Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-10 / 8. szám

IMI. JANUÁR 10. N A Pl 0 * Télen sincs fagysziinet Használják ki a tsz-ek a telet a favázas építkezések elvégzésére! Búcsú a vakációtól Körripoit az első tanítási napon „Nagy dolog az érettségi”, — mondja Tóth Gábor. A szerfás vagy favázas is­tállóknak sok egyéb közt az is az előnyük, hogy felépítésüket a fagy sem akadályozza, tehát télen-nyáron egyaránt elké- Bzíthetők. Ezt az előnyt az előrelátóbb szövetkezeti veze­tők ki is használják. Az alig egy hónapja alakult garéi tsz- ben például már megkezdték a téli építkezésekhez a fakivá­gást, anyagbeszerzést, egyszó­val az előkészületeket. Egy 25 férőhelyes, favázas sertésfiaz- tatót és egy 100-as hizlaldát épít fel a tél folyamán saját erőből a szövetkezet. Így a ta­vaszi munkakezdéskor Garé- ban már nem okoz gondot majd az építkezés, mert addig­ra befejezik és minden ember a nagy tavassá munkákhoz láthat. Mohácssziget és Szigetvár után Sellyén is beindult a Szentlőrinci Mezőigazdasági Technikumnak egy kihelyezett osztálya. Az esti tagozatú kö­zépiskola négy éves lesz, azon­ban tekintettel arra, hogy a tanulók zöme vidéki, az iskola vezetői úgy határoztak, hogy az esti foglalkozások helyett a heti 9 órát egy napra sűrítik. A sellyei osztályban — január közepétől kezdve — minden hét csütörtökén tartják meg a foglalkozásokat, illetve az el­méleti oktatást. Sellyéről és a könnyező köz­ségekből ötvennégyen jelent­keztek felvételre és a felvételi vizsgákon —. melyet már elő­zőleg megtartottak — mind­annyian megfeleltek. Az első osztály tehát ötvennégy fővel indul. A tanulók zöme felnőtt, nagy részük pedig már eddig is a mezőgazdaságban dolgo­zott, tsz-elnökök, brigádveze­tők. tanácsi dolgozók, tsz-ta- gok. Az új technikumi osztály a sellyei áLtalános iskolában ka­pott helyet. A közismereti tár­gyak — magyar, történelem, fizika stb. — oktatását a sely- lyei iskola tanárai vállalták. A szaktárgyak — növényter­mesztés, állattenyésztés stb. — elsajátítására a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum ta­Időjárásjelentés A Meteorológiai Intézet je­lenti: várható időjárás kedd estig: felhős, párás, többfelé ködös idő. Több helyen kisebb eső. ködszitálás, a hegyeken hószállingózás. Mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet mínusz 2, plusz 2, legmagasabb nappali hőmérséklet, holnap plusz 2, plusz 6 fok között. Távolabbi kilátások: a hét közepén is enyhe idő. Különösen az ősszel és a tél folyamán alakult új termelő­szövetkezetben van nagy je­lentősége a téli építkezésnek. Ezekben a tsz-ekben rendsze­rint gondot, fejtörést okoz az összevont állatok elhelyezése. Legtöbb tsz-ben tavasszal von­ják össze az állatokat, amikor megjön a friss zöldtakarmány. Az istálló viszont nem nő meg csak úgy, azt közben fed kell építeni. Április, májusig még elegendő idő áll a tsz-ek ren­delkezésére, ezt az időt a telet és a kora tavaszt kell kihasz­nálni a legsürgősebb építkezé­sek elvégzésére. Legtöbb tsz-ben mód van arra, hogy a tagok közül építő­brigádot alakítsanak. Ahol mégsincs, ott illetékesek gon­nárai oktatják majd a tanu­lókat. A tankönyveket a tanu­lók már megkapták. Néhány nap múlva megtartják az ün­nepélyes tanévnyitót, majd kezdetét veszi a tanév. Vizs­gát félévenként tesznek a hall­gatók. majd négy év után ren­des érettségi oklevelet kapnak. Az újtípusú iskola, illetve a vidékre kihelyezett osztályok iránt egyre nagyobb az érdek­lődés. S ez érthető is, mert mint a sellyei első osztályos tanulók elmondták, jelentősen megköhnyíti továbbtanulásu­kat. Az egyéb elfoglaltságuk ellenére így minden foglalko­záson részt vehetnek, hisz a járásbelieknek Sellye könnyen megközelíthető. Más megyékbe is eljutott az iskola híre. Tol­na megyéből is jelentkezett néhány fiatal az iskolába, aki­ket szintén felvettek a most induló sellyei első osztályba. Akad még a sálózásnak ellensége? Érthetetlen. Szabó István az ózdíalusi Petőfi Tsz agronómusa igazi mezőgazdász ról ezt fel sem tételezi, A szak ember, ha már egyszer meg­próbálta a szilázs etetését, le­hetetlen, hogy rosszul véleked jen róla. Ha csak.. Nos, ha csak nem romlott, rosszul ke­zelt a siló takarmánya, de hát ez minden takarmánynál így van. Ha romlott, mit sem ér, s ha mégis feletetdk, az állat megbetegszik tőle. — A silótakarmányról csak jót tudok mondani — kezdte Szabó István. — Jót és megint csak jót. — Húsz éve vagyok gazdász és azóta etetek szd­doskodnak szakemberekről. A téli építkezések lebonyolításá­ra a Tsz Beruházási Iroda mozgó építőbrigádokat szervez minden járásban. Az Erdőgazdaság vezetői fel­ajánlották, hogy a sertésfiaz- tatókhoz szükséges szerfa zö­mét már március 31-ig átad­ják a tsz-eknek. A szerfa el­szállítása, leszabása — méret- revágás — és összeállítása már a tsz-ek, illetve a kiküldött építőbrigádok dolga. Március 31-ig kb. 23 sertésfiaztatóhoz szükséges faanyagot biztosít az Erdőgazdaság. A tsz-ek- veze­tői gondoskodjanak a szierfa átvételéről és a fiaztatók fel­építéséről, mivel ezek nagy­részt saját erejű beruházásból épülnek. Az amúgyis munkaszegény téli időszakot ki lehet hasz­nálni továbbá a meglévő is­tállók átalakítására, a belső javítási munkák elvégzésére is. Amelyik tsz-ben már most gondoskodnak a férőhelyek biztosításáról, ott tavasszal nem lesz probléma a közös ál­lomány elhelyezése és a zöld- takarmányozási szezon meg­kezdésével az állatokat is ösz- szevonhatják. Sok tsz-ben még nem tör­tént meg az épületek értéke­lése, pedig január 31-e már igen közel van, s a zárszám­adásig minden tsz-ben be kell fejezni az épületek felmérését. Az értékelést a járási taná­csok mezőgazdasági osztálya, a bank és a Tsz Beruházási Iroda végzi a tsz vezetőségé­vel. Sürget továbbá egy másik határidő is. A múlt évről át­húzódó építkezéseket — ösz- szesen 10 van ilyen a megyé­ben — február 10-ig be kell fejezni. Ez a végső határidő. Ezek az épületek nagyrészt sa­ját erejű beruházásból készül­nek s ha a tsz-ek ezt a pót- határidőt is túllépik, és nem gondoskodnak az építkezés befejezéséről, az állam meg­vonja tőlük a hitelt és sok egyéb hátrányban is részesül­nek. lázst. Persze, akkor még nem ezt a fajtát készítettük. Nyolc évvel ezelőtt — 1953-ban, mi­kor az a takarmányszűk esz­tendő volt — etettem először silókukoricából készült szilázst az egyik állami gazdaságban, abrak nélkül, egy kis szénával kiegészítve. így neveltem fel a tenyészüszőket és olyan álla­tok lettek, hogy ha vendég jött, rögtön odavitték, mert azok voltak a gazdaság leg­szebb állatai. Szabó István most az ózfa- lusi tsz agronómusa, de a szi- iázskészítés és etetés tapaszta­latait még az állami gazdaság­ból hozta magával. A szilázs- etetés bevezetésével a Petőfi Tsz-ben azonnal emelkedni kezdett a tejtermelés. 1900- ban már 9260 liter tejet adtak el 100 holdanként az állam­nak. 1901-re 900 köbméter siló kukoricát tartósítottak. Mi­vel a tsz területén magas a talajvíz, nem árokban, csak a föld felett készítették el a si­lót, persze gondosan ügyelve a jó tiprásra és egyéb feltételre. A Új siló megbontása azon nal éreztette hatását a tehené­szetben. Novemberről decem­berre, tehát egy hónap alatt tehenenként 18 literrel növelte a silótakarmány az istálló­átlagot. A tehenészet fejésd át­laga jelenleg 10 literen felül van, ugyanannyi, mint a leg­erősebb zöld-szezonban. A na­pi alaptakarmány tehenenként 15 kiló szilázs. 10 kiló nedves répaszelet, 5 kiló vegyes széna, ez a tehenek létfenntartását, plusz 7 liter tei termelését biz­tosítja. A pótabrak minden ezen felül kifejt liter tej után 40 deka abrak-keverék. Ha elfogy a répaszelet, akkor napi 25 kiló szilázst kapnak majd a tehenek. És milyen olcsó a szilázs! .Szabó István elmondta, hogy Megyünk Pécsett a Széche­nyi tér és a Kossuth Lajos utca sietős forgatagában, s ar­ra leszünk figyelmesek, hogy így a kora délutáni órákban népesebbek az utcák, pezsgőbb az élet. Igen, visszatértek a diákok, a fejekre felkerültek a diáksapkák. A több mint két héten át üresen kongó iskolai tantermekbe is visszatért a zsibongó élet, a kis és nagy diákok népes csapata. Mert úgy hozzátartoznak ők váro­sunkhoz, mint a galambok, vagy akár a dzsámi a Széchenyi té­ren. Ezernyi élményt, ezernyi örömöt tartogatott ez a téli vakáció a diákjaink számára. S mégis — a kis elsőosztályo­sok, akik még csak mindösz- sze négy hónapja ízlelgetik az iskolai életet — már azok is vágytak a vakáció utáni első tanítási napot. Mert csábítja őket a betűk és a számok cso­dálatos világának a varázsa. Meg aztán itt vannak a negye­dikes középiskolások is. Szá­mukra is különös jelentőség­gel bírt ez a szünidő. Érzik a múlt évben 247 mázsa siló­kukoricát termeltek, míg sze- meskukoricából csak ennék az egytizedét, kb. 25 q-t tudtak volna megtermelni. Bár ez a 247 mázsa kiemelkedő termés volt, — az átlag csak 150 má­zsa körül van — s ez azt je­lenti, hogy a Petőfi Tsz kb. egyharmaddal olcsóbban állí­totta elő a sllótakarmányt, mint más tsz-ak, amelyek csak az átlagot tudták megtermelni. Az agronómus továbbá el­mondta, hogy a szilázsetetés- sel napi 1 kiló abrakot taka­rít meg tétlenenként. Egy kiló abrak ára 2.20 forint, de ahhoz még kiegészítő takarmány is kell, 15 kiló répa, ami 3,25 fo­rint, 2,5 szecska 0.75, forint, ez összesen 6.20 fillér. 15 kiló szi­lázs ára viszont csak 3 forint, tehát a szjlázsetetéssel napon­ta és tehenenként 3 forintot takarítanak meg, ez az 55 te­hénnél-már napi 165 forint és novembertől májusig ki lehet számítani, milyen jelentős ősz- szeg. Ebben az évben már 67 hol­don termelnek silókukoricát, mert egyrészt bővül a szarvas­marha-állomány, másrészt jö­vőre a lovaknál és a juhoknál is be akarják vezetni a szilázs etetését. E két állatfajnál is sikerre számítanak. Végül Szabó István mégis csak tudott mondani egy rosiz- szat is a silózásról. Kevés a sálókombájn, a vajszlói gépál­lomáson mindössze kettő van és ahhoz igen sok tsz. így az­tán gyakran elöregszik a siló, minősége is romlik és nehe­zebb lesz betakarítani. Több silókombájnt kéne a gépállo­mások rendelkezésére bocsá­tani, s akkor nem jelentene gondot a sálózás, nem okozna többé fejtörést az állatok téli áttelel tetőse. egy kicsit már mindannyian, hogy valami olyan múlott el ezzel a vakációval az életük­ből, ami már többé vissza nem tér. Az élet és az épülő szép hazánk, komoly feladatokkal várja őket. Persze lesznek, akik tanulmányaikat egyete­meken és főiskolákon folytat­ják. Lesznek ott is szünetek, de azoknak már egészen más ízűk van, mint a középiskolai vakációknak. A vakáció utáni első taní­tási napon három iskolába lá­togattunk el, egy kis elsőosz­tályos leánykával és két ko­moly nagy diákkal beszélget­tünk el a vakáció örömeiről, az előttük álló komoly fel­adatokról. Érettségi előtt Tóth Gábor, a Pécsi Művé­szeti Gimnázium negyedikes tanulója: — Az elmúlt négy hónap­ban olyan aszkéta-életet él­tünk, s úgy éreztem, hogy elég­gé kimerített ez a negyedik év. A vakációban nem is volt más tervem, minit kipihenni az évközi fáradalmakat, erőt gyűjteni és komolyan felké­szülni a visszalévő időszakra. Persze azért nem múltak el tétlenül a vakáció aranynap­jai. Beleolvasgattam Marx fi­lozófiai munkáiba, elolvastam Dosztojevszkij egyik híres lé­lektani regényét: a Kamaszo­kat. sok televíziós előadást lát­tam, és sokat gyakoroltam. A Művészeti Gimnázium zenei tagozatára járok, hegedűn ját­szom s számomra igen fontos a gyakorlás. Tavaly év végén jeles rendű voltam, szeretném most félévkor is elérni ezt az eredményt. S aztán egy ki­csit előre is kell pillantanunk, mert néhány hónap még — és elérkezik az a nap, amelyet négy esztendeje várunk, s amely napról-napra nagyobb izgalommal tölt ei bennünket. Eddig majdnem minden kon­certet, hangversenyt meghall­gattam, ez elengedhetetlenül fontos is volt számomra, a jö­vőben azonban le kell redu­kálni a hangversenyre járást, s minden olyan elfoglaltságot, amely a tanulás terhére lenne. S még valamire rájöttem, amit szeretnék másnak is el­mondani, hogy az éjszakai ta­nulás nem vezet eredményre, mert másnap fáradt az ember, s a felét sem tudja felfogni annak, amit napközben nyu­godt tempóban elsajátíthat, Aki még a vakáció hangulatában él... A folyosón már rég elhang­zott a vakáció utáni első csen­gőszó, amely órára hívta a kis elsőosztályosokat. Bent a tan­teremben a tanító néni: dr, Kolta Ferenené azon fárado­zik, hogy az apró kis ember­kék gondolatait visszatérítse abba a mederbe, amely új is­meretek, új világ felé viszi őkeít. Ez persze nem könnyű dolog, mert a gondolatok el-elkalan- doznak még, sokan a vakáció hangulatában élnek, a kis Ilonka például ott a harma­dik padban a nagy kékszemű babára gondol, amit karácsony ra kapott, a szomszédja pedig Hámori Bea — nem tud ellent- állni a szaloncukor csábító va­rázsának. Azért nem lehet megróni, mert figyelmes kis­lány 6 — eddig 18 ötöst gyűj­tött össze, reméljük, hogy szép is lesz az ő félévi bizonyít­ványa. I A vakáció utáni első ötös... Velin Dóra a Janus Panno­nius Leánygimnázium harma­dik c-osztályába jár. Csillag- hullás volt itt az első délelőt- tön, tizenketten feleltek ötös­re. — Miből kapta Dóra ezt az ötöst? “ Orosz nyelvből Az „Üd­vözöllek új élet” című olvas­mánynak kellett elmondanom a tartalmát. — Sok ötöse van már ebben a tanévben? — Eddig csak ötöseim van­nak .:. és sajnos egy hárma­som matematikából. A pályaválasztás még nem sürgető ugyan, de azért bizto­san eldöntötte már, hogy mi szeretne lenni? — Orvos. Már kislány ko­rom óta éltet a vágy, hogy egyszer embereket gyógyíthas­sak, embereket adhassak visz- sza az alkotó munkának, az életnek. Egyszer hirtelen rosz- szul lett a nagyapám, a szívé­vel volt baj. Én akkor na-'’or> megijedtem, de aztán sikerült őt meggyógyítani, s azóta min ­dig csak arra gondolok, hogy milyen nagyszerű és felemelő érzés lehet tenni valamit az emberekért. Ilamifr Imre B EJMtff Y/t¥& ( áátk t iM Jókai lér 3. Hyitva: ti órától 16 ériig Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat Január közepén kezdődik a lanév a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum Sellyére kihelyezett osztályában „R silóról csak főt meRdhatik“ Beszélgetés egy tsz-szakemberrel a szitáz setéiéiről „Kóstold meg!" Hámori Bea szaloncukorral kínálja szomszédját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents