Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-18-01 / 298. szám

I960. DECEMBß Ígéret és valóság Lapunk munkatársai átbön­gészték a Napló 1990. januári, februári és márciusi számait, hogy megvizsgálják: mit ir­tunk ezekben a hónapokban, milyen tervekről számoltunk be az év elején olvasóinknak, mit Ígértek nyilatkozataikban a megye és a város vezetői és mindezekből — immár az év végének közeledtével — mik valósultak meg. I960. JANUÁR 11, Lapunkban hírt adtunk ar­ról, hogy 1960-ban Pécsett egy Új egyetemi városrész építését kezdik meg. A munkát június 16-án, ünnepélyes keretek kö­zött megkezdték. Lapunk jú­nius 16-i számában fényké­pes beszámolót közöltünk róla. A munka azóta is jó ütemben halad. Ugyanebben a számunkban közöltük Papp Imre elv társ­nak a városi tanács mb-elnö- kének nyilatkozatát a város fejlesztésével kapcsolatban. — Idézünk a nyilatkozatból: „Megkezdődött 132 szövetke­zeti lakás építése, melyek majd 1960-ban kerülnek átadásra." Ezek a házak a Jókai utcában épültek s a 132 lakásból 116 elkészült, már be ia költöztek tulajdonosaik. A városi tanács építési és közlekedési osztályá­tól nyert értesülés szerint a 18 lakás is még ebben a* év­ben elkészül, I960. JANUÁR 12. „A Pécsi Bőrgyárban eddig kényelmetlenül, zsúfoltam bo­nyolították le a dolgozók mun­ka utáni tisztálkodását, ruha­váltását. 1980-ban emeletráépí­téssel sor kerül egy 3S0—400 személyes öltöző építésére. Két a gyár női dolgozói veszik majd birtokukba." A bőrgyár igazgatója jelen­tette: „Az öltöző felépítésére ez ideig egymillió forintot for­dítottunk. Az emeletráépítés, a tetőfedés megtörtént, s jövő év márciusában befejeződik az épület belső berendezése is. Azután átadjuk dolgozóinknak a korszeri öltöző, fürdőhelyi­ségeket* Ugyanebben a számtan je­lent meg: ,-Ax idén a komlói Ul-as üzem dolgozói korszerű­sített fürdőt vesznek birtokuk­ba, de Szászváron is ebben az évben kezdődik egy új fürdő építése.“ A Komlói Szénbányászati Tröszt igazgatójáé a szó: „A III-as üzem munkdsfür- dőjét az idén körülbelül egy­millió-négyszázezer forintos költséggel korszerűsítettük. Az épületet magasítani kellett, hogy az eddigi zsúfoltságot és az ezzel járó egészségügyi problémákat meg tudjuk ol­dani. Az úgynevezett ,hengás’ megoldással 250—300 fővel több munkás helyezheti el ily módon a ruháját, vagyis ké­nyelmesebb és higiénikusabb körülmények között az eddigi­eknél. De nemcsak a Ul-as üzemben, hanem Béta-aknán is új fürdő építését kezdtük meg és a szászvári körülbelül hatmillió forintos költséggel épülő új fürdőt is szeretnénk a jövő év folyamán átadni. Esen felül több mint hatszdz- eter forintos költséggel Nagy- mányókon I» korszerűsítettük a munkásfürdőt.“ I960. JANUÁR 14. „Körzeti gyermekorvosi há­lózat létesül PécsettV címmel foglalkozott lapunk a váróéi tanácsnak a körzeti gyermek­szakorvosi szolgálattal kapcso­latos tervével. A tervből azóta valóság lett. Sőt bizonyos vonatkozásban tervtúlteljesítésről lehet be­szélni, miután a tervezett négy körzeti szolgálat helyett a mai napig nyolc tevékenykedik. A gyermekorvosi szolgálat lénye­ge. hogy a körzethez tartozó gyermekeket a születés napjá­tól orvosi ellenőrzés alatt tart­sa. amely kiterjed a gyermek otthonának, környezetének helvszínl vizsgálatára. Alapos­ságára Jellemző, hogy a kör­zethez tartozó gyermekeket egyazon orvos vizsgálja, gyó­gyítja. A körzeti gyermeksz.ak- orvosl hálózat egyelőre a kül­területeken valósult meg, de Ailyamatban van a hálózat \ >vábbl bővítése iSi ...1 I960. JANUÁR 15. „Modern cipőüzem létesül Komlón". Ma már ezt a elmet is múlt időbe kell tenni. A komlói vá­rosi tanács ipari osztályának vezetője ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: „Az építkezés és a berendezés mint egy ötmillió forintba került, melyben a cipőgyártásra be­állított gépek értéke megha­ladja a hétszázezer forintot. Kezdetben mindössze 70—80 pár volt a napi termelés, ma már szalagrendszerben négy­százötven pár kiváló minőségű és választékú cipőt gyártanak". I960. JANUÁR 26. A MOKÉP tervei — címmel arról irtunk, hogy a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat 1960- ban ötmillió mozilátoga- tóra számít, — Megkérdeztük a vállalat statisztikai osztályát mi valósult meg ebből a szá­mításból? A válasz: „Novem­ber 31-ig a megyében 4,834 000 volt a látogatók száma. De­cember végére nemcsak eléri, hanem túl is haladja majd az ötmilliót. Ehhez természetesen hozzájárult az is, hogy sokat fejlődött ebben az évben a mozihálózat. Pécsváradon szé­lesvásznú mozi nyílt, Cseiku- ton, Kővágószőlősön, Püspök- bólyban, Zsibóton, Marócsán, Szilvástanyán, Rádfalván mo­zit létesítettek,’1 I960. FEBRUÁR ti. Újjászületik a pécsi fűtő- ház — címmel ezt írtuk: „A (ütőház felújításával egyidőben körülbelül ötmillió forintos be­ruházással korszerű fürdőt. Öl­tözőket és éttermet építenek. A tervek elkészültek, az épít­kezés még ebbe* ez évben megindul. (,* Ml valósult meg ebből? Bay István, a fűtőház főnöke vá­laszol: „A fürdőt, öltözőt, ét­termet mogábgn foglaló eme­letes épület tető alatt van. Jelenleg a belső szerelési mun kákát végzik. Minden való­színűség szerint a jövő év első felében átadásra kerül. Ami az új fűtőházat illett: felépült, s december 21-én lesz « műszó­ik átadása; Ez nemcsak a mozdonyok korszerű javítási körülményeit segíti elő, hanem a dolgozók is Jobb munkakörülmények kö­zött végezhetik munkájukat." I960. FEBRUÁR 18. Még ebben m esztendőben elkezdik a mecseki tüdősza­natórium építését — címmel megírtuk, hogy a Mecseken egy 300 ágyas tüdőszanatócrki- mot létesítenek. Es atz információnk téves volt, A hiba nem a tüdősza­natórium építésével, hanem a kezdet időpontjával kapcsola­tos. Az eredeti program sze­rint sem 1960-ban, hanem 1961- ben kezdődik az építés. December 9-1 lapunkban be­számoltunk arról, hogy a vá­ros és a megye vezetői össze­hangolták a tüdőazanatőrium közművesítésével kapcsolatos feladatokat. A szanatórium építését a jövő év tavamén kezdik meg és 1963. végére fe­dezik be. I960. FEBRUÁR 20. „Túljutott a kezdeti nehéz­ségeken a hidasi brikettgyár. 90 ezer tonna brikettet gyárta­nak 1960-ban." Hogyan vélekedik err® a brikettgyár főmérnöke. „A kilencvenezer tonnát évi vállalásunk, illetve a terv- teljesítés már a múlté. Októ­ber 18-án fejeztük be az évi tervet és azóta háromszázhet­ven tonna brikettet adunk na­ponta terven felül Mindezek­hez természetesen hozzájárult az erőmüvünk szintén ez év­ben történt üzembe helyezése, amely a brikettgyár és a bá­nya energiaellátásával nagy­ban hozzájárul eredményeink­hez. I960. FEBRUAR 26. A PIK-től nyert értesülé­seink alapján beszámoltunk a sortatarozás állásáról, vala­mint arról, hogy saját erőből 18 épület felújítását tervezik 1960-ra. A sortatarozásról mindenki személyesen győződhetett meg. Szinte megifjodott a Kossuth Lajos utca és még számos más épület is. A felújításból 10 épület befejezést nyert. A terv teljes megvalósítását akadá­lyozta, hogy például az Alkot­mány utca 33., a Doktor Sán­dor Utca 27., és a Zrínyi Utca 9. számú házakat terven felül kellett rendbehozni, mivel élet- veszélyes állapotban voltak. A PIK ezenkívül saját erűből egész sor más munkát Is el­végzett. Többek között: 12 ezer négyzetméter tetőfedést, mint­egy 5 ezer méter esőcsatornát szereltek, 4 és fél ezer mozaik- lapozást és több mint ezer négyzetméter parkettázást ké­szítettek el. I960, MÁRCIUS 22. „Az 1960. évi költségvetést látgyalta meg a megyei tanács rendkívüli ülése." A tanács­ülésen Nagy Gyula vb.-elnök- helyettes ismertette, hogy az 1900-as költségvetés 351 millió 699 ezer forintot biztosit a me­gyei tanácsnak különböző cé­lokra. Ebből az idén újabb tíz községet villamosítanak. A sellyei szülőotthon befejezésé­re, a megye általános iskolái­nak 25 tanteremmel való bőví­tésére fordítandó összeg Is sze­repel a költségvetésben. Ebből az összegből fejezik he Kom­lón a dávidföldl 16 tantermes iskolát, amelyhez az Idén 8 tantermet építenek. Ml valósult meg mindezek­ből? A tervezett tíz köszég he­lyett 11-ben fejezteik be a vil­lamosítást és Sellyén is októ­ber 1. óta teljes orvosi és ápo­lói karral működik már a szülőotthon. A tervezett tante­rem-bővítések Is megvalósul­tak. Sellyén, Beremenden, Har­kányban és Szigetváron négy- négy, Komlón nyolc és Endrő- cön egy tanteremmel növeke­dett az általános iskolák tan­termeinek száma, kb. 13 millió forintos költséggel. • Csak néhány adatot ragad­tunk ki lapunk ez évi első há­rom hónapjának számaiból. Il­letve cikkeiből. Néhány sort idéztünk csak egéaz megyét átfogó ez évi terveinkből, hogy nyomon kövessük, ellenőriz­zük, hol és milyen eredmény­nyel váltották valóra a tervet. A fenti példák nyomán el­mondhatjuk, hogy est es évet is e megvalósult tervek jegyé­ben zárjuk* Pálinkás—Garay Milyen játékot vásároljunk gyermekeinkül Most, I karácsony előtti na­pokban sok felnőtt töpreng ezen a kérdésen. Az üzletek ki­rakataiban szebbnól-szebb já­tékok kínálják magukat. Ilyen­kor a felnőtt is visszaálmod­hatja magát a gyermekkorba és azt a játékszert, ami után vágyódott valamikor, de soha meg nem kapta, most végre megvásárolhatja saját gyerme­kének, és kicsit önmagának is.., A gyermek játék igénye és ízlé­se más, mint a felnőtté. A já­tékkal örömet szerezni, és a gyermek különböző készségeit, értelmét, kézügyességét csak akkor tudjuk fejleszteni, ha fi­gyelembe vesszük a gyermek játókigényót. Hogy milyen já­tékszer okoz leginkább örö­met és milyen játékszer segí­ti elő egyúttal a nevelést, ezt nagymértékben meghatározza 0 gyermek életkora. A villanyvasút nem ad tar­tós örömet a kétéves gyermek­nek, mert ő még a nagy, szí­nes közlekedési eszközöket kedveli (villamos, autóbusz, troli, mentő és más fajátékok) amibe rakodhat, amit tologat­hat és esetleg ő maga is ráül­het, Komoly örömet szerez azonban a villanyvasút egy 9 —10 év körüli gyermeknek, aki a játékban a valóság ki­csinyített mását keresi, akit már érdekelnek a mechanikai összefüggéseik. Játékvásárlásnál általános szempont, hogy minél kisebb a gyermek, annál nagyobb já­tékszert vásároljunk neki. A 2—8 év közötti gyermekek nem tudnak megfelelően ját­szani apró játékokkal, mert kézügyességük nem elég fej­lett és a sikertelenség elveszi kedvüket a játszástól is. Második alapelv, hogy az is­kolás kor előtti időszakban ne tegyünk különbséget a lány és fiú játékszerei között. Az óvo­dában kislányok és kisfiúk egyformán játszanak babával ég autóval. A játékszerei! kiválasztásánál figyelembe kell venni azt is, hogy sok, vagy kevés játéksze­re van-e a gyermeknek. Azok­nak, akiknek kevés a játék­szerük, olyan játékot vásárol­junk, amivel többfélét lehe* játszani. Ilyen például a baba, labda, építőkocka, építő-játé­kok, gyurma, jj Hároméves karig örömét leli a gyermek a mozgás gya­korlásában, ezért szívesen fo­gadja a mozgás tfejlesztő já­tékszereket. Ezeknek a gyer­mekeknek a tologatás játék­szerek a megfelelőbbek. Pél­dául kacsasor, amelyen a kis­kacsák tologatás közben há­pognak, és mozognak, mackó, amely tologatás közben dobol, kalitkás szekér, amelyikben golyók vannak, s ezek tologa­tás közbben zörögnek. Szíve­sen játszanak a kisgyermekek a zenélő dobozzal, a zenélő „kelj-fel” babával. A három—négy évesek szíve­sen játszanak úgynevezett sze­repjátékokat, amivel a felnőttek világát utánozzák. Ebben a korban vegyünk ne­kik kalauzfelszerelést, kedvelt boltosjátékukhoz kis mérleget A szakszerű növényvédelem eredménye: 122 millii forint óvlak meg A megyei tanács növényvé­delmi felügyelője és a Szeder­kényi Növényvédő Állomás szakemberei felmérték, hogy az idén milyen növényi kárte­vők jelentkeztek Baranyában és mekkora területen volt fer­tőzés. Kiderült, hogy ebben az évben 25 féle rovarkártevő, il­letve gomba-kórokozó lépett fed nagyobb területen, s elle­nük 75 és félezer holdon tör­tént egy vagy több alkalommal védekezés. A Szederkényi Nö­vényvédő Államán négy moto­rosbrigádja a kritikus idősza­kokban — hétköznap és vasár­nap egyaránt — szinte megái­értékű terményt Baranyában lás nélkül dolgozott. A nö­vényvédelem eredményességét fokozta, hogy a megye na­gyobb részén gazdálkodó ter­melőszövetkezetek szervezet­ten és szakszerűen végezték a kártevők elleni védekezést. En­nek köszönhető, hogy közel egymillió mázsa gabonát, bur­gonyát, almát, szőlőt, apróma- got, etb. elkerült megóvni, me­lyeknek értéke 122 millió fo­rint. Természetesen történt kár is. Ennek értéke azonban alig haladja meg a növényvédők által megmentett termények és gyümölcsök értékének egy- tSaedót ás adjunk hozzá mémiVI Most már gazdagíthatjuk baállományt is. A bal# kiegészíthetjük székkel, I lal, kis fürdőkáddal, va| sóteknővel. A babaedén? zé már egy-két törékeny bot is vehetünk. adhsW játékokhoz tompa ollót közlekedési eszközök ffié veitek ebben a korban,* vesen játszanak már ll reke6 autókkal, repül motorosokkal is. Kid' nak, kisfiúknak egyarA hetünk kézügyességet f* gyöngyfűző játékot, öss ható képeskockát. Az iskoláskor előtt ált rekek játéka sokszef olyan, mintha munka , ök már nemcsak a ** kedvelik, hanem egy-« tékkockás építkezést rrt szerveznek, türelemmel1 csinálják azt, amit elh# tak. Már tisztában varrt tárgyak tulajdonságaivá már kaphatnak különféA építőt, autóépítőt, a k® dési eszközöknél már I kaphat a fémvonat, ro«1' mes, vagy egyszerű órád zetű. amit önállóan ka# nek. A szabályokhoz w kalmazkodáat elősegítik egyszerűbb társasjáték# képűt lottó és a képet I nó. Az iskoláskor új szaka# lent a gyermek fejlődi* ez megmutatkozik játék is. Játékai tartalmasabb4 nyolultabbá válnak, kább alkotó jellegűek. A' játékoknál mór a baW készítés kerül előtérbe,1 kis kézimunka készlett« hetjük meg őket. A # mellett nagy szerepet W a különféle bábfigurák, f kel színdarabot rendező* konstrukciós játékok ki* fémépítővel Is szívesen * kát játszanak. Az épített gyakat most már mod is kívánják hozni. Vázé* tunk nekik kisebb mote a fémópítő játékok mellj iskoláskorú gyermek » lény, legtöbbet báréi együtt játszik, szeretnék senyezni egymással. Ezt * szolgálják a különféle, W lultabb társasjátékok, 1 lyeknől már nem a v#1! szerencse határozza meg,1 ki a nyertes, hanem 1 ügyességük. A megfelelő módon * tesztet* Játékszerek nert örömet szereznek, de a t mek sokirányú fejlődés#1 nagymértékben elősegítik Múltunkat ismerve, • fejlődés lépéseit figyelemmel kitérve értjük meg iga»An jelenünket « tud unit tájékozódni benne, tu­dunk következtetéseket levonni a jövőre. Felnövekvő városunk kicsiben visszatükrözi ez egész ország fejlődését, de míg un­nak hatalmas arányai lenyom­nak, zavarbahoznak, szükebb hazánkban mindez közelivé, szinte kézzel foghatóvá válik. Általános iskoláinkban ezt úgy hívjuk, hogy lakóhelyi ismeret, és az áj fogalomalkotás legbiz­tosabb alapját látjuk benne. Jelen kis dolgozat sem akar más lenni, min« lakóhelyi is­meret. BESZÉL MÚL' A tőrök elvonulása után a város szinte rammező, a püspök tulajdona. Újra kellett benne kezdeni az életet, újra a céhes kisipar kiépítését, keres­kedelmi összeköttetéseit. Még száz óv sem múlt el és a céhek össze tudják gyűjteni az ötven­ezer forintot — abban az Idő­ben óriási összeget — mellyel 1780-ban megváltják magui»t földesuruk hatalma alól, Pécs szabad királyi várossá lesz. Polgárai most már maguk ural, mentesek a földesümak és a nemes vármegyének jog­hatósága alól. A lélekazám még a tízezret sem érte el ek­kor. Micsoda nyűgnek érezhet­te az a pár ezer polgár a feudális kötöttséget, hogy sza­badságáért ekkora áldozatot vállalt. Az ipart még a hűbéres for­mák között űzik. kisüzemi ter­melés, sajátos háztípusának egy példánya a Flórián u. 8. számú ház. A nemes Jeney család asztalosüzeme volt Jobbról a lakóház, balról a td- begy lebontották részben) az udvar mélyén gazdasági épületek. A mester egy-két segéddel, Inas­sal dolgozott A vagyonosab- . bak lakóházai manzárd kikóp- | zésű emelettel dicsekednek, ’mint például a Ballal u. 24, József u. 1-es szám, s több más. i A XIX. század harmincas éveiben alakulnak az első ma­nufaktúrák. Cukorgyár a Rá­kóczi út és Várady ' Antal u. sarkán (lebontották), szesz­főző, papírmalom, mely a Tettye vízienergiáját használta fel. Leégett és többé nem keit életre. A többit gyorsan el­sorvasztotta a gyarmati hely­zet, az osztrák tőke. Ezzel csak a bőripar küzdött meg ered­ményesen. Nagy hírük volt a pécsi tímároknak már a töriik időkben s most erőteljes fejlő­désnek Indult ez az iparág. Műhelyeik ott sorakoztak a Tebtye-patak mentén. Két ma­nufaktúra épülete ma is áll, az egyik az Ágoston tér—Sor­ház utca sarkán, a másik a Felső-Malom utca 9. számú ház. A tőkés termelés hazai rögbe kapaszkodó első gyökér­szálacskái ezek, de csak igen kis tőkével rendelkeznek s az nem elegendő a gépipari nagy­üzemek kifejlesztéséhez. A kereskedelem képes tett volna nagyobb tőkék össze­gyűjtésére, azonban csak ten- «Wfc mes^!e10 , bták híján. Hátában a Mecsekkel távql az országos forgalomtól, kereske- dÄ gjf«? tarütetn» korláto­zódott. Szekéren folyt a fuv*. rozáa, áru és aaemély egyfor­mán. Egy német teimó- szetkutató Hofmanmszegg Bu­dára akart utazni 1763 őszén. A fuvaros 30 forintért vállalja az utak, de 15 forinttal is meg­elégszik, ha nem az országúton mennek, hanem a mezőkön át, elkerülve a postaállomásokat. A z 1848. márciusi forrada- lom hírét Pécs csak há rom nap hullva, Mohácson ke­resztül tudla meg. Az osztrá­koktól elnyomott kereskedő, iparos és munkás egyaránt lelkes híve Kossuthnak, aki a magyar ipar fejlesztéséért any- nyit dolgozott már. A honvéd seregbe mennek fiataljai, nép­felkelői ott vannak Eszék el­foglalásánál és védelménél. Polgárai jelentős önkéntes pénzadományokkal segítik a honvédő háborút. Pécs követe Bz első népképviseleti ország- gyűlésen azonban a forradalmat fékeanl kívánó középen áH. tuén * déli sereg előtt hódol a város s fi- zeti a hatalmas hadisareot. la­kosságából sok menekült és ío«n^.en a kékszám. Még 1850-ben is csak 15 318 fő ás 1857-ben 17 447. Ez az évtized indítja meg a tőkés termelést Magyarorszá­gon és Pécsett is. Ekkor kez­dik megépíteni az első vasút­vonalakat, de ezek városunkat elkerülik, A DGT ugyan 1857- ben megépíti vonalát Mohácsra, de ebből Pécsnek eleinte sem- nű haszna. A bánya csak ra­ját termékeit és «tnberatt szál­lítja s még legfeljebb a uradalmak terményeit, I Albrecht főherceg a V» egyik főrészvényese. De 9 dolog, a „vaspálya” 1 csak itt volt, a a pécsi P nem rösteüt végig sétálni * ros Pálya utcán (Zsolna? mos u.) Üszögbe, hogy irte » a gőzmasinát, a sok # kocsit és a néhány régi személykocsit. Aztán bet# üszögi kiserdőbe szomját ni • csárdába. Személyi« ma tíz év múlva is csal 32 ezer és csak azután te1 fel, amikor kötelezik a b» hogy oldja fel a korlátozd te álljon rendelkezésére < ínségnek is. 1 867-ben épült meg » —Barcs közti vonali a Déli Vasúttársaság rév#1 zalebb hozta a várost 1 her, mini a fővároshoz. 1882-ben kap közvetlen * köttetési Budapesttel, a« egy magántársaság megél Dombóvár—Szenti őrinc vonalat. Mindkét vasút ' díjszabással szorítja lé kereskedőinek hasznát. A esi vonal forgalma né* "tegwökken, de még fl* az első helyen áH. Nehéz I tői elszakadni. Mégis őri#* lentősége van a fővárossal összeköttetésnek. külöf szellemi téren, kulturális csolatatnk megerősödni ország szívével. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents