Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-04 / 3. szám
1961. JANUÁR 4. NAPin s Az idén már kéthavonként kézbesítik a villanyszámlát Új könyvtártípusok a falvakban A sajtóból és a rádióból ismeretes, hogy a vidéki áram- szolgáltató vállalatok, tehát a DÉDASZ Is áttér az érarnszám lak kéthavonként való kézbesítésére. Az áramfogyasztást is kéthavonként, a számla kéz besítésekor olvassák le az áramszolgáltató vállalatok pénzbeszedői. Eddig a havonkénti számlázásnál évenként 12 havi fogyasztásnak megfelelően 12 számlát kézbesítettünk. A kéthavi számlázásra való áttérés után ugyancsak 12 havi számlát kézbesítünk, azzal a változtatással, hogy csak minden második (páros vagy páratlan) hónapban mutáltunk be kéthavi fogyasztásnak megfelelő számlát. A kéthavi számlázásra való áttérés nem jelent a fogyasztók részére sem külön megterhelést, de nem jelent ár csökkentést sem. Az 1959. év elején bevezetett tömbáram- szabás ezzel szemben országosan árcsökkentést jelentett a lakás! ogyas ztóknál. Előnye a fogyasztóknak a kéthavi számlázásból az, hogy ezentúl nem havonként keressük fel külön a leolvasás és külön a számla behajtása céljából, hanem csak kéthavonként és egy menetben leolvassuk a fogyasztás- mérőt és bemutatjuk a megelőző két hónapja leolvasott fogyasztás számláját. A kéthavi számlázás gyakorlati végrehajtásának menete a következő: A fogyasztói körzeteket két nagy csoportra bántottuk: aZ egyik csoportba tartoznak azok a fogyasztók, akik mindén páratlan hónapban, tehát január, március, május, július, szeptember és november hónapokban fizetnek kéthavi fogyasztásnak megfelelő áramszámlát, Ez hatszor kéthavi számla, mely egyenlő a mostani tizenkétszer egyhavi számlával. A fogyasztók másik csoportját pedig a páros hónapokban, tehát február, április, június, augusztus, október és decemberben keresik fel pénzbeszedőink, Ez ugyancsak hatszor kéthavi áramszámlát jelent, mely egyenlő a mostani tizenkétszer egyhavi számlával, A kéthavi számlázásra való áttérés 1961. első negyedében történik meg fokozatosan, Technikai okok miatt a páratlan hónapokban felkeresendő fogyasztóknak 1961. január, február és március hónapokban is kézbesítünk egy-egy havi számlát, majd áprilisban nem keressük fel és csak májusban kézbesítjük az első kéthavi számlát. A páros hónapokba eső fogyasztókat január bán és februárban keressük fel egy-egy havi számiéval, majd márciusban nem keressük fel és az első kéthavi számlát április hónapban kézbesítjük. Az utolsó egyhavi számlát a szokásos egyhavi számláktól való megkülönböztetés céljából felülbélyegezzük megfelelő figyelmeztető szöveggel és a hónap helyett „áttérési-számla" jelöléssel látjuk el. Ez a számla az áttérés végrehajtásához szükséges technikai számla, mely csak kwó és meg felelő forintértéket tartalmaz. A? áttérés menetét az alábbiak szerint lehet ábrázolni: 1901. Január Február Március Április Május Június Július AUg. Szept. *A” csoport egyhavi számla egyhavi számla egyhavi Számla áttérési számla áttérési számla kéthavi kéthavi számla kéthavi imla kéthavi számla kéthavi számla kéthavi számú csoport számla 1962. Okt. Nov. Dec* Január Február Március tiA’* csoport kéthavi számla kéthavi számla kéthavi számla i,B” kéthavi csoport számla kéthavi számla kéthavi számla A „A“ csoportoknak 1961. január—december hónapokban az áttérési számlával együtt fentiek szerint: 3 db egyhavi számlát = 3 4 db kéthavi számlát — 8 ____ Ö sszesen: 11 db-ot kézbesítünk (egyhavira visszaszámítva), tehát egy darab egy havi számlával kevesebbet; A „Ö“ csoportnak kézbesített számlák: 2 db egyhavi számla = 2 db 5 db kéthavi számla = 10 Összesen; 12 db Mint látható, a kéthavi szám lázás bevezetésével évenként 12 darab egyhavi számlánál többet nem kézbesítünk, tehát a fogyasztót nem terheli előlegfizetés vagy egyéb eddig nem gyakorolt külön teher. Az áttérési számlára technikai okok miatt van szükség, egyébként ugyanolyanok, mint a rendes egyhavi áramszámlák. 1960. április óta az egységes fogyasztói szolgálati díjszabás került országosan bevezetésire. Ennek a díjszabásnak két tételét csak a rendszeresen nem fizető fogyasztók ismerik. Most ismertetjük tájékoztatás céljából a fogyasztók érdekében. A díjszabás szerint, ha a fogyasztó az áramszámlát nem fizeti ki a pénzbeszedőnél, akkor szakmunkás, szerelő kiküldése szükséges. Ha a számlát a kikapcsolás Céljából kiküldött szerelőnél egyenlítik ki, akkor városban 10 forint, községben 12 forint fogyasztói szolgálati díjat kell fizetni a l&ká&fogyasztóknak; ha tartozás miatt ki kellett kapcsolni, a visszakapcsolás díja: városban 15 forint, közlésben 20 forint. Ezeket a fogyasztói szolgálati díjakat a számla értékén felül ke’l fizetni, Megtakarítható, ha a törvényes határidőn kánkat azzal, hogy öz áramszámlát bemutatáskor kiegyen letette. Csak ezt kérjük a jövőben is. Temesi Róbert, DÉDÁSZ, Pécs. Az e múlt iiz évben Baranya megye csaknem valamennyi falvában létesült letétrendszerű falusi könyvtár. Ez azt jelentette. hogy a járási könyvtárak a szükségletekhez és a lehetőségekhez mérten néhány száz kötet könyvet letétbe helyeztek el a falvakban, ahoi egy tiszteletdíjas könyvtáros kezelte és kölcsön adta ezeket. Ezt az anyagot,, illetve ennek egy részét aztán időnként a könyvtárosok kicserélték. Kezdetben, de helyenként még ma is igen mostoha körülmények közt egy-egy iskolaterem sarkában, előszobában vagy magánlakásban folyik a kölcsönzés több-kevesebb ered ménnyel. Elévülhetetlen érdeme ezeknek a letéti könyvtáraknak, hogy könyvet adtak sok olyan ember kezébe, akik azelőtt sohasem olvastak. A fejlődés azonban nem áll meg. Az egyre növekvő igények ggv új könyvtártípus létrehozását tették szükségessé a falvakban, ezek a tanácsi kezelésbe adott könyvtárak. 1960-ban Baranyában a 319 letéti könyvtárból 90 könyvtárat adtunk át tanácsi kezelés be. Ez gyakorlatilag azt jelenti. hogy ezeknek a könyvtáraknak a letéti állományát átvizsgálva, a szakadt, felesleges vagy elavult könyveket vissza Vittük a központi könyvtárba, a többit pedig leltároztuk a községi tanács leltárkönyvébe és felszerelési és berendezési tárgyakkal együtt átadtuk tulajdonjogilag a tanácsoknak. Az év elején a Művelődésügyi Minisztérium 600 ezer forintos célhitelt bocsátott az újtípusú baranyai könyvtárak rendelkezésére. Ezzel az ösz- szeggel könyvtári cím nyílt a tanácsok költségvetésében. Az év elejétől kezdve ezekben a könyvtárakban már önállóan vásároltak, leltároztak könyvtárosaink. A letéti rendszer- „önállóvá vált könyvtárakban sem szünIIasznál}uh ki a téli hónapokat is! Tisztában vagyok azzal, hogy az általam felvetett kérdések nem újak, régen Ismertek, több helyen már meg is valósultak. A falusi termelőszövetkezeti mozgalom elevensége felveti azt a megoldásra váró feladatot: legyen elfoglaltságuk a tsz-tagoknak télen, december, január, februárban is, amikor szinte az állattartás gondjain kívül jelenleg csak előkészítő feladatok vannak, amikor a nagytömegű munkaigénybevétel még szünetel. A paraszt emberek egyre nagyobb kedvvel tanulnak. A tanulás idejük egy részét le is köti. De ott vannak a nappalok. Ezek bizony kihaszmálatÚj élelmiszeripari üzemelt Korszerűbb berendezés Az elmúlt évben tovább javult az élelmezési ipar műszaki helyzete. Az 1960-as beruházások közül kiemelkedik á pécsi sajtérlelő üzem építésének befejezése. i960-ban he- lyezték üzembe a szekszárdi új tejüzemet. Egyenként ezer liter napi kapacitású tejpalac- kbzó készült Győrött. Debrecenben és Pécsett. A parasztság munkáját könnyíti az újon bán létesített Ötvennégy tejgyűjtő állomás is. Az élelmezési ipar csupán ezekre tízmillió forintot Költött. Az állattartás könnyítésére — kétmillió forint költséggel — új takarmányélesztő üzemet építettek Szabadegyházán. Korszerűsítették a konzervipart is. A Szegedi Konzervgyárban, a Nagykőröst Konzervgyárban, a Kecskeméti Konzervgyárban új gépsorokat állítottak Üzembe. lanul mennek el a legtöbb eset ben. Pedig ki lehetne használni, méghozzá úgy, hogy ebből hasznuk lenne a termelőszövetkezeti tagoknak is, de haszna lenne a népgazdaságnak is. Néhány példát erre. Itt van például a cirokseprű készítés. A termelőszövetkezet a saját területén meg tudná termelni a cn'kot és abból saját gépei vei — nem igényel nagy beruházást — seprűt készíthetne. Ugyanilyen lehetőséget rejt magában a háncs lábtörlő, gyékénypapucs, fűzvessző kosár készítése is. El tudnám képzelni, hogy népművészeti cikkek készítését is el tudnák sajátítani egy télen értelmes, szorgalmas parasztjaink. Véleményem szerint, ha ezen közszükségleti Cikkek gyártását rábíznánk termelőszövetkezeti parasztjainkra, nemcsak azt érnénk el, hogy kihasználnánk a falun jelenleg még fen- álló három havi munkaidő felesleget, de jövedelemhez is juttatnánk a termelőszövetkezeti parasztokat. És, amiről szintén nem szabad megfeledkezni: ez is hozzájárulna a jobb áruellátáshoz. Tokaji Sándor a Pécsi Víz- és Csatornaművek dolgozója tettük meg teljesen. Az erősen aktuólitáshoz kötött, vagy esetleg csak keveseket érdek« lő könyveket továbbra is a járási könyvtárak adják letétként. hogy elavulás, érdektelenség esetén különösebb nehézség nélkül kivonhatók legyenek a falusi könyvtárak anyagából. A könyvtárak további fejlesztéséről az átadás után már a községi tanácsok gondoskodnak a költségvetésükben lévő könyvtári hitelekből, esetenként községfejlesztési alapokból. Milyen eredményeket várunk az önállóvá vált falusi könyvtáraktól, Túl azon hogy a községi tanácsok mind anyagi, mind erkölcsi támogatás tekintetében másként viszonyulnak saját könyvtáraikhoz, mint az eddigi letéti könyvtárakhoz, a mennyiségi és minőségi munka tekintetében is lényeges változást várunk ezek tői az újtípusú könyvtáraktól. A könyvállomány kialakítása — figyelemmel a falusi könyvtárak közművelődési, mezőgazdasági szakkönyvtári és ifjúsági könyvtári funkcióira — több lehetőséget rejt magában, az illető település sajátos adott ságalt, fejlődésének irányát, ipari, vagy mezőgazdasági jellegét figyelembe véve az eddigi letéti rendszernél. Ezekben a könyvtárakban most már arra is lehet és kell is gondolni, hogy a könyvtáros és az olvasók között olyan kapcsolat alakuljon ki, mely lehetővé teszi az olvasók igényeinek. tájékozottságának többirányú művelődésének kifejlődését az ilyen irányú igények kielégítését. A járási kttnyvrárav a jövőben is megadnak az önállóvá lett községi könyvtáraknak szakmai téren minden segítséget, de a továbbfejlődés most már a községi tanácsokon múlik. Ha évente Csak 120—150 új könyv kerül egy-egy könyvtárba, már az is nagy eredmény, ha többéves távlatban előrenézünk. Ha ehhez a körülményhez még sikerül megoldani azt is. hogy ezek a könyvtárak önálló. ízlésesen berendezett helyiséghez jutnak, melyek olvasási lehető séget is teremtenek a helyszínen. főként a könyvtáraknak rendszeresen járó napilapok és folyóiratok vonatkozásában, akkor valóban ezek a könyvtárak lesznek a falvak kulturális központjai, a világnézeti, esztétikai és szakmai fejlődés erős bástyái. Józsa Dénes Piroska a Megyei Könyvtár módszertani előadója* Baranya egyik legnagyobb községében, e. hét és félezer lakosú Máguson aránylag kevés a fiatal. Legalábbis a legény és nagylány korban élők, vagy ahogy Farkas Ádám, a községi tanácstitkár mondotta: a KISZ-korosztálybeli fiatal. Talán ha száztízen vannak. Nem mondjuk most el, hogy ebből a száztízből hány a fiú, hány a lány, elég annyi is, ha megjegyezzük, hogy a mágocsi lányok hem rontják azt az országos statisztikát, ami szerint a gyengébb nem felette ál mindeneknek születési számarányban. Mindamellett sohasem elég sok ahhoz a lány, hogy elóg legyen, Ezt a hires mágocsi bálokon lehet leginkább lemérni, ahol szinté ismeretlen a petrezselyem árulás. Az eddigiekből kiderült, hogy elsősorban róluk, a mágocsi fiatalokról szeretnék szólni, akik már nem is egyszor felhívták magukra a közfigyelmet. Nem is oly rég, az egész rszág olvasta róluk az űjs: ban és hallgatta rádióban, hogy nem kisebb személyiség kereste fel őket, mint Kodály Zoltán, aki azonfelül, hogy végighallgatta műveinek művészi tolmácsolását, őszihte elismeréssel adózott a mágocsi kórus sikeres szereplésének, Kincses Ignác, a mágocsi ki- szis'ták titkára így emlékezik erre: — Nem tudnám pontosan tolmácsolni a Mester szavait, de körülbelül ezeket mondotA Uúuzéucsekt&ziwel, Viüamos szakmában jártas műszaki Ni *» rátád urnáit belépésre felveszünk. Pécsi Villamosgép- javító KT9Z Pécs, Heim Pál u. 5. Telefoni 15-23. 21 7Ö9 ta: „Egy művész munkáját, alkotását igazán csak a nép emelheti megfelelő rangra, s ez a lelkes kórus ezen az úton jár...” Az elismerd szavak után a névadó-ünnepség következett, amelyen Kodály Zoltán nevét vette fel a mágocsi kórus. Persze az igazsághoz tartozik az is, hogy a kórus hírneve nemcsak a benne szereplő ki- saiaták nevéhez fűződik, mert szép számmal találni abban más korosztálybelieket is. De tét jünk csak viasza a felezésekhez, hallgassuk meg, mit mond, hogy vélekedik róluk Kincses Ignác, aki voltaképpen csak tavaly augusztus óta választott vezetője a szervezett fiatalságnak. Róla, a K1SZ- titkárról csak annyit, hogy ezelőtt hat hónappal Végezte el az agráregyetemét, s ahogy hazaérkezett, ozonnyombnn agronómusi beosztást kapott a négyezerholdas, jóhírű tsz-ben. S ha szorosan ném is vele kapcsolatos, de mindenképpen említésre méltó, hogy rajta kívül két fiú és egy leánytestvére is oszlopos tagja a községi KISZ-szervezolnek. De hallgassuk csak meg a véleményét: — Ebben a faluban nemcsak a KISZ, hanem a kultűratthon- vezető és a pedagógusok is összefogják a fiatalokat. Van itt irodalmi színpad, tánc-, színjátszó- és bábjáték-csoport, a KISZ-en belül MHS-szakkör, fotoszakkür, mégis valahogy minden csak alkalomszerű, ideiglenes. Pirosbetűs nagy- ünnepek alkalmával vagy szüreti bálok idején, de nagyobb szabású társadalmi munkák idején is összejönnek, mozgolódnak, részt kérnek a fiatalok. Bárki azt hí he Iné. hogy semmi hiba, probléma nincs velük, pedig ez csak látszat.. Még azzal is dicsekedhetnénk, hogy a község fiataljainak 50 százaléka a KISZ-en belül tevékenykedik, s ha ez egyszer jól, máskor rosszabbul is megy, de összetartanak. Pedig gátló körülmény az is, hogy a kiszis- ték különböző munkahelyeken, tsz-ben, bányákban, gépállomáson. ktsz-ben dolgoznak, tehát nem lehet annyira szemmel, figyelemmel kisémi hétköznapi életük nagyon sok fontos mozzanatét. Azért, ha hívjuk őket, jönnek. Ásót, lapátot fognak az útépítésnél és ünneplés ruhát húznak, szerepet tanulnak, ha kisebb-nagyobb rendezvényről van szó Mégis ez az egész inkább spontánul megy, mint szervezetten. Olyan neki-neki ragaszkodás féle itt a fiatalság vállalkozása. Nem a lélek, a lelkesedés hiányzik itt a fialalokból, hanem nagyon is anyagi eredetű valami, amit egyre gyakrabban szóvá is tesznek. Elmondta Kincses Ignác, hogy Mágocson a tanács gondoskodott arról, hogy megteremtse a megye egyik legnagyobb kultúrtermét, sőt egy igen jól felszerelt munkás- klubot is, de valahogy mintha kifelejtette volna a tervezésből, hogy a fiataloknak is szüksége lenne egy sajátjuknak mondható klubfélére. Egy olyan helyiségre, amelyhez külön kulcsuk van, ahol esténként ők a gazdák, ahol nem szól, nem okoskodik bele dolgaikba az avatatlan. Olyan helyiség, ahol Kincses Ignác apránként valóraválthatja igen szép terveit. Mik ezek? Elsősorban talán az „Ifjúsági akadémia”. ahol a legfontosabb és a legnagyobb érdeklődésre számottartó előadássorozatok hoznák össze esténként a fiatalokat. — Őszintén szólva, magamból indultam ki, amikor összeválogattam az előadások tematikáját — mondja. —■ Mindent arra alapoztam, hogy jómagámat mi érdekelt annakidején az egyetemi KlSZ-előadáso- kon, mire mentem el szívesen, mit hallgattam végig érdeklődéssel. Szóval ilyen alapon válogattam meg az ifjúsági akadémia téli-tavaszi programját. Csak néhányat az előadások címeiből: „Társadalmi és egyéni érdek", „Az emberi élet célja”, ^Vallás és valóság”, „Ismeretség, szerelem, házasság” stb. Aztán a politikai szakkör, ahol a politikai események összefüggését ismernék meg különböző társadalmi rendszerek tükrében. És természetesen irodalmi esték, továbbá különböző szórakoztató rendezvények, színdarab, sport, egyszóval úgy szeretném. hogy minden fiatal érdekből, kívánságból venne részt, attól á belső igénytől sarkallva, hogy mindezekre szüksége van. Ehelyett azonban nem igen volt egyéb ez- ideig, mint gyűlés és megint gyűlés, vagy legjobb esetben toborzások társadalmi munkára. Márpedig a fiatalok előbb-utóbb megcsömörlenek az egyhangú, újat alig nyújtó dolgoktól. Végül is adjunk-e mindenben igazat a KISZ-titkérnak? Mert ha arra gondolunk, amit Farkas Ádám, a tanácstitkár mondott, akkor egy kicsit úgy néz ki, hogy túl igényesek a mágocsi fiatalok. Hiszen a nagy kultúrház és a munkásklub végtére nemcsak az „Öregek” gyönyörűségére készült és senki sem zárta lei belőlük eddig a fiatalokat, Viszont, ha a 20—22 évesek eszével és szivével gondolkozunk, akVoi* Kincses Ignácnak kell igazat adni. Kell, nagyon kell az a ,.kü- lönkulcs”, amely önállóbb gazdává teszi a mágocsi fiatalokat is. * s* «or ns > belül az áramszámlát kiegyenlítjük. Kérjük a városi és községi fogyasztóinkat, hogy a kéthavi számlázásra való áttérés zavartalan és Zökkenőmentes megvalósításában támogassák az áramszolgáltató vállalat dől gozóit. A villamosenergia Ugyanolyan társadalmi tulajdon, mint bármilyen más anyagi jószág és eddig közei 100 százalékban teljesítettük közösen a fogyasztókkal befizetési kötelezettségünket. Az, hogy 1901-ben már csak elvétve van Villany nélküli község vagy település, hogy utcáinkon, meg nagyobb községeinkben modern fénycső világítás Van, vagy épül, hogy a feszültségviszonyok és a zavartalan áramszolgáltatás évről-évre tő kéletesebb, részben annak is köszönhető, hogy a fogyasztók 99,8 százaléka támogatta mun-
