Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-17 / 14. szám

TOlG^TETÁRJAÍ, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 14. SZÄM ÄRA: 30 FILLÉR 1061. JANUAR 17. KEDD Elénk vitákban dolgozza ki az SZKP Központi Bizottsága a szovjet mezőgazdaság további fejlesztésének legjobb módozatait Moszkva (TASZSZ). A Szcw- ! jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának bőví­tett ülése hétfőn folytatta munkáját. A délelőtti ülésen mezőgazdasági kérdésekről folyt a vita; tízen szólaltak íeL A Pravda hétfői számában terjedelmes beszámolót közöl a bővített ülés munkájáról. A beszámolóból kitűnik, hogy a szónokok képet adnak az el­múlt esztendő jelentős ered­ményeiről, a rendkívül fele­lősségteljes légköriben gyakran hangzik el a nyílt és kemény bírálat. A parázs vitában a felszólalót gyakran közbeszó­lások, kérdések szakítják fél­be és azon nyomban ketten- hárman is elmondják vélemé­nyüket egy-egy ‘részletkérdés­ről. Mindebben a legtevéke- kenyebben részt vesz Nyikita Hruscsov, a párt első titkára Is. Hruscsov elvtárs Tojóba látogat :Mos,zkv a (TASZSZ). Syl- vanus Olympo, a Togói Köz­társaság miniszterelnöke meg­hívta Nyikita HruScsovot, a Szovjetunió Minisztertanácsű- nak elnökét,' hogy alkalmas időpontban látogasson el To- góba. A szovjet kormányfő örömmel elfogadta a meghí­vást és viszonzásul meghívta Olympóit a Szovjetunióba. A szombati ülésen például Izakszon, a tagamrogi mező- gazdasági gépgyár főkonstruk­tőre megemlítette, hogy az egyik felszólaló feleslegesen dicsérte a gyár egyik hemyótalpas kom­bájnját, mert a gép munkája élég nagy szemveszteséggel jár. Itt „hármas vita“ alakult ki. Csemisov, a megbírált fel­szólaló közbeszólt, és azt mond ta, hogy más gép egyelőre nincsen. Hruscsov itt megje­gyezte, hogy ha nincs más gép, akkor sem szabad dicsérni a nagy szem veszteséggel dolgozó gépet, mert ezek a dicséretek nem segítik élő a' jobb megol­dás kutatását; Izakszon ezután megemlítet­te, hogy az újonnan, tervezett gépek kipróbálása néha igen lassan folyik. N. Sz. ’Hruscsov itt ismét közbeszólt és elmon­dotta, még az is előfordul, hogy sógor-komaságból késlel­tetik egy- bizonyos konstrukció kipróbálását, hogy a helyi ve­zető jó barátja ez alatt a maga konstrukcióját -kidolgozhassa és bemutathassa. A Pravda ezután idézi Gfci- hpvnak, egy , ukrajnai kerületi pártbizottság titkárának fel­szólalását. Gluhov a többi kö­zött elmondotta; — Ez a teljes ülés helyesen és idejekorán fejtárja a mező­gazdaság .irányításában meg­lévő hibákat, s a tartalékok helyes felhasználására tanít bennünket. Fogyatékosságaink egyenes és nyílt bírálata lehe­tővé teszi, hogy mielőbb meg­szabaduljunk a hibáktól és megoldjuk feladatunkat: a me­zőgazdaság termelés további növelését. A teljes ülésen egyébként a legnagyobb tisztelettel azok­nak az egyszerű mezőgazdasá­gi dolgozóknak adóztak, akik szakértelmükkel, felelősségtu­datukkal és lelkesedésükkel lei- váló gyakorlati eredményeket értek el. Amikor például Ki- tápbajev, a kiváló kazahsztáni Lenin-kolhoz elnöke köszöne­tét mondott az SZKP Elnöiksé- gének és személy szerint Hrus csovnak azért, mert oly nagy gondot fordítanak a koühoz- rendszenr további felvirágozta­tására, Hruscsov közbeszólt: „önöket illeti a köszönet." OzembeheSyezték az István-aknai új drótkötélpályát Óránként 230 tonna szenet szállít — 40 millió forintba hetük lORI hóíf," 1861. január 16-án, hétfőn reggel 7 órákor ünnepélyes külsőségek között indították útjára az -első csille szenet A Bánk bánnal nyitják az idei szegedi szabadtéri játékokat A szegedi szabadtéri játékok 1961. évi végleges programját hétfőn bocsátották nyilvános­ságra a helyi tanács illetékes vezetői. Eszeritrt a nagy mű­vészi eseménysorozatot július 22-én, szombaton Erkel Bánk bán című operájával nyitják ‘még. A2z. utolsó előadást au­gusztus. . 20-án, vasárnap tart­ják. A játékok több mint egy­hónapos időszaka alatt tizen­A% év végén minden baranyai faluban villany világít Tizenhatmillió forint a MEGYEVILL terve A MEGYEVXLL dolgozói 1960-at, a tervet egymillió fo­rinttal túlteljesítve, 17 millió forint értékű teljés termelés­sel zárták. 900 000 forintos be­ruházással 12 faluba vezették be a villanyt. Többek között Magyarlukafa, Zádor, GyÖn- gyösméllék, Bürüs, Peterd, Szőny, Mól vány községekbe. Körülbelül egymillió 200 000 forintos beruházással 28 ter­melőszövetkezet (kútszivattyú, önműködő berendezések, sza­badvezeték) villamosítását fe­jezték be. ‘ Pécsett a bőrgyár erőátviteli és világítási munkáit, a kesz­tyűgyárban a fénycsőszerelést kezdték el. A porcelángyári rekonstrukció keretében több­féle villanyszerelési munkát végeztek el, továbbá a Nem­zeti Színház, Doktor Sándor Művelődési Ház, Építőipari Technikum, Közgazdasági Technikum és az Állami Áru­ház világítással kapcsolatos munkáit is elvégezték, s , rend­behozták Pécsbányán a közvi­lágítást. Szigetváron a fénycsővilágí­tás beszerelését is megkezdték, a Mohácsi Selyemgyárban elektromos erőátviteli munká­kat végeztek el. A siklósi, du- neszekcsői és szigetvári tégla­gyárak belső villanyszerelési munkáit befejezték. Villamo­sították az-abaligeti, görcsönyi és palkonyai vasútállomásokat. Megkezdték a tortyogói kutak elektromos hálózatának felja­vítását. befejezték a bolyi. be­f smendi, szentegátd állami azdasúsok, a bólyi sajtüzem és a Pécsi Tejipari Vállalat elektromos munkáit. A MEGYEVILL 1961-re elő­irányzott termelési terve 16: millió forint. Elvégzik a Pécsi Dohángy ár rekonstrukcióját előreláthatólag 500 000 forin­tos költséggel és körülbelül 250 000 forintos beruházással a Pécsi Bőrgyár világítási és erőátviteli munkáit. A Misina- tetőn lévő obszervatórium sza­badvezeték cseréjét előrelát­hatólag 100 000 forintos beru­házással oldják meg. További 25 termelőszövetke­zetet villamosítanak, a Re­mény pusztait 80 000 forintos, a nagyárpádit 80 000 forintos beruházással. Tovább folytat­ják a szigetvári közvilágítás átépítését körülbelül 150 000 forintos költséggel. 300 000 fo­rintos beruházással a Sasréti Erdőgazdaság számára szabad- vezetékeket szerelnek. A tor­tyogói kúthálózat felújítására 300 000 forint értékű munkát végeznek. 110 000 forint költ­séggel helyrehozzák a komlói szennyvíztelep és szivattyúház elektromos berendezéseit. A dunaSzekcsői cement­üzemben a transzformátort és belső vezetékeket 110 000 fo­rint ráfordítással újítják- tol. A villányi és siklósi vízmüvek elektromos munkáit 135 000 forintos beruházással végzik el. A Mohácsi Selyemipari Vállalat számára 600 000 forin­tos és a Sellyéi Faipari Válla­latnál pedig 100 000 forintos villanyszerelési munkákat vé­geznek el 1961-ben. Tovább folytatják a falvak belső villamosítását, melynek során körülbelül 400 600 forin­tos beruházással 16 faluba ve­zetik be a villanyt Ennek eredményeképpen 1961-ben Baranya megye minden falvát ellátják villanyárammal. kilencszer népesül majd be a nézőtér. Erkel Bánk bánján kívül Kacs óh Pongrác János vitéz . .című dal játékát, a Moszkvai Nagyszínház balett- együttesének műsorát, Ma­dách: Az ember tragédiája cí­mű művet többször is élőad­ják. Üj színfoltja lész az idei szabadtéri, játékoknak, hogy önálló estet ad Szegeden- Paul Robeson, a híres amerikai né­ger énekes és békeharcos. A szegedi szabadtéri játékok programjának véglegesítése után most már megkezdődnek az előkészületek. Rövidesen összeül a játékok művészeti bizottsága, ahöl többek között már a rendezők és a szereplők meghívásáról is döntenek. Nemsokára megkezdődnek a- műszaki előkészületek is. A színpadi részt magasabbra emelik és a korábbinál jobb lá­tási viszonyokat biztosítanak a nézőknek. Ezenkívül kor­szerűsítik a világítóberendezé­seket és bizonyos mértékben a nézőteret is. István-aikha I. és az újhegyi- jszénmosü között ■ épített drót­kötélpályán. Az új drótkötélpálya ünne­pélyes átadásán részt veit Papp János elvtárs, az MSZ­MP megyei bizottságának ipari és közlekedési osztályvezetője, Kárpáti Ferenc elvtárs, az MSZMP pécsi váfösj bizottsá­gának titkára, Pataki Mihály elvtárs, országgyűlési képvi­selő, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója és Tamásy István elvtárs, a Pécsi Szén- bányászati Tröszt főmérnöke. A Pécsi Szénbányászati Tröszt bányáiból a külszínire kerülő szén elszállítását kor­szerűsítik és a várható maga­sabb termeléshez viszonyítva, a szállítóeszközök' kapacitását. növelik. A” szállítás • korszerű­sítését három fokozatban ^old­ják meg. Az elsői volt az egy hete átadott Hosszúhetény— Újhegy közötti vasútvonal, a második a most munkába állí­tott István-aknai drótkötél- pálya, mely öt és fél kiloráé- ter hosszúságban szállítja a szenet a pécsúj hegyi szénmo­sóba. Az új kötélpálya —, me­lyen két feszítő, egy szögállo­más, 70 oszlop, 3 védőhid és I védőháló van — órádként 230 tonna szenet szállít. Ez azt jelenti, hogy a körülbelül másfél év múlva termelő Ist- ván-akría II., szenét is képes lesz elszállítani. A szállított szén elhelyezését egy 1800 ton­na befogadására alkalmas bún kei felépítésével oldották meg Az új létesítmény körülbelül 40 millió forint beruházással épült fel. - - " . 1961. . január 13-án éjfélkor állt le .a láncpálya' -—; melyen eddig szállították :á'szenet - a vasútra. — és január .IS-sén,: va­sárnap Idélután 2 óráig a bá­nya dolgozói, elvégezték az uj 'szállításra' való áttéréshez szűk ■séges munkákat; • Változatos programmal kezdte az új évet a magyar békemozgalom A magyar békemozgalom az idén arra törekszik, hogy mi­nél sokoldalúbban tájékoztas­sa a .közvéleményt a világpo­litika, á. nemzetközi élet ese­ményeiről. s ugyanakkor rész­letes, kimerítő választ adjon a Esti reflektorfényben a mohácsi vízkiemelőműnél várasok és falvak lakosainak kérdéseire; Az Országos Béketanács tu­dósbizottsága feldolgozza a le­szereléssel kapcsolatos politi­kai. gazdasági és tudományos kérdéseket, s a ■ tanulmányt márciusban a legnevesebb ma­gyar szakemberek részvételé­vel nagyszabású konferencián vitatják meg. Áprilisban pe­dig az egyetemi városokban rendeznek tudóskonferenciá­kat a leszerelésről. Az Országos Béketanács a művészeti szakszervezetek szö­vetségének támogatásával, az írószövetség javaslatára or­szágszerte irodalmi esteket ren dez Magyar írók a békéért címmel. Az új év első' félé­ben I ezenkívül megtartják az írók és művészek nagyszabá­súnak Ígérkező béketalálkozó­ját. Az Országos Béketánács javaslatára a városokban és falvakban, az üzemekben . és hivatalokban élménybeszámor lókat rendeznék, s ezeken a világ különböző országaiban járt hazánk fiai bemutatják a távoli világrészeiket, országokat A beszámoló után filmeket vetítenek, műsorokat adnak a népek dalaiból, művészetének kincseiből. Országszerte száz­számra rendeznek majd barát­sági esteket, amelyekre meg­hívnak egy-egy hazánkban tar tózkodó külföldi vendéget is. A Béke Világtanács javasla­tára az idén hazánkban is megemlékeznek tizenegy nagy író, tudós, művész születésé­nek vagy halálának kereksaá» mű évfordulójáról. Fentről, a hegyről úgy hat, mintha sok jánosbogárka tán­colna a víz színén. Pedig in­nen, a kiemelő egység tera­száról látni, hogy ezék csak az erős fények visszaverődései a csendes Duna tükrén. Mert a Duna — ma este legalábbis — csendes. És erősen apadt. A szívótorkok jelzőlécei mutatják hogy aránylag az időszakhpz tópest alacsony a vízállás. Bent, a kellemesen fűtött vízkiemelő egység teremben Bántja Györggyel, az ügyele­tes szivattyúgépésszel beszél­gettem az üzem életéről, szer­kezetéről, munkájáról. — A vízkiemelő egység tu­lajdonképpen négy szintből áll. Ez itt legfelül amolyan figye­lőpult, alattam — amely a tulajdonképpeni ,*földszint­nek“ felel meg — a kezelőte- rem, ezernyi fényével, karok és automata kapcsolók légiójá­val, lenn pedig egymás alatt két emeleten vanndk a tulaj­donképpeni behúzóigrkok. — Jöjjenek, nézzék meg! Lemegyünk tehát a Duna vízszintje alá néhány méterrel. A hatalmas szívótorkok éhe­sen kortyolják a folyó zöldes­sárga vizét, hogy fanén egyet­len szippantással ■ a derítőbe továbbítsák. Csukás István . derítőtózelő ugyancscűc érti a szakmáját. De hiszen itt mindent a gépek, az automaták csinálnak. Neki „csak” ezekre kell felügyelni: — A vegyi tisztítás folya­mata után akár inni is lehet a mi vizünkből — mond ja,Csu­kás elvtárs — Az itt letisztír tott vízmennyiséget nyomják szivattyúim át a szomszédba, a nagynyomású üzembe. A víztkiemelőmű legimpozán­sabb épülete valóban a nagy­nyomású üzem.. Itt hatalmas gépek nyomják a kívánt meny nyiségben és .ütemben a vizet Pécsre, az erőműbe, vagy Mo­hácsra a. farostlemezgyárnak.. Ma délután Mayer Antal elektrikus az ügyeletes: 1954-ben végeztem a fém­iparit Pécsett. Nagyon szere* tem a munkámat, mert nagy felelősséggel jár, és nagyon fon­tos is egyúttal. Hiszen a pécsi ipari vízellátás és a legkor­szerűbb mohácsi nagyüzem, a .farostlemezgyár ipari vízellá­tása a mi váltunkon nyugszik: Hatalmas kapcsolótábla elé vezet: ■ . — Ez-a séma pontosan mu­tatja, hogy ,mi történik az üze­mek egyes részeiben. Azt mu- fat ja, hogy a víz honnan— merre áramlik,- melyik gép­egység . van üzemben és me­lyik kiáramló állomás szállítja a vizet. öt telefon .is van a diszpé­cser asztalán... Mindegyik pon­tos kapcsolást teremt egy moz­dulattal az illetékes elektrikai hálózattal. Mert itt sokoldalú figyelem, éberség szükséges. Bókán Jenő üzemvezető büszke lehet a főleg fiatalok­ból álló gárdájára. Az ő ügyes kezükben biztos helyen van a megye két fontos létesítményé­nek ipari vízellátása. (SZIGETI); A Rét utca, a Kolozsvár és a Mártírok útja kereszteződésén él-nagy munka folyik a víz­levezető csatorna építésén. A Mártírok útjai szakaszt már befejezték és a- csatornarendszer teljes befejezése kb. május végére várható. E határidőn belül elkészítik az. aszfaltburko­lást és a vízlevezető csatorna-szemek kiképzését. Tehát május végére megoldódik- a fen­tebb emlitett, s oly sokszor bírált útszakaszok víztelenítő se, s a halastóhoz hasonlatós víztömegeket végképp elnyeli majd a korszerű csatorna.

Next

/
Thumbnails
Contents