Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-09-01 / 290. szám

2

NAP t 0

I960. DECEMBE------,--------—#■

A meső gazdaság helyseiéről tárgyalt as országgyűlés

' (Folytatás az t. oldalról).

iárdítása. A szövetkezeti elnököket — akik egyszerű parasztemberekből lettek ezerholdas gazdaságok irányítói — továbbképezzük, hogy alkalmassá tegyük őket a feladat elvégzésére. Most a télen minden szövetkezeti elnököt továbbképezünk. Volt idő. amikor szövetkezeteink idegenkedtek a szakemberektől. Azóta megváltozott a helyzet: a jó szakembert várják és megbecsülik. Ezért továbbra is küldünk a termelésben jártas szakembereket — elsősorban a még gyengén működő szövetkezeteinkbe.

A kezdeti nehézségek ellenére termelőszövetkezeteink fejlődése jónak mondható. Országszerte sok olyan fiatal szövetkezetünk van. amelyek már elsőéves munkájukkal — akár a termelési eredményeket, akár a tagok jövedelmét nézzük — maguk mögött hagytak egyes régi szövetkezeteket is. Sok tehetséges parasztember bizonyította be, hogy képes több ezer holdas nagyüzemi gazdaság vezetésére, Tisztelt Képviselőtársaim; engedjék meg, hogy innen küldjem forró üdvözletem az eredményes munkát végző termelőszövetkezeti vezetőknek, a becsületesen dolgozó szövetkezeti tagoknak, közülük is az asszonyoknak. akik derekasan helyt álltak a növénytermelésben és további sikereket kívánunk munkájukhoz.

A földművelésügyi miniszter ezután a falusi fiatalokról beszélt Az utóbbi időben — — mondotta — sok falusi ember. főleg fiatal otthagyta a falut és városban vállalt munkát. A városi élet azért is csábítja a fiatalokat, mert ott könnyebben megtalálják a fejlettebb technikát, a kulturáltabb életkörülményeket, s ráadásul rendszeresebb a jövedelmük is. mint a termelőszövetkezetek egy részében. Azok ból a termelőszövetkezetekből azonban, ahol rendszeresen fizetnek előleget — és ezek száma egyre több — ahol gondoskodtak a fiatalok megfelelő művelődéséről, sportolási lehetőségeiről. ahol a fiatalokat egyenjogú tagnak tartják és ahol meghonosították a korszerű termelési eljárásokat, azokból nem vágyódnak el a fiatalok, hanem ptthonmaradtak a faluban. Sok ilyen szövetkezeti községünk van már és még több lesz. Az elvándorolt fiatalok pedig mind nagyobb számban térnek vissza a falvakba a megszokott munkájukhoz.

Tavaly és az idén kereken 11,5 milliárd forint beruházást kapott a mezőgazdaság

— Termelőszövetkezeteink — folytatta a miniszter — most készülnek a zárszámadásra. Előfordul, hogy azonos adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetek jövedelme között nagy a különbség. Ennek csak az a magyarázatéi, hogy a jobb eredményt elérők egész évben a jó gazda gondosságával dolgoztak. Amikor a termelőszövetkezetek eredményeiről beszélünk, sokan csupán a tagok között kiosztott jövedelemre gondolnak. Mindjárt hozzáteszem ehhez, hogy

adott a közös gazdaságok kialakításához, mint bármikor azelőtt. Az erdészeti és vízügyi beruházásokon kívül, tavaly és idén kereken 11.5 milliárd forint beruházást kapott a mezőgazdaság. Ennek az összegnek csaknem felét közvetlenül szövetkezeti beruházásokra fordítottuk, de a mezőgazdaság állami szektoraiban eszközölt beruházások — mint például a gépállomásoknak adott gépek — közvetve szintén a termelőszövetkezetek fejlődését segítették.

a tiszta vagyon növelése legalább olyan fontos a termelőszövetkezet életében, mint a kiosztott jövedelem. A tavaly alakult szövetkezetek 2,4 milliárd forinttal gyarapították tiszta vagyonukat, s ezt az idén tovább növelték.

Általános szabály, hogy az erős gazdasági alapokkal rendelkező szövetkezet többet oszthat, mint az. ahol a szövetkezeti közös vagyon még nincs kialakulva. De hogyan és mikor alakulhat ki olyan szövetkezetben, ahol már az első év végén a jövedelem nagyarányú kiosztására törekszenek, Az ilyen helyeken lassabban szilárdulnak meg azok a közös alapok, amelyek pedig a későbbi évek nagyobb bevételeit biztosítanák. Szabadjon itt a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet első zárszámadására hivatkoznom, Tizenegy évig voltam ott elnök. Az első év végén tizenöt forintot osztottunk egy munkaegységre, pedig oszthattunk volna többet Is. A második év végén »em nagyon erőltettük meg magunkat, amikor az osztozkodásra került sor. pedig akkor már huszonöt darab sertés jutott a közösben családonként. A nagy sertésállománynak biztosítottuk a takarmányt. fi a gazdaság fejlődése azután lehetőséget adott, hogy a harmadik év végén mér kialakulhasson az ötven forintos munkaegység-érték, s ez tartós is maradt.

— Már a nagyarányú fejlesz tés előtt is több száz jó szövetkezet volt az országban, azóta pedig tovább emelkedett számuk. A jól működő szövetkezetek tagsága nem úgy gondolkodott. hogy a belépés puszta tényéből egvesapásra megjavul az életük. Élni tudtak a nagyüzemben rejlő lehetőségekkel, megfogták a dolog végét, a családtagok is kivették részüket a munkából, s fgy a tagság megszokta és megszerette a közös munkát, magáénak érezte a közös gazdálkodást.

A beruházásokról a többi között elmondotta, hogy

u állam az elmúlt kéj év,

ben több anyagi segítséget

Két év alatt több mint 16 ezer traktort, kétezer kombájnt, 2380 silókombájnt, 12 700 pótkocsit és egyéb mezőgazdasági gépet kapott a mezőgazdaság. A hatalmas arányú beruházás jó elosztására, illetve helyes felhasználására a Földművelésügyi Minisztérium nem volt kellően felkészülve, így több esetben nem a leggazdaságosabban használta fel a rendelkezésre bocsátott beruházási összeget.

— Termelőszövetkezeteinknek 5780 saját traktoruk van- Ebből 3830-at az idén vásároltak. A jövőben Is lehetővé tesszük, hogy a szövetkezetek gépeket vásároljanak, —

elsősorban azok, amelyek már megerősödtek, így a gépvásárlás nern jelent számukra különösebb anyagi megterhelést. A termelőszövetkezetek gépesítése mellett is még jóidéig a gép állomásokra vár a gépi munkák elvégzésének zöme. Gépállomásaink az utóbbi években derekasan dolgoztak. Növelték az egy traktorra jutó teljesítményt és csökkentették a gépi munkák költségét. Munkájukra kevesebb a panasz, mint korábban volt. Dicsekvésre azonban nincs okunk- A traktorok számának növekedésével nem állt arányban például a traktoros- és gépészképzés. Így nincs megfelelő számú szakmunkásunk. Emiatt több a gépállás. Növelni fogjuk a képzett traktorosok számát, ugyanakkor arra kérjük őket, hogy a nagy muntyák idején éjjel- nappal üzemeltessék a gépeket, a gépi munka holtszezonjában viszont végezzenek más munkát a termelőszövetkezetekben. így emelkedne átlag- keresetük is és még jobban segíthetnék a termelőszövetkezetek munkáját is.

— Termelőszövetkezeteink a

máit évben közel hatezer, az idén pedig több mint kilencezer új épületet építettekEzenkívül sokat átalakítottak.

Az új és átalakított épületekben a közös állatállomány zömét el tudták helyezni. Az

idén már sokkal több helyen használtak az építkezésekhez helyi anyagot és a drága, műszakilag igényes magtárpadlá- sos istállók helyett, jobban elterjedt az olcsón kivitelezhető szerfás és ehhez hasonló más építkezési módszer. Egy férőhely építési költsége ezzel mintegy 20—30 százalékkal

csökkent a tavalyihoz képest. Ezt a költségszintet is tovább lehet csökkenteni, ha még inkább felhasználják a gyakorlati szakemberek jó kezdeményezéseit. Az elmúlt két év- hen a szövetkezetek több, mint egymilliárd forint saját erővel járultak hozzá a közös gazdaságok beruházásaihoz. A tavalyi és az idei eredmények arra figyelmeztetnek, hogy helyesebb beruházási politikával, a rendelkezésre álló anyagi eszközök átgondoltabb felhasználásával, még többet lehetett volna építeni. Joggal panaszkodnak szövetkezeteink, hogy -=- miközben az egyszerű, pír csóbb kivitelezésű építkezéseket ajánljuk számukra — érvényben lévő rendelkezéseink nem egy esetben még mindig a drágább beruházásokhoz szorítják őket. Beruházáspoli tokánknak tehát olyan irányt kell szabni, hogy az adott anyagi lehetőségeket még gazdaságosabban kihasználhassuk.

Losonczi Pál ezután összefoglalta azokat a tényezőket, amelyeknek döntő szerepük volt abban, hogy termelőszövetkezeteink az idén politikai lag, szervezetileg, gazdaságilag egyaránt sokat erősödtek. Ezek:

a termelőszövetkezeti parasztság túlnyomó többségének áldozatkész munkája és egyre erősödő bizalma a szocialista nagyüzemek iránt;

dolgozó társadalmunk minden rétegének, különösen a munkásosztálynak sokoldalú segítsége, s az a tény, hogy a termelőszövetkezetek erősítése valóban társadalmi üggyé vált. Történelmünkben még soha. nem fordult elé, hogy a társadalom ilyen nagyarányú segítséget adott volna a mezőgazMéltatta az állami gazdaságok eredményeit és azt a segítséget, amelyet a termelősaövet

kezeteknek nyújtottak.

A* állami gazdaságok —

hangsúlyozta — ma már szilárd bázisai szocialista mezőgazdaságunknak,

magas terméshozamaikkal példát mutatnak: búzából 14 mázsát, kukoricából 20 mázsát, burgonyából 80 mázsát, cukorrépából 160 mázsát takarítottak be holdanként. Az egy tehénre jutó tej hozam pedig három- ezerháromszáz liter, vagyis ötven százalékkal ■ magasabb az országos átlagnál, Legfontosabb feladatuk a munka-termelékenység emelése és a költ ségejc nafiyobharányú csökkentése.

Rámutatott arra Is, hogy a mezőgazdaság átszervezésével Új feladatok hárulnak a Földművelésügyi Minisztériumra is. A minisztériumnak éppúgy, mint a tanácsok mezőgazdasági osztályainak és a mezőgazdasági termelés emeléséhez;

a termelőszövetkezeteknek nyújtott nagyarányú, helyes elveken alapuló állami támogatás.

— Szeretném felhasználni az országgyűlés fórumát, hogy dolgozó parasztságunk hevében köszönetét mondjak mind azoknak, picii p tpezőgapdaság. átszervezésének nagy munkájából odaadóan kivették részüketdaság irányításiában részvevő többi szerveknek, tovább kell javítaniok munkájukat, ki kelj

alakítaniok a nagyüzemek irányításához szükséges új munkastílust. Az eddiginél szorosabbá kell tenni a termelést és a felvásárlást irányító szervek közötti kapcsolatot.

— Uj mezőgazdaságot kell kialakítani: — Formájában ip, tartalmában is szocialista mezőgazdaságot. A feladatok nagyok, azonban, ha helyesen hasznosítjuk a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközüket, akkor meggyorsul a hozamok növekedése a termelés minden ágában; akkor parasztságunk a termelőszövetkezetekben megtalálja számítását, mert többet termel és nagyobb lesz jövedelme is.

— Alapvető feladataink közé tartozik a növénytermelés fejlesztése, illetve a talaj táperejének növelése. El kell terjeszteni a nagyobb hozamú fajtákat, főleg a kenyérgabonánál, a kukoricánál, a ba| romfinál és a sertésnél I eredményesebben védek a növényi- és rovarkái ellen, évente tötab milliái rint értékű többletnyerel bez futhatunk- A kuk termelésben a vetésterül vábbi növelésén kívül,’ között az öntözés kitérj sével biztosíthatjuk ^ jj ítlagok fokozását. Mára eredményeket) értek el jobb állami gazdaságait» termel őszövet keze teinky mine mázsás kőkori call takarítottak be katalp holdanként, A megtörni kamzúnyt gazdaságos! kell felhasználnunk, hog vélhessük ájlattenyi hozamait. A" nagyüzemé alakításával, lehetőség t arra is, hogy egyes nővén ott termeljünk, ahol aí leggazdaságosabban, a 1 gyobb termést adják. A s pftás lehetővé teszi a í jobb kihasználását, a tett kenység további növelési!

— Pártunk VII. kon| szusa — mondotta végül egy évvel ezelőtt fogai!1 második ötéves tervünk il elveit, amely megszabta » zőgazdaság előtt álló felé kát is. A mezőgazdasági melés 30—32 százalékos I lése nem kis feladat, ó nagyüzemi mezőgazdáiké való áttéréssel meg is teS mindent teljesítéséért, it túlteljesítéséért.

— Kérem a tisztelt ad gyűlésit, hogy beszámolj fogadja él. (Nagy taps.)

Formájában is, tartalmában is szocialista mezőgazdaságot kell kialakítani

FEHÉR FAJOS:

Megvalósítjuk a VII. pártkongresszus határozatát

Ezután Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra:

Losonczi Pál földművelésügyi miniszternek a mezőgazdaság helyzetéről adott tájékoztató jelentését helyesli, azt a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadja ép a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.

A tájékoztató jelentésnek ahhoz a részéhez, amejy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének tervezett, küszöbönálló befejezését érintette, kiegészítésként hozzáfűzte:

— A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Pttott- sága — figyelembe véve az ország politikai és gazdasági helyzetét, a termelőszövetkezeti mozgalom eddigi eredményeit — számolva az átmeneti nehézségekkel is — lehetségesnek és szükségesnek tartja, hogy a tél folyamán végigvlgyük a magyar faluban tíz évvel ezelőtt elkezdett forradalmi nagy átalakulást: lényegében befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. (Taps.)

Fehér Lajos ezután kifejtette: a falu átalakulásának sikeres befejezése nemeseik lehetséges. hanem szükséges is. Szükséges és érdeke ez a munkásosztálynak, mindenekelőtt; politikai mggondoláabój. A szocialista mezőgazdaság megteremtése egyet jelent a szocializmus alapjainak lerakásával, a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom megvalósításával, a szocializmus ügyének győzelemre jutásával országunkban, amelyekért a magyar munkásosztály, s népünk legjobbjai oly sokat küzdöttek és vérüket hullatták.

— De szükségszerű a szocialista mezőgazdaság megteremtése, a munkásosztály és egész népünk számára — gazdasági okokból Is.

Iparunk termelése a felszabadulás óta több mint 3,B-s«örö- sére nőtt. A mezőgazdasági termelés növekedése összehasonlíthatatlanul lassúbb.

— Lehetővé teszi e lépés sikeres megtételét mindenekelőtt a termelőszövetkezeti mozgalomnak az utóbbi két esztendőben végbement örvendetes fejlődése, túlsúlyra jutása és általános megszilárdulása. Ennek alapján tovább erősödött a népi hatalom, a munkás-paraszt szövetség, a Magyar Népköztársaság!

— Lehetővé tette és teszi a falun folyó átalakulás meggyorsulását, úgyszintén a befejezést a népgazdaság egészében tapasztalt fejlődés, amely- szintén gyorsabb a tervezettnél. A hároméves terv sorén a szocialista ipar termelésének növekedése 1957-hez viszonyítva a tervezett 22 százalék helyett az idei év végére előreláthatóan negyven százalék lesz. A falu sikeres átalakításának igen fontos feltétele volt eddig is, hogy szocialista iparunk magas fokot ért el, s ennek alapján munkásosztályunk a korábbinál hathatósabb segítséget tud adni a szocialista gazdálkodás útjára lépett dolgozó parasztságnak. Nemcsak anyagi eszközökkel, gépekkel, műtrágyával, építőanyaggal, hanem elsősorban — politikai tekintetben is.

Ugyanakkor — mint köztudomású — a mezőgazdaság ter- melvényeivel szemben az igények megnőttek, sőt egyre jobban nőnek, mindenekelőtt a következő okok miatt. A forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedéseire 1957-ben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 14 —lfl százalékkal, utána a há- romévefi terv során további 9,5 százalékkal emelkedett. Megnőtt a parasztság reáljövedelme is. Mindezek nyomán a lakosság összfogyasztása három év alatt húsz százalékkal lett magasabb, elsősorban élelmiszerekből.’ Továbbá az ipar nyersanyagszükségleteinek jelentő# részét a mezőgazdaság adja. Megnőttek az exportfeladatok is: exportunk kerek egynegyede mezőgazdasági eredetű. A tőkés piacon az iparnak szüksége# nyersanyagot rfpgyobb részt mezőgazda- sági cikkpk kiviteléből #«ár- ntezó devizán szerezzük be.

— De szükséges a szocialista átszervezés sikeres végigviteie a falu szempontjából Is. Ez érdeke az egész parasztságnak. Érdeke mindenekelőtt a parasztság nagy többségét jelentő termelőszövetkezeti parasztságnak, amely feltétlenül amellett van, hogy menjünk tovább előre és tegyük teljessé az ügyet. Számol a továbbfejlesztéssel az egyéni parasztság iá. Egy részük, az öntudato- sabbak, olyasformán gondolkoznak manapság: „Ha az egész ország szövetkezeti ország lesz, lehetetlen, hogy éppen a mi falunk maradjon ki". Másik része, — a ktetulajdon- hoz, a régihez görcsösebben ragaszkodók, még azt a hitet táplálja és melengeti önmagában: hátha kaphat még „egy évi haladékot". De megmondjuk neki is — mint testvérünknek — nyEtan és őszintén: ez nem segítene sem sa-i játmagán, sem az országon.

— Nem segítene rajta, mert ő és a hozzája hasonlóan gondolkozó még egyénileg dolgozó parasztok nagy része — számolva azzal, hogy a szervezés egyszer mégiscsak eléri az ő községüket is — ma már jóval kevesebbet, vagy egyáltalán nem ruház be gazdaságába, a egyre csökken az árutermelése, éppen a népgazdaság részére legfontosabb cikkekből. Ezzel kárt okoz elsősorban önmagának, mert ahogyan csökken árutermelése, annak arányában természetesen kisebb a bevétele és alacsonyabb az életszínvonala is.

— De kárt okoz ezzel a munkás-paraszt államnak Is, mert az ország szántóterületének ma még csaknem egynegyedén gazdálkodó egyéni parasztgazdaságoktól a népgazdaság ma már korántsem kapja meg azt az élelmiszermeny- nyiséget, nyersanyagot, amelyet a társadalomnak, az iparnak meg kellene kapnia és feltétlenül szüksége lenne rá.

— így például

egy katasztrális hold kenyér- gabona vetésterületről adógabona, cséplőrész. szerződés és szabadfelvásárlás formájában a termelőszövetkezetek az idén 372 kilogramm gabonát adtak az országnak, az egyénileg gazdálkodók pedig csak 1S6 kilogrammot. Ezen belül szerződéses és szabad gabonából a termelőszövetkezetek 1*9 kilogrammot, az egyéniek meg igen gyakran

A falu átalakulásának sikeres befejezése nemcsak lehetséges, hanem szükséges is

túlhajtott tartalékolás mi* ennek még tizedrészét csupán 10,4 kilogrammot szágos átlagban. Képviselj saim tucatezámra tudni felsorolni saját megyéjlt olyan egyéni községeket, kenyérliszt, kenyér és péW mény formájában többszí fogy el annak, mint amd szerződéses és szabadgaÖ a termelők az államnak * tak.

— Nyilván ez tarthat*! Úgyszintén az is, hogy aflt jelenleg tanácsi szektor tésállamányánakj kei* negyven százaléka az el gazdaságok és kisálilattartól zónvan: a jövő évre eddíí szerződött 514 000 hízqtt éfí bői mindössze 31 000 jut rí Ugyanakkor a termelőszí kezeli közös gazdaságok a I táji gazdaságokkal egJ amelyekben a tanárai sz« sertésállományának he* százaléka van — leköti 480 000 darab sertést, az j szes szerződéskötés 94 sv lékát.

— Nem akarok megséP senkit, de

a* ilyen csökkent irutefl lést folytató, vagy up» I csupán családi szükség)! termelő, nem egy csér spekuláló egyén) paraszt) daságot joggal lekét W rasztalni, joggal lehet mondani, bogy ebből szempontból rosszabb S ] lanatnyllag legrpsszab gazdálkodó tsz-nét is, d az utóbbi mégiscsak ad íj mégpedig növekvő mW* ben az qrszágnakpót nem tartható fenn ez nem lenne egészséf az ország, sem a paras: szempontjából.

— Ezért nyíltan és 1 tosen megmondjuk az leg dolgozó parasztok tu véreinknek és szövetsé nek: sem a népgazdass önmaguk szempontjába tovább értelme és Jövő tálán egyhelyben tape helyett bátran tégy ók i# — sok-sok méri sonléan — a köveik ez/ s családjukkal együtt kozzanak az igen vált .nagyobbik család több mint 800 000 tag« 1 áló szövetkezeti pai hatalmas táborához!

(Folytatis a 4. oldalad