Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-02 / 259. szám

2 W A P T 0 I960. NOVEMBER í. Több eser előadást tart a TIT a télen Ha az ember a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 1960 —61. évi terveit forgatja, ar­ra a következtetésre jut, hogy a TIT feladatai eddig nem ta­pasztalt mértékben megnőt­tek. Megsokszorozódott az elő­adások száma, sok fehér foltra jutott el az ismeretterjesztő munka, megnövekedtek a le­hetőségek a falvakban is. A megváltozott falu képe maga után vonta a falu művelődési arculatának változását is. Ez a változás az emberek érdeklő­désének fokozódásában mér­hető le. Az életet kitöltő gon­dok és bajok elhagyásával fel­szabadult értelem fokozott mértékben fordifl a holnap felé és annak tartalmára, könnyebbségére keres választ és ez az út, amely megnyitja az érdeklődés gátjait, fényt gyújt a művelődési otthonok és falusi klubok ablakaiban és vitától teszi hangossá a mű­velődés hajlékait. Biztató ez, mert az elmúlt évek gondjai­nak egyikét a falu részvétlen­sége okozta. Hányszor tértek vissza a pécsi előadók a me­gy* legkülönbözőbb falvaíból minden eredmény nélkül. Hányszor előfordult, hogy még a művelődési otthon vezetője sem jelent meg az előadáson, és hány olyan község volt a megyében, ahol évek alatt ta­lán egyetlen egy előadás sem hangzott el, mert igény sem volt az előadásra, meg az elő­adók nem is vállalták a Sár és hó által a külvilágtól elzárt községek felkeresését. Megnőtt az érdeklődés Ezeket az emlékeket, mint kultúrforradalmunk nehézsé­geit a múlt számlájára keU ír­ni és ma megfeszített erővel kell összpontosítani minden akaratot és erőt a jelentkező igények kielégítésére. Az igé­nyekről talán pár szám adjon képet. Több mint három és félszáz községe és települése van megyénknek és ebben az évben minden községben 10 előadásból álló sorozat kell választ adjon a „Népszerű tu­dományos estékre” összegyűlt hallgatóknak, ez egymagában több mint 3500 előadást jelent és egyben rengeteg előadó biz­tosításával Járó gondot is, amelynek megoldására a me­gyei és városi tanács művelő­désügyi osztálya a TIT segít­ségére sietett. Az együttes erő­feszítések eredménnyel jártak és ma már a TIT járási elő­adói munkaközösséged mellett járásonként 7—8 körzeti elő­adói munkaközösség kezdte meg működését, egy-egy kör­zet 6—8 község értelmiségét foglalja magában és a körze­ten belüli községek előadó­cseréje lehetővé teszi a szak­emberek által tartott előadá­sok megtartását és azok szín­vonalának biztosítását. Az elő­adók és TIT-tagok száma a körzeti rendszer bevezetésével megnőtt és ma a 700 TIT-tag helyett közel 1200 értelmiségi várja a megbízatást előadások megtartására, melynek színvo­nalát szakmai és politikai egy­ségét a járási és megyei elő­adói konferenciák Kiváltották biztosítani, valamint előadás­vázlatok készítésével a szak­osztályok munkabizottságai kell, hogy segítsenek. Ez a nagyarányú fejlődés lehetővé tette a vidéken élő értelmisé­giek — pedagógusokon kívül orvosok, állatorvosok, agrár­mérnökök, funkcionáriusok, jogászok stb..— bekapcsolódá­sát a TIT munkájába és ez­által a vidéki ismeretterjesztő munka bázishelyeinek kiépí­tését is, továbbá a falusi és városi értelmiség kapcsolatá­nak kiépítését, aminek fel­tétlen hasznos szakmai ered­ményekkel- kell járnia. Az elő­adássorozatok megtartása meg­teremti a koordinálás lehető­ségeit is, valamint a tömegek mozgósítását is biztosítja. A „Népszerű tudományos esték” bevezetésével megszűnik az, hogy egy- faluban ugyanazon az estén több rendezvény le­gyen. A sásdi járásban pl. a csütörtöki napon csak „Nép­szerű tudományos estéit” elő­adásai vannak, máa jtömcg­j szervezeti rendezvény nem ' lehet és ez így van minden járásban. Ezeknek az estéknek a rendezői a tömegszervezetek együttesen, közös szervező- munkájuk szabja meg a láto­gatottságot, a TIT pedig ellát­ja ezeket az estéket előadók­kal. A TIT feladata az elő­adók biztosítása, azok szakmai és politikai felkészítése a ta­nács és a tömegszervezetek feladata a hallgatóság meg­szervezése. Tanácsaink felada­ta pedig fokozottabban törődni a falu felnőtt nevelő munká­jával, az iskolán kívüli népmű­velés tudatformáló erejénél fogva végső fokon a falu mű­veltebbé válásában nyer igazi értelmet. Közös erővel A tömeaszervezetek emellett természetesen folytatják a maguk speciális tömegnevelő politikai munkájukat, a nép­front oktatja a tanácstagokat és a népfrontbizottságok tag­jait, de nem végezhet önálló ismeretterjesztő munkát, a nő­tanács az asszonyok között végzi szakkörszervező és egyéb felvilágosító munkáját, a KISZ a fiatalok oktatását látja el, a Vöröskereszt is szervezi a megelőző felvilágosító munká­ját és egészségügyi mozgal­mait, de a „Népszerű tudomá- mányoe estékre” azonban együttes erővel mozgósítanak, mert csak így lehetséges eljut­nia a tudatformálást szolgáló ismeretterjesztésnek azokhoz az emberekhez is, akik egyéb­ként semmilyen falusi meg­mozduláson nem szoktak részt venni. Eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a 10—15 szá­zalék aktív lakosságra építet­tek a falusi tömegszervezetek és minden összejövetelen ugyanazokkal az emberekkel találkozhattunk, ugyanakkor a falu 85 százalékának nagy többsége nehezebbel! volt moz­gatható. Az együttes munká­nak a szépsége albban van, hogy közös erővel és akarattal jussunk el az eddig érdektele­nebb emberekhez is, akik a falu szocialista átalakulásával feladták régi gondjaikat, el­zárkózásukat, csak most hí­vásra várnak, hogy segítőink legyenek kultúrforradalmunk megvívásában. Minden községben és tele­pülésen 10 előadás nagy fel­adat, de emellett vannak más tervek is. 36 községben pécsi előadókkal beinduló előadás- sorozatok, a megye területén 5 népfőiskola, tsz-akadémiák egész sora, -16 mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyam, •8 munkásakadémia, vidéki képzőművészeti kiállítások, a Zeneművészeti Szakiskola és az Irodalmi Színpad közremű­ködésével falusi hangverse­nyek és irodalmi estek, pécsi írókkal szerzői estek, az értel­miség részére élménybeszámo­lókkal, tudományos vitákkal tarkított klubestek teszik vál­tozatossá a TIT munkáját. Tanulnak a munkások A TIT terveinek szemlélése­kor önkéntelenül is a falusi munka vonta magára a figyel­met, mert ez az, ami új színt jelent a munkában. A titkár­ságon összegyűjtött szocialista szerződések — amelyek az üzemek és a TIT-előadás meg­tartásába vonatkozó viszonyt rendezik — arról tanúskod­nak, hogy a munkások közötti munka is fellendült, a városi ismeretterjesztő munka Is fej­lődésnek indult. A tavalyi B munkásakadémiával szemben közel 30 az Idei, a városi nő­tanács eredményes szervező munkájáról tanúskodnak a nők iskoláinak szerződései, amelyek ugyancsak huszon­ötöt meghaladják, bá­nyászakadémiák, munkás­szállási előadások söra mind a fejlődésről beszélnek. Azt bizonyítják, ahol az üzemek és vállalatok Igazgatói felelős­séget éreznek a vezetésük alatt álló emberek művelődé­séért, ott nincs is hiba, azon­ban érthetetlen, hogy a Do­hánygyárban évek óta egyet­len előadás sem hangzik el és ez a gyár vezetőinek fel sem tűnik. Említést érdemel a kom lóiak munkája, ahol ebben az évben több mint 500 előadás megtartására kerül sor, ahol a nevelők részére külön akadé­miát indítottak, ahol 12 községben a bejáró bányá­szok részére a szakszerve­zet és a tröszt bányászakadé­miát kíván szerveztetni. Pécs és Komló, valamint Mohács városokban több mint 2000 is­meretterjesztő előadás megtar­tására kerül sor az idei okta­tási évben. Emellett eddig több mint 500 hallgató jelent­kezett a Munkácsy Mihály Szabadegyetemre és több mint 500 ember tanul a TIT,kere­tén belül nyelveket. Kiállítá­sok, hangversenyek, ifjúsági akadémiák, belföldi és külföldi kirándulások, bel- és külföldi tudósok, szakemberek előadá­sai teszik színessé a TIT ter­veit, Dr. Takács József HÍREK Azért mégis... Szép nagy, kerek szemeit rém emelte. • — Igen, kimaradtam az esti iskolából. ive higgye, hogy lus­taságból. Komolyan el akartam végezni a negyedik gimnáziu- , mot is. Voltak itt az aknán egy- páran, akik azt kérdezték, mi­nek? A szénfeltést gimnáziumi érettségi nélkül Is Jól .lehet csi­nálni. Kinevettek. Én azért is ta­nultam. Elébem világított a bányalám­pával és kicsit mögöttem ha­ladt. «“ Nem Is tudom, miért éppen gimnáziumba iratkoztam. Me­hettem volna technikumba is. Többet akartam tudni. Gondol­tam, így Is jó tesz. Érettségi után is itt akartam maradni. Majd később elhatároztam volna, megyek-e - az egyetemre, vagy nem. Azért ha nagyon akarnám, mehetnék még ... Hallgatunk, megyünk kifelé 0 bányából. Nem szólok, mert tudom, hogy Ha már eddig elmondta, el fogja mondani tovább is. Ki kívánko­zik belőle. — Meghalt az apám. Két öcsé­met is nekem kell eltartanom, aityámat is. Kis húgom most megy férjhez. Neki is szeretnék venni valamit. Jót keresek, mé­gis van gondom, láthatja. t~i Azért mégis tanuljon, ha már elkezdte és a vége felé fit. — Érdemest Ügy gondolja7 Érdemes. Ügy gondolom. Sóhajtva nyújt kezet. Nem mindig csak az elhatáro­záson, meg az akaraton múlik, hogy több legyen az ember. Az élet — éz a sokat emlegetett Elet _j próbára teszi olykor a harcedzetteket 1». De még a fia- talabbakdt is. Sebestyén Jóskának mégis se­gíteni kell, hadd végezzen végre azzal a gimnáziummal. Ha más­képpen nem — mondjuk úgy, hogy a szomszédasszonyok is összefoghatnának a kistestvérek esti, meg délutáni gondozása ér­dekében, amíg 0 tanul. Nem kérte, nem, is kéri, az igaz. De hát volt már ilyen más­kor is, mással is. Az aknán persze nincsen nóbizottság, de van Meszesen nőtanács. , Ha mindennap dolgoznának. Nagyon érdekes számítást végzett a csertői Kossuth Tér melőszövetkezet el­nöke, Lőrinc János. Egy közepesen dol­gozó termei őszö vet­kezeti tagot, K. Hor Váth Józsefét, vett alapul és rajta ke­resztül bizonyította be: mennyivel több lenne a tagok jöve­delme, ha állandóan dolgoznának. Töb­ben arra hivatkoz­tak, hogy nem lehet a termelőszövetke­zetből megélni. Nos, ezeknek pon­tosan K. Horváth József példáján ke­resztül alapos vá­laszát adott Lőrinc János elnök. Először is kimu­tatta: mit kapott eddig előlegként K. Horváth József. 457 kiló búzát, 336 kiló őszi árpát, 850 kiló vöröshere-szénát, 600 kiló rétiszénát, 327 kiló burgonyát és 873 forint kész­pénzt adtak K. Hor­váth Józsefnek elő­legbe. Ezért dolgozott januárban 3, feb­ruárban 5, március­ban 10, áprilisban 13, májusban 8, jú­niusban 14, július­ban 10, augusztus­ban 19, szeptember­ben pedig 14 napot. A végeredmény 94 napot dolgozott, 139 napot hiányzott Ha az eddig elő­legben kapott 3984.90. forintot el­osztjuk" a 94 munka nappal — amely gyakran csak 6—7 óra volt — akkor minden napra 42 fo rintot kapott K. Horváth József csak előlegbe. Ha azt vesszük, hOgjr a zár számadáskor kap még ezután a mun­kaegység után cuk­rot, kukoricát, ta- kormányrépát, kész pénzt és másegye; bet, és, ha ehhez hozzászámoljuk a háztáji terület jö­vedelmét is, akkor kiderül, hogy nem is keresett rosszul; Amikor Szabó Jó­zsef elvtárs, a szi­getvári járási párt­bizottság titkára el- látogatótt a csertői közgyűlésre és keze ügyébe került ez a kimutatás, csak egy kérdést tett fel a ta goknak: „Ki tudja hálufik száz napi munkából eltartani a családját?” A kér désnek súlya volt. A tsz-tagok csak pi ronkodtak, dé vála­szolni senki sem tu­dott. Ugyan, mit is mondhattak volna?! — MÉLYFÚRÁSÚ kutat kapott Szigetvárott a gépál­lomás. A kutat műszakilag hétfőn adták ál rendelteté­sének. — A MEGYEI KÖJÁLL november első két hetiben általános közegészségügyi el­lenőrzést tart Mohácson. — TÖRPEVIZMÜVET lé­tesít SzentQőiMincen a Bara­nya megyei Tanács tervosz­tálya. Az illetékes hatóságok hétfőn délelőtt jelölték ki a törpevízmű nyomvonalát. Lé­tesítésére 370 000 forintot fordít a megyei tanács. — elkészült & szent- lászlói Búzakalász Tsz 100 férőhelyes hizlaldája és 20 férőhelyes fiaz tatója. A Munkaügyi Minisztérium kollégiumának és pártbizottságának együttes ülése A Munkaügyi Minisztérium kollégiuma és pártbizottsága Kisházi Ödön miniszter elnök­letével együttes ülésen tárgyal­ta meg azokat a teendőket, amelyek a népgazdaság továb­bi erősítésének legfontosabb időszerű feladataiból a minisz­tériumra hárulnak. Megbeszélték a munka és üzemszervezés továbbfejleszté­sének kérdéseit, az anyagi ösz­tönzés javítására hozandó in­tézkedéseket, valamint a béren kívüli juttatások, a létszám- gazdálkodás, a munkafegyelem megszilárdításának ügyét. Az együttes ülés mélyreható Vita után úgy döntött, hogy a minisztérium részletes prog­ramot dolgoz ki a megjelölt feladatok végrehajtására. Miért nem teljesítették a tervüket? A XlV-es Autójavító Válla­latnak két telephelye van, az egyik a Munkácsy Mihály ut­cában. a másik az Irányi Dá­niel téren. Elöljáróban el lehet mondani, hogy mind a két te­lephelyét kinőtte. Igen nehéz és zsúfolt viszonyok között dolgozik. A személygépkocsik számának szaporodásával a központi telephely (a Munká­csy Mihály utcában) kizárólag személygépkocsikat javít, s leg alább húszféle típust. A Csepel teherkocsik javítását átvitték a másik telephelyre. Az Irányi Dániel téri telepen három ko­csiállás van, s emiatt csak ne­hezen tudják a zavartalan sza­lagmunkát biztosítani. A XIV-es Autójavító Válla­lat harmadik negyedévi tervét nem teljesítette, de a három negyedév összesített eredmé­nye sem éri el a száz száza­lékot A lemaradás nem nagy, mindössze fél százalék. Éppen ezért indokolt a kérdés, hogy mi'az oka annak, hogy a ter­vüket 99,6 százalékra teljesí­tették, s miért nem százra? Mi az, ami ezt a kicsikét gátolja? Foglalkozik-e a vállalat Párt- szervezete a gátló körülmé­nyekkel? Mit tesznek a kom­munisták, hogy egyáltalán ne legyen a tervben elmaradás? A vállalat tervének teljesí­tése nagyon sok mindentől függ. S ami ebből a sok min­denbői magasan kiemelkedik az az alkatrész. Az alkatrész először, másodszor és harmad­szor is! A gazdasági vezetők, a pártszervezet tagjai és a dolgozók is egyöntetűen azt mondják, hogy a legnagyobb nehézségeket az alkatrészhiány okozza. Azt is panaszolják, hogy a jelenlegi időszakban kevés az új személygépkocsi, kevesebb a revíziós felülvizsgálat és ja­vítás. ami szintén befolyásol­ja a terv teljesítését. Az alkatrészhiány mellett je­lentős a vállalat életében a nemrégiben végrehajtott pro­fil eltolódás. Eddig az öt ko; csiállésú központi telepen vé­gezték a Csepel nagyjavításo­kat, ami a szalagmunkát is le­hetővé tette, nagyobb volt a termelékenység. A jelenlégi 1- es telep, ahol a Csepel javítá­sait végzik, csupán három ko­csiállással rendelkezik s ez a gyorsabb termelékenységű sza- lagrcftdszerű munkát nem teszi lehetővé. Nem is beszélve a telephely kicsiségéről és túl­zsúfoltságáról. A pártszervezet titkárával, Priskin István elvtárssal be­szélgettünk. hogy mH tesznek a kommunisták a terv száz- százalékos teljesítése érdeké­ben. Nemcsak Priskin elvtárs, hanem a többi párttag is azzal kezdi, hogy nincs biztosítva a folyamatos munkaéllátás és ért nek az okát azonnal az alkat­rész- és anyaghiányra hárít­ják. Példákat is felsorolnak, hogy 14—15 kocsit javítanak meg havonta, holott húszat is tudnának, de hiányzik az al­katrész. Megemlítik a máso­dik negyedévet, amikor a ne­gyedév első két hónapjában egy vezetőfülkét sem kaptak, a harmadik hónapban viszont egyszerre kilencet, de ez is ke­vés. A pártszervezet foglalkozik ezzel a problémával, mert majdnem minden vezetőségi Ülésen és taggyűlésen napi­rendre kerül az anyagellátás kérdése. Ilyen alkalmakkor meghívják a gazdasági vezető­ket és az anyagellátó osztály vezetőjét is, s közösen vitat­ják meg a fontos problémákat. A párttagok a munka front­ján is példamutatóak, teljesí­tik a tervet, újítási javaslato­kat nyújtanak be és harcolnak a hibák ellen. Az elmúlt hó­napban Priskin István párttit­kár 131 százalékra, a pártta­gok közül Sütő Gábor 104 szá­zalékra, Schmidt János 115 szá zalékra. Radó János 115 szá­zalékra teljesítette tervét. így lehetne minden párttagot fel­sorolni. Ha valaki lemaTad, az­zal külön is foglalkoznak. Azt is elmondják a pártta­gok, hogy az anyag- és alkat­rész ellátásában javíthatna az anyagbeszerzés is. ha egy ki­csit jobban végezné a munká­ját Előfordult nem is olyan régen, hogy egy-két alkatrész miatt állniok kellett a dolgo­zóknak, s ugyanakkor az Au­tókereskedelmi Vállalat rak­tárában ezek az anyagok meg­voltak, csak egy kicsit gondo­sabban kellett volna utána­nézni. Mindent összevetve; hogy a XIV-es Autójavító Vállalat a tervét nem tudta teljesíteni, az részben objektív akadályok miatt történt Ez nem nagy le­maradás és pótolható még a negyedik negyedév végére, hogy az éves tervet is teljesí­teni tudják. Ebben nagy sze­repe van a pártszervezetnek és minden kommunista dolgozó­nak. mert mirfdent megtesz­nek a teljesítés érdekében. — Újítanak, ésszerűsítenek, segí­tik a munkatársaikat és pél­dát mutatnak a tervek teljesí­tésében. A taggyűléseken és a vezetőségi üléseken bírálják a hibákat és tolmácsolják a dol­gozók javaslatait. Az a feladat, hogy a gazdasági vezetése éa elsősorban az anyag- és al­katrészellátás rugalmasabban és körültekintőbbért biztosítsa a tervek teljesítésének az anya gí feltételeit Gazdag h István — MEGALAKULT a pécsi járás harmadik és negyedik téglaégető társulata Cser dl és Görcsöny községben. — A VÍZÜGYI Igazgató­sággal együtt, a megyei Kö- 3ALL megvizsgálja a megye felszíni vizeinek szennyezett­ségét. A vizsgálat eredmé­nyétől függően a tisztátalan szennyvizek patakokban tör­ténő bevezetését megtiltják, illetve az üzemet vagy vál­lalatot a szennyvíz tisztítá­sára kötelezik. * — NAGYNYARADON a Komlói Útépítő Vállalat meg kezdte a községfejlesztési alap terhére betervezett 2900 négyzetméter betonjárda épí­tését. A járda 280 ezer fo­rintba kerül, amihez a köz­ség lakossága 17 ezer forint társadalmai munkával járüid hozzá. — A PÉCSI JÁRÁS tiszta­sági versenymozgalmában eU ső Szentlőrinc, második Uj- petre, harmadik Péllérd, ne­gyedik Ata község. — SAROKON megkezdték a 900 méteres bekötőút föld­munkálatait. — A SOMOGYHÁRSÁGYl tsz-nél az őszi mezőgazdasá­gi munkák mielőbbi elvégzé­séért a helyi pedagógusok őri ként vállalták, hogy a felső- tagozatú iskolásokkal hozzá­járulnak a t«z munkáihoz. Az iskolások fegyelmezetten dolgoztak a cukorrépa-szállí­tásnál és a vetési munkáló- toknál. — MEGKEZDŐDÖTT 4 felnőttoktatás a sásdi járás­ban is. Míg a múlt évben a járás 7 Iskolájában, addig ez évben már a járás 12 iskolá­jában folyik felnőttoktatás. A hallgatók létszáma pedig »Z elmúlt évihez képest megkét­szereződött. — A SELLYEt JÁRÁS tsz- eiben balesetvédelmi biztoso­kat jelöltek ki, akik részére az első oktatást már meg IS tartották. — KISHAJMÄSON 1 kilo­méter hosszú és 4300 forint értékű, Szenfkartaün község­ben pedig 1464 méter hosszú és 13 ezer forint értékű víz­levezető .árok készüli el á köaségfejiesztési alapból. — A SELLYE! JÁRÁS tíz­eiben 40 KISZ-fiatal cukor­répát szedett társadalmi mun kában. , A Baranya megyei Építő- anyagipari ES dunaszekcsői és mohácsi üzemében DUNAI FOLYAM. KAVICS ÉS ROMOK vagonba rakva és tengelyért való szállítással kapható A megrendelés a Baranya megyei Épitőanyaglpari ES Pécs. Alkotmány u. 77 sz. alá küldendő. 756

Next

/
Thumbnails
Contents