Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-18 / 272. szám
4 NAH rt I960. NOVEMBEH Megnyitották a népek barátságának egyetemét Moszkva (MTI). Több mint félszéz ország fiataljai töltötték meg csütörtökön délután Moszkvában a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokát: Itt tartották In'": a népek barátsága egyetemesek ünnepélyes megnyitóját. A megnyitó elnökségében helyet foglalt Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Vorosilov, a Legfelső Tanács Elnökségének tagja, Gromiko külügyminiszter, Nyeszmejanov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke, Pavlov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára, valamint a szovjet társadalmi és kulturális élet számos neves személyisége, sok meghívott külföldi vendég, Az ünnepélyes megnyitón megjelent számos ázsiai, afrikai és latin-amerikai állam moszkvai diplomáciai képviseletének vezetője, Rumjancev, a népeik barátsága egyetemének ‘ rektora megnyitó szavaiban hangsúlyozta: ez az új Intézmény Hruscsov személyes kezdeményezésére született, a szovjet kormány határozata alapján jött létre, Elmondotta: az egyetem címére igen sok üdvözlet érkezett külföldi társadalmi szervektől, neves személyiségektől, államférfiaktól, tudósoktól. Táviratban köszöntötte például a népek barátsága egyebemének megnyitását Nehru indiai miniszterelnök, Sukarno, az Indonéz köztársaság elnöke, Dorticas, s Kubai Köztársaság elnöke, Radhakrisnan, az Indiai Köztársaság alelnöke, Sekou Tou- ré, a Guineái Köztársaság elnöke, BandaranaBce asszony, Ceylon miniszterelnöke, Norodom Szihanuk kambodzsai államfő és sokan mások, Rumjancev megnyitó szavaiban rámutatott: a népék barát sága egyetemének létrehozatala azt a célt szolgálja, hogy segítséget nyújtson a szabadságukat, függetlenségüket nemiég elnyert ázsiai, afrikai, latin-amerikai országoknak saját nemzeti értelmiségük kialakításához, Az egyetem rektora befejezésül köszönetét mondott a szovjet kormánynak ég személy szerint Hruscsovnak, a népek barátsága egyetemének megteremtésében nyújtott segítségéért. A szovjet Himnusz elhangzása után az egyetem alapító szervei nevében Nyina Popova mondott ünnepi beszédet. A moszkvai Lomonoszov egyetem üdvözletét Petrovszklj professzor, az egyetem rektora tolmácsolta. Ezután a megnyitó ünnepségen megjelent külföldi vendégek szólaltak fel. Az egyetem diákjai nevében Oxunde nigériai fiatal mondott szívből jövő köszönetét a Szovjetun ó kormányának, népének azért a segítségért, amellyé: sok ország fiainaik lehetővé tette a tanulást. Hosszan tartó tapssal fogadták az ünnepség résztvevői, amikor N. Sz. Hruscsov melegen megölelte a nigériai diákot. Percekig zúgott a taps, amikor Hruscsov lépett a szónoki emelvényre Drúzsba — barátság! — kiáltásokkal köszöntötték a külfödi fiatalok a szovjet kormány elnökét. Hruscsov bevezető szavaiban köszöntötte a megjelenteket a népek barátsága egyetemének megnyitása alkalmából. Hangsúlyozta; a szovjet kormány azért hozta létre a népek barátságának egyetemét, hogy az ázsiai, afrikai, latinamerikai dolgozók családjaiból származó gyermekeknek lehetőséget teremtsen a tanulásra, a fesófokú szakképzettség megszerzésére. Ezeknek a fiataloknak főfeladatuk, hogy szolgálják országuk, népűk haladását, fejlódését, gazdasági kulturális fellendüléséit Utalt arra, hogy napjainkban megdől az imperializmus rendszere, a volt gyarmatokon új és új államok jönnek létre. Csupán Afrikában 16 új ország született meg a közelmúltban. „Szilárd meggyőződésem, hogy rövid Időn belül valamennyi gyarmati nép kivívja szabadságát, függetlenségét1* — állapította meg a szovjet kormány elnöke, Hruscsov beszéde további részében hangsúlyozta: a fiatal, függetlenségüket nemrég elnyert népek számára fontos kérdés saját nemzeti értelmiségük kialakítása. A Szovjetunió ezért nyújt segítséget ezeknek az országoknak nemzeti értelmiségük megteremtésében, átadja saját tapasztalatait, A szovjet kormányfő kijelentette, a kapitalista országokban egyesek megpróbálják úgy feltűntetni a Szovjetunió 3 lépését, hogy csupán valamiféle újabb „fogásról” van szó. A szovjet kormányfő rámutatott: a szovjet emberek sen kire sem akarják rákényszeríteni meggyőződésüket. „Ha valaki tudni akarja, én nem titkolom: kommunista vagyok; meggyőződésem, hogy a leghaladóbb ideológia a marxista ideológia” — mondotta Hruscsov, majd hangsúlyozta; ha az egyetem diákjai közül valaki arra a meggyőződésre Jut, hogy ez az ideológia megteled számára, a szovjet emberek nem fognak ezért megharagudni. De akkor sem keserednek el, ha a diákok nem lesznek kommunisták. Csupán azt akarják, hogy becsületet emberek legyenek, akik megszerzett tudásukat népük javára használják fel Hruscsov kiemelte: a kommunisták legszentebb kötelessége népük önfeláldozó szolgálata. A kommunisták szeretik népüket, szeretik a dolgozókat, mindent megtesznek érdekükben. Ezt várjuk az egyetem hallgatóitól is — folytatta Hruscsov. Önöknek segíteniök kell szüleiket, testvéreiket, egész népüket abban, hogy klvivják boldogságukat — a boldogságot nem csupán saját maguk, hanem egész népük számára kell megteremteniök. Ml keveset kérünk önöktől — csupán azt, hogy szdrgalmasan ta nuljanak. Hruscsov beszéde végén fed olvasta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak az új egyetemhez intézett üdvözletét. A Központi Bizottság és a szovjet kormány sok sikert kíván a népek barátsága egyetem hallgatóinak a tudomány elsajátításában, ab ban, hogy tudásukat népeik, országaik gazdasági és kulturális fejlődése Javára használják fel. A szovjet kormányfő hatalmas lelkesedéssel fogadott beszéde végén éltette a népek közötti barátságot, a békét Rumjancev, az egyetem rektora átadta a szovjet kormány főnek azt az emlékérmet, amelyet az egyetem megnyitása al kaiméból készítettek ed. A gyűlés résztvevői hosszú perceken át zúgó tapssal köszöntötték az ünnepélyes pillanatot a népek barátsága egyetemének megnyitását (MTI) Mobu’u „ka’onai díszszemlét“ rendezett Leoio!dvl!le-ben Leopoldville, (MTI) Mint nyugati hírügynökségek jelen tik, Mobutu ezredes zsoldos ka tonasága csütörtökön délelőtt, díszszemlét rendezett Leopoldville központjában, azon a címen, hogy „megemlékeznek e cét világháború halottairól.“ Ennek ellenére nyugati tudó sítók egyáltalában nem titkolják, hogy Mobutu „erejét akarta fitogtatni” a mintegy kétezer főnyi katonaság felvonultatásával. A „katonai díszszemlét” Mobutu személyesen „fogadta”, mellette foglaltak helyet az ENSZ kongói parancsnokságának rangidős tisztjei — köztük a kanadai Van Horn tábornok és az Lndiai Rikhye dandártábornok — és a nyugati hatalmak diplomáciai képviselői. Mint a Reuter tudósítója hangoztatja „a katonai díszszemlén a várakozással ellenlétben — ENSZ csapatok nem vettek részt.” A „díszszemlét" végignéző tömeg jelentős része ellensé ges hallgatással fogadta a hel> színre érkező Mobutut, sőt ígér sokan az öklüket rázták felé je. Az AP tudósítója sokat- mondóan kidomborítja a puccsista Mobutu ezredes. és a kongói ENSZ-parancsnoksáa rangidős tisztjeinek „első együttes nyilvános szereplését" és abban annak jelét látja, hogy „lehetőség nyílik Mobutu és az ENSZ kapcsolatainak megjavulására.” ■*> Adenauer a pána közlierárásá! kérte az Egyesült Államok politika,ána:< kialakításában — írja egy frawia lap Párizs (ADN) A Paris Jour című francia lapban Genevieve Tabouis újságírónő leleplez egy titkos jegyzéket, amelyet állítólag Adenauer kancellár intézett a pápához és amelyben a pápa közbelépését kérte Kennedy új amerikai elnöknél, hogy folytassa az Ei- senhower-kormány eddigi politikáját. Ugyanakkor, amikor Adenauer olyan kijelentéseket tesz, amelyek izgalmat kelte nek Párizsban — írja Genevieve Tabouis — emlékiratot küld a Vatikánba Kennedy megválasztásával kapcsoLat- 1 ben. A jegyzékben nyomatékkai felhívja a figyelmet arra, hogy esetleg David Bruce-t, az Egyesült Államok volt bonni nagykövetét akarják kinevezni új külügyminiszternek. A jegyzék nem kevesebbet követel, mint Adenauer ellenőrzését az új amerikai kormány politikája felett. A francia újságírónő erről a következőket írja: „A szövetségi kancellári hivatal felkéri a Vatikánt, vesse latba minden beEz év őszén a Wall-Street nem egy pénzembere szenved álmatlanságban. Ez nem is csoda. A tőzsdékről érkező jelentések világosan arra mutatnak. hogy a dollár megingott. Egyes szakértők kijelentették, hogy a devalváció — a dollár árfolyamértékének csökkenése — elkerülhetetlen, ha nem azonnal, úgy bizonnyal a következő két évben. A londoni pénzpiac- forgalma arra mutat, hogy az üzletemberek igyekszenek megszabadulni a dollártól és aranyat vásárolnak. Október 20-án Londonban hirtelen emelkedett az arany értéke és unciánként túlhaladta a 36 dollárt, másnap pedig már 40 dollárra emelkedett. Ez után az arany ára lóval a 38 dolláron felül megszilárdult. Az arany értékének emelkedése annak a ténynek tudható be. hogy az USA 1958. évi 22 milliárd dollárnyi aranykészlete I960, őszén 18,6 mllliárd- ra csökkent. Egy kanadai bankár szavai szerint az USA aranykészlete „tovább olvad, m'nt a májusi hó”. Mi az oka e fejleményeknek és ml előzte meg őket? A dollárnak a kaoltallsta tábor keretében mindeddig különleges helyzete volt. me!vet a világ minden táláról felhalmozott to*t M'* vr»1t A7 hniy n\ flíMn i*v»H tfthS irrtílt fi f«»1° AZ tt#!* ^ -n, fvv* bo<*v py '»♦TV»- A* fr»rrp©1fS1rr^vfi tfibbi TWtn«"* tfrrm^lé1■’*'nvnÉiréb — Nagv-Britinnia. Franciaország és más államok az USA adóA dollár aranyválsága A nyugati valuták időszerű problémái sai voltak. Pénznemeik árfolyamát a dollár szerint állapították meg, sőt bátran mondhatjuk, hogy a kapitalista valutarendszer a dollár aranyra- váltásán alakult. Az angol fontot, a francia frankot és más pénznemeket fokozatosan gyengített az infláció, amelyet elsősorban a fegyverkezési kiadások idéztek elő. Sőt néhol a devalváció is bekövetkezett.' Az USA pénzügyi köreinek e fejlemények kapóra jöttek, mert minden idegen devalváció még szembeszökőbben emelte ki a dollár egyeduralmi helyzetót. Azok az ideiglenes előnyök, amelyeket a devalváló kapitalista országok nyertek, kiviteli áraik leszállításával rendszerint jelentős gazdasági nehézségekkel, a többi között a kivitel ós a termelés drágulásával Jártaik. Természetesen a dollár Is Jelentősen elértéktelenedett, vásárló ereje 1939- től több mint 50 százalékkal csőkként. Ez a tény azonban nme lutott kifejezésbe n devalvációban A.Z amerikai feftV- verkezásl Id-dá-ok egyre növe- k^d'e'e és ez-«l kancsola'Knn p- gTmtkrd ámk Is nrndVrt* trk m'"d a hM»ő ptneon, mind a kölkpreifcMoVntfeen. A kanltaliita országok edven löt len fellédé#® következtében a legutóbbi években gyengült az USA versenyképessége n kapitalista piacokon, mégpedig a nyugat-európai országok, főként Nyugat-Németország, valamint Japán gazdaságának korszerűsítésével és megerősödésével, s iparuk termelékenységének viszonylagos emelkedésével arányosan. Az USA részvétele a termelésben és a kivitelben a kapitalista tábor keretében lassan, de állandóan csökken, ezzel szemben fizetési mérlegének hiánya emelkedik: a múlt évben 3.8 milliárd dollárt tett ki és az idén alig lesz valamivel kevesebb. A dollárba vetett bizalom megingott, 1958 óta csökken ,,a dollár utáni éhség” és az államok egész sora dollártartalékait a kapitalisták bálványára, az aranyra változtatja. A svájd és más csoportok a dollár ellen spekulálnak. Az arany az óceánon túlra kerül és az USA a kapitalista aranytartalékok négy évvel ezelőtti 67 százalékával szemben csupán 45 százalékkal rendelkezik. London kereskedő negyedében a. közelmúltban rámutattak arra a tényre, hogy ha ma a külföldi nagybankok aranvban követelnék doHár-pkt.!vá1uk kiegyenlítését. az USA-nnk nem maradna más hátra, mint, hogy megszüntesse a dollárnak arnnnvá válhatóságát, mert nem volna képes kötelezettségének eleget tenni. Viszont, hn az USA part pereinek felmondaná a hitelt, ez az illetőket súlya# helyzetbe sodorná, 'A különböző mértékek miatt egyes atlanti valuták a dollárral szemben aláértékeltek. A dollárral szembeni árfolyamuk és kapacitásuk ugyanis fiktív jellegű, mert azokat a nemzetközi valuta-alap állapítja meg, amelyben az USA döntő tényező és érvényre juttatja a dől lár-érdekeket. A nemzetközi pénzügyi körök érdekeinek megfelelően többféle orvossággal rendelkez nek a valutaproblémék megoldására. Ezek közé tartozik a dollár nemzetközi támogatására, vagy devalválására vonatkozó javaslat, továbbá a javaslat a márka devalválására (értékének növelésére), különböző Intézkedések kombinálása, stb. A dollár devalválása egyelőre fokozná az amerikai áru versenyképességét a külföldi piacokon és az USA pénzneme aranytartalékának egy részét felszabadítaná pénzügyi manipulációkra. Természetesen a dovalvádó csupán ideiglenes „megnyugtató” eszköz, amely Idők múltán általános drágulásban csúcsosodik ki és ezenkívül ebben az esetben veszedelmes láncreakciót válthat ki 8 partnerállamokban. Mái hall halók az aggodalom szaval, hogy a dollár dovalvádója szétzúzná a kacitallsta pénznemek főpillérjét és megbénítaná az egész kapitalista világ- rendszer gazdasagát. Az USA most nagy kivitelt folyását és óva intse Kenne- dyt Bruce-tól, Adenauer azt követeli, hogy Kennedy hatalomátvétele alkalmából „az utóbbi évek tapasztalatainak megvilágításában vizsgálják meg újra az Európára vonatkozó elgondolásokat’. Adenauer kívánsága az, 'hogy a Vatikán pártolja az európai NA- TO-hatalmak tanulmányi csoportjának felállításét, amelynek Kennedy egy képviselőjével együtt ezt a kérdést mielőbb meg kell vizsgálnia — fejeződik be Genevieve Tabouis cikke. Meová asztottáK a hl nsíiizelHttz) Bíróság új I New York (MTI). A sági Tanács nyugati jeli szerdai ülésén választót a hágai nemzetközi bír új tagját, azok helyébe nek mandátuma most A megválasztott szemf következők: Philip (Egyesült Államok), Vli Korecklj (Szovjetunió), no Morelli (Olaszoiszá pena Pnstor (Paragui Kotsra Tanaka (Japán Gerald Fitzmaurice an gászt ugyancsak mej tották a nemrég elhún Nersch Pauterpacht u akinek mandátuma mi járt le. A bíróság most lasztott Ót áj tagjának tumu 1981. január 5-( dődik. A h.lrnl nemzetköz.1 az ENSZ főszerveinek és ugyanakkor az e olyan nemzetközi szerv államközi viszályok bel dezésében állandó sz közreműködik. A nen bíróságnak tizenöt tagj krzv Albrecht az ú]l pónzügvmlitiszl Varsó (MTI). A. szejm legutóbbi plenúri: az. elhún'vt F. Dietrich Jerzy Albrechtét, a 1 Népköztársaság állami nak elnökhelyettesét ki pénzügyminiszterré. Ezt megelőzően a kél megvitatták a belpolit landó bizottságnak azt latát, amely a műnk napokról szóló törvén változtatására Irányul! vaslat az állam gazda dekáiból kiindulva kér a szejm két vallási Unt január 6-át és auguszt nyilvánítsa munkánál javallatot a képviselő fogadta. Johnson vezeti az amerikai kiildiiits o NATO-tagállamok parlamenti énekei Washington (MTI). A legújabb eredmények szerint Kennedy mindössze 197 097 szavazattal vezet, a százalékarany pedig 50,15:49,85. Szakértők vé leménye szerint tó a már így U valóban „hajszálnyi” többség feltehetően teljesen elenyészik és valószínű, hogy Kennedy végeredményben kevesebb offenzívat készít elő azzal a céllal, hogy visszahódítsa az elveszett piacokat és megszilárdítsa pozícióit a két nyugat-európai föcsoportosulásban. Arra kényszeríti szövetségeseit, hogy könnyítsenek a dollár helyzetén, vagyis fokozzák fegyverkezési kiadásaikat a NATO, valamint a gazdaságilag kevésbé fejlett országoknak nyújtott „segítség” keretében. (Természetesen azzal a céllal, hqgv őket a NATO-hoz kapcsolja.) A Die Tat «vájd lap szerint az USA-nak szándékában van, hogy a régebbi gazdasági segítségért számlát nyújtson be a Német Szövetségi Köztársaságnak. Arról van szó, hogy Bonn ismét nagy összegekkel járuljon hozzá a Német Szövetségi Köztársaságban állomásozó amerikai katonaság fenntartásához. Ugyanez a lap úgy gondolja, hogy a szövetségi kormány mindenképpen ellenszegül ezen követelésnek és csupán a legnagyobb nyomásnak enged. Minden nagyobb engedékenység hasonló angol éa francia követelményeket vonna maga után é# ez az adóteher fokozására vezetne a Német Szövetségi Köztársaságban. Bonn az USA erélyes fellépésére engedékenységet mutatott és kifejezte készségét, hogy „megfelelő módon” hozzájárul sz amerikai egységek fenntartásához. Erről a dologról még nehéz tárgyalásokra kerül majd sor. A krónikus pénzügyi nehézségek és viták n k.ip'tnllsta ra/da*ág Ingadozásának és az USA tekintélye hanyatlásának visszatükröződései, szavazatot kapott nőve án, mint ellenfele. Kennedy szenátor este a Texas áUambel son Citybe érkezett, h' tos tanácskozásokat fo Johnson szenátorral, a sült Államok leendő a vei. fiz első megbeszél a szerda esti órákban tották. Csütörtökön ft a tanácskozásokat Nyugati hlrügynöké tesülésel szerint Ken: Johnson egyrészt a ja án hivatalba lépő új I kormány összetételét, i az új kormány előtt l toSabb problémákat meg. Washingtonban I hogy Johnson szenátor sült Államok újonnan lasztott alelnöke V NATO-tagállamok t megrendezésre kerüli menti értekezletén t amerikai küldöttséget Az AP udósítója h< ja, hogy az amerikai ' a dollárválság súly* miatt különös jelentől lajdonlt a NATO ps értekezletének. Az & ten részvevő amerikai ség minden bizonnyá tatja majd, hogy ml lehetne kedvezően W ni az Egyesült Állam1 t(v külkereskedelmi 1 Amerikai részről hal kívánják, hogy a NA- tagállamainak az eddi gyobb részt kell vi mind a gazdaságilag 1 országok megsegítéséi pedig a NATO-hader tartási költségeiből* Kennedy szerdán <* állást foglalt az Atl* vétség fenntartása és * dítáaa mellett. Abból lomból," hogy Spaak,1 főtitkára előadó-köri1* részt az Egyesült All* Kennedy hangoztatta ,n lej'-rőloijesebben t* n NATO-t” és azt „a ^ lég egyik legszilúrd*1 teájának tekinti"|
