Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-19 / 273. szám

2 v a p r ő I960. NOVEMBEI Névadó ünnepség a megyei tanácson Pénteken délután öt órakoi a megyei tanács kultúrtermé­ben hármas névadó-ünnepséget tartottak. A kedves kis ünnep­ségen kaptak nevet és jegyez­ték be az anyakönyvbe Halász Lajos tanácsi dolgozó Lajos, Pál Győzőné tanácsi dolgozó Szilárd és Enyedi Elemér ta­nácsi dolgozó Katalin nevű kis­gyermekét. A névadó ünnepségein meg­jelent Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke és a ta­nács több dolgozója. Az ünne­pélyes névadás és szülői foga- dalomtétel után Körmendi Má­ria, a II, kerületi tanács anya­könyvvezetője emléklapot adott át a szülőknek és köszön­tötte az új kis állampolgáro­kat. A tanács dolgozói nevében Palkó elvtárs köszöntötte a szülőket és az újszülötteknek hosszú, boldog életet kívánt. A belvárosi általános iskola úttörőcsapatainak küldöttsége is eljött az' ‘ünnepségre és * kis újszülötteknek egy-egy kis­dobos-nyakkendőt adtak át az­zal hogy „Nőjjél. kis újszü­lött nagyra és akkor majd be­lépsz az úttörőcsapatba.” Az ünnepség befejezéseképpen fel­csendült Mozart altatódala, amelyet Barth Andrea, a zene­művészeti szakiskola hallgató­ja adott élő; A városperemi kulturális . bizottságok helyzete Maiyarországon 4548 moziban perei a liim A magyar film útja kiállítás egyik statisztikai adata szerint a felszabadulás előtt mintegy négyszázötven mozi működött hazánkban, közülük a legtöbb Budapesten és a nagyobb vá­rosokban. A falvak népe alig láthatott filmért. Jelenleg négy- ezer-ötszáznegyvennyolc móri­ban vetítenek filmeket. Az ország településeinek 87,4 százalékában ma már filmszín­ház működik. A vidéki mozi- hálózatot nagyjából az ötve­nes években építették ki. A fejlődés azonban azóta sem állt meg. Az egy évvel ezelőtti szá­mok álról szólnak, hogy tar valy csupán az ország négy­száztizenegy kis-lélekszámú községében nem volt filmszín­ház. Az elmúlt négy évben hatszáz tizenhét új móri nyi­totta mag kapuit Legutóbb Patacson alakull meg a helyi kulturális bizott­ság. Ezzel a városszéli telepü­léseken teljessé vált az ottani kulturális életet Irányító szer­vezet A városi tanács jelentői lépéssel jutott közelebb céljá­hoz: a városperemi települé­sek kulturális ellátottságának javításához. Ezeken a helyeken valóban igen sok függ a kulturális bi­zottságok munkájától. A né­hány művelődési háztól elte­kintve többnyire csak egy kul­túrterem áll a helyi kulturális tevékenység rendelkezésére, sőt például Málomban még meg­felelő kultúrterem sincs. Ilyen körülmények között nagyon fontos, hogy a társadalmi szer­vezetek összehangoltan dolgozr zanak, egyik a másikat ne ke­resztezze. Ezt az összehangoló, irányító tevékenységet látják el a kulturális bizottságok, amelyekben''képviselteti magát a pártbizottság, a tanács, a KISZ, a Nőtanács, a Hazafias Népfront, s ezek küldöttei ne­gyedévenként vagy kéthavonta tanácskoznak a helyi kulturális feladatokról, elosztják egymás között a munkát. Azzal tehát, hogy MecsekaJl-1 Ján, Istenkútom, Ürögben. Va­sas I-en és Patacson jól mű­ködő kulturális bizottságokat hívtak életre, s megoldották a művelődési otthonok, illetve termek vezetését, máris a vá­ros pererrd kulturális tevékeny­ség javulásáról beszélhetünk. Ez azonban csak az egyik lé­pés. A következőt már a fris­sen alakult vagy újjászervezett kulturális bizottságoknak kel­lett megtenniük. Meg kellett szervezniük a kultúrotthon tár­sadalmi támogatását. Most már csak mint elmúlt, kijaví­tott hibát említhetjük meg, hogy a társadalmi szervek kö­zötti egyetértés bizony sokszor szenvedett csorbát azon, hogy az egyetlen helyiségen nehéz volt megosztozni, s ha eseten­ként megszületett a megálla­podás, hogy melyik szerv kap helyet, valamilyen rendezvé­nyének megtartására, ez a „szerencsés” szervezet sokszor nem is gondolt arra, hogy a helyiség fejlesztésére, fenntar­tására is kellene áldoznia, ha­nem a bevétele« rendezvények bevételét lehetőleg teljes egé­szében saját munkatervének megvalósítására igyekezett for­dítani. Ily módon a városperemá kultúrtermek úgyszólván „elf árvultak”. De ez már a múltéj A városperemi kulturális bij zottságok most arról is gon­doskodnak, hogy a társadalmai szervezetek. a kultúrotthon vagy ’kultúrterem fejlesztését Is szívükön viseljék. Megszí vt- lelendő példát mutatott ebbefi a III. kerületi pártbizottság, amely csak ezzel megbízott kulturális felelőst jelölt ki. A kerületi pártbizottság kulturá­lis felelőse közvetlen segítséget nyújt a városi > tanács népmű­velési csoportjának, s önállóan is dolgozik azért, hogy a vá- rpsperemok kulturális tevé- kphysége javuljon. A kultúrtermek és otthonok ügyvezetői idén már részletes mifaKaísrvet Kaptak, amelyet a városi tanács mű­velődésügyi osztályának nép­művelési csoportja készített a minisztérium terve alapján. Joggal várhatjuk, hogy ennek eredményeként már az idei téli évadban tervszerűbb Äsz a városperemeken is a kultúr- munka. Az ügyvezetőik a ki­adott terveket helyi igények­nek megfelelően saját tervüket is elkészítették már, s ezek jóváhagyása folyik. Mindez látszatra csupán szervezeti intézkedés. De azt is figyelembe kell vennünk, mennyi mindent kellett megol­dani addig, amíg csak a szer­vezeti keretek kialakulnak. A kulturális igények általános növekedése a várospereone- kem is jelentkezik. Ennek ki­elégítésére is gondolni kellett Más azonban például az öregek és, más a fiatalok, más a dol­gozók és más a háziasszonyok igénye. Nemcsak a társadalmi szervek munkáját kellett ösz- szehangolnd, hanem az igények sokféleségét is figyelembe kel­lett venni ahhoz, hogy elmond­hassuk: javult, szervezettebbé, aktívabbá vált a várospere­meken a kulturális tevékeny­ség. Ez a Javulás nem Is annyira számadatokkal fejezhető kl, az A sellyei küldött Ä küldöttértekezlet utolsó aktusaként a különböző Járási vezető szerveket választották meg, majd küldötteket válasz­tottak a KISZ megyei értekez­letére. A szavazatok összeszám- Lálása után megállapították, hogy Vass Zsuzsannát egyhan­gúlag küldöttnek választották, hogy'képvisel je a aellyei fiata­lokat. Fiatal lány Vess Zsuzsanna barna, mosolygós szeme, fe­hér arca, mozgékonysága fnég leradíroz egypár évet élet­korából. A beszámolóban is megemlítették, hogy amióta a járási bizottságon dolgozik mint munkaitárs, azóta a KISZ- szervezetekben a lányok mun­kája élénkebb lett, sokan fel­keresik és tanácsát, segítségét kérik. Az ember így első lá­tásra természetesnek veszi nagy életkedvét, munkaszere­tetét, vidámságát, pedig lehetne ez az arc szomorúbb is, mdnt amilyen. Nehéz és hosszú út van mö­götte, pedig fiatal. Kicsi volt még, tíz éves, amikor meghalt az édesapja. S alig egy évre rá árván maradt. Egy árva kislánynak mindig nehéz a sorsa. Sorsa? Nem Is a sorsa, mert végeredményben államunk biztosítja a feltéte­leket ahljoz, hogy a szülők nél­kül maradt gyermekek egye­nes úton, Jó körülmények kö­zött nevelődjenek föl.. Más ne­hézség ez.. Nem anyagi, talár csak az tudja Igazán, akinek nincsenek szülei. Akinek nincs édesanyja, édesapja. Tgján sok anyagi helyett többet érne egy meleg szülői slmogatás. amit úgy kívánnak a kislá­nyok. A kis Zsuzsa kezét meg­fogták és vezették. A gyermekotthonból tanulni küldték a szenitlőrinci mező- gazdasági technikumba, öt évvel ezelőtt végezte el Jó eredménnyel. És utána egy kis „kálvária” kezdődött. A diák­otthoniban megvolt a Jó ellá­tás, ruha, tanszerek, jó konyha volt és még egy kis zsebpénzt is kaptak. De amikor az érett­ségi bizonyítványt a kezébe vette, akikor össze kellett cso­magolni a kis bőröndjébe és kilépni az „életbe”. Ez volt a nehéz. Most hiányzott .legjob­ban az édesanya.. Még majd nem gyerek volt, zsebében az agronómusd képesítés, csak ép­pen sehol nem várta munka­hely. Az akkori körülmények kissé kedvezőtlenül érintették. Idegenkedtek a női munkaerő­től, pláne idegenkedtek egy tizenhét éves fiatal lánytól. így azután 1957-ig Zalátán a báty- jáéknál lakott és dolgozott. Az­tán kinevezték a vajsriói gép­állomásra agronómusnak. Volt elég agronómus a gépállomá­son, a kis kórósa kerület volt az övéVs aztán ez a hely is megszűnt. Nem szükséges rész­letezni a további utat, lehet, hogy maradhatott volna ott is, csak sokan nem tudták meg­találni az utat és a hangot az ilyen fiatal lányok felé. Pedig lehetett volna, de akkor első­sorban munkatársnak kellett volna tekinteni. S aztán jött a fűztelep, nem ijedt meg a munkától. Lehet, hogy kevesen csinálták volna ugyanezt az 6 helyében. Dehát az élet nincs kikövezve senki előtt sem. Csak egy a fontos mindig, tudni kell egyenesen Járni. A községi tanácsról ke­rült a Járási KISZ-bIzottságra munkatársnak. Egy éve csi­nálja ezt a munkát. Hogy sze­reti és Jól csinálja, azt mát nem ő mondja, hanem a járás­ban lévő lányok, a KISZ-tagok mondják.. És a mezőgazdasági technikumi képzettség? Ez na­gyon jó. Hisz az egész járás mezőgazdasági jellegű, a KISZ- ta goknak túlnyomó többsége falusi, s nem hogy nem árt ez a „képzettség”, hanem egye­nesen szükséges. O. L adatok nem sokat mondanak, Csak azok, akik ott élnek érzik és tudják, hogy mit jelent mű­velődési otthonukban a váltó zott légkör, a jobb együttmű­ködés. Van azonban egy terű; let, amelyen elsősorban szám­adatokat kell sorolnunk. Ez a könyvtárak területe. Az év eleje óta, mióta a városi ta­nács vette kézbe a peremterü- letek könyvedé fásának ügyét is, igen nagyarányú a fejlődés. Oj könyvtárfiókok nyíltak Va­sason, Pécsbányatelepen, Nagy­árpádon, Üjmecsekalján, Is- tenkúton, most készült a könyvtárhelyiség — jelentős mértékben társadalmi munká­val — Magyarürögön, Patacson és Gyárvároson. Málomban a létesítendő művelődési otthon­nal együtt nyitják majd a könyvtárat Is. A tavalyi 4 fiók­kal szemben idén 14 kOnyvtárftóK működik a várcsban és a 10 új fiók közül 8 a pe­remterületeken nyílt. A tavalyi tizenkétezres könyvállomány is idén már húszezerre gyara­podott. A nagyarányú fejlődés azon­ban még mindig nem elégíti ki teljesen e területek lakosai­nak igényeit. A megnövekedett könyvállomány még mindig nem éri el az országos átlagot. A fejlesztés során a városi könyvtár azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egy-egy könyv­tárnak akkora könyvállománya legyen, amennyi lakos él a te­rületén, tehát minden ember­re legalább egy könyvtári könyv jussón. Ezt a munkát egyelőre az hátráltatja, hogy a Zsolnay utca környékén és a Kertvárosban még nem si­került megfelelő megoldást ta­lálni. - Ezen a két területen még nincs könyvtárfiók. A vá­rosi könyvtár vezetőd szeret­nék ezt a problémát is mi­előbb megoldani, hiszen a könyvtárak iránti igény szün­telenül növekszik. A tavalyi százezerrel szemben idén mint­egy 150 000 könyvet kölcsönöz­tek a város könyvtáraiból és számítani lehet arra, hogy ez a szám jövőre kétszázezerre növekszik. Mivel a könyvtár­hálózat legnagyobb arányban a perem területeken növekszik, természetesen ennek a növeke­désnek is a peremrészek jobb könyvel látása az alapja. Az eddigi fejlődés azt bizo­nyltja, hogy a városi tanács mindent megtesz a várospere­mek kulturális igényeinek a lehetőségekhez képest legna­gyobb mértékű kielégítéséért. Természetes, hogy ez a munka akkor vezet igazán jó eredmé­nyekhez, ha a helyi lakosság is támogatja, mint ahogy már ed­dig is a társadalmi munkával történő támogatás sok szép példáját tapasztalhattuk. M. r. 24 ezer méhcsalád Baranyába November 13-tól 20-ig közel ezerhatszáz baranyai méhész ünnepli az országos méhész­hetet. A mohácsi méhész szö­vetkezet és negyvenkét szak­csoport tartott a hét valame­lyik napján ünnepi ülést. Itt megtárgyalták az év eddigi munkáját és az új szerződések kötésével kapcsolatos felada­tokat. Mivel a néhek nagy mér­tékben elősegítik a mezőgaz­dasági növények beporzását, kormányzatunk távlati tervei szerint húsz év múlva meg kell kétszerezni a méhcsalá­dok számát. Nagy jelentőségű ez a feladat, ha figyelembe vesszük, hogy az országban jelenleg félmillió család méh van — ebből 24 559 Baranyá­ban — a ezektől háromszáz vagon mézet exportáltul idén. Ez a mennyiség 16 holdon termelt fűszerpa exportőriekével ér fel. év múlva pedig 7—800 v mézre számítanak. Az elmúlt évben ké mázsa mézre kötöttek sz dést a baranyai méhész ennek 90 százalékát má szállították. Lukács J szakbizottsági elnök és Tivadar méhész szaktitká zetésével tovább szerve? tagokat a méhész szakcs< tokba. Az országos szerv tavasszal minden szerzőt minden öt családnál kev bel rendelkező méhész sz ra segítséget biztosít! Családonként hét kilogr. cukrot kapnak nyolc for áron. — A MEGYEI TANÁCS és a vöröskereszt által ez év januárjában meghirdetett versenyt „Baranya legjobb Jcözsége, 1960” címért vasár­nap értékelik. Ekkor adják ki ünnepélyes tanácsülésen a legjobb két baranyai község­nek az első hellyel járó 100 000, illetve a második hellyel járó 50 000 forint pénz­jutalmat. — A KARÁCSONYI ün­nepekre 13 vagon szaloncukor, valamint 203 mázsa édesség- figura érkezük a pécsi üzle­tekbe. — MINTEÓY 24 toppal dél­szláv szövőszakkör alakult Felsőszentmártohban. ' — A SZIGETVÁRI CIPŐ­GYÁRBAN befejezték egy új Warion-típusú szalag szere­lésért. Az új futószalag hétfőn kezdett dolgozni. Ezzel sike­rült megoldani azt a feladatot, hogy egyidőben, egyszerre két modellt gyártsanak a legújabb dlvatú női cipőkből. — BOLDOGASSZONYFAN 400 négyzetméter, Nyugat- szenterzsébeten pedig 150 négyzetméter betonjárda lé­tesül községfejlefztási alapból. A lottó nyerőszámai: A 47. játékhétre 4 187 851 lottószelvény érkezett • Sportfogadási és Lorttóigaz- gatósághoz. Egy nyerőosz­tályra ennek megfelelően 1 570 389 forint jut. A Sárospatakon megtar­tott sorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki: 14, 22, 48, 75, 81 VÁMSZEDŐK Szinte egyetlen nap sem mú­lott el hogy ne csaltak, loptak vagy hamisítottak volna ezek az emberek. Mind a négyen: Dékáni/ János, Pávkovics György, Ungszorg Ferenc és Szabó Ferenc gépkocsivezetők, a mohácsi TEFU alkalmazottai. Ott csapták be a fuvaroztató- kat és a vállalatot, ahol lehe­tett. Dékány például Július 20-án Harci Sándorné mohácsi lakos 30 mázsa tengerijét Budapestre szállította. Megegyeztek az el­adási árban, 300 forintban má­zsánként. Ha ezen felül adja el Dékány, akkor a többlet az övé. Dékány természetesen nem volt „szívbajos”, a tenge­rit 370 forintért „passzolta” to­vább. Szép kis pénz ütötte a markát. S mivel evés közben Jön meg az étvágy: vissza jövet 800 forint fuvarköltségért egy mohácsi kőfaragónak kőport szállított. Ez még nem lenne baj, sőt a gépkocsi kihasználá­sáért még dicséret is illetné. A baj mindössze az. hogy pót­menetlevelet nem állított kl, a pénzt pedig zsebrevágta, mint egy „maezek" fuvart», Úgy látszik, nem tudott sza­badulni régi életmódjától, amit 1945-től 1949-ig mint magán­fuvarozó megszokott... Au­gusztus 4-én 42 mázsa tenge­rit adott el Dorogon drágáb­ban, augusztus 22-én ismét kő­port hozott Budapestről, a fu­vardíjat bekaszírozta, de a vállalatnak nem fizette be. A kár mintegy 3089 forint. Szep­temberben iámét tengerivel üzérkedett. Lánycsókon 15 má­zsát vásárolt 290 forintért a Budapesten 360 forintért adta el. Jól megfizettette az úti­költséget .. i Nem volt különb Pávkovics György sem. ö la „termény­ügyben dolgozott”. Még Július­ban terményt szállított Kecs­kemétre. De mivel a fuvaroz­tatók Jó ismerősök voltak — gondolta, ne legyen olyan sok az útiköltség, Dunaföldváron kikapcsolta a kilométerórát Mintegy 400 forint kárt oko­zott ezzel. Szeptember 7-én Szegedre szállított terményt. A megrendelőtől fuvardíj cí­mén 1360 forintot kért. de a vállalatnak csak 487 forintot számolt el, mert Baján & kilométerórát kikapcsolta. Né­hány nap múlva ismét ter­ményt szállított Szegedre. Fu­vardíj címén 1800 forintot szá­molt fel. holott a hivatalos ösz- szeg csak 1149 forintot tett ki. A különbséget zsebrevágta. Október 1-én 1860 forint fuvar­díjat számolt el, de csak 1088 forintot fizetett be. A harmadrendű vádlott Vng- szorg Ferenc la ezt az „ipart” űzte. Megegyezett a megrende­lővel, hogy mázsánként 40 fo­rintért szállít. Felvett 1420 fo­rintot s a vállalat felé — sza­bályosan — elszámolt 1187 fo­rintot. A'többtt eltette. ■ Szabó Ferenc sem volt Jobb a Deákné vásznánál, ő is üzér­kedett tengerivel. A négy gépkocsivezető ala­posan megszedte a vámot. A mohácsi városi Járási ügyész­ség mind a négyük ellen vádat emelt a társadalmi tulajdon sérelmére Ismételten és bűn- szövetkezetben elkövetett csa­lás, árdrágítás, üzérkedés, ma- gánoklrathamlsitás miatt, (—rsy) — BOLDOGASSZONY a termelőszövetkezet párt vezetében is megkezdi hétfőn a pártoklatás. Az előadást az Időszerű kérő tanfolyamán Matécz Rí elvtárs, a pártszervezet í ra tartotta. Ugyancsak 1 indult az oktatás a marxi —leninizmus alapjai U. lyarnon is, amelynek vez Ambrus elvtárs, a község nács elnöke. Piaci leientés A szombati piacra 1ST n fejeskáposzta, 35 mázsa 1 poszt*, 28 mázsa karitól mázsa karalábé érkezik. A káposztát 80 fillérért, a k posztát 1.20, a karfiolt 2.40, ralábét 1.50 forlntoa kilón áron árusítják. 28 mázsa s répa és 23 mázsa gyökér 1 kezlk. A sárgarépa kilója 1 gyökéré 2.50 forint. Zellert, mázsa, céklából ugymeaa mázsa érkezik. A cékla 1.5 zeller 4.50 forintos áron vá( ható. Az s heti piacon már m lenlk a fekete retek is 1.2 rlntos kilónkénti áron. Air 150 mázsa lesz, kilónként t Bégtől függően, '3.00 és 4.50 I között Ingadozik az ára. A s batl piacra 100 hordó savi K prlkát és 150 hordó savi posztát Is szállít a MÉK. savanyúpaprika kilója 8 fi a savanyúkáposztáé 4. Az e plae újdonsága földtmog amelyet 38 forintos kilón árán kosnak forgalomba. — A SELLYÉI járás \ mennyi községében rém nek az Idén ismeretterjt előadásokat. Hét körzeti már meg is alakult 32 adóval és húsz taggal a előadói munkaközössége. Villanyszerelő képesíti! KIRENDELTSÉG VEZETI keres fővárosi vállalat 1 reeücedelml gyakorlat elő; Jelentkezés november 21- délutáni órákban. Pécs, Kossuth Lajos n. Fővárosi Neon. II ELFEKVŐ FOGYÓESZKÖZ­KÉSZLETBO átadó 20 400 Jénai teáskanna Hitelesítetlen 0,5 l korsó Hitelesítetlen 0,3 t (tangó) pohár Asztali grill sütő Fekvő cukortakaró üveg Üzemi burgonyanyomó állvánnyal 9 3000 9 40 Xm. kér. Vcndéglátólp. XIII., Váci u. 8. T.i 121-í Ugyanitt különböző ver.d4 látóipari állóeszközök, 1 rendezéseik (székek, asz lók, pohárállvány, stb­A T A D ó k.

Next

/
Thumbnails
Contents