Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-10 / 8. szám

1961. JANUAR 1«.

N A PLO

3

Forradalmi változások jele a bányabiztosításban

Igen nagy jelentőségű kezdeményesés a pécsi széntrösztnél Mozgó biztosítószerkezetet akarnak kialakítani

Á pécsi széntröszt egyik igaz gatói rendele te, amely a jutalmak elosztásáról intézkedik, hidraulikusan mozgatott fejtési vándorbiztosításról beszél. Azt mondja nagy szükség lenne erre, ezért 20 000 forint cél- jutalmat adnak ki, ha legalább 15 méter hosszú szakaszon alkalmazzák az idén:

A hír meglepetést keltett, hiszen nem hallottunk még mozgó biztosításról. Kíváncsian érdeklődtünk Sebestyén Béla elvtárstól, a tröszt műszaki osztályának főelőadójától, akit az új eljárás egyik kidolgozójának tartanak: miről van itt voltaképpen szó?

A fiatal mérnök elmondásából az alábbi képet nyertük.

Ma: a nap ké harmada biztosításra

Induljunk ki abból, hogy nagy teljesítményű széniéjtőgépe van a pécsi trösztnek, a Rammgerät. Évek múltán még több ilyen, vagy más jövesztő- gépük lesz:

A gépek valósággal ontanák a szenet, ha az idő java nem menne el a biztosításra. Ma ugyanis ez a helyzet. — A Rammgerät naponta csak 6—7 órát dolgozhat, a többiben biztosítani kell:

Ma a Rammgerätnel hagyományos módszerek alapján biz tosítunk; Az első támfasor _a homloktól 1,20 méterre húzódik. Attól 1,20 méterre ismét egy-egy támfasor van:

A gép közben fejti a szenet, így a homlok eltávolodik a támfasortól, Ha a szénfal a legszélső támfasortól 2,40 méterre kerül, akkor meg kell állni, és a homloktól 1,20 méterre be kell építeni egy új támfa- sort. Ez sok időt vesz igénybe, ezért tart hosszú ideig a biztosítás;

Ha a fa helyett femtámot használnánk (amit ma különböző okok miatt még nem tudunk megtenni) valamelyest csökkenne a biztosításra fordított idő. Körülbelül 10 százalékot nyerhetnénk vele. Ez is jelentene valamit, de még mindig nagyon messze lennénk attól, hogy a nagyteljesítményű gépet jól ki tudjuk használni.

A fentiek alapján, a háromtagú műszaki csoport arra a következtetésre jutott, hogy a hagyományos módszerek tol- dozgatásával, foltozgatásával nem lehet a célt elérni. így csak mennyiségi változásokra számíthatunk, márpedig minőségi változásra van szükség. Olyan biztosító szerkezetre, amely követi a jövesztőgépets a homlokkal együtt halad előre, anélkül, hogy szét kelljen szedni.

I jövő: ^ nan kétharmada széntermelésre

Van-e ilyen mozgó biztosítás a világon? Igen, a Szovjetunióban, Amerikában, Nyugat- Németországban és Belgiumban már használják. Hazánkban is sok sikert Ígérő kísérletek folynak vele Tatabányán Csakhogy. j s

Ezt a biztosítási módot csak az alacsony, a 25 fok alatti dőlésű telepeknél lehet alkalmazni, a pécsi saéntelepek pedig meredekebbek ennél. — Körülbelül 80 százalékuk több 25 fokosnál. Abba már nem is érdemes belebonyolódni, hogy az előbbi biztosítási mód páncélkaparó alkalmazásával jár, a meredek pécsi telepeken pedig ez teljesen felesleges. így is nyilvánvaló, hogy ez a módszer Pécsett nem használható.

A pécsi tröszt a maga erejére van utalva. A hazai kutató intézetek ugyanis nem kísérleteznek a meredekdőlésű telepeknél használható mozgóbiztosítással. (Ez érthető is, mert a hazai széntelepek nagyrésze lapos dőlésű. Országos viszonylatban tehát, nem ez a legszükségesebb.) Külföldről is csak Nyugat-Németország- ból érkeznek hírek arról, hogy •yen biztosítószerkezetet akarlak kialakítani, Már öt éve

törik a fejüket, közzé is tettek egy cikket. Természetesen mea maradnak az általános megállapításoknál, s hallgatnak arról, milyen is lesz az a mozgó biztosítás.

A pécsi széntröszt illetékes műszaki vezetői fél éve foglalkoznak a vándorbiztosítás gondolatával; Ha a tervrajzokra, no meg Sebestyén elvtárs örömtől sugárzó szemére nézünk, nem kételkedhetünk abban, hogy a nagy kérdés elvileg már meg van oldva: — Nincs túl messze az az idő, amikor a nap kétharmadát már széntermelésre tudjuk for dítani.

Felmérhetetlen előnyök

Természetesen mi sem tehetjük közzé a terveket. Elégedjünk meg azzal, hogy nagyon jelentős dologról van szó, olyan ról. aminek az előnyei ma még felmérhetetlenekj

Mindenekelőtt rég nem látott mértékben növekedhet a termelékenység, hiszen csak fele időt fordítunk biztosításra, mint ma. A vándorbiztosítás nemcsak gépi, hanem kézifejtésekben is használható, gyakorlatilag tehát minden me redek dőlésű telepen bevezethető. Ha ez megtörténne, olyan tömegű szenet fejthetnénk ki, hogy a jelenlegi módszerekkel nem lehetne elszállítani. A szállítást is át kellene szervezni — az egész hányát korszerűsíteni kellene a vándorbiztosítás nyomán.

A biztosítószerkezet nem fából készül, rengeteg fát lehetne tehát megtakarítani az alkalmazásával A számítgatá- sok közben több olyan ötlet született meg. amelyek kidolgozása, megvalósítása, egész kísérletsorozatot és több éves munkát tesz szükségessé;

Természetesen mindez nem holnap, hanem a későbbi időpontban valósul meg. Pillanatnyilag az a legfontosabb, hogy a mozgó biztosítószerkeze: modellje az István-aknai újítóműhelyben mielőbb elkészüljön. (Erre az első félévben kerül sor). A modell a nagygép pontosan kicsinyített mása lesz, s miniatűr fejtésben fog mozogni. A műszakiak ennél tanulmányozzák majd — a min den kísérlet kezdetére jellemző-elkerülhetetlen gyermek- betegségeket és helyesen is teszik, hiszen sokkal olcsóbb lesz így.

A II. félévben a tröszt a maga erejéből megépíti az új biztosítószerkezetet s ahogy az igazgatói rendeletben is kérik, 15 méteres szakaszon még az év vége előtt kipróbálják.

M. h.

Fiatalokat a

Értekezlet a megyei KlSZ-bizottságon

Tegnap a megyei KISZ-bi- zottságon tartotta értekezletét a KISZ-bizottság teljes apparátusa. Az értekezleten Komócsin Zoltán élvtárs, az MSZ MP Politikai Bizottságának póttagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára is résztvett

Az értekezlet célja az volt, hogy irányt mutasson azoknak a járási és városi KlSZ-érbe- kezleteknek, amelyeket februárban hívnak össze és amelyen az 1961. évi munkatervet dolgozzák ki.

Kiss Dezső élvtárs, a megyei KISZ-bizottság titkára, vitaindító beszédében elmondotta, hogy a KISZ-vezetők első és legfontosabb feladata: alaposan tanulmányozni a kongresszus határozatait. Nekik kell ügyelni arra is, hogy a határozatokat megfelelően hajtsák végre. Beszélt arról is, hogy a megyében számos helyen megkezdődött már a I kongresszus határozatainak

Kilenc ország filmművészeinek 12 alkotása a januári műsorban

A statisztikusok ezekben a napokban összesítik a mozik múlt évi forgalmát, s a végeredményt illetően vilószinü- leg új csúcseredmény születik: a múlt év mozilátogatóinak száma megközelíti majd a 140 mfflMót. Ebben az évben a tavalyink, változatosabb program fogadja a nézőket. Január ban kilenc ország művészeinek tizenkét filmje szereped a műsorban. Közülük öt magyarul beszélő változatban kerül a kő zönség élé.

Bemutatják a szovjet filmművészek újdonságát, a Messzi utcát, amely Szerjozsa címmel a Karlovy-Vary-i fesztiválon elnyerte a zsűri nagydíJanuár 11-én érkezik Pécsre a Szovjetunió vasutas szakszervezetének munkavédelmi kocsija

Szombathelyről 1961. január 11-én érkezik a Pécsi Főpálya udvarra a Szovjetunió vasutas szakszervezetének munkavédelmi kiállítási kocsija. A kiállítás megtekinthető Pécsett a főpályaudvaron január 11-én és 12-én, ahol mozgó makettekkel mutatják be, a szovjet

vasutasok munkavédelmi újításait.

A kiállítással egyidejűleg a kiállítást kísérő szovjet éLv- társak, a MÁV Pécsi Igazgatóságának épületében filmvetítéssel egybekötött előadásokat tartanak, ahol ismertetik a szovjet vasutasok munkavédei mének technikai eredményeit.

ját. Műsorra tűzik többek között az Utolsó és az első nap című szovjet filmet.

A magyar filmgyártást a Zápor képviseli a műsorban. Ennek forgatókönyvét Dobozy Imre írta, a rendező Kovács András. A mai tárgyú falusi történet főhőseit Bara Margit, Bessenyei Ferenc és Páger Antal kelti életre. Ezenkívül a közönség elé kerül a Bíró című olasz-spanyol film, amelyben jellegzetesen délvidéki történet elevenedik meg, a Serdülő lányom című angol film, amely az ifjúság nevelésének és a szülök felelősségének kérdéseivel foglalkozik. Bemutatják a Sziklák és emberek, valamint Doktor Faustot elvitte az ördög című csehszlovák filmeket. A Szép Lure tte című látványos DEFA- filmben Offenbach zenéje csen dűl fel. A januári műsorban szereplő Orkán című román film, a felszabadulás napján játszódik és a fasisztákkal vívott harc egyik izgalmas epizódját eleveníti fel.

Januárban kerül sor Brigitte Bardot francia filmsztár első magyarországi bemutatkozására is. Hamarosan megjelenik a mozik vásznán a Babette háborúba megy című színes francia fiilmvígjáték, amelynek ő a főszereplője;

végrehajtása. A KlSZ-szerve- zetek egyhanmadában már megtartották azokat a gyűléseket, amelyen többek között az ifjúság a szocializmusért mozgalom beindításával kapcsolatos problémákat is megvitatták.

Kiss elvtárs röviden összefoglalta a KISZ-vezetők feladatait:

— Fontos, — mondotta, — hogy élménybeszámolókon keresztül elhozzák a gyárakba, iskolákba és falvakba a kongresszus nagyszerű, fiatalos, egészséges hangulatát. Számunkra a legfontosabb határozat a szocializmus építésére való mozgósítás, és a megyei KISZ-védnökségek megvalósítása.

A vitában tizenkét KISZ-ve- zető szólalt fél. Valamennyien „Az ifjúság a szocializmusért’' próbák megszervezésével és az ifjúság nevelésével kapcsolatos feladatokról beszéltek.

A vitát Komócsin Zoltán elv társ zárta be. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus jelszava alapján „munkával, tanulással a szocializmusért“ végezzük a munkánkat. „Nem szabad a KlSZ-munkának öncélúvá válnia •— mondotta. — Az eddigieknél sokkal többet kell foglalkozni a termelékenység növelésének, a mezőgazdaság szó dalista átszervezésének, a tsz- ek megerősítésének kérdésével. Fiatalokat a tsz-be! Ez legyen a jelszava a KlSZ-szervezeteknek. Hiszen, ahol fiatalok vannak, ott a munka is jobban megy.“

Komócsin elvtárs befejezésül az eszmei, politikai neve- ‘ lőmunka fontosságáról és feladatairól beszélt. Szólt a kispolgári önzés elleni harc időszerűségéről és arról is, hogy a KISZ a munkára való neveléssel továbbra is segítse a pártot,

A munkásakadémia előadásai

A városi pártbizottság agitá- ciós és propaganda osztálya értesíti a központi munkás- akadémia hallgatóit, hogy az előadásokat az alábbi időpontokban tartja:

Január 11-én, szerdán délután 5 órakor az „Ateista kurzus” tanfolyamát. A konzultációt dr. Tóth József elvtárs, » Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem igazgatója vezeti.

Január 12-én, csütörtökön délután 5 órakor az „Általános politikai és ideológiai kérdések” című tanfolyamok Az előadás címe: A szocialista országok gazdasági együttműködésének jellege és jelentősége. Előadó: Kárpáti Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság másodtitkára.

Az előadásokat a Pedagógiai Főiskola marxista előadótermében tartják.

Négy éve lesz lassan, hogy

tanácselnök lett Vejtiben. Azelőtt Zalátán volt párttitkár, később meg a tanács vb-elnö- ke. Itt, Vejti községben a köz- igazgatási meg az állami feladatok lényegében ugyanazok, mint Zalátán voltak, az emberek is majdnem olyanok...

Majdnem.

De nem egészen. Némely dologban különböznek, néha egymástól is. Sőt, olykor-olykor még össze is különböznek. Csakhogy nem rosszember módjára, nem verekedés kedvükben, hanem a munka jobb elvégzése érdekében. Ebből aztán végül is haszon származik s olyankor szent a béke.

Ilyesmi került szóba a vejti tanácsháza elnöki szobájában, amikor éppen betoppant a tsz agronómusa. A tanácselnök, Fábián Mihály, az idős, tizen- kilences kommunista, régi, egri emlékeinek felidézésébe kezd.

— Egerben dolgoztam legénykoromban, még az első világháború előtt. Az egri iparosmesterek mindig azt mondták az inasoknak télen, ha a hideg műhelyekben fagyos- kodtak, hogy ha nem akartok fázni, menjetek fát vágni. Ilyen módon akarták a gyerekeket fürgébb munkára ösztönözni. Erre gondolok néha, amikor makacs emberekkel van dolgom, de szerencsére most már ritkábban. Csakhogy ás azt mondom, hogy, ha jól

akarsz élni, akkor jól is dolgozzál.

— Régen tudom — vág közbe Szentirroai Antal, a termelőszövetkezet agronómusa —, hogy milyen bőségesen jövedelmez egy nagy gazdaság, ha jól vezetik. Ezért is vállaltam nagy-nagy örömmel, amikor felkértek, hogy legyek a termelőszövetkezet agronómusa. Eleinte nem hittek nekem, amikor idejöttem, sokan nem hittek. Az első évben 19 forint volt egy munkaegység értéke. Most negyven forintot fizetünk. Most már hisznek, önmaguk erejében is jobban bíznak az emberek, meg bennem is. Ez is, az is jól esik.

A tanácselnök közbeszól.

— Sokat számít ám, hogyan irányítjuk a gazdálkodást. Megkérdezik ám, hogy Miska bácsi, hová megy a pénz? Fölülről is, meg alulról is! Sokan megkérdezik. De a szövetkezetben is így van ez. Csakhogy ott azt is megkérdezik, hogy honnan jön. És mindig pontosan tudják is, honnan jön, miből terem a haszon; s hová megy, mennyi megy.

Az agronómus, aki hatvannegyedik évében jár és nyugdíj előtt áll, helyesel, őszinte, becsületes, szókimondó ember, kitűnő mestere a szakmájának, a hivatásának. S ahogyan beszél és magyarázza a gazdálkodás fortélyait, a szövetkezeti tagok szorgalmas munkáját és dicséri őket, kikerekedik belőle a pártonkívüli régi értelmiségi új arculata. Becsületes, hazáját szerető mezőgazda- sági szakember arculata ez. Olyan emberé, akivel nemcsak együtt kell, de együtt is lehet dolgozni, mert éppen úgy akarja a boldogabb életet, mint akárki más.

Az ő személyes érdeme is ez. mint emberé, mint a kollektív nagygazdaság szilárdságában meggyőződött agronó- musé, de a pártszervezeté is. A tizenhárom kommunistából álló pártszervezeté, meg a párttitkáré is. Kamu Józsefnek hívják a párttitkárt, aká a tsz magtárosa. Éppen olyan jól ismeri a parasztemberek életét és álmaikat, mint a saját magáét, és éppen olyan jól, mint a tanácselnök, vagy az agro- nómus. A tizenhárom kommunista képviseli itt a pártot és helyesen képviselik a párt politikáját. Itt az eleven példa rá, itt az agranómusuk, aki azért, mert földesurak birtokán, meg káptalani uradalomban kezdte a szakmáját, ott volt intéző, sok-sok mellőzést és meg nemértést kapott néhány évvel ezelőtt. De felismerték, bogy, becsületes ember

és kitűnően ért a növények nyelvén, kitűnően érti a nagy átalakulás idején töprengő parasztot is. És mert mindezt érti, segíteni is tud. Rájöttek, meggyőződtek róla, hogy őszintén akar segítem, felkérték hát, hogy segítsen. S akik nem hittek neki, amikor agronómus lett Vejtiben, azok most zárszámadás előtt már hisznek.

— így van biz’ ez — mondja a tanácselnök, Fábián Mihály — tizenkilencben is csináltunk mi ilyesmit, de nem így. Akkor nem erősítettük meg a parasztemberek hitét eléggé, nem adtunk nekik földet, nem tanítottuk meg őket gazdálkodni, hogy utána közösen gazdálkodni is megtaníthassuk őket. Most jobban csináljuk. És most azt is jól csináljuk, hogy nem várjuk el senkitől, hogy belépjen a pártba csak azért, hogy vezető állásba juthasson. Alki vezető állásba való, azt úgyis odatesszük, ha nem is párttag, de becsületes, őszinte és jő szakember.

A vejfciek pártszervezete nagyszerűen meg tudta értetni ezt a politikát a községben. Példát is mutattak rá. A kommunisták pedig a munkában is éppen olyan helyesen és jól mutatják meg, amit hirdetnek, mint a politikai irányvonal raegttétámzásÉban.

— Nem kellett ide agitátor se, amikor létrehoztuk a termelőszövetkezetet. igaz-e Tóni bácsi? — szól a tanácselnök s aztán bizonyítékokat sorol, hogy miért nem. Mert ilyen, meg ilyen emberek, meg ilyen meg olyan asszonyok voltak és vannak itt.

Milyenek?

Mint Kamu József párttitkár, aki ért; az emberek nyelvén, mint Mihály bácsi, a tanácselnök, mint Szentirmai Tóni bácsi, az agronómus, mint Cékus Mihály bácsi, a hetven éves sertésgondozó, mint Magyar Jánosné, a kommunista asszony a tehenészeti hizlalásnál és a többiek is, mind, mind a tagok. Meg olyanok, mint Papp Jenőék családja, ahol hárman 1400 munkaegységet szereztek szorgalommal, munkával.

Hatvan asszony van a tsz- ben. Közülük igaz, csak egy párttag van, de ezen a rossz arányon még lehet majd javítani, hiszen éppen olyan jól dolgoznak ők is, mint a férfiak, csak többet kellene politikai nevelésükre is fordíta- niok. Ez is sikerülni fog.

Most készül a tsz új gazdálkodási terve s abban már nemcsak a vejti Dráva Gyöngye számára lesznek feladatok, hanem a hiricsi és a piskói szövetkezetek számára is, mert hárman együtt gazdálkodnak már az új évben Rákóczi Tsz néven. Többen, nagyobb földön, s biztos, hogy azon is jól Gyevi Károly

Az egyszerű emberek nyelvén