Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-27 / 280. szám
Pajtások! Napfényes, tiszta otthont biztosítsatok a gyümölcsösök, parkok, Iskolakertek dolgos, dalos madarainak! Cinege, csuszka, kerti rozsdafarkú, örvös légykapó, barázdabillegető szívesen marad nálatok és ezrével pusztítja a kártevő rovarokat, ha 2—2 m magasságban fészekodut, madárházakat helyeztek el. A bejáró előtt annyi tér legyen, hogy a madár szabadon szállhasson be és kt. Alákötött tüskés gallyakkal védjetek a fészket a macskától. > sásdi járásban a KISZ kongresszusára készülnek az áttörök mi is segítettünk AZ ŐSZI MUNKÁKBAN A baranyajenől Zalka Máté út- törőcsapat tagjai is elhatározták, hogy segítenek a termelőszövetkezetnek az Oszt munkákban. A három tanításnélküll munkanapon Jókedvvel álltak be az úttörők á helyt termelőszövetkezet kukorica- táblájába. Nyolc holdról szedték le az aranyló csöveket. Az eredményes munka után a termelőszövetkezet vezetősége megígérte, hogy a jó munkánk Jutalmául anyagi támogatást ad a nyári táborozásunkhoz. ÚTTÖRŐK A HŐSÖK SÍRJÁNÁL A Béke-, a Mókus, a Pillangó, a Fecske és a Szputnylk őrs vett részt a szovjet hősi halottak sím jainak rendbehozásánál. Minden őrs arra törekedett, hogy szép munkát végezzen. A legszebb mun- kát mégis Schmidt Mária, Zeller Magdolna, Heidecker Rózsa, Elf man Mária, Heldecker Erzsébeti Árokszállási Teréz végezték. Bitmann András Beremend „TÁNCSICS STÚDIÓ’’ A sásdi járás úttörőcsapatai • KlSZ-kongresszus tiszteletére sok munkát végeztek. Ez- tsel nemcsak a termelőszövetkezeteknek adtak nagy segítséget, hanem saját részükre is Jelentős anyagi lehetőségeiket teremtettek. A mágocsi pajtások a „Béke“ Termelőszövetkezetben 400 mássa burgonyát szedtek ki és tíz és fél hold kukoricát törtek le. Munkájukért 6 900 forintot kaptak a szövetkezettől. A hetvehelyi úttörők hatvan napszámot végeztek a szövetkezetben és ezért 2 400 forintot kaptak, a felsőmindszenti pajtások 9« munkaegységet szereztek, amelynek értéke 2 880 forint. Az als&mo- csoládiak három napon dolgoztak a tsz-ben és 100 forint fizetést kaptak érte. A bikali úttörőcsapat tagjai segítettek az iskolaudvar feltöltésénél és ők ásták meg a vízlevezető árkot is. A ma- gyaregregyiek a járdaépítésnél és a vízlevezető árok ásásánál segítkeztek, a bakócaiak, a mecsékrtükosidk, a mekénye- siek ugyancsak ilyen munkához adtak segítséget. Kiemelkedő a jágónaki pajtások munkája, akik egy egész napon szüreteltek a szövetkezetben, az iskolájukat maguk takarítják. A munkával keresett pénzen egy televíziót vásároltak; Huszonegy pont Csapatotthonunkban az egyik őrei foglalkozást hallgatva határoztam el magam, hogy írok az Úttörő Életnek, mivel ezen az Orsi foglalkozáson Igen érdeket dolgok történtek. Az őrsvezető beszélt a pajtásoknak a IS pontos vállalásról, majd kérte a többi pajtást, hogy adjanak ötleteket. Az egyik pajtás azt Javasolta, hogy vállalásként ne lS-öt, hanem több vállalást tegyenek. A vállalások meg Is születtek; SÍ pontban foglaltuk Össze ezeket. 1. Az úttörők IS törvényének fokozottabb betartása. I. Vállaljuk, hogy az őrsben hárnuurendü tanulónál rosszabb nem lesz. S. Az úttörőotthonban is az iskolában tisztasági Járőröket állítunk be. 4. Vállaljuk 5 rózsafa beszerzését az erdőből és el is ültetjük, gondozzuk azt az épülő Játszótéren, t. Az Oszt és a tavaszi idényben e hulladékgyűjtést 200 százalékra teljesítjük, t. A zenekari tagok vállalják, hogy indokolatlanul nem hiányoznak a próbákról. 7. Az őrs 1 pajtást küld a tánccsoportba, X Sikeresen letesszük a 111. próbát. $. Az őrs S taggal benevez a kulturális seregszemlére. 10. Az őrs részt vesz e csapatvezetőség által kiadott forradalmi nyomolvasói feladatok elvégzésében és erről fényképes naplót vezet. 11. Az Örs kapcsolatot keres külföldi pionírokkal, is. Az őrs egy tagja ságit a csapatszertárosnak. IX Vállaljuk tejenként SS kg vad- gesztenye gyűjtését a Mecseki Növény- és Allatpark részére. 1*. Ügyelünk az úttöröotthon beren- ée ztbire. IS. Tizenöt óra társadalmi munkát végzünk. 16. Az őrs vállalja a S madárodú elkészítését. 17. Már most készülünk a nyárt táborozásra, s elkészítjük a sátorveréshez szükséges cölöpöket. 16. Egészségügyi ládát szerzünk be a csapatnak. 1». Az egyenruha és az egyéni felszerelés kiegészítése fontos feladatunk. 20. A csapat táborozási alapjára takarékbetétet létesítünk. 21. A kisdobosokat megajándékozzuk a télapó ünnepélyen. 22. A rajjal együtt köszöntjük osztályfőnökeinket a pedagógusnapon. 8Z1RTES LÁSZLÓ Pécsszabolcs Nagy Csaba A nyári élményekből Kísérletezz I •«xftrToOMa Tr«010* li* A szikrainduktor szikratávolságához mért 5—8 cm hosszú, vastagabb üvegcső egyik végét húzzátok ki láng fölött vékonyra és szorítsátok kerékpárpumpa tömlőjébe. A cső másik végét zárjátok el szurokdugóval. A duössze a szikrainduktor egyik sarkával és áramütések elkerülése végett földeljétek földbevert vasrúd, vagy vízvezeték útján. Az induktor másik sarkát a csővégbe, szurkozott huzalhoz kapcsoljátok. A pumpát rögzítsétek satuba. Rövid tömlőjét töltsétek meg úgy csupasz huzaldarabokkal, hogy azok érintkezzenek a pumpa fémrészével és kivezetésük az üvegbe nyúljon. Ritkítsátok a levegőt a pumpa közepes kihúzásával az üvegcsőben, azután hozzátok működésbe az induktort Mit tapasztaltok? Jobban látszik a kísérlet elsötétítésben. Húzgóból fémdrót vezessen a cső- ....... ,. be. A pumpa dugattyúbőrözé- zátok ki jobban a pumpát. Mi sét fordítsátok úgy meg, hogy lesz a különbség? Milyen gya- jcihúzáskor ritkítsa a levegőt korlati megoldásait Ismeritek A pumpa fémtestét kössétek ennek a kísérletnek? A kertvárosi Kállai Éva leány- csapat IV. raja elhatározta, hogy hetenként egy alkalommal a tíz- percben műsorral szórakoztatja a pajtásokat. Legutóbb a hét legjob« ban sikerült dolgozatait olvasták fel. Kun Margit EGYHAZASKOZAHi tudósítás A múlt évekhez viszonyítva az Idén jelentősen fellendült az úttörő élet Egyházaskozáron. A pajtások szorgalmasan látogatják as Orsi összejöveteleket. A tavasz óta rendszeresen segítünk a termelőszövetkezetnek. Fákat ültettünk ét gondozzuk is azokat. Felvettük a kapcsolatot egy budapesti úttörő- csapattal is. Márton Ildikó BURGONYASZEDÉS A TERMELŐ- SZÖVETKEZETBEN A cunl Dózsa György úttörőcsapat egyik napsütéses délután kivonult a tsz krumpllföldjére. I a pajtások nagy buzgalommal láf tak munkához. Mindnyájan szorgalmasan dolgoztunk. Az egész határ tele volt az úttörők vidám énekével. Ezen a délutánon 10 mun« kaegységet kerestünk. Ami pénzt kapunk ette. azt majd a nyári táborozásra fordítjuk. Csétényl Julianna SZAKKÖRÜNK MUNKÁJÁRÓL A Város1 Könyvtár ..Benedek Elek’’ fiókkönyvtárán belül alakult eg,, irodalmi szakkör. A szakkör tagjai között sok úJmecsekaHal ’eány és fiú van. A szakkörünknek az a célja, hogy megismerkedjünk azokkal a folyamatokkal, amelyek a könyv születéséhez szükségesek. Már voltunk a Szikra nyomdában, ahol a kéziszedéstől a rotációs gépig mindent megnéztünk. Ezután a Megyei Könyvtár könyvkötészetét tekintettük meg, majd az Egyetemi Könyvtárba látogattunk el. A múlt héten 8 Dunántúli Napló szerkesztőségébe is ellátogattunk. Schvemmer László BÁBELŐADÁSRA KÉSZÜLNEK ABALIGETEN Nagy munkában vannak az aba- llgetl bábszakkör tagjai. Egy báb« darab bemutatására készülnek ez úttörők. Ok készítik el a báb- fejeket és a bábúk ruháit is. Nagy szorgalommal gyakorolják a báb- játszást is, kezdetben még elég nehezen megy. Savanya Erzsébet Hogyan köszönjenek a gyerekek Hozzászólás a , SOK HELYÜTT igen sajátságos a szülők, a családi otthon ellenállása, amikor bármely iskolatípusban be akarjuk vezetni a napszaknak megfelelő köszönési formát. A „felelősség” nyilván egész társadalmunkat terheli, mivel a felszabadulást követő társadalmi átalakulás közepette a vallási jellegű, valamint a polgári eredetű, de antidemokratikus színezetű köszönési formát (például az „alázatos szolgája”) eltűnése Időszakában nem tudtuk megakadályozni a „kezét csókolom” országos méretű elterjedését. A felelősség szót azért teszem idézőjelbe, mivel a forradalmi átalakulás időszakában ezernyi és ezernyi sokkalta fontosabb kérdést kellett megoldania társadalmunknak. Ugyanez a helyzet most is. A társadalmi kiegyenlítődés, az egyes rétegek foglalkozási ága, a szellemi vagy fizikai, városi vagy falusi dolgozók egymással való érintkezése azonban hovatovább megköveteli, hogy ezzel a kérdéssel is szembenézzünk. .Kisgyermekes mamái Minden nap megfigyelhető jelenség, ha hivatali vagy értelmiségi pályán dolgozó nőkkel találkoznak férfiak, kezét csókolomot mondanak, mert „csak a műveletlen köszön jó- napottal”. S ha ugyanaz a férfi tíz lépéssel arrébb a takarítónővel találkozik — jóna- pottal köszön. S ha véletlenül egymás mellett állnak? Milyen megalázó megkülönböztetés! Az egyik talán több mint a másik?! Pedig éppen ez a megkülönböztetés folyik országszerte, és éppen ez kongatja meg a halálharangot e köszönési forma fölött. Tulajdonképpen mi felnőttek köszönünk rosszul. Nap mint nap mi teszünk társadalmi megkülönböztetést ember és ember között. Ebben az értelemben tehát politikai kérdés a köszönési forma. Nem az a baj, hogy az óvodás, vagy az iskolás köszön kezét csó- kolommal, mert ő mindenkinek így köszön, ő még nem tesz különbséget. Amikor azonban elhagyja az Iskola padjait ő is válogatni kezd, című levélhez s ő is kezdi megkülönböztetni az embereket Később ugyanezt fogja tenni, amit mekalku- vó módon ml teszünk jelenleg. Az óvodások vagy iskolások mamáinak éppen azt kell megérteniük, hogy már a gyermekkorban olyan köszönési formát akarunk meggyökereztetni, melynek a nép életében ősi hagyományai vannak, mely tartalmában a legnemesebb jókívánságokat tartalmazza, mely demokratikus, mert általánosan használható és nem tesz különbséget ember és ember között Ezzel ezt a felnövekvő nemzedéket megóvjuk attól a sok gátlástól, alakoskodástól, vagy megalkuvástól, melyben jelenleg mi felnőttek sodródunk, jóllehet látjuk a helyes utat. A „KEZÉT CSÓKOLOM” természetesen még sokáig megmaradhat a családi otthon használatában. A nyilvános használatból azonban minél előbb a lomtárba kell tennünk ezt a köszönési formát. Hoffmann Ottó tanár Hogyan tároljunk oution burgonyát? A MÉK mintegy 200 vagon burgonyát raktározott a pécsi pincékben, de szállítási szerződést is kötött néhány termelőszövetkezettel további nyolcvan vagon burgonyára, Ugyanakkor burgonyavásárlási akciót is hirdetett. Vállalta, hogy a háziasszonyok kívánságának megfelelően, ötven, száz, százötven kilós tételekben megrendelésre házhoz szállítja a tárolásra alkalmas burgonyát. Az aikciónak nem volt nagy sikere, mégis szeretnénk a burgonya tárolásához néhány tanácsot adni azoknak, akik már megvásárolták egész téli burgonyaszükségletüket. A burgonyát hazaszállítás után ki kell ürítenünk a zsákból, és az egészségesek közül ki kell dobni a vágott, rágott darabokat. Ha száraz, hűvös (6—8 C°-nál nem melegebb) sötét, páramentes helyen tároljuk a burgonyát, úgy hónapokig eláll. Januárban, amikot a burgonya csírázni kezd, ismét átválogatjuk készletünket, s letördeljük a gumókról a csírát. Ez azért fontos, mert a csíráik növekedése rontja a burgonya minőségét. Vajon miért ragaszkodnak sokan a „kezét csókolom” köszönéshez. Talán mert elavult? Mert valószínűleg már csak a mi országunkban használják? Mert feudális polgári egzotikumként meg akarják őrizni az utókor számára? Vagy „kellemes” emlékek hangulatát akarják átmenteni mai életünkbe? De csakugyan kellemes emlékek hangulatára emlékeztet ez a köszönési forma? A megalázott kisemberek felszabadulás előtti hajbókolása előttünk van még, a falusi jegy- zőnék, a nagyságos vagy kegyelmes asszonyok pöffeszke- dő úri gőgjét még nem felejtetjük el. De nem felejtettük el a munkában meggyötört mosónő, öregedő zsellér, vagy napszámosasszony kötelező kezétcsókolomját, sem a zöldfülű „úrfi” köszöntésére. Érdemes tehát olyan köszönési formához ragaszkodnunk, mely a megalázkodásra, az emberi méltóság sárbatiprására emlékeztet bennünket? SOKAN AZT MONDJAK, hogy ma már általánossá vált ez a köszönés. Ma az egyenlőséget jelképezi, hiszen a dolgozók, a munkások is ezt használják. Csakugyan így van-e? Aki csak egy kicsit is nyitott szemmel figyeli az emberek társadalmi érintkezését, soksok visszásság szemtanúja lehet. ÖnMszolgálás és bizalmatlanság Kétségtelen, hogy a fejlett kereskedelmi formák közé tartozik az önkiszolgálás. Ezekben a boltokban — ha ügyesek az eladók és mindig megszokott helyükre járnák a vásárlók — valóban meggyorsulhat a kiszolgálás, ám csúcsforgalom idején — mint a tapasztalatok mutatják nem a legszerencsésebb helyzet teremtődik. Ha a vásárlók meglepik az üzletet, azonnal nehezebb az ellenőrzés — s mondjuk meg őszintén, erre bizony még nagy szükség van. Több esetben előfordult már, hogy vásárlók hozzányúltak ehhez is, ahhoz is, és fizetés nélkül próbáltak távozni. A csalás lehetőségeinek kizárására ezért több helyen radikális módszereket vezettek be. Egyik boltnál az ajtó előtt kénytelenek várakozni a vásárlók, amíg az üzlet kissé kiürül, a másik helyen pedig (Rákóczi út és Bajcsy-Zsilin- szky utca sarok) azzal kezdődik a vásárlás, hogy táskáinkat, kosarainkat prédaként le kell tennünk a bejárati ajtónál. Azokat a vásárlókat, akikkel szemben igazán nem volna szükség semmiféle óvatosságra — joggal bántja a bizalmatlanság, s ezért legközelebb inkább olyan üzletbe térnek be, ahol valamivel többet kell ugyan várakozni, de nem éreznek bizalmatlanságot. Meggondolandó, hogy kereskedelmi vállalataink ne inkább a gyorskiszolgáló módszert pártolják-e? A gyorskiszolgálás lényegét mindenki ismeri: a vásárló az áru átvételekor rávezetteti a nála lévő jegyzékre a fizetendő összeget, s a boltból való kilépés előtt egyszerre fizet ki mendent. Itt nincs szükség különösebb ellenőrzésre, s ritkábban fordulhat elő zsarolás. Helyes lenne, ha as érdekelt kereskedelmi vállalatok közvéleméntfkutatást rendeznének, s megkérdeznék a bolti dolgozókon kívül a vásárló asszonyokat is; mit tartanak helyesnek, s azután az összegyűjtött véleményekből szűrnék le a bolthálózat fejlesztésével kapcsolatos további teendőket.