Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-09-01 / 290. szám
4 NAPLÓ I960. DECEMBER I A mezőgazdaság helyzetéről tárgyalt az országgyűlés A legjobb befektetés (Folytatás a 2. oldalon). I *— Tisztelt Képviselőtársaim — Mostanában gyakran hallani, részben az üzemekben, részben azon kívül, munkások és az ügy iránt egyébként lelkesedő dolgozók részétől olyan aggodalmaskodó hangokat, hogy: „megint a munkásoknak kell áldozatot hozmok“, ,a termelőszövetkezeti szervezés a munkások zsebére megy!’1 Másbk jóhiszeműen, részben tájékozatlanságból azt teszik hozzá: „Azért vannak problémáink az ellátásban, mert gyorsabban fejlesztettük a ter- melőszö vertkeze teket“, vagy: „az állam nem tudja gépekkel és műtrágyával ellátni a tsz- eket, ezért csökken a mezőgazdaság terméshozama1’- Más részről vannak pánikba esettek, sőt pánikkeltők Is, akik viszont úgy tód irtják meg: „a tsz-ekben minden megrohad, csőd előtt áll a mezőgazdaság“. Az igazság az, hogy a mezőgazdaságban végbement és végbemenő nagy változások valóban kihatnak az egész népgazdaságra. A tsz-mozga- lorrmak a vártnál gyorsabb, örvendetes fejlődése szükséges sé tette menet közben a beruházások bizonyos átcsoportosítását, illetve terven felül igen nagy összegű beruházást igényelt. A párt és kormány ugyanis — helyesen — mindjárt a tsz-ek megalakulásának másnapjától fogva, igen na^y gondot fordított és fordít politikai, szervezeti és gazdasági megerősítésükre, új istállók ezrednek építésére, traktorok beszerzésére, műtrágya, növényvédő-szerekre, szakember ellátásra, stt>. A hároméves terv során a mintegy 18 milliárd forintnyi terven felüli többletberuházás egy harmadát — a hárem év alatt összesen több, mint 15 milliárd forintot a mezőgazdaság céljára, elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésére fordítottunk. A mezőgazda Ságnak, nevezetesen a tsz-ek megerősítésére szánt beruházá sok pénz és pénzügyi támogatás (adókedvezmény, SZTK jogosultság) az Idén például a nemzeti jövedelem 11 százalékát veszd igénybe! — Ez kétségtelenül nagy megterhelést jelent a népgazdaságnak, elsősorban a munkásosztálynak. Mégis azt kell mondanunk, — hogy saját érdeke szempontjából — ne sajnálja a mostani terhek vállalását, mert ezek a legjobb befektetést jelentik a jövőre nézve, Ha rövidlátásból most n eszközölnénk ezeket a bcfel lem fék tetéseket, néhány év múlva élelmiszerhiány, pangás, sőt krízis állna elő a mezőgazdaságban, és akkor — megkésve — úgyis eszközölnünk kellene ezeket a beruházásokat, sokkal rosszabb pozícióból, s talán a költségek is többszörösébe kerülnéhek. — A munkásosztály tehát okos előirelátásiból, sajtót jövője biztosítására helyesen teszi, ha legjobbjai tanácsadással, meggyőző szóval segítik a dolgozó parasztságot az új útra való áttérésben, továbbá a kiterjedt paitronázsmozgalom keretében a gyakorlatban is részt vesznek az új közös gazdaságok megerősítésében és ugyanakkor, mint osztály, seü a mezőgazdasági termelés fellendítését azzal is, hogyét- menertiieg nagyobb terheket vállal és mdlllándokat ruház be a mezőgazdaságba, — Mert e terhek valóban csak átmenetiek. Igaz, hogy a szövetkezeti mozgalom gyorsabb fejlődése következtében a terhek előbbre jöttek és emiatt nagyobbak Is. De érdemes e terheket vállalni: már eddig is érdemes volt. Igazolja ezt a magyar mezőgazdaságnak az utóbbi években élért fejlődése. Az élelmezés színvonala az idén elérte a legfejlettebb országokét Ezután szólt Fehér Lajos a párt és a kormány politikájának alapvető célja — amelyet „kettős feladatnak” nevezünk — hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyletében — a népgazdasági helyzetnek megfelelően — nőnie kell a termelésnek és az árutermelésnek is. A hároméves terv a mezőgazdaság számára 1 százalékos termelésnövekedést írt elő. A mezőgazdaság a falun folyamatban levő nagy társadalmi átrendezéssel egyA Pécsi MEZÖSZÖV V. érteaiti vásárlóit, hogy gép és alkatrész raktárában az árukiadás 1960. dec. 19-től 24-ig leltározás miatt szünetel 16663 időben, az ezzel járó egyes átmeneti nehézségek ellenére teljesíti tervét, sőt valamivel túl is teljesíti! Ez nem arra vall, hogy „csőd előtt” áll a mezőgazdaság, mint amire ellenfeleink áhítoznak. És áhítoztak tizenöt évvel ezelőtt is, amikor azt jósolgatták, hogy a földreform nyomán lezüllik a termelés, éhínség tör ki az országban. Mint tudjuk, éhihség nem tört ki, azóta létezünk valahogy, nem is a legrosszabbul élünk: nem utolsó sorban éppen a mezőgazdasági termelőben az utóbbi években bekövetkezett, ha nem is túl nagy, mégis jelentős fejlődés eredményeként. Az igazság megköveteli, hogy ehhez hozzátegyük: e fejlődést lényegében éppen annak alapján érhettük el, hogy a tsz-mozgalom tért hódított, sőt ebben az évben túlsúlyra jutott a mezőgazdaságban. Az előbbieket bizonyítják felvásárlási tapasztalataink is. Ezután Fehér Lajos utalt arra. hogy a felszabadulás előtti időkben rrtllyen kedvezőtlen volt a lakosság élelmezési színvonala. Magyarországon fogyásztdtták Nyugat- és Kö- zép-Európában a legkevesebb húst, tejet, tojást, ugyanakkor a legtöbb kenyeret. Ezután ismertetett néhány ada tot arra nézve, hogy a hároméves terv folyamán hogyan nőtt az egy főre eső élelmiszerfogyasztás a legfőbb cikkekből. így: húsfélékből az 1938. évi 40,5 kilogrammal szemben az idén 43,7 kilogramm lesz az egy főre eső fogyasztás, tejből 135 literrel szemben 188, tojásból 142 darabbal szemben 151, zsiradékból 21 helyett 17,8 kilogramm, kenyér- gabona (őrleményben) 130,6 kilogramm helyett 136, a cukorfogyasztás 25 kilogrammról 27-re nő, a zöldség pedig 85 kilogrammról 107 kilogrammra. Az Idei egy főre eső fogyasztás kalória-, zsiradék- és összes fehérjetartalma elérte a legfejlettebb országokét. vártnál a lakosság élelmiszerszükségleteinek növekedésé — Ennek érzékeltetésére hadd mondjam el. hogy Ezután a szónok ismertette: hogyan elégíti ki mezőgazdaságunk mai állapotában a megnőtt és egyre növekvő belső ellátási igényeket, s az export- feladatokat? *— Az idén csaknem negyed- millió holddal kisebb vetés- területről több kenyérgabonát gyűjtöttünk központi készletbe, mint tavaly, elsősorban a tsz-ek kedvező teljesítése folytán. A burgonyafelvásárlás előreláthatólag meghaladja a negyvenezer vagont, a tervbe vett 28 ezer és a tavalyi tényleges 25 ezer vagonnal szemben. Ez elsősorban annak az eredménye, hogy a termelő- szövetkezetek a vártnál nagyobb mértékben kiterjedt területen kötöttek szerződést az állammal étkezési burgonyára. Az összes zöldségfelvásárlás a tervezett 36 ezer vagonnal szemben előreláthatólag jóval meghaladja a harmincnyolc va gont. Ebből is döntő szerepét játszik, hogy a szövetkezetek kiterjedten végeznek szerződéses termelést. Mindez egyben a termelőszövetkezeti parasz- ság idei dereka«? helytállását is tükrözi, — Bonyolultabb á helyzet az állatok és állati termékek felvásárlásában. Főleg ezekben a cikkekben gyorsabb a 1955-ben a központi készletből belső ellátásra 9400 vagon húst adtunk. 1957-ben 13 600 vagont, az Idén már 16 600 vagon húst adunk. — Az Élelmezésügyi Minisztérium adatai szerint a begyűjtés idején, Í955-ben — amikör pedig a legmagasabb volt a sertésbegyüjtés és fél- vásárlás — a tanácsi szektorban (azaz a termelőszövetkezetekben és az egyéni gazdaságokban) lévő márciusi állomány 20,6 százalékát gyűjtötték be, illetve vásárolták fel, tavaly viszont ugyanannak 30,5 százalékát vásároltuk fel, az idén pedig 34 százalékát vásároljuk fel. A statisztikai adatok szerint a hároméves terv során a nyershús-termelés az előírt 18 százalékkal szemben 31 százalékkal emelkedett is! Jel Mégis: kevés a hús! Jelentős és állandóan növekvő, elsősorban tőkés piacra szánt hús- infti ’ exportunk mellett időnként húsellátási nehézségeink tá- rtiádilE' ' ák. Emiatt húst is kell behoznunk. — Ennek egyik oka, mint már említettem, hogy a lakosság kereslete — különösen a sertéshús iránt — állandóan nö. Másik oka, hogy az Idén több mint 700 000 darabbal kisebb sertésálldmány miatt nem tudtuk a tervben eredetileg előirt sfertéslétszámot teljes egészben hizlalási szerződésre lekötni; Bár ezzel kapcsolatban meg kell említeném, hogy az év első tíz hónapjában hízott sertésből és vágómarhából is jöbb volt a felvásárlás, mint a múlt év hasonló időszakában. Az átmeneti nehézlégeket célszerű intézkedésekkel le lehet küzdeni Ezután Fejér Lajós sióit átt ' ................ ' IP meneti n ehézségeinkről a fé vásárlásban és ellátásban. Ilye nek időnként vannak és lesznek is, bár — reméljük — csökkenő mértékben. Részben természertú okokból varrnak), amin egyelőre nem tudunk segíteni Elemi károk miatt például az idén kedvezőtlen a gyümölcstermésünk. Gyümölcs félékből a tervezettnek csák mintegy 7Ö százaléka termett meg. Ezen beiül kajsziból 45, almából 50, szőlőből 71 százaléka termett. Nyíltan meg kell mondani azonban azt is, hogy a kevesebb szőlőtermőiből is az erre alkalmas jobb minőségű árut exportáltuk. Hasonlóképpen exportálnunk kell a télálló Jonathán alma nagyrészét is. amiért kemény devizát és azért nyesanyagot kapunk külföldön. M zöldségfélhozatál és is. Sőt, jobb, iránt az utóbbi években bármikor! Ez a valóságos helyzet. Nem pedig az olyan félrevezető állítások, hogy „az ellátás fantasztikusan rossz és egyre rosszabbodik”. Énnek ellenkezőjéről mindenki maga is meggyőződhet, aki veszi a fáradságot és kimegy a vásárcsarnokokba» — Az átmeneti nehézSé- eket célszerű intézkedésekéi megfelélő szervező munkával lé lehet küzdeni. S A burgonya-kérdést — amely tavaly Ilyenkor idegeskedést okozott — egv év alatt kielégítően megoldottuk. Széleskörű gazdasági szervező munkával, állami süldőakcióval a kocaállomány csökkentését tavasz óta megállítottuk,sőt háromnegyed év leforgása alatt meg is növeltük olyannyira, hogy az októberi kocalétszám elérte az 568 000 darabot, amely tiz év óta a legmagasabb állomány országunkban. Megfelélő szervező munkával — széleskörű tákáftnáhy-akeióval Is alátámasztva — rendbehoz- zúk és fellendítjük a sertéshizlalást és szerződéskötést Is, úgyszintén a baromfitenyésztést, a tojástermelést. — A felvásárlás a hároméves tervben az előirányzott 23 százalékkal szemben előreláthatóan 18—20 százalékkal lesz magasabb az 1957 év véginél. A várható lemaradás elsősorban az idei kedvezőtlenebb esztendő, néhány fontos dl nél az egészen gyenge terí és a kisebb sertésállomí miatt következett be. A I százalékos lemaradás sem 1 mályosíthatja el azonban a tényt, hogy a fain termelési és társad ml viszonyaiban végbe«« mélyreható változását egyldőben a mezőgazda termelése három év « 12—13 százalékkal, a fei sáriás pedig 18—20 száza» kai lett nagyobb! Amit hosszú évek óta óh! tottunk, először sikerült el nünk; hogy a mezőgazda szocialista átszervezésével él időben és annak alapján i jön a termelés és ugyanaki az árutermelés is. Az új ötéves tervet egységes szocialista !U - » ‘ ‘ termelési és társadalmi viszonyok közöl kezdhetjük meg — Tisztéit Országgyűlés! — Idáig sem volt köminyű ez ez az üt és nfem lesz könnyű a következő 1961-es esztendő sem. Az utána következő évek bén azonban már törvényszerűen kedvezőbbek, sőt sokkal kedvezőbbek lesznek a kilátásaink a mezőgazdaság fejlődésében. — A falu szocialista átszervezésének várható közeli befejezésével megvalósítjuk a VII. pártkangresszds ezzel kapcsolatos határozatát Az egész dolgozó parasztság szövetkezeti útra térése természetesen nem vége a győzelemnek, hanem kezdete a mezőgazdaság szocialista felépítésének, amely immár a parasztság egésze számára nyitja meg az emberibb, obbmódú életet, a kulturális elemelkedés lehetőségét. Megnyitja mindenekelőtt azzal, hogy á parasztság — hű szövetségese és barátja, a ifiim- kásosztály segítségével és vezetésével — elsősorban saját szorgalmas munkájával, a nagy üzemi szocialista földművelés szes előnyeinek kihasználásával elkezdheti á mezőgazdaságban levő nagy-nagy tartalékok széleskörű feltárását: ennek alapján a terméshozamok eddiginél erőteljesebb fellendítését a második ötéves terv időszakában. — Történelmi eredménye és vívmánya a munkásosztálynak, á vele szövetséges dolgozó parasztságnak, s egész népünk- k, hogy ezt a nagy munkát, Uifcalábön az új ötéves tervet immár „két lábon” állva: a szocialista iparra és a szocialista mezőgazdaságra támaszkodva, egységes szocialista termelési és társadalmi viszonyok között kezdhetjük meg és vi hatjuk valóra! (Nagy taps.) Ezután Tatár-Klss IA képviselő, a SZÖVOSZ eh ke szólalt fel. Részletesen I számolt a felvásárlás idei eh méhyeiről a lakosság zöldi és gyümölcsellátásáról. A beszámolót elfogadta A következő felszólaló Öl György, Szolnok megye k viselője az öntözéses gazé kodás fejlesztésének nagy lentőségére mutatott rá. A I számolót a Szolnok meg képviselőcsoport névéiben fogadta. Szabits Istvánná Hajdú-1 har megyei képviselő a mé gazdaságban dolgozó nők hé zetéről szólott. A beszámolót a elfogadta. Szirmai Jeni Somogy ti gyed képviselő azokról a M vező tapasztalaitokról sd amelyek országosan éh si kebb hazájában, Somogybád szemléltetően bizonyítják termelőszövetkezeti gs kodás fölényét az egyéni dóságokkal szentben. A számolót elfogadta. Az elnöklő Vass Utv&ii ezután a vitát lezárta. Javi Íntára az országgyűlés élt tárazta, hogy pénteken dé lőtt tiz órai kezdettel folyfe ja a mezőgazdaság hely: ről és az előttünk álló datokról szóló beszámoló lett! Vitát. Népszavazás Franciaországba Párizs (Reuter). De Gitt le elnök algériai önkormáit zati tervéről január 8-án né szavazást tartanak Franciát szagban — jelentette be francia kormány; A baromfifelvásárlás elég kedvezően alakul. Kevésbé mondható el ez azonban a tojás felvásárlásról, részben a felvásárló apparátus nem kielégítő munkája, részben pedig a tojó törzsállomány bizoökkenöe nyosfokú átmehet! csók! miatt. A zöldségárak az első háromnegyed évben átlagosan magasabbak voltak, mint tavaly — mind az állami kiskereskedelmi zöldségboltokban, mind a szabadpiacon. De fez sem a termelőszövetkezeti szervezés miatt vart. A főbb mezőgazda- sági cikkeknél évek óta stabilizáljuk a felvásárlási és fogyasztói árakat. De nem tudjuk ezt megtenni, sem vállalni a zöldség- és gyümölcsféléknél, amelyeknél a piaci árak a dolog természeténél fogva évről- évre, sőt az időjárásnak megfelelően egyéven belül is szüntelenül változnak. Az év második felében viszont — különösen októberben és novemberben — teljesen kielégítő volt BENCZÚR TV-késxülék OTP hitellevéllel is megvásárolható Pécsi HiskcusUcdUmi 11állatai 21. sz. bolt Bem utca 3. szám. 22. sz. bolt Kossuth L. u. 13. sz. 43. sz. bolt Vasas n. 47. sz. bolt Uj-Meszes. RÁDIÓT, TELEVÍZIÓT SZAKÜZLETBÖt VÁSÁROLJON! 16 665
