Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-09-01 / 290. szám
Vgnryg/ ttLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? DUNÁNTDU 0 NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VIL ÉVFOLYAM, 290. SZÁM ARA: 50 FILLÉR I960. DECEMBER 9. PÉNTEK Épül az emeletes panelház Uj-Mecsekalján megkezd ték már az első emeletes po- nelház építését. Jelenleg az első szintet állítják össze. A tervek szerint egy szint ösz- szeállítását, válaszfalakkal együtt egy hét alatt tudják elvégezni. A háromemeletes 24 lakásos lakóépület teljes összeállítását január tizedikére szeretnék befejezni. Képünkön: helyére emelik az emeletes panelház első lépcső j ét. * f . ' 4 í :■> fi mezőgazdaság helyzetéről tárgyalt az országgyűlés Losoncsá Pál és Fehér Lajos elvtárs beszéde Az országgyűlés csütörtökön folytatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münch Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, iszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Ká- 'ly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az SZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Szir- ai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, enke Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, Czattner Sándor, » Doleschall Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, dr. Nezoál Ferenc, Nyers Rezső, dir. Sik Endre, Tausz János. Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd az országgyűlés megkezdte a mezőgazdaság helyzetéről és az előttünk álló feladatokról szóló beszámoló tárgyalását.. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra, LOSONCZI PÁL: A kormány elérkezettnek látja az időt, hogy befelezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését Bevezetőben hangsúlyozta, *Sy az elmúlt két esztendő- -n lényegesen meggyorsult a ezőgazdaság szocialista átala- ilásánaik üteme: a kért évvel «lőtt 30,7 százalékkal szemen ma mór a nagyüzemi gaz- ilkodásra alkalmas száatóte- ilet hetvenhét százaléka a ezőgazdaság szocialista szektához tartozik. Dolgozó népünk ma jobban i még többet akarunk adni íleg húsfélékből, tejtermékül, tojásból és gyümölcsből, indem adottságunk megvan íhoz, hogy a fokozódó igéteket is kielégítsük. Jó az ég- ijlat, s a termőtalaj, paraszt- ígurak szorgalmas. A nagyüzeii gazdálkodás kiszélesítésével ihat megnyílik a lehetőség a “rmelés nagyobb arányú fellendítésére. — Majd így folyatta: — Immár saját tapasztalaink alapján mondhatjuk: ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelést — különösen az árutermelést — a következő években jelentősen növelhessük, ahhoz tovább kell erősíteni és szélesíteni a mező- gazdaság szocialista szektorát. A kormány tehát elérkezettnek látja az időt arra, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak az egész országra való kiterjesztésével lényegében befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ezzel az életszínvonal további tervszerű növelését biztosítjuk, s a szocialista viszonyokat szélesítjük hazánkban. — Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének befejezését lehetővé teszi az a körülmény, hogy meglevő termelőszövetkezeteink zöme már megszilárdult. Jelentős részük több árut ad az országnak, mint korábban ugyanarról a területről az egyénileg gazdálkodó parasztok adtak. A termelőszövetkezetek eredményét még egyénileg dolgozó parasztok is látják. Az újat, a jövőt illetően elsősorban az a gondolat foglalkoztatja őket, hogyan alakul majd életük a termelő- szövetkezetben, milyen megélhetést biztosíthatnak családjuknak. Úgy gondolom, ezeket a parasztembereket kötelességünk felkeresni a télen, s kicserélni gondolatainkat, elképzeléseinket a jövőjüket illetően. Mezőgazdaságunk össztermelése megközelíti a múlt évi kiugró eredményt A földművelésügyi miniszter :zután az idei gazdasági év a-edményeirői beszélt. A mezőgazdaság átszervezésében ez év elején újabb íagy lépést tettünk előre. Ez- döntően túlsúlyra jutott nezőgazdgságunkban a szocia- ista szektor. Az idei eredmények feljogosítanak bennünket arra, hogy a szövetkezetek termelésének további növekedésére számítsunk. Ismeretes, hogy nem kevesen voltak olyanok, akik a termelés nagyarányú visszaesésére számítottak. Tévedtek. Az idei ev döntő volt a szocialista viszonyok megerősödése szempontjából és — bár az új gazdálkodásra való áttérés sok kezdeti nehézséggel jár — eredményesen fejezzük be ezt az évet. A számvetésnél nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az időjárás ebben az évben nem kedvezett a mezőgazdasági termelésnek. Tavaly ősszel szárazság gátolta az őszi munkákat, majd a télvégi — hónélküli — erős fagyok, a nyári aszály, mos* ősszel pedig a szokásosnál kétszerte több csapadék a legjobb gazdaságokat is próbára tette. A kedvezőtlen időjárás és a kezdetit ellenére mezőgazdaságunk össztermelése megközelíti a múlt évi kiugró eredményt, felvásárlásunk pedig — bár elmarad a tervezettől a tavalyi szint körül mozog. Ezután részletesen ismertette a mezőgazdasági termelés és felvásárlás idei alakulását. __A búza termésátlaga a tavalyi 9,8 mázsával szemben az idén 9,7 mázsa. Az állami gazdaságok a tavalyi 13,5 mázsás átlaggal szemben az idén 14 mázsát termeltek, az egyéni parasztok termésátlaga viszont — a mely tavaly 1,2 mázsával maradt az országos átlag alatt — az idén 2,3 mázsával kevesebb az országos átlagnál. Kedvező, hogy a kukorica vetésterülete az idén tovább növekedett és — az egyes vidékeken mutatkozó aszály ellenére — az össztermés meg közelíti a tavalyi szintet. Burgonyaellátásunkban a tavalyi gyenge termés miatt komoly zavarok mutatkoztak. Az idén tíz százalékkal nagyobb vetés- területen mintegy 50 000 vagonnal több termést takarítottunk be, mint tavaly, e ez lehetővé teszi a zavartalan ellátást. Cukorrépa-termésünk kedvezően alakult. Nagyobb volt a vetésterület, így mintegy 40 000 minit tavaly. A zöldségtermelés hasonló a tavalyihoz. A zöldségtermelő terület 70 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz, a szerződött területen 85 százalékos az arány. Ez fokozott követelményt támasztott a kereskedelmi szervek munkája iránt. Az idén erre még nem voltak felkészülve, ezért a piacon néhányszor zavarok mutatkoztak a zöldségellátásban. Nem egy esetben kifogásolható volt az áruk minősége is. Elsősorban azért, mert a felvásárlók és az értékesítők még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a minőség megóvására. — Gyümölcstermelésünk az idén gyengébb a tavalyinál. A legfontosabb gyümölcstermő vidékeken kedvezőtlen volt az időjárás a virágzás idején. Nem kedvezett az időjárás a szőlőtermelésnek sem. A rendkívüli esős ősz nagyon megnehezítette a betakarítási. Ez gátolta a szövetkezeti parasztok munkáját is, s így — bár a társadalom minden rétege segítségükre sietett — elhúzódott az őszi termésbetakarítás és a kenyérgabona vetése is. őszi árpából és őszi takarmánykeverékből többet vetettünk, mint tavaly. Őszi kenyérgabona vetésünk viszont nyolc százalékkal elmaradt a tervezettől. Az elvetett búzaterület mintegy tizenöt százalékán — közel 300 000 katasztráiis holdon nagyhozamú, főleg szovjet búzafajtákat vetettünk. Az a feladat, hogy azokon a területeken, ahol a tavaszi búza kielégítő termést ad. azzal pótoljuk az elmaradt őszi vetést. Javasoljuk a termelőknek, hogy jövőre nagyobb területen vessenek napraforgómagot, amelynek árát kormányzatunk jelentősen felemelte. így a termelők megtalálják számításu kát. A napraforgó termelése a takarmányozás szempontjából is fontos. — Egyes területeken nagy kárt okozott az aszály. Főleg azokat a termelőket érintette érzékenyen, akik tavasa szán tásba vetették a kapásokat. Az őszi szántásokba vetett kapásnövények nem sínylették meg annyira az aszálykárt. Az idei tapasztalatok alapján azt javasoljuk termelőszövetkezeteinknek, hogy szántóföldjeik egészén végezzenek mélyszántást. Eddig 1 820 000 katasztráiis holdon fejezték be ezt a munkát. Most, amikor az őszi vetés lényegében véget ért, minden traktor — és fogat Is — mélyszántson a jövő éji jobb termét érdekében. A földművelésügyi miniszter ezután az állattenyésztée helyzetéit ismertette. — Az állatállomány alakulását érdemes összehasonlítani az 1958. októberében készült adatokkal, amikor még nem kezdtük el a mezőgazdaság nagyarányú átszervezését. Szarvas- marha állományunk 1958. októberétől ez év márciusáig 1,7 százalékkal csökkent. Azóta változatlan. Márciustól 70 000 darabbal nőtt,a termelőszövetkezeti tagok közös, illetve háztáji gazdaságában levő szarvasmarha-állomány. Sertésállományunk két év alatt 2,6 százalékkal csökkent. Tavaly sok kocát vágtak lé, s ennek ellensúlyozására a Földművelésügyi Minisztérium akkor nem tette meg a megfelelő intézkedéseket. Így ez év márciusában kevesebb kocánk volt, mint az utóbbi években bármikor. Azóta számos intézkedést hoztunk. Ezek hatására októberre már 159 000 darabbal nőtt a kocák száma, s ezzel az utóbbi évek legmagasabb októberi állományát is túlhaladtuk. Jóval több a malac is, de ennek kedvező hatása csak a jövő év második felében érezhető a felvásárlásban. Sertésállományunk 54 százaléka, a kocákban pedig 65 százaléka a termelősaovetkezetek közös, illetve a tagok háztáji t dítás és csökkent a termelésre gazdaságában van, 8 ez lehető- ' " séget ad, az állomány további növelésére. A baromfitenyésztés és a baromfihús-fogyasztás más országokhoz viszonyítva elég nagyarányú hazánkban. Tizenegy kiló baromfihús jut egy főre, s ezzel a fogyasztással » világon a- második helyet foglaljuk el. A baromfitenyésztés eddig nálunk döntően kisüzemi jellegű volt. Ezért elő kell segítenünk a nagyüzemi baromfi- tenyésztés megteremtését, illetve fejlesztését. Ennék egyik feltétele a keltető kapacitás növelése, valamint a meglévő kisparaszti istállók kihasználása .nagyüzemi . .baromfi tenyésztésre. Ezenkívül korszerű báromfitelepeket is létesítünk. Több gyári takarmány* keverékből, úgynevezett baromi itápról kell gondoskodnunk. Érteikül ugyanis gazdaságtalan a nagyüzemi baromfitenyésztés. A mcíőgaüdasBg át seerveacse óla a termelés nem csökkent ■ i_ ’ Felvásárlásunk a tavalyi kö-1 mutatkozik az egyéni paraszrül. mozog. Kenyérgabonából — a kisebb termés ellenére — eddig négy százalékkal, burgonyából hatvan százalékkal, zöldségből nyolc százalékkal, vágómarhából kilenc százalékkal, tejből 4,5 százalékkal többet vásároltunk fel. mint tavaly november végéig. — Ugyanakkor kevesebbet vásároltunk fel gyümölcsből, vágósertésből, baromfiból és tojásból. Sokan úgy gondolják, hogy az egyes cikkekben mutatkozó piaci ellátási nehézség oka a termelőszövetkezetek szervezése. Ezzel szemben a* az igazság, hogy termelőszövetkezete ink — bár zömük még alig egy-két éves — már megfelelő rés** adnak az ország ellátásához. Állami gazdaságaink pedig, amelyek az ország területének tizenhárom százalékát képezik — kenyérgabonából a készletek mintegy harminc százalékát adták — sertéshúsból ugyancsak harminc vágómarhából húsz, tejből pedig huszonhét százaléknyi részesedéssel járulnak hozzá az ország ellátásához. Ezzel szemben a félvásárlási tervek teljesítésénél tok viszonylatában. Ha tehát a termelőszövetkezetek fejlesztésével nem haladtunk volna előre ilyen arányban, felvásár lási gondjaink még jelentősebbek volnának. — Amikor a felvásárlási problémáinkról beszélünk, szeretném megállapítani, hogy fel vásárlási rendszerünk kiállta a próbát. Az elmúlt 4 évben a lakosság egyre növekvő élelmiszer- szükségleteit a felvásárlás rendszerével biztosítottuk, s ezzel biztosítjuk a jövőben is. A felvásárlási árakat olyan szinten alakítottuk ki. amely egyrészt megfelelő jövedelmet biztosít a parasztságnak, másrészt a fogyasztók számára is elfogadható. A lakosság fogyasztása megnővekedett. Ma már nincs olyan gondja parasztságunknak, hogy meg* termelt áruját nem tudja eladni. A beadás eltörlése után kialakult felvásárlói árakkal parasztságunk elégedett volt. A mezőgazdaság átszervezése óta a termelés nem csökkent, és a felvásárlási árak is lényegében változatlanok marad tak. A gépesítéssel viszont caöfcteot am élőmunka ráfopji fordított kiadás. Milliárdokkal kevesebb a pa rasztság állammal szembeni teherviselése, ugyanakkor az állam kiadása számottevően emelkedett a terfnelőszfir vetkezeti parasztság betegellátásának megoldása és az . Öreg parasztoknak biztosított öregségi járadék miatt. Az állam azért vállalt ilyen nagyarányú terhet, hogy segítse a parasztságot, emberibb életet biztosítson számára és nyugodt öregkort. — A nagyarányú állami segítség azonban a dolog egyik oldala. A másik: a parasztság által termelt árut várja az ország lakossága. Ahogyan a parasztság elvárja az ipartól, hogy lássa el a falut megfelelő áruval, megszabott áron, ugyanúgy ez fordítva is érvényes. Nem indokolt tehát, hogy a parasztság egy része az utóbbi időben a mezőgazdasági termékek árának emelésére törekszik. A piaci árak meg felelő szinten tartása érdekében tovább szélesítjük a szerződéses termeltetést és felvásárlást. A szerződéses árak kialakításánál figyelembe vesz- szük a termelők anyagi érdekeit — Hosszan sorolhatnám az állam sokoldalú segítségét, amelyet ^ a mezőgazdasági tér melőknek nyújt a termelés fejlesztéséhez. Az állam áltál nyújtott segítség közül különösen nagy jelentőségű a gépesítési, mert ez lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaságban az egy főre eső termelési érték növekedjék, s a költségráfordítás csökkenjen, A sokoldalú támogatás lehetővé teszi, hogy a dolgozó parasztok a termelés növelésével, a lakosság jobb ellátásával jussanak nagyobb jövedelemhez: A földművelésügyi miniszter a továbbiakban megállapította, hogy egész mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének leg fontosabb feltétele: milyen gyorsan tudjuk megszilárdítani illetve eredményesen gazdák kodé nagyüzemekké fejleszteni a meglévő, illetve az ezután alakuló termelőszövetkezeteket. Vannak mér számottevő eredményeink, azonban van még tennivaló is bőven. — Szövetkezeteink zöme jól gazdálkodik. A közeljövő egyik fontos feladata a ma még gyenge szövetkezetek megsaá« a.
