Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-05 / 4. szám

r 1561. JAMJAR 3. NAPLÓ \ ' X Pécsűj hegyi Erőmű nincs többé. Most már csak Pécsi Hőerőmű Vállalat pécsűj hegyi telepe néven szerepel: Egy­előre. Eljön az idő, amikor sehol sem emlegetik a nevét. Addig azéirt még sok víz le­folyik a Dunám Az erőmű 1964-ig még um „melegtarta- iék‘ -ban lesz. Ha az országos szükség úgy kívánja, néhány óráig vagy napig bekapcsoló­dik a termelésbe a maga 15 megawattjával Ha nem ad áramot, akkor gőzt termel a szénmosó, a fürdő, az ERBE (Erőmű Beruházó Vállalat) ré­szére, később pedig az új- mecsekaljai távfűtési vezeték­be. A múlt évben még 280 em­ber dolgozott az üzemben: Eb­ből 201-et átvett az új erőmű. Heten nyugdíjba mentek, 72- nek pedig fel kellett mondám. A lehető legemberségesebben Nézzük meg, vajon hogyan zajlott le ez a folyamat, amit közhasználatú szóval leépítés­nek nevezünk, ami mögött 72 embernek a somsa húzódik meg: Az üzemvezetőség mindenek előtt pontos kimutatást készí­tett minden dolgozójáról Eb­ben minden ilyenkor szüksé­ges adat szerepeüti Életkor, gyermekek kora és száma, az élettárs keresete, az eltartottak száma és helyzete, az esetle­ges mellékjövedelem összege és így tovább, egészen részle­tesen: Utána az üzemvezetőd irodába hívták mindazokat, akiket a józan megítélés rae- rint az elküldendők listájára kellett írni öten ültek as íróasztalinál. Kelemen Gyula üzemvezető, Dobos János párttitkár, Máj- linger János üb-titikár, Csiz­madia Józsefeié, a nőtanács elnöke és Magyar Ferenc KISZ titkár. Ilymódon a fiataloktól a nőkig a dolgozók minden ré­tege képviselve volt a bizott­ságban, és annak az eshetősé­ge is ki volt zárva, hogy egy ember szubjektív© döntsön valamelyik dolgozó sorsáról: A bizottság elbeszélgetett az emberekkel (volt akivel egy órán át!), s csak a meghallga­tásuk után döntött Az elbocsátottak között 54 a férfi és 18 a nő: ök — az utóbbiak — okozták a legtöbb gondot. Pécs női munkaerőt foglalkoztató üzemei és hiva­talai ugyanis pillanatnyilag elég telítettek. Legalábbis e 18 nő számára, mert egyiknek seines szakképzettsége, s kö­zülük 8 már elhagyta a 30, illetve a 40. évet }S; Méltányos elbírálás Mind a 18-an asszonyok. Két háromgyermekes, öt két­gyermekes és hét egygyerme­kes anya (csak a 16 éven aluli gyermekeket számítva), négy pedig gyermektelen, illetve a fiai. lányai már kirepültek a családi fészekből; A 18 nő közül csak 4 van olyan helyzetben, akinek fel­tétlenül él kell helyezkednie Csapó Jánosné és Kiss Ele- mémé 3—3 gyermekes asszo­nyok. akik pillanatnyilag fér­jük 1600 forint körüli kerese­téből élnek (Kiss Elemérék még két öreg szülőjükről is gondoskodnak) és két kétgyer­mekes családanya. Ezek szá­mára — az üzemvezetőség köz benjárására — már kilátásba helyeztek négy állást. A töb­biek a következők: Dugovics Józsefeié egygyermekes anya, férje bányász, Szilágyi Ká­roly né kétgyermekes asszony, férje művezető, 2500 forintot keres. Csirke Lászlómé, gyer­meke nincs, férje 'technikus, most kapták vállalati lakást. Elég is Jesz talán. Ármint lát­juk, olyan családokról van szó, akik jól élnék, vagy pedig — ha nem is dúskálnak a gaz­dagságban — szűkölködés nél­kül emberhez méltó módon meglehetnek. A valóságban persze nem zajlott le ilyen simán az ügy. fc*áíütött hangulat, rémhírek, pletykák bolygatták fel az üzem életét, és minden döntés sokkal bonyolultabb előtanul­mányokat igényéit, mint ami­lyennek itt, ebben a szűkre szabott cikkben látszik; Bi­zony volt olyan is, aki egy­maga több gondot okozott, mint a többi 17 nő. 54 férfi vidékre ment Az elbocsátottak között van 54 férfi is. Egynek sincs szak- képzettsége és mind vidéki. Noha a férfiaknak egyáltalán nincs elhelyezkedési gondjuk, az üzemvezetőség mindent megtett értük, amit emberileg megtehetett Hogy mást ne mondjunk: az üzemvezető és munkaügyi vezető hét falut bejárt, hogy megismerje anya­gi helyzetüket. Megnézték ter­mészetesen azt is, hogy áll­nak a tsz-ek férfi munkaerő­vel. A tapasztalat mindenütt az volt, hogy szívesen fogdják az erős férfikezeket. A tegnapi munkások az üzem közbenjá­rására a lehető legkisebb zök­kenőkkel tudnak beilleszkedni új életükbe; Olaszán például — 19 férfi Járt be innen az üzembe — a tsz-elnök meg­ígérte, hogy minden tíz mun­kaegység teljesítése esetén 20 forint előleget fizetnek egysé­gemként, plusz gabonát kölcsö­nöz a tsz, hogy legyen kitartá­suk az újig. Persze, itt te volt vihar, amit emberileg meg lehet ér­teni. De lassan elül a zaj, az emberek megbékélnek új éle­tükkel. A teljesség kedvéért nem árt megjegyezni, hogy az el­bocsátott férfiúk és nők között párttagok is vannak. Szemen- szedett hazugságnak minősít­hető tehát az az állítás, hogy a kommunistákkal kivételez­tek. „A felszabadulás előtt kilökték az embereket* Hét így zajlott az le, amit szürke és rideg szóval leépítés nek nevezünk. Mielőtt búcsút intenénk a régi erőmű kopott hűtőtornyának, hallgassuk meg, mit mond az üzem régi dolgozója, Kiel József bácsi. Az öreg lakatos 1918 óta dol­gozik az erőműben, sokat lá­tott és megélt már. — 1931-ben, vagy 32-ben Is volt egy leépítés — nem em­lékszem pontosan már az év­re *— mondja Kid bácsi; f­Nem azért, mert kiöregedett az üzem, hanem azért, mert válság volt. Harminc vagy negyven embert bocsátottak eL Legelőször is azokat, akik szá­mukra politikailag nem voltak elég megbízhatóak. Minden más szempont csak azután kö­vetkezett. Hiába volt valaki- nék 7 gyermeke — mint az egyik munkásnak a szénszál­lító szalagnál — kilökték az utcára, mert egyszer kifakadt a kapitalisták ellen. A temp- lombajárók viszont előnyt él­veztek még akkor is, ha gye­rektelenek voltak. Akkor sen­ki sem kérdezte meg az em­bert a körülményeiről, csak a kezébe nyomták a felmondó levelet. Akkor az elbocsátás tragédia volt a munkás szá­mára, mert sehol sem tudott elhelyezkedni. Csak a Balo- kány tó építkezéséhez mehe­tett, babért, lisztért és fillére­kért végzett rövidéletű inség- mumkára... Úgy véljük, az öreg lakatos szavait nem kell kommentál­nunk, és összehasonlításra sincs szükség. ■» Magyar — Ezeknek a kenderfenóban dolgozó fiatal lányoknak, asz- szanyoknak. meg ennek a két fiatalembernek is oda lehetne ítélni a társadalmi munka ifjú mesterei, vagy az ifjú meste­reit ifjú oktatói címeket, ha lennének ilyen kitüntető cí­mek. Dénes Ibolyának is, Bel- lovits Jenőnének is, Dorozsmai Mátyásnak is, Berta Jánosnak te; A Szakma ifjú mestere cím elnyeréséért indultak verseny­be a műit év utolsó negyedé­ben. Az aranysárga őszből a fekete-sáros télbe értünk már s ilyenkor már lehet látni, hogy mák a kilátások; lesz-e kitüntető oklevél, meg cím- adományozás, vagy nem lesz. Tarján Lajos elvtáns, a párt­titkár helyettese, fogadni mer­ne rá, hogy a „gyerekek” tel­jesítik, amit vállaltak. Szép dolog ez a nagy opti­mizmus. de lássuk csak. tény­leg van-e rá oka? Ági, azaz Bellovits Jenőné, a maga huszadik életévében, fiatal korát meghazudtoló élet­bölcsességgel, szánté egy gya­korlott pedagógus benyomását kelti, amikor lelkesedve ma­gyarázza, hogy már hat elő­adást tartott a három témá­ból. A százalékszámítás, a se-, I besség és kerületi sebesség­Az ország műemlékkincsei­nek védelme jelentősen fejlő­dött a hároméves terv idősza­kában. A művészettörténészek és az építészek feldolgozták ezerhatszáz műemlék és mint­egy hétszáz műemlékjellegű kastély részletes „anyakönyvi” adatait. Kidolgozták a műem­lékek és műemlékjellegű épü­letek távlati helyreállítási ter­vét. A hároméves tervidőszak­ban kezdődött meg az ország­ban a népi műemlékek rész­letes felmérése is. A falukuta­tó építészek mintegy hétszáz­ötven községet jártak be eddig és becses emlékeket kutattak fel a göcseji, az ormánsági né­pi építészet remekeiből, vala­mint a Balaton környéki és az északi határmenti megyék köz­ségeinek jellegzetes építészeti hagyományaiból. A részletes felmérések segítségével elké­szült az ország műemlékjegy­zéke. Ez nemcsak teljes fd- sorolást ad, hanem a pontos műemléki minősítést is feltün­teti; ; számítás, meg a fonalszám : kiszámítása című témákat mind előadta, a szakma ifjú mestere címért küzdő fiatalok pedig meg is tanulták. A jövő héten kerül sor a síkidomok oktatására. Bellovitsné nrolc lánnyal foglalkozik, Dénes Ibolya pedig néggyel ugyan­abban a témakörben. Heten­ként három óra foglalkozásuk van. Ibolya csoportja lema­radt egy kicsit karácsony előtt, de a jövő héten pótolják az élmulasztottakait, megpróbál­nak két témát elsajátítani egyszerre, összevontan. Mindezeken kívül pedig még anyagismeretet is tanulnak a mozgalomban résztvevők s er­re a tudományra is ez a két fiatal, tiszta kékszemű és vi­dám textiltechnikus tanítja őket. Mondják, hogy a Pepi — bo­csánat! — a Pethő Mária is, aki most éppen Szegedre uta­zott rokoni látogatóba, ugyan­ezt csinálja s éppen ilyen jól mint ők. S a Mária csoportjá­ban van egy brigádtag, aki nemrégen lelkendezve jelen­tette ki, hogy micsoda nagy­szerű dolog ez a matematika, milyen boldogságot tud okozni az embernek, ha elsajátította! Megtanulta a százalékszámí tűst nagyon jól s azóta ponto­san ellenőrzi önmagát a mun­kában, eredményeiben, nyil­vántartja, miikor mennyi bér jár neki. I KISZ-szervezet kezdemé­nyezésére indult ez a versen­gés a kitüntető címért a múlt év őszén. Márciusban számot adnak róla, mit tanultak, be­tartották-e, amit vállaltak — és hogyan tartották be. Kitű­nően, jól, vagy megfelelően. S ennek alapján kapják majd meg a jelvényeket, aranyat, ezüstöt, vagy bronzot Ahogyan a riporter látta őket munkaközben, s ahogyan véleményt mondott rótok a páittitkárhélyettes, meg né­hány más dolgozó, úgylátszik, hogy megszerzik az ezüstjei- vényt, egyesek talán még az aranyjelvényt Is. Mert mind­ezeken kívül még politikai ok­tatásban is részt vesznek. És a fiúk? Férfias küzdelemben indul­tak, odaadással, lelkesedéssel, önként. Ügy mint a lányok és fiatalasszonyok. De az utóbbi hónapban, decemberben, mint­ha nem ment volna olyan jól a munka, mint azelőtt. Mé­lyebben keH majd elemezni, mi lehet az oka, s ez a KISZ- vezetőség feladata lesz. Any- nyi már most bizonyos, hogy a nyolc főből álló csoport tag­jai szorgalmasabbak is lehet­nének a tanulásban és jobban Egy délelőtt a gépállomáson AZ ÉV HARMADIK NAPJÁNAK reggele már teljes üzemben találta a kozármislenyi gépállomást. A hétfő még csak afféle bemelegítő volt. Az em­berék kis csoportokba verődve mesél­ték a szilveszteri élményeiket. Egy-egy csattanás tréfa, derűs epizód közben meg^megállt a csavarhúzó a szerelő ke­zében s a kovács kalapácsa is ritkáb­ban csapott le a vasra. A móka, jókedv, a szilveszteri hangulat még ott honolt a műhely- és irodafalak közt, s a me­zőre induló traktorosok szemében. De a kedd már a józanság jegyében kezdődött. Korán reggel befutottak a brigádvezetők, hogy elszámoljanak az utolsó 10 nap teljesítményével. Normál­holdak, üzemórák röpködtek a levegő­ben 8 a számológépék zöreje beleve­szett az írógépek kattogásába. Termé­szetesen megint a Rákóczi brigád lett az első. Vértes József igazgató szerint ez a brigád kiérdemelte már a szocia­lista munkabrigád, címet. Most már csak a cím odaítélése van hátra, de ebben a hónapban az értékeléssel együtt az is megtörténik. Vértes Józsefre egyébként nem kis gondokkal köszöntött rá az új esztendő. Ebben az évben óriási fejlődés előtt áll a kozármislenyi gépállomás. Az el­múlt évékben csak 8000 hold tsz szán­tóterület tartozott a gépállomás körze­tébe, most pedig már 13 000 hold a kör­zetük és az év végéig előreláthatólag 28 000 holdra nő. Nagyobb körzet, nagyobb gond, kü­lönösen az igazgatónak. A jelenlegi gépparkkal szinte el sem képzelhető a terület ellátása. Ezért ebben az évben többi, mint valószínű új erógéj^kst kapnak. Ehhez viszont már kicsi lesz a szerelőcsarnok, újat kell építeni. Az új, korszerű gépekhez képzett szakem­berek is kellenek, tehát gondoskodni kell a traktorosok továbbképzéséről. Épp ma reggel telefonáltak az igazga­tóságról, jelöljék ki azt a negyvenöt főt, akiket a pápai traktoros iskolára kül­denek. És Vértes József munkához lát, mert gond ide vagy oda, mégiscsak öröm az, hogy fejlődik a gépállomás egyre nagyobb, korszerűbb lesz. ELEKES ISTVÁN FŐMÉRNÖK a szerelőcsarnok, gépműhelyek kör­nyékét járja. Megkezdődött a nagy té­li gépjavítás, s mindenek előtt 5 a fe- felelős azért, hogy a március elsejei gépszemlére minden traktor és mun­kagép munkára készen álljon. — Nem is olyan egyszerű ez — mond­ja Elekes István, — miközben a mű­helyekben körül kalauzol. — Az még hagyján, hogy szűkék és kényelmetle­nék a szerelőcsarnokok, rég kinőttük őket. De az anyagellátás, ez az ami ag­gaszt. Hatvanhárom erőgépünk van és ennek zöme, — 70 százaléka — kormos traktor. Ezt a fajtát már nem is gyárt­ják és így nem lehet a hozzávaló al­katrészeket sem beszerezni. Pedig ez az ősz nagyon nehéz volt. Az esőzésék ellenére a traktoroknak menniük kel­lett, méghozzá két műszakban. A sár tönkretette a csapágyakat, még soha ilyen viharverten nem néztek ki a gé­peink. Egy-egy csapágyért sokszor az ország túlsó végébe kell elmennünk, hogy az útiköltség többe kerül, mint amennyit egy csapágy ér, mégis meg­tesszük, mert különben hétszámra áll­nának a aépünki A baj ott van, hogy a FÖMAV nem ad alkatrészt, Sietve arra hivatkozik, hogy nem gyártanak eleget. A szerelőműhely dolgozatnak is ez a véleménye. Alkatrész nélkül nem megy a munka. Még ha korszerű műhelyük lenne, hogy ök maguk tudnának elő­állítani néhány „hiánycikkétől De itt még arra sincs mód. Talán majd ha az új, kéthajós szerelőcsarnok felépül. Jö­vőre már abban szeretnék elvégezni a féli nagyjavítást, s remélik, addigra az anyagellátás is jobb lesz, kell, hogy megjavuljon. Kunszt Nándi bácsi a cséplőgépszere­lők brigádvezetője meg az időjárást szidja. — Ki látott még ilyet? Az idén úgy­látszik nem lesz tél. Ilyen csudabogár esztendőre még nem emlékszik. Máskor ilyenkor már javában lefagyott a föld és a traktorosdk bejöhettek a műhelybe segíteni. Most meg, mivel az őszi esők miatt eltolódott a munka még mindig kint vannak a mezőn. Kevés az állandó szerelő, pedig májusig még 20 cséplőt ki kell javítani. No sebaj, majd vasár­naponként is bejövünk, aztán ráduplá­zunk és megleszünk időre. NO ÉS A TRAKTOROSOK? Mit csi­nálnak ezen a meleg januári délelőttön? Hordják a kukoricát, répát, szántják a puha földet. De hogyan? Sokszor két traktor húz egy ekét, a kukoricát meg úgy vontatják ki a tábláról, hogy két kormos eléje áll a pótkocsinak és az útig kihúzza, ott ráakasztják a Zetor- ra s az viszi tovább. Embertelenül ne­héz munka. Igen, a munka neheze most is a traktorosoké, legyen övék az elis­merés is. ' < & R-Ité == ig teljesíthetnék, amit. vallat­tak, hiszen van rá elég szabad idejük, meg fiatalos energiá­juk is. Nagyobb családi, vágy kiváltképpen anyagi gondjai egyiküknek sincsen. hiszen nőtlen emberek, csupán három nős ember van . a csoportban, azok közül is kettő foglalko­zásvezető. Dorozsmai Mátyás meg Berta János. Dorozsmai elvtárs a villany- szerelő csoport vezetője, Berta elvtárs meg a TMK csoporté. Párttagok mindketten, KISZ- tagok is. ők is úgy vállalták, önként (mint a lányok csoport­jában a két oktató), hogy he­tenként. munkaidő után leve­zetik a foglalkozásokat a fiúk­nak. Alapos szakmai tudásuk van, s hogy még többet tud­janak, most végzik a gépipari technikum 3. évfolyamát az esti tagozaton. Elismerésire méltó, hogy a művezetők te bekapcsolódtak a fiatalok versenyének támo­gatásába, ellenőrzik, hogyan haladnak a vállalások teljesí­tésével, tanácsokkal segítik őket, miit, hogyan csináljanak, hogy jobban, eredményeseb­ben érjen véget a nagy küz­delem. A pártveaetöség részéről Tarján Lajos elvtárs állott a fiatalok mellé hasznos útmu­tatásaival. ő te figyelemmel kíséri munkájukat és segít, ha hozzá fordulnak segítsé­gért Alig múltak húszévesek, né­melyikük még nincs te annyi; Bellovitsmé, — az Ági — pél­dául még nem érte él a hu­szadikat, mégte aranyi funk­ciója és kötelessége van, hogy egy idősebb, tapasztalt politi­kai vezetőnek is elég lenne. Minden kommentár nélkül csak felsoroljuk; a szakma if­jú mestere címért dolgozó egyik női brigád oktatója, KlSZ-bfzalmá, beteglátogató, a Vöröskereszt propagandistája, a szakszervezet egészségügyi albizottságának titkára — 8 emellett technológus és fele­ség. Dénes Ibolya is a szakma ifjú mestere címért küzdő egyik női brigád oktatója, KISZ-veastőségi tag, könyv- bizományos, műszaki könyvtá­ros — és emellett technikus. Dorozsmai és Berta elvtársak munkájúkon kívül témának, magasabb szakmai tudásra tesznek szert s emeMebt mint oktatók dolgoznak a kitüntető cím elnyeréséért indult ver­senyben; Ez már«kfeisségért ***». ni kész, új arcú, szocialista emberré nevelődő magyar if­júság. És mind többen és töb­ben lesznek körülöttük ilye­nek, akik mellettük, velük együtt, céltudatosan törnek élőre a szebb életért, jövő­jükért is. meg jelenünkért is, «fern« Károly . átalakítás miatt a NÍDOR ÉTTEREM működése günetel Az étkeztetést a Pannónia Étteremben látjuk el; Nyitva 12—16 óráiig és este 20—1 óráig. Minden este Sánta Ferenc és zenekara muzsikál. 21785 A hároméves tervben száznál több műemléket állítottak helyre A hároméves terv idején több mint száz különböző mű­emlék helyreállításán dolgoz­tak. Többek között a Veszprém megyei dolgozók társadalmi munkásainak segítségével be­fejezték a nagyvázsonyi Kini­zsi vár lakótornyának, a palo­tának, a belső árok és a kapu­torony, valamint a várkaput védő építmény, a barbakán helyreállítását. Elkészültek a szerencsi vár kerek tornyá­nak állagmegóvásával és a szegedi barakk várromot védő munkáikkal is. A nevezetes szigetvári Zrínyi várban meg­kezdett feltárásnál érdekes fel­tevésekre jutottak a kutatók. Égy okiratos emlék alapján arra gondolnak, hogy mivel a vár északnyugati bástyája a legnagyobb, ez lehetett a bel­ső vár, amelyből Zrínyi az utolsó rohamra indult. A bel­ső vár árkát már megtalálták, s most a híd nyomát keresik, amelynek felfedezése igazolhat ja feltevésüket: Gyakorlattal nendettea» LABORANS NŐT azonnali belépésre MtauBá. Fizetés UtO FWg. Baranya— Tolna megyei Malomipart Vál­lalat. Pécs, FeJstahadolás n. 5. ____________________a O ptimista fiatalok versenye Amikor egy üzem bezárja a kapuit Mi lett a régi erőmű 72 munkásával?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents