Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-13-01 / 293. szám

! »«0. DECEMBER 13. g­........ ........................ N APfcO 3 Mit szállít a vasút? Harmincmillió utast és húszmillió tonna árut Megsokszorozódott a szén, az ipari cikkek aránya í Vajon hány utast* mennyi fe milyen árut szállított a pé­csi vasútigazgatóság 9—10 év­vel ezelőtt és hol tart ma? Ér­te voltunk kiváncsiak, amikor az igazgatóság különböző osz­tályaihoz bekopogtunk» Kaptunk is sok olyan szá­mot, melyek összehasonlításá­ból érdekes következtetésekre lehet jutni. De mielőtt ezt meg tennők. előre bocsátunk né* hány megjegyzést. Az adatok a pécsi vasút­igazgatóság területére —• Ba­ranya, Somogy és Tolna egé­szére, Fejér és Zala egy részé­re — vonatkoznak. A csak Baranyáról szóló adatokat Bem lehet összegyűjteni, és annak sincs értelme, hogy a Pécsi állomásról írjunk csu­pán. A „nagyállomás” ugyan­is nem foglal el valami elő­kelő helyet a szállítási rang­listában — Pécsbányarendező Bókkal többet szállít nála» 1960-as és 1951-es számokat fogunk összehasonlítani. (Ko­rábbiak, 1950-es adatok nin­csenek Egyedül az utasszám kivételével. (Az 1960-as ada­tok várható tényszámok» A Vasútigazgatóság ugyanis már december 20na körül teljesíti éves tervét» Az adatok csak a vasútigaz­gatóság területén feladott áruk mennyiségét jelzik» (A vas­utasok ezt feladási forgalom- Bak mondják) Arról nincs Byilvántartás. hogy milyen áruféleségek érkeznek a vas- útigazgatóság területére» (Le­adási forgalomnak nevezi a Vasutas nyelv.) Ezt csak ton­nában mérik az igazgatóság­nál» Kétszer annyi áru és utas De lássuk a számokat! 1951-ben 5 293 561 tonna fel­adott árut szállítottak az igaz­gatóság területén. Az idén ez a mennyiség eléri a 10 millió tonnát, tehát csaknem meg­kétszereződik. Ez a nagy mennyiség még Bem ad hű képet a szállítás­ról. A 10 millió tonna ugyanis csak a feladási forgalom meny Byisége. Hozzá kell még szá­mítanunk a leadási forgalom összegét is. ami előrelátható­an túlhaladja a 10 millió ton­nát. E szerint mintegy 20 mii- uó tonna árut fuvaroz az idén a pécsi igazgatóság. Óriási jhennyiség. minden ékesszó- Jásná] jobban mutatja a vas­útnak az ország vérkeringésé­in elfoglalt uralkodó helyét» Hasonló mértékben növeke­dett az utasforgalom is. Az l950*es 14 millió 726 ezerrel jfeemben az idén mintegy 30 •nillió utas lesz az év végéig. Mi ennek az oka? Az lenne toiipán, hogy ma többet utaz­nak az emberek mint 10 év­ii ezelőtt? Kétségtelen ez is “torepet játszik a dologban, •négsem ez a döntő ok. Az Jjtasok száma egyenes arány­in növekedett a szocialista iparosítással. Másszával: mind •pbben járnak be vidékről dol­gozni, sok az „ingázó”» Ez — i ilyen méreteket ölt — nem [Mondható egészséges jelenség­ek. , A vasút a szállított árukat p csoportba osztja. Ebből 20 ■Pari, 6 mezőgazdasági és 6 iúlg egyéb kategória. A MÁV ^vnanra sziiletésnan ra évfordulóra avatásra karácsonyra ajándékozzon márkás kínai töltőtollat I2 karátos aranyhegyű JJarker rendszerű kínai töl- futollak kaphatók nagy vá­gtákban minden papír stoküzletben. Egyéves garancia; 16633 az egyéb csoportba sorolja az élőállatokat; gépeket, söröshor dókat, bútort és még sok mást. Most pedig nézzük a leg­fontosabb áruféleségek ará­nyát! Kezdjük a mezőgazda­sággal, Kevés a mezőgazdasági áru 1951-ben az 5 293 561 tonná­ból 583 ezer tonna, 1960-ban pedig a 10 millió tonnából 715 ezer tonna a mezőgazdasági áru» E szerint az igazgatóság 22 százaléknál valamivel több mezőgazdasági árut szállít az idén. mint 9 évvel ezelőtt. — Ugyanakkor—és ez az érde­kes!— a mezőgazdasági cikkek aránya csökkenő tendenciát mutat. Míg 1951-ben 11 száza­lékkal részesedett a szállítás­ból, addig az idén csak 7,2 százalékos ez az arány. Gyáraink és bányáink meg­többszörözték termelésüket, a mezőgazdaság pedig — a vas­útigazgatóság területén — csak 20 egynéhány százalékkal több árut rak vonatra. Ismerős le­het a mondatok értelme, hi­szen Kádár elvtárs már beszél erről az országgyűlésen. Hoz­zátette: „Ezért nyilvánvaló, hogy a mezőgazdasági termelés erőteljes fellendítése, a nép­gazdaság fejlődésének és a nép életszínvonala gyorsabb emelkedésének alapvető fel­tétele”. Lám. még a vasúti szállítás számadatai is erre mutatnak! Ha már az országgyűlésnél tartunk, hasznos lesz rámutat­ni még egy dologra. Kádár élv­társ a gabonaproblémáról szól­ván megemlítette, hogy a gabo­navetés területe a felszabadu­lás óta csökkent, mert a vetés- szerkezet megváltozott. Ezt is igazolhatjuk egy helyi példá­val. 1951-ben a cukorrépa a vasúton szállított ossz mező- gazdasági áruk (az 583 500 ton­nából 198 ezer tonna) nem egészen 34 százalékát tette ki, az idén pedig több mint a fele. 55 százaléka az! (A 715 ezer tonnából 398 ezer tonna.) Nyil­ván. ebben annak is szerepe van, hogy nőtt a cukorrépával bevetett terület. Három és félszer több szén Nem hiába sok a szén Bara­nyában, megyénk szénbányá­szata impozáns számokkal ír­ta be nevét az elmúlt kilenc év történetébe. 1951-ben ugyan­is csak 779 793 tonna szenet raktak vagonba, az idén pedig 2 millió 760 ezer tonnát szállí­tanak. Ez több mint a három és félszerese az 1951-es meny- nyiségnek. Míg a szén 1951-ben csak 10 egynéhány százalékkal részesedett, addig ma a szál­lított áruk több mint negyed része az. 1951-ben az igazgatóság még nem szállított vasércet, az idén pedig 562 ezer tonnát fuvaroz az azóta felépült Sztálinváros- ba. Több mint másfélszeresére nőtt a kő- és kavicsszállítás, mert az 1951-es egymillió 50 ezer tonnával szemben ma 1 millió 616 ezer tonnával szál­lítunk. Az összszállításban el­foglalt aránnyal már más a helyzet. Az 1951-es 16,02 száza­lékról ez csak 19.8 százalékra nőtt, ami érthető is, hiszen 1951-ben már teljes lendülettel építkeztünk. És az sem meg­lepő, hogy az 1951-es 355 ezer tonna téglával szemben az idén csak 364 ezer tonnát szál­lítunk. Mivel tégláról és nem falazóblokkról van szó, úgy is mondhatnék, elég baj az, hogy még ennyi téglát fuvaroznak vasútjaink. Ez ugyanis arra mutat, hogy építőiparunk el­maradt ezen a területen. És. az is jobb lenne, ha a vasút a 270 ezer tonna cementáru (azaz előregyártott elem) helyett 540 ezer tonnát, vagy még többet szállítana. Elégedetlenek va­gyunk a 270 ezer tonnával, s még az sem lehet vigasz szá­munkra, hogy 1951-ben nem is szerepelt cementáru a vasút nyilvántartásában. A jelenért, a jövőért élünk, ezért szeret­nénk még több előregyártott elemmel megrakott vagont lát­ni! Magyar László Épül a bólyi komlószárító A bólyi vasútállomás mellett épül az állami gazdaság komló szárítója. Az üzem jövőre meg­kezdi működését. i iGrF BIÜNK MI A gilvánfai Aranykalász Termelőszövetkezet most ké­szül a második zárszámadásá­ra. Másodéves termelőszövet­kezet, de majorja már egyre jobban alakul. Építettek egy negyvennyolc férőhelyes szarvasmarha istállót. egy húszvagonos magtárt, itt épí­tették fel a darálóhelyiséget, Van itt még egy húsz férőhe­lyes sertésfiaztató is. A két hizlaldájuk a faluban van, most építik a gépszínt a maguk erejéből. Vásároltak egy épü­letet 75 000 forintért, ahol van egy negyven férőhelyes növen­dékmarha istállójuk is. Hat­százötven hold szántójuk van és erre 116 szarvasmarha jut. Kétszáz húsz sertésük van és ebből 58 már a jövő évre hí­zik. Az idei sertésmennyisé­get, amit leszerződtek, már le­adták. Az idén 180 sertést hiz­laltak, jövőre 300 darabot ad- ' nak át szerződésre az állam­Az első zárszámadás előtt Másfél hónapja jártunk Szentlászlón, s akkor szóvá is tettük, hogy a szövetkezet­béliek kicsit elhagyták magú- kait. Keseregtek, hogy nem lesz az idén osztalék, mert ott pusz túl a sok termény a mezőn. El- síratták magukat előre, túlozva a bajokat, amekkorára csak lehetett. Igaz, az eső akkor már egy hete megállás nélkül esett és cukorrépájuk mind a földön volt, a burgonya meg a föld­ben, az 57 hold ricinus szedet- len, a kukoricatörést még el sem kezdték és 100 hold búza­vetésük is vissza volt. Most, hogy újból ellátogat­tunk a Búzakalász Tsz-be, nyomát se találtuk az akkori borús hangulatnak. Weisz Ádám könyvelő, aki akkor a legelkeseredettebben, a legbo- rúsabb színekkel ecsetelte „szomorú“ helyzetüket, most ezekkel a szavakkal fogadott. — Sikerült. Megmentettük a terményt. Elvetettünk. Már csak a kukorica egy kis részét kell letörni és pár hold krumpli van a földben, de most is nyolcvan asszony sze­di Tagjaink, amikor baj volt, mind ott voltak. Volt olyan nap, hogy százan te dolgoztak a mezőn. Képzelje, az ötvenkét hold ricinust három nap alatt szedtük le. Pedig nagyon apró lékos munka. Hát most már könnyebben vagyunk. És Weisz Ádám jókedvében még azt is elismerte, hogy bi­zony nem bíztak eléggé a ta­gokban, de még saját maguk­ban sem. Pedig a tagok álta­lában szorgalmasak. Nézzem csak meg a munkaegység- kimutatást. A férfiak átlagos munkaegysége 250 — pedig sok köztük az öreg ember — van. Nem is tudtak volna más képp egy év alatt így élőre jutni És a túlzott szerénység mö­gül sorba előbukkannak az eredmények. December 21-én jubilálja a tsz egyéves fennál­lását. Egy év nem sok idő, s ez alatt az egy óv alatt a Bú­zakalász Tsz. kb. egymillióra növelte közös vagyonát. — Sok beruházásunk volt. Tervezett és terven felüli épít­kezéseit, gépvásárlás, állatbe­szerzés, meg egyéb. Saját erőnkből is adtunk hozzá vagy százezret. Mert hát épületekre, istállókra szükség volt, anél­kül nem tudtunk volna tovább haladni. Bizony már a jövő évre dolgoztunk. De közben arra is ügyeltünk, hogy a ta­gok már ebben az évben is a lehető legjobban részesedje­nek. Hát nem volt könnyű. Weisz Ádám most már sok­kal magabiztosabban, határo­zottabban beszélt. A főpróbán túl vannak. Ez a rossz időjá­rás, meg a kezdéssel járó egyéb bajok, úgy megtáncoltat tók őket, hogy bizony nem csoda, ha a múltkor egy kicsit elkeseredtek. Most már a ne­heze a hátuk mögött van, jö­het a zárszámadás. Aztán jö­vőre könnyebb lesz. , Mit várnak a zárszámadás­tól? Pontos képünk még nincs, ffisz a termények egy részét még csak most fogják eladni, húsz hízót is értékesítenek. Tehát lesz még bevétel A munkaegység értéke 33 forint körül lesz majd. Lehetett vol­na negyven te, de az eső elég sok kárt tett, na meg a beru­házások is csökkentették. De ez nem baj. A pénz jó helyre ment és kamatozni fog. A ta­gok elégedettek a várható ősz igen jő eredmény. 29 forintot terményben osztanak ki, ezt a terv szerint végre is tudják hajtani. A többit készpénzben kapják meg a tagok. A jól dől goto családok így is sok pénzt visznek haza. Most osztják ki a cukor-előleget. Van olyan család, amely két mázsa cuk­rot te kap. Az első próbát tehát j<H ki­állták a szentlászlóiak. Köny- nyebben néznek a jövő elé. Megtanulták, hogy még a leg­nehezebb évben, a legrosszabb időjárás mellett is biztos meg­élhetést nyújt a szövetkezet, ha becsülettel kiveszik részü­ket a miunkából. nak. Áruértékesítés! tervük 990 000 forint volt, de már több mint egymillió forint érté­kű árut adtak el az államnak és még mindig eladásra vár még ebben az évben 11 hízott marha és 35 kocasüldő. így áll a termelőszövetkezet. És most lássuk, hogy ebből az egészből mi jut a tagoknak, hogy van megelégedve például Nemes Lajos. — Én öt és fél hold földdel léptem be. Állítom, hogy sok­kal jobban élek, mint azelőtt, pedig még csak második éves a termelőszövetkezetünk. Az előzetes számítások szerint 32 forint körül lesz egy-egy mun­kaegység értéke. Harmadma- gammal dolgozom a közösben. Hármunknak lesz körülbelül 860 munkaegységünk. Az apó­som már ugyan nem dolgozik, mert rokkantsági nyugdíjat kap a termelőszövetkezettől. Idős ember és jól jön neki az a havi kétszázhatvan forint. Ha a munkaegységeinket összeszá­molom, akkor ebben az évben körülbelül 26 000 forintot ke­restünk a termelőszövetkezet­ben. Van egy háztáji tehenem. Ha csak ezt veszem alapul, akkor is kiderül, éppen a na­pokban számoltam ld, amikor azt mondták egyesek, nem ki­fizetődő az állattartás, hogy nekem csak ez az egy tehén ebben az évben több mint hatezer forintot hozott a kony­hára. Volt egy borja, azt elad­tam. Négyezer forinton felül kaptam tejért. — Hogy mit csinálok a pénz­zel? Nézze, van nékem egy kislányom. Igaz, hogy még nem idős. tizennégy éves, de már most gondoskodni kell róla, mert egy-kettőre itt lesz az idő, hogy kérik. A konyha­bútora már megvan. Most ve­szek neki egy szobabútort, hogy teljesen együtt legyen a staf írungja, mire szüksége le6z rá. Kiskertünk Gyümölcsfáink téli ápolását leg­helyesebb, ha a fák aljának fel­ásása előtt végezzük. Tisztogatás­kor sok kártevő lehull a földre» ásáskor a leforgatott kártevőket biztosan elpusztíthatjuk. A gyümölcsfaápolást a követke­zőképpen végezzük. Először szed­jük le a fákról és égessük el a az asszonyoké is 130 körül tolókkal, hisz első évben ez Televíziós kiállítás és vásár A TIT. Bartók Klubjában a sétatérnél AZ Állami Aruház RENDEZÉSÉBEN A bemutatott készülékek OTP-hitelre is rolhatók. nyitva: 14.30—22 óráig. 16783 moníliás gyflmőlcsmúmi&kat és a fán maradt száraz leveleket, her­nyófészkeket. Ezáltal megsemmisít hetiük a hemyófészkekben meg­húzódó kártevőket (galagonyalep­ke, sárgafarú lepke, aranyfarú lep ke hernyóit) és a sok kárt okozó monilia gombabetegség csiráit. Idősebb fák törzséből, vastagabb ágairól távolítsuk el kéregkaparó- val a hámló kérget, zuzmókat és mohát. Gordosan tisztogassuk meg a repedéseket, utána keféljük le drótkefével Is a fát. Vigyázzunk, hogy az egészséges kérget ne sért­sük meg, mert nehezen gyógyuló sebeket okozhatunk gyümölcs­fáinknak. Mivel a kaparék sok állati kártevőt tartalmazhat (gyű­rűs lepke petecsomóit, pajzstet- veket, stb.), az Összeszedhető ka- parékot gyűjtsük össze és égessük eL Az apró kéregkaparékot Őszi ásás folyamán leforgatjuk, meg­semmisítjük a bennük meghúzódó kártevőket. A fagyok beálltával a hernyó- enyves gyűrűket is leszedhetjük. Ezeket Is gyűjtsük össze és éges­sük el, mert alattuk sok kártevő meghúzódhatott. A leszedett eny­ves gyűrűk helyét Is tisztogassuk meg drótkefével. Ha kertünk nincs bekerítve, ne felejtsük el fiatalabb fáinkat nyúl- kár ellen védeni. A fák törzse kö­ré készítsünk nádbél, tüskés galy- lyakból védőköpenyt, amit dróttal legalább három helyen erősítsünk meg. Jobb híján papírral, napra­forgó-, vagy knkortcaszárrat is kö rülköthetjük gyümölcsfáinkat. K1SKERTESZ Szatántán találtak egy télllcatoé- tot. Igazolt tulajdonosa a pécsi Já­rási rendőrkapitányságon (II. em. 7«. sz. szobájában) átveheti. Találtak egy kerékpárt. Igazolt tulajdonosa a szigetvári rendörka* PttáuyrtfloD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents