Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-09-01 / 290. szám

Vgnryg/ ttLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? DUNÁNTDU 0 NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VIL ÉVFOLYAM, 290. SZÁM ARA: 50 FILLÉR I960. DECEMBER 9. PÉNTEK Épül az emeletes panelház Uj-Mecsekalján megkezd ték már az első emeletes po- nelház építését. Jelenleg az első szintet állítják össze. A tervek szerint egy szint ösz- szeállítását, válaszfalakkal együtt egy hét alatt tudják elvégezni. A háromemeletes 24 lakásos lakóépület teljes összeállítását január tizediké­re szeretnék befejezni. Ké­pünkön: helyére emelik az emeletes panelház első lépcső j ét. * f . ' 4 í :■> fi mezőgazdaság helyzetéről tárgyalt az országgyűlés Losoncsá Pál és Fehér Lajos elvtárs beszéde Az országgyűlés csütörtökön folytatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Mün­ch Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, iszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Ká- 'ly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az SZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Szir- ai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, enke Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, Czattner Sándor, » Doleschall Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, dr. Nezoál Ferenc, Nyers Rezső, dir. Sik Endre, Tausz János. Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke nyi­totta meg, majd az országgyűlés megkezdte a mezőgazdaság helyzetéről és az előttünk álló feladatokról szóló beszámoló tárgyalását.. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter emelkedett szó­lásra, LOSONCZI PÁL: A kormány elérkezettnek látja az időt, hogy befelezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését Bevezetőben hangsúlyozta, *Sy az elmúlt két esztendő- -n lényegesen meggyorsult a ezőgazdaság szocialista átala- ilásánaik üteme: a kért évvel «lőtt 30,7 százalékkal szem­en ma mór a nagyüzemi gaz- ilkodásra alkalmas száatóte- ilet hetvenhét százaléka a ezőgazdaság szocialista szek­tához tartozik. Dolgozó népünk ma jobban i még többet akarunk adni íleg húsfélékből, tejtermék­ül, tojásból és gyümölcsből, indem adottságunk megvan íhoz, hogy a fokozódó igé­teket is kielégítsük. Jó az ég- ijlat, s a termőtalaj, paraszt- ígurak szorgalmas. A nagyüze­ii gazdálkodás kiszélesítésével ihat megnyílik a lehetőség a “rmelés nagyobb arányú fell­endítésére. — Majd így foly­atta: — Immár saját tapasztala­ink alapján mondhatjuk: ahhoz, hogy a mezőgazdasá­gi termelést — különösen az árutermelést — a következő években jelentősen növelhes­sük, ahhoz tovább kell erő­síteni és szélesíteni a mező- gazdaság szocialista szekto­rát. A kormány tehát elérke­zettnek látja az időt arra, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak az egész or­szágra való kiterjesztésével lényegében befejezzük a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezését. Ezzel az életszínvonal további tervszerű növelését biztosítjuk, s a szocialista viszonyokat szé­lesítjük hazánkban. — Mezőgazdaságunk szocia­lista átszervezésének befejezé­sét lehetővé teszi az a körül­mény, hogy meglevő termelő­szövetkezeteink zöme már megszilárdult. Jelentős részük több árut ad az országnak, mint korábban ugyanarról a területről az egyénileg gazdál­kodó parasztok adtak. A ter­melőszövetkezetek eredményét még egyénileg dolgozó parasz­tok is látják. Az újat, a jövőt illetően elsősorban az a gondo­lat foglalkoztatja őket, hogyan alakul majd életük a termelő- szövetkezetben, milyen megél­hetést biztosíthatnak család­juknak. Úgy gondolom, ezeket a parasztembereket kötelessé­günk felkeresni a télen, s ki­cserélni gondolatainkat, el­képzeléseinket a jövőjüket il­letően. Mezőgazdaságunk össztermelése megközelíti a múlt évi kiugró eredményt A földművelésügyi miniszter :zután az idei gazdasági év a-edményeirői beszélt. A mezőgazdaság átszerve­zésében ez év elején újabb íagy lépést tettünk előre. Ez- döntően túlsúlyra jutott nezőgazdgságunkban a szocia- ista szektor. Az idei eredmények feljogo­sítanak bennünket arra, hogy a szövetkezetek termelésének további növekedésére szá­mítsunk. Ismeretes, hogy nem kevesen voltak olyanok, akik a terme­lés nagyarányú visszaesésére számítottak. Tévedtek. Az idei ev döntő volt a szocialista vi­szonyok megerősödése szem­pontjából és — bár az új gaz­dálkodásra való áttérés sok kezdeti nehézséggel jár — eredményesen fejezzük be ezt az évet. A számvetésnél nem szabad figyelmen kívül hagy­ni azt sem, hogy az időjárás ebben az évben nem kedve­zett a mezőgazdasági terme­lésnek. Tavaly ősszel száraz­ság gátolta az őszi munkákat, majd a télvégi — hónélküli — erős fagyok, a nyári aszály, mos* ősszel pedig a szokásos­nál kétszerte több csapadék a legjobb gazdaságokat is próbá­ra tette. A kedvezőtlen időjá­rás és a kezdetit ellenére mezőgazdaságunk össztermelése megközelíti a múlt évi kiugró eredményt, felvásárlásunk pedig — bár elmarad a tervezettől a ta­valyi szint körül mozog. Ezután részletesen ismertette a mezőgazdasági termelés és felvásárlás idei alakulását. __A búza termésátlaga a ta­valyi 9,8 mázsával szemben az idén 9,7 mázsa. Az állami gazdaságok a tavalyi 13,5 má­zsás átlaggal szemben az idén 14 mázsát termeltek, az egyéni parasztok termésátlaga viszont — a mely tavaly 1,2 mázsával maradt az országos átlag alatt — az idén 2,3 mázsával keve­sebb az országos átlagnál. Kedvező, hogy a kukorica vetésterülete az idén tovább növekedett és — az egyes vi­dékeken mutatkozó aszály el­lenére — az össztermés meg közelíti a tavalyi szintet. Bur­gonyaellátásunkban a tavalyi gyenge termés miatt komoly zavarok mutatkoztak. Az idén tíz százalékkal nagyobb vetés- területen mintegy 50 000 va­gonnal több termést takarítot­tunk be, mint tavaly, e ez le­hetővé teszi a zavartalan ellá­tást. Cukorrépa-termésünk ked­vezően alakult. Nagyobb volt a vetésterület, így mintegy 40 000 minit tavaly. A zöldségtermelés hasonló a tavalyihoz. A zöld­ségtermelő terület 70 százaléka tartozik a szocialista szektor­hoz, a szerződött területen 85 százalékos az arány. Ez foko­zott követelményt támasztott a kereskedelmi szervek munkája iránt. Az idén erre még nem voltak felkészülve, ezért a pia­con néhányszor zavarok mu­tatkoztak a zöldségellátásban. Nem egy esetben kifogásolható volt az áruk minősége is. Első­sorban azért, mert a felvásár­lók és az értékesítők még min­dig nem fordítanak kellő fi­gyelmet a minőség megóvásá­ra. — Gyümölcstermelésünk az idén gyengébb a tavalyinál. A legfontosabb gyümölcstermő vidékeken kedvezőtlen volt az időjárás a virágzás idején. Nem kedvezett az időjárás a szőlőtermelésnek sem. A rendkívüli esős ősz nagyon megnehezítette a betakarítási. Ez gátolta a szövetkezeti pa­rasztok munkáját is, s így — bár a társadalom minden réte­ge segítségükre sietett — elhú­zódott az őszi termésbetakarí­tás és a kenyérgabona vetése is. őszi árpából és őszi takar­mánykeverékből többet vetet­tünk, mint tavaly. Őszi kenyér­gabona vetésünk viszont nyolc százalékkal elmaradt a terve­zettől. Az elvetett búzaterület mintegy tizenöt százalékán — közel 300 000 katasztráiis hol­don nagyhozamú, főleg szovjet búzafajtákat vetettünk. Az a feladat, hogy azokon a területeken, ahol a tavaszi búza kielégítő termést ad. azzal pótoljuk az elmaradt őszi vetést. Javasoljuk a termelőknek, hogy jövőre nagyobb területen vessenek napraforgómagot, amelynek árát kormányzatunk jelentősen felemelte. így a ter­melők megtalálják számításu kát. A napraforgó termelése a takarmányozás szempontjából is fontos. — Egyes területeken nagy kárt okozott az aszály. Főleg azokat a termelőket érintette érzékenyen, akik tavasa szán tásba vetették a kapásokat. Az őszi szántásokba vetett kapás­növények nem sínylették meg annyira az aszálykárt. Az idei tapasztalatok alapján azt java­soljuk termelőszövetkezeteink­nek, hogy szántóföldjeik egé­szén végezzenek mélyszántást. Eddig 1 820 000 katasztráiis holdon fejezték be ezt a mun­kát. Most, amikor az őszi vetés lényegében véget ért, min­den traktor — és fogat Is — mélyszántson a jövő éji jobb termét érdekében. A földművelésügyi minisz­ter ezután az állattenyésztée helyzetéit ismertette. — Az állatállomány alakulá­sát érdemes összehasonlítani az 1958. októberében készült ada­tokkal, amikor még nem kezd­tük el a mezőgazdaság nagy­arányú átszervezését. Szarvas- marha állományunk 1958. ok­tóberétől ez év márciusáig 1,7 százalékkal csökkent. Azóta változatlan. Márciustól 70 000 darabbal nőtt,a termelőszövet­kezeti tagok közös, illetve ház­táji gazdaságában levő szarvasmarha-állomány. Ser­tésállományunk két év alatt 2,6 százalékkal csökkent. Ta­valy sok kocát vágtak lé, s ennek ellensúlyozására a Föld­művelésügyi Minisztérium ak­kor nem tette meg a megfe­lelő intézkedéseket. Így ez év márciusában kevesebb kocánk volt, mint az utóbbi években bármikor. Azóta számos intéz­kedést hoztunk. Ezek hatására októberre már 159 000 darab­bal nőtt a kocák száma, s ezzel az utóbbi évek legmagasabb októberi állományát is túlha­ladtuk. Jóval több a malac is, de ennek kedvező hatása csak a jövő év második felében érezhető a felvásárlásban. Ser­tésállományunk 54 százaléka, a kocákban pedig 65 százalé­ka a termelősaovetkezetek kö­zös, illetve a tagok háztáji t dítás és csökkent a termelésre gazdaságában van, 8 ez lehető- ' " séget ad, az állomány további növelésére. A baromfitenyésztés és a baromfihús-fogyasztás más or­szágokhoz viszonyítva elég nagyarányú hazánkban. Tizenegy kiló baromfihús jut egy főre, s ezzel a fogyasz­tással » világon a- második helyet foglaljuk el. A baromfitenyésztés eddig nálunk döntően kisüzemi jel­legű volt. Ezért elő kell segí­tenünk a nagyüzemi baromfi- tenyésztés megteremtését, il­letve fejlesztését. Ennék egyik feltétele a keltető kapacitás növelése, valamint a meglévő kisparaszti istállók kihaszná­lása .nagyüzemi . .baromfi te­nyésztésre. Ezenkívül korsze­rű báromfitelepeket is létesí­tünk. Több gyári takarmány* keverékből, úgynevezett ba­romi itápról kell gondoskod­nunk. Érteikül ugyanis gazda­ságtalan a nagyüzemi baromfi­tenyésztés. A mcíőgaüdasBg át seerveacse óla a termelés nem csökkent ■ i_ ’ Felvásárlásunk a tavalyi kö-1 mutatkozik az egyéni parasz­rül. mozog. Kenyérgabonából — a kisebb termés ellenére — eddig négy százalékkal, bur­gonyából hatvan százalékkal, zöldségből nyolc százalékkal, vágómarhából kilenc száza­lékkal, tejből 4,5 százalékkal többet vásároltunk fel. mint tavaly november végéig. — Ugyanakkor kevesebbet vásá­roltunk fel gyümölcsből, vágó­sertésből, baromfiból és tojás­ból. Sokan úgy gondolják, hogy az egyes cikkekben mu­tatkozó piaci ellátási nehézség oka a termelőszövetkezetek szervezése. Ezzel szemben a* az igazság, hogy termelőszövetkezete ink — bár zömük még alig egy-két éves — már megfelelő rés** adnak az ország ellátásához. Állami gazdaságaink pedig, amelyek az ország területé­nek tizenhárom százalékát képezik — kenyérgabonából a készletek mintegy harminc százalékát adták — sertés­húsból ugyancsak harminc vágómarhából húsz, tejből pedig huszonhét százaléknyi részesedéssel járulnak hoz­zá az ország ellátásához. Ezzel szemben a félvásárlási tervek teljesítésénél tok viszonylatában. Ha tehát a termelőszövetkezetek fejlesz­tésével nem haladtunk volna előre ilyen arányban, felvásár lási gondjaink még jelentőseb­bek volnának. — Amikor a felvásárlási problémáinkról beszélünk, sze­retném megállapítani, hogy fel vásárlási rendszerünk kiállta a próbát. Az elmúlt 4 évben a lakos­ság egyre növekvő élelmiszer- szükségleteit a felvásárlás rendszerével biztosítottuk, s ezzel biztosítjuk a jövőben is. A felvásárlási árakat olyan szinten alakítottuk ki. amely egyrészt megfelelő jövedelmet biztosít a parasztságnak, más­részt a fogyasztók számára is elfogadható. A lakosság fo­gyasztása megnővekedett. Ma már nincs olyan gondja pa­rasztságunknak, hogy meg* termelt áruját nem tudja el­adni. A beadás eltörlése után kialakult felvásárlói árakkal parasztságunk elégedett volt. A mezőgazdaság átszervezése óta a termelés nem csökkent, és a felvásárlási árak is lé­nyegében változatlanok marad tak. A gépesítéssel viszont caöfcteot am élőmunka ráfopji fordított kiadás. Milliárdokkal kevesebb a pa rasztság állammal szembeni teherviselése, ugyanakkor az állam kiadása számottevő­en emelkedett a terfnelőszfir vetkezeti parasztság betegel­látásának megoldása és az . Öreg parasztoknak biztosí­tott öregségi járadék miatt. Az állam azért vállalt ilyen nagyarányú terhet, hogy se­gítse a parasztságot, embe­ribb életet biztosítson szá­mára és nyugodt öregkort. — A nagyarányú állami se­gítség azonban a dolog egyik oldala. A másik: a parasztság által termelt árut várja az or­szág lakossága. Ahogyan a pa­rasztság elvárja az ipartól, hogy lássa el a falut megfelelő áruval, megszabott áron, ugyanúgy ez fordítva is érvé­nyes. Nem indokolt tehát, hogy a parasztság egy része az utóbbi időben a mezőgazdasá­gi termékek árának emelésé­re törekszik. A piaci árak meg felelő szinten tartása érdeké­ben tovább szélesítjük a szer­ződéses termeltetést és felvá­sárlást. A szerződéses árak ki­alakításánál figyelembe vesz- szük a termelők anyagi érde­keit — Hosszan sorolhatnám az állam sokoldalú segítségét, amelyet ^ a mezőgazdasági tér melőknek nyújt a termelés fejlesztéséhez. Az állam áltál nyújtott segítség közül különö­sen nagy jelentőségű a gépesí­tési, mert ez lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaságban az egy főre eső termelési érték növekedjék, s a költségráfor­dítás csökkenjen, A sokoldalú támogatás lehetővé teszi, hogy a dolgozó parasztok a termelés növelésével, a lakosság jobb ellátásával jussanak nagyobb jövedelemhez: A földművelésügyi miniszter a továbbiakban megállapítot­ta, hogy egész mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének leg fontosabb feltétele: milyen gyorsan tudjuk megszilárdítani illetve eredményesen gazdák kodé nagyüzemekké fejleszte­ni a meglévő, illetve az ezután alakuló termelőszövetkezete­ket. Vannak mér számottevő eredményeink, azonban van még tennivaló is bőven. — Szövetkezeteink zöme jól gazdálkodik. A közeljövő egyik fontos feladata a ma még gyenge szövetkezetek megsaá­« a.

Next

/
Thumbnails
Contents