Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-24-01 / 303. szám

1960. DECEMBER 24. f1 ------­NA PLÓ 3 I Pécsi Sütőipari Vállalat dolqozói teljesítették 1960. évi tervüket Ä Pécsi Sütőipari Vállalat blgoződ örömmel jelentik, bgy az 1960. évi teljes ter­helési tervet a mai napon fejezik be, és az év végéig ®er mázsa kenyeret és két- Kázezer süteményt gyártanak *sven felül. Iső ízben avattak mezőgazda- sági szaüménökö et az agrár egyetemen A gödöllői agrártudományi ’etemen pénteken első iz- avattak mezőgazdasági akmémököket. 117-en kap­ák ez aikalommal növény- anesítö, öntözéses növény- Wnesztó, növényvédő, ba- *nfitanyésztö, haltenyésztő, »gazdasági és tejipari, vá­mfalt üzemgazdasági méjr- ák oklevelet. Szépülnek, fejlődnek a termelőszövetkezeti községek Ötvenmillió forintot fordítottak községtejlesztésre községekben, A tanácsi munkában a köz­ségfejlesztés területén van a legtöbb lehetőség arra, hogy a tanács, a végrehajtó bizottság és annak vezetői a lakossággal együtt az országos tervben biztosított kereteken túlmenően még többet tegyenek a köz­ség életének fejlesztése, a la­kosság életszínvonalának eme­lése érdekében. Ehhez azon­ban az szükséges, hogy taná­csaink felismerjék a község­fejlesztésben rejlő nagy lehe­tőségeket. A lakossággal egyet értésben egységes tervbe fog­lalják azokat és közös erővel gondoskodjanak megvalósítá­sukról; Községeink döntő többsége ma mtír termelőszövetkezeti község és ez még nagyobb fel­adat elé állítja a községfej­Ki a ga Maholnap a bennszülött pé- iek is csak térképpel és ánytűvel igazodnak ei ebben feldúlt, sokat hányatott vá­ltban, ha nem történik hama- fartézkedéa. lassacskán nem máraü egy Palatnyi út, vagy járda <an feltáratlan, ha ez így •égy tovább. Egy darabig az- 1*1 vigasztaltuk magunkat, <ogy idegenforgalmi szem­étből talán jobb is, hogy így ;an. hiszen a városba tévedő trista könnyen vélheti né- fczeti feltáró munkának, 'agy jobbik esetben földalatti ^útépítkezésnek. De beszéljünk komolyan! Alapítsuk meg, hogy ilyen étségbeejtően piszkos, masza- <«, még sohasem volt a város. már észre sem vesszük, ha l mellettünk elzúgó taxi, vagy Utóbusz tele fröcsköli a kő­inket, a ruhánkat „jófajta” ilajos, slammos, szennyes ével. Már észre sem vesszük, te csak azért, mert a figyel­münket ennél sokkal vésze­sebb dolgok kötik le: a lábunk llőtt heverő kő és földhal- haaók, alattomos gödrök, láb- ’camíitó kávém ák. Mégis ez a ösébbik baj, mert egy kis ügyességgel, hotoná kötéltán- tes produkcióval azért csak ^-elkerülhetjük a balesetet. Különben erről az „ügyes­ségről” jutott eszünkbe, hogy *íra foglalkozni kell ezzel a Nnd nagyobb problémát je- tentő állapottal. Mert ez már ?ön eset, hanem állapot közé kerülitek az utca lakói. Nincs sok értelme, hogy to­vább soroljuk az Imre utca, a Majláth és Kossuth utcai ese­teiket, mert csak ieraételésekbe bocsátkoznánk. És mit szóinak mindezekhez i illetékesek, a felsőbb ható­gok, akiknek felelniök kel­lene a bizonyára több százezer forintos pocsékolásért, melyek hanyag, vagy értetlen ren­delkezésekből adódnak. Partos Endre szerint a fülük botját sem mozdítják. — Ezeket a dolgokat mi részletesen megírtuk a felelős szerveknek, de eddig még vá­laszra sem méltattak bennün­ket. Pedig nagyon elkelne már ez a válasz. Olyan válasz, amely­ben arról számolnak be, hogy az új esztendőt már rendezet­tebb szervezettebb körülmé­nyek között kezdik él. Hogy az eddigi gazdátlan, felelőtlen ál­lapotokat sürgősen felszámol­ják, hegy végre helyes koope­ráció jön létre a pécsi utcák­ért, járdákért, víz- és gázveze­tékekért felelős vállalatok kö­zött És a válasz végén három­szor aláhúzva ez álljon: szigo­rúan megbüntetjük azt, aki a jövőben felelőtlenül herdálja az állam, a nép vagyonát —a p. ?lyan hosszantartó és remény­telennek tűnő betegség, amely- H a „gyógyítási” költsége tek&zázezer forintjába kerül te államnak. „ Partos Endre, a Pécsi Köz- teztasági Vállalat útépítési tesziegvezetője így nyilatko­zat erről: —■ igen, valahogy úgy megy ífe az egész városi útépítés, te>gy amit az egyik kezünkkel Megcsinálunk, azt a másikkal ^ontjuk. .Példákat sorol tel. A Mátyás 'irály utcai munkálatokat, Melyek kora tavasszal kezdőd­tek és a mai napig sincsenek “^fejezve. Először a Vízmű­ik túrta fel az utcát, és alig, Sgy elföldelték, jött a DE- °Asz a kábelcsatornákkal, tetán a gázművek a csőveae- tekkel. Amikor az egyik v^fr tett, jött a másik. Most pedig a tél, tehát aligha lesz »d° te útburkolásra. Es a Papnövelde közben? Wt j Útkarbantartó már befejez- az útburkolást, amikor egy tegnapra rá a vízművesek fel­izgatták az utat Vagy a Ma- i0r utcában, ahol az útkar- jteitartók már elvégezték ttekadám alapozást és javá­ul ment. a járdaszegélyek, í%ókák kiképzése, amikor bejelentek a „gázosok” és L?>kretették az előbbi mun 5**. A további sorrend? Ki következett volna, mint a .•'Művesek, akik újult erővel, "»a felforgatták az utcát, yenformán nemcsak az út- maradt el, hanem meg körülmények A termelőszövetkezet! köz­ségekben —- szinte kivétel nélkül — megnőttek a kultu ralis, szociális igények. Ez érthető is, hisz a szocialista nagyüzem magasabb igénye­ket támaszt a kulturális élet­ben is. Ebből pedig le lehet vonni azt a tanulságot, hogy az elkövetkezendő évek fokoz zák majd a községfejlesztést. Az utóbbi években már ta­pasztalhattuk ennek előszelét, nemcsak országos, de megyei méretekben is. És ez még csak fokozódni fog. Ma már alig akad olyan község, ahol ne épült volna új iskola, műve­lődési otthon, fürdő, ne lenné­nek új járdák, parkok, egész­séges vizet adó kutak. És mindez összefügg a falu megváltozott életével, a szo­cialista mezőgazdaság egyre nagyobb térhódításával, azzal, hogy a községek döntő többsé­gében termelőszövetkezetekbe tömörült a parasztság, össze­függ, mert a szocialista mező­gazdaság, a kibontakozó új falusi élet nehezen fér össze az őszi esők után alig járható falusi utcákkal, művelődési otthon és egyéb létesítmény hiányával. Ezért van az, hogy csupán a múlt évben termelőszövetkezetit közsé­geink 8 548 808 forintot for­dítottak járdaépítésre. Ebből az összegből nem keve­sebb, mint 126 995 négyzetmé­ter járdát építettek. Erre az évre a termelőszövetkezeti köz ségektoen 16 780 220 forintot terveztek be járdaépítésre, te­hát csaknem dupláját annak, amennyit a múlt évben ily« célra költöttek. 1959-ben tizennégy művelő­dési otthont építettek és negy­venhetet tataroztak azokban a A lottó nyerőszámai: Az 52. játékhétre 4002 803 lottószelvény érkezett a Sport fogadási és Lottó Igazgató­ságra. Egy nyerőosztályra en­nek megfelelően 1 501 081 te­nant nyeremény jut. A manor! járási művelődé­si házban megtartott sorsolá­son a következő nyerőszámo­kat húzták 3d: 5, 15, 34, S3, 78 ahol a termelő­szövetkezeti utat választották a parasztok. Ebben az évben a tsz-községek hatvan­két művelődési ház építését, illetve tatarozását tervezték be. Uj művelődési ház épült Rózsafán, Hasaiban, Hobol- ban. Még ebben az évben be­fejezik a kultúrház építését: Kémesen, Szentdénesen, Bán­fán, Kisdobszán, Nyugotszent- erzsébeten, Bogdásán, Dráva- sztárán, Gyöngyfán, Berkes- den, Geresden és Kékesden is. Igen sok községben már be­fejezték a művelődési ottho­nok tatarozását is. A termelőszövetkeaeteknek saját tagjaik érdekében meg kell oldaniok egyes szociális, ségügyi problémákat is. Ennék során létre hozhatnak, mint ahogy létre is hoztak már, olyan intézményeket, amelyek az egész község igé­nyeit kielégítik; Ha az I960, évi bevételi és kiadási tervet nézzük, a kő­vetkezőket létjufc KSzségfejtesstésre a megyé­ben 1960-ra 46 308 34» forin­tét terveztek be a tanácsok. Ehhez társadalmi munkából hozzájött 3 359 024 forint, a sa­ját anyag horaájárulás pedig 1 192 953 forintot tett kt Es összesen 50 720 326 forint, amelyből kiadásra beterveztek 48 622 473 forintot. Nagy ösz- szeg ez, különösen, ha össze­hasonlítjuk a múlt évivel, amikor 29 940 000 forintos ki­adást terveztek, A községiejlesztéá munka nagy sikered ellenére nagyok még a lehetőségek és sokat lehet tenni annak érdekében, hogy termelőszövetkezeti köz­ségeink gyorsabb ütemben épüljenek, fejlődjenek, szépül­jenek A társadalmi munka politikai jelentősége rendkívül nagy, különösen a termelőszö­vetkezeti községekben, ahol a dologidőtől függőéi», segíthet az építöbrigád, ahol fogatero­m unkáiba. Nagy lépést tettünk előre a községfejlesztésben, de mi még nagyobb lépésekkel előre menni, kfilő- a tel wcMeaövofkeaed községekben. És ehhez szükség van arra M, hogy segítsék e lépések megté telében a termelőszövetkezeti községek purentjeá ki a A kovácshidai változások Bizony sokat kell még tennünk Kovács hddán az emberek tudatának az átfor­málásában, mert a lakosság nem igen tá­mogatja a kulturális megmozdulásokat;— Pontosan két esz­tendeje mondotta eze két Kovácshida nép­művelési ügyvezető­je, László Józsefné, tanítónő. Azért láto­gattunk el a minap ismét ebbe az alig négyszáz lelkes kis községbe, hogy meg­nézzük mennyit vál­tozott azóta a hely­zet Az elmúlt eszten­dőkben az volt a leg­nagyobb problémá­juk, hogy nem volt kultúrház, g ha be is tanultak időnként egy-egy nagyobb sza­bású színdarabot — csak a kocsmában tudták előadná, aho­va viszont nem min­denki ment el tet­vesen; É tekintetben ma már lényegesen meg­változott * helyzet. Még a tavasszal elké­szítették a 120—150 személy befogadására alkalmas kultúrter­met A falu apraja- nagyja összefogott, a termelőszövetkezet is segített hogy mie­lőbb teljesüljön a la­kosság régi vágya. És sikerült egy olyan termet létesíteni, amely a tanácsnak egy fillérjébe sem ke­rült — minden mun­kát társadalmi mun­kában végeztek el. A szép terem kiválóan alkalmas arra, hogy a kultúra, a szórakozás otthona legyen. Egye­lőre még a berende­zés jelent problémát De a különböző tö­meg" és társadalmi szervezetek összefog­tak, hogy ezt is meg­oldják. A nőtanács 1000 forintot, a köz­ségi tanács 500 forin­tot adott felszerelés­re. a kisiskolások sae repléssel 350 forintot kerestek, amit ugyan­csak a felszerelések­re, körfüggönyők vá­sárlására fordítanak; Itt tartják majd a kis karácsonyfái! rmep séget is. s a KISZ- fiatalok farsangi mu­latságát; Nagy érdeklődés­nek örvendenek a községben a Tudomá nyoa Ismeretterjesztő Társaság előadásai. Eddig már négy elő­adást tartottak. Egy- egy előadásra 80—90 hallgató jött össze, g nagy érdeklődéssel kísérte az előadást; m előadások ékesen bizonyítják, hogy nagyot lépett előre ez a kis község, s az emberek tudatá­ban is jelentős válto­zás történt A tavasszal nagy sikerrel adták a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című három- felvonósos színdara­bot, amellyel a kör­nyező községekbe is ellátogatták. Jelenleg három színjátszókor működik a faluban. Egy az iskolában, egy amely a KISZ tagok­ból áll. a harmadik pedig a nőtanács so­raiból kerül ki. Nem döntötték még el, hogy a felnőtt szín­játszócsoport mit ta­nuljon be. A tanítónő elgondolása szerint Simon Magda Száz­házas lakodalmára esik majd a válasz­tásuk. Nagy MUBnsé- get vonz a kultúrte­remben a televízió, amelyet ugyancsak a közelmúltban ajándé­kozott a tanács a kid túrotthonnak. Olyan esték«, amikor tele­vízió közvetítések vannak — szinte zsú­folásig megtelik a terem; KUl'VUrUBTWIsTrcS. egyidőbra és agy he­lyen készült d 8 KISZ-klub is. amely­nek az lese a feladata hogy összefogja a fia­talokat. A tanácstól ők is kaptak már rá­diót, lemezjátszót. — Egyelőre még nem tudják rendezni a klubhelyi­ségüket, nincs búto­ruk. ügy hírük, hogy a tájszínház is ellá­togat majd egy alka­lommal Kovácshidá- ra. Két év idő, de a kovácshidai változások is bizonyítják, mily« ütemben fejlődnek kulturális tekintek- ben is a községek, ha a szocializálódés út­jára lépnek. Mennyi­re könnyebb valamit megvalósítani. ha mindenki nászt kér az új tetedatokbdL Véleményünk s* Tint ajajffloäB iKfljCörH felesleges egy kis köz ségbre három szto- játezócsoportot mű­ködtetni. Azt hisszük sokkal eredményér aebb terme a munká­juk. ha a adtatnám és a KISZ szervezet so­raiból egy közös szbv játszócsoiportot szer­veznének. Mert így szétforgácsolódfk az erejük; Az év eseményeiből FEBRUÁR 13: A délafrikai nép szilárd egységben gyásznapot tartott tilta­kozásul a délafrikai unióbeli sharpewillei vérengzések ellen. A munkásoknak több mint 90 százaléka nem jelent nieg munkahelyen* A képen: s sharpewillei tömegmészárlás utóa« Franciaország végrehajtotta szamarai atomrobbantásái. A kí­sérlet világszerte — különösen azonban az afrikai országok­ban •— heves tiltakozást váltat t ki. Képünk azt a repülőgépet ábrázolja, amely az atombombát ledobta. FEBRUAR 14: A Mikoján, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnök­helyettese látogatást tett Kubában, A képen Mikojan elvtára és Fiáéi Castnt MÁRCIUS 23: M. Sz. Hruscsov, szovjet miniszterelnök Be Gaulle meghívá­sára hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. Hruscsov elv- társ és Malinovszkij marsall találkozása De Gaulle tábor­nofcfcot, MÁRCIUS 28r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents