Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-09 / 239. szám
OTLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM ÄRA: 70 FILLÉR I960. OKTÓBER 9. VASÁRNAP A& ászt HOflSÜlés&CH A vénasszonyok nyara ismét a szabadba csalogatta az új- mecsekaljai 2. sz. óvoda apróságait. Egyesítsük mindannyiunk erőfeszítéseit a békéért folyó harcban Hruscsov elvtárs találkozása az ENSZ-ben működő újság-írókkal New Y or k (TASZSZ). A szovjet Minisztertanács elnöke mellett működő újságíró csoport jelenti: Az ENSZ-ben működő újságírók szövetsége október 7-én villásreggelit adott Hruscsov szovjet kormányfő, az ENSZ közgyűlésén résztvevő szovjet küldöttség vezetője tiszteletére. Sanders, a szövetség elnöke a szövetség tagjai nevében melegen üdvözölte Hruscsovot és megköszönte, hogy találkozott az ENSZ-ben működő újságírókkal. Az elnök ezután HruscsovnaSk adta meg a szót. Miután a lelkes taps exült, Hruscsov az alábbiakat mondotta: Az ENSZ-közgyőlés legjelentősebb ülésszaka — Örömmel találkozom önökkel, az ENSZ munkáját megvilágító újságírókkal. Gyakran van alkalmaim találkozni a sajtó képviselőivel. Nehéz, de nemes foglalkozás az önöké. A sajtó segíthet a népeknek abban, hogy helyesen fogják fel mindazt, ami a mai bonyolult világban törté' nik. De a sajtó részese lehet a népek félrevezetésének is, ha bizonyos körök önző céljaira használják fel. — Ezekben a napokban önöknek sok a munkájuk. Az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszaka a világszervezet megalapítása óta a legnagyobb jelentőségű ülésszak. Ezen az ülésszakon meg kell vitatni olyan nagy fontosságú nemzetközi problémákat, mint a leszerelés kérdése és a szégyenletes gyarmatosító rendszer teljes megszüntetése. Rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy e problémák megegyezés alapján sikeresen megoldódjanak. A leszerelés minden népnek érdeke, mert csak így lehet elkerülni egy újabb pusztító háborút. Felesleges lenne bizonygatnom önöknek, hogy ezek a kérdések csakúgy, mint a többi is, megoldhatók, ha megvan a jószándék és az a törekvés, hogy minden országgal együttműködjünk a békés egymás mellett élés elveinek, az agresszív lépésektől való tartózkodásnak alapján, s tiszteletben tartva a nemzetközi jog normáit. A jelenlegi körülmények között ostobaság lenne az Egyesült Nemzetek Szervezetében elért gépies többség kihasználásával megkísérelni bizonyos határozatok ráerőszakolását más országokra. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének figyelembe kell vennie valamennyi államcsoport — mind a nyugati katonai tömbökhöz tartozó, mind a szocialista, mind pedig a semleges államok — érdekeit. Ha ennek megfelelően alakítjuk ki az ENSZ munikaszerveinek felépítését, ezzel elősegítjük az ENSZ tevékenységének megjavítását. Felhívom mindnyájukat, a toll erejével, tehetségükkel, befolyásukkal törekedjenek az ENSZ tevékenységét elősegítő helyzet kialakítására. Felhívom önöket, hogy az igazságot írják: bontakozzék ki olvasóik milliói előtt a mai világ, s az előttünk álló problémák igaz és valóságos képe. Köszönöm a figyelmüket. Most pedig kész vagyok válaszolni kérdéseikre. (Taps.) Mi valóban beszélgettünk a leszerelésről, arról, hogy van-e lehetőség a megegyezésre ebben a kérdésben. Macmillan úr azt mondta, hogy nem kell sietni ezzel a kérdéssel, ki kell várai az időt, hogy jobb feltételek alakuljanak ki az országok közötti bizalom szempontjából. Akkor majd megegyezésre lehet jutni a leszerelésről is. Macmillan úr véleménye szerint körülbelül öt-tíz évnek kell eltelnie ahhoz, hogy kialakuljon a bizalom légköre. Addig jobb lenne technikai szakértő bizottságokat alakítani, hogy azok tanulmányozzák e kérdéseket. Szóval azt ajánlja, hogy lassan haladjunk, miként a rovarok, a csigák és más kevésbé mozgékony lények. Ha a leszerelés kérdését a feszültség enyhülésétől és a bizalom megteremtésétől tesszük függővé, mint egyesek ajánlják, akkor megmondhatom önöknek, ez a kérdésnek igen veszélyes kezelése. Ez azt jelenti, hogy arról vitatkozunk, mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás. (Derültség.) Azt hiszem, ez a kérdés még ma sincs megoldva. Így tehát a leszerelésre vonatkozó megegyezés megteremtésének kérdésében is meddő szófecsérlés arról beszélni, mivel kezdjük, a bizalom feltételeinek megteremtésével-e, vagy a leszereléssel. Én arra az álláspontra helyezkedem, hogy a fő dologgal kell kezdeni, vagyis a leszereléssel! Meg kell semmisíteni a fegyverzetet, ellenőrzést kell bevezetni, hogy senki sem fegyverkezhessek. Ezzel létre jönnek a legjobb feltételek ahhoz, hogy a népek között őszinte bizalom és baráti kapcsolatok alakuljanak ki. Hruscsov ezután hangsúlyozta: Meg kell gyorsítani a Meg kell gyorsítani a leszerelésről szóló megegyezést P. F redericki a National Broadcasting Company” tudósítója kérdésére, hogy van-e valamilyen remény a leszerelésben való előrehaladásra, még mielőtt enyhülés következnék be az Egyesült Államok és a Szovjetunió nézeteltéréseiben, még mielőtt megszűnnék köztük a gyanakvás és a bizalmatlanság? — Hruscsov rámutatott: Ha lemondanánk arról a reményről, hogy eredményt érjünk el a leszerelésre vonatkozó megegyezés terén, ez azt jelentené, hogy a világot új háborúra kárhoztatjuk, ez azt jelentené, hogy bizonyítványt állítunk ki azoknak az embereknek a tehetetlenségéről, akiknek gondoskodniok kell a békéről és meg kell teremteniük a békés egymás mellett élés feltételeit. Ezért én most is derűlátó vagyok a leszerelésben való megállapodás lehetőségét illetően és nem egyszer kijelentettem, hogy meg vannak rá a feltételek. Nehéz lenne elbírálni, menynyire érettek ma ezek a feltételek, mivel a közgyűlés jelenlegi ülésszaka egybeesett az amerikai nép életének „viharos időszakával”. Az elnök- választásokra gondolok. Az Egyesült Államokban most mindenki ezzel foglalkozik, mindent ennek rendelnek alá, s azok az államférfiak, akiktől a leszerelés kérdésének megoldása függ, csupán azon gondolkodnak, vajon melyik jelöltet fogják megválasztani az elnöki székbe. Ez szomorú, tőivel bárki legyen ifi az elnök, ennek nincs döntő jelentősége a nemzetközi problémákra, hiszen ez az elnökválasztás az ország belügye. Nos, az Egyesült Államokban most mindent a választásoknak rendelnek alá, s nekünk ezzel számolnunk kell. Ez azonban átmeneti jelenség. Véleményünk szerint mindent el kell követni annak érdekében, hogy biztosítsuk a békét. A tartós bókéért folyó harcban azonban a fő a leszerelés, nem pedig a fegyverzet ellenőrzése, miként Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke ajánlja. Ismétlem, bár már sokszor beszéltem erről, hogy a leszerelés, a fegyverek megsemmisítése az egyetlen mód a háború elkerülésére, a fegyverzet ellenőrzése viszont egyenlő a fegyverek fenntartásával. Ha azonban továbbra is vannak fegyverek, még ha ellenőrzés alatt is, akkor az, akinek fegyvere van, mindig felhasználhatja agresszív célokra, amikor csak akarja. Ezért annak, aki valóban békét akar, nem a fegyverzet ellenőrzéséért kell síkra szállnia, hanem a leszerelésért, a fegyverzet megsemmisítéséért, a legszigorúbban átfogó és mélyi-eható nemzetközi ellenőrzés alatt. Ezzel kapcsolatban még egy kérdésre kívánnék válaszolni. A lapok nem egészen pontom san adtak hírt Macmillan angol miniszterelnökkel történt találkozóim és beszélgetéseim leszerelésről szóló megegyezést. Minél tovább húzódik ugyanis a megegyezés megteremtése, annál inkább lehetővé válik, hogy évről évre növekedjék az atomfegyverrel és rakéta-technikával rendel- _ kező országok száma. Ha pedig több lesz az atom- és hidrogénbombákkal és rakétákkal felfegyverzett államok száma, akkor még nehezebbé válik a leszerelésről szóló megegyezés. Űgylátszik tehát — jelentette ki Hruscsov, hogy e nyugati logika értelmében sietni kell a leszereléssel, mégis MacmiUan úr azt mondja, hogy öt-tíz évig várni kell. Ez azt jelenti, hogy mo6t eredménytelenségre kell kárhoztatnunk a leszerelési tárgyalásokat. Ebből sül ki, hogy e tárgyalásokat megkezdem én, a nagyapa és majd az unokáim fejezik be! (Derültség.) Ez valamiféle lánc-reakció, amiért az egész emberiség fizethet meg. Meg kell mondanom, nekem sok unokám van, s remélem, unokáim nagyapjtxk nyomdokain haladnak, de én a nagy(Eölytatás a 2. oldalon.) Megkell gyorsítani a vetést! Az őszi árpa 51, a búza 6 százaléka van a földben A megye termelőszövetkezeteiben az utóbbi időben bár meggyorsult az őszi betakarítás és a vetés, mégsem kielégítő az ütem. Ezt mutatják a járásoktól beérkező jelentések is. A megye termelőszövetkezeteiben szombatig az őszi árpa ötvenegy százalékát vetették el és a takarmánykeveréknek is hatvan százaléka a földbe került. A megye termelőszövetkezeteinek egy részében megkezdődött a búza vetése is. Eddig a termelőszövetkezetek összesen 4.990 holdon vetették el a kenyérgabonát. Ez a tervezett mennyiségnek mindössze hat százaléka. Á búza vetése teljejs erővel 'folyik a- rózsafai ’ Kossuth Termelőszövetkezetben, ahol már 100 holdat elvetettek. >*» De jól halad a tótszentgyörgy termelőszövetkezetben is. Itt : nyolcvan hold elvetett bűzi már zöldell. Legtöbb búzát í beremendi Dózsa Termelőszö- szövetkezetben vetettek, két száz holdat. A termelőszövetkezetekber nem mindenütt halad megfe lelően a betakarítás. Ezt mu tatja az is, hogy eddig mine össze 1857 hold kukoricáit törte le, ami a betakarítandó menj nyiség 4.2 százaléka. A búi gonyának eddig negyvenh« százalékát szedték ki, míg cukorrépa 31 százaléka kerü ki a földből. A silózást is helyes gyors tahi, ínért a sdóknkériCa mii dennap veszít az értékéből. . megye • termelőszövetkezeti eddig a lesilózandó mennyi ségnek nyolcvankét százaléké tették siiógödrököe, szakra kazlak közé. i < ‘ » Több helyen a gépállomásé panaszkodnak, hogy nem kai nak területét. Főleg azokon területeken van baj, ah< kukorica után akarnak k< nyérgabonát vetni. A kukorit nagyon kis töredékét törté csak le a termelőszövetkezete és máris tapasztalható, hog a kukoricatörést nem akkc tekintik befejezettnek, amikc a szárat is letakarították. Kir hagyják a szárat és ezért gépek nem mehetnek azonns a földre. Erre a jelenségre községi tanácsoknak is f< kell figyelniük és, ha máskér nem megy, alkalmazniok kei lene a megyei tanács idevonal kozó határozatát. Az őszi munkákban is igyr keznek a gépállomások dereka munkát végezni. Ezt mutatj az is, hogy a betervezett ős; szántás 38 százalékát már mej szántották. A gépállomáso bírják „szusszal”, különösen szántásnál. Ezért helyes, ha termelőszövetkezetek állandóa biztosítják a gépállomásnak szabad területet. Több term« lőszövetkezetben, mint példái a mohácsi Üj Barázdában tx állították a lovakat is vetésr Ezt a példát, különösen ot ahol még kisebb darabok vannak, helyes lenne, ha termelőszövetkezetek a magú érdekükben is követnék. Magyar—csehszlovák tárgyalás a gazdasági együttműködés elmélyítéséről A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság állami tervező szer veinek képviselői között október 4—7-ig tárgyalás folyt Prágában a KGST 13. ülésének ajánlásai szellemében. A magyar küldöttséget Vályi Péter, az Állami Tervhivatal elnökhelyettese vezette; A tárgyaláson megvitatták a népgazda Ság 15—20 éves Itávlati fejlesztési terveinek egyeztetését, megvizsgálták az együttműködés további elmélyítésének lehetőségét az ipari és mezőgazdasági termelésben és megtárgyalták a kölcsönös együttműködés gyakorlati formáit. 46 új jogászdoktor Szombaton délelőtt ünnepi hangulat uralkodott a Pécsi Tudományegyetem aulájában. A virágcsokrokkal gyülekező rokonok és ismerősök, egyetemi hallgatók és érdeklődők sűrűn megtöltötték a nagytermet, ahol az emelvény előtt a jogi kar negyvenhat eredményesen végzett hallgatója sorakozott fel ünneplőben. Az idei doktoravatás érdekességét fokozta, hogy ezúttal az új doktoroknak mintegy fele a levelező tagozatból került ki. Felnőtt, családos emberek sajátították el a jogtudományt, mégpedig nagyszerű eredmény nyel. Külön elismerést érdemel az a hat hallgató, aki külön engedéllyel — az első két évfolyamban elért kiváló eredményei alapján — három évre rövidítette tanulmányi idejét. Tegyük hozzá, hogy mind a hatan nemcsak rövidebb idő alatt, hanem kitüntetéssel végezték. Gyimesi István, Lehmann István, Németh Lajos és Sebők Imre a summa cum laude fokozatot érték el, tehát Vésia ki tn nő «ftrimunmigl «.*n_ repeltek tanulmányaik során és cum laude, tehát jeles eredménnyel végzett Sallai József és Bedő Pálné. A rendes hallgatók közül summa cum Laude fokozatot ért el Tímár Danusa. Dr. Bihari Ottó, a jogi kar dékánja bocsátotta útjukra az új jogászdoktorokat. Negyven- hatszor hangzott el ,a bűvös szó: „Doktorrá fogadom!” A rövid ünnepség után az ünneplő hozzátartozók, rokonok és ismerősök meghatót tan szorongatták az új doktorok kezét. Az ünnepeltek köréből dr. Sebök Imre elvtársat, az Állami Aruház igazgatóját sikerült félrevonni, aki szintén a summa cum laude végzettek közé tartozik. — Mi valamennyien — mondja — akik engedéllyel rövidebb idő alatt végeztünk, kötelességünknek tartottuk, hogy a munkakörünk jó ellátásához szükséges jogvégzettséget megszerezzük. Valameny- nyien eddigi munkahelyünkön maradunk és most már, az ogyetro muttw birtokában igyekszünk jobb munkát végezni. Amit dr. Sebők Imre elvtárs mondott, az természetesen a legtöbb levelezőhallgatóra vonatkozik, nemcsak a kitűnően végzettekre. Napi munkájuk mellett tanultak, hogy azután jobb munkát végezhessenek. De a „nappali tagozatban” végzetteknek a doktorrá avatás a kapunyitást is jelenti. Most indulnak el, hogy megkeressék a maguk helyét a társadalomban. Lassan kiürül az aula, ünneplők és ünnepeltek elhagyják a doktorráavatás ünnepségének színhelyét. A mai hallgatók, akik ezútttal még kissé irigykedve nézték előbb végzett társaikat, elindultak, hogy nekigyűrkőzzenek a tanulásnak, s majd jövőre vagy azután ők is odaállhassanak az emelvény elé, meghallgatni a dékán szavait: „doktorrá fogadom!” A végzettek pedig munkához látnak, hogy szocialista törvényeinknek szelleme áthassa mindennapi életűnlat. 88 négytalálatos A lottó 41. játékhetén öt ti lálatos szelvény nem volt - Négy találatot 88 fogadó ért e a nyereményösszeg egyenkér 34 471,25 forint. A három ti lálatos szelvények száma 584 db, ezekre a szelvények« egyenként 260 forintot fize nek. Két találatot 130 776 f< gadó ért el, a nyereménye*; Meg 11,60 fociaL