Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-03 / 2. szám
1961. JANUAR 3. NAPin 5 Szemlélet és tárgyilagosság dolga, hogy a néző átnyújtja-e a „pécsi pálmát“ a szerzőnek, és a színháznak a Tűzijáték bemutatójáért. Az elismerés attól függ, hogy az előadás megérteti-e a közönséggel: mit akar a szerző — helyesebben a szerzők — és mit akar a színház. A szándék érthető, és az ellenérzések ellenére is elismerés jár a szerzőnek és a színháznak egyaránt. Természetesen nem az általános színházi Igények bármi- némű leszállításáról van szó, de érthető a szándék: a közönséget úgy szórakoztatni, hogy azmár-már a varieté látványos ságával vetekedjen, műfaji szempontból érdekes legyen és frissességben, zenei élvezetben is eredetibbet adjon a hagyományos operettnél; A Tűzijáték a szószerinti látványosságban elsőrangú. Eleven, sziporkázó, a színpad a szó legvalódibb értelmében szikrázik. Nyilvános díszlete- zések, cirkuszi porond, trapéz, bohócok, családi panoptikum és sok-sok muzsika. Zenében is — ha patináját, értékét tekintve nem is hagyja el a klasszikus operetteket — ugyancsak elsőrangú. Nem hiába népszerű Burkhardt mu zsikája az egész világon, hiszen néhány Burkhardt-zene- szám jóval megelőzte a Tűzijáték — nemcsak a pécsi — de magyarországi bemutatóját is. A nemzetközi zenei közvélemény joggal tartja a fiatal karmestert a könnyűzene egyik mesterének, sőt némelyek már Gerschwin nevével együtt emlegetik. Muzsikája változatos, kultúráit, hajlékony és gazdag hangulatú. A Tűzijátékban azokat a zened elemeket emelte művészibb, eredetibb rangra, amelyekkel annakidején már Ábrahám Pál is élt a jazz-operett megteremtésének hőskorában. Ami viszont Ábrahám Pál zenéjében inkább még gyakran a klasszikus operettre emlékezte tett, az Burkhardtnál friss, eredeti és modernebb. Műfaji szempontból inkább keverék, a meglévő hagyományos formák keverése — operett, zenésvígjáték és varieté — mint eredeti forma. A tulajdonképpeni elégület- lenséget a Tűzijáték „irodalmi“ tartalma adja. Szövegében nem több, mint valamelyes felfrissítése a füttere* operettvilágmak. Egy jól ka- rikírozott kispolgári család amelynek minden sarja ée tagja egyugyanazon tartalom mai, de más formában vise” a kispolgár természetrajzát.- Kivételt képez Alex, a „lázadó", aki megvált ettől a környezettől és cirkuszt alapított. A családfő születésnapjára rendezett gyülekezetbe betoppant Alex feleségével együtt és a legnagyobb megbotránkozást nem is magatartásával, nagyvilági allűrjeivel váltja ki a család tagjaiból, hanem azzal, hogy még táplálja is a kis Anna gyermeteg vágyakozását a cirkuszi élet iránt. A végére azért rendbe jön minden, mert a kis Anna álmában ott van Alex cirkuszában, elkápráztatja a csupa látvány, pompa és fény, de a végén mégis megmarad a család kertésze mellett. Hamis operettilluz’ó persze ez is. Bizonytalan a szöveg, bizonytaJár-c fo<rantyú a konyhabútorhoz? Múlt év februárjában konyhabútort vásároltunk Hidason. A bútort hazaszállítottuk! de nem kantunk hozzá fogantyúkat és gombokat, s hiányzott a szekrényből egy polc is. Detró László boltvcrető azt Ígérte, hogy mindezeket később megkapjuk. Többszöri érdeklődésünk azóta hiábavaló volt. a fogantyúkat, gombokat és a hiányzó polcot még nindig nem kaptuk meg. Szeretnénk tudni, hogy egyáltalán jár-e az új konyhabútorhoz fogantyú és ha igen, miért nem kaphatjuk azt meg, PÉK IMRE Mnyatechnikus. lan az, hogy akamak-e a szövegírók egyáltalán valamit mondani, így hamissá válik a „társadalmi mondanivaló“ Is. mert a Tűzijáték nem szenved ebben hiányt. A kispolgári életmódot, felfogást maró gúnnyal, remekül alkalmazott eszközökkel kifigurázza, ez helyes. Helyette előbb a felemás, moráljában igen könnyű cirkuszi világot ajánlja, majd később ezt se. A szöveg, a mondanivaló csak addig jó, addig frappáns, amíg a kispolgárt gúnyolja, de a színpadon már annyian és annyiszor gúnyolták a kispolgárt —* jobban, és klasszikus művészek —■ így ez a próbálkozás bizony kevéssé győz meg. És még az a kárpótlás is hiányzik, hogy a szerzők friss, eleven szellemességgel, sziporkázó helyzetkomikumokkal szórakoztatják a közönséget. Csak az első felvonás szellemes, ötletes megoldásai, és a második felvonásban néhány humoros helyzet dicsérhető, de ez is a színészeik érdeme, mert elsősorban színészi, alkati humor. * A rendezés igényes, jó. Radványi Zsuzsa a rendezői megoldásokat, ötleteket nem az operett tárából kölcsönözte, hanem éppenúgy eredetiség re törekedett, mint a szerző. Nagyon sok olyan jelenet van a Tűzijátékban, amelyet elsősorban a rendező tehetsége emelt rangra. Külön elismerés a varieté-sorozatért. Szellemesen, jól rendezett jelenet. A darabban tulajdonképpen kevesebb van — a szövegrészt, a játékot tekintve — mint amennyire a színészek képesek. Néha ki is törnek a szűkvezért BBerepkörből, aaemmelláthatóan átlépik a szövegírók szegényes határait, és ez elsősorban a remek komikus-trióra vonatkozik. Szabó Samu, Széplaky Endre és Faludl László, ahol csak lehet, egyetlen lehetőséget se szalasztva el — mókáznak, karikíroznak. Hármójuk alakítása nagyszerűen fűszerezi az előadást. Korándy Dénes szerepe egysíkú, amit tesz a színpadon, a zalighanem a legtöbb, amit az adott kereteken belül megtehet. Tipikus kispolgári családfő, emberi és társadalmi korlátokkal. A feleségét alakító Arany Kató sem igen tudott mit kezdeni a szereppel, nem elsősorban ő az oka, hogy játéka elégületlenséget okoz. A három rokon nő— Bá- zsa Éva, Koós Olga és Pataky Erzsi — remek volit. Minden mozdulamik, minden szavuk külön karikatúra. Medgyesi Mária szépen és kulturáltan énekelt, ügyesen, kedvesen alakította a bakfis- lóny szerepét. Tomanek Nándor Alex Obolski szerepében ugyancsak jó volt. Nagyvilági és gátlástalan, magabiztos, és ha a cirkuszvilág illúziója megkövetelte az elérzékenyülést, azzal sem maradt adós. Takács Margit szerepe volt talán a leghálátlanabb, mert elsősorban Iduna alakja idézi a már száasaar-ezerszer megjátszott, megénekelt oparettprimadonnát. Énekszámai dicsérik, egyébként a szerephez mást, újat nem is adhatott. Mátray Mária, a szeleburdi, szinte családtagnak számitó szakácsnő szerepében dicséretes, Szerencsi Hugó pedig az inas szerepében nyújtott sikerült karakter alakítást. Thiery Árpád Egy év mérlege Művészek nyilatkozata az 1960-as esztendőről A festőművész: Platthy György — Az 1960-as esztendő sokat jelentett számomra. Ebben az évben mintegy harminc képet festettem. Három képpel szerepeltem a pécsi tavaszi tárlaton, az egyikkel harmadik díjat nyertem. Novemberben került sor a Pedagógiai Főiskola művésztanárainak a közös kiállítására, amelyen ugyancsak szerepeltem. Ügy érzem, hogy ebben az esztendőben sokat gazdagodott a művészetem, különösen a színvilágom lett merészebb, teljesebb. Amit az 1959-es esztendőben grafikában oldottam meg jól, azt 1960-ban már olajban is sikeresen megfestettem. Persze, sok még a tennivaló, a jellem- és karakterábrázolás mellett természetesen még formai kérdések is foglalkoztatnak. Az új mondanivalóhoz emelkedettebb stílust kell keresni. Arra törekszem, hogy mind egyénibb módon tolmácsoljam érzéseimet. gondolataimat e ma emberéről a képzőművészet sajátos eszközeivel. A legnagyobb öröm az év végén ért: ugyanis annyi sok év után valóra vált az a vágyam, amely eddig csak álom volt: műtermet kaptam. A karmester: Pauluss Elemér — Mi jelentene nagyobb örömet és nagyobb boldogságot számomra, mint látni, hogyan lesz napról napra élet- erősebb a pécsi opera, amelyről mindinkább kezdenek tudomást szerezni másutt is az országban. Sokan úgy emlegetnek, mint az opera fantomját, s talán van ebben valami igazság, mert mindig szívügyemnek tekintettem az opera megteremtését, Létrehozását Pécsett. 1960-ra esik tulajdonképpen az opera megvalósulásának Ideje, ebben a színházi évadban méginkább kiteljesedik, tökéletesedik az operaMennyi pénzt költ „nagy családunk“ a gyerekekre Két emelet ráépítésével 11 kétszoba összkomfortos lakással bővül a Perczel utca 24. számú ház. Az új lakásokat a PIK és az OTP megbízásából a Baranya megyei Építőipari Vállalat építi. A szép és korszerűen berendezett új-mecsekaljai 2-es számú óvodába látogattunk el a déli órákban, ahol érthetetlen módon csend fogadott. A szokatlan csend oka rövid idő alatt kiderült, amikor dr. Cser* tán Lászlóné óvónő bevezetett bennünket az ebédlőbe, ahol a tisztaságtól ragyogó asztalok mellett fegyelmezetten, közel 00 kedves arcú, jóltáplált kisfiú és kislány ült, várva, hogy a „szolgálatban lévő” naposok jó étvágyat kívánjanak az ebédhez és megkezdhessék a finom mákostészta falatozását. Dr. Csertán Lászlónétól érdeklődtünk az óvoda ellátottsága iránt. — Hatvan gyerekünk van, akik négy óvónő és három dajka irányítása mellett élik napköziben kis kollektív életüket. A kicsik nálunk töltött ideje be van osztva, így van lehetőség játszani, amit a sok kedves játék — babák, bútorok, autók stb. — biztosít. Ezenkívül most már folyamatosan rátérünk a politechnika — barkácsolás, varrás — játékközben való bevezetésére. Továbbá nem utolsó sorban jut idő pihenésre is. — Mit esznek a gyerekek? — Az étkezés bőséges és ízletes ételekből áll. Jtt az óvodában főzünk s a gyerekek annyit esznek, amennyit csak akarnak. Regeglixe a kávé, vagy kakaó mellé általában szalonnát, felvágottat, vajat kapnak. Ebédre 2—3 tál étel van uzsonnára hasonlóan a reggelihez, szintén hideg étel van. Minden héten kapnak a gyerekek gyümölcsöt, süteményt — torta, krémes — és esetenként csokoládét is. — A szülők a gyermekek ellátásáért mennyit fizetnek? — A fizetés a szülők anyagi helyzetétől függ, napi két forinttól 5 forintig, a legtöbb gyerekért havi 120 forintot fizetnek — mondotta dr. Csertán Lászlóné. 1960-ban Pécs III. kerületi óvodájának gyermekei mennyi élelmiszert fogyaszthattak el? — kérdeztük meg az Üzemélelmezési Vállalattól. A vállalat illetékesei elmondották, hogy körülbelül 900 ezer forintba kerül a III. kerületi óvodák 1960. évi élelmezése. Többek között 70 ezer forintért zsírt, 70 ezer forintért lisztet. 35 ezer forintért cukrot, 240 ezer forintért húst, 4 ezer forintért kakaót, 28 ezer forintért vajat, 84 ezer forintért kenyeret, 84 ezer forintért tejet és 8 ezer forintért gyümölcsöt fogyasztottak el 1960- ban a Pécs III. kerületi óvodák gyermekei; Schmidt Attn» ELŐTTÜNK AS ÉLET Nagy szerepekből: a Tóth Mariból, az Anna Frankból, a Pygmalion Elisájából, a Ványa bácsi Szondájából és olyan kisebb szerepekből próbálom az ő művészi alakját összerakni, mint A világ legszebb szereimé nek Stellája, a Bekötött szemmel ifjú egyetemi hallgatója, a Tündérlaki lányok Sárikájából az Ellenségeik Nadjájából, A kapitány kislányából és a Figaró házassága Zsuzsijából. Mert ezek mind hozzátartoznak az ő eddigi „múltjához”. Margittay Ági a Pécsi Nemzeti Színház egyik legtehetségesebb tagja. Alig pár éve még hogy itt él városunkban, de máris olyan szerepek állnaik mögötte, amelyek sikeres megoldásához nem kevés rutin és felkészültség szükséges. Nála igaz, nem volt még neg a rutin, hiszen itt kezdte pályafutását, de a rutint valami más helyettesítette nála, hogy sikerre vitte valamennyi szerepét. S ez pedig a lelkesedés és az a belső tűz, amely átfűti mindig alakításait. A fiatal színésznő eddigi alakításai széles skálájúnk, már sokféle szerepet játszott, gyermeket, bakfist, szerelmes lányt, vénlányt, asszonyt, stb-t. Egy-egy szerep sikeres megoldása azon áll, vagy bukik, hogy a művész mennyire tudja átélni, magáévá tenni a szövegét, mennyire tudja azonosítani magát szerepével. S ha visszagondolunk eddigi szerepeire, rá kell jönnünk, hogy a szerepek gazdag kibontása mellett mindig hozzáadta az ő meleg líraiságát is. — Nagyon szeretem a színházat, s az eddigi szerepeimet is mind szerettem. Úgy érzem, hogy az én életem gazdagabb, mint más embereké, hiszen én egyszer a kislány, máskor a szerelmes, a csalódott vénlány, s ha kell — az öregasszony szerepét élem. — A szerepekkel magamat is szórakoztatom, meg aztán annyi mindent el tudók mondani az embereknek a színpadon. Azt hiszem, Csehov Ványa bá csijával például sikerült valamit hozzáadnunk ahhoz a tételhez, amely szerint a céltalan élet nem lehet teljes és nem lehet boldog. — Mit csinál szabadidejében?. — A legszívesebben utazom. Szeretem az utazást. A nyáron öt hetet töltöttem Franciaországban és Olaszországban. — Sokat jelentett számomra ez az öt hét, sok új élménnyel, impresszióval tértem haza. Szeretnék minél több országot megismerni, azt hiszem, nincs szebb, mint népek kultúráját, életét megismerni. Szinte kora gyermekkorom óta csábit a mesés India, s ma sem tettem le róla, hogy egyszer elmegyek. — Milyen új szerepre készül? — Most nehéz egy kicsit a helyzetem, mert Budapestre járok próbákra. A Petőfi Színházban vendégszerepelek, január 12-én lesz a premier. — lubay—Vas—Bánki: Egy szemelem három éjszakája című Javabban játszom a főszerepet, egy költő feleségét. A darab a háború idején játszódik, s nekem igen hálás szerep jutott. Közben Pécsett is játszom a Figaró házasságában és a Vá- vya bácsiban. — Szeretnék minél'többet és minél jobban játszani, életre kelteni különböző korok, írók különféle alakjait típusait. Szó mkoztatni, de inkább elgondolkoztatni szeretem az embereket. Jóleső és boldogító érzés azért tenni valamit, hogy ■szebb és emberibb legyen az élet. Mert a színház erre is tanít. (HAMAR) előadások színvonala. Pécs, ez a nagy zenekultúrájű város megérdemelte az operát, s az 19GÓ-as esztendő azt bizonyítja, hogy a közönség meg is szerette az együttesünket. A költő: Bárdost Németh János — A költői termést, az ihletet.— nem lehet irányítani: volt időszak, amikor a zápor erejével jöttek a versek, s viszont voltak sovány időszakaim is. Az 1960-as év ezek közé tartozik. S ebben hosz- szabb betegségem is ludas. Mégis a költői termés nem apadt el. Versek mellett az idén is folytattam irodalmi emlékeim feldolgozását. Az 1960-as év eredménye, hogy hosszabb szünet után „Carmina Hungartka” címmel megjelent a verseskötetem, az utolsó másfél évtized terméséből válogatva. Remélem, jövőben nagyobb lehetőség adódik a nyilvánosságra és a fiókokban maradt versek is eljutnak méltó helyükre: az olvasók kezébe. <H. I.) Névadó ünnepség Pécsváradon Megható ünnepség színhelye volt január 1-én a pécs- váradi „Zengő” együttes próbaterme. Ismerősök, dalostársak, rokonok és barátok várták délután 3 órakor Gáspárék, az együttes fiatal, lelkes tagjainak gyermekét. A szépen fel* díszített terembe az úttörők sorfala közt érkezett meg a kis baba a névadó szülőkkel. A kis Klárikát elsőnek az énekkar köszöntötte dallal. Majd a pártszervezet, a KISZ- szervezet, a községi tanács, a termelőszövetkezet, az együttes és az úttörők ajándékát adták át felköszöntő mondatok kíséretében; Akik résztvettek ezen az ünnepségen meggyőződhettek róla, hogy nagy öröm a kis emberke megérkezése a családba, olyan öröm, amilyent csak a mi rendszerünk adhat az emberiségnek, mert mélységes humanizmusa az igazi emberszeretet talajából fakad. Baranyaszentgyörgyön a múlt év tavaszán alakult meg a termelőszövetkezet. — Tsz község lett a falu és problémát jelentett az állatok elhelyezése. Ez a probléma most részben megoldódott, mert nemrég történt meg a termelő- szövetkezetben egy 20 férőhelyes sertésfiaztató és egy 50 férőhelyes növendékrriarha istálló műszaki átvétele; Elekfalvy István vb.-elnök. Bírósági hír Duka Félix, az elmúlt év október 9-én a meszes! kisvendéglőben szórakozott. Zárórakor a bolt vezetője távozásra szólította fel, azonban ő nem hagyta el a vendéglőt. A bolt vezetője kituszkolta Dukát és az üzletet lezárta; Duka ekkor bosszúból többször bezörgetett a boltba, s amikor a vezető kiment az utcára, Duka egy vastag karóval többször fejbeütötte. A bolt vezetőiéi a mentők szállították el, 20 napon túl gyógyuló agyrázkó* dást szenvedett. A megyei bíróság a vádlottat szándékos emberölés bűntettének kísérletéért 2 évi börtönbüntetésre ítélte! A színésznő