Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-10 / 265. szám

UM. NOVEMBER M. KAPUI Rövid újságtudósítás adta hírül nemrégiben, hogy a nagy érdeklődéssel •. kísért mohácsi csatatéri kutatásokat ez éyre befejezték. Kétségtelen, hogy a megye területén az idei évben történt régészeti kutatások közül a mohácsi csatatér szolgáltatta a legnagyobb szenzációt, de a pécsi Janus Pannonius Mú­zeum régészei a megye más te­rületén is — elsősorban Sziget­váron — jelentős, históriai és tudományos szempontból ér­demes munkát végeztek. A szigetvári várban jelenleg is tart a régészeti kutatás, a megye más területén az idén történt ásatások eredményei­nek tudományos vizsgálata és összegezése most folyik, de naeyjából összegezni lehet a jelentős eredményt, amely­ikéi a régészeti kutatás szol­gált ebben az esztendőbem löbb évlq tar! a nWm varian a régészeit kutatás A Janus Pannonius Múzeum régészeti terve ebben az év­ben meglehetősen szerteágazó volt. Szigetváron már kora ta­vasszal megkezdték a műem­léki helyreállítás alatt álló vár régészeti feltárását. A múzeum régészeit kettős cél vezette. Egyrészt,. hogy segítsék a mű­emléki helyreállítást, másrészt pedig a saját, közvetlen cél­jaik megvalósítása érdekében, szorosabban vett múzeológiai értelemben végezzenek kutatá­sokat.,' Ez a munka f— kisébb-na­gyobb megszakításokkal — azóta is tart, sőt a védettebb helyeken a tél folyamán is, — A szigetvári várban, az északkeleti bástyaudvaron fel­tárást kezdtünk, ahol egy— másfél méternyi ’ földréteg, alatt sajátságos gerenda és cölöpszerkezetre bukkantunk, amely az egész bá&tyaudva* területét beborítja. Ez tulaj­donképpen az Ingoványos, mo­csaras területen a szükséges, erős fapalló alépítménye. A palló elpusztult, elkorhadt, egyes helyein vannak csak nyomai, — mint Papp László, a Janus Pannonius Múzeum helyettes igazgatója mondotta, akinek nevéhez fűződik töb­bek között az idei mohácsi ásatás kivételes eredménye is. A szigetvári várban sok he­lyen folyik az ásatás, többek között a bástyafalakban is. Az egyik bástyafalban megtalál­ták a különleges rácsos-hálós gerendaszerkezet nyomait, kü­lönböző magasságokban; Az északi kazamatasor mö­gött nagy kutató árkokat von­tak. az egykori külső járó, to­vábbá a mocsár és tó szintek megállapítására, és avégből, hogy tisztázzak a kazamata felépítésének, alsó rétegeinek kronológiáját. Ahol az úszó­medence van. az északnyugati nar bástyaudvar területén és előterében, az régészeti szem­pontból az ásatás legfontosabb területe. A szigetvári vár régészeti kutatásai már eddig is sok meglepő eredményt hoztak, s várható, hogy a további kuta­tások számos, eddigi feitétele­zés ra világos választ nyújta­na«. Több évig tart majd a műemléki helyreállítást meg­él őaő régészeti kutatás. R^imi-kori falu Kaqvhars^nvlJ«n Ez évben Erdősmecskén is kutattak. A török hódoltság Híradó hangverseny lesz Mágnesen A mápocsi földműves szövet­kezet vegyeskara vasárnap es­te öt órai kezdettel a község művelődési otthonában névadó ünnepi hangversenyt rendez, amelyen — előzetes hírek sze­rint — Kodály Zoltán, mint névadó is részt vesz. Ar ünnepi hangversenyen közreműködik a mágocsi föld- müvesszöve'lkezet vegyeskara, a mohácsi földművesszövetke­zet kis szimfonikus zenekara. A hangverseny műsorában Erkel Ferenc és Kodály Zoltán müvei szerepelnek.. első időszakában, — valószínű­leg a mohácsi csata utáni idők ben — elpusztult monostor romhelyét keresték. Sajnos, a hódoltság után betelepült la­kosság a köveket $1 hordta, de nagyobb, alaposabb munkával megállapítható, hogy milyen volt a monostor elrendezése egyes szobahelyek nagysága, padlójának anyaga. Templom­erőd lehetett, mert kőből ké­szült ágyúgolyókat is találtak. A jövőben a töröktől elpusztí­tott idetartozó falu helyét ku­tatják majd. Ásatásokat folytattak ez év­ben Kozármisleny területén, helyesebben a középkori Mis- leny határában, ahol feltárták egy kora Árpád-kori temető sírjait. Ugyancsak huzamos ása­tásokat folytattak Bolyban, a Sziebert pusztai Állami Gaz­daság területén, ahol öt avar­kori lovassfrt feltártak. Sajá­tos módon tömöttek ebbe a sírba, a szokásostól eltérően, a lovat a harcos lábához fektet-- ték. Nagyharsdnyban is tervezett a múzeum ásatásokat, a hegy lábánál, de ezek a kutatások a mohácsi ásatások miatt ér­demben nem kezdődhettek pieg. N^gyharsányban' a hegy láhánál,' mintegy fél kilométer hosszúságban már a múlt év­ben felfedezték egy római-kori község maradványait. Ez kö­rülbelül tíz éves, vagy ennél is hosszabb ideig tartó ásatás lesz, de a jelek szerint, mint idegen forgalmi látványosság és mint tudományos objektum is jelentősnek ígérkezik. Már csalt 6 f:m2 A mohácsi csatatéren feltárt két tpmpgsírban hozzávetőleg E0<j—csontvázat, korba táro­ló ezüst; pénaekst, egy páncél­vért töredéket, rézkapcsokat, vasboglárfc, lószerszám-darabo­kat találtak. A két tömegsírt megfelelően betakarták. Jövő­re úgy tervezik, hogy a leg­szükségesebb ásatásakon kívül elsősorban Mohács. és Sziget­vár területén folytatnak régé­szeti kutatásokat Mohácson jövőre a Sátorhely és Fekete kapu között délre- délnyugatra, mintegy 1—3 ki­lométerre lévő területet kí­vánnak felkutatni. — Ez a terület elképzelé­sünk szerint — mondotta Papp László — a csata központi tér­sége volt. Ma már ott tarjunk, hogy a korábban 45—50 négy­zetkilométer területre megha­tározott csata térséget össze tudjuk vonni, mintegy hat négyzetkilométerre. Döntően fontos Földvár község, amely minden valószínűség szerint ebben a térségben volt. Ha ez meglesz, akkor mindenre fény derül... — mondják a had­történészek, de így is van. A mohácsi ásatások a követ­kező esztendőben is foiynpk A Hadtörténeti Múzeum és elsősorban annak vezetője — Csillag Ferenc ezredes, már eddig is sokat segített a mo­hácsi kutatásokban, valószínű, hogy 1961-ben hathatósabb lesz ez a segítség. Bár a. naptári év még nem zárult le, de a Janus Panno­nius Múzeun^ ez évi régészeti kutatásai, eredményei igazol­ják, hogy mind históriai, mind tudományos szempontból a ré­gészek jelentős és érdemes munlcát végeztek. (Thiery) Teljesítenék nz 1933. évi lirinttervet a Pécsi Sirgyár doipzéi * t t A Bőrgyár dolgozói által - 1960 október végéig elért ered­mények az elmúlt év gyen­gébb teljesítményéhez viszo­nyítva jónak mondhatók. 1960 első negyedévében még veszteséges volt a termelés, viszont a hibákon okulva terv­szerűbbé tették a munkaerő- felhasználást és a nyersbőr- gazdálkodást. Az eredmény nem is maradt eL A munká­sok és vezetőik együttmökö-. dése rövid idő alatt említésre méltó sikereket hozott. A tervezett 0,8 százalékos jövedelmezőségei, 0 hónap alatt 6 százalékra növeltek, ami pénzbén kifejezve 9 millió - 109 ezer forint terven felüli megtakarítást jelent. ' A cseres gyárrészleg dolgo­zói jelentős mennyiségű csör- zőanyag- és munkabér-megta­karítással és a nyersbőrárak csökkentésével 3 millió 637 ezer, forint értékű többleterediményt értek el. A jó minőségű munka mel­lett sikerült a nyersbőr órát csökkenteni a marhabox gyár­részleg dolgozóinak is és ez­által 1 millió 592 ezer forint megtakarítást biztosítottak. Az üzem általános költsé­gei 25 százalékkal csökkentek, ami az energiaszolgáltató, gép­javító és egyéb üzemfenntar­tási részlegeknél dolgozók jó munkájának az eredménye. A Pécsi Bőrgyárban a má­sodik negyedévtől kezdődően- alapvető változás állt be, amit a termelési eredmények is bi­zonyítanak. Az eredményes munkának köszönhető, hogy jelenleg a dolgozók egy havi keresetének megfelelő nyere­ségrészesedést tartanak nyil­ván. A szocialista munkaverseny és a helyes szervezés követ­keztében az 1980. évi 9 millió 6g ezer forintos vállalást a dolgozók már 9 millió 453 ezer forintos eredménnyel túltelje­sítették. IdojársÍBjelentés Várható időjárás csütörtök estig: párás, több helyen lcödös Idd, né- i hány helyen kfidszltálással. Ma gyenge légáramlás, holnap mérsé­kelt déli szél. Várható legalacso­nyabb - éjszakai hőmérséklet miaura 1. plusz 3, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 6—10 fok között; Már kora rengel jókedvű fia­taloktól volt hangos a baksai Ezüst Kalász Tsz irodája. Künn az iroda előtt is csoportokba verődve tárgyalták a napi programot. Hiába, nem min­dennapi élmény a városi fia­tal szamára a falusi munka.. Meri dolgozni ' jöttek. Több mint kilencvenen — a pécsi Fémipari Technikum tanulói közül. A munkába induló tsz-tagok is barátságosan köszöntötték őket. Ez igen, ez már komoly segítség — mondogatták. Mert — nem kell azt titkolni — egy kicsit bizony elmaradtak a ku­koricatöréssel s ez a segítség, a fiatalok önkéntes munkája éppen jókor jött... A kukoricatábla benépesült, a fiúik hozzáláttak a munká­hoz. Dolgoztak szorgalmasan s a maguktól tellő hozzáértéssel A hozzáértéssel azonban egy kis baj volt. El-elhagyogattak néhány szárat, többön pedig töretlenül maradt egy-egy cső kukorica. Igaz, elő szokott az ilyen fordulni szakértőbb ke­zek alatt is. Ilyenkor lehet az­tán böndérezni. A baksai régi gazdák böndérezésnek nevezik, amikor törés után még egyszer megszemlélik a táblát s az el­maradt csöveket összeszedik. Ezzel is összegyűl sokszor egy­két mázsa, néha több is. — Itt is lehet majd böndé- reznü — mondta egy-két tsz- tag, de többen nem is annyira mondogatták, mint inkább gon­dolták. Közülük egyik-másik pedig aira is gondolt, hogy milyen jó lenne, ha a „böndér” az ö háztáji gazdaságába ke­rülhetne — mondjuk ki nyilr tan —, ha hazavihetné. B .-'lilenrg megeredt az eső, a fiúk abbahagyták a munkát. Csóválta is bosszúsan a fejét Tóth Tajos elnök, amiért az időjárás így megzavarta a se­gítséget. De mit lehetett elle­ne tenni? A fiúk — látva, hogy az ólomszürke felhők teljesen betakarta^ az egei. legalább egynapos esőre lehet számíta­ni — felpakoltak és elmentek. — A mai napra is beleevett a fene a munkába —> mondta az elnök, — pedig már a csu- tavdgást is el kellene kezdeni — tette hozzá merges hangon. De hát ki az, aki ilyenkor ki­megy a földre dolgozni? — morfondírozott magában­Még álmában sem merte gondolni, hogy nem is egy je­Siezonvéie üsrkányüan, „záróra“ a Bányászban Több mint 110 ezer forintos csalás a Bányász Étteremben Vége a „szezonnak** Har­kányban. De nemcsak a strandon, ha­nem a Bányász Étteremben is. Vajh hol van az az ellenőr, alki megállapíthatná: a Fürdő Vállalatnak, vagy pedig a Bá­nyász Étteremnek volt-e na­gyobb forgalma ezen a nyáron? De most csak a vendéglőről, illetve annak két vezetőjéről: Péntek Gáborról és Resál Ist­vánról. A siklósi járási ügyész­ség a két vádlott ellen tár­sadalmi tulajdon sérelmére is­mételten és bűnszövetkezetben elkövetett csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés, valamint üzér-, kedés bűntettének elköveté­séért emelt vádat. Péntek Gábor nemcsak a pincér szakmát sajátította el, mielőtt a Bányász Étterem he­lyettes vezetője lett, hanem más „dolgokban“ is eléggé já­ratos volt. A komlói városi bíróság 1955-pen a társadalmi tulajdon hanyag kezelése miatt hat hónapi börtönre ítélte. Úgy látszik, az ítéletet nem vette túlságosan a szívére, mert még ezek után ugyanabban az év­ben a lengyeltóti járásbíróság árdrágítás, visszaélés bűntette miatt egy évi börtönre ítélte. Ezek után természetesen al­kalmasnak bizonyult a Bányás„ (1959. szeptember 1-től getanes rendszerű!!) kisvendéglő (?) helyettes vezetői beosztására. Resál volt a vezető — bün­tetlen előélctta A hét vendéglátóipari „szakember** a nyár elején hozzálátott a forgalom meg­szervezéséhez. Tették pedig ezt úgy, hogy egymással össze­játszva, a központi elosztó rak­tárt megkerülve készpénzért vásároltak különböző árukat. Úgy látszik, volt már a zse­bekben egy kis „pénzmaa“ 8 így nem tartották szükséges­nek a vállalat számára törvé­nyes keretek között a megsza­bott úton vásárolni. Igaz, hogy ha a vállalat részére vásárol­nak, akkor számla is kell hoz­zá. Be ők nem kicsinyesked­tek ilyen dolgokkal. A harká­nyi népboltból szódavizet, ke­nyeret, esetenként 2—300 üveg sört, 30—50 üveg palackozott bort, jelentős mennyiségű téli­szalámit vettek. A sört pél­dául 3,30-ért, a bort 11,50-ért. A gebines „Bányászában az­tán a sört 4,70-ért, a bort 18,60-ért adták a vendégnek tovább. Hogy ez a kis árdiffe­rencia? Az volt az „útikölt­ség“ ..; De a saját zsebükre kereskedtek ők mással Is. A parkban lévő boltból demizson számra vásárolták a málnát. Természetesen ezt js készpén­zért, minden bizonylat nélkül. Állandó vendégei voltak a hús­boltnak is, ahonnan 10—20 ki­logramm húst — többször 40—50 kiló félsertést vettek — számlák nélkül. Az áruikat fel­dolgozták, aztán százszázalékos haszonnal az étteremben ki­mérték. Gyűlt a pénz szépen, ropogós százasokkal tömték zsebültet. De ki foghatná rá Péntekre vagy Resálra, hogy lelkiisme­retlen emberek? Ok kérem rendszeresen leltároztak. Ami­kor időnként gondolták, hogy jócskán van ipár tiroblet a pénztárban — önleltározást tartottak. Egyik esetben 1800 forintot, máskor 3000 forintot Növekedett megyénk idegen- forgalma 1960-ban Baranya megye kulturális, ipari ég mezőgazdasági fejlő­dése és a külföldi országokkal lévő jó kapcsolataink ered­ményeképpen évente rohamo­san nő a külföldi látogatóink száma. Néhány adattal bemutatjuk olvasóinknak Baranya megye idegenforgalmi helyzetét 190«. január 1-től szeptember 30. eltelt időben. Szovjetunióból 802. Csehszlo­vákiából 255, NDK-ból 145, Lengyelországból 115, Romá­niából 54, Bulgáriából 49, Al­bániából 8, más országokból 526 vendég tartózkodott ruza- mosabb időn át megyénkben. Az 1959. évihez viszonyítva Pécsett 106 százalékkal, Bara­nya megye egyéb területén 200 százalékkal több a külföldi látogatók száma. Megyénkből az eddigieknél jóval több ember utazott a kül. földi országokba is. Csehszlo­vákiába 1080-ban eddig 827-en, a Német Demokratikus Köz­társaságba 173-as, Lengyel- országban és Csehszlovákiában körutazáson 205 fő vett részt. ÍNyugati országokba 100-an utaztak. lentkező akad. Pedig így volti Alig mentek el a diákok, már­is jöttek néhányon, kicsit 'sün- dörögtek az elnök körül, aztán kibökték'. — Kimennénk elnök csúfat vágni — mondták s laposakat pillantottak hozzá. ilyen időben ? Ka nézd csak, hogy mennyire nem ismerem én a tagságot. Még hogy ná­lunk kéne valakit is^noszogat­ni a munkához? — gondolta az elnök, aztán beleegyezett. Már miért is ne? Hadd dolgozzon, aki alkar. Néhány tsz-tag ki is ment. Persze nem annyira csatát ugara, mint inkább .,oöndé- lezni” —, mint ez később ki­derült. De fúrta ám az elnök olda­lát: miért ez a nagy munka- láz néhány tagban? Megnézi mar — gondolta — s ő is utá­nuk indult. Látja ám, hogy a tagok sűrűn hajlonganak a kukoricásban s nem csutál vágnalk, hanem böndéréznek. Nem is egy zsák már telve ku­koricával — Na. ha már leszedtétek, akkor vigyétek csak a közös­be — mondta az elnök. A ta­gok pedig összenéztek, zava­rukban szóhoz sem jutottak. Csak irultak-pirultak, mint akit tetten értek. — Aki meg már vitt haza boridért, az hozza vissza, az­zal is be a közösbe — tetté hozzá, aztán elment, nem akar­ta tovább „forszírozni” a dol­got. Akinek majd furdalja a, Iclkiismeretét, az jelentkezik' — gondolta. Jól számított. Másnap, ami­kor már híre is ment a dolog­nak, egymásután jöttek a „bön- dérezől:”, egy szóra... «- Ügy Töstallem, hogy ilyen dologba belekeveredtem — mondta az egyik, de nem né­zett a szemembe, csak forgat­ta kalapját — meséli az elnök. Aztán jött a másik is, a har­madik is- i, Art innnd’a íz elnök, hogy munkaegységenként 32 forin­tot terveztek, de ha minden iát megy, lesz 35 forint is. — Nem rossz kereset az — foly­tatja —. aki a közösben becsü­letesen dolgozik, jól megélhet belőle. De hát tudja ezt a tag­ság is. A Kiss Nagy család például már 900 munkaegység korül jár, az ifj. Pataki János családja pedig már az 1000 kp- rüi. Semmi szükség tehát a „mel­lékkeresetre”. Semmi szükség arra, hogy hiba Ügyen a „böndér” kö­rül . j i emeltek ki a pénztárból az „egyenleg“ megtartásáért. Ezen a pénzen is osztoztak. Sokszor végezték ilyen ,Jelld- ismeret-vizsgálatot“ s ezek az „ellenőrzések** számukra min­dig „megnyugtató” módon végződték. ?i , • , Ha a főnök így, a? al­kalmazottak se különben. Az étterem beosztottai részére a vállalat központja napi egy­szeri —■ térítés nélküli — ét­kezést engedélyezett. Mert a nyomtató lónak a száját.;. — szóval ismeretes ez a magyar közmondás. Bizony, nem lehe­tett bekötni. Mert az alkal­mazottak közül sokan nem­csak egyszer étkeztek térítés nélkül, hanem — ha lúd, hát legyen kövér — reggeliztek is, vacsoráztak is — ingyen. Et­tek, ittak, jól mulattak, senki nem szólt érte. Később mér vérszemet kaptak s nemcsak ők, hanem családtagjaik is ide­jártak. Vacsorázni, ebédelni. Fizetni érte? Ugyan, kérem. Mindaddig, míg a vezetők­nek is „torkára ßzorvüt“ a falat. Nem sokáig, mindössze két - három hónapig tartott a di- nom-dánom. A szakértői véle­mény szerint: „ezt a tevékeny­séget 1960. június 28. óta űz­ték s mintegy 111487 forint kárt okozták”. Nem egészen három hónap alatt egy kis családi ház értékét. Szép nyári kereset De hiába, megjött az ősz. A strandon szezonvége, A „Bányászában pedig - • záróra! Garay Feren' A szakszervezetek kulturális életéből A szakszervezeti kulturális aktívák részére hat hónapig tartó ünnepélyrendező tanfo­lyam folyik Pécsett. A tanfo­lyam résztvevői minden héten csütörtökön kétórás foglalko­zás keretében ismerkednek meg az ünnepélye* rendezés rendjével, formáival. A tan­folyam azt a célt szolgálja, hogy a résztvevők elsajátítsák a társadalmi és családi vonat­kozású ünnepélyek rendezésé­nek módját • Nagy sikerrel és nagy láto­gatottság mellett működnek Pécsett a munkásakadémiák. A legnagyobb érdeklődés a Pécsi Szénbányászati Tröszt­nél é* a postán rendezett munkásakadémia előadásai iránt nyilvánulj meg. • A Szakszervezetek Megyei Tanácsa november 14-én, hét­főn nyitja meg a szakszerve­zeti aktivisták részére a két­hetes kultúrnevelési felelős tanfolyamét A Pécsi Cementáruipari Vállalat pécsi telepére egy gyakorlattal rendelkező dömpervezetőt és két vizsgázott kazánfűtőt, valamint komlói telepén két vizsgázott kazánfűtőt alkalmaz- Jelentkezés a állalat munkaügyi c*ztá- ván Pécs. Siklósi út 10. 17BÖÖ 0 Szigetvár, Erdesmecske, Nagykarsány Kozármisleny, Mohács... A Janus Pannonius Múzeum régészei nyomában lóiba a ,,bändet“ keiül.

Next

/
Thumbnails
Contents