Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-17 / 14. szám
IMI. JANUÄR 17. NAPLÓ 3 Ifj gyártmány Pécsett: Negyedmillió beion-szölőkaró Az országszerte folyó nagyarányú szőlőtelepítés együtt jár a szőlőkaró-igény növekedésével. Ennek kielégítése céljából kezdte meg ez év januárjában a Pécsi Ceanentáru- ipari Vállalat a fánál sokkal tartósabb betonoszlopok gyártását. A kétféle hosszúságban készülő oszlopokat elsősorban a híres bortermő vidékek több száz holdas szőlészeteiben helyezik el, lugasrendszerű szőlő- telepítésnél. Az év folyamán negyedmillió ilyen betonkarót szállít a vállalat. A rendelés nagy része a Balaton környéki szőlőgazdaságokból érkezett, de jut belőle az ország többi vidékére is. Huszonhétezer holdas állami gazdaság alakult Baranyában Megszűnt a siklósi, beremendi, ormánsági és sátorhelyi gazdaság A Gazdasági Bizottság határozata alapján az országban több állami gazdaságot összevontak. Több kis gazdaságból egy-egy nagy gazdaságot hoztak létre. Ez a határozat a Baranya megyei állami gazdaságokra is vonatkozott. Miért volt szükség erre az intézkedésre? Ezzel a kérdéssel kerestük fél Dudás József elvtár- sat, az Állami Gazdaságok Baranya megyei Igazgatóságának vezetőjét, aki elöljáróban a következőket mondotta eh é=* Baranyában is több állami gazdaságot egyesítetÉrdemes sok árut termelni Egy hold cukorrépából tízezer forint jövedelem — Legjövedelmezőbb a sertéshizlalás Zárszámadásra készülődnék az olaszi Május 1« Tsz-ben is. A számadás elkészítése nem kis munkát jelent a tsz vezetőinek. agronómusnak. könyvelőnek, néha még éjszakázást is. Az eredményt viszont minden család várja, mert csak akkor dől el, mennyi lesz a részesedés. Várkonyi László, a tsz könyvelője már napok óta számol, Január 25-ig megtartják a zárszámadási közgyűlést és a tagoknak pontosan be kell számolni arról, hogyan sáfárkodtak az elmúlt évben, mennyivel szaporodott a tsz vagyona, meglett-e a betervezett munkaegység-érték; És jnit mond a könyvelő néhány nappal a zárszámadás előtt? — A számok azt mutatják, hogy a múlt évben nem gazdálkodtunk rosszul. Egészen pontosan még nem tudom, de kb. 35 forint lesz egy munkaegység értéke. Lehetne negy- ~ven is, csak mi nem osztjuk ki, a többit tartalékoljuk. Különösen az árutermelésben értünk el tavaly jó eredményeket. Jól sikerült a cukorrépa, a marha- és főleg a sertéshizlalás. Az olaszi tsz könyvelője önköltséget is számol és ha valamire azt mondja, hogy jól sikerült. vagy, hogy érdemes vele foglalkozni, azt még a szakember is megszívlelheti. Kiszámította például, hogy a 207 mázsás átlagtermés mellett egy hold cukorrépából 10 100 forint jövedelmük származott, a húsz holdról 218 ezer toriut. Egy mázsa cukorrépa előállítása 12 forintjába került a tsz- nek és kapott érte mázsánként 48 forintot a cukorgyártól. Tehát cukorrépával érdemes foglalkozni. Jövőre már 40 hold cukorrépát fognak termelni. A könyvelésből derült ki az is végső soron, hagy az összes állattenyésztési ág közül Olaszon a sertéstenyésztés és hizlalás a legjövedelmezőbb.^ A szarvasmarha számára kevés a legelő s így istállózva egy kiló marhahúst csak 17 forintért tudnak előállítani, ugyanakkor légy kiló sertéshús önköltsége 14 forint volt az elmúlt évben, s minden körülmény a sertéstenyésztés további fejlesztését indokolja. Tavaly 256 hízott sertést értékesített a szövetkezet, de január közepén már újabb 200 félkész hízójuk volt, melyet még az első negyedévben értékesítenek. A tsz igen sok árut termelt az elmúlt évben. Az 1960-as áruértékesítési tervük 1 700 000 forint volt s az éwégi tényIdőfárásjelentés Várható időjárás kedd estig: növekvő felhőzet, több helyen, tó- leg az ország keleti felében kisebb havazás. Mérsékelt, helyenként élénkebb északi, északkeleti szel. Az éjszakai lehűlés kissé mérséklődik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 2— minusz 6, legmagasabb nappala hőmérséklet kedden: mínusz a— i iák közét* szám 2 240 0«) forint. Tehat 30 százalékkal túlteljesítették áru értékesítési tervüket s ezért az államtól 90 000 forint kedvezményt kapnak; Ebből az ösz- szegből — mivel a tsz-nek rövidlejáratú hitelhátraléka nincs — a százas panelistállót fogják gépesíteni. Még ebben az évben megveszik a fejőgépeket és bevezetik a gépi fejőst. Várkonyi László előzetes számítása szerint egy liter tej előállítása 3,20 forintba került a tsz-nek. A tsz vezetősége ezt igen magasnak találta és megállapították, hogy a tej önköltségét elsősorban a munkabérköltség emeli. Ezért döntöttek a gépi fejés mellett, mert az olcsóbb, és könnyebb is az istálló teljes gépesítésével, lényegesen olcsóbban termelik majd meg a tejet, jövedelmezőbben gazdálkodhatnak; Zárszámadáskor sok minden kiderült, mit csináltak rosszul és mit jól az elmúlt évben, levonhatják a tanulságot. Az óla sziak 1961. évi tervüket már az elmúlt év tapasztalatai alapján készítették. Jövőre még több árut termelnek majd különösen azokból az áruféleségekből, melyek az ő adottságaiknak legjobban megfelelnek. Az alapos, jó könyvelés eb ben igen sok segítséget nyújtott a tsz-nek, megmutatta, számokkal bizonyította, hogyan lehet a legeredményesebben gazdálkodni, tünk. Ezek az egyesített gazdaságok január elsejétől már így is dolgoznak. Négy állami gazdaságot szüntettünk meg mérlegbeolvasztással: a sátorhelyit, az Ormánságot, a siklósit és a beremendit. Az így összevont gazdaságok ezentúl 15, illetve 27 ezer holdon gazdálkodnak majd. Az egyik ilyen nagy mező- gazdasági üzem Sátorhely— Bólyi Állami Gazdaság, a másik pedig Villány—Siklósi Állami Gazdaság néven jött létre. _— Milyen gyakorlati jelentő sége van ennek az összevonásnak? “ Az Állami Gazdaságok Baranya megyei Igazgatósága már 1957-ben megkezdte a kisebb állami gazdaságok összevonását. Ezeknek a gaz dóságoknak a tapasztalatai azt bizonyították, hogy sokkal jövedelmezőbben tudnak így gazdálkodni, a termés- eredmények is jobbak.- És mit várnak a mostani nagygazdaságok alakulásától? — A mostani összevonások tói is azt várjuk, hogy az állami gazdaságok bábolnai ankétjának irányelvei alapján lerögzített szakosítási fel adatoknak jobban eleget tud nak tenni. Hadd említsek csak egy példát! Ez a hibridkukorica-vetőmag előállítása. Tudvalévő, hogy Bólyban van egy hibridüzemünk, amely vetőmagot állít elő. A Sátorhelyi—Bólyi Állami Gazdaság most úgy tudja a hibridkukorica-vetőmag termelését koncentrálni, hogy azt elsősorban a közeli üzem egységekben termeli meg. A jövőben tehát nem kell 20— 40 kilométerről szállítani a vetőmagot Bolyba. Ez az egy tény is sokat jelent. Csupán az, amit így a szállításon megtakarítunk, nem kevesebb, mint félmillió forint. — Tudna még néhány előnyt mondani? — Hogyne. Ez az intézkedés az állati férőhelyek, a rakodó-tárolóhelyek jobb kihasználását is jelenti. De jelentős költségmegtakarítást jelent a munkaerő kooperáció is. Ez azt jelenti, hogy ezek a nagyüzemek kevesebb munkaerővel tudják teljesíteni termelési feladataikat. Tehát növekedik a munka termelékenysége. — Ugyanezek vonatkoznak a központosított szállításra, a gépműhelyt, illetve gép- kapacitás jobb kihasználására is. Végezetül, de nem utolsó sorban az a cél ezekkel az összevonásokkal, hogy emelkedjék a vezetési színvonal, amely a munkák jobb megszervezését, az irányítás és az ellenőrzés megjavítását eredményezi majd — fejezte be nyilatkozatát Dudás József elvtárs. Hétvége az országúton VIzsgaidőszak A félév szeptember 18-tól január 30-ig tart. A vizsgaidő- szak azonban csak januárban kezdődik és ilyenkor még azok is reggeltől estig tanulnak, akik a félév folyamán* könyvük után sem néztek. Hiába, enélkül még a legkönnyebb vizsga sem megy. Hát még a nehezebb. A vizsga napján azonban nincs könnyű vizsga. Ügylátszik, nem volt elég tíz nap a belgyógyászati kollokviumra, mert Tóth Terka még az utolsó pillanatot is kihasználja. Talán éppen a „coronaria elégtelenséget” nézi? — Egy biztos: nagyon jól felelt belőle. Wagner Antal 23 éves gépkocsirakodó munkás január 13-án a reggeli órák ban minden kérelem, illetve engedély nélkül beült az ÉPFU egyik tehergépkocsijába és , .sétakocsilőá zásra” indult. Visszafelé jövet 50 km-es sebességgel az egyik útkereszteződésnél be akart fordulni, de a megengedettnél nagyobb sebesség következtében ez nem sikerült, és nekihajtott egy villanyoszlopnak. Wág ner Antal szerencsére csak jelentéktelen sérülést szenvedett, elleniben a gépkocsiban lob. 10 ezer forintos kár keletkezett; Január 16-án a drávafoki italbolt előtt erősen ittas állapotban saját, de még levizsgázatlan motorjára ült Kovács István 22 éves drávafoki lakos. A pótülésen barátja, Vadon Slándor foglalt helyet, amikor Drávakeresztur felé elhajtottak. A köves út egyik fordulójában Kovács István elveszítette uralmát a kormány felett és a gyorshajtás következtében motorjaival kisodródott az úttest jobboldalára, ahol egyensúlyát elveszítve felbükott. A pótülésen helyet- foglalő Vadon Sándor könnyebb sérüléssel megúszta á balesetet, ellenben Kovács István oly szerencsétlenül zuhant a kövezetre, hogy súlyos koponya-alapi törést szenvedett. A mentők először a szigetvári kórházba, majd a sérülés súlyosságára való tekintettel a pécsi idegklinikára szállították. Kovács István állapota élet- veszélyes; Kocsis Irénke láthatóan nagyon boldog. Igazán megérdemli szép jeleséért a gratulációkat. Bár mindig így sikerülne!rv4 Fényképezte: Varga Gyula IV, éves, Aki a Pécsi Porcelángyár kulturális életéröl bővebbet akar megtudni, az megtakaríthat egy felesleges utat, ha rögtön az építők művelődési házába megy. A gyárból egész bizonyos, hogy odaküldik, mert mint mondják — ott mindent nyilvántartanak, & ha valaki adhat tájékoztatót a gyár kulturális éleiéről, akkor dr. Kurucz László az, a művelődési ház igazgatója. Ez az útbaigazítás — némi túlzással — jelképe is lehet annak a kapcsolatnak, amely a gyár vezetőit a művelődési otthonhoz fűzik, kivéve az üzemi pártszervezet titkárát, Veres Márton élvtársat, aki a beszélgetések tanúsága szerint gyakran megfordul a művelődési otthonban, gyakran körülnéz az üzem kulturális életében. % Évekkel korábban, amikor a szakszervezet átvette az üzemtől a művelődési házat, a gyár vezetői titokban egy kicsit örültek is, hogy megszabadultak egy gazdasági gondtól. Most adják az évi húszezer forintot. megcsinálják évenként a leltárt, aztán semmi több. Nos, mit mondanak dr. Kurucz László nyilvántartásai? A nyilvántartási könyvek adatai ugyan nem kimagaslóak, de tisztes munka eredményei. A múlt év elejétől végéig a művelődési házban összesen negyvenhét ismeret- terjesztő élőadást tartottak, l feéfc és félezer résztvevővel. Ez £&>[S'O’&’&b&Cb'fo — ftéfn tyeuzdasátyi tQy&ÍQ' ugyan ötvenes átlagnak felei meg, de sajnos általában éppen azokon az előadásokon volt 20—25 fős átlag, amelyek világnézeti szempontból a legtöbbet adták. Az ismeretterjesztésben a legszembetűnőbb eredményt az építőmunkások szálláshelyein rendezett előadások terén érték el. A megyében a múlt évben 62 ezer forint tiszteletdíjat használtak fel erre a célra — az építőmunkások szállásán rendezett ismeretterjesztő előadások díjaként — és szemlélteti ez eredményt, hogy egy előadás tiszteletűi ja harminc forint. A szálláshelyi ismeretterjesztés természetesen nem terjedt ki nagy méretekben a porcelángyár dolgozóira, a gyári dolgozók részvétele az ismeretterjesztésben csupán a fele annak a számnak, amit a negyvenhét előadás összláto- gatója mutat. Valamivel jobb a helyzet a műszaki szakköri foglalkozások terén, de a többi szakkör meglehetősen nép telein. Ai műszaki fejlesztéssel párhuzamos szakképzettség érdekében erősítették a műszaki szakkört — amelynek tagjai természetesen zömmel gyári dolgozók — és ugyancsak ezt a célt szolgálja a technikumi előkészítő tanfolyam, amelyen a gyárból jelenleg több mint húszán vesznek részt. A további adatok szerint 1960-bam a művelődési ház mozijában 698 előadást rendeztek 122 848 látogatóval, a filmek hatvan százaléka do- kument-, illetve szovjet film volt. A mozibevótel teszi lehetővé, hogy a helyi filmszínházat március végére szélesvásznú mozivá alakítsák át, mert a múlt évben a vetítésekből a művelődési háznak mintegy 100 ezer forint tiszta jövedelme volt. Meglehetősen sok táncos, de műsor nélküli rendezvényt tartottak, bár mint mondják — a környéken is, meg a művelődési házban is — viszonylag gyérül a látogatottság. Érthető. A művelődési ház vezetői tervszerűen leépítik a büfé italbolt-jellegét — a vendéglátó vállalat havi forgalma általában hatvanezer forint volt — így természetes, hogy a „fröccsölők” más tanyát keresnek maguknak. Viszont az a tapasztalat, hogy a rendezvények így sokkal nyűgödtabb légkörben zajlanak le, kevesebb a kötözködés, verekedés. A fent felsorolt kulturális tevékenységen kívül természetesen többször volt kirándulás, ismeretterjesztéssel egybekötve, voltak aiíkétok, van könyvtár, amelynek a gyárból több mint négyszáz olvasója van. És voltak öntevékeny művészeti csoportok is. Igaz, hogy a gyárban néhá- nyan állítják, hogy van a KISZ-szervezetnek tánccsoportja is, színjátszó csoportja is, meg van a Vöröskeresztnek is csoportja — meg jnég ki tudja melyik .tömegszervezetnek —, de a valóságban és jól, csak a Vöröskereszt gyermekcsoportja működik. Színjátszó csoport mindig csak ad hoc jelleggel működött. nem több, mint tíz fővel, a tánccsoport két hónapja szüntette be működését, de ennek objektív okai voltak. Egyébként is az öntevékeny művészeti csoportoknak nincs szakképzett vezetőjük, érdemes munkát nem is lehetett elvárni. * Lényegileg ez az, amit a porcelángyár kulturális munkájáról el lehet mondani. Természetesen hosátéve, hogy ami a művelődési házban történik, az elsősorban az építők művelődési házának tevékenysége, és nem a porcelángyáré. A művelődési ház területi jelleggel működik, kétségtelenül nem is szorítkozhat a gyár kulturális igényeire és életére. Tehát megy minden a maga rendjén. Volt idő, amikor még a gyáré volt a művelődési ház, hogy az üzem vezetői egyetlen esztendőben hatvanezer forintot költöttek a tánccsoportra. Volt idő, amikor a gyár vezetői sajátjuknak tekintették a szomszédos kulturális objektumot, és annak idején a gyár kulturális életét is. Ma? Számukra gazdasági egység. Hogy mi történik kulturális téren a művelődési házban? Tudják, hogy viszonylag jól megy minden, de a gyár vezetői — a pártszervezet titkárát kivéve — még most is egy kicsit örülnek is, hogy megszabadultak egy gondtól. Jól dolgozik a művelődési ház? Jól, de dolgozhatna jobban is, és ami a legfontosabb: jól működő öntevékeny művészeti csoportokat teremthetnének, és sokkal in kább az üzem kulturális életébe lehetne állítani a művelődési ház munkáját. Csupán annyi kell, hogy a gyár vezetői ne csak gazdasági egységet lássanak a művelődési házban.
