Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-13 / 11. szám

1961. JANUAR 13. NAPLÓ 3 Az iskolai reformviták megyei tapasztalatai A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap tárgyalta az iskolai reformviták tapasztalatait FEBRUAR Mezőgazdasági könyvhónap Az elmúlt év kedvező ta­pasztalatai alapján a Műve­lődésügyi Minisztérium és a SZÖVOSZ ez év februárjában is megrendezi a mezőgazdasá­gi könyvhónapot. Ez alkalom­ból a TIT és a Könyvterjesz­tő Vállalat helyi szakembe­rek és szakírók részvételével szakkönyv-ankétokat, vitákat, tapasztalatcseréket rendez melyeken az olvasók elmond­hatják véleményüket az egyes szakkönyvékről a könyvek íróinak. A megye községeiben könyvterjesztési vasárnapo­kat, könyvkiállításokat ren­deznek, s az állami gazdasá­gokba és termelőszövetkeze­tekbe rendszeresen kijáró gu­ruló könyvesboltok ezúttal elsősorban mezőgazdasági szakkönyveket visznek ma­gukkal. Sok új mezőgazdasági szakkönywél találkozhatnak az olvasók februárban a köz- művelődési könyvtárakban és könyvkiállításokon is* A megyei tanács mezőgazda sági osztálya és a MÉSZÖV szervezésében január 9-én in­dul be a megye első termelő­szövetkezeti szakmunkás elő­készítő tanfolyama Siklóson. A kéthetes tanfolyamon neves szakelőadók, szaktanárok ok­tatják a résztvevőket az ön­tözéses zöldségtermesztés nagy üzemi módszereire, a szakág fontosabb tudnivalóira. A tan­folyamon negyven termelőszö­vetkezeti tag — brigádvezető, fez-kertész — vesz részt a me­gyéből. A 100 órás elméleti oktatás után, január 21-én a hallgatók szakmunkás-vizsgát tesznek. A sikeres vizsga után szakmunkás-bizonyítványt nyernek, szakmunkások lesz­nek. Szakmájuk, szaktudásuk megbecsüléseként a termelő- szövetkezetbe visszatérve 10 százalékkal magasabb munka­egység-jóváírásban részesül­nek. Január végén indítják be Siklóson a második öntözéses zöldségtermesztő szakmunkás előkészítő tanfolyamot. A má­sodik csoportba már eddig harminc főt vettek fel. A megyei tanács, illetve a járási tanácsok ebben az év­ben még 20 szakmunkás-képző tanfolyamot indítanak be, el­sősorban ott, ahol a tsz-tagok Az iskolai reformviták meg­rendezésével az volt a feladat, hogy a reformtéziseket a szü­lők, társadalmi szervek meg­ismerjék, s a tézisekkel kap­csolatos állásfoglalásukkal, ja­vaslataikkal segítsék az új ok­tatási törvény kidolgozását. A reformvitákat az MSZMP KV határozatának megfele­lően a megyei pártbizottsággal és a Pedagógus Szakszervezet­tel együttműködve szervezte meg a megyei tanács. Megvi­tatásra kerültek a reformtézi­sek megyei nagyaktíván, va­lamennyi közép- és általános iskola itan testületében, vala­mennyi iskola szülői ankét- jain, járásonként a kommu­nista pedagógusok részvételé­vel, községi tanácselnökök já­rási értekezletén, valamint a nőtanács megyei és járási szer vezeteiben. Megyénkben mint­egy 20—22 000 dolgozó vett I részt a reformtéziseket ismer­ezüstkalászos tanfolyamot vé­geztek, illetve ahol a terme­lőszövetkezet hozzájárul a to­vábbi tagok képzéséhez; A szakmunkás-képző tanfolyamo kon a szántóföldi növényter­mesztés, szarvasmarha-tenyész tés, sertés- és baromfitenyész­tés és egyéb szakágak alapjait, legfontosabb tudnivalóit sa­játítják el a résztvevők; A szakmunkás-képzés költségei­nek egy részét a termelőszö­vetkezet, vagy ha az nem, ma­ga a jelölt viseli. A tsz-eknek és a tsz-tagoknák egyaránt érdekük, hogy a közös gazda­ságokban egyre több szakkép­zett dolgozó, szakmunkás le­gyen, akik a fejlett nagyüzemi módszerek alkalmazásával gaz daságosabbá teszik a termelést s így növelik a tsz és a tagok jövedelmét; Meddig tart a kötelesség és hol kezdődik az önként vállalt segítség, a patronálés? Erről beszélgettünk Toller Józseffel, a Déldunántúli Áramszolgál­tető és megvitató értekezlete­ken, ankétokon, A viták általános tapasztalatai Nem volt még arra példa, hogy pedagógiai kérdéseket ilyen nagy társadalmi érdek­lődés mellett és ilyen széles­körben megvitassanak. Me­gyénk lakosságának úgyszól­ván valamennyi rétege kap- csalódott bele a vitába. Igen jelentős volt a szülők részvé­tele (kb. 60—70 százalék). Nagy volt az aktivitás főleg azokon a helyeken, ahol az üzemi munkásság nagy szám­ban él, s ugyancsak élénk vita alakult ki a pedagógusok kö­zött. A reformviták másik fon tos eredménye, hogy a szülők, pedagógusok és az egész tár­sadalom mondott véleményt az oktató-nevelő munkáról, de ezen keresztül a párt politikai irányvonaláról is. Az elhangzott vélemények és javaslatok alapján megálla­píthatjuk, hogy egész megyénk társadalma az iskolareform három alapelvével általában egyetértett. Az érdeklődés középpontjá­ban a reform első alapelve állt: „Hozzuk közelebb az is­kolát az élethez, a termelés­hez.“ A hozzászólók többsége helyeselte a reform ezen cél­kitűzéseit és sok vitán megje­lent üzemi vezetők, szervek képviselői felajánlották továb­bi segítségüket iS; A korszerű művelődési anyag kiválasztásával és okta­tásával, mint a reform máso­dik alapelvével — ugyancsak egyetértettek a társadalom leg szélesebb réteged' Az egyetér­tés kifejezésre jutott olyan formában is, hogy sok hozzá­szóló bírálta a jelenlegi tan­terv és tankönyv maximaliz- musát és több javaslatot is tettek a tantervi anyag csök­kentésére. A világnézeti nevelés színvonalának az emelésével kapcsolatban volt a legkeve­sebb hozzászólás. A kettős ne­tató Vállalat igazgatójával. A DÉDÁSZ az elmúlt évben 97 termelőszövetkezetet villamo­sított s ebből 27-et Baranya megyében. Milyen segítséget nyújtott a vállalat a termelő- szövetkezeteknek ebben az igen jelentős munkában, a villamo­sításban és másképp is? Tet­tük fel a kérdést, Toller Jó­zsefnek, — A mi feladatunk, más­képp kötelességünk az, hogy a termelőszövetkezeteknek át­adjuk a nagyfeszültséget. Ha ez megtörtént mi a kötelessé­günket teljesítettük. A belső hálózat kiépítése más vállala­tok dolga, mi ezzel nem fog­lalkozunk. A tsz-ek más vál­lalatokkal, KTSZ-ekkel kötnek szerződést erre a munkára. A mi segítségünk ott kezdődik, hogy ebben a belső hálózat kiépítésében is segítséget nyúj tunk a tsz-eknek. Minden igaz­gatóságon van egy vezető em­ber, aki felelős ezért. Szak­embereink, technikusaink kint maradnak a tsz-ben és ellen­őrzik, hogy a belső hálózat kiépítését jól végzik-e el. Se­gítenek a tervek, a költségve­tés elkészítésében, ellenőrzik a munkát, hogy ne forduljon elő baleset, kioktatják, tanácsok­kal látják el a vezetőt, vagy tsz-tagot a villamos gépek ke­zelésével kapcsolatban. Ez tehát a patronálás egyik formája. Toller József ezután beszélt egy más fajta patro- nálásról is. A pécsi igazgató­ság még külön patronálja a hobold, diósviszlói és remény- pusztai termelőszövetkezeteket. A régi erőmű a somogyviszlói tsz-t, a vállalat KISZ szerve­zete pedig a dencsházi terme­lőszövetkezetet patronálja. Ez a patronálási forma sok irá­nyú, mindenben segítenek -a velés kérdésében néhány he­lyen nyíltan és burkoltan is jelentkezett a vélemények ösz- szecsapása a szülői ankétokon. Ezzel az alapelvvel kapcsolat­ban nem volt elvi jellegű prob léma a tantestületi vitákon és azokon a szülői ankétokon, ahol a szülők többsége mun­kás. Néhány falusi szülői an­kéten azonban a kérdés expo­nálására a passzivitás volt a felelet. A szakrendszerű oktatás ki- szélesítése, a körzetesítés kér­dése mint széleskörű társadal­mi igény jelentkezett. Sok helyen (Feked, Véménd, Geresd, Görcsöny. Szilágy, Berkesd, stb.) kérték a szülők a körzetesítés megvalósítását és vállalták gyermekeik bejá­ratását a szakrendszerű okta­tást biztosító körzeti iskolákba. Ha a tantestületi reformvi­tákat abból a szempontból vizsgáljuk, hogy mennyiben szolgálták a tantestületek esz­mei, politikai, pedagógiai egy­ségének kialakítását, a követ­kezőket lehet megállapítani: Pozitív jelenség a főbb kér­désekkel való általános elvi egyetértés. Ez még akkor is eredmény, ha a részletkérdé­sekben vélemény különbségek vannak. Ugyancsak kedvező az egység kialakítása szempont jából a rendkívül élénk peda­gógiai vitalégkör kibontakozá­sa, valamint az a jélndu'at, teniiakarás és felelősségérzet mely pedagógusaink többségé­re a reform végrehajtását il­letően jellemző. Problémát jelent az is, hogy bár szinte kivétel nélkül min­den tantestületi vitán beszél­tek a tantervi és tankönyvi maximalizmusról, de a maxi- malizmust a nevelők oktatási és nevelői módszereinek olda­láról nem, vagy alig vetették fel. A humán műveltség fél­tése, a körzetesítéssel szem­beni burkolt ellenállás, stb. is azt igazolják, hogy az egység tekintetében nevelőtestülete­inkben van még tennivalói tsz-eknek, amiben csak lehet. A hoboli és a remén y puszta i tsz-nek beszerelték a daráló­ját és az utóbbi helyen most villamosítják az istállót. Az őszi betakarítás idején vasár­nap teherautókat küldtek ki a tsz-ekhez a termény behordá- sához. A régi erőmű dolgozói vállalták, hogy ebben az év­ben a somogyviszlói Szabad­ság Termelőszövetkezetben fel­építenek egy kukoricagórét. És lehetne sorolná azt a sok konkrét segítséget, amit a vál­lalat a tsz-eknek nyújtott Külön meg kell említem a DÉDASZ KISZ fiataljait. A 70 tagból álló KISZ-szervezet igen jó munkát végez. A fia­talok lendületét, lelkesedését, jó munkáját mindenki dicsé­ri az üzemben. Ök voltak azok, akik a mecseki állatkert villa­mosítását társadalmi munká­ban elvégezték. A nyár folya­mán öt ifjúsági tábort villa­mosítottak munkaidő után. Ez már maga igen dicséretes. A KISZ-fiatalok ezenkívül tsz­patronál ást is vállaltak, ösz- szel a betakarítás idején csak­nem minden szombaton és vasárnap kijártak a tsz-be se­gíteni. A dencsházi termelő- szövetkezetnek ök szerelték be munkaidő után a darálóját és most vállalták a tsz-istállói- rtak villamosítását is. A hobo­li tsz irodáiba is a fiatalok sze­relték be a villanyt társadal­mi munkában^ Igen sok időt töltenek falun, és nemcsak a munkában segítenek. Barátsá­got kötöttek a tsz-íiatalokkaL Kultúrműsorokat, bált rendez­nek a tsz-ekben s mindenütt várják, szeretik őket. Nem kötelességből teszik, hanem ön szántukból, szívvel és fiata­los lelkesedéssel; Megérdemlik & tSraéroSefs--------------- —— S iklóson indult az első tsz- szakmunkás-képző tanfolyam Á KÖTELEZŐ gépjármű­szavatossági biztosítás 1961. évi dfc ymmát bén esedékes tűt.­FethfvJttS a felföíöi eHatott magán- és szövetkezeti tulajdonban levő gépjárművek (személy- gépkocsi, motorkerékpár, tehergépkocsi, háromkerekű gépjármű, vontató, autóbusz) üzembentartóit, hogy a biztosítási díjat fizessék be. A díj megfizetésének igazolására GÉPJÁRMÜSZAVATOSSAGI biztosítási IGAZOUÁS-t kell az Állami Biztosítónak attól a fiókjától beszerezd?, amelynek területén az üzembentartónak lakóhelye (telephelye) van. Egyidejűleg igazolni kell, hogy az előző évre eső díjat megfizették, vagy, hogy a gépjár­mű az előző évben nőn volt forgalomban; A biztosítási díj átutalásához az Állami Biztositb fiókja befizetési lapot bocsát rendelkezésre* A biztosítási «9 Jamnr 31-% késedelmi pótlék nélkül, egy összegben fizethető Kivételt képeznek az egyéni tulajdonban levő személy- gépkocsik, melyek biztosítási díja januárban és július­ban, két egyenlő részletben fizethető. Állami biztosító Tavaly 27 fsz-t villamosított a DEDASZ A vállalat KISZ-fiataljai patronálják a tss-eket JtLíuikákait a jaoítébuqád&k A téli gépjavítások ideje van most a gépállomásokon. A Pécs- váradi Gépállomáson Szabó Máté brigádja a lánctalpas trak­torokat javítja. A zetorok megjavítása Pijfkó István brigádjára vár. A munkagépek is üzemképes állapotban várják majd a tavaszi munkák megkezdését. Hogy dolgozni lehessen velük, arról Mayer Márton brigádja gondoskodik A G 35-ös traktorok javítását az egyik legjobb brigádra, a Tompck-javítóbriűádra bízták a Pécsváradi Gépállomáson. ......,i Foto: HUtebnmd időjírásjelgmtés A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás péntek estig: hi­degebb idő, felszakadozó felhőzet, keleten eső, havazás. Ma még sok felé holnap már kevesebb helyen, Inkább csak délkeleten helyenként erős északi, .északkeleti, szél. vár­ható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet nyugaton és ászakor, mínusz 3—7 máshol 0, mínusz 3. Legmagasabb nappali hőmérséklet holnap minusz 2, plusz 1 fok kö­zött. Távolabbi kilátások: a bét végén is hideg idő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents