Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-18 / 272. szám
NOVEMBER IS. NAPIC 5 Védekezzünk a gabonafutrinka lárvája ellen! öröm végignézni a szépen élmunkált talajú és egyenletesen kelő vetéseken. Annál lesúj tóbb látvány, ha az egyébként jól kelt, egészséges vetés különböző rovarkártevőknek vált martalékává. Jelen esetben a gabonafélék egyik legveszedelmesebb és gyakran figyelmen kívül hagyott kártevőjéről, a gabonafutrinka lárvájáról, — népiesen csócsároló •— lesz szó. Ahogy az őszi gabonafélék a kedvező időjárás következtében sorolni kezdenek, ott les- kelődik a szépen kikelt növénykékre a csócsároló. Maga a kifejlett bogár, (mely 14—16 mm nagyságú, szurokfekete íedőszámyú, domború testű) nem tesz lényeges kárt, csupán az érett gabonaszemeket rágja meg és lábával azokat a kalászból kiforgatja. Sokkal nagyobb a lárvák kártételének jelentősége, A lárvák kártéte lére és életmódjára a következők jellemzők: a lárvák a talajban felszínig futó függőleges Járatokat (aknákat) készítenek és abba húzzák be a gabonanövényeket — később csak az alsó leveleket — melyből a lágy, nedvdús részeket kiszopogatják, csó- csárolják. A visszamaradt rostokat kócszerűen össze- gyömöszölve meghagyják. Az így megtámadott növény hamarosan elpusztul. A gabonafutrinka nősténye tojásait nyár elején főleg a gabonatarlóra rakja, előszeretettel a keresztek alá. Ezért a lárvák kártétele az őszi gabonafélék kelésével szinte párhuzamosan bekövetkezik. Ha az őszi gabonát, őszí kalászos tarlójába vetettük, akkor a keresztek helyén kl- sebb-nagyobb foltok jelzik a kártevőik jelenlétét, ha a szomszédos tábla volt őszi kalászos, akkor a tarlóba na- , köti tojásokból kikelt lárvák — különösen a már zöldellő tarlóhántás után — a tábla szélétől befelé haladva pusztítanak. A csócsároló a tél beálltáig károsít, majd a koratavaszi felmelegedéssel újra pusztítani kezd, egészen a gabona szárbaszökéséig. Tehát a csócsároló adott esetben igen komolyan veszélyezteti az őszi kalászosainkat. Régen rossz gazdának tartottuk azt, aki a csócsároló részére vetett, ma pedig rossz tsz-elnök, (de inkább agro-' nómus) az, aki tétlenül sorsára bízza a veszélyeztetett őszi kalászos vetéseit — népünk kenyerét. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a csócsároló fertőzés időben való felismerése. Feltétlen és időben alkalmazzunk HCH-s porozást, melyből kh-ként motoros vagy kézi porozáshoz 25 kg szükséges. A porozás megkezdése előtt 24, illetve 12 órával a községi vagy városi tanácsnál a védekezést a méhek védelme érdekében be kell jelenteni. A csócsároló elleni védekezést a növényvé dő állomás a termelő terhére, ha azt Időben bejelentik, pár nap alatt élvégzij Horváth Miklós a Szederkényi Növényvédő Állomás igazgatója Negyvenezer rfidli és 50 000 pár koicsolya A gyermekek kedvelt téli Járműve: a ródll, már nem hiánycikk, a boltokban 40 000 különböző méretű la- és fémszánká várja a vásárlókat és az idén a tavalyinál tBbb gyermek- sítalp között Is válogathatnak. Télre országszerte Összesen *0 000 pár felnőtt- és gyermek- / korcsolyát hoznak forgalomba. A minden évben igen keresett, külön korcsolyaclpőkböl sajnos az ipar még mindig keveset «yárt, ügy, hogy az Idén sem lesz elegendő a boltokban. 81- cipőből viszont több, mint 3000 párat szerzett be a kereskedelem, ami bőven fedezi az Igényeket. Téli sportruházati cikkekből a tavalyinál Jóval több van az üzletekben. Csupán téli gyapjú sportpulóverből 25—30 ezret hoznak forgalomba. 81- nadrág, korcsolyazokni és bundáé kesztyű szintén van elegendő. KASPAR — Kaspar Zlingok! —* tnu- atkozott be a nagyharsányi tóbányában egy magas, erős, nosolygóarcú fiatalember. A tőbánya vezetői csak a nevét btették és azt, hogy Csehszlovákiából jött. Kaspar Zlingok 4tta a meglepődött arcokat: — Ponyemajtye paruszki? i— kérdezte. A válasz nem volt. — Sprachen sie deutsch7 Ez a kérdés már célba talált. Bocik Antal művezető németül válaszolt. Es ettől kezdve ő volt két hónapon keresztül Kaspar Zlingok tolmácsa. Persze közben váltótársa is akadt, Tóth László mérnök, aki a Szovjetunióban szerezte meg mérnöki diplomáját és így jól beszélt oroszul. Két hónapig dolgozott a nagyharsányi kőbányában Kaspar Zlingok és két hónapi munkája eredményeként elindult, dolgozni kezdett az első E—25-ös villamos kotrógép, amelynek markolója egyszerre két és fél köbméter követ önt a dömperbe. Két hónap hosszú idő. Kaspar Zlingok összebarátkozott a munkásokkal, eljárt velük televíziót nézni, beszélt nekik az otthoni eredményekről, mesélt nekik Franciaországról, Svájcról, azokról az országokról, amelyektzn mint szerelő megfordult. Megszerette a nagyharsányiarcat és a nagyliarsánylak megszerették őt. Amikor másodszor jö t vissza, hogy összeszerelje a másik baggert is, «'«.'tor mór magyarul köszönt. Mer tanúit magyarul. De nemcsak 6 tanult a magyaroktól, hanem a magyarok is sokat tanultak tőle. Az első baggert még kéf hónap alatt sikerül! összeállítani, a másodikkal rrár két hét‘alatt elkészült mert az első össze szerelésénél megtanltot'a a melléje beosztottakat a szerelésre. Amikor fent jártam a bányában li Kaspar Zlingokot kerestem, azt mnnd'dk: — Két nappal ezelőtt ment ti. Miért nem jött korábban! , Kaspar Zllngokkai már nem találkozhattam személyesen, de láthattam működésben azokat a hatalmas kotrógépeket, amelyeket a csehszlovák munkásosztály küldött a nagyharsányi bányászoknak, hogy ezzel is könnyebbé váljék a munka. Láttam ezeket a kotrógépeket és az egyiknek az elejére nagy piros betűkkel, minium- festékkel mázolva ezt írták: „Kaspar”, Egy név, amely többet jelent annál, hogy ezt Kaspar Zlingok csehszlovák szerelő állította össze, egy név, amely a két nép közötti barátságot fejezi ki egy emberen, Kaspar Zlingokon keresztül Eredményesen do'gozikaüaldex manyar—lengyel vegyes vállalat első üzeme Varsó (MTI). Október 29- én Czottner Sándor nehézipari miniszter ünnepélyesen felavatta a HALDEX magyar— lengyel vegyesvállalat .első üze mét Azóta a sziléziai Michel- bánya közelében magyar szabadalmi eljárás és a magyar gépek segítségével naponta kétezer tonna meddőből 200 tonna szenet és sok más értékes nyersanyagot választanak ki. Az így előállított szén önköltsége tonnánkint 100 zloty. Sziléziában 637 hektárnyi te rületen 100 millió tonna izzó és füstölgő anyagtömeg, a bányák mélyéről felhozott úgynevezett meddő-kőzet óriási hegyeket alkot. Ebből az eddig hasznavehetetlen anyagtömegből évente 15 millió tonnát hasznosítanak az új üzem révén, i Jövőre három, a későbbi ívekben további hét HALDEX üzemet indítanak be, Valamennyi naponta kétezer1 tonna meddőt dolgoz majd fel* Az őszi monkáklioz szükséges műtrágya 95 százaléka már a baranyai termelőszövetkezetekben van Baranyában a kenyérgabonának körülbelül egy harmada még ezután kerül a földbe. A késői vetés miatt az idén fokozottabban van szükség műtrágyázásra. Ezért a Műtrágya Értékesítő Vállalat pécsi ki- rendeltsége meggyorsította az őszi munkákhoz szükséges műtrágya szállítását. Jelenleg a megrendelt mennyiség 05 százaléka — összesen 810 vagon kálisó, Illetve foszfor és nitrogén műtrágya — már a termelőszövetkezetekben van. Holdanként átlag másfél mázsa műtrágyát szórnak ki a vetésekre a szövetkezeti gazdák, hogy ezzel is gyorsítsák a növények erősödését és bokroso- dását. A mostani őszön egyetlen olyan terme lőszö vetkezel sincs már a megyében, amely ne használna műtrágyát az őszi munkákhoz. Még külön 135 vagon műtrágyát kapnak az értékesítési szerződést kötött közös gazdaságok. Olasz búza termelésére 70, kukorica eladására 50 és burgonya eladására 100 termelőszövetkezet szerződött Baranyában, s ezek számára is már javában folynak a műtrágyaszállitások. Sokoldalúan segítik a termelőszövetkezeteket a baranyai állami gazdaságok Baranyában immár hagyománya van az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek közötti hasznos együttműködésinek, amely főleg az egymás munkájának segítésében nyilvánul meg. Például a termelőszövetkezetek tagjai közül több százan segítették a megye állami gazdaságait olyan munkákban, amelyeket csak kézi erővel lehetett végezni: a borsó szedésében, a komló betakarításában stb. A gazdaságok, noha maguk is megvannak szorulva az őszi munkákkal, mégis találnak módot arra, hogy viszonozzák a szövetkezeti gazdák segítségét A Beremendl Állami Gazdaság például Szuper-Zetort és jérvasilózót bocsátott a helybeli Dózsa Tsz rendelkezésére, amely így tagjait másutt tudta foglalkoztatni. A gazdaság főagronámusa, Renner Tibor, szívesen megosztja tapasztalatait a környékbeli termelő- szövetkezetek vezetőivel. Az egyik szomszédos közös gazdaságban például probléma volt, hogy milyen sorrendben történjen a betakarítás. A főag- ronómus javaslatára a tagok úgy határoztak, hogy előbb a burgonyáit és a cukorrépát szedik fel, mivel annak árt a fagy, míg a kukoricát a betakarítás végére hagyják. A Görösgali Állami Gazdaság igazgatója, főagrqpómusa és az üzemegységvezetők kilenc környékbeli termelőszövetkezet munkaszervezéséhez nyújtanak rendszeres gyakorlati segítséget/ Emellett a nélkülözhető gépek közül a kls- dobszai és a tótszentgyörgyi tsz-oknek ekét, az almamellé- ki, a merenyed és a nemeskei tsz-eknek a cukorrépa behordd sához pótkocsit, az almamellék! szövetkezeti gazdáknak pedig még vetőgépet és szártépő t is kölcsönzött az állami gazdaság. Görösgalon mindössze pár. napra való vetési munka van még és utána a gazdaság vetőgépeinek egy részét átirányítják a megszorult termelőszövetkezetekbe. A megye állami gazdaságai az utóbbi években 40 jó szakembert adtak át a termelőszövetkezeteknek, ahol ezek elnökként vagy agronómusként működnek. A volt állami gazdasági szakemberek — nagyon helyesen — kihasználják kapcsolataikat, s számos dologban kémek és kapnak is segítséget korábbi munkahelyüktől. A pécsváradl járásban például §t termelőszövetkezetet irányítanak olyan szakemberek, akik a Zengőaljai Állami Gazdaságból kerültek oda. 200000 palack-, 5000 hektó hordósbor szilveszterre Még hosszú hetek választanak el karácsonytól és szilvesztertől. Sokan már most tervezgetik, mivel lepik majd meg szerelteiket, hol töltik a szilveszter estét. Azt minden«, természetesnek veszi, hogy ar ünnepi ebédet, vacsorát egy- egy pohár jóféle itókával Is leöblítheti. A szilveszter meg egyenesen elképzelhetetlen koccintás nélkül. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy honnan kerül az asztalukra a bor. milyen hosszú utat jár meg. hogy téli poharakkal köszönthessék az új esztendőt-. Nem. is kell ezen törnie a fejét senkinek-, hiszen a Mecset- vidéki Állami Pincegazdasag dolgozói, szakemberei és vezetői mindent elkövetnek, hogy az ünnepekre elegendő jó bor álljon rendelkezésére a megye lakosságának. Ezért készülnek már most, november közepén a karácsonyra. A pincegazdaság hordóiban megerjedtek a mustok. Kristály tiszta bor lett azokból. Must már nem kerül egy hordóba sem. A termelőszövetkezetek és egyéni termelők is az új bort szállítják a pincegazdaságnak. A szerződéskötések meghosszabbításával számos tsz és egyéni termelő jelentkezett, aki a szüret előtt nem kötött szerződést a termelésre és most méstis átadja borát a pincegazdaságnak. A pincegazdaság karácsonyra és szilvesztere mind a íordos, mind a palackozott borokból nagy mennyiségű és választékú borokat ad át. Az ünnepekre 5000 hektoliter hordós és kétszázezer üveg palackozott bor várja a vásárlókat. A borok között ó- és újborok kerülnek az asztalokra. Tizennégy fajta borból válogathat a lakosság. Akinek úgy tetszik fehéret, akinek pedig a vörös jobban ízlik, azt lhat. Lesz majd villányi, burgundi, szekszárdi kadarka. A fehér borok kedvelői pedig az újdonságnak számító siklósi fehér mellett megtalálhatják a már jól ismert mecseki rizlinget és a többi fajta fehér bort is. Az olcsó, asztali és pecsenyeborok sem ‘hiányoznak majd a választékból. És a minőség? Bár az idén a közepesnél valamicskével gyengébb a borok minősége, mégis van kiemelkedően jó bor is. Villányban a rossz időjárás ellenére Is kiváló minőségű bort termeltek. A villányi termelőszövetkezet a jó boraiból még a szerződésen felül is ad nyolcvan hektó burgundit és cabemet vöröset a pincegazdaságnak. Éppen a napokban ajánlották-fel átvételre ezt a mennyiséget. Hillebrand A „százszemű" orvos .// Több mint egy esztendeje működnek megyénkben az „egészségügyi állomások”, mégis igen keveset tudunk működésük céljáról, eredményeiről. Pedig azt sem mondhatjuk, hogy kezdeitl stádiumban lévő intézményről van szó, hiszen a Pécsi Porcelán- gyár, a Sopiana Gépgyár és a Dohánygyáron kívül a Be- remendi Állami Gazdaságban, a Cementgyárbán és a Szigetvári Konzervgyárban, sőt a Cipőgyárban is esztendőre tekint viasza ez a mindenféle szempontból figyelemreméltó kezdeményezés. Megalkotója, ár. Miskdczy Vilmos megyei üzemi főorvos, a Sopiana Gépgyár üzemi orvosa nagy ügyszeretettel, tüÉpítőtábor a műteremben A hűvös őszt eső belecsap az ember arcába, kerülgetni kell a tócsákat és igyekezni a cél felé. A meleg, kedves műterem egészen más. itt nyár van. Nem, nem a kályha melege varázsolia vissza, hanem a színek. A műterem közepén az állványon egy kép. Azt nézem. Eltűnik a kép rámája, közelebb kerül hozzám a vászon. Cuppog a latyakos sár a csizmák alatt, a mozdulatlan fiatalok megmozdulnak, feszülnek az izmok. fürgén jár az ásó és a lapát. Alaki’1 a csatorna. Eszembe jut Pintér Andris. Pataki Laci és a többi vidám fiatal diák. akik ott voltak a nyáron a Karasica mellett. Ásóval és lapáttal töltötték a nyári szünidő egy részét, hogy többet teremjen a föld szőkébb kis hazánkban. Baranyában. Most azok a fiatal diákok, akik Összesen hat és fél kilométer hosszú csatornát. ástak a nyáron, újból a tankönyvek íölé hajolnak, liehet, hogy éppen kitekintenek az ablakon. amelyet csapkod a víz és eßv pillanatra eszükbe jut a meleg napsugár. A tenyerekről a bőrkémén védés is lesimult Hol van már az a nyár. a tűző nap? A vidám munka, az alakuló csatorna? Itt! Itt van a tábor a műteremben. Itt vannak a fiúk, itt a csatorna és a szerszámok, a zászlórú- don fú jdogália a szél a nemzetiszínű lobogót kötél feszül a sátor sarkánáL Egymásután kerülnek fel az állványra a képek, amelyek a nyári vázlatok után beértek, mint a gyümölcsök. A képeket nézem, s közben hallgatom Kelle Sándor festőművész és Vári Miklós táborparancsnok beszélgetését A tábor életepedig megelevenedik a vásznon, s közben az is. hogy a festőművész hogyan került a táborba. Embert és tájat keresett, mert ezt a kettőt szereti a legjobban. Ügy volt először, hogy valamelyik állami gazdaságba. vagy tsz-be látogat el a nyáron. Aztán a főiskolai hallgatók említették a nvéri építőtábort a Karasica mellett. Elekor úgy dömtöjt Kelle Sándor, hogy ő is elmegy a fiúkkal Magyarbólvba Hány napra? Egyrekettóre? Az kevés lesz. Egy egész turnus idejére, két hétre, úgy leime jó. Lehet-e? Lesz-e hely, lehetőséig? Segített a megyei KlSZ-bizott- ság és am 111 or a főiskolás fiúk „bevonultak” a táborba és a tankönyvek he-. lyett az ásót és a lapátot forgatták, akkor Kelle Sándor is velük tartott ecsetjével és vásznával^ Hogyan érezte magát a fiatalok között? A tábori életben? Mit jelentett az a két hét? Amit keresett, azt megtalálta. mert ott együtt volt mind a kettő: ember és táj. Ismerős szép baranyai táj és ismerős emberek, a főiskola hallgatói. S hogyan érezheti magát az ember a fiatalok között? Kelle Sándor úüv írta be a naplójába, hogy élete legszebb két hete volt Maga is húszéves lett ezekben a napokban. Úgy élt, mint a tábor többi lakója. Reggel korán kelt a aztán irány a csatorna, a munkahely. Este a parancskihirdetésnél is- meg volt a helye a felsofakozott „egysegek” jobbszámyán. Örömmel veszi elő és a táborban 1 ' . Mr vázfetot és fényképet A kérdésekre a választ talán akkor adta me« Igazán, amikor ennyit mondott: — A tábori élet szépségeit igyekeztem bemutatni, azt hogy mi minden szépség van- az ember életében. Nagyon hatott rám a tábor, művészetemre. további munkámra. Nem zárult le ez az út előttem. tovább szeretnék ezen haladni a lövőben Is. célom, keresni az újat benne, még. mélyebbre hatolni. Szeretnék jövőre is ott lennj a fiatalok között KlSZ-táborban, A képek lekerültek az állványról, ott sorakoznak egymásmelleit körbe a műteremben. Nemsoká ra mindenki láthatja majd a tárlaton Plat- ti György és Horváth Olivér képei mellett Kelle Sándor áfát alkotott új formájában. kompozícióié ban. színeiben. Olyan sorozat került ki magyarbóiyl építőtáborban a művész ecsetje alól. amelv megállja a helyét a legszigorúbb mérték előtt te; relmes munkával építette ki és építi tovább megyeszerte a rendkívül hasznosnak mutatkozó intézményt melynek alig egy év alatt nemcsak megyei, nemcsak országos, hanem nemzetközi viszonylatban is jó híre kelt Ennek eredményeként a jövő év májusában Párizsban sorra kér ülő munkavédelemmel kapcsolatos nemzetközi kongresszusra meghívót kapott a megyei üzemi főorvos, ahova a téma egyik előadójaként utazik ki. Ml is a rendeltetése az üzemi egészségügyi állomásnak? Röviden megfogalmazva a műszakiak, illetve az üzemi dolgozók aktív bekapcsolása az üzemi munkásvédelembe. (Balesetelhárítás, egészségvédelem.) Vagyis arról van szó, hogy az üzemi orvos a dolgozók közreműködésével a műhelyekben előforduló munkásvédelmi problémákról azonnal tájékozva legyen, vagy ahogy mondani szokást minden műhelyben ott legyen az üzemi orvos füle és szeme. De hadd mondja el helyettünk dr. Mls- kolczy Vilmos, az intézmény megteremtője: — Ezt a «százszemű és száz- fülű” üzemi orvost úgy értelmezzük, hogy minden műhelyben felkérjük a legaktívabb munkást, akinek az lesz a feladata, hogy a munkája közben észlelt hiányosságokat ne- csak közölje az üzemi orvossal, hanem a hiba kijavítására tegye meg a lehető legjobb javaslatot Négy műhely (tehát négy egészségügyi állomástag) képez egy egészségügyi állomást, melynek parancsnoka a műhelyekhez tartozó elsősegély nyújtó. Az egészségügyi állomás tagjai kiképzésben részesülnek, eligazítást kapnak az egészségvédelem alapfogalmairól, hogy ezáltal is eredményesebb legyen a közreműködés. S az ilymódon kioktatott munkásokkal, műszakiakkal, havonta, kéthavonta rövid megbeszéléseket tartunk, amikor előadják észrevételeiket, javaslataikat melyeket írásba foglalunk és az intézkedésekről minden esetbén értesítést kapnak. Ilymódon számos egészségvédelmi problémát oldottunk meg nemcsak a Sopianában. hanem a megyében működő más üzemekben is, ahol egészségügyi állomásokat létesítettünk. Egy éve működnek az üzem- ríészségügyi szolgálat e fontos állomásai és elmondhatjuk, hogy az üzemi balesetelhárítás és egészségvédelem terén egyre biztosabban, egyre eredmé- nve*ebben betöltik hivatásuk ;-t.
