­melőszövetkezeteknél az áru­termelés teljesítését. Fontos, hogy a bank szállítási szerző­déssel lekötött, a népgazdaság részére szükséges termékek elő állítására ösztönözze, illetve ugyanakkor pénzügyi ráhatás­sal akadályozza meg a nem kívánatos, felesleges termelést. A lövőben a korábbi egyol­dasági elemző munkája is sok­oldalúvá válhat. Ékre lehető­séget nyújt többek között fiz is. hogy a bank által készített megyei hitel- és pénztári ter­vek feltárják a termelési ter­vekben megmutatkozó esetle­ges aránytalanságokat, hiá­nyosságokat és azokat fiz ille­tékes szervek tudomására hozzák. Szakosított ii évin ti zés, egyiitlniííkötlés Az új szervezet másik alap­vonása a szakosított Ügyinté­zés, amely azt jelenti, hogy az azonos szakmához tartozó va­lamennyi megyei vállalat ügyé vei az erTe specializálódott, a szakma pénzügyeit ismerő elő­adó foglalkozik. Ez a módszer a vállalatok problémáinak ift- teflkívebb, behatóbb megszer­vezését teszi lehetővé. így pl. a Barátivá megyei Igazgatósá­gon külön ügyintézője van a nehéziparnak, könnyűiparnak, élelmiszeriparnak, közlekedés­nek, stb. jellegzetessége fiz Új szerve­zetnek az is. hogy az operatív munka (hilelek elbírálása, fo­lyósítása, pénzforgalom bonyo­lítása) az irányító tevékenység gél egybehangoltan folyik, mi­után a megyei igazgatóság egyúttal felügyeleti szerve a járási fiókoknak is. A megyei igazgatóságok lét teh oZása lehe tővé teszi a h el VJ vezető szervekkel Való együtt­működés kialakítását vala­mennyi megyében. Különöséé szoros együttműködés szüksé­ges a lennel őszövetkezeti hl- felezés terén a megy« hitel­----------i---------­ke retek járásokra való bontá­sánál, a járási hitelkeretek át­csoportosításánál, egyes ter­melőszövetkezetek ügyeinek elbírálásánál. A bank megyei igazgatósá­gai a helyi ipar és kereskede­lem tekihtetében a megyei irányító szervekkel való szo­ros együttműködésben ellátják mindazokat a bftftkfelfidáto- ttat. amelyeket a bank köz­pontja országosan lát él- A bankmunka aktív befolyásoló és jelző szerepe a helyi gazdál­kodásban a helyi szerveknél a megyei igazgatóságokon ke­resztül közvetlenül érvényesül. Az elmúlt évben a vállalati hitelellátás továbbfejlesztése az éves hitel és pénzellátási tervek készítése teréh általá­ban a korszerűbb és rugalma­sabb finanszírozás útján jelen­tős lépégt tettünk előtte A vál­lalati gazdálkodás egészét át­fogó gazdasági elemzés mellett az Ún. megkülönböztetett hi­telezési módszert vezette be a pénzügyi kormányzat. Efi a tnódszer amint ez Ismeretes, az alapvető gazdasági mutató kát teljesítő Vállalatok részé­re hitelköhnyttéseket fiikal- fne*. ezzel is ösztönözve a gazdaságos termelésre. Ha ehhez hozzávesszük az elmondottak szerinti szerveze­ti átalakulást — úgy véljük, nem túlzott az. a megállapítás, hogy az eddi ginéi színVarigts- sabb pénzügy! munka kedve­ző előfeltételei rhégvfinitek ég a pénzügyi dolgozók jövőbeni feladata az. hogy ezzel a lehe­tőséggel élve az új szervezetéi a néDgazdasági célkitűzések megValósításáfa használják fél Dr. Ángy József Párlía^yfilés a sellyei Ormánság fermeíőszömkezetlíen január ío-én tartotta ren­des havi taggyűlését a sellyei Orifiáhság Termelőszövetke­zet pártszervezete. A taggyű­lésen igen érdekes dolgoké vitattak meg. Az első napi­rendi pontot, a kommunista és a munkáspártok híosikVai konferenciájának tanulsá­gait, az ezzel kapcsolatos tél­adatokat Simon József elv- tái-s, az alapszervezet titkára ismertette. Ezután még két napirendi pont következett, amelynek előadói olyanok voltak, akik a legjobban ismerik azt a te­rületet. amelyről a beszámo­lót kellett tartani. Fekete Sándor népművelési előadó a község népművelési felada­tait ismertette. Elmondolfft: mozi, könyvtár, művelődési otthon van Sellyén, tehát a lehetőségek adottak. A könyvtárral azonban baj van. mert kevés parnsz.i- ember jár ide könyvért, A pártszervezetnek is. a törne g- szervezeteknek is az a fel­adatuk. hogy egyre jobban rátríinvttsák a para'^mhibe- rek figveimrt a könyvte. A művelődési otthonra — JANUAR 11-én, kedden este 0 órakor Hogyan közle­kedjünk szabályosan? címmé' Simon Antal rendőrföhad- iiagy tart előadást Pécs váró« Művelődési Háza ifjúsági klubjában Az előadást film­vetítés kíséri. — EGYKILÓS finom fe­hérkenyér szállítására alkal­mas fémrekefizoke.t gyárt a Pécsi Sütőipari Vállalat meg­rendelésére a Pécsi Fémipari Vállalat. A fémrekeszben 30 egykilós kenyeret szállíthat­nak. — Kárászok és üjpet­rén nyárfákat és égerfálcút Hiteinek a községek melletti ViZes Vétségbe. Kárászon 2Ö hold területen mintegy 30 000 fái ültetnék el, Vjpeirén pe­dig 50 kataszteri holdra 50 OÜÖ nyárfát és 20 000 éger- fát telepítenek. — MÉGJÖTT a jelentés az első iáéi termelőszövetkezeti építkezésről, A mdrtonfai ter­melőszövetkezetben egu há­rom és fél vagtmos góró épí- tésé* kezdték el és már be is fejezték, Most egy újabb bá­rom és fél vagonos kukorica- góré építéséhez kezdtek ház­éi. — JOGI S/AKF.M DERÉK • BÓL hkclflWZötffcágöt alakí­tott a Hazafias Népfroht me­gyei titkársága, A bizottság föladata, hogy segítse a tiz­ekben a zá:számadást, felvi­lágosítson. jogi tanácsokat ad­jon a tsz-tagoknak* (31.) Meg-megszakadt a kapcso­lat a főparancsnoksággal is< A németek elleni harc nagy rugalmasságot követelt. Elő­fordult. hogy a Petőfi brigád egyik zászlóalja a többiektől elszakadva Végezte tevékeny­ségét a német egységek hátá­ban. míg a többiek éppen Visszavonulásban voltak. A front vonalát senki sem tudta volna lerajzolni, mert ..front". ..arcvonal" a sző tülajdonkép- oeni jelentésében nem is volt. Helyi ütközetek voltak, kisebb csatározások, romboló tevé­kenység. s éhnek Során a par- tizénegységek és a fasiszta erők szülte összekeveredtek. Az is előfordult, hogy angol légierők akkor bombázlak egy helységet, amikor a partizánok éppen elfoglalták. A kisebb községek gyakran háromszor, négyszer is gazdát cseréltek, megesett. tíóSy mire megjelent a hadijelehtés egy község el­foglalásáról. nddigrá n fasisz­ták Isffiét elfoglalták, de a je­len iést ném kellett módosí­tani. mert mire módosították 1 volna, ismét felszabadult a község. Természetes az. is. hogv a partizán főpátfincsnoksag 1 hedájelentéseiben nem tett kü­lönbséget a jugoszláv pertiaá» nők és a Petőfi brigád parti­zánjainak haditettei között, Amikor azonban ezek a hadi­jelentések a daruvár—veliki— grdzsavaci utánpótlási vonal megrongálásáról, 275 főnyi né­met veszteségről, a Szlovéniá­ban, Novo Meszto és Susen- berg közt folyó védelmi harc­ról számoltak be, tudjuk, hogy mindebben a Petőfi brigád hafcosöinák is jelentős szere­pük volt. Nem véletlen, hogy február 1 ft-ári a főparancsnokság nagy kitüntetésben részesítette a Petőfi brigádot, Harcosai szá­mára engedélyezte a sarló- kalapácSós , Vörös csillag vise­léséi, A Petőfi brigádon kívül ezt a kitüntetést egyetlen ju­goszláv partizánbrigád, az 1. Proletárszka brigád kapta meg. Ez aZ elismerés tehát azt jelentette, hogy a magyar Pe­tőfi partizánbrigádot a főpa­rancsnokság is a jugoszláv fronton harcoló egységek kö­zül az egyik legbálfabbfink. egvlk legeredményesebben h.preólő brigádnak -ismerte el. Érdemes idézni a VtT. Vnj- VögVftn.szka brigád . egvik har­cosának. az Ű.ibez.dánból szár­mázó Korttfa Jánosnak a véle­ményét* teneijnwwt tfNUkira taiban rögzített) „líarcftiflk só- rán Bisztricénél ismerkedtünk meg a magyar Petőfi brigád tagjaival, s háfcaink során több esetben közösen haraol- lúrtk egy-egy nagyobb ütközet­nél. Biszlrlüénél átkelve, a köz­ség megtisztítására indultunk, A házaknál néni találtunk fa­sisztákat, de a kertekben, szal­makazlakban megbújó orvlü- vészék sok kárt okoztak a par­tizánoknak .,. Egységünkben általános volt a vélemény, hogy a Petőfi brigád sok eset-1 ben jobban helytállt, mint más brigádok, Ahol a Petőfi brigád állt és ahova a harcosaikat küldték, bármilyen körülmé­nyek között iá, helyüket nem hagyták el, utolsó emberig ki­tartottak.” A Szlatlna környékén folyó harcokét azonban — bármilyen hősiesen harcoltak is a parti­zánok — február 20-án általá­nos visszavonulás követte, Á 3. Ukrán Front elleni három­oldalú ellentámadás terve azt követelte a „Balkáni hadse­regétől, hogy sürgősen lásson hozzá a drávai áttörés előké­szítéséhez. A német egységek hatalmas túlerővel tódultok neki. A 164., 2#7. és 52é. gya­logos hadosztályból, egy lovas dandárból és egy páncélcso- portbál álló §1, hadtest to­vábbi német hadosztályoktól támogatva rendkívüli erejű támadást indított északi irány­ba. hogy Dolnijl—Miholjáce térséeében elérje a Drávát és ott előkészítse az áttörést. Az óriási túlerővel indított német támadás! nz ebben nz Irány­ban tartózkodó néhány paril- —inbrisáfl semmiképp sem tarthatta fel Hp n partizánok védelemmel próbálkoznak, a gépesített, nehéztüzérséggel és légierővel támogatott német hadosztályok gőzhéngefkétít tiporják le őket. Más megol­dás nem volt. mint a gyors Visszavonulás a Dráván túlra. A Váratlanul gyors német előnyomulás elszakította egy­mástól a partizánegységeket, Megszakadt az összeköttetés a főparancsnoksággal. Az óriási német túlerő úgy hajtotta ma­ga előtt a VII. VojVogyatlszka brigádot, ä Petőfi brigád bal­szárnyi szomszédját, mint szél a falevelet. Ezt a brigádot, a többiektől elszakítva a néme­teknek sikerült Bisztricénél a Drávának szorítaniuk. A par­tizánok itt úszva próbáltak át­kelni a jeges vizű Dráván, az I. Bolgár Hadsereg 4. hadtes­tének a Dráva bal pari ján vé­delembe vonult egységeihez, de ä németek tüze és a Dráva jeges Vize közé szorult partizá­noknak mintegy háromnegyed része ott lelte halálát, A Petőfi brigád is menekü- lésszerűen vonult Vissza. A barcsi híd felé vette az utal. A hidat, amelyet még 1944. végén, visszavonuláskor rob­bantották fel a német csapa­tok. időközben használhatóvá tették a Szovjet utászok. A két parton viszonylag épségben maradt ívek közé pontonhidat építettek, amely azonban vala­mivel alacsonyabban feküdt, mint a híd két parit Ivó. A szintkülönbséget, pallókkal és létrákkal hidalták át. A pon­tonhíd teherbírása korlátozott volt, az Utászok előírása sze­rint megrakott szekerek csak 30—40 méter távolságra követ­hették egymást, mert különben a hidat tartó pontonok túlsá­gosan mélyre süllyedték volna. (Folytatjuk.) már nem V óda litert It ez. tde jobban eljárnak a paraszt­emberek. A nőtanúCs Itt tart­ja tanfolyamait, de itt ren­dezik meg a mtinkatgkség- szamítási tanfolyamot is. Ezután a tag- és tagjeiölt- feiVétel kérdéseivel fogialkoz tak. majd átadták a szót Deák Ferencnek, az Ormán­ság Termelőszövetkezet fg- röhömusának, aki a termelő­szövetkezet idei terveiről be­szélt. Deák Ferenc eivtárs el­mondotta többek között, hogy még nem tudnak min­den területet istállóttágyázni, ezért ebben az évben na­gyobb gondot fördítfipek mfijd a zöldtrágyázásra. Be­szélt a gépvásárlásokról is. Az Ormánság Termelőszövet­kezet a tervük szerint vásá­rol egy Super Zetort. egy ;s- téllótrégya-szórót. egy rend­sodrót. egy bUrgonvakpm- bájnt. egy gyflrúshenssrt. egy DT lánctalpas traktort és két MTA metort. Bér pl"'? csak az előzetes tervekről számolt be. megemlítette is. hogy még az idén két sertésfiaztatót. is épít p ter­melőszövetkezet. 1 — a p£cs-b a a Any At ken­művelési Tanácsadó janiinr n ős Jfi-á'i rendezi meg a föfob'rdko­zÖSü népművelési áőttjÖ'iÓk to­vábbképzését a Városi Művelő­dési Házban. A kétnapos tovább­képzésén iöbbék közöl* politikai információ a termelőszövetke­zeti mozgalomról címmel Arm- briiszí György élvtárs, az ílfST^P megyei Bizottságának 'munka­társé. tárt előötídst. Az bivas^á nevelésről veiig Szente Ferenc, a KüntfVf.á (■ tűdományí és Mód­szertani Központ előadója, A i’:iSzívévök megtekintik -á bűzbnn tini fittremin ~ tó­7á.b bhnii $zípmúvét és Cseri'ni mi Béré Harmadik liéHcill . ■. i 9 cí­mű színpadi riportját. Az előadá­sokat ÍHta követi. — A MÖHACST és siklósi bútorgyár 19 millió forint ér­tékű fényezett bútort és 16 millió forint értékű kárpito­zott bútort gyárt az idén. — EGY FRANCIA gyárt­mányú horizontális szölö- prést vásárolt 23B 000 forintos költséggel a Mecsek vidéki Állami Pincegazdaság. — KÉT ELEKTROMOS targoncát kapott 120 000 fo­rintos költséggel a Pécsi Kokfizmű. A targonca a vál­lalat karbantartó részlegé­nek munkáját könnyíti meg. — A SZIGETVÁRI Kisgép­gyártó és Autómotor javító Válllat 100 porelszívót, 10 talpszélmarúgépet, 40 csi­szológépet, valamint 200 fo­lyóméter cipőipari futószala­got és hozzávaló 500 cipőipari ssállHókocsh gyárt aZ idén. — NYUGDÍJBA VONUL NagybUdmérban a régi ku- tyabőrböl készült kisbíról dob A községi tanács Ugyanig a községfejlesztéei alapból 27 ezer forintos költséggel han­gos híradót létesített. — kétnapos továbbkép­zést tartanák január 11. és 18-án a népművelési dolgozók részére a városi művelődési házban. A továbbképzésen, amelyet a Pécs-Baranyal Nép­művelési Tanácsadó Szervei, többek között Cserhalmi Im­rét Harmadik nélkül...? cí­mű színpadi riportját Is meg­vitatják. — ÉPÍTÉSI NAPOT tar­tott Szentlőrinoen, Bükkös- dün és Szabudszentkirályon a Pécsi Járási 'tanács műszaki csoportja. Az építési napokon a tanács dolgozói a helyszí­nen nyújtottak segítséget és adtak tanácsot a házépítéssel én építési engedélyekkel kap­csolatban, — KORSZERŰ jé nyeső vilá­gítással látták el a közel­múltban a Pécsi Sütőipari Vállalat 2-es számú üzemét. A fénycsövek és beszerelésük 120 000 forintba került, Ezer fiatal tanul a pécsi járásban A pécsi Járás .18 KISZ alápszervézeiében folyik műsze­res oktatás. Azt oktatásban több frtifií ezer fiatal vész reszt- A Klsz-ssenezetek eredményes munkáját dicséri az a tény, hogy a résztvevő fiolajak kötött vágyon gok a KtSZ-en kí­vüli fiatal. A bükkösül KlSZ-szervetet Oktatására kötél nyolcvan fiatal Jár rendszeresen, Ugyanakkor á KlBZ-tagok száma csak 3b fö. A pécsi járásban 28 alap szervezetben tartanak ..Útláp térképe előtt” tanfolyamat, amelyre összesen hétszáz fiatal Jár, eeehklvül Ót niapszef vezetnél működik a KISZ pötlflUui kör 123 résztvevővel, a SSlatlórinci mezőgazdasági techni­kumban az „Ifjúsági akadémia” hallgatóinak d szátha 14Ó f6. Azokban az álapséefvéeetekben. ahol jelenleg nincsen szer­vezett oktatási forma, ott a fiatalok politikai továbbképzése kérdesz—‘félelek-éslek keretében történik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents