Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-09 / 239. szám
2 NÄPtö 1900. OKTÓBER 9. Hruscsov elvtárs találkozása az ENSZ-ken működő újságírókkal (Folytatás az 1. oldalról.) i/pa mégis mindent szeretnék megtenni unokáim kedvéért, I hogy békés viszonyok között éljenek, s hálásak legyenek í azért, mert megvédtük a békét. Nem kiváltságokat követelünk az ENSZ-ben, hanem a jussunkat kínok: A két következő kérdés azonos tartalmú s ezért úgy döntöttem, hogy egyszerre olvasom lel. D. Newmannak, a New York Herald Tribuna tudósítójának kérdése: Ha' az ENSZ-ben szavazásra tennék fel, azt a kérdést, hogy Hammarskjöld úr megtartsa-e tovdbl , o is az ENSZ főtitkári tisztet, továbbá szavaznának az ön által javasolt háromtagú végrehajtó szervről Is, jóváhagyná-e olyan szavazás eredményét, amely a kétharmados többségi elv alapján születne T Arne Thorsen-nek, az Expressen tudósítójának kérdése: Elnök úr, ön a közgyűlésen elhangzott hétfői beszédében azt mondta, ha a főtitkár nem mond le, akkor levonja a szükséges következtetéseket a fennálló helyzetről. Hammarskjöld tír azt felelte, hogy nem mond le tisztéről. Nem tudná megmondani, milyen következtetést vont le máris, vagy milyemt szándékozik levonni? Hruscsov: A két kérdés közel áll egymáshoz, de nem azonos. Ami Hammarskjöld úrnak azt a kijelentését illeti, hogy tisztéről nem mond le, felszólalásomban — mint ahogyan önök is hallották — a következőket mondottam: „Ha Hammarskjöld úr lovagi erényekkel rendelkeznék, lemondana tisztéről.“ Ám nem voltam benne biztos, hogy vannak ilyen erényei, s e tekintetben Hammarskjöld úr teljesen Igazolta a róla alkotott véleményemet. Most pedig a kérdés kétharmados többséggel való megoldásáról szólok. Ha az ön által említett határozatot kétharmados szótöbbséggel, de akár 99 százalékos szótöbbséggel hoznák is, mi semmiképpen nem értenénk egyet vele. A vitás kérdések megoldásában az ön által kétharmadosnak mondott többség elvei teljesen elfogadhatók egy országon belül, midőn belső — politikai, gazdasági és más — kérdéseket döntenek el; Itt azonban bonyolult nemzetközi kérdéssel van dolgunk. Ezt a kérdést az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez tartozó országok döntik eh Am, ez nem parlament, hanem nemzetközi fórum, amelyet a kérdések olyan megoldására hoztak létre, hogy az e fórumhoz tartozó egyetlen államnak se menjen a rovására; Ha akarják, nyíltabban is felvethetem e kérdést. Képzeljék el, hogy az ENSZ-tag- allamok képviselőinek fejében szeget ütne a következő „eszményi“ gondolat: határozzuk el, hogy megszüntetjük a Szovjetunióban lévő szocialista rendszert! Mi történnék, ha ezt rajtunk, a szocialista országok képviselőin kívül mindenki megszavazná? Mit válaszolnánk? Azt mondanánk, amit mi oroszok hasonló esetben mondani szoktunk: „Egyék meg, amit főztek!“ Önök hozták ezt a határozatot, hát éljenek is vele, mi pedig továbbra is saját szocialista rendszerünkben élünk, mint eddig. Aki pedig beleütné orrát a dolgunkba, — bocsássanak meg a durva, de eléggé találó kifejezésért, — annak a képébe vágnánk!“ Uraim, itt nagyon komoly kérdést vetettek fel. Ezért egy keveset még szeretnék vele foglalkozni. Kérem, alaposan mélyedjenek el ebben a kérdésben. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében, amely Imperialista, szocialista és semleges államokból áll, az imperialista, kolonialista tömb országai egyelőre még sok szavazattal rendelkeznek. Mi, szocialista országok az ENSZ- ben ma kisebbségben vagyunk. Ám, ez átmeneti állapot. Ma még kisebbségben vagyunk, de előre megmondhat-! juk, hogy a jövőben önök lesz nek kisebbségben. Következés kónpen az ENSZ-ben lévő Ideiglenes többségükkel nem szabad visszaélniük, nem szabad kihasználniok arra, hogy határozataikat rákényszerítsék a kisebbségre, mivel — ismétlem — ez nem parlament. Mi itt nem egyik, vagy másik ország belső kérdésein vitatkozunk, hanem nemzetközi problémákat tárgyalunk, tiszteletben tartva más államok szuverenitását és az ügyeibe való be nem avatkozást. Ezt tekintetbe kell venni, ebből kell kiindulni. így jutunk el a kérdés helyes megoldásához. Ezenkívül kérem önöket, gondolják át komolyan az ENSZ felépítésére vonatkozó javaslatunkat. Ml nem követelünk magunk nak olyan helyzetet, hogy már ma a nyugati országokkal azonos számú helyet fog laljunk el a Biztonsági Tanácsban és az ENSZ titkárságában. Ml nem többséget kérünk, hanem csupán saját jussunkat. A továbbiakban Hruscsov kifejtette, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében — márpedig ez nemzetközi szervezet — képviselve lenne mind a három államcsőport: a kapitalista országok: a monopoltőke országai, a gyarmat tartó hatalmak: a szocialista országok: a válóban szabad világ országai, a lehető legszabadabb országok, továbbá a semleges országok. S mind a három csoportnak meglenne a maga részesedése egyharmad egyharmad arányban. Ezzel mindhárom államcsoport számára azonos feltételeket teremtenének. Ez lehetővé tenné a nemzetközi kérdések olyan megoldását, hogy e döntéseknek egyik államcsoport se lássa kárát. Vajon ez nem ésszerű? — kérdezte, majd kijelentette: — Nem kiváltságokat követelünk, hanem a jussunkat, ami jogosan megillet bennünket. — Ha önök — folytatta — a többség révén akarnak min két alárendelt helyzetbe hozni és arra akarnak rákényszeríteni bennünket, hogy a kérdéseket egyenlőtlen feltételek közepette oldják meg, ez csak arra késztethet, hogy érdekeinket ne az ENSZ-ben lefolyó szavazás útján, hanem az Egyesült Nemzetek Szervezetén kívül védelmezzük meg, vagyis, hogy saját erőnkre, saját ha talmunkra támaszkodjunk. Ez viszont — önök is megértik — eleve a viszony kiélezésére vezet. Javaslataink ésszerű alapon épülnek fel. Mi a nemzetközi feszültség enyhülését óhajtjuk; békés együttélést, békét és barátságot akarunk. Önök viszont arra törekszenek, hogy uralkodjanak rajtunk, a szocialista országokon és a semleges országokon. így tehát önök a hidegháború folytatását és a viszonyok kiélezését kívánják. Gondolkodjanak el ezen uraim! Ha ma nem gondolkoznak el rajta és nem értelmezik helyesen, remélem, holnap majd megértik, mert más kivezető út nincs. Ez a kérdés: vagy azon az úton fejlesztjük kapcsolatainkat, hogy megszüntetjük a nemzetközi feszültséget és a hidegháborút, békére és barát ságra törekszünk; vagy tovább ra is olyan irányvonalat követünk, amely a felszültség kiélezéséhez vezet. Ez pedig, isten tudja, mivel végződhet, mert a feszültség és a hidegháború mindennemű kiéleződése melegháborúvá fajulhat. Aki a népek békéjét és barátságát akarja, annak nemcsak saját országa és saját ha- zájabeli csoportok érdekeit kell figyelembe vennie, hanem számolnia kell a szocialista országok, a semleges országok érdekeivel is. Mi nem akarjuk rákényszeríteni önökre szocialista rendszerünket. Éljenek úgy, miként lelkiismeretűk parancsolja, de ne akadályozzák, hogy mi is úgy éljünk, ahogyan azt a mi lelkiismeretünk diktálja. Ne akadályozzuk a semleges orszáigokat sem, éljenek azok is, amint lelki ismére tűk parancsolja — jelentette ki Hruscsov. tenénk ki ebből egy olyan népet, mint az arab nép, amely függetlenségéért, szabadságáért harcol. Mi üdvözöljük e harcot. Minden lehető segítséget megadtunk és megadunk továbbra is, olyan segítséget, amely hasznos lesz az algériai népnek a függetlenségükért, szabadságukért vívott küzdelmében. S. Günsburg-nak, az AFP tudósítójának kérdése: A Renmin Ribao, a Kínát Kommunista Párt lapja újból állást foglalt amellett, hogy amíg van kapitalista társadalom, addig a háború elkerülhetetlen, továbbá, hogy az atombomba „papír- tigris" nem kíván-e ön megjegyzést fűzni e kijelentéshez? Hruscsov: Nem olvastam ezt. Önök olvasták, s én kommentáljam?! Képzeljék el milyen helyzetben vagyok! Önök olvasták, önök is kommentálják. Ha majd olvasom, kommentálni fogom. (Derültség.) Helyeseljük a csúcstalálkozót Minden tőlünk telhetőt elkövetünk, hogy a gyarmatosító rendszer mielőbb elpusztuljon Stanley Bürkének, a kanadai rádió tudósítójának kérdése: — On szerint Kongóban a nyugati országoknak az a fő céljuk, hogy továbbra is ellenőrizzék az ottani nyersanyagokat, különösen az urániumot. Helyesnek tartja-e ön ezt a kijelentést, figyelembe véve, hogy uránium — Katanga e fő terméke — rendkívül nagy mennyiségben van a világon és nagy urániumbányákat tárnak fel például Kanadában? Hruscsov: ön, uram. rám akarja kényszeríteni azt a nézetét, hogy a gyarmatosítók azért szereznek gyarmatokat és azért irtanak ki embereket, hogy segítségükre legyenek: hadd fejezzék be mielőbb földi pályafutásukat és hadd jussanak minél hamarabb a mennyországba. (Élénkség.) Számomra teljesen másodrendű az a kérdés, vajon a gyarmatosítók, az uránium, a kobald után, vagy az ördög után mennék. Azért mennek, hogy kifosszák a gyarmati népeket, meigtollasod j anak rovásukra, megsemmisítsék a le- igázott országok népeit. Amikor a belga gyarmatosítók Kongóba érkeztek, a lakosság száma több mint 20 millió volt. Most viszont, amikor a gyarmatosítók hosszú ottlétük után távoztak, a lakosság száma nemhogy gyarapodott volna, hanem majdnem a felére csökkent. Miért? Tálán kevesebb néger gyerek születik? Nem! A négereknek talán még több gyermekük születik, mint az európaiaknak, csakhogy ezek a gyermekek hihetetlenül embertelen viszonyok közé kerülnek, s ezért nem maradnak életben, időnek előtte meghalnak. Vagy vegyük például az ausztráliaiakat. Mr. Menzies felszólalt az ENSZ közgyűlésen. Elmondhatta volna, hogyan hódították meg Ausztráliát, hogyan mérgezték meg és pusztították a gyarmatosítók az embereket, mint a vadállatokat. Majdnem az egész bennszülött lakosságot kiirtották. Ezt nevezik „civilizációnak!” Ennek a „civilizáció”-nak az emléke örökké él és századokig gyűlöletes marad a népek szemében. Mi ellenezzük a gyarmatosítók politikáját. Minden idegszálunkkal tiltakozunk e politika ellen és minden tőlünk telhetőt elkövetünk, hogy az átkozott, kivónhedt rabszolgatartó gyarmatosító rendszer mielőbb elpusztuljon és, hogy minden tnép megszerezze a szabadságot és függetlenséget. Jó magvakat vetettünk el, a béke ea az igazság magvait R. Hottelet-nek, a Columbia Broadcasting System tudósítójának kérdésére, hogy véleménye szerint milyen eredményt ért ön el New Yorkban, az ENSZ-ben és az ENSZ-en kívül? — Hruscsov többek között kijelentette: Azt hiszem, nincs mőd rá, hogy valamilyen határozott mértékkel lemérjem az ENSZ- ben töltött rövid tartózkodásom alatt végzett munkám mennyiségét és minőségét. — Egyet azonban mondhatok: aki azt hiszi, hogy munkám hiábavaló volt, az nem érti, mi történt. Jó magvakat vetettünk el, a béke és a barátság mag vált« Lelepleztük a hazugság» és elültettük az igazság magvait. Bármilyen hangosan kiáltana most valaki, hogy elfojtsa az Igazság szavát, ehhez nem lenne elég erős a hangja. Az igazságot nem lehet megölni! Az igazság diadalmaskodni fog. Hogy mikor, azt türelemmel ki kell várni. Simon Molele-nek, a tuniszi rádió tudósítójának kérdésére, hogy miként képzeli el az algériai nép függetlenségi harcának megsegítését? Hruscsov rámutatott: Mi, szovjet emberek rokonszenvezünk a gyarmatosítók ellen függetlenségükért harcoló gyár matt népekkel; Hogyan rekeszT. Hamlltonnak. a New York Times tudósítójának kérdése: Azt hiszem, Macmillan úrral folytatott beszélgetésében javasolta, hogy jövő év elején, miután Elsenhower elnök úr utódja elfoglalta helyét, hívják össze a csúcsértekezletet és a közgyűlés rendkívüli ülésszakát. Nem fejtené ki részletesebben, hogy véleménye szerint mikor kerulehetne sor erre a találkozóra, s mit kellene ott megvizsgálni? N. Sz. Hruscsov: Igen, igaz ez az értesülés. Midőn Macmillan úrral találkoztam — New Yorkban kétszer is találkoztunk — beszélgetéseink során érintettük e kérdéseket. Macmillan úr biztosított ró la, hogy a csúcstalálkozóra sor kerül. Én ugyanarra az álláspontra helyezkedtem, amelyet már annak Idején kifejtettünk: helyeseljük a csúcstalálkozót, hogy megoldjuk ott a német békeszerződés megkötésének kérdését, s következésképpen Nyugat-Berlin- nek, mint szabad városnak a kérdését. Én azonban más problémákat Is felvetettem. Amikor ezt javasoltam, abból indultam ki, hogy meg kell gyorsítani a német béke- szerződés megkötését, hiszen e kérdés megoldása máris túlságosan elhúzódott. Macmillan úr biztosított engem, hogy meglesz a nagyhatalmak kormányfőinek ér tekczlete és azon tárgyalhatunk majd erről a kérdésről. Ila ez így lesz, mi Is betartjuk szavunkat, amelyet májusban adtunk, azt követően, hagy az Egyesült Államok felborította a párizsi csúcsértekezletet. Ugyanezen a jegyzeten egy másik kérdés is szerepel: az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának kérdése. Az a véleményünk, — ezelőtt is az volt. — hogy a leszerelés a legfőbb kérdés. Az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszakán szemlátomást nincsenek meg ahhoz a különleges feltételek, hogy ebben a kérdésben hasznos eredményekre jussunk. Először is számolni kell azzal, hogy ^ kérdés ENSZ-bell megvitatása egybeesnék az amerikai elnökválasztási kampány csúcspontjával Másodszor: Egyesek azt a magyarázatot hozzák fel, hogy sok olyan kérdés van, amelyet a közgyűlés plénumán kell megvitatni. A leszerelést mi mindig elsőrendű feladatnak tekintettük és tekintjük ma is; olyan kérdésnek, amely minden mást megelőz. Ennélfogva, ha figyelembe vesszük e meggondolásokat, akkor nyilvánvalóan hasznos lenne összehívni a közgyűlés rendkívüli ülésszakát és ezen csupán egy kérdést megvitatni: a leszerelésre és ennek nemzetközi ellenőrzésére vonatkozó megegyezés meg teremtését. Erről nemcsak Macmillan úrral tárgyaltam, hanem más államférfiakkal is. Mikor lenne célszerű egy ilyen ülésszak összehívása: véleményem szerint februárban, vagy márciusban. Egyesek azt mondták, hogy talán április nekik jobban meg felel. Jó lenne Európában összehívni ezt az ülésszakot Az országok 80 százaléka — földrajzilag tekintve — közelebb fekszik Európához. Ennél fogva szívesen látnók, ha a rendkívüli ülésszakot Genfbe hívnák össze. Ha azonban a résztvevők megtisztelnének bennünket azzal, hogy a Szovjetunióban szeretnének összeülni, mi szívesen megrendeznénk az ülésszakot Moszkvában, vagy Leningrádban. A lehető legnormálisabb feltételeket teremtenők meg az ülésszak munkájához. FIGYELEM! Állami vállalatoknak, szövetkezeteknek, tsz-cknet elfekvő készletünkből eladnánk az alábbi anyagokat: Samott éktégla „ 20.5x15.5x7x5.5 cm „ 20x14x6x7,5 cm Samott habarcs Vaskihncs WC hajlítósablon Hajlatsimító Francia-lapát Cserepes meszelő Menetfúró G 1/8”—1/2” „ G 5/8"—1” „ G „ l/4”-l 1/2” W 3/16”—1/4” „ W 9/32”—1/2” „ W 9/16”—1” W 5/8"—1” Kötőgyűrű 80, 2953 Csapfilor 1. Tetővédőlemez 1/2” melegágyi sarokvas Hengerhüvely Skodához Hajtókar Skodához Kapcsoló indító ÉM. BARANYA MEGYEI ALL. ÉPÍTŐIPARI V. Pécs Rákóczi út 56., Anyagosztálya. Tel.: 14-16. 462 * A pécsi IBUSZ októberi autóbusztúrái Egyesítsük erőfeszítéseinket a békéért folyó harcban Végül Hruscsov ezekkel a szavakkal búcsúzott: Mindenekelőtt köszönetét mondok tisztelt elnökünknek, az ENSZ-ben működő újságírók szövetsége elnökének, és önöknek valmennyiüknek, hogy jól traktáltak engem és barátaimat. (Élénk derültség.) Az értékelés az önök joga, minden esetre én igyekeztem lelkiismeretesen megdolgozni a kenyérért és sóért, (derültség, taps.) Köszönöm önöknek, uraim, barátaim, elvtársaim, a figyelmüket és a legjobb sikereket kívánok munkájukban. Egyesítsük erőfeszítéseinket a békéért folyó harcban. Én kommunista vagyok. Nem áru lók el titkot, ha megmondom, hogy más kommunisták is vannak itt rajtam kívül. Látom, itt vannak, (élénk derültség). A megjelentek zöme azon ban nem kommunista. Mégis, egyben meg kell egyeznünk, abban, hogy valamennyien em berek vagyunk, az ember pedig élni akar. Megismétlem: egyesítsük erőfeszítéseinket egy kérdésben: a békéért folyó harcban. Az, hogv milyen legyen a társadalom szociális és politikai berendezése: minden nép belső ügye. A világ békéjének kér RaMóiÉsokal és gyakorlott gépkocsivezetőket felvesz az ÉM Pécsi ÉPFU Vállalat. Pécs, Megyeri út 30. 15 dése azonban minden nép közös Ugye. Okt. 12.: Siklós—Harkány várbelépővel 35,— Ft. Okt. 16.: Harkány—Siklós, irodalmi túra várbelépővel 22,50 Ft. Okt. 21—23.: Sztálinváros —Székesfehérvár—Veszprém—Nagyvázsony—Tihany —Siófok, 2 szállással, 5 étkezéssel, füredi borkóstolóval 295, —Ft. Okt. SS.: Soeged. ebéddel 120,— Ft. Okt. 26.: Siklós—Harkány várbelépővel 35,— Ft. Okt. 28—30. Budapest— Mátra—Párád—Eger—Gyön gyös 2 szállással, 5 étkezéssel, egri borkóstolóval múzeumbelépőkkel 380.— Ft. 720 őszi-téli ruhaneműszükségletét most szerezze he a Pécsi Ruházati Bolt üzleteiben NAGY VÁLASZTÉK gyapjú méterárukban, férfi, női kabátokban, öltönyökben. női szövetruhákban. Kötött-áruk. cipők harisnyák minden méretben!
