Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-27 / 280. szám

2 NAP T 0 I960. NOVEMBER 21 Felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam a Pécsi Pedagógiai Főiskolán Megvalósulnak a párthatározatok § Kommunisták a lakóterületeken A Művelődésügyi Minisztérium 180/1960. sz. rendelete lehetőséget ad, hogy a régebben érettségizett fiatalok főiskolai felvételi vizs­gákra előkészítő esti tanfolya­mon elevenítsék fel a középisko­lában tanultakat, jól fel tudja­nak készülni a felvételi vizsgák­ra. A Pécsi Pedagógiai Főiskolán a kővetkező tárgyakból indulnak előkészítő tanfolyamok: Matematika—kémia, matemati­ka—fizika, biológia—földrajz, magyar—orosz. Jelentkezés 1960. december 16-ig a főiskola okta­tási osztályán. A tanfolyamra jelentkezhetnek: a) azok, akik 1960-ban, vagy régebben érettségizték, 30. élet­évüket nem lépték túl és igazol­ják, hogy tanfolyami felvételük­kel a munkaadó szerv vezetője — munkaviszonyban nem állók esetében az érettségiztető közép­iskola igazgatója — egyetért; b) munkaadójuk javaslatával azok a 22. évüket elért, de a 40. évüket túl nem lépett dolgozók, akik az, egyetemi levelező- esti oktatásban való részvételre jo­gosultak. A tanfolyamra felvettek rész­vételi dijat fizetnek. A részvételi díj kéttárgyas tanfolyam esetén *50 forint, egytárgyas tanfolyam esetén 230 forint, A tanfolyamon résztvevők he­tenként 2 alkalommal, 17.30-tói 21 óráig vesznek részt oktatáson január elejétől június végéig. PEDAGÓGIAI FŐISKOLA IGAZGATÓSÁGA Takarékos község lett Véménd Takarékossá# ankéto* tart- ' tot lak pénteken Véménden abból az alkalomból, hogy a község elnyerte a „takarékos község“ címeit. Az ankéten Török József szakelőadó adta át a kitüntető táblát és az OTP Baranya megyei fiókjá­nak oklevelét a község lakos­ságának. Dicséretre méltó tény, hogy Véménden az 1956. december 31-i 11 ezer forinté*! állomány­hoz képest a mai napig több, mint egymillió forintra emel­kedett a takarékbetétek Ös­szege. Az ankéten, 'a szép eredmé­nyeket méltató beszámoló után vidám kérdezz — felelek estet rendeztek, melynek (szü­neteiben a helyi iskola tánc- csoportja és a pécsváradi FMSZ színjátszó csoportja szórakoztatták a község la­kóit. Az ügyességi számokkal tarkított vetélkedő első díját, egy értékes töltőtollat, Mézes Lujza, a helybeli iskola, nyol­cadik osztályos tarruiójg nyer­te. ' « A Központi Bizottság egy év­vel ezelőtt. ■— 1959. október 22-én határozatot hozott arra, hogy a vidéki városokban is létre kell hozni a lakóterületi pártcsoportokat. Erre azért van szükség, hogy az egy házban, háztömbben,- telepen lakó párt­tagok összehangoltan, egyesí­tett erővel, egységesen nép­szerűsítsék a párt politikáját. Július közepén, a megyei pártbizottság megvizsgálta, hogyan folyik a központi bi­zottság határozatának végre­hajtása, megalakultak és dol­goznak-e a lakóterületi párt­csoportok. Megállapította, hogy Pécsett elsőnek a II. kerületben, majd az ott szerzett tapasztalatok alapján az I. és a III. kerület­ben hozták létre a területi pártcsoportokat, amelyek álta­lában a kerületi választókör­zeteket figyelembe véve ala­kultak. Akkor még nem állott rendelkezésre semmiféle ta­pasztalat a pártmunkának ez­zel az új formájával kapcso­latban. A városi pártbizottság figye­lemmel kísérte a pártcsopor- tok megalakításával megbízott elvtársak munkáját és azok tapasztalatai alapján határozta meg az újabb tennivalókat A pártbizottság társadalmi munkatársai folyamatosan el­lenőrizték és segítették a lakó- területi pártcsoportokat haté­konyabb támogatást azonban csak október negyedikén kap­tak. amikor az agitációs és propaganda osztály összefog­lalta, mit kell tenniük a lakos­ság közötti politikai munka fokozásáért Az ágit. prop. osz­tály által kiadott tájékoztató­ban felsorolták a lakóterületi pártcsoportok feladatait. Párt­csoportvezetői megbeszélést tartottak kerületenként ame­lyeken a kerületi pártbizott­ságok vezető munkatársai be­szélték meg a lakóterületen élő párttagok eddigi munkáját. Ezt követően pártcsoport-ér- tekezleteket tartottak a lakó­területeken. MecsekszaboJcson, Újhegy-szőlőben és Borbála­telepen jól sikerültek ezek az értekezletek, Meszesen és a belvárosban viszont nem si­került összehívni a pártcsopor­tokat. A meszesi pártszerve­zet azóta f elismerte, hogy köz ■ vefilenebb, eredményesebb szer­vezési módszerekkel kell dol­goznia és mégis megtartotta az értekezletet, A belvárosban sajnos nem mennek jól a dolgpk. Sok párttag nem vette komolyan a párthatározatot és nem tett annak eleget. Nem Jelentkez­tek a lakóterületük pártszer­vezeténél nyilvántartásha vétel végett. A városi pártbizottság ágit. prop. osztálya most megszer­vezte az ellenőrzést és a kö­zeljövőben megvizsgálja, mi­lyen módon hajtották végre az üzemekből a lakóterületre való átjelentkezést. Art is ellen­őrizni fogják, hogy a lakóte­rületi pártszervezetek igazol­ták-e az üzemi pártszerveze­tekhez a náluk jelentkezett párttagok nyilvántartásba vé­telét. Az ellenőrzés során megle­het majd állapítani, hogy kik azok, akik még ma sem tartot­ták fontosnak a lakóterületük pártszervezeténél való jelent­kezést. Ezekkel az elvtársak­kal a városi pártbizottság és a kerületi pártbizottságok ak­tívái majd beszélgetni fognak, figyelmeztetik őket kötelessé­geikre. A lakóterületi pártcBoportofc közül dicséretet érdemelnek a gyárvárosi és az újmecsekal- jai pártszervezetek területén • működő pártcsoportok. Ezek a csoportok a párt napokra, ta­nácstagi beszámolókra, kisgyű- lésekre ügyesen és eredménye­sen mozgósították a párttago­kat és pártonkívüli dolgozó­kat is. Ezeken a lakóterülete­ken egyes pártcsoportok egé­szen kitűnően oldották meg eddig feladataikat. A pártla­pok terjesztésében is eredmé­nyesen közreműködtek, A Pécs III. kerületi pártbi­zottsághoz tartozó lakóterületi pártcsoportok munkájának segítésére a városi pártbizott­ság aktívákat küldött ki. Kiemelkedően eredményes munkát végeztek a pártcso­portok támogatásában Új-Me- csekalján Hegedűs Mihály és Hoffer István elvtársak, a szi­geti pártszervezetnél Soós Jó­zsef, Mecsekalján Hámori Nán­dor, a siklósi pártszervezetnél pedig Gyúrkó Ferenc. Ezek az elvtársak á pártcsoport-érte­kezleteken is résztvesznek majd, külön is beszélnek azok­kal a párttagokkal, akik még esetleg nem Jelentkeztek nyil­vántartásba vételre. November 16-án kezdték ezt a patronáló munkát és még nem fejezték be. Amikor segít­ségükkel már zavartalanul működnek a pártcsoportok, az ott szerzett tapasztalatokat felhasználva ugyanezt a mun­kát elvégzik az I. és II. kerü­letben is, A laMleriileti párlcsoporto' ró! szóló párhatározat ilyen mó­don megvalósul Pécsett és most már végérvényesen ki­alakulnak azok a módszerek, amelyekkel helyesen lehet irá­nyítani, ezeknek a pártcsopor­toknak a tevékenységét. Gy. K. TETŐFEDŐ szakmunkást keres a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat. — Bajcsy-Zsillnszky u. 4. sz. 15805 KISZ-hélyegek :?$ím A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség kongresszusának tiszte­letére bocsátotta kl a KISZ- közpomt ezeket a bélyegeket, 2 és 5 forintos értékben. A — a PécsvAradi nor- málfilmszínházat a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat szélesvásznú mozivá alakítot­ta át. A szélesvásznú mozi megnyitására december 3-án kerül sor. f— KÉMESEN december 4- én Vegyes Kisipari Szövetke­zet alakul meg. A szövetke­zetnek mintegy harminc kis­iparos lesz a tagja. — A PÉCSI járási műve­lődésügyi, egészségügyi és szociálpolitikai állandó bi­zottság november 29-én Biik- kösdön tartja ülését. Megtár­gyalják a bükkösül leányne­velő otthon helyzetét és az iskolai reformmal kapcsola­tos kérdéseket. — A KISZÖV városi szö­vetkezeti bizottsága decem­ber 2-án ülést tart. Megtár­gyalják az 1961. évi munka­tervet, valamint a jövő évi költségvetést. A KISZÖV vá­lasztmánya pedig december 7-én tart ülést, amelyen meg­vitatják a kisipari szövetke­zetek előtt álló feladatokat. A hölgyközönség figyelmébe. Hont! szücsmester üzletével Sallal (Ferenciek) ntca 30-ba költözött. 592 megyei KISZ-bizottság 215 forint értékben osztott < ilyen bélyegeket a me KlSZ-ateupszarvezeteinek. — ANGOL jersey szövi három színben érkeztek P< re a Textlinagykereskede Vállalathoz. A Német Del ratdkus Köztársaságból gyom szép női műszál-szf tok, pasztell színekben, 1 gyeionszágból pedig íi kamgam-szövetek érkezte vállalathoz. — PÉCS mj. város Tani a jövő évi költségvetését ' állította össze, hogy abba szociális otthonok férőhí 15 ággyal növekedjék. Uff akkor az óvodai férőhel számát 50-nel kívánja b< teni. — új Altalanos KOLA épül Endrőcön. UgJ akkor Sellyén egy íolyos< összeköthető emeletes épí tel bővül az általános is* Malomipari történeti el keket gyűjtünk. Kérjük ml azokat, akiknek Ilyen jeli tárgyaik, írásaik (régi műt könyv, vándorkönyv, szerzi stb) fényképeik vannak, lentsék be a Baranya-To megyei Malomipari Váll Pécs Felszabadulás útja 2. címre. * M egértőm én magukat, úfsdgtr^at. de hiába IMiMM a statisttatákat megzenésíteni nem leheti... Én h úgy na­gyok; mint a többi. Beleolvasok as újságba. Látok egy számot. Meg­nézem, hogy mi az, aztán továbblapozok. Magamat keresem benn», a magamfajta embert Nines idő arra, hogy a számokból kóvebees­tessek ... Műszak után hasamegyeét KórNIhézék á lakáéban, hogy minden a helyén van-e. Kezem, pihenek egy félórát, aztán neki • franciá­nak ... Mit csodálkozik? Mostanában franciát tanulok. Miért ne? Az a baj elvtárs, hogy maguk újságírók csak ást keresik, amivel fel- csigázhatják as érdeklődést, pedig ne higgye, hogy ee élettói csak nagy dolgokat vár az ember. Érdekesség? Tudja mily én érdekes az, he ás ember emberekről olvas ás újságban? Olyanokról, mint 0. Azt hiszi, ha I« Komión be­nézne egykét lakásba ... MII csodálkozik, igen, most délelőtt. Ml Van abban? Meglepi az embereket Nem válogatja elóre, hanem csak úgy, találomra,.. Tudja mit? itt éz a ház. Menjen be ide ... Tompa Mihály «tea 11... Na menjen csak be, majd megvárom. ELSŐ EMELET 1. Olyan ez a konyha, mint egy neorealísta filmkocka. A fiatalasszony ölében a kisgyerek, a rádió halkan szól, az asztalon félig vágott alma, kellemes a meleg, a kötélen száradó fehérnemű és a férj papucsban, megilletődötten bólogat. — Igen, délutánon vagyok... ö kérem, én messziről jöt­tem ide Komlóra, Ecsegfalvd- ról. Az Alföldön van ... Hogy szeretem-e Koimlót? őszintén megmondva, nem nagyon. Ne­kem az Alföld tetszik, ezt szeretem... — mondja és ne­vet. Az Ilyenkor szokásos meg- llletődöttség feloldódik. — Már négy éve vagyok bá­nyász kérem ... Béta-aknán dolgozom, mint csillés... Mennyit keresek? Átlagban hávl kettőezerhárwnszázat. Eleinte nehéz volt, amikor megnősültem. á bátyáméknál 'hkUtnk. Egy éve kaptam ezt ti lakást... A szüleim? Ott Vannak Ecsegf alván, tsz-iafio*. Azért jól megvagyok. A mun­kahelyemen is. Igaz, akad még egy-két idősebb vájár, akiben megvan, hogy ő vájár, a csil­lés meg csillés, de ritka már az Ilyen. Egyszer egy évig dol­goztam egy KISZ-brigádban, az jő volt. Egyszerű ember, huszonhá­rom éves. Abból a fajtából való, akikkel Ifjúságunk jó­zanságát, tetterejét, morális színvonalát példázzuk. Olyan, mint egy emberöltőt megjárt, tapasztalt ember, ha az ember becsukja a szemét, és csak a hangját, a szavalt hallgatja. — Mit vásároltunk ebben az évben? Hát sokat... és ha nem jön közbe a háromhóna­pos katonaság, még többet is. Egy konyhabútort háromezer­hét mázért. Az asszony közbeszól. — Meg csillárt háromszá­zért, függönyt hatszézért. Nya­ralni Is akartunk, de majd Jö­vőre. Hajdúszoboszlón. A férfi az asszonyra nevet. — Szeretnénk mi sokmin- dent, de a kerettel van baj,..-Jövőre? Vállat von, mondaná Is, nem is, hátha nagyravágyásnak ve­szi az ember. — Televíziót szeretnénk, de ne tessék megírni a nevemet. — Miért? — Nem szeretem én... Az asszony ismét közbeszól. Mosolygósán, dorgálón. — Na, csak ne legyél ma­ródi! ELSŐ EMELET i. Ha a felesége eltitkolná, ak­kor Is, csak a konyha sarká­ban álló esztergapadra kall nézni, rögtön kész a következ­tetés; Rabatin István, a kom­lói DÉDASZ főművezetője — ezermester. Az asszony látja, hogy az esztergapadot csodálom. — A férjem csinálta, ö ma­ga. Ez az 6 szórakozása. Haza­jön, aztán mindig fabrikál va­lamit. Most is csinált, legutóbb egy nagyítógépet. Maga fény­képezni la tud? Várjon esek, ha megmutatná ezt azon a gé­pen, mert nem értem. Az asszony á laboráns, a la­kás egyik sötét helyiségében hamarosan berendezik a fotó­laboratóriumot, a vegyszerek már a Jégszekrényben sora­koznak. Huszonnégy éve házasok, tizenhét évig Dombóváron laktak, negyedik éve vannak Komlóin. Az asszony sóhajt. — Nehéz Itt megszokni. Tudja, hiányzik a kert, az udvar, ahová az ember kiül nyáron... meg az embereket la nehéz megszokni. Mások Itt, mint ott,.. Ott Jobb volt,.. — és megint sóhajt. Rabaldné — őszintén szólva — nem valami eszményi ri­portalany. Nehéz szóra bimi, Inkább elnéző mosolyokkal válaszol. — Nem, nem vásároltunk ebben az évben semmit. Nem, betétkönyvünk sincs. A fér­jem havi 2350-et keres. Mon­dom, nem vásároltunk semmit, éppen elég volt kifizetni az örökség után az adót. Igen, örököltem Szolnokon egy há­zat, illetve ajándékba kap­tam, tizenötezer forintot kel­lett fizetni. — Járnak szórakozni? — Nem. Rádiónk van. A fér­jem mindig mesterkedik vala­mit, idő se jutna rá. — Televízió? — Persze, majd csinál a férje... Rabatlné nevet. Büszkén, elégtétellel. — Nem. Most egy magne­tofon következik... Azt csi­nál. ELSŐ EMELET 4. — Bácsi ide írjad, ha mon­dom. „Juliska néni mit gon­dolt magában, főzött gombó­cot vacsorára...” — és a cop­ies, ritka barátságos kislány árgus szemekkel figyeli: mit írok a jegyzetfüzetbe. — Hogy hívnak? — Kollár Margitka... négy éves... A marna, Kollár Ferencné mentegetőzik. — Csak szabadítsa magára, majd nem hagyja írni. A tűzhelyen ebéd fő, az asz- szony kényelmesen a konyhai vízcsapnál támaszkodik. — A mai menü? Koilámé elneveti magát. — Nálunk csak a hús megy, a férjem azt szereti. — Miből áll egy napi menü? Mondjuk tegnap má a reggeli, ebéd, vacsora? — Tegnap? Reggelire tej, mert a kávét nem szeretjük, délben gulyásleves, pörkölt galuskával, este tea, vajaske- ryér,,. a tavaíyl disznó már elfogyott.., — Mennyit keres a férje? •*- Csillés a Béta-aknán. Be­teges mostanában, havi 161 1700. De be tudjuk osztani Semmi nélkül kerültünk ö hót éve, azóta van szobab' runk, konyhabútorunk ugye a gyerekek is sokba rülnek, most jön a barma Mi úgy csináljuk, hogy év gén vásárolunk. Most is rf disznót veszünk, szöny« csillárt. Az én férjem l olyan, hogy elveri a p« lehet mellette beosztani. Kollár Ferenc Somog! származik, a felesége Szabi ból Jött Komlóra tíz éve. — Higgye el, hogy élünk. Alkalmilag én is do zom. Én tudom, hogy mij volt a szegénység. Nyo voltunk testvérek. Anyám > szór csak sóhajtozik, hogy jel két órakor már kelte bennünket dolgozni ■. ■ aj csősz volt, nyolc gyere* gondolhatja, milyen volt életünk.., Sokat járnak moziba, r» val, újsággal szemmeltartj világ sorsát. Öröm? A le! gyobb az, hogy az Iskolái! rek szorgalmasan gyűjti ötösöket, s ha igaz — ** iskolába szeretnék járatni Gond? — Nézze, igaz, hogy * minden kell, mert az ef1 olyan, hogy mindig töreK* de a gondunk?..; Hát családi gondok ezeki.i m Ugye mondtam magának? Érdemes ax emberekst kózel*v megnézni. Nagy dolgok voltak már Itt, de lesznek I«. As embert* nőnek a régiből, és keresik az újat, a jólszabottat... Izgalmas ad' csak be kell menni az emberekhez... Oda be, ahol gondolko1' meg élnek. Ét ml lesz még két év múlva? Tíz év múlva... Én 1 a*t mondom, amit a francia, mert jnosianábar» szeretek büszkéid „Oui távra verra". — „Aki megéri, meglátjt,. Hát ml megéri^ meglátjuk.,, igaz? Till ÉRT Anr-J0

Next

/
Thumbnails
Contents