Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-13-01 / 293. szám
S A PT O I960. DECEMBER 13. ' Az ennek a lényegében jólsikerült színpadi riportnak a legmeghökkentőbb ereje — az érdekes, jól megírt és színpadi íróra valló megoldásokon kívül — hogy az emberek legbenső dolgaihoz szól. A házasság tulajdonképpen ■— valahol és valamikor — minden embernek személyes ügye. Viszonylag sok házasság felbomlik, a korábbi heroiz- must, a gazdag érzelmeket felváltja az unalom és az al- hidegülés. Miért? Mindehhez persze keressük a magyarázatot. a salamoni bölcsességet, de a legtöbb esetben nem sikerül, mert az élet, — a házasság iS — nem tételes igazságokból áll. Cserhalmi nem törekszik arra, hogy a két házasság válságából morális ítéletet és . társadalmi következtetéseket vonjon le, csupán meghökkenteni, elgondolkoztatni akar. Az írói szándék lényegében megvalósul, bár ez a szándék szerényebb a kelleténél. Elgondolkoztat, meghökkent, hiszen a téma közöttünk él. Cserhalmi „csak ezt” akarja a nézőtől, semmi többet A közönség ítéletére bízza a négy embert: „láttad őket, ilyenek, tehát Ítélj.” Ez az alkotói módszer nemcsak azt jelenti, hogy az író a kényelmesebb, kevésbé kockázatos megoldást választja, de jelenti azt is, hogy a nézőt — mint ítélöt — magasabb fokra emeli, mint a két színpadi házasság négy szereplőjét Márpedig amit Csurgó Ádámék a maguk világában jól csinálnak, amit végesnek és megoldottnak látnak, az az ilyenformán magasabbra emelt néző szemszögéből nem véges, és nem is minden esetben áll a morális igazság alapján, Ez körülbelül azt jelenti, hogy a darab érdekes is, jó is, de a főhősnek az alapvető dologban nincs igaza. Ismerem azt a szellemes Jpeg jegy zést, amit Gertler Viktor a legutóbbi kritikai viharban a pisai ferdetoronyról mondott. Megkérdezték tőle, hogy hallott-e már szép, de nem jó zenét, szerinte van-e szép, de nem jó műalkotás? Gertler filmrendező hosszas töprengés után azt mondta, hogy tud egy Ilyent, és ez a pisai ferdetorony, amely szép, de nem jó, mert nem lehet benne lakni. Ez az ellentmondás ülik Cserhalmi színpadi riportjára is, csak más értelemben — most nem lehet így, erkölcsi elégtételt adni Csurgó Ádám mérnöknek. Cerhalmi jó érzékkel Mválasztja a házasságok felbomlásának két, mondhatni legtipikusabb változatát. Az egyik: a feleség elmarad a férjétől, megelégedett az asszonyi alázattal és a konyhai vacsora illattal. A másik: a társadalmi helyére, rangjára érkezett nő felismeri, hogy házasságában a férj, a híres költő voltaképpen ugyanazt a szellemi feudalizmust akarta számára „biztosítani”, amit karunk törvénnyel zúzott szét. Nyirő Évának mindenben igazat adok. Izgulok érte, a regényéért, boldogulásáért. De Csurgó Ádám már nem vált ki ilyen egyértelmű érzést. Csurgó, a mérnökférj évek óta rosszul él, de tulajdonképpen nem is próbálja rendbehozni a házasságát. Az író a darab első részében Máriát valóban olyan nőnek ábrázolja, aki mellett egy szárnyaló képzeletű. hivatásszerető ember, mint Csurgó — boldogan soha nem élhet. Eddig Csurgó felelőssége rendben van, bár itt sem derül ki, hogy tett-e valamit azért, hogy az a nő utána emelkedjen. Mindenképpen érzem Csurgó felelőtlenségét, amelyet vagy a házasság megkötésekor, vagy pedig az elválással követett el. És egyébként is ilyen formában különválasztani a munkát és a szerelmet, az érzelmet nem lehet, ez már közel áll a kispolgári túlzáshoz. Az igaz, hogy Nyirő Éva mesielenése nélkül is válságos maradt volna ez a házasság, de ezért a válságért nagymértékben Csurgó a felelős, És ez a felelősség még jobban ki1 éleződik abban a jelenetben, amikor az író Mária második házasságát mutatja be, Márton oldalán. Mária rokonszenves, belső szépséget kap a második házasságban. Amit Csurgóban nem talált meg, azt meglelte ugyan Mártonban, de rájön, hogy első férjének volt igaza — a hivatás, a munka legfontosabb kellék az emberi boldogsághoz. Ez felemeli Máriát. Megdöbben, amikor Márton „ki akarja venni” a munkahelyről. Itt érezni legjobban Csurgó felelőtlenségét: vajon mit és mennyit tett azért, hogy Máriában felébressze ugyanazt a szárnyaló képzeletet, mint amiben ő élt — mert Íme a Mártonnal való jelenet bizonyítja — Mária Csurgó számára se volt „menthetetlen”. Emellett Nyirő Éva és Csurgó Ádám viszonya lényegileg nem érzelmi, hanem érdeklődési rokonszenv, és végeredményben Csurgó Nyirő Éva miatt hagyja ott a feleségét. Megszegi korábbi beleegyezését, hogy Mária gyereket szüljön, amellyel talán megmenthette volna a házasságot Csurgó viszont nem is akarta megmenteni, és még jobban aláhúzza felelőtlenségét, hogy ilyen állapotban, ilyen kínos töprengések között adta beleegyezését Máriának, hogy gyerekük legyen. A darab kegyetlen, őszinte ítéletként induL Csurgónak igaza van az elején, megértjük, mi is akarjuk, hogy boldog legyen, de ezt a megértést felváltja a felelősséggel szembeni ellenérzés. Cserhalmi Imre a merész, modem mondanivalóhoz érdekes — talán kissé „zsúfolt” formát választ, de az ilyen mondanivaló valóban megköveteli a szakítást a klasszikus színpad lassúbb, az e témához avult hagyományaival — bár az alkalmazott formai megoldások valamelyest Pavel Kcr hutra és Mesterházi: Pesti emberek című színművére emlékeztetnek. A rendezés jól sikerült. Turián György felismerte hogy a riport és a dráma között van egyenlőségi jel. és ez a dinamika. Ezt a dinamikát, ezt a nem lankadó tempót elevenítette meg a színpadon, és ez. ami elsősorban biztosítja a darab feszültségét. A rendezői álláspont két dologban világos. Turián György kimondja — bátrabban hangsúlyozza, mint az író — hogyha Éva nem jelenik meg Ádám életében, Ádám marad. Hangsúlyozza Csurgó mérnök hosszadalmas, kínos vergődését, amellyel kiutat keres a boldogtalanságból és a rendezés igényességét, maga- sabbrendű érzelmi gazdagságát dicséri, hogy gondosan kiműveli a helyenként költői szépségű jeleneteket, és az egész darab szemléletén átvonultatja azt a tanítást, hogy csodálatos dolog, ha az ember olyan élettársra talál, akivel „jól tud élni". A női egyenjogúság belső, emberi ellentmondásainak ábrázolása halvá nyabban sikerült. Nem sikerült viszont feloldani azt a szerkezeti ellentmondást, miszerint a darabnak fokozott tempója van, de a többször és tömény formában hangoztatott tételes igazságok átgondolására — éppen ezért — a nézőnek alig jut Ideje. Kevesebb több lett volna ezekből a tételekből. A dicséret hangján kell mgjt szólni a Pécsi Nemzeti Színházról, hogy gondos művű, jól rendezett, igényes bemutatóval új és Ígéretes szerzőt avatott. Szabó Ottó a hibás, hogy nem az a Csurgó Ádám, akiben egyformán ég a munka és a házassági boldogság utáni vágyakozás. Érzelmileg hideg, száraz ember, akit csak a kupolái érdekelnek, és nem lehet elhinni neki, hogy majdan Nyíró Éva mellett boldog tudna-e lenni. Pillanatai vannak, amikor őszintének és igazán emberinek érezzük őt, de játékával is elsősorban a már emlegetett felelősségeit hangsúlyozza. Ambrus Edit a második házasságát ábrázoló jelenetben a legjobb. Itt emeli „magasabbra” Máriát, itt ad neki — mind össze néhány mozdulattal- — lényegileg erkölcsi elégtételt. A darab első részében a kelleténél egy kicsit több pátosz- szál játszik. Spányik Éva nem mindenben érthette meg ezt a női alakot, bár elsősorban ennek a nem teljesen megrajzolt szerep az oka. Érzelmi gazdagságát csak olykor engedte szabadon, inkább vállalta ugyanazt az érzelmi hidegséget, ami Szabó Ottót jellemezte, és így több jelenetben inkább a választójogért — jelen esetben a regényért — harcoló suffraget- te-hez hasonlított, mint az érzelmileg valóban gazdag, és boldogságáért harcoló nőhöz. Koppány Miklós az egyik leghálásabb szerepet játszotta, de egyben ez volt a legnehezebb is. Sikerült Megérezni rajta a sikerekben elbódult, felelőtlen embert, ellenszenves sé tudja tenni Lóránt Péter valóban ellenszenves alakját, és ahol erre az érzelem logikája utalt, ott szomorúan megnyerő tudott lenni. Padi László is úgynevezett hálás szerepet kapott, de ez a szerep „kilóg“ a darabból. A maga gyakorlatiasságával, leegyszerűsített komikumával színpadi hatás ugyan, de nem illik ilyen pszichológiai bonckés alá. Paál László amit tett, dicséretesen, jól tette. Fülöp Zsigmond szerepe elhibázott, és ezen még súlyosbított a szerepfelfogás is. Szlovák Feri újságíró narrátor és szerelmes szereplő is egyszemélyiben. Lényegében pedig se az, se ez. „Beugrásaival” széthúzza a darabot, narrátoroskodása pedig néhol banális, ahogyan a szereplőket „rendezgeti“ a színpadon. így, mint narrátor, hiányzik belőle a józan objektivitás, amelyet inkább a „taláros úr” komolyságával akar pótolni. A riporter egyébként sem ilyen, de a darab tempója is megkívánja, ho<y dinamikusabb, szelesebb, „riportszerűbb” legyen. Thiery Árpád — DIVATBEMUTATÓT rendezett vasárnap az újpet- rei földművesszövetkezet. Ezen többek között a Ruhaipari Tervező Vállalat 1961- es kollekcióit is bemutatták. A kiUtúrotthont zsúfolásig megtöltő közönség este disznótoros vacsorán vett részt a szövetkezet italboltjában. Bombázó autóbuszok A mlndenlt a jódolgunknak! Nincs már villamosunk, de van egy sereg autóbuszunk. Von egy sereg autóbuszunk, de egymásután rejtélyesen tünedeznek el a megállók. Azaz nem is tűnnek el, csak néhány tízméterrel odébb helyezik el ókét, ami elég vicces társasjáték, csak éppen rég kinőttünk már az itt az ollo. hol az olló nevű népi Játékból. Vjabban meg egészen eredeti Szabadtéri játékot vezetett be a PKV. Ez aból áll, hogy az autóbusz óvatosan befordul valamelyik utcasarkon és kiválaszt magának egy szép gömbölyded, vagy éppen sarkos macskakövet (ilyenekből rengeteg hever manapság az utcasarkokon) aztán a hátsó kerekével ráóvatoskodik a kő peremére s máris „repül a nehéz kó, ki tudja hol áll meg. ki tudja hol áll meg, kit hogyan talál meg". Saját szememmel láttam egy ízben a Landler utca és a Damjanich utca sarkán, másodszor meg a Széchenyi téri fordulóban a 33-as busz igen jólsikerült produkcióját, amikor bucinagyságú kövekkel bombázta meg Uv' don a járókelőket. Persze, eddig nem történt löle baleset, pedig mindkét esi ben a járókelők bokája, tét mellett süvített el és fröcc$< szilánkokra a falon, a nem „időzített" bomba. Nem aki jósolgatni, de ha egyszer rül a „csel", annak legtöbb es* ben is lábtörés lesz a vége. , Mégsem az ártatlan égszínki buszokat hibáztatom. Talán egyszer radarral szerelik fel ál (mert van már mikrofonos jékoztatójuk), akkor talán-tc-j elkerülik majd az alattomos heverészó macskaköveket. De addig is kellene csinálni lamit. Még sohasem szidi hangosan a Pécsi Utjennti Vállalatot, (tudok uralkodni gamon), de ami sok, az sok. ha ez nem káromkodás, afck kimondom: ha már összeülté ássák, fúrják ezt a sokat széné dett várost, legalább légin gondjuk arra is, hogy a szán. szét heverő követ, sódert rak), kapucokba, mert szükségünk JjJ még jód arabon térdünk, boko épségére. <=» s—gy — 200 MÁZSA hulladék- vas összegyűjtését határozták el a komlói Koesuth’bánya KISZ-szervezetének a tagjai a decemberi gyűjtés alkalmával. — MÉG EZ ÉVBEN átadják a borjádi Uj Élet Termelőszövetkezet 5 vagon befogadóképességű kukoricaigóré- ját, a hásságyi Kossuth Termelőszövetkezet 20 férőhelyes sertésfiaztatóját. Decemberi ibolyák Mintha a természet mérnökei az idén hibás számítást végeztek volna. Decembert mutat hivatalosan a nap- tlár, s reggelenként ezüstfehéren sütkéreznek az elsárgult, megbámult levelek. Egy óra sem telik bele — üde a pázsit, selymes a fű. A reggeli szellő száríthatja ez éjszakai) harmatot, amikor iskolába indulok. A gyermekek jöttémet figyelik. Az ablakon keresztül 16 tóm, hogy mozgásuk megélénkül — türelmetlenül várnak. A tanterembe lép ve, hangos köszönés fogad. A figyelem egy csoportra összponto sül. Asztalom körül szoronganak. Olyanok ott, mint a rajzó méhek tavasszal, és úgy függnek egymásba kapaszkodva, majd hirtelen saétlibbermek s virág ven az asztalomon. Sárga virágtartóban kerti ibolyák. Minden gyermek szeme rajtuk pihen. Ibolyaillat terjeng a tanteremben. Sajnálom megsza kitárni szemet, lelket gyönyörködtető Izgalmukat Egy virágállványra helyezem a késői ibolyákat Itt lesz pár napig a decemberi szállásuk. Az üde kerti pázsit helyett majd a birjáni gyér mekszívek melegítik, dédelgetik őket. Malisa József igazgató-tanító házassága akkor is válságos MtÉSZÁROSflFERENCJ (2.) Itt találkozott a szovjet hadsereggel Kiss Ferenc Petőfi brigádja is, amely a továbbiakban a jugoszláv magasabb partizánegységek kötelékében, majd a jugoszláv partizánbrigádokkal együttműködve a 3. Ukrán Front déli szárnyát biztosította, feltartóztatva a Dél-Dunán- túl felszabadítása idején ellenlökésekkel kísérletező német fasiszta erőket. A Petőfi partizánbrigád harcai során gyors ütemben erősödött. Különösen Belgrád október 20-án történt felszabadítása után. Mire 1944. november 27—28-án a 3. Ukrán Front főeröinek Kiskőszegnél történt átkelésére került sor, ott már a Petőfi- brigád zászlaja alatt többszáz partizán működött közre az erőszakos átkelés megválóiítá- nak a tagjai? már győzelmesen végrehajtotta az átkelést, mire odaértek. Az átkelésnél nagy vérveszteséget szenvedett Petőfi-brigád azonban örömmel fogadta a csantavérieket, hiszen nagy szüksége volt az újabb harcosokra. A 3. Ukrán Front előrenyomulását követve haladt előre ezután a Petőfi-brigád a Dráva vonalán, a Baranya megyei Sellye községig, ahol a Draskovich kastélyban rendezte be szállását. Itt, Sellyén vált végül azzá a gyalogezred erejű, mintegy 2500 főnyi egységgé, amely a továbbiakban a jugoszláv VII. és VIII. Vojvo- gyanszka és II. és III. Prole- tarszka és más partizánbrigádokkal, valamint az I. Bolgár Hadsereggel vállvetve védte a Dráva vonalát. Kik voltak ennek a brigádéban. Ide igyekezett Illés Gáborral együtt huszonnyolc csantavéri (Cantavir) szegény- paraszt is, hogy a partizánegységekhez csatlakozva Kiskőszegnél megütközzön a németekkel. Erre azonban nem került sor. A szovjet hadsereg A már erráített kisebb létszámú csoport, amely Kiss Ferenc parancsnoksága alatt segítette a jugoszláv népfelszabadító mozgalmat, a bácskai községek szegényparasztjaival, Baranya déli rezének antifasiszta dolgozó parasztjaivá*, Pécsről és környékéről jött munkásokkal és bányászokkal, szép számmal jelentkezett pécsi diákokkal gyarapodott. A brigád túlnyomó többsége természetesen délvidéki magyar volt, de a pécsi és baranyai partizánok is meglehetősen sokan, többszázan voltak. Legtöbben már a brigádba történt jelentkezésük előtt résztvettek valamilyen módon a fasizmus elleni harcban. Sokan fegyveres akciókat is hajtottak végre. Ilyen partizán volt például Dujmov Antal garai nincstelen paraszt- A háborús tilalom ellenére vadászfegyvert rejtegetett, hogy alkalomadtán egy egy nyulat tudjon vinni nélkülöző családjának. Banátai tudták ezt, de nem árulták el a hatóságoknak. Október közepén már szájról szájra járt a hfr, hogy jön a szovjet hadsereg, s mind többen voltak, akik aura gondoltak, hogy nem szabad tétlenül várni a „sült galambot", termi kell valamit a szabadságért. Október 18-án, késő este sorra nyitottak be Dujmov Antalhoz falubeli barátai. Rövid megbeszélés során haditervet dolgoztak ki és kis csoportokban rajtaütöttek a falubeli volks- bundistákon. Elvették tőlük fegyvereiket (a volksbundisták ugyanis tarthattak vadászfegyvert), majd ezekkel a fegyverekkel felszerelve, meglepték a csendőr-őrsöt és annak beosztottjait is lefegyverezték. Október 22-én szovjet felderítő járőr érkezett a községbe, s megállapíthatta, hogy Gara község partizánok kezében van, Hamarosan be is vonult egy kisebb szovjet egység, amelynek a parancsnoka megdicsérte Dujmovékat, majd a szedett-vedett vadászfegyverek helyett modern fegyverekkel, géppisztolyokkal, karabélyokkal, golyószóróval látta el őket. Első partizán-feladatként Mohács-szigetre indultak, Krisko- vity Miksa falubeli öreg sokáé vezetésével, hogy a szigetet megszálló fasisztákat elűzzék. Dujmov Antal később a jugoszláv partizánokhoz csatlakozott, de mindvégig élénk érdeklődéssel kísérte a Petőíi- brdglád harcait Saalai Illés azok között volt, akik Kiskőszegnél csatlakoztak a Petőfi-brlgádhoz. 1919 ben született, agrárproletár volt. 1944-ben német hadifogságba került, de sikerült kiszabadulnia. Horvátországon át Újvidékre menekült, ahol talál kozott néhány ismerős kommu nietával és szervezkedni kezd tek. Hamarosan ismét menekülnie kellett, s ekkor Teme- riniben vállalt munkát egy épit kezesen. Az építkezés dolgozói között néhány társával sz|'áj- kot szervezett és a csendőnség- nek nem volt már ideje, hogy felszámolja ezt a szervezkedést. Szalai Illés egy jugoszláv partizánegységhez csatlakozott, azzal ment Zomlborba, majd Kiskőszegire, ahol több más, a jugoszláv píartlzánok között harcoló magyarral együtt a Petőfi -bri gádba kérte áthelyezését. Ettől kezdve mindvégig részt vett a brigád harcaiban Maxim géppuskájával tTalítr köv) var Elektrotechnikai A Mi I sülét pécsi csoportja december én, szerdán délután S órai ke2< tel a MTESZ helyiségében (Ja Pannonius u. 11.) vetítettkil rannomus u. vcuurvuvvi előadást rendez. Előadó: Kom»] _1 Táena «VI eÁnócománnAir ÍVJA ^ | me: Korszerű táwezénylő és mi János oki. gépészmérnök, W vezető főmérnök. Előadásának ] kezelő berendezések a villa: energia elosztó hálózatok s; ra. atÁ ;zá v — TSZ-ASSZONYOK üzemi munkásnők tapasztal cseréjét rendezik meg ded bér 21-én a szakszervet1 székházban. Áramszünet lesz nagyfeszültfj vezeték átépítése miatt 14-én, dán 1 órától 16.30 óráig a SurtJ M. u, Horgos u, Kálvária d“ Kalinin u„ a Péter u., a PáJI templom felőli részén, a Huny: J. u. 62., illetve S3, házszán1 észak felé eső részén, valamin! Szt. István u, Fenyves sor, Arai Pál u, Puskin u, Cserfa utcák»] továbbá az Üdülő szálló, PJ] erősítő állomás és az Állat»1 területén. Külföldre utaznak a fiatalok 1961-ben a nyári külföldi zások szervezését nem a K” Központi Bizottsága, hanem t megyei KlSZ-blzotts&gok bon lítják le. Az előzetes tervek r rlnt Baranya megyéből a nyáron több, mint báró fiatal utazik külföldre. A Szovjetunióba, mokratikua Köztársaságba, gyelországba éa Cseluwlová' saerveznek utazásokat részére. A Szovjetunióba alkalommal; Kiev—Leningr*’ Moszkva, Illetve Kiev—KrW Moszkva útvonalon, az NP»,i négy alkalommal mehetne*| fiatalok. Érdekesnek Ígérkezni kéthetes tengerparti ifjúsági j bor, amelyet június 22-től jüW 7-lg rendeznek a Keleti-tew partján. A városi és járási KlSZ-bi»*) Ságoknak ezenktvúl megvalh lehetőségük, hogy 56—50 fős portokkal külön utazásokat »*, oV vezzenek az említett országé» — AJÁNDÉKOKAT i ki az. iskolai baleset biz! ban résztvevő tanulók kÖ; az Állami Biztosító Barai. megyei Igazgatósága. A * cember 15-én délelőtt 10 óí kor a városi művelődési hj ban rendezendő sorsolásig minden biztosított barah* általános- és közéipiskolai nuló résztvesz, a tanuló-: jegyzék alapján. A négy' forint értékű ajándék-köb ciót kínai töltőtollakból, el] romos Játékokból és fény pezó gépekből állították ÜNNEPEK ET.OTTI NYITVAfí TAS KOMLON ÍS MOHÁCS | A megyei tanács kereskedj osztálya Komlón és Mohácson) ünnepek előtti nyltvatartá»* alábbiakban szabályozza: , Dec. 17-én, szombaton 15 ®| az alábbi boltok tartanak nY» KOMLÖN: 151. az. áruház, 1 **■ divat- és kötöttárubolt, 22«-. vas- és műszaki bolt, 360. sz. ' tartási bolt, «10. sz. sport- é*. tékbolt. MOHÁCS; 152. sz. dfj áruház, 210. zz. műszaki szak*” 301. sz. háztartási bolt. December 18-án, vasárnap, •löbb felsorolt Őrletek lO-*5 óráig tartanak nyitva. Aa éP szerüzletek közül csak a Y]j naol nvltvatnrtásra klleiau O’! tartanak nyitva. A mohácsi édességbolt reggel * órától dr 15 őriig tart nvltva. A me«Y* rülctén lévő többi lparelK#, élelmiszer-üzletek a szokásos úon tartanak nyitva.
