Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-06 / 236. szám
1960. OKTOBER 6. NAPLÓ Újítás — technika — újítás Növelni kell a% újítások műszaki színvonalát Olvasóink közül kevesen tudják, hogy a Pécsi Postaigaz gatóság négy megyében — Baranyában, Somogybán, Tolnában és Zalában — rendelkezik szolgálati helyekkel. A központban és a szolgálati helyeken nem kevesebb, mint 4757 alkalmazott dolgozik. A forgalomnál 3900 ember, míg a posta másik fő- égazatában, a műszaki ágazatban 857 személy. A forgalom dolgozóit mindenki ismeri, a kézbesítő, a távirat- és pénzfelvevő, egyszóval a „POSTAS“ gyűjtőnév alatt. Am a postán nemcsak forgalmi alkalmazottak dolgoznak, hanem műszakiak is, akik a távbeszélő központokat szerelik, vonalakat építenek és berendezéseket tartanak karban. E nagy létszámú munkahelyen minden bizonnyal eleven újítómozgalom bontakozott ki ég az újítások számában is vetélkednek egy 4 ezer fős üzem mel. A forgalomnál azonban sajnos kevés újítani való akad, hisz ezen a területen a szabályzatok és az adminisztrálás uralkodik. A műszaki ágazatban már inkább lehet újítani és a Pécsi Postaigazgatóságon a beadott újítások többsége a műszaki ágazatra is esik. 1939-ben 266 volt a beadott újítások száma, de ebben a számban a társigazgatóságoktól átvett újítások is benne foglaltatnak. A 266 újításból 47-ét fogadtak el és vezettek bt s ezekért 8574 forintot fizettek ki. Melyek voltak a jelentősebb újítások ebben a tervidőszakban? Derka László és Szabó Gyula gépészek műszaki javaslattal éltek a desztillált víz előállítására nyári idényben. A desztillált Víz előállításához a házi mosoda gőzkazánját vették igénybe, s ezzel egy év alatt 17 800 forintot takarítottak meg. Bálint János műszerész az „interközvetftő összekötő áramkör és regiszter áramkör vizsgálóberendezését“ módosította, s ezzel munkaerő megtakarítást ért el. 1960-ban a beadott újítások száma csökkent ugyan, de műszaki színvonala emelkedett. Eddig 166 újítást adtak be a postás dolgozók, amiből 51* et fogadtak el. Az elfogadott 51 újításért 21.422 forint Újí* tási díjat fizettek ki. Már ezek bői a számokból is látszik, hogy az újítások műszaki meg alapozottsága javult ebben az évben. Gergely Imre postaműszaki segédellenőmek például, a gáz tüzelésű kazánok gázégő-fejjel való ellátása tárgyában beadott újítása nem kevesebb, mint 35 400 forint megtakar!* lást jelentett a népgazdaság számára. Gergely Imre eljárása egy év alatt 24 ezer köb* méter gázfogyasztástól mentesíti a nagykanizsai postát. Ragács József postamérnök a pécsi automata távbeszélő-központban gépesített újításával egy munkafolyamatot, illetve vizsgálati módszert. A regiszter áramkört, mely a tárcsával leadott számokat rögzíti és irányítja a kapcsolás egész menetét — eddig manuális útón vizsgálták. Ragács József újításával megoldotta, hogy a vizsgálatot gombnyomással — a régi, naphosszat tarló munka helyett — fél óra alatt elvégezhesse. Még számos, komolyabb jelentőségű újítást lehetne felsorolni, mely bizonyítja, hogy a postaigazgatóságon nagy figyelmet szentelnek az újítómozgalomnak. Míg 1959-ben kísérletekre, propaganda célokra 8500 forintot fizettek k\ addig ebben az évben 45 ezer forintot. Nagy jelentőségű volt a műszaki és híradástechnikai kiállítás is, amit pécsett rendeztek meg. A posta újítói sok hasznos ötlethez jutottak a kiállítás anyagának szemlélése közben, , Az újítOmozgalom értékeléséhez azonban hozzátartozik, hogy a hibákról is megemlékezzünk. A forgalom dolgozó) által benyújtott újításokat sza porftanl lehetne. A forgalomban nem egy olyan műszaki probléma adódik, melynek megoldása újításokat igényelne. Ilyen például a szállítás gépesítése, a „belkezelés“ gépesítése, a levelek gépi úton történő bélyegzése, bélyegárusító, — levelezőlap-árusító automata konstruálása, a csőpostahálózat kibővítése, alkalmazása és számos hasonló mű szaki feladat, mely megvalósításra vár. A műszaki ágazat dolgozói hasznosan újítanak, de azért itt is lehetne az újítások számát szaporítani. A magyar híradástechnikai ipar Európa hírű fejlettsége belföldi bérén dezésék alkalmazásában is kitűnhetne. (A postás újítók nem egyszer a gyári berendezéseken is tudnak módosítani, sőt előfordult olyan eset is, amikor a gyár nem volt hajlandó az újítást átvezetni a gyártmányon. Ez azonban nem szabad, hogy kedvüket szegje.) A magyar híradástechnikai, távköz- közlési berendezések jó hírneve a postás dolgozókat is kötelezi, hogy a meglévőkön újítsanak, korszerűsítsenek és termelékenyebb munkavégzést érjenek el segítségükkel. 1960-ban az újítások műszaki színvonala mér sokat emelődött a múlt j évhez viszonyítva. Most már ; csak az kell, hogy a műszaki színvonalat megtartva, a be- | adott újítások számát is sza- j porítsák. Nem lenne esetleg I rossz módszer, a valamikor ] régen alkalmazott ötletnapok I visszaállítása. Az újítási terület biztosított és az újítók nem csak anyagilag, hanem erkölcsileg is megbecsült tagjai társadalmunknak Ha a Pécsi Postaigazgatóság újítási megbízottjai gyorsan és Időben elintézik az újítók ügyeit, ha a műszaki szakemberek segítenek azok elbírálásában, kivitelezésében. akkor az újítókedv megnövekszik. Sztits István Az üzemekből jelentik DOHÁNYGYÁR^ Gyűjtőszalag és önköszörűlű- gép. Krassovits Tibor dohánygyári átvevő a szivarka szállítását szalag segítségével meggyorsította. Újítása nagyobb termelékenységet eredményezett. Irimi Sándor műszaki osztály- vezető és Gadó András esztergályos a „kocsényvágó” gépek ön köszörülését oldotta meg Eddig egy szakmunkást kellett erre a munkára beállítani, most a rugós szerkezet önerővel élesíti a késeket. KÖZÚTI ÜZEMI VÁLLALAT: Több szállítószalag üzemeltetése közös hajtóművel. Albert József lakatos és Peitler József munkavédelmi előadó a szállítószalagok tengelykapcsolójának átalakításával 59 000 forintos évi megtakarítást ért el. Kárpáti János bányave2ető újítása segítségével a nagyharsónyi meddőbányából istfnét követ termelhetnek. Előreláthatólag évi 10 000 forint megtakarítást jelent az újítás bevezetése. Probléma volt a Vállalatnál a több szállítószalag egyidejű üzemeltetése közös meghajtó művel. Ezt Kékesi Nándor csoportvezető és Debretin Nándor gépész oldotta meg. s ezzel előreláthatólag évi 40 öoo forint megtakarítást érnek el. Jászenovlcs Miksa mérnök a lllváníai hid építésénél a műszaki terv módosításával megoldotta, hogy a hidat nem kellett teljesen szétbontani. Újítása 60 000 forint megtakarítást eredményezett. FINOMMECHANIKAI ÉS FÉMTÖMEGClKKlPARI VA LKAKAT: Ötkéses darabolás. Császár József esztergályos az egykéses anyacsavar darabolása helyett megoldotta az öt késsel való darabolást, fay egyidőben öt önyäcSBVäft víg le és es termelékenység-növekedést és önköltségcsökkentést jelent a vállalat számára. Nagy Imre hegesztő újítása lehetővé tette a kétplsztolyos csővágáat. Várady Lajos művezető a PVC-sablonok csomagolásának munkáját tetté könnyebbé újításával. AGRARIA KEMfiNYtTO. GYÁR^ Csapágyak műanyagból. Bolgár Pál ós több újító- társa a hydroclklonok bevezetését tűzte ki céljául a kemé- nyltőiparban. Az újítás lényege, hogy a hydrocikloflok bevezetésével tisztítják a keményítőt és távol It ják el a nem kívánatos alkotórészeit, mint például vizet és fehérjét. A kikísérletezés hosszú időt vett igénybe, de ma már az eredmény az újítókat igazolta. Boda Viliim* művezető a vízfogyasztás csökkentését kívánja elérni azzal, hogy a tengeri mosásához az ülepítőgödrök vizét ismételten felhasználja. Ez körülbelül napi 50 köbméter víz megtakarítását eredményezné. További javaslata a csapágyak poliamid műanyagból való elkészítése, színesfém, sárgaréz, vörösréz helyett. Kísérleted folyamatban vannak. PORCELÁNGYÁR: Cj hasal anyagok felhasználása Kovács Antal technikus a rsmixesövek gyártásához Válogatógépet készített, s ezzel kiküszöbölte a lassú kézimunkát. Az újítás évi 40 000 forint termelékenység-növekedést eredményezett. Hantos Károly műszaki osztályvezető nagy pénzmegtakarítást jelentő újításon dolgozik. A samott- tokok alapanyagához a petényi agyag mellett a cserszég- tomaji olcsó agyagot is felhasználja. A javaslat megvalósulása körülbelül évi 150 000 forint megtakarítást jelent. egy képesített KÖNYVELŐT és gyors-gépírónő adminisztrátort, 2 éjjeliőrt és napi egy-két órai munkára egy takarítónőt felveszünk. — Jelentkezés: szigetvár. Faipari KTSZ 34340 J t? JT f T ÚK Ismerkedjünk meg néhány sörgyári újítóval, akik az átlagmunkásnál jobban szeretpc Üzemüket, mimikájukat, s ezért időt, fáradságot nem kímélve, még szabad idejűiket is felál- ' dozzák jobb eredmények elérése kedvéért. Mihály József főg-épész és Parrogi Tivadar újítási javaslatát a következőképpen könyvelték el az újítási naplóban: „Linde gyártmányú fekvő elrendezésű ammóniák kompresszordugattyú-rúd tömi tésének módosítása”. A meghatározás rövid és tömör, hasonlóképpen mondja el Mihály József az újítás történetét: — Ha jól emlékszem még 1938-ban kaptuk a gyűrűkéit — tesz az asztalra egy spárgára fűzött gyűrű-köteget — amelyek megfelelő tömítést biztosítottak egészen megkopásukig Már korábban is gondot okozott nekünk, mivel pótolhatjuk majd őket ha teljesen használhatatlanokká válnak, mért anyaguk különleges ötvözetének összetételét nem Ismerjük. — Munkánk eredménnyel járt: a régi megkopott gyűrűk helyett Simerrlnget alkalmaztunk. Azt hiszem, jól fogtuk meg a kérdést, mert húsz nap óta üzemzavarmentesen, Simerring-gyűrűkkel működünk, úgy gondoljuk, hogy újításunk hasznos azért is, mert gyűrűnként legalább kétszáz forintot takarítunk meg. Pénzes Aladár rézműves Ali« két-három kalapáccsá néhány kéziszerszámmal szint! csodákat müvei az alig egy hé napos rézműves műhelyber Szemüveggel dolgozik ugyan de annak aki nem jártas szakmában szinte nagyítóvá; kell keresnie a vörösréz-lapolj apró szegecseit Gép egyálta] Ián nincs a muskátlis ablako- világos műhelyben. Pénzes bá| esi kézügyessége ad formát < nagy táblákból kiszabott lapoll nak. Ha Ideje van, szívesei újít, az 6 érdeme, hogy nem régiben egyszerűbbé vált a: élesztő átmosása, valamint a;! élesztő és mosóvíz leeresztés«' az erjesztő élesztőkádjából. — Most is újításon dolgod zom — mosolyog keskenyke-, retű szemüvegén át — az élei ] miszeripari újítókiállításra éi-j készítjük Somogyi Jenő főméi* nők újításának kicsinyített mii sát. egy főzőházi színsörlét- gyűjtő tartályt melynek szü-'j rőkádját én formálom vörös-j rézből. Somogyi Jenő újítását mád évek óta, jó gazdasági ered-: ménnyel alkalmazzák a sör-: gyárban. Mezódi Jenó újítást megbízott Minden gyárban, üzemben részt vesznek az újítási megbízottak is újítási feladatok végrehajtásában, s nem kivétel e szabály alól Meződ! Jenő a Pannónia Sörgyár újítási megbízottja som, aki Címke* ragasztó gépet szerkesztett. A műszakiak feladata, hogy elbírálják, valóban újításról Vart-e szó, vagy a gépet besorolják a találmányok közé. Az azonban már most bizonyos. hogy az eddigi címke- ragasztóknál jóval kisebb gép a kísérletek során bevált, s gyártása, későbbi üzemeltetése gazdaságosnak Ígérkezik. —- A mi gyárunkban — mondja Meződ i Jenő — még ma is kézimunkával ragasztják a címkéket az üvegekre. Az ország más sörgyáraiban működik már néhány címkeragasztó gép, de ezek túlságosan nagyok és drágák, Az én gépem az eddig ismert cimlkera- ragasztógépek árának egyötödéért előállítható, s üzemeltetése automatikus, felügyeletét a fejtőgép kezelője elláthatja. Ráadásul a gép két-három nő munkáját helyettesíti. MezŐdl Jenő gépének sorsé ról « tvállalatvezetőség dönt — remélhetőleg mielőbb. H, M.