Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-09-01 / 290. szám

I9fi0. DECEMBER 9. NAPLÓ 5 Jövőre félmillió csibét nevelnek fel a tsz-ek Fellendülőben a nagyüzemi kacsa-, liba- és pulykatenyéiztés Baromf ikombinátok létesülnek A megye termel őszövetkeae- i egyre nagyobb érdeklődés- 1 fordulnak a kisállattenyész- s felé- Az új nevelési, tartási lódszerek, a jó minőségű gyá- tápok alkalmazásával az óbbi két évben kiderült, hogy baromfitenyésztés igen jöve- elmező, hasznos kiegészítő zemiága a mezőgazdasági agyüzemnek. A korszerű baromfiólak, nagyüzemi férőhelyek hiá- ya ellenére 1960-ban ugrás- serűen fejlődött a termélőszö- atkezetek baromfiállománya, la már hatvan tsi-ben foglalkoznak baromfi tenyésztéssel. ilíg 1959-ben csak 9 000 darab olt a tsz -ék törzsállománya, ódig jelenleg — húsa tsz -ben - 22 009 darab. Az igényesebb örzsállomány még nagyobb okú fejlesztését ez évben meg kadályozta a férőhelyhiány. A nennyiségi és minőségi fejlő­lésben azonban így is nagy lé- »ést tettünk előre. Négy tér­nél oszövetkezetünket, a mágo- :si Béke, a magyarteleki UJ 51et, a kétújfalui Uj Élet és a aohácsj Uj Barázda Tsz-eket idén jelpite ki a Földmű- -’elésügyi Minisztérium szapo- 'ító teleppé. Az 1959. évi 80 OOÖ-rel szem­ben az idén 210 OOO napos- és -löneveit csibét adtak az álla- "*0 gazdaságok és a keltető ál­omás a tsz.-eknek nevelésre. Ennek zömét meghizlalták és 'ántani való csibeként értéke­sítették, kisebb részét a törzs- illomány kialakítására illetve bővítésére állították be- A ta­valyi 168 vagonnál szemben az idén már 420 vagon vágóba­romfit adtak él az államnak a tsz-ek. A többit piacon ér­tékesítették- Ezenkívül 240 000 Állandó pécsi lakással ren- lelkező, nyugdíjkorhatáron aluli portást felvesz az ÉM. Pécsi Épí­tőgépkarban tartó Vállalat, Pécs. Vasút u. 2; 16659 tenyésztojást adtak el a kelte­tő állomásnak a kijelölt tele­pekről Sok termelőszövetkezetben csak ebben az évben tértek rá a baromfitenyésztésre. Na­gyobb létszámmal kezdték meg a tenyésztést, többek közt az olasza, drávasztárai és be- remendi tsz-ek. Az állomány elhelyezéséhez új épületekre volt szükség. Kilenc tsz-ben 2500 férőhelyes nevelőházat építettek jelentős állami tá­mogatással. Ezek a csibeneve­lők már a legmodernebb kö­vetelményeknek is megfelel­nek, légfűtése», úgynevezett express healing fűtőberendezésekkel üzemel­nek. A korszerű nevelők kivé­tel nélkül felépültek, csupán — a külföldi cég késedelmé­ből — a fűtőberendezések be­szerzése van hátra, ami bizony a téli csibenevelést akadályoz­za. Az olcsó szerfás építkezés a baromfitenyésztésben is tért hódított az idén. Kilenc szerfa­szerkezetű, 700 férőhelyes tyúkól épült fél a megyében, s jövőre újabb 26 olcsó kivitelű, 3000-es nevelőt építenek a tsz-ek. Ebben az évben helyez­ték üzembe a 12 000 férőhe­lyes mágpcsd nevelőházat is­iit megjegyzendő, hogy egyre több tsz foglalkozik a baromfi kombinátok létesítésének gon­dolatával Gazdaságossági szá­mítások kimutatták, hogy egy ezer holdas tsz-nek legalább 20 000, egy kétezer holdas tsz- nek, pedig 40 000 baromfival kell foglalkoznia ahhoz, hogy a baromfitenyésztés önálló üzem ág, jelentősebb jövedelmi té­nyező legyen. Bár száz barom­fival kezdeni sem érdemes. Minél nagyobb a létszám, an­nál gazdaságosabb a tartás, il­letve annál nagyobb abszolúte és viszonylag is a jövedelem. 1961-ben előzetes tervek sze­rint már több termelőszövet­kezetben létesítenek 20—30 ezres húsharomfi-kombinátot. Kisebb termelőszövetkezetek társulással oldják meg a kom­binátok üzemeltetését. Az új kombinátok épülettervein már dolgoznak a mérnökök, szak­emberek. Az elmúlt évben vfzIszSrnvas- és puly’iaten vész léssel még nem foglalkoztak a szö­vetkezetek. 1960-ban már 10 termelőszövetkezetben alakítót tták ki a viziszárnyas-állo- mányt és szép eredményekkel indult be a pulykatenyésztés is. A baromfiipar igen elége­dett a pulykák minőségével, s karácsonyra nagy mennyisé­gű pulykát exportálnak kül­földre. Legnagyobb sikere mé­gis a pecsenyekacsa-tenyész­tésnek volt. A fiatal kacsa igen gyorsan hízik, 8 héten belül piacra kerül, tehát a rá­fordított értéket rövid időn belül megsokszorozza. 1961-ben 50 000 pecsenye­kacsát, 15 000 pulykát értéke­sítenek már a tsz-ek- A liba törzsállományok kialakítása egyelőre most van folyamat­ban. Megyénkben kevés a te- nyésztojás és a megfelelő liba­fajtákat az Alföldről kell be­szerezni. Az új, korszerű nevelők és baromfiólak felépítésével iövőre félnii lió csibét neveinek fel a tsz-ek. Az állomány bővítésé­hez az állam jelentős ártámo­gatást ad, és a jóminőségű ba- ramfitápok forgalombahozata- lával megkönnyíti a kényes aprójószág takarmányozását, elősegíti a nagyüzemi baromfi tenyésztés további fejlődését. — Rné ■= Elkészült Baranya kereskedelmének jövő évi tervjavaslata Fokozatosan felszámolják a gebines-rend>zert A megyei tanács kereske­delmi osztályán elkészült az osztály felügyelete alá tartozó bolti kiskereskedelem és ven­déglátóipar tervjavaslata. — Megkerestük F ü 1 öp Kálmán elvtársat, az osztály közgazda- sági csoportjának vezetőjét, s megkérdeztük tőle: mit tarto­gat ez a tervjavaslat Baranya lakossága számára. — A tervjavaslat ismerteté­se előtt szeretném elmondani, hogy ezzen az esztendőben a bolti kiskereskedelem tizen­kettő. a vendéglátóipar pe­dig 22 százalékkal szárnyalta túl az 1959. évi forgalmat. Eh­hez viszonyítva akarjuk jövő­re a bolti kiskereskedelem for­galmát 2,3 a vendéglátóipar forgalmát 3,5 százalékkal nö­velni. A megye kereskedelmében is igen fontos szerepet kap a ter­A Baranya megyei KISZÖl választmányi ülése Tegnap választmányi ülé­sen tárgyalták meg Pécsett a baranyai kisipari szövet­kezetek elmúlt három évi te­vékenységének eredményeit. A beszámolót, melyet Tár­nái Ferenc elvtárs. a Bara­nya megyei KISZÖV elnö­ke tartott, élénk vita köve­tett. melékenység állandó növelé­se. Az edd'Si ágatok alpján, éves viszonylatban púptegy nyolc százalékos termelékeny­ség-emelkedésre számíthatunk 4 kereskedelemiem — Ez lényegesen több. mint amennyit vártunk — mondot­ta Fülöp Kálmán elvtárs. — Ezért elhatároztuk hogy java­soljuk: jövőre a termelékeny­ség-emelkedés következtében felszabaduló létszámot a bolti kiskereskedelemben a kiszolgá lás színvonalának emelésére használjuk fel. A létszám­növelésre elsősorban a boltok­ban lehet számítani, amelyek­ben a forgalomhoz képest vi­szonylag kevés az eladó. Sokat csépelt tény, hogy ß megyében még mindig szép számmal működnek szabad- gazdás. úgynevezett gebines vendéglátóegységek. A keres­kedelmi osztály kezdeménye­zésére már ebben az esztendő­ben megkezdték a szabadgaz- <jás egységek szoros elszámo­lásúvá való átállítását. Jelen­leg mintegy hetven gebines vendéglő van Baranyában. Ezekből 1961-ben — akárcsak idén — legalább tízet—tizen­kettőt szeretnének átszerve­zéssel szoros elszámolásúvá tenni. A megyei tanács felügyelete glá tartozó kereskedelmi és vendéglátóipart vállalatoknak mintegy 31Q egysége működik Baranyában- A boltok tó ré­szét öregen, korszerűtlenül, igen elhasznált állapotban ad­ták át volt tulajdonosaik. Az­óta sok boltot korszerűsítettek a vállalatok. Ebben az eszten­dőben több. mint tíz üzlet ka­pott korszerű berendezést. — Az ötéves terv végére szeretnénk elérni, hogy a "te­gye bolthálózatában ne legye­nek már régi. korszerűtlen, mosdó- és raktárhelyiség nél­küli üzletek. Ezért minden esz­tendőben jelentős összeget ál­dozunk a boltok felújítására, korszerűsítésére. 1961-ben egy­millióhétszázezer forintot aka­runk fordítani erre a célra. Ezzel az összeggel huszonhét boltegységet hozhatunk rend­be. A kereskedelmi osztály terv­javaslatát felsőbb fórumon tárgyalják és hagyják maid jóvá. H. M. Film Film Film ■■■■■■■■■■■■■■a Öz, a es ő dák ciadáfii Értesítés! A Baranya megyei Terményforgalmi Vállalat érte­síti a sertéshizlalási szerződést kötő termelőket, hogy december 10-től kezdődően Pécsett és Mohácson heti piacok alkalmával minden szerdán és szomba­ton a terménypiacon felállított elárusítóhelyén is beváltja az Állatforgalmi Vállalat által kiadott ta­karmány-utalványokat. 16645 Magyarra szinkronizált vál­tozatban került újra a közön­ség elé a Metro Goldwyn film­tröszt 1939-ben készült színes mesefilmje. A filmet már annakidején nagy sikerrel játszották Ma­gyarországon is, majd a felsza­badulás után újra műsorra ke­rült. Most magyarul beszélő változata ismét sikerre számít­hat. Ha feltesszük a kérdést, hogy mi az oka a két évtize­des sikernek, talán legjobban a Ludas Matyiban közismertté vált mottó némi módosításával felelhetünk rá: „Nincsenek ré­gi filmek, csak öreg emberek.” A mai gyerekek számára min­denesetre az új varázsával hat ez a mesefilm, de még azok a felnőttek is valószínűleg szí­vesen nézik meg. akik annak­idején látták, hiszen kedves emlékeket idéz. Az „Qz, a csodák csodája” egyszerű, naív mese. de mégis valamivel talán több annál, mert a való életből visz át a mesék birodalmába, ahonnan ismét a valóságba tér vissza. Végső tanulsága: „Mindenhol *prára csengetnek. Némi elfogódottság és ámu- at, kíséretében elbúcsúztam "ter Szigeti Gyuritól, el Végh .sJyfn helyettes iskolaigazga- r aki csak szuperlati- Jfíf^kban beszél az osztály ti•M?1’ 65 elköszöntem a . ,7" 18’ akik néhány perccel korábban talán megilletődöt- voltak az igazgatói rodában, mint én — amikor a telyosón a nyurga Faluhely: ÍÜr ftónam szalad. Megtorpan mellettem- Kere­si a szavakat, köhécsel, azután italán taglejtések kísére­lt*" megszólni. i ~ Azt kellene... az benne ®8nW\ám' hogy 3 III/d-ről cJ1?!8, bi20nvsag, hogy a pé- o.ltíi Ühenyi Gimnázium III/d ,ám'k dicséretével kez- dem el ezt az írást. Mert megérdemlik. * müéhány hét múlva lesz há- c-J, f.Rztendeje annak, hogy sf-.ri 'f1, Gyuri egy kémiai kí- közben szerencsétlenül ul A Pécsiek nyilván jól em- tekeznek már az esetre, piszén újság is megrendítő tudósí­tásban számolt be a nem min­dennapi szerencsétlenségről. Szigeti Gyuri kezében fel­robbant a kísérleti edény. A J'ohhanés leszakította az egyik kctefeiét. és bár még aznap éllel megoperálták, majd ké­sőbb Becsben is kezelték — ■sindkét szemére megvakult. KAMASZOK Később miniszteri engedéllyel — mint kivételes képességű diákot — felvették a pécsi Széchenyi Gimnáziumba. Az­óta is ott tanul. A barátai három évvel ez­előtt hősiesen vigasztalták. — Ne búsulj, Gyuri, — majd mi segítünk- — Meglátod, hogy te leszel a legjobb tanuló kö­zöttünk, — mondogatták­A fiúk közül ma már egyik- másik nem szégyellj bevallani, hogy akkor, azokban a hetek­ben a szomorúság bizony ösz- szeszorította a torkukat, hg Szigeti Gyurira gondoltak. Mi lett az ígéretből? Mi lett Szigeti Gyuriból? * A fiúk — §zilágyi Béla, Strasz István, Faluhely! Zsolt, Gyimesi László és Fekete Bá­lint (egyébként gyorsan a fel­soroláshoz fűzöm, hogy kivétel nélkül jeles és jórendű tanu­lók) — úgy állnak az igazgatói irodában, mintha nem is új­ságíróval. de a filmfelvevő génnel néznének szembe. Meuilletődötten, elfqgódot- tan. Kamaszok, csodálkozó sze­műek. Közöttük Szigeti Gyuri ül, sötét szemüveggel, és csak érezni Jepet. ho<?v rrnrlen szpt. minden hangsúlyt élénk figye­lemmel kísér. Nem int, nem kér csendet, de a fiúk mintha megérezni, hogy most Gyuri akar beszél­ni, mindenki illedelmesen el­hallgat. — Igazán... csak köszöne­téi tartozom a fiúknak... a tanároknak is. az igazgató elv­társnak is... A Széchenyi Gimnázium mostani III/d osztálya még annak idején „védnökséget” vállalt Szigeti Gyuriért. Vál­lalták, hogy mindennap az Ungvár utcából elkísérik az is­kolába és onnan haza, vállal­ták, hogy minden délután fel­váltva elmennek Gyurihoz, és együtt tanulppk. Felolvassák a leckét. Hallatlan szeretettel veszik körül a barátai, az egész osz­tály. — Sokszor felmegyünk • • • csgk úgy — mondja Gyimesi Laci, aki a mai délutáni „ügye­letes”. — Ha nincs tanulnivaló, akkor -beszélgetünk, regénye­ket olvasunk fel vagy lemeze­ket hallgatunk... Az óraközi szünetekben fel­olvassák neki a következő óra anyagát, vagy Szigeti Gyuri mondja meg, hogy melyik rész­re nem emlékezik, de olyan is történt -már — például német óra előtt, — pogy Gyuri ka­pásból fordított. Az egyik fiú némi iróniával megjegyzi. rr Sokszor talán az Is a baj, hogy szünetben a fél osztály benn marad a tanteremben. Szigeti Gyuri soha nincs egyedül. A fiúk szinte egymással ver­senyeznek, hogy melyikük menjen tanulni, sokszor hár- man-négyen is kopogtatnak az Ungvár utcai lakás ajtaján. Es jó ez a közös munka, ez a közös tanulás a fiúknak 1#. — Tanulunk vele, és ez ne­künk is jó — mondja Gyimesi. — Ha sokan vagyunk, akkor persze van olyan is közöttünk, aki hallgat... de az is jó. Gyurinál muszáj tanulni... — mondja Fekete Bálint. Végh István helyettes isko­la teazgató közbeszól. — Gyuri! Van-e olyan fele­leted ebben az évben, anteíyifc nem. ötös? — Nincs. * Szigeti Gypri az iskola leg­jobb tanulója. Roppant szelle­mes, jófejű, tréfás gyerek. Ha a fiúk összejönnek náluk, ő tartja tréfával a társaságot. Mint mondják — iskolászerte példátlanul jó tanuló. Szigeti Gypri jogász lesz. Az országban eddig három vak jogász van. Egy profesz- szor és két ügyvéd. Szigeti Gyuri lesz a negyedik jogász. Most, a télen belép a vakok szövetségébe. Majd kap egyke­zes írógépet, lesz magnó­könyvtára, és az érettségi u-tán egyetemi felvételre jelentkezik. Nem. olyan közönyös beszél­getés ez, amikor a csend is csak időtöltésnek jó. Itt a szót­lanság is beszédes. Beszéli a fiúk szinte páratlanul nemes, baráti érzéseit, beszéli egy kamaszközösség példátlan em­berségét. A fiúk néha egymásra néz­nek. Köhécselnek, zsebredug- ják a kezüket, kiveszik, nagyo­kat hallgatnak és ha a másik beszél, érdeklődve figyelnek. Fekete Bálint megszólal. — Ml kérem azt szeret­nénk ... — és bizonyosan nem haragszik meg rám ez a fiú, ha ideírom, hogy míg ezt mondta, megilletődött volt és egy kicsit reszketett Is a hang­ja -55 azt szeretnénk, ha Gyuri bejutna a jogra, és ott is le­gyen majd néhány évfolyam- társa, akik úgy szeretik őt, mint ml szeretjük, és úgy se­gítenek neki, mint ahogy mi segítünk... • Mindenféle dolgot beszélnek manapság az öregek, a felnőt­tek a mai ifjúságról. Hogy ilyenek meg olyanok. Igaz, akad közöttük Ilyen is — olyan is. De hiszem és tudom, hogy ezek a mi igazi, mai fiatalja­ink. Szigeti Gyuri barátai. A Széchenyi Gimnázium III/d osztálya. Thiery Árpád jó. de legjobb otthon” lénye­gében azonos az annakidején ugyancsak sikeres „Kék ma­dár” c. film mondanivalójával, sőt a kék madár keresése, mint motívum ebben a filmben is előfordul. De azért „úgy mel­lékesen” van ebben a mesé­ben némi kritika az emberi gyengeségről is, egy kevéske a társadalomban tapasztalható visszásságokról is. Dorothy, a tanyai kislány kis szőrmék kutyuskáját félti a házsártos szomszédasszony­tól, aki hatósági határozat se­gédletével akarja a „veszedel­mes” állatot kiirtani. A gaz­dag szomszédasszony ellen — akinek a törvény is igazat ad — senki sem mer fellépni, a kutyust elviszi, de az vissza­szokik. Innen kezdődik azután a mese, amelyben, színesen, valószínűtlen túlzásokkal, cso­dás elemekkel tulajdonképpen a való élet tükröződik. Felis­merjük a buta madárijesztő­ben, a bádogemberben és a gyáva oroszlánban a gazdale­gényeket, a nyugati bányában a kutyus ellen áskálódó szom­szédasszonyt Oz-ban a csodák csodájában a vándorbűvészt. Segítségükkel sikeresen küzd meg a kislány a gonosz bo­szorkánnyal. majd az álombéli kalandok után rájön, hogy a boldogságot azt a bizonyos „csendes zúgot, ahol nincsen semmi b»j”. nem a hétszínű szivárvány fölött, nem vonat­tal és kocsival el sem érhető távoli világokban, hanem ezen a világon, közvetlen környe­zetében találhatja meg. Az „Oz, a csodák csodája” látványos, úgynevezett „nagy mesefilm”. A gyártók nem fu­karkodtak a technikai trük­kökkel. de az is természetes, hogy ma — miután a technika a film elkészülte óta eltelt két évtized alatt hétmérfőldes lép­tekkel haladt előre — ezek a trükkök már nem nevezhetők éppen korszerűnek. Bár a film gyár nyilvánvalóan elsősorban ezektől a trükköktől, a jelme­zektől és a díszletektől várta a sikert, mégsem ez a magya­rázata annak, hogy ma is szí­vesen látjuk a filmet. Sokkal inkább az, hogy meséje kedve­sen naiv. művészien egyszerű és emberi, hangulata optimista ' - az élet szeretetét sugározza. Időjárásjelentés A Meteorológiai Intézet jelenti: Várhat* Időjárás péntek estig: enyhe, felhős idő, több helyen, el­sősorban az ország délnyugati fe­lében újabb eső. Mérsékelt, időn­ként élénkebb szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 4, plusz 8, leg­magasabb nappali hőmérséklet hoá- nap 8—12 fok között.

Next

/
Thumbnails
Contents