Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-03-01 / 285. szám

2 NAPLÓ I960. DECEMBER 3. Egy év mérlege Szellőn Szellőn, ebben a pécsváradi járási kisközségben 1959. tava­szán, pontosabban március 9- én alakult a termelőszövetke­zet. Ekkor alakult, de közösen lényegében csak 1959. őszén kezdtek dolgozni. Igaz, hogy a tavaszon kaptak 70 hold OFA* területet és ezt bevetették siló- kukoricával és kukoricával, mondván: ebből biztosítják majd a közös állatállomány takarmányát. Biztosították is. A termésből egy szemet sem osztottak ki. Alig egyéves ez a termelő- szövetkezet lényegében. Mégis amikor faggatni kezdem az embereket, ilyen dolgokat tu­dok meg tőlük, ötven család — néhány kétlaki kivételével, az egész falu — a termelőszö­vetkezetben dolgozik. Száz tagfa van a termelőszövetkezetnek, de ennek egy része idős, mun­kaképtelen. Hatvan olyan tag­juk van, aki rendszeresen dol­gozik. A közös gazdaság már az első évben jó eredményeket hozott, lényegesen többet ter­melt, mint amennyit az egyé­ni parcellák adtak. Szellőn az­előtt a községi átlag buzidból hét-nyolc mázsa körül moz­gott Idén a termelőszövetke­zet 13 mázsa kenyérgabonát termelt holdankint Hasonló a helyzet az őszi árpánál is. Ti- zen két-ti zen há rom mázsa őszi árpát termelt holdankint Szel­lő, mi»t egyéni község és 16 mázsát termelt idén nyáron, mint termelőszövetkezeti köz­ség. Nagy különbség; A termelőszövetkezetnek összesen 800 hold földje van, ebből 600 a szlántó. Nem ne­héz tehát utána nézni annak, amit a tsz-vezetők mondanak: tíz hold szántóterület jut egy- egy tagra, ez pedig nem kevés. Nem bizony, különösen ott, ahol olyan intenzív az állat- tenyésztés, mint a szellői Aranykalászban. Száztíz szarvasmarhájuk van, amely­ből ötvenet a tagok adtak a közösbe, a többit pedig úgy vá Sarolták össze. Az őszön hét és fél liter volt a fejési átlaguk. Most már a tíz liter körül mo­zognak. pedig, mint mondják, a silójukat még meg sem bon­tották. Ha azt kezdik etetni, akkor elérik a tavaly téleleji szintet, a 13 és fél litert is. A tagok többségének is van Háztáji tehene. Harminc család tart tehenet a háztájiban. Ezek nek a teheneknek a termelése is körülbelül a tsz teheneinek termelésével egyenlő. A ter­melőszövetkezet havonta 7—8 ezer liter tejet ad el az állam­nak, de a háztáji is jelentős mértékben hozzájárul a városi tej fogyasztáshoz; A sertésállomány még most van kialakulóban. Ennek is az a gátja, ami a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztéséé volt: fé­rőhely hiány. A termelőszövet­kezet az idén építtetett egy ötvenkét férőhelyes szarvas­marha-istállót. A tehenek már bent is vannak, az istállóhoz érkezett fejőgép azonban még az irodában vár a beszerelés­re. Erre is hamarosan sor ke­rül és akkor a kézi fejés he­lyett itt is géppel fejik a te­heneket. A szarvasmarha- férőhely-kérdést már megol­dották. Jövőre megoldódik a sertésférőhely-kérdés is. A jövő év első negyedévében el­kezdik egy új, száz férőfie'ves sertéshizlalda megépítését, amelyhez a ter­melőszövetkezet a maga erejé­ből anyagot, fuvart, munkát ad. Ha ez elkészül, akkor ők is könnyebben beszélnek: a mór meglévő ötven férőhelyes sertéshizlaldájukba valóban ötven sertést tehetnek és nem kell belezsúfolniok hetvenet, nyolcvanat, mint most. Húszon nyolc kocájuk van, ami véle­ményük szerint biztosítja majd a termelőszövetkezetnek a hít- zó-alapanyagot. A községből annak ellenére, hogy a termelőszövetkezet nem rendelkezett megfelelő férő­hellyel, elment, illetve elmegy az a hízómennyiség, amit évekre visszamenőleg szállíta­ni szoktak. Amit nem tudtak mindjárt megvalósítani a kö­zösben, azt segítette a háztáji. A tagok szlóz sertést hizlaltak, illetve hizlalnak szerződésre. Kukoricából már nem értek el olyan jó termést, mint ka­lászosokból. Ennek oka: tíz hold szántó jut egy tagra, sok a kapás is, meg aztán az Idei rendkívüli időjárás is közbe­szólt. Volt olyan kukoricájuk, amit csak egyszer sikerült megkapálni. A silókukoricájuk azonban gyommentes maradt, pedig ezt sem kapálták több­ször, mint a többit, sőt még annyiszor sem. A titok nyitja a következő: a termelőszövet­kezet vezetősége úgy határo­zott, hogy a silőRukoricában próbálják ki a Dikonirtos gyom irtást. Egy kiló Dikonirtot ol­dottak fel holdanként és per­meteztek szét. A hatás nem maradt el: egy hét múlva a gyomok mind lekókadtak, a kukoricatövek pedig gyors fej­lődésnek indultak. Most azt mondják: „A példán okulva már most megvettünk száz­húsz kiló Dikonirtot. Már Itt is van. Bennünket jövőre nem ér meglepetés”* Az Aranykalászban minden hónapban tíz forintot osztanak munkaegység-előlegként. Ezt a pénzt elsősorban az ál­lattenyésztés, a tejtermelés ad­ja. de hozzájárulnak ehhez fi szerződéses növények is. Har­mincegy forintot terveztek osz­tani munkaegységenként. — Amikor megkérdem, meglesz-e így válaszolnak: „Még nem tudjuk pontosan, hogy meny­nyit osztunk harminc, vagy harmincöt forintot. Munkaegységértékről lévén szó beszédbe hozzák: „Most osztottuk ki a cukrot. Volt olyan tag, aki 160—180 kiló cukrot is kapott.” Ennyit tudtam meg a közös gazdaságukról. A közösben dolgozókról, a tsz-gazdákról, akik nemrég még egyéniek voltak, ennél valamivel kevesebbet, de úgy érzem, hqgy a leglényegeseb­bet mégis megtudtam: azt, hogy szívvel, lélekkel dolgoz­nak a közösben. A vezetés egyszerű, egyéni korukban jól gazdálkodó pa­rasztemberekből áll. Szondi József elnök 16 holdas gazda volt. a könyvelő Sütő József pedig hat holddal lépett a kö­zösbe; Szándékuk őszinte, tiszta: felemelni a falu népét, többet adni az országnak is, a falunak is. őszinte kérdést teszek fel Szondi Józsefnek az elnöknek és őszinte választ várok: „Él-e úgy maga, mint amikor egyé­ni gazda volt?” A válás? így hangzik: „Még nem. Tizenhat holdam volt, sok tenyészálla tóm, de..., de tudja azok. akik nehezebben éltek azelőtt, azok már most is könnyebben, job­ban élnek. Lényegesen több a jövedelmük. Én is meg vagyok elégedve az első évvel, de ennél többet szeretnék. Jó állatállományunk van. kilenc­ven hold olyan édesfüvű ré­tünk van, hogy a megyében kevés olyat találni. Szóval, ha akarjuk, rövid időn belül el tudjuk érni azt a színvonalat is, amilyen az enyém volt ki­csinyben ...” Jelenleg a tsz-tagok hatvan százaléka él jobban, mint egyéni korában, egy bizonyos százaléka elérte azt a szín­vonalat, amit egyéni korában is elért, mások viszont még nem érték el ezt. Ezt meg is mondják. — De hozzáteszik: „Tudjuk, nekünk is több lesz majd a jövedelmünk.” Tudják, érzik és az elnökük­kel, a vezetőséggel együtt meg is tesznek mindent annak ér­dekében, hogy ez így legyen. Szalai János. A légoltalom eredményei és feladatai A légoltalmi munka felada­tai nagyon változatosak. Ko­runkban. amikor a világ béke­szerető erői vannak fölényben, ennek az erőnek teljes tudatá­ban élünk és dolgozunk. A lakosság körében mégis igen fontos annak a megértése, hogy a légoltalom szervezete jelentős, az emberek érdeké­ben való. Erről — és arról, hogy mi­lyen mupkát végeztek a lég­oltalmi parancsnokok és akti­visták az elmúlt évben — tar­tott beszámolót Kárpáti Fe­renc elvtárs, a pécsi városi pártbizottság titkára tegnap délután négy órai kezdettel a városi tanács közgyűlési ter­mében. Előadásában a pártbi­zottság értékelését mondta el a légoltalmi feladatokról és az eddig végzett munkáról. Hang­súlyozta, hogy az üzemekben és vállalatoknál lévő légoltal­mi felszerelések megőrzése és állandó karbantartása fontos és ezeknek a feladatoknak tel­jesítéséről a parancsnokoknak gondopkodniok kell; Az értekezleten résztvevő légoltalmi parancsnokok és aktívák munkájával kapcsolat­ban a légoltalmi parancsnok­ság parancsában köszönetét fe­jezte ki azoknak, akik az el­múlt évben a kiképzési felada­tokat sikerrel oldották meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy a most induló új kikép­zési év feladatait még jobban kell megoldaniok, mint az el­múlt kiképzési évben. A légoltalmi parancsnokság a múlt évben kiemelkedő mun kát végzett parancsnokok kö­zül többeket dicsérő oklevéllel másokat pedig értékes tárgy- jutalmakkal tüntetett ki, illet­ve jutalmazott meg. — SZABÓ-VARRÓ TAN­FOLYAM indult Pécsváradon 25 fővel és orosz nyelvű tan­folyam 15 résztvevővel. Rövi­desen megkezdik a nők aka­démiája előadássorozatot is, amely iránt már eddig is nagy az érdeklődés. ápy, viiss^mvÄinuinuk B PelsMaom u?C"i lakás­ban meglátszik, hogy kényel­mes otthona lehetett M. L.-né- nak, amíg övé volt a konyha, a szoba, a kamra, a fáspince és minden, ami az otthont ott­honná tette. De az az egy szo­ba, ahova bezsúfolódott gye­rekestől, bútorostól, mindenes­től. az egyenlő a börtönnel. Minden a hegyén-hátán. Ott főz, ott mos. ott szárítja a pe­lenkákat, ott tartja a baltát, a fűrészt, a kis tüzelőjét. És ott tartja a két apró gyereket, a kilonchónopos Zolikát és a két és féléves Lacit. Zoli be­teg, i fültfimirígy-gyullndása van. .félő, hogy a nagyobbik is megkapja. — Miért hagyta el a férje? ffcic&it megrdbben, úgylátszik,. nem ezt várta, nem úgy gon­dolta, h$gy erre is szükség lesz, hogy ezt is él kell mon­dania, valószínű, a bíróságra tartogatta a választ. Sírvafakad. Görcsös erővel tartaná vissza a hisztériásán feltörő zokogást, a kis Laci is felsír és két apró kezével Ijed­ten esdekel: Anyu, anyui,.. — Azt mondta... nem kel­lek.,. piszkos vagyok... Akaratlanul is körültekin­tek a szobában. A bútorokon, a szekrény tetején, a befőttes üvegeken, az edényeken, a gye­rekágyon, mindent, még a gye­rekeket és őt Is újra szemügy­re veszem, hogy engesztelő, mentő szót találjak a súlyos vádra. De nincs szükség tapin­tatos vigasztalásra; Hogy nem fényes a padló? Hogy szellő­ző tlen a szoba levegője? Az egyetlen szoba „komfortja” nem hagy Időt a íényesítésre és az ablakot sem igen meri kinyitni a lázas gyerekre. Ha ki'is szellőztet, hamar szagot kap újra a szoba a gőzölgő, száradó holmiktól. — A gyerekekről gondosko­dik-« a férje? — A férjem?... — mint­ha egy pillanatra fény csil­lanna a fakó, kisírt szemek­ben. — A férjem?... — Olyan különös hangsúllyal is­mételgeti, hogy nem lehet el­fogultság nélkül hallgatni. Mint aki rég lemondott arról, hogy így, egyesszám egyes sze­mélyben szóljon arról a fér­firől. aki már három hónapja nem az övé és akihez úgylát­szik mégis van valami köze, ha már így kérdezték: — A férje? Úlra sír. De most már az­zal a nyers, leplezetlen őszinte sírással, amelyet egyszerre tor­zít és szépít meg a mártíram- ság kilátástalansága. Csak azok az asszonyok tudnak így sími, akik elvesztették mind­azt, ami asszony!, hitvesi, női rangra emelte őket. És még­sem sírnak így azok az asszo­nyok, akik „csak” elsiratnak; Megrázóbb ez a férfisírásnál. — A férjem? ... hogyne... persze hogy gondoskodik a gyerekekről,.. Lassanként megtudom, hogy rendszeresen fizeti a tartás­díjat, hogy a fiatalasszony is dolgozik, óvónő vidéken és anyagi gondja nem is lenne, hiszen a tartásdíjból és az ő keresetéből több mint kétezer forinttal egyengeti a hirtelen rászakadt bajt, keserűséget. Aztán képeket, régi "levele­ket vesz elő, pedig nem is kér­tem rá. Idegesen kutat közöt­tük, idetesz néhányat elém. — Ez vidéken készült, még lány voltam... Kertben gyümölcsfák alatt fiatal pár áll és talán nem va­gyok indiszkrét, ha elmondom, hogy ez a kép, kéz a kézben, maga a szerelem. Nem is bíz­ták harmadikra a felvételt, ők maguk állították be időre, hogy még őszintébb, még iga­zibb legyen. — Ez itt újra ón vagyok egyedül, ez pedig ő... a fér­jem. .. Ez meg a kis Zolika, mikor megszületett. Laci, a nagyobbik fiú is beletúr a képekbe és lelken­dezve mutatja az egyiket: — Ez apuka? Hol van apu­ka? ... Áz ő két és féléves ér betoné­ul Pécsi Tudományegyetem orvoskart KISZ-szervezete e héten nyi­totta meg „Nyarunk története" című fényképkidllítását, amelyet az egyetemisták nyári felvételeiből állítottak össze. A mintegy 200 fény­kép többsége a nyári társadalmi munka, a kórházi gyakorlat és a balatonfüredi egyetemi tábor élményeit örökíti meg. Itt közölt'képünk a sátorhelyi táborozás egyik eseményét eleveníti fel. (Foto: Varga Gyula.) — TEGNAP, pénteken dél­után 5 órakor vették át üze­meltetésre a Pécs-budai Élel- miszerkereskedeimi Vállalat dolgozói a Kossuth Lajos u. 26 számú házban átalakított 204. számú csemegeboltot. A boltot önkiszolgáló rend­szerűvé alakítva adják át is­mét rendeltetésének, — MA NYÍLIK MEG a Pé­csi Állami Aruház tündérvá­sára a Hazafias Népfront Ja­nus Pannonius utcai székhá­zéban. A tündérvásáron azon­nal megvásárolhatók a kivá­lasztott gy érmékjátékdk. — SZOMBAT reggel 7 óra­kor új kenyérbolt ^nyílik a Perczel utca 27 szám alatt, vei nem tudja még felfogni, hogyan lehet az a kis szelet keménypapír, az a holt kép az apukája. De azt tudja már, hogy van „igazi”_apuka is, aki mackót, diavetítőt, cukrot vá­sárolt neki valamikor és aki „érthetetlenül” nem jön, nem hoz semmit mostanában. És a levelek? Amiket a ka­tona férj írogatott haza távoli laktanyákból? Illetlen lenne idézni belőle, de nem is mutat meg többet a fiatalasszony, csak az első és utolsó sorokat. Így kezdődnek egytől egyig: „Édes kis Marikám” és így fe­jeződnek be: „Sokszor csókol az, akit Tőled soha senki nem választhat el..." Ilmikor elhagyom a szo­morú lakást, nem tudok sza­badul« a gondolattól:' Aki ilyen leveleket írt, az nem tá­vozhat el örökre. Megírja az még azt a levelet, amely ugyanígy kezdődik és így is fejeződik be. Erre most már eggyel több oka Is van. A ki? Laci, aki nyiladozó értelmévé' „igazi apukát” akar látni és Zolika, aki nagyon rászorul még arra, hogy többet nyújt­son számára az, aki vérének vallja, néhány száz forintos tartásdíjnál. « 6. gy. *■ — GOMBLYUKKÖTŐ gé­pet kapott Nyugat-Németor- szágból a Pécsi Ruha- és Ci­pőipari Vállalat. — TALÁLTAK egy Voghl Menyhért névre szóló, szerző­• déses autóbuszjáratokra ér­vényes igazolványt. Az iga­zolványt szerkesztőségünk tit­kárságán veheti át tulajdo­nosa. — TAKARÉKOSSÁGI an- kétot tartottak december el­sején Szentlászlán. A községi kultúrházban tartott ankéton a község lakóinak átadták a takarékos községnek járó ki­tüntető táblát és díszokleve­let. Az ankét után kultúrmű­sorral egybekötött kérdezz- felelek játékot rendeztek. A műsort a helyi iskola tanulói adták. — NYOLCEZER különböző fajta kiváló minőségű töltő­toll érkezett a karácsonyi ün­nepekre a PIÉRT-hez. — A JÖVÖ HÉT elején érkezik városunkba az első karácsonyi téligyümölcs-szál- lítmány. Egyelőre 20 mázsa mandarin érkezik, — AJÁNDÉKOK csomago­lására mintegy 3000 négyzet­méter fenyőnyomatos csoma­golópapír, valamint ugyan­csak fenyőfával díszített nagy méretű polietilén zacskót ho­zott forgalomba a PIÉRT. Piaci jelentés A szombati piacra 280 mini fejeskáposzta, 38 mázsa kelká­poszta, 12 mázsa karfiol tm *» mázsa karalábé érkezik. A fejes­káposzta kilója minőségtől füg­gően 80 fillér és t forint, a kel­káposztáé 1.20 forint, a karfiolé 2.10 forint, a karalábé 1.80 forin­tos kilónkénti áron kapható. Sár­garépából 37 mázsa, gyökérből pedig u mázsa lesz. A sárgaré­pát 1.20 forintért, a gyökeret 2.8# forintért árusítják. A szombati >iacra 16 mázsa céklát és megfe­lelő mennyiségű feketeretket is forgalomba hoz a MfiK. A cékla kilója 1.80 forint, a fekete reteké Minőségtől függően 1 forint és 1.20 forint. E héten körte Is les*. A körte kilója 8.S0 forint. A földi mogyoró ára, amelyből 20 mázsa lesz, változatlanul 33 forint. Sa- vanyúpaprlkából 80, káposztából 100 mázsa lesz a felhozatal. A savanyúpaprika 8, a savanyúké- poszt 3.20 forintos áron vásárai' ható, Néhány sort idézünk csak M. Lászlóné leveléből: „Kérem, segítsenek rajtam. Még szeptember 2-án elhagyott a fér­jem és azóta együtt él egy gyermekes anyával, aki a férjét hagyta el őmiatta. Itt maradtam két gyermekemmel. Férjem távozása után anyósom beperelt, hogy a lakást hagyjam el, miután a családtagi vi­szonyom megszűnt. A bírósági per még nincs befejezve, de az anyó­som máris elcserélte a lakást a tudtom nélkül. Az új föbérló már be is költözött s azóta én és a gyermekeim csak megtűrt személyek va­gyunk abban az egy szobában, ahová bezsúfoltak. A másik gond a férjem költözködése volt. Amíg én a vidéki munkahelyemen tartóz­kodtam, lakatossal felnyittatta a szobámat és elszállította a konyha­bútort, az edényeket, a téli tüzelőt és más olyan holmit, amire nagy szükségem lenne. Részletesen nem tudom leírni a helyzetemet, mert nincs hozzá lelkierőm. Kérem, jöjjenek ki hozzám, hallgassanak meg, legyenek segítségemre."

Next

/
Thumbnails
Contents