Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-20 / 274. szám
NOVEMBER 20. NAPLÓ 3 >LSZTOJ ^százada halt meg a I orosz író, a kfilSno Igazságkereső ember. i nyolcvankét észtén* örténelem rendkívüli, i szakaszában telt el, a cári Oroszország ó falvaiban még kő- nyomorban tengődött i, a városokban azon- iolgári rend nyomult megjelent már a tőr- új alkotója, a prole- is. A szüntelen válto- frongás állapotában v Tolsztoj a maga ko- írsadalmát. A grófiak! n láthatta már osz- ; az arisztokráciának etctlen bukását, s a un új erőit látta félti, válságba került. Az társadalma képét > rajzolta meg, a nyúlt, hogy az amiről vő osztályokban ta- tg az igazi embert. 'k végül is az lett ai tye, hogy az orosz > sajátos színekkel dott. Az orosz arisz- t Tolsztoj írásait ol- löbbenhettek rá elő- Sy a muzsik is ember, lg gazdag jellemű, szí- zelctű, a szép és jó gtclenül fogékony em slid és vad érzelmei, elmű és bölcs gondomnak. Az elnyomott embert, a kizsákmá- •bbágy-pamsztot Ict tette irodalmi hőssé, sta és sok tekintetben ts szemlélete, osztály- p amelyeket hiába pró ttömi, nem engedték, rradalmárrá váljon, ^mondhatjuk, hogy ík nemcsak irodalom-, társadalomformáló ere lt. Igaz, hogy a pusztult arisztokrácia ncvé- mégis bírálta a bur- , igaz, hogy idealista kereste az élet értel- irodalmi eszközeivel ilt az emberellenes, des értelmetlenségek Tolsztoj regényeit, étéit olvassa, azt feltét- atalmiba ragadja várni a könyvek lantról •kszor megfoghatatlannő, szinte megmagya- tlan érzés ez, amely- Qycge azonban nem Int az emberi élet Irán tét és az a vágy, hogy » és értékes, őszinte ««♦áfástól mentes éle- Mr Snt-ithó> me<rvefés Indaz iránt, ami termé- nes és háziig. Nem hogy saját társadalma, i élethez szokott nrisz- I és haszonleső bnr- félve tisztelte a len- ''lrt óriást, aki szá- télclmetes Igazságokat t ki .aki vidéki kúriá- '♦inlrra c-olleeteivel meghódította a Nvugatot is. «vjet szocialista irónia is tiszteletreméltó 'Vént ápolja Tolsztoj pét. a szovjet írók pél- teVintik alkotó módit igényességét, az áb- mélvséirét. s a teremhet érteimét kereső Iránti szeretetéi. Nemesit. fél évszázad fáv- • hanem évszázadok 1 is úgy fog rá emlé- "z emherisér, mint a ’• kincsek bőkezű habzójára. Pécs zenei életéről ' ( A pécsi zenei élet fő műhelyei a színház és a hangversenyterem. Mindkettőt tatarozzák, de mindkettő élő tanúja annak a tízéves fejlődésnek, amelynek megünneplése — éppen a külső körülmények ilyen alakulása miatt egyelőre legalábbis külsőleges formában — elmaradt. A jelenlegi Pécsi Szimfonikus Zenekar I960 nyarán a Nagy Lajos gimnázium úszómedencéjében tartotta első olyan hangversenyét, amelynek egyre több folytatása következett. A Pécsi Liszt Ferenc Kórus még ugyanennek az évnek az őszén kezdte dl munkáját. Ma mindkét együttes a pécsi zenei élet jelentős tényezőjévé vált s ha el is maradt a jubileumi ünnepség, helyette a megsokszorozódott közönség táborával együtt ünnepel minden koncertjén zenekar és kórus egyaránt. Huszonhárom hangverseny Lassan magunk mögött hagyjuk az őszi évad első 3 hónapját s a hangversenyszezon legigazibb 3 hónapja következik, a december, január és február. Ennek a kiragadott 3 hónapnak eseményei önmagukban is sokat mondanak arról a fejlődésről, amely Pécs zenei életében az utóbbi években végbement, minőségben és számban egyaránt. A minőségről elsősorban az ittjárt szakemberek és a közönség vall. A mennyiség viszont lényeges tartozéka annak a nagyon fontos jelenségnek, — amelyről már megemlékeztünk —, hogy megsokszorozódott a közönség. Külön-külön is fontos mind a kettő, együtt azonban még nagyobb jelentőségű! A hangversenyévad tetőpontján 23 olyan hangverseny lesz városunkban, amelynek közreműködői hivatásos művészek s rendezője az Országos Filharmóniai. A 23 hangverseny közül 22 bérleti. Ez azt jelenti, hogy havonta átlag 7—8 bérleti hangversenyt tartanak Pécsett. Honnan to- borozódik ennyi hangverseny leltházas közönsége? Gyerekektől felnőttekig mindenki jár hangversenyre. Az idei tanévtől kezdve az általános iskolások részére háromszor kell ugyanazt a hangversenyt megismételni, csak Pécsett kétszer — ami igen jelentős eredménynek számít — az I. kerületi bányászgyerekek részére a Gorkij kultúrotthonban —, egyszer. Az általános iskolások hangversenyén sok érdekes program hangzik el. Az idei esztendőben a zenének a természetről, az emberekről, a hazáról, a népek barátságáról szóló fejezetét idézik felhangversenyeink. Havonta járnak hangversenyre a középiskolás diákok is, akiknek részére olyan szimfonikus zenekari hangversenyt rendezünk, amelynek gerince egyrészt Beethoven muzsikája, de képet nyújt a zenetörténet egészéről, napjaink zenéjét is beleszámítva. Elmondhatjuk, hogy a középiskolás ifjúság érdeklődése és fegyelmezettsége eddig minden alkalommal mély benyomást tett a szereplő művéAz idén újból sikerűit biztosítani az MTH-fiatalság részvételét rendszeres hangversenyeken. Az elmúlt hónapban rendezett Erkel hangverseny őszinte sikere minden bizonynyal lerakta alapjait az MTH fiatalok további érdeklődésének. NDK-karmester, Berlini Trio S végül tovább folynak egyre nagyobb érdeklődéstől kisérve az egyetemi és főiskolai ifjúság, valamint a felnőtt közönség azonos műsorral megtartott hangversenyei. Ha meggondoljuk, hogy a havi 12 szolgálattal dolgozó szimfonikus zenekarnak milyen koncentrált munkát kell végeznie ahhoz, hogy ilyen nagyszámú hangversenyt nívósán el tudjon látni, akkor még szembetűnőbb az idei évad eredménye, de egyben felelősségteljes feladatvállalása is. A jelzett időszakban 3 bérleti szimfonikus koncert, 4 kamarahangverseny és egy bérleten kívüli oratóriumhangverseny lesz. A helybeli művészeken kívül neves vendégek és vendégegyüttesek látogatnak városunkba. Ezekben a napokban koncertezik a Pécsi Szimfonikus Zenekarral Komlón és egy középiskolai hangverseny keretében J. D. Link NDK- beli karmester. A legközelebbi szimfonikus hangversenyen Mendelssohn g-moll zongoraversenyét játssza a városunkMészáros berenc: ban elég régen járt Hernádi. Lajos zongoraművész. A so-< romkövetkező 3 szimfonikus koncertnek is neves, Pécsett jól ismert és nagyrabecsüit vendégkarmestereit üdvözölhetjük a zenekarok élén: Le-1 hel György, Lukács Miklós és Kóródi András személyében. Lukács Miklós januárban a MÁV Szimfonikus Zenekarral ( és a Honvéd Művészegyüttes 1. Férfikarával Pécsett eddig még(f nem hallott két oratórikus mű-1 ( vet szólaltat meg. Szervánszky1. Endre Honvédkantátáját és1 ( Stravimszkij Oedipus Rex ora-,| tóriumát. Két kamaraegyüttes1, közreműködése teszi színessé1, a kamarabérletek sorozatát, és-1, pedig decemberben a Buda-1, pesti Fúvósötös, januárban pe- * ( dig a régi barokk hangszere-]) ken játszó Berlini Trió. Feb-" ruárban Kovács Dénes és Bücher Mihály szólóestjét ígéri a program. A Jephta újra műsoron Egyébként január ismét fontos erőpróbája lesz a pécsi zenei életnek. A tavalyi jelentős siker eredményeképpen az Országos Filharmónia bérleti} hangverseny keretében újra meghívta a Pécsi Liszt Ferenc Kórust és Szimfonikus Zenekart Händel Jephta c. aratóriumának előadására. Reméljük mód lesz rá, hogy a budapesti koncert előtt Pécsett ismét megszólaljon Händel remekműve, amelyet ezúttal két új pécsi szólista, Pelles Júlia és Ballá Tibor beállításával, jelentős mértékben pécsi szólista gárda fog megszólaltatni. Haydn Évszakok c. oratóriuma és Arutjunjam Kantáta a hazáról c. műve mellett, komoly munkával újítja fel a Liszt Kórus a művet, mert nem kis dolog a tavalyi szép sikert biztosítani s ha lehet, esetleg felülmúlni. Mindez természetesen csak egy része a pécsi zenei életnek. Tudjuk, hogy az operatársulat két bemutatóval s a balettkar is jelentős művek előadásával készül a színház megnyitására. S ha hozzávesszük azt a lelkes és komoly munkát, amelyet az iskolai együttesek, öntevékeny énekkarok végeznek, akkor igazán elmondhatjuk, hogy Pécs a pezsgő zenei élet városa. — 1 ~ DCijmi emlék „Először?" Bólintottam , bár nem először jártam erre már, „Először?” Mit is válaszol hazabaktató munkás valahol, ha tőle kérdik, látta-é a tájat? Régen — gyermek sem voltam még, láttam, milyen tiszta itt az ég, láttam az arany kupolát ragyogni halkan, őszi ködön át és éreztem — mint most is — ezf ff vágyat Csak jöttem, s máris elmegyek, az erdők utánam intenek: „Egy magyar járt itt, hazajött múltja honába hűen, óvja őt a régi otthon minden új em léke”, Káldi János: Egy falusi énekkarra Sűrű az őszi este, zúgnak a sárga nyárfák, s a lenge, selyem sötéten drága énekszó száll át. Áthúz a lassú ködön, megrezget ágat, lelket; odalent el nem hagyják, egyre csak énekelnek. Édes, iskolás hangok szállonganak sietve, s annyi emléket dobnak megvert férfi-szívemre. Onnan jön ez az ének, ahol én is nem egyszer énekeltem, — oly rég márt kisfiús szerelemmel Háláiig elhallgatnám: oly gyógyír a szivemnek ez a dal, ahogy áttör a fák közt és üzenget. S előttem már nő, látom, az őszvégies sár-por fölött egy nagy koszorú a sok-sok hang-virágból! Nő, száll tovább az éjben fehéren lengedezve, elnyúlva nagy-gyönyörűen a végtelenbe A JELENKOR következő számáról A közeljövőben megjelenik a Jelenkor című folyóirat legújabb száma, amely gazdag szépirodalmi és kritikai és irodalmi dokumentumanyagot tartalmaz^ A következő szám lírai termését Reményi Béla, Jobbágy Károly, Bodcroj János, Karay Lajos, Bemáth Elvira, Mar- connay Tibor, Pálos Rozita, Csordás János, Bencze József, Berták László, Gallai László, Szabó Gizella, Hatvani Dániel, JtUíaei érzik a máié Ldét EGY KIS ERDÉLYI faluból: Magyargyerőmonostorról indult el Sinkó András, a Pécsi Porcelángyár szobrászművésze. Az agyaggyúrással már az iskolában megismerkedett. A faluban azonban nem nagy jövő állt egy leendő szobrász- művész előtt, az agyaggyúrás mesterségét kevesen értékelték. ö azonban vágyakozott egy szebb, emberibb élet után, s kizárólag a művészetnek akart élni. Élt akkoriban Franciaországban egy versenyló-kereskedő, aki Sinkó András egyik festő barátját meghívta a kastélyába. A barátja őt is elvitte. A három évi párizsi tartózkodás (1928—31) nem volt eredménytelen. Egy Pompon nevű fiatal festő és szobrász üde levegőt hozott a művészet világába. S ez a festő és szobrász hatással volt Sin* kó András művészetére is. Időközben kevés időre hazatért Magyarországra. Majd 1936- ban ismét hazahozta az útja két hétre, Pécsre. Az eredetileg tervezett 2 hétből azonban több mint két évtized lett, és Sinkó András ma is ott dolgotok a porcelángyárban. AMIKOR PÁRIZSBÓL hazatért, portrékat mintázott, közben egyre tudatosabban for dúlt a népi motívumok felé. Ez/ volt az az időszak, amikor a két nagy zeneszerző: Bartók Béla és Kodály Zoltán érdeklődése is a falu felé irányult ét a nép dallamvilágát kutatta. A hitleri fasizmus a művész lelkére is nyomasztóan hatott, akkor alkotta az „Űzött őz" című kompozícióját, amely az űzött embert szimbolizálja. Legkedvesebb témái, a gyerek) igurák és az állatdk. Az ilyen jellegű alkotásaival több kiállításon te sikerrel szerepelt. Legutóbbi érdekesebb és emlékezetesebb alkotásai a „Bika” és a JBúgócsigát gyerek”. SINKÓ ANDRÁS most te szorgalmasan dolgozik, látogatásunk alkalmával is arról győződhettünk meg, hogy egyetlen pillanatra sem akar megválni a vésőtől. Ottlétünk alatt éppen egy madarat formázott. — Annak ellenére, hogy az élet delén már jóval túl vagyok, még keresek, kutatok, szeretnék még valami újat alkotni. Témáimat mindig a való életből lesem el, a Búgócsigás gyerekben például a szomszéd kisfiát örökítettem meg, mondja az ősz mester, s a tekintete a messzeségbe réved Ki tudja, mire gondol most. talán a múltat idézi, a sok-sok vihart, amelyeken dt küzdötte magát? •Szeretnénk, ha még sok alkotásban gazdag esztendőt érne meg ez a melegszívű művész, és sok öröm ragyogná be öreg napjait. Káldi János is Harcos Ottó verseiből válogatták a folyóirat szerkesztői. A „Fiatalok" rovatban is ezúttal fiatal költők szerepelnek — László Ernő, Kovách Ágnes, Fazekas Lajos, Hegedűs L. István, Szarka István, Csáváz Lajos és Sik Mihály. A szépprózai rovatban különös érdeklődésre tarthat számot Siükösd Mihály elbeszélése, a „Jefra Sund bukása"« A Jelenkor következő számának szépprózai rovatában Morvay Gyula A vidrabőr- kucsmás ember, Varga Imre „Nausea magna", Kende Sándor „Elza“ ée Gyurkó László „Esik“ dmű elbeszélése szerepel. A műfordítások közül Karl- Heinz Jakobs író „Weimar! novella“ című írását közük Mészáros Ferenc fordításában, és a mai török költők terméséből közöl a folyóirat néhányat, amelyeket Peiler Gyula fordított A folyóirat kfizH Bellyei László tanulmányát „A Varázshegy avagy a dekadencia legyőzésének útja“ címmel. A Pillanatképek rovatban Ordas Iván „Boraejenői krónika“ című Írása szerepel. Az említetteken ldvűl a következő szám tartalmában szerepel még Basch Lóránd „ Indulás az öregkorba" című írása, amely Babits Mihály öregkorával foglalkozik. De mányi János írásét Bartók Béla gyermekkoráról, Dévényi Iván megemlékezését Kemstock Károlyról. A Vita rovatban a szerkesztőbizottság cikke zárja le a modernizmus vitáját, „Egy vita tanulságai" címmel. A következő számot gazdag szemlerovat zárja le, és számos rajz * mtanelKtüet egészíti U. >
