Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-15-01 / 295. szám

HM. DECEMBER 15. NSPIÖ 5 mmzoiMm Kukoricát szedtek a sásdi úttörök ' Á sásdi általános iskola Vll., VIII. osztályai kimen­tek az egerszegi Közös Ut termelőszövetkezet földjére, hogy segítsenek a iszalagok­nak betakarítani a termést. A gyerekek örömmel se­gédkeztek a kukoricatörés- hen. Brigádokat alakítottak és versenyeztek egymással, rtelvik brigád lesz az első a Munkában. Vicze Klára Szót kér a mohácsi cigány népi együttes Köszönjük November 14-én kértük a dunántúli Naplót, hogy a Közlekedési Vállalatnál jár­jon el érdekünkben. A levél­ben kértük, hogy olymódon változtassák meg a 3fl-as já- rat menetidejét, hogy a po<r- telángyári dolgozók, akik Kertvárosban laknak, közvet­lenül megközelíthessék mun­kahelyüket, illetve otthonu­kat. Köszönjük a Dunántúli Naplónak és a Pécsi Közle­kedési Vállalatnak is. hogy ten aszunk orvoslást nyert. Gölöncsér József A mátészalkai cigány népi; együttes jó hírnevet vívott ki' magának, művészi színvonalú táncaival és dalaival nagy si­kerrel szerepel estéről-ct téré a termelőszövetkezetekben és a községekben. A mátészalkai együttessel mind művészi színvonal, mind pedig szervezettség tekinteté­ben felvette a versenyt a mo­hácsi cigány népi együttes. Néhány héttel ezelőtt levelet írtam a Dunántúli Naplónak, amelyben az illetékesekhez fordultam a kérdéssel: miért nem teszik lehetővé, hogy a mohácsiak tovább képezzék magukat és felléphessenek. A népi együttes levélben kérte a megyei tanácsot, a népművelé­si ügyvezetőt, a mohácsi Bar­tók Béla Művelődési Ház veze­tőjét, hogy segítsék a népi együttest, hogy próbáit meg­tarthassa. Eddig senki nem segített rajtuk. Újra kérem mindazokat, akikhez ebben az ügyben for­dultunk, legalább válaszolja­nak! Rónaszéki Tibor Mohács •Kiírható utat kérünk! A Dunántúli Napló kora ta­vasszal foglalkozott már pa­naszunkkal. Akkor annyit el­értünk, hogy salakból járható utat csináltak nekünk a Pipacs utcától a sorompóig. Sajnos az út nem tart örökké, s most is­mét sürgős segítséget kell kér­nünk. A sok jármű szinte jár­hatatlanná tette az ösvényt, s ha esőzik, csak bokáig érő sár­ban tudjuk megközelíteni ott­honunkat. Baj van a szódásüvegekkel Sajnos akran nagyon előfordul, megvesszük a szódavizet, de az J>lyan mint a zsák­bamacska. „Totó­sunk“ vele, vajon tójön-e a víz az üvegből, vagy bent- •harad? Bizony gyakran megtörté­nik, hogy szénsav Jóé, szénsav oda, a szikvíz nem akar ki­jönni az üvegből. Az is gyakori, hogy amikor egyszer megindul, addig fo­lyik, míg kd nem ürül az üveg. Fo­lyik a víz az üveg csövén, a nyalká­nál, sőt a nyomó­karnál is. Már arra gondol­tunk, hogy talán van valami jelszó, amit el kell rebeg- ni, mielőtt szódavi­zet akarunk tölteni a pohárba. Minden­esetre helyes lenne, ha a szikvízüaem vezetői gondoskod­nának az üvegek el­lenőrzéséről, s meg ­javíttatnák azokat. Szécsl Kálmán Nagy a zaj A Rét u. 39. sz. ház és az Kpponyi téri lakók nevében lrom ezeket a sorokat. Májusban elkezdték a mo­torok és gépkocsik vizsgázta­tott a mi utcánkban, ponto- **n az Iglói utca és Heim Pál “kai kis bekötő részek között. ■U állnak le a gépkocsik szé­pen sorjában a lakótömb abla­ki alatt. Reggel 6—fél 7 óra- 5°r már gyülekeznek a gép- Jtesik, motorosok, zúgnak a ®'óek. A Rét utca sarkán és ?? Apponyi tér sarkán áll a ’’"’áztató karszalagos elvtárs .t körözteti a gépeket, indítja s8ymás után. Mindez azért tör ténák itt — mint mondották, — mert itt van az Autóközle­kedés Központi Irodája. Ez rendben van, de a mi nyugal­munkat ez a körülmény na­gyon zavarja. Mi ott a házban dolgozó emberek vagyunk, akik vasárnap pihenni szeret­nének, de ebben a pokoli lár­mában ez lehetetlen. Nem lehetne valami megol­dást találni? Hiszen van vá­sártér, Mecsek és még jóegy- néhány hely, ahol a motorosok nem zavarnák a lakókat. A Rét u. 39 sz. ház lakói Miért késik a postánk? , Április 15-e óta az Árpád- totói üzemegység kovácsmeste- £ vagyok. Feleségem is itt L^klk velem, üzemegységünk- , h alkalmi munkásként dől­lek. Állandó lakásunk Iba- toi van. egyik kisfiámat ott •.'todozza anyósom, nagyobbik tohk a pécsi gyógypedagógiai Coléba jár. J^ajnos, messze lakunk a vá­dtól, s postásunk sincs, aki a peleket ide kézbesítené. — ,^rnegységünknek van ugyan /totósa, Varga Istvánné, aki- — legalábbis szerinte — vpte semmi köze a lakók pos- Jlhöí. Mégis elhozza a 1®" j tokét a szabolcsi postáról, u kihordani már nem hajlan- i 'ónért nem kap érte fizetést, hl ót így hetenként, vagy ( üdén kéthetenként egyszer, Jetkor már nem fémek a le- íjtok a táskájába, szétosztja íjjkat a címzettek között. így letolt elő. hogy vannak leve­rd amelyekre anyósom hi* ^jtez’k, s amelyeket sóha­ja kaptunk meg. A Gyógy- i ,Mágiái Intézet igazgatója iJ^’elmuttban azzal foga­nj tioev már három levelet »r'k nekünk és mi nem vá- kjteltunk rá. Mit tehettem? ij, elnézését kértem, pedig íjj'k levelét sem kaptuk meg Ja sem. >Jtollékelek egv levelet, ame­^ november 28'án Szent­lászlón hugomék adtak fel, s amelyben arra kértek, hogy december 4-én legyek böllér náluk. Ez a levél november 29-én már a szabolcsi postán volt. ezért érthetetlen előttem, hogy miért december 4-én dél­előtt 10 órakor kézbesítették részünkre. Panaszunk nem egyedülál­ló. Az itt lakók sérelmezik, hogy nincs rendes postásunk. Kérjük az illetékeseket, segít­senek nekünk abban, hogy le­vél útján is érintkezhessünk a külvilággal. Mézner József kovácsmester Errefelé sok iskolás gyermek lakik, akiket esős időben nem engedhetünk el a rossz út miatt. Kérjük, csináljanak leg­alább egy magas salak-utat, mely átmenetileg Ismét segíte­ne rajtunk. A Pipacs, Göngy és Fűzfa utcák lakói nevében: Frey Andrásné, Pécs, Pipacs u. 3/2. sz. Tágasabb felbo'tokati Naponta fogyasztom a reg­geli kávémat a Rákóczi úti 144. számú tejboltban. Reg­gel hat óra és negyed kilenc között olyan nagy a tolongás, hogy a tej vagy a kávé gyakran rendeltetési helyétől távol egy blúzra, gallérra vagy egy zsebbe jut. Kérjük, hogy teremtsenek azok ré­szére is tágas helyet, akik féldeci helyett reggelire tejet isznak. Legalább olyan tágas helyet, mint az italboltok­ban. FARKAS SÁNDOR Rákóczi út 59. Toliseprű Slágereink Miéri nem ég a villany Palkofiyán? A palkonyai állomáson a villany még október Í4-én elaludt, s azóta sötétség de­reng a környéken. E piiaftt egyszer csaknem halálos gá­zolás történt. A pécsi pálya- fenntartási főnökséget már közel egy hónapja kérjük a villanyvilágítás helyreállítá­sa érdekében, de sajnos hiá­ba. Deák Sándor Csak a főnök segíthet? November 29-én Pécsett jár­tam, s mivel úgy gondoltam, hogy munkámat fél kettőig el tudom végezni, az elővételi pénztárnál jegyet váltottam a Pécsről 13.30-kor induló autó- buszjáratra. Közben akadályok keletkez­tek, mégsem tudtam ezzel a busszal hazautazni. 15.30 óra­kor egy másik járat indul fe­lénk. Elhatároztam, hogy ez­zel utazom. Két perccel az in­dulás előtt érkeztem a Kos­suth térre. Gyorsan bementem az elővételi pénztárhoz' és kér­tem a pénztárost, hogy jegye­met erre a járatra írja át. Ö udvariasain közölte, hogy je­gyemet csak a főnök érvénye­sítheti a másik járatra. Öt ke­ressem meg. Mivel erre nem vomt időm, felszálltam a 15.30- kor induló autóbuszra. Azon a kalauznő kijelentette, hogy je­gyem lejárt, 6 azt nem fogad­hatja el és köteles vagyok másikat váltani. A jegyet meg is váltottam. Helytelennek tartom, hogy ilyen esetben csak a főnök tud segíteni és kénytelen vala­ki két, jeggyel a zsebében utaz­ni. Szeretném tudni, mi indo­kolja, hogy az elővételi jegyek későbbi járatra való érvényesí­tését csak a főnök végezheti el. Váraljai Imre tanácstitkár, Peterd Sajnos, még nem tudjuk jgyetlen magyar szóval nevén nevezni ezt a hatásos, gyor­san népszerűvé váló, könnyű fajsúlyú, divatos zeneszámot, amelynek nevét németből köl­csönöztük. De nem annyira az idegen név használatával van itt csak hiba! Hiba van a sláger­szerzéssel is! Zenei ízlés, fej­lettség dolga, ki milyen zenét kedvel. Nem szólunk a sláge- i resk tartalma ellen, bár néme­lyikre valóban el lehetne mon­dani az egyik sláger beismeré­sét: „Van a diliházban egy zárka annak, aki ezt nekünk kitalálta.“ Ha átlapozzuk a Legszebb slágereink kottás daloskönyve c. kiadványt vagy a Zenemű­kiadó újévi táncalbumait, saj­nálattal kell olvasnunk, hogy az idegenből átvett slágerek szövege szirupos szavaival nemcsak tartalmában kifogá­solható, hanem fordításában is, Előszöris nem értjük, miért kell a slágert csak félig-med- ddg lefordítani. Miért szép ezt angolul énekelni: I love You baby. vagy olaszul: Ciao, ciao bambinál, avagy franciául: Melodie d'amour, esetleg spa­nyolul: Pardon, pardon, sze- nyóra! Es ha el is hisszük, hogy „senki más, egyedül csak te lehetsz az enyém“, miért nem lehet a Michael-1 magyarra fordítani? Vagy feltétlenül ra­gaszkodni kell Miska helyett a Michael-hez, Diana ejtése helyett a Dajánához vagy a Marinához? Ennek az utóbbi slágernek az énekese émely­gős hangsúllyal hadarja: „A csókodra szóm jazom én“. Azt hisszük, jobb lett volna, ha a slágerszerzőt nem a szomjúság, hanem az éhezés gyötörte vol­na. A ritmus törése nélkül nem kellett volna a „szómja- zom“ szóval a magyar hang­súlyt is kerékbe törnie. Akad néha olyan sláger is, amely nagyon helyesen elítéli az idegen nevek használatát: Maradjon Betty, Bessy, Liza, A lO-es járatról Már sokszor hangzott el pa­nasz a 10-es járattal kapcsola­tosan, mely ismételten sok bosszúságot okoz az utazók­nak. Szárr.+alanszo • előfordul, hogy a József Attila utca és a Szilágyi Dezső utca sarkán, vá- rosba-menet csak az utasok egy részét veszik fel, más ré­sze elkésik a munkahelyéről. Hazafelé is mostoha körülmé­nyek között utazunk, vagy ha Köszönet a modern ruházati boltért Bármely nagyvárosban büszkék lehetnének az em­berek arra az önkiválasztó felsőruházati és cipőboltra, ameiy Sellyén nyílt meg de­cember elején. A bolt a leg­modernebb berendezéssel van ellátva, árukészlete pe­dig meghaladja az egymil­lió forintot. A bolt megnyitásához Igen nagy segítséget adott a Sely- lyei Kisipari Termelőszövet­kezet, de dicséretet érdemel­nek a földművesszövotkezet dolgozói is, akik több mint tízezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek az új bolt építése során Hunyadi István Jobb utakat a kőbányákba! Erőlködik a ZIL teherkocsi 45 má­zsás terhével a Bá­rány úti kőbányá­ból a Mecsek felé. Nyöszörög, csikorog minden eresztéké­ben, mert a bányá­ba vezető út kriti­kán aluli. Kocsim olykor magasugrást végez, mert a rná- zsányl sziklák fél­méteres gödrökkel váltakoznak. Nemcsak a Bá­rány úti kőbányával vagyunk így. A tettyel kőbányába is hasonló körülmé­nyek között jut el a gépkocsi- A hirdi Beczó-féle kőbányá­ba pedig olyan út vezet, mintha sző­nyegbombázást ka­pott volna: félmé­teres gödrökkel és sártengerrel van borítva , Nem tudom, miért nem javítják meg már, pedig nagy forgalom bo­nyolódik le a fenti utakon. Munkaver­senyben vagyunk, ugyanakkor 30 szá­zalékkal több a baj és meghibásodás a kocsikkal, mert az említett utak szinte járhatatlanok. Pe­dig ha kevesebb volna a rossz út, több volna a terme­lés. Fábián Jenő, a 21-es AKÖV gépkocsivezetője, sokáig késik a busz, a nagy tömeg miatt nem utazunk, mert fel sem férünk a kocsi­ra. A kocsik általában késnek s gyakran előfordul, hogy 2—3 autóbusz egyidőben fut be a Hal téri megállóhoz. Ismételten kérjük, fordítsa­nak nagyobb gondot a menet­idő betartására, talán gondolni kellene járatsűrítésre is. S. F.-né Lissy, Elisabeth a ködös Ang* ha partjain, mert nékem Erzsi a szebb.“ A slágerekről nem mindig ehet elmondani, hogy ízlés­vagy stílusfejlesztő hatásúak. Csak egy-két példát! „A csó­kod mindég jólesik.“ (helye­sen: mindig), vagy: „Zihálok a drágáért“, avagy: „Terólad en­gem lebeszélni nehéz“, „Imá­dok a két szemedbe nézni“, „Alig van szusz, de mondj már igent!“ Aki helyesírást szeretne ta­nulni, nem ajánljuk, hogy a példamondatokat a sláger­könyvekből vegye. Csak az 1961. évre kiadott Üjévi tánc­album c. füzet egy-két helyes­írási hibájáról szólunk még: higyje el — higgye helyett, mért — miért helyett, szivem — szivem helyett, seprű — seprű helyett, megírták — megírták helyett. A futballjá- tékot már régóta nem Írják „football"-n&k (33. lap), a „jöj­jön" szó (33. 1.) is rossz, mert helyesen jöjjön-t kell írni. Go­romba elválasztási hibák is adódnak. A'36. lapon olvasha­tó: a Nagy-kö-rut, a 44. lapon: az-ért. Ne vegyék rossz néven az il­letékesek, ha némelyik sláger mondásában kételkedünk. Nem tudjuk például, milyen érzés lehet, ha „szemed kék mosolyát“ csodálja valaki, vagy ha „körbe nyílik már a jég­virág". Ezzel szemben viszont elhisszük, hogy nyáron a leg­több pécsi utcában „a napfény a portól szürke lett“. Befejezésül nem azt kérjük, hogy a kedves olvasók fejtsék meg a közölt slágeridézetek címét, hanem ha karácsonyra vesznek hanglemezt vagy tánc- albumot, gondoljanak az egyik sláger figyelmeztetésére: „Csak tőlem fogadd el, de magyar szöveggel!" Mi ehhez még hozzátesz- szük: „De csak helyesen írt és hangsúlyozott magyar szö­veggel!" (Dr. Tóth István) Befejeződtek az állami gazdaságok I960, termelési ankétjai A korszerű szocialista nagy­üzemek üzemszervezési kérdé­seiről tárgyaltak az állami gazdaságok vezetői és a tudo­mányos élet képviselői kedden és szerdán a Bábolnai Állami Gazdaságban. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Erdei Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kára. és Petőházi Gábor föld­művelésügyi miniszterhelyet­tes. Foglalkoztak a korszerű mezőgazdasági nagyüzem fej­lődésével kapcsolatos kérdé­sekkel, többek között a terme­lés szakosításával, a termelési méretek növelésével, a válla­lati és felsőszintű irányítás módszere Íveli <J) CB 0» — Kérek én is egy aláírást, Ruttkai művésznő! — ágasko­dik egy fonotthajú kislányka, miközben nyújtja a blokkfü­zetet. És Ruttkai művésznő kedves mosollyal újabb autó- grammot ad. — Ma este talán már a száz­ötvenediket, — mosolyodik el a művésznő, miközben kicsit megigazítja a haját. Fekete szeme olyan vidáman villan, mint néhány perccel előtte a színpadon Natasa szerepében. De itt, az öltöző meghitt csend­jében nem játszik. Emlékezik: — Nagyon régen, néhány éve jártam Pécsett. Annakidején mai partneremmel, Benkő Gyu­lával együtt jöttünk le egy estére a __ „Hajnalban-délben- este” című darabunkkal. Em­lékezetes, szép színházi est volt. Mostanában művészileg teljes mértékben leköt életem egyik legkedvesebb, legjobban szívemhez nőtt szerepe, a Há­ború és béké-ben Natasa alakí­tása. Ami legközelebbi tervei­met illeti, a filmezés mellett most teljes erővel készülünk Calderon: „A huncut kísérlet" című müvének előadására a Vígszínházban. Benkő Gyula, a népszerű színész nemrégiben jött haza Prágából, Nagy élményekkel gazdagodott mint művész is, mint ember is az Arany Vá­rosban, de már 6 is legközeleb­bi szerepére, a Calderon-da­rabban kapott nagyszerű fel­adatra készül: — Valahogy úgy van, hogy mi igen intenziven fogjuk fel a színházban végzett felada­tunkat. A „Víg”-ben éppen az a jó, hogy a művészek emberi jellemábrázolására lehetőséget és módot ad a rendező is és a sok kiváló kolléga is. A „Huncut kísérlet”- szerintem is remek darab, kitűnő alakítá­sokra alkalmat adó mű. Bolkonszki) herceg őkegyel- mességének, azaz Páger Antal­nak már soklcal régebbi és mé­lyebb, maradandóbb emlékei vannak Pécsről, hiszen jóné- hány évvel ezelőtt itt volt szí­nész: — 1924-ben voltam itt szí­nész. Az akkori gárdából talán csak Heriszt Jancsi van már itt. (Valóban Heriszt János az egyetlen ebből az időszakból a színház gárdájából). Vidám, jó kollégák voltak itt. Nagyon sze­rettem a várost, engem is — úgy vélem — szeretett a kö­zönség. Itt is nősültem annak­idején, Gere Lolát vettem el. Aztán Pestre kerültem. He­lyesebben úgy volt, hogy oda lcerülök. Mert az ötvenszeres szériában játszott Nótás kapi­tány után, amelyben Pacal Miskát alakítottam, meghívót: az UNIÓ színháztröszt. Elvál­laltam, itt nagy fájdalmasan elbúcsúztam, és mire felmen­tem Pestre == megbukott az UNIÓ. Ekkor kerültem Nagy* váradra. — Milyen új darabra készül Páger Antal? — Februárban mutatjuk be Mesterházy Lajosnak, a kitű­nőtollú írónak új művét, amelyben kulcsszerepet kap­tam. Igen nagy kedvvel készü­lök a bemutatóra, igyekszem gondosan megalkotni azt a bo­nyolult figurát, amelyet az író nagyszerűen jellemez. És ter­mészetesen emellett a film, meg megint a film. Páger Antal negyven éve színész, hiszen 1920-ban kezd­te pályafutását. Ezalatt a majd fél évszázad alatt ren­geteg darabban játszott és több mint 80 (!) filmet készített. — Mégis annakidején, né­hány éve Buenos Aires-ben egy alkalommal leszállván az autóbuszról, látom, hogy nagy tömeg áll egy lámpaoszlopnál reflektorok és egyéb iilmfel­vételhez szükséges kellékek. Odalép hozzám egy izztidó ar­gentin és rámrivall: „Senor, menjen arrébb, még elrontja a felvételemet!” Mert filmeztek. Nem ismertek ... Az ügyelő beszól az öltözőbe: „Kezdünk!" Es a négy művész kissé „utósminkeli” magát, hogy né­hány perc múlva Tolsztoj hal­hatatlan számit mondja a szín­padon.., (SZIGETQ

Next

/
Thumbnails
Contents