Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-07 / 237. szám
1960. OKTÓBER 1. NAPLÓ 3 Hétezer tonna szenet ad terven felül Szászvár Az új aknában már elérték a tárószintet VÁNYA BÁCSI Napsütéses ősz ragyogja be a szászvári dombokat. Alig egy kilométerre a bányateleptől, nagyagancsú szarvas lépked a tisztáson. A hegygerincen élesen kirajzolódik a sziluettje. Egy bányász sóhajtva néz utána. Sajnálja, hogy nincs vadászengedélye; Autóbuszok parkíroznak az öreg-akna alatt, feltűnnek a délutános műszakra igyekvő bányászok. Csend van Szászváron, az élet a maga kivájt medrében folydogál tovább. Százéves akna Nem pontos* annál is öregebb még. Valóságos múzeumi érték, nincs is párja talán az országban. Beton, vagy tégla helyett fából van az olda la Téglalap alakúra építették, meglehetősen kicsiny átmérővel. A más bányákban használt csillék nem is fémek be, a szászvári csillék jóval rövi- debbek a szokásosnál; Majdnem négyszögletesek; Mivel az öreg-akna egyre nehezebben tudja kielégíteni a megnövekedett igényeket, az idén új mélyítéséhez fogtak hozzá. Már elérték a 70 méteres mélységben lévő tárószintet. Természetesen, köralakú akna lesz, közel hatméteres átmérővel? Megifjodik az üzem Még a laikus is tudja, hogy új aknát csak ott mélyítenek, ahol érdemes. Nem is szűkölködik Szászvár benne, 4800— 4900 kalóriás, kitűnő feketeszenet találtak sok helyen; A szászvári embernek tehát nem kell attól félnie, hogy tíz év múlva bezár a bánya, egyelőre az új aknát is csak 400 méterig mélyítik le, s alatta még sok szén vám A bánya ma 270, 1975-ben pedig 400 tonna szenet termel naponta. Megújul, fejlődik az egész üzem. Uj, ezerszemélyes fürdő épül, fekete-fehér öltözővel, csizmamosóval, mentő- állomással és orvosi rendelővel. A földmunkákat már meg kezdték, 1962-ben adják át Meghosszabbítják és megjavítják az aknához vezető utat, vízvezetéket építenek; Kiselejtezik a talicskákat A szászvári bánya még a DGT korszerűtlen „lovasbányáinál“ is elmaradottabb volt. Itt még lovat sem használtak a csillék vontatásához. (Nem tudták a szűk aknaszájon levinni): Emberi erővel Áprilisban Wagner Péter, Bártfai Barna, Marton Ádám, Németh Gyula és Sári József elhatározták, hogy szocialista brigádot alakítanak. Április 21-i dátummal már ki is került a hír a faliújságra, mely mindenkinek tudtára adta az eseményt: megalakult a Zengőaljai Állami Gazdaság első szocialista brigádja. A brigád vezetője Wágner Péter lett. A brigád mindjárt kifüggesztette azt is: mi a céljuk, mit akarnak elérni. Ilyen célkitűzéseik voltak: „Újítások, ésszerűsítések bevezetésével egy év alatt 100 ezer forintot takarítunk meg a gazdaságnak.” Ezt vállalták és hozzá is láttak ennek teljesítéséhez. Szeptember közepére már kilencvenhatezer forintot takarítottak meg, de mint mondták: ennél több is van már. Több újításuk bent van már, amit még nem fogadtak el; de máris alkalmazzák. Ilyen újítás például a hajtókar- és főtengelyfúrás is. Ezt sem fogadták el, de máris ezreket takarítottak meg vele a gazdaságnak. A kílencvenhatezer forintos megtakarítást is nagyszerű újításokkal érték el. Sári József és Bártfai Barna újítása alapján a hengerfúró készülék bevezetésével olyan történt az anyagmozgatás, és így van még most is, de nem sokáig. Az üzem dieselmozdonyokat kap, helyenként bevezetik a drótköteles vontatást. Mivel a talicska sem tartozik a korszerű szállítóeszközök közé — ma még sokat használnak — az év végéig azokat is kiselejtezik. Kiscsil- Iéket („kutyákat“) alkalmaznak helyette; Három darab lengyel rakodó gépet is szerzett már az üzem, a vágatok mintegy 40 százaléka korszerűen van biztosítva; Már szeptember közepén A szászvári bányászok szorgalmas emberek. Már szeptem bér 15-én teljesítették kilenc- haví tervüket, s október elsehüvelyeket tettek ismét használhatóvá, amelyek azelőtt az ócskavasba kerültek. Most ezeket a hüvelyeket kijavítják és kétszer-háromszor is felhasználják. Ez az újítás nem kevesebb, mint harminchatezer forint megtakarítást jelent a gazdaságnak egy évben. Wágner Féterék vállalták és ki is vették a részüket a termelőszövetkezetek patronálá- sából is. Eredetileg csak any- nyit olvashatunk vállalásukban, hogy beszerelnek egy szivattyúskutat az ellendi termelőszövetkezetben. A szivaty- tyúskút mellé azonban egy szesekavágó is elkészült, amit szintén ők készítettek és ők is szereltek be Eilenden. De segítettek más termelőszövetkezetnek is. Perekeden is elkészítettek és beszereltek egy szecskavágót. Alaposan eltértek az eredeti tervüktől. És ez csak dicséretükre válik. „Élenjárunk a takarékoskodásban, a társadalmi tulajdon védelmében” — olvashatjuk a vállalásukban. És hogy ez nem leírt mondat, hanem valóság, azit több eset is bizonyítja. A nagy munkák idején egymás után álltak le a Hoffherr-traktorok. Már hét ilyen traktor állt a l műhely előtt. Mindegyiknek jéig 3000 tonna szénmennyii get adtak terven felül amennyit egész évre vállaltak. Úgy számítják, az év végéig meglesz vagy 7000 tonna „plusz“ szenük, s körülbelül 104 százalékra teljesítik az évi tervet, A szép üzemi eredmények magas csapatteljesítményeken alapulnak. Itt még a fejtési csapatok között ritkaságnak számító 160 százalékos havi mennyiség is előfordul, Veres István csapatánál. A feltáróknál Réder János brigádja a 180 százalékot ostromolja, Bö- röcz József (4) csapata pedig 161,8 százalékot ért el a fenntartásnál; A bányának öt szocialista brigádja van, 36 személlyel, s további 7 csapat 42 bányásza küzd a cím elnyeréséért; Magyar László ugyanaz volt a baja: elromlott a szabályozó röpsúly és ilyet az egész országban nem lehetett kapni. A brigádtagok ösz- szedugták a fejüket és megtalálták a megoldást. Az eltört röpsúlyokat megjavították és hogy ezt jól csinálták, bizonyítja: még ma is dolgoznak ezekkel a traktorokkal. Hasonló a helyzet az eltört akkumulátorokkal is. Az eltört akkumulátorokat forrasztással ismét használhatóvá teszik. Ha csak ennyit tettek volna, akkor is büszkék lehetnének. De ennél jóval többet tettek, jóval több olyan alkatrészt tettek ismét használhatóvá, amelyek azelőtt a MÉH-hez kerültek. A gépeket mind átvették szocialista megőrzésre és nemcsak erre vigyáznak úgy mint a sajátjukéra, hanem kombájnokra is, traktorokra is. Nemrég Bártfai Barna alaposan összeveszett a gazdaság egyik zetorosával, aki nem tartotta rendben a gépét. De volt olyan eset is már, hogy a kombájno- sokkal zördültek össze olyannyira, hogy ennek a vége majdnem jegyzőkönyvezés lett. A brigád tagjai, mint ahogy azt vállalták, havonta két alkalommal szakmai továbbképzése* vésnek rosa*. Emelten Csehovot játszani - a legnagyobb próbája a színpali művészetnek, s Csehovot színpadon látni — ritka ünnepe Melpomene és Thália hódolóinak. A Pécsi Nemzeti Színház művészei a klasszikus ciklus utolsó darabjával, a Ványa bácsival méltán tették fel a koronát dicséretes vállalkozásukra, az öt darabból álló előadás- sorozatra. Csehov nagy drámái: a Sirály, a Ványa bácsi, a Három nővér és a Cseresznyéskert bejárta Európa úgyszólván minden jelentősebb színpadát. így tehát régi adósságát törleszti a pécsi színház, amikor Csehov egyik legnagyszerűbb alkotását, a Ványa bácsit kelti életre. Mivel Pécsett még nincsenek Csehov-hagyományok — azért is vártuk különös érdeklődéssel ezt az előadást. S talán egy kicsit jubileumi jellege is van a Ványa bácsinak, hiszen nemrég ünnepeltük a nagy orosz író születésének szá zadik évfordulóját; A kapitalizmus tegyik legélesebb eszű, legvilágosabb ábrázolója Csehov. Drámai félévszázad távlatából is a modernség jellegével hatnak. 1903 ban írta Szini Gyula egyik drámájáról a Jövendőben: — „Kíváncsiak vagyunk, hogy mi következik az után. Lehet, hogy orosz föld fogja szülni az új drámát.’* Szini Gyula helyesen ismerte fel, hogy Csehov valami egészen újat alkot. Drámáinak van egy közös vonása: valamennyiben a pusztuló társadalom lélekrajzát adja, s a Cse- hov-darabok központi problémája az emberi boldogság, — és az élet értelmének a keresése. Minden művében másmás oldalról közelíti meg a kapitalizmus és az ember viszonyát, s prizmaként vetíti elénk az emberi lélek torzulásait. A válasz valamennyi művében egyértelmű: így élni nem lehet, az ilyen élet nem lehet boldog, és így sokáig nem maradhat. Csehov hisz az ember elhivatottságában, abban, hogy az ember boldogságra és alkotásra született Hősei sorsával leplezi le azt a pusztuló rendet amelynek kegyetlen és embertelen törvényei magányra és unalomra kárhoztatják őket. Rettenetes, szinte kibírhatatlan volt az élet a bomló, pusztuló cári Oroszországban. Ezt példázza szívbemarkolóan a Ványa bácsi is. Mint a legtöbb Csehov-drámának, a Ványa bácsi figurái is magányosak, kínzóan magányosak valamennyien. Egymás mellett élnek, szavakba öntik gondolataikat, fájdalmaikat, szándékaikat és vágyódásaikat, de különösebben nem kíváncsiak egymás gondtöbben részt vesznek különböző tanfolyamokon is. Németh Gyula például most jelentkezett hegesztő tanfolyamra, Wágner Péter pedig autóvillamossági tanfolyamra megy. A politikai továbbképzésre is nagy gondot fordítanak. Mindannyian részt vesznek az októberben kezdődő időszerű kérdések tanfolyamán. öt emberből áll a brigád, öt emberből, akik nemcsak munkatársak, de barátok is. Együtt járnak moziba, televíziót nézni, sőt még azt is együtt döntik el: hogyan kell gondozni a citromfát, a pálmát. Mert néhányan közülük szabad idejükben dísznövényeikkel bíbelődnek. Szeretik a virágot. Ez egyébként a műhelyben is meglátszik. A mü- helyablak tele van szebbnél szebb muskátlikkal. A közmondás azt tartja: „Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet”. Hogy igaz-e a közmondás, vagy sem, azt nem tudom, de az tény: úgy él ez az öt ember a gazdaságban, ahogy ezt a vállalásukban is leírták — szocialista emberhez méltóan. Sőt nemcsak úgy élnek, de úgy is dolgoznak. Sz&lal Janos jaira, érzelmeire. Csehov az ő boldogtalanságukkal, egész életük értelmetlenségével vádolja kora társadalmát, amely elnyomja és megfojtja az egyéniséget, A szín, a szereplők egyszerre idézik Csehov korának a hangulatát, a pécsi előadásnak jó csehovi atmoszférája van, s ez elsősorban a fiatal rendező, Dobai Vilmos érdeme; Ellenállhatatlanul ha a nézőre a fájdalmas, patetikus lira. amely oly sajátossá teszi Csehov drámáit Szeretet és megértésnélküli világ, amelyben Ványa bácsiék élnek. A szereplőkből áradó szomorúság, rezignáció és vergődés nemcsak elszomorít reménytelenségük és kiúttalanságuk, lassú bukásuk szívbemarkoló. Az alkotó, teremtő munkában látja Csehov azt az erőt amely majd meghozza az új világot. A munka teszi az életet teljessé — ez a kicsengése a Ványa bácsinak is. Ennek a kifejezésére Dobai Vilmos rendezésében világosan érezhető a törekvés. A magáraébredt, utat kereső Ványa bácsit Pa ál László alakítja, akit a Kötéltáncban kitűnő színésznek ismertünk meg. A címszerep azonban meghaladta erejét. Kicsit elhi- bázottnak érezzük az ő alakítását Túl idealizált az ő figurája, s ezért hamis. A félrecsúszott a középszerűségbe és tespedésbe fulladt kisember lázadásának és a megváltoztathatatlan ba való fájó belenyugvásnak a drámája — a Ványa bácsi, őszintén mondjuk — nem éreztük annak. Mozgásában, beszédében megpróbálta megformálni az öregedő embert, de lélekben nem tudta hitelessé tenni vívódását, lázado- zását, ami pedig a Csehov-da- raboknál a legfontosabb. Van még a csehovi műveknek egy érdekes sajátosságuk, a humor a finom szövésű irónia elválaszthatatlanul fonódik egybe a tragikummal. így van ez a Ványa bácsiban is. Itt is eldördül a pisztoly. A tragikus ellentmondást csak így tudja feloldani Ványa bácsi. Csehov meleg rokonszenwel rajzolta meg az ő alakját, de leleplezi tehetetlenségét is. Kétszer rá lő a pózoló, áltudós professzorra, de egyszer sem talál. Ezt a helyzetadta lehetőséget sem használja ki eléggé. Inkább a szerelmes férfit játssza, mint a sorsa ellen fellázadt, élete értelmét kereső Ványa bácsit Tomanek Nándor azt nyújtotta, amit tőle már jogosan elvárunk. Igazi Csehov- karaktert alakított szinte minden mozdulatát a korabeli orosz élet atmoszférája lengi körül. Olyannak éreztük őt valóban, mint ahogy azt Csehov megalkotta. Monológjai őszinte szenvedéllyel hatottak. — Szinte teljese» azonosult szerepével, egyszerűség és természetesség jellemezte játékát Néhány egyéni vonással is ga2 dagította szerepét; Szonját Margitfay Ági mindvégig jól alakította. Megjelenése, maszkja olyan, amilyennek a költő megálmodta Szonját. A Ványa bácsinak kevés hagyománya van még s magyar színháztörténetben; előtte mindössze ketten játszották ezt a nagy energiát és felkészültséget kívánó szerepet: Varsányi Irén és Mészáros Ági. Eddig egészen másfajta szerepekben láttuk őt tündökölni, ez az első ilyen jellegű vállalkozásit, amit sikerrel meg is old. Meleg lírai- sággal keltette életre a vénülő, szerelmes lányt. Ahogy megjelenik a színpadon — egyszerre melegséggel és tisztasággal telik meg a levegő. Legemlékezetesebb jelenet, amikor a megtört Ványa bácsit vigasztalja: — „Szegény, szegény Ványa bácsi, te sírsz... Nem ismerted az örömet világéletedben, de várjál Ványa bácsi, várj... Megpihenünk...” Vannak részek, ahol még tompítani kell kissé a hangját, s méltó lesz elődeihez alakítása. Jelena Andréjevna szerepében Ambrus Editet láttuk. A szép és fiatal professzornét alakította, aki ürességet és lelki sivárságot terjeszt maga körül. Megnyerő külsejével vonzóvá tudta tenni Jelena alakját, róla elhiszi a néző, hogy .fel tobban tóttá maga körül a férfiak szerelmét. Ellágyult pillanataiban jó érzékkel játssza az alapjában véve nem rossz, de kiégett, céltalan életű nőt. A professzor szerepét Sármás s y Miklós játszotta, egyik legjobban megformált alakítás volt az övé. Hihetően ábrázolta az áltudós professzor tragédiáját és leleplezését. Szerencsi Hugónak nincs nagy szerepe, de amit csinál — jól csinálja, élethűen, meg- kapóan. Pataky Erzsi az öreg dajkát keltette életre sikerrel, az ő monológjai keretbe foglalják Ványa bácsi és a család többi tagjának tragédiáját. Mátray Mária e;;: zódszerepe érzékletes volt. Az előállás összhatását tekintve — elmondhatjuk, hogy hatott ránk a csehovi világ. Ügy megüli az ember lelkét ez a dráma, mint a késő őszi csípős köd, amely beleivódik az ember pórusaiba. Bőven akad még csiszolni való, de reméljük, hogy estéről estére tökéletesedik a színészi produkció. Vince Győző díszletei kor- hűek és kifejezők, de nem mondható el ugyanez a jelmezekről. Hamar Inna Kitűnő zöldtrágya Váltig érO, sárgavirágú, haragoszöld napraforgót szánt a föld al<t a lánctalpas traktor ekéfe. Nem könnyű munka. Fekete István, a Görösgali Állami Gazdaság csatahelyt üzemegységének traktorosa azt mondja, naponta nyolc holdnál nemigen tud többet lebuktatni. Hatvanhat holdat vetettek be napraforgóval az őszi árpa aratása után. Mindet leszántják, mert kitűnő zöldtrágya ez. Szocialista brigád Zengőalján