Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-13 / 11. szám
2 N A PT ft 1961. JANUÁR 13. S<zQV,{et is fiancía film bemutatóba MJESSZI UTCA A KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődést Házában január 16-án mutatkoznak be műsorukkal a pécsi fegyveres testületek öntevékeny művészeti csoportjai. A műsor keretében színpadra lép a szovjet helyőrség művészeti csoportja, d BM 16 tagú tánczenekara, valamint szólistái, a tótfalusi délszláv együttes tánccal, eredeti népi hangszerekkel. A sajátosan «-«jeti gyermeuvilág, a világra cső* dúl kozó gyermek mindig hálás téma volt regényben cs filmben egyaránt. Az a gazdag, érzelemdús világ ez, amely szinte tárháza a hatásos történeteknek, szituációknak, amelyekből csak nagyon jó, de legalábbis hatásos filmet lehet készíteni, csupán alkotói tehetség és a gyermeklélektan alapos ismerete szükséges. Kedves, meleghangú film a Messzi utca, amely a múlt esztendei Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon díjat nyert. Méltán arat majd közönségsikert, mint ahogyan a fesztiválon is megnyerte a szakemberek tetszését. Érzelmi hatásában rendkívül gazdag, a kia Szerjózsa belső világának ábrázolása minden más lényegeset elnyom a filmben és talán ez is az oka, hogy az ember a film hibáit se tudja egyértelműen vizsgálni. Vera Paficrva regénye meglehetősen nagy nemzetközi sikert aratott, amelyből a két fiatal rendező a Messzi utca című új szovjet filmet készítette. Az irodalmi siker bizonyos tekintetben előnyt is jelentett Danyelij és Talankán számára, de egyben jelentette azt az örök nehézséget Is, amely a regény megfilmesítésével minden rendezőt fokozottabb művészi erőfeszítésre és mértéktartásra kényszerít. Nehéz lenne összehasonlításokat tenni, hogy melyik mű hatásosabb és jobb, Vera Panova regénye-e vagy a Messzi utca című film. Az regény, e2 I film. S hogy a filmnek kétségtelen sikere van és lesz, abban a két rendező feltétlenül ügyes és figyelemreméltó munkája mellett nagy szerepe van az operatőrnek. Egyébként Is, az utóbbi időben nálunk bemutatott új szovjet filmek okvetlenül igazolják, hogy a szovjet filmgyártásban a képi kifejezés szakemberei, az operatőrök — maga az a munka, amely a filmet érzékletessé és kifejezővé teszi — modernül alkalmazott magas művészi igénnyel párosul. Figyelemre méltó néhány szovjet operatőr érdekes, merész és gondolat- gazdag munkája. A film nem a cselekményes alkotások közé tartozik, sokkal inkább dominál a mondanivalóban a gondolati és érzelmi hatás. Története tulajdonképpen nincs, néhány szóban össze lehet foglalni. A kis Szerjózsa mostohaapát kap, és ez a mostohaapa végül is közelebb férkőzik a gyerekhez, mint az édesanyja. A végén pedig egy érzelmileg gazdagon komponált jelenetben kiderül, hogy minden gyanakvás, minden ösztönös tartózkodás, amellyel a kis Szerjózska mostohaapját fogadta — elmúlt, megszűnt és Korosztyéljov az, aki a gyereket édesanyja akarata ellenére magával viszi a családdal együtt új állomáshelyére. Nagy munkát & i^ek. taarri feladatot jelentett a két fiatal rendezőnek, hogy csak az érzelem és a gyermekvilág nyelvén akartak beszélni. A kamera mindent a gyermek szemével, gondolatával lát és mindent úgy is értékel. A néző is a gyermek szemével jutalmaz vagy ítél, a gyermek szemével nézi azt. a világot, amelyet a film ábrázol. Danyelij és Talankin a legmodernebb szovjet filmrendezők, elsősorban Kalotozovék nyomdokain halad. Elveti a cselekményesség egyedül üdvözítő hagyományát, a meglévő, mái világot ábrázolja, a hétköznapi életet, de új nézőpontból: a gyermek lelkialkatából. Mindehhez kell még adni egy kevéske neorealiz- must, egy keveset a francia új hullám esztétikájából, annál is Inkább, mert a franciák is csináltak nemrégen egy hasonló alapkoncepciójú filmet és hozzátenni a mai szovjet valóságot, a hétköznapi munkával és a különléges, magasabb er- kölcsiségű emberséggel együtt. A valóság érzékletes ábrázolása sajnos nem sikerült. A két rendező annyira elmerült a kis Szerjózsa lelki világában, hogy a valóságos környezetről egyszerűen megfeledkeztek. Amit ebből ábrázolnak, az dokumentumszerű. híradó jellegű. A cselekménytelenségből adódik, hogy a film helyenként, különösen a film első részében vontatott, a gyermek lelki ábrázolása is inkább periférikus, csupán egy-egy élethűen elcsípett mozdulat vagy dialógus jelent különösebb élményt. Ebben a részben nincsenek érzelmi csúcsok, nincs az, ami a eselekménytelenséget pótolná. Mindezért ellenben bőségesen pótol a film második és különösén a befejező része. . A magyar szinkron bűne elsősorban, hogy a fordításban a gyerekeket „megfelnőttesítik". a gyermekfőszereplőn kívül a többiek szájába olyan mondatokat adnak, amelyek semmiesetre se valók 12—14 éves fiúk gondolati világába. Az olyan „bölcs" kijelentések, hogy ,.az alapműveltséget meg kell szerezni...” és még néhány hasonló dialógus, teljesen idegen az ilyen fiúktól. A szinkron egyébként sem di- cséretreméltó. A filmben vannak olyan jelenetek, amelyek kevéssé hitelesek és megtörik a film érzelmi egységét. Ilyen többek között az a jelenet is, amikor a teraszon a bácsi —- egyébként nem tudni, hogy miért van ez az ember a filmben, s hogy kicsoda — üres cukros papírt ad Szerjózskának, és amikor „elsütötte” a tréfát, hosszan és ordenáré módon röhög. Megzavarja a film hangulatát. De mellette kárpótolnak a remekbeszabott gyermekképek. Szerjózska könnyei a falevélen. beszélgetése a játékmajommal, ragyogóan illusztrált könyörgése mostohaabjá- nak. hogy őt is vigye magával Holmoalriba, kárpótol a meglepően jó és eredeti kísérőzene is. Irina Szkobceva inkább csak szép a filmben, Bondarcsuk nemesen emberséges. Borja Barhatov remek gyeiimekszi- nész. — JANUÁR 29-én, Szek- szárdon tartják Tolna és Baranya megye népi táncosainak tapasztalatcseréjét. A tupasztalatcsere-ankéton dr. Siptár ErnŐné „A táncírás és -olvasás” címmel tart előadást. Utána a táncosok a sárközi verbunkost tanulják meg. — A KISZ ÉS A SZAK- SZERVEZETEK Doktor Sándor Művelődési Házának fotoszakköre vasárnap egésznapos továbbképzést tart, amelyen a városi és a megyei fotoszakkör-vezetők is részt- vesznek. Babette háborúba megy Háború, .játékban elbeszélve. Fanyar és bőségesen adagolt Irónia, rendezői leleményesség, számos nagyszerű, ötletes képtelenség. friss, kacagtató humor. már megirt és látott, de ezúttal is szellemesen elmondott történet, könnyedség, a hangulathoz és a vidám kaval- b ad hoz illő kísérőzene és csodálatosan szép színek. Lényegében így. ezzel lehet összefoglalni a „Babette háborúba megy" efmű francia film erényeit, mondanivalóját, általános értékét, amely film egyben Brigitte Bardot, a világhírű francia filmsztár első Magyarországon bemutatott, filmje, A Babette háborúba megy csupa cselekmény. A néző számára szinte pillanatnyi, lélegzetvételnyi szünetet sem hagy, a fordulatok, a képtelen ötletek, a helyzetek eredeti humora nem enged a vígjátéki, sokszor burleszki feszültségből. Igaz, hogy a film féllg-meddig idealizálja a háború borzalmait, a háború valóságát, a történettel együtt a háborút a drámából vígjátékba emeli, de az egész film alaphangja, a film irónikus m eg j egy zései ^ el - lensúlyozzák a téma látszólagos könnyed ábrázolását. Vígjáték a javából. A forgatókönyv szerzői és a rendező — Christian Jaque — nem riadtak vissza a képtelenségektől. Dicséiendő azonban. hogy azt a hangulatot és mosoly fakasztó vígjátéki feszültséget. amely bevezeti a filmet — Babette találkozása a jóságos és hazaszerető nyil- vánosház-tulajdonosnővel. a rozzant bárka tengeri „katuszt rúfája“, rrur.id „fogságbaesése” — ezt a vígjátéki magaslatot mindvégig sikerült megtartani. Babette Angliába kerül, majd az Angliában lévő francia ellenállási központban kap munkát és helyet, és innen kü'dik a roppant Izgalmas feladatra, hogy Gérard segítségével elrabolja von Arenberg nád tábornokot. A nagy kaland természetesen számos „kellékkel” jár. amelyhez Fitzpatrick ezredes robbanó riaarettáf és az idült, hitlerista Schulz, a hullaszállító kocsi és ftri&itte Bardot meglepően jó I színészi alakítása egyformán hozzájárulnak, kiegészítik, egy séges, jól szerkesztett vígjátékká avatják. A kaland sikerül, s ha Babette és Gérard nem is kap kormánykitüntetést, egymás szívét mindenesetre megtalálják. S mint mondják, minden jó, ha a vége jó, e történet is happy-enddel végződik. Jóllehet, hogy ebben a filmben is meglehet találni néhol azt az eszmei zavart, idealizált politikai harmóniát, amely általában a nyugati filmek jelentős részét jellemzi, de kár lenne ebben a filmben éppen ez után kutatni. Másfél óra remek szórakozás, olyan remek színészek társaságában, mint Francis Blanche —- Schulz főrohamvezető szerepében, Hannes Mossemer — mint von Arenberg, és nem utolsó sorban Brigitte Bardot, akit — mint az európai filmmagazinok írják — nemcsak mint vetkőzőszámot, de mint színésznőt is felfedeztek. Érre bizonyító példa a Babette háborúba megy. Mindenesetre ez a film feltételezi, hogy a híres francia színésznő nemcsak botrányaival, öngyilkosságával és vétkezéséivel tud hírt szerezni magának, hanem művészi alakításaival is. Thiery Árpád Páratlan vidrafogás A dél-dunántúli halastavak körül megkezdődött a vidra- vadászat. Ebben az Időszakban van a párzási idejük és most lehet a legeredményesebben vadászni rájuk, Ilyenkor ugyanis sokat mozognak és az egyébként néma állatok füttyszerű hangokat hallatnak. Alig van olyan baranyai halastó, amelynél ne találtak volna vidranyomokat a halászok ezen a télen. A telel tetőkben összezsúfolódott és félig alvó állapotban lévő halak között igen nagy pusztítást végeznek. Egy-egy vidra éjszakánként egy-kót kiló halat Is megeszik, méghozzá a legszebb pontyokat válogatják ki. A Baranya és Tolna megye területén működő állami halgazdaság egyik ügyes halász- mestere Kocsis József páratlan eredményt ért el a vidravadászatban. Egyetlen éjszaka öt vidrát ejtett el, részben puskával, részben kutyával. Hetek óta figyelte már ezt a vldraesaládot, mert ha nem sikerült volna elfogni őket, azok kiirtották volna a teleltető egész halállományát. Az egyik vidra 12 kilós volt, kótszer olyan súlyú, mint a szokásos példányok. Ilyen fogásra a legöregebb halász sem emlékezik. A vidravadászat mellesleg igen jövedelmező is, mivel a szép, gesztenyebarna prémért 150—200 forintot is fizetnek. mfiSZAROSBFEREW (28.) A parancsnok szerencsére helyesen ítélte meg foglyát. Ez a tiszt gyáva volt. A hátának támaszkodó szuronyok érintésétől megrettent és azért fohászkodott. nehogy felfedezzék a menetet, mert ez neki a biztos halált jelentette volna. Keserves volt ez a visszavonulás. A partizánok legtöbbje huszonnégy órája egy falatot sem evett, két éjszaka alig- alig hunyták le a szemüket, vásott ruhájuk alig védte őket a hidegtől. A partlzánnők együtt harcoltak. és meneteltek a többiek kel. Mintha még valamivel jobban is birták volna a nélkülözést. a hideget, mint a férfiak. Jurinics Ibolya, aki köt- szeres táskájával a legnagyobb tűzben is sebesülttől sebesültig kúszott a hóban, teljesen átázott. Bakancsában cupogott a víz, nadrágja keményre fagyott, mint a bádog. De nem panaszkodott, hanem csak ment a többiekkel és a rögtönzött hordagyakon magukkal vitt sebesülteket igyekezett vigasztalni. A harcok idején még csak nem is köhögött, pedig nemegyszer órákig hasalt átnedvesedett ruhával a hóban. Csak évek múltán, amikor már asszony' volt, Vogl Béla szederkényi dolgozó felesége, akkor jelentkezett az embertelen körülmények okozta gyógyíthatatlan betegség, amely végül is a sírba vitte. Itt azonban, német fasisztáktól és usztasáktól körülvéve, egyik partizánnak sem jutott eszébe, hogy a sa ját egészségére gondoljon. Sokkal közelebbi veszélyt jelentettek a vadul fütyürésző lövedékek és kegyetlenül csillogó szuronyok. A menetet biztosító felderítők végül is art jelentették, hogy sem Jobbra, sem balra nem tapasztalnak ellenséges mozgást, tehát a brigád szerencsésen kijutott a bekerítésből. Még nem tudhatták azonban hogy nem ütköznek-e valahol ellenségbe. Az elcsigázott brigád számára most még egy kisebb usztasá csoport támadása is veszélyes lett volna, mert a partizánok alig álltak a lábukon. Délelőtt 10 óra leié járt már, amikór örömhír futott végig a harcosok sorain. Az elől haladók meglátták Szlatina szélső házait és észrevették azt is, hogy némelyik házon zászlók lobognak. Az előrelúildött fel- derítők jelentették, hogy a városkába vezető úton diadalkapu várja a partizánokat. A brlgádparanesnok elhűlve fogadta a hírt és valami cselt gyanított a dologban, Meghagyta a felderítőknek, nyomozzák ki, hogy mi rejlik a diadalkapu mögött. Meglassították a menetet, de már jöttek is vissza a felderítők azzal a hírrel, hogy a diadalkapu mögött nincs csapda. Előző nap jugoszláv partizán- brigádok vonultak át a városon, őket ünnepelte a lakosság zászlókkal és dladalkapuvol. A szlatinai iskola termeiben végre megpihenhettek a pető- flsták. Hullafávadtan roskad- tak le a padokba és a falak mentén körben a padlóra. Legtöbbjüket azonnal elnyomta az. álom. Fábián Béla is ott támasztotta a fejét az egyik padban. A lábakon álló táblára meredt, amelynek fekete lapját szabálytalan szürke foltok csúfították el. Félig lehunyt szemhéja alól úgy látta, mintha furcsa ábrák sorakoznának a táblán. Számtanpéldák, betűk és közte torz arcok. Tátogó szájú német, vigyorgó szakállas usz.tasa, bánatos arcú kis szerb gyerek, fáradt partizánarc. Megrázta a fejét és az arcok eltűntek, csak a szürke foltokat látta. De aztán újra lecsukódott a szemhéja és megint látta a torz. képeket. Valahogyan öreg tanítója került a tábla elé, púpos és borzas volt, de fekete Ünneplő rühát viselt. Botjával a tábla folyton változó ábráira bökdösött és közben hol magasabbra nyúlt, mint a tábla, hol meg összetöpörödött. Szavakat hallott, do nem értette, aztán minden összevissza kavargóit. Valaki erősen oldalbalökte. FélálomibaT! mintha riadót hallott volna és a fegyvere után kapkodott. — Na, kelj fel már, ne vacakolj, kész az ebéd — hallotta végre egész tisztán. Kerekre nyitotta a szemét és gépiesen, anélkül, hogy valóban kiváncsi lett volna, kérdezte: —- Mi lesz az ebéd? — Babgulyás, Gyerünk, mert éhesek maradunk. A termet kanálcsörgés és szürcsölés töltötte be. Nagy mohón kapták be az első néhány kanál babgulyást, aztán fintorogva néztek egymásra. Sótlan, édes volt a babgulyás, ízét a belefőzött lóhus csak rontotta. Az éhség azonban végül mégiscsak legyőzte az undort és kiürültek a csajkák, fazekak, tányérok. A sóhiány végigkísérte a partizánokat harcaik idején. Igaz, hogy sóból kevés volt ebben az időben a magyar területen csakúgy, mint Jugoszláviában. de a Petőfi-brlgádot etekintetben határozottan balszerencse Üldözte. Ha végre só- széllítmány indult feléjük, az vagy a Drávába fordult, vagy az usztasák zsákmánya lett, annyi bizonyos, hogy a sótlan „diétás" koszttól már meg- utúlerődtak, sokan csontig lefogytak. (Folytatjuk.) — UJ KULTUROTTHONT avatnak január 14-én, szombaton délután Kisdéren, — TEGNAP délelőtt 10 órakor a Baranya megyei OTP- nél fizették ki az első ,.nagy nyereményt“ ebben az évben. Balatoni György gépkocsivezető négytaUUMos lottó szelvényével több mint 100 000 forintot nyert. — TEGNAPI számunk első oldalán „400—500 traktor Bzánt a baranyai határban“ című hír első mondatában a Szám helyesen; 35 ÜOO. A siklósi kOrzetl Hazafias Népfront és nÓszövetség rendezésében január 13-án, pénteken este 7 órakor a Kereskedelmi Leányközépiskola dísztermében (Temesvár U. 2.) bókegyűlést tart. Ünnepi beszédet Acliátz Imre országgyűlési képviseld mond. Műsort ad a vasutas kultúrotthon énekkarai II nyíregyházi rendőriül: apiiányság közleménye Néhány nappal ezelőtt Nyíregyházára érkezett egy metiíalkoholt (faszeszt) tartalmazó vasúti tartálykocsi, amely műszaki hibából adódóan szivárgott. A nyíregyházi vasútállomáson felelőtlen személyek a tartálykocsit megdczsmálták, az ellopott faszeszbol fogyasztottak, aminek következtében négy ember életét vesztette, 116 személy elsősegélyben részesült, közülük jelenleg 14-en súlyosan, de nem életveszélyes állapotban kórházi kezelés alatt állnak. A mérgezésért felelős személyek megállapítására a rendőri szervek megkezdték a vizsgálatot. — TŰZ VOLT tegnapelőtt délután Ujpetrén a Kossuth Lajos u. 78-ban. Romár István 6 éves és Kiss Árpád ötéves gyermekek kilopták a konyhaszekrény fiókból a gyufát és az istálló melletti kukoricásban játszottak. Játék közben meggyújtották a csutaszárat, amitől a közelben lévő néhány négyzetméter használt deszka is tüzet fogott. A tűzesethez a községi önkéntes tűzoltóik azonnal kivonultak és megakadályozták, hogy a tűz a pajtára és az istállóra is átterjedjen; — RÖVIDESEN korszerűsitik a Kossuth Lajos Utca és a Zetkin Klára utca sarkán lévő játékboltot. Az új modern pultokon kívül egy bemutató- termet is létesítenek, ahol a kosár- és fonoitárut állítják ki. Pécs város Művelődési Háza január I3_án, pénteken délután tél 4 órakor üzemlátogatást «7érve- a Pécsi Bőrgyárba. Gyülekezés a gyár bejáratánál fél 4 óra előtt. FELVESZÜNK szatyor, piaci táska, — bűrhttl* ládákból való gyártásban gyakorlattal rendelkező dolgoz.ót. Illetmény megállapodás szerint. Jelentkezés: Kortilói Ueh/lipurl Szolgáltutó Vállalat: Kossuth í., u. 21. Tel.: 20-92. SÍ
